Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-18 / 319. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. november 18. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 319. szám A XI. kongresszus határozatai teljesítésének útján Rendkívül nagy jelentőségű és dolgozó, népünk érdeklődését kiváltó az a közlemény, amely a lapok vasárnapi számában Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának november 13. és 14én tartott üléséről számol be. A közlemény és a benne foglaltak joggal keltették fel az emberek érdeklődését, mivel arról számol be, hogy a Központi Bizottság az életszínvonal tartós emeléséről s az ezzel kapcsolatos munkásbérek átszervezésének és a lakásépítkezés kérdéseiről tárgyalt és hogy az e kérdésekben teendő intézkedéseket a Központi Bizottság már a közeli napokban országos vitára bocsátja. Pártunk Központi Bízott sága következetesen teljesítve a XI. kongresszus célkitűzéseit, hozta meg az említett kérdésekben határozatát és politikájához híven, mielőtt végleges döntéseit meghozná, a javasolt intézkedéseket megbeszéli és megvitatja egész dolgozó népünkkel. És ha bármily nagy jelentőséget is tulajdonítunk ennek a körülménynek, mégis azt kell mondanunk, ez nem is lehetséges másképp. Miért ? Azért, mert az életszínvonal emelésének megteremtése nem csupán intézkedésekből áll, nem csupán annyiból áll, hogy a párt és a kormány elrendeli az ilyen meg olyan arányú árleszállítást, utasításokat adnak a munkásbérek rendezésére és meghatározzák, hogy' akkor és itt, ennyi meg ennyi lakást kell felépíteni. Ha ez csupán ennyiből állna, akkor igen egyszerű és könnyű volna az életszínvonal emelésével kapcsolatos kérdéseket megoldani. A dolog lényege az, hogy az életszínvonalat csak abból és csak anynyit lehet emelni, ami van. Az életszínvonal emeléséhez szükséges feltételeket meg kell teremteni. Ezeket a feltételeket pedig az emberek, a dolgozó nép teremti meg mindennapi, odaadó munkájával. Végső soron tehát az életszínvonal alakulását, emelését maga a dolgozó nép teremti meg, illetve munkája határozza meg. Pártunk Központi Bizottsága megelégedéssel állapíthatta meg, hogy hazánk dolgozó népének egyre növekvő politikai és munkaaktivitása, valamint kezdeményezése alapján népgazdaságunk sikeresen fejlődik. Az ipari termelés tervét túlteljesítjük, nő a munka termelékenysége és hatékonysága. Egyre több a gazdaságilag szilárd s a mezőgazdasági termelést növelő EFSZ. Bővülnek gazdasági kapcsolataink a szocialista tábor országaival, elsősorban a Szovjetunióval. Ezeknek a tényeknek az alapján elemezte a Központi Bizottság azt a kérdést, hogy népgazdaságunk tartalékainak további feltárásával, a hibák és fogyatékosságok kiküszöbölésével, különösen pedig a mezőgazdasági termelés növelésével és az emberek kezdeményezésének továbbfejlesztésével hogyan, miként biztosíthatjuk pártunk XI. kongresszusának dolgozó népünk életszínvonala emelésére vonatkozó határozata teljesítését. Ám, nem elég csupán az eddigi eredményeket mérvadónak tekinteni. Abból kell kiindulnunk és azt kell szem előtt tartanunk, hogy mintahogy az életszínvonal emelésében is állandó fejlődést, szüntelen előrehaladást kívánunk és akarunk, éppúgy, sőt még inkább és még jobban kell a szüntelen fejlődést és előrehaladást biztosítanunk az életszínvonal emelését biztosító termelés növelésében, a munkatermelékenység és hatékonyság, a mezőgazdasági termelés növelésében. Mennyit, milyent és mennyiért termelünk, — ezek azok a tényezők, amelyek megszabják az életszínvonal emelésének lehetőségeit és mértékét. Hogy, mikor és mily mértékben hajthatunk végre árleszállítást — elsősorban is az alapvető élelmiszereknél — az egyedül és kizárólag attól függ, hogyan és mily mértékben tudjuk növelni a mezőgazdasági termelést, mikor és hogyan valósítjuk meg a XI. kongresszus határozatának azt a részét, hogy a mezőgazdasági termelést olyan színvonalra kell emelnünk, hogy az alapvető élelmiszer szükségleteinket a saját termelésünkből fedezzük. Viszont azt is tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének félté tele a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás teljes győzelemre juttatása, a szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítása, annak elérése, hogy minden egyes szö vetkezet kiaknázza a gépesített, nagyüzemi gazdálkodásban rejlő termelési lehetőségeket. De éppígy beszélhetünk az életszínvonal alakulását oly döntő módon befolyásoló lakáskérdés megoldásáról. Jól tudjuk, az emberek, a családok ezrei érzik a lakásprobléma megoldásának súlyosságát, s tudjuk azt is, hogy a XI. kongresszus célkitűzéseinek értelmében 1970-ig meg kell oldanunk a lakáskérdést. Ámde a kérdés megoldására nem elég csupán határozatot hoznunk, mert hiszen az, hogy felépíthessük azt az 1 millió 200 lakást, amely biztosítja minden család megfelelő elhelyezését, irtóztató mennyiségű épületanyagot, téglát és cementet, meszet és faanyagot, tetőfedő cserepet és számos más anyagot, mérnökök, kőművesek és a gépek egész légióját igényli. Magától értetődő, hogy a lakáskérdés megoldásához elsősorban is biztosítanunk kell az építkezési anyagokat, elsősorban is azok termelésének rohamos növelését kell megoldanunk. Mint a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményből értesülhettünk, a párt azzal is meg kívánja könnyíteni és gyorsítani a lakáskérdés megoldását, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben kívánja biztosítani a vállalati, szövetkezeti és a magánépítkezéseket. Az eddig elmondottakból is láthatjuk, az életszínvonal emelése bonyolult és sokrétű feladat, Olyan feladat, amely tetteket, odaadó, becsületes munkát kíván minden embertől. Éppen ezért, ha pártunk Központi Bizottsága országos vitára bocsátja az életszínvonal emelésével kapcsolatos kérdéseket, a vitához, az életszínvonal emelésének kérdéseihez mindenkinek, minden dolgozónak kell, hogy legyen mondanivalója. Nem csupán, szóban, hanem tettekben, s ez a lényeg, ez a fő. Ezektől a tettektől függ minden, ezen dől el, mikor és milyen mértékben emelhetjük az életszínvonalat. A Szlovák Nemzeti Tanács jóváhagyta Szlovákia 1957. évi költségvetésének zárszámadását (ČTK) A Szlovák Nemzeti Tanács hétfőn, november 17-én tartotta meg Bratislavában 28. ülését, hogy a 33/1956 Gyűjt. sz. alkotmánytörvény alapján — mely lényegesen bővíti a szlovák nemzeti szervek jogkörét - az SZNT történetében először jóváhagyja Szlovákia 1957. évi költségvetésének zárszámadását. Egyben kiadta az SZNT azon törvényét, mely módosítja a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Szlovák Tuidományos Akadémiáról szóló törvényét. A tárgyaláson részt vettek Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának tagjai, a Megbízottak Testületének tagjai elnökükkel, Rudolf Strechajjal az élen, a Szlovák Nemzeti Front pártjainak, tudományos, kulturális és művészeti életünknek képviselői, valamint további meghívott vendégek. Jelen volt a bratislavai konzuli testület is. Az ülés elején Ondrej Klokoč képviselő előadta Ondrej Klokoč, Viktor Joner, Egyd Pepich, Ján Lichner és más képviselők javaslatát, mely szerint a Szlovák Nemzeti Tanács a 33/1956 Gyűjt. sz. alkotmánytörvény 8. és 9. §-ainak rendelkezése értelmében a legközelebbi funkciós időszakra a következő összetételben válassza meg a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségét: Ľudovít Benadát mint elnököt, Irena Ďurišovát, Dénes Ferencet, Jozef Mjartant és Michal Žákovičot, mint alelnököket, Andrej Bagart, Vasil Biíakot, Vojtech Daubnert, Michal Hrubýt, Jozef Krížt és Milan Rázust, mint az elnökség további tagjait. A képviselők egyhangúlag jóváhagyták a javaslatot. A Szlovák Nemzeti Tanács azután megkezdte az SZNT gazdasági és költségvetési bizottságának a Megbízottak Testülete javaslatáról szóló ama beszámolójának megtárgyalását, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács hozzon határozatot Szlovákia 1957. évi költségvetése zárszámadásának jóváhagyására. Anton Mrázíknak, a gazdasági és költségvetési bizottság előadójának beszámolója után Ján Marko, a Megbízottak Testületének alelnöke, pénzügyi megbízott adott magyarázatot ^Szlovákia 1957. évi költségvetésének zárszámadásáról. A képviselők a beszámolóval és magyarázatokkal kapcsolatos vitában hangsúlyozták, hogy Szlovákia 1957. évi költségvetésének zárszámadása meggyőzően juttatja kifejezésre a népi demokratikus állam azon gondoskodását, melyet a szlovákiai gazdaság fejlesztésére és Szlovákia népe életszínvonalának emelésére fordít, egyben csalhatatlan tanúbizonysága a dolgozók fokozott mértékű kezdeményezésének és aktivitásának az állam irányításában és igazgatásában. A Szlovák Nemzeti Tanács azután egyhangú határozatot hozott, melynek értelmében jóváhagyta a Szlovákia 1957. évi költségvetésének zárszámadását. A zárszámadás bevételek címén 14 933 230 508,14 koronát és kiadások címén 17 312 949 755,35 koronát mutat ki, mely tételek összhangban vannak a Szlovák Nemzeti Tanács által 1957 májusában jóváhagyott szlovákiai költségvetéssel. Moszkvában közzétették a szovjet népművelési rendszer fejlesztésének téziseit Minden munkás és kolhozparaszt megszerzi a középiskolai végzettséget Moszkva (ČTK) - A legközelebbi években átszervezik a Szovjetunió közép- és főiskoláit. Az átszervezés szorosabbá teszi az iskolák és a gyakorlati élet kapcsolatát, lényegesen emeli az ifjúság általános műveltségének színvonalát és szakképzettségét, jobban biztosítja nagy szakképzett ! ségű káderek képzését a népgazdaság, a kultúra és a tudomány számára. Az átszervezés alapvető elveit az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának „Az iskola és az élet kapcsolatának megszilárdításáról s a Szovjetunió népművelési rendszerének továbbfejlesztéséről" szóló tézisei magyarázzák meg, melyeket a szovjet sajtó november 16-án tett közzé. A téziseket az SZKP Központi Bizottsága november 12-1 teljes ülésén hagyta jóvá. A szovjet iskolák átszervezésének kérdését megtárgyalás végett a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé terjesztik. A téziseket egyszersmind országos vitára bocsátják. A tézisek hangsúlyozzák, hogy a szovjet iskola feladata „általánosan képzett, a tudományok alapjait jól elsajátító, s ezzel párhuzamosan rendszeres fizikai munkára ké3Z embernek nevelése. Ápolnia kell az ifjú emberben annak vágyát, hogy a társadalom hasznos tagjává váljék, tevékeny, részt vegyen a társadalom számára szükséges értékek kitermelésében." Ebben rejlik a középiskolák javasolt átszervezésének értelme. Feltételezendő, hogy az ifjúság a nyolcéves iskola elvégzése után bekapcsolódik a társadalmilag hasznos munkába. így minden ember számára egyenlő munka — és művelődési feltételek alakulnak ki. A tudomány alapjainak középiskolai oktatását ipari vagy mezőgazdasági termelési gyakorlattal kötik össze. A tézisek javasolják, hogy a középiskolai képzettség első szakaszaként az eddigi hétéves iskola helyett vezessék be a kötelező nyolcéves iskolát. Ez a politechnikai munkaiskola részleges középiskolai műveltséget ad az ifjúságnak és széleskörű általános ismeretekkel rendelkező, a társadalmilag hasznos tevékenységben való részvételre lelkileg és gyakorlatilag egyaránt felkészült ifjúságot fog nevelni. A tézisek javasolják, hogy az 1959/ 1960-as tanévben kezdjék meg az iskoláknak a hétévesről nyolcéves kötelező oktatásra való áttérését, ugyanakkor szervezzék meg az oktatás második szakaszának különféle típusú iskoláit. Ennek az átszervezésnek 4—5 éven belül kell befejeződnie. Az oktatás második szakaszában az ifjúság a munkás- vagy parasztifjúság iskoláiban, az általános műveltséget és termelési oktatást nyújtó politechnikai középiskolákban és ipari szakiskolákban részesül teljes középiskolai oktatásban. A munkás vagy parasztifjúság iskolái fokozzák a tanulók szakképzettségét. Az általános műveltséget nyújtó politechnikai középiskolák szakképzettséget nyújtanak a tanulóknak a népgazdaság vagy kultúra (Folytatás a 4. oldalon.) Hatmillió korona értékű gyártmány terven felül A bratislavai tejfeldolgozô-lizemben a harmadik negyedévben a Nagy Október 41. évfordulójának tiszteletére tett felajánlások teljesítésénél kifejtett kölcsönös együttműködéssel biztosították a feltételeket arra, hogy 4 millió liter tejjel túlteljesítsék a tejbegyűjtési tervet. 6míllió korona értékű készítményt gyártsanak a negyedévi terven felül és a költségeken 2 millió koronát takarítsanak meg. Egyúttal törődtek a kiváló minőség betartásával, mely 3%-kal nagyobb a megszabott mutatóknál. E példás eredményekért az üzem küldöttei szombaton, november 15-én átvették a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács vörös zászlaját. A vállalat dolgozóinak eltökélt szándéka, hogy a munka további megjavításával és a gyártmányok minőségének megjavításával megtartsák e kitüntetést. A bratislavai üzemek versenyének keretében november 20-ig teljesíteni akarják az idei feladatokat. Már hírt adtunk arról, hogy Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, a köztársaság elnöke fogadta a Szovjet-Csehszlovák Baráti Szövetség küldöttségét. A K. V. Osztrovityanov akadémikus vezette szovjet küldöttség tagjaival a köztársasági elnök szívélyes és baráti beszélgetést folytatott, 1. Rublič (CTK) felv, Új öntödét építettek a kisgépesítés megtakarított eszközeiből Az Uherské Hradište-i Mikrotechna-üzem dolgozói a kisgépesítés eszközeiből jól felszerelt öntődét építettek. ök maguk dolgozták ki az új munkahely tervét, szabad idejükben brigádmunkával segítettek az építkezésen és a műhelyekben elkészítették a belső berendezés nagy részét. Ennél felhasználták a felszámolandó üzemek berendezését. Az öntődében különösen nagy figyelmet kelt az univerzális pneumatikus öntőberendezés, amelyet ugyancsak a Mikrotechna dolgozói terveztek és készítettek el. Az új munkahely nemcsak saját üzemet, de több más vállalatot is elláthat öntvényeivel, mert itt felhasználhatják az összes öntőmódszer-eket. A munkahely berendezésének költségei két éven belül megtérülnek. Ä KLEMENT GOTTWÁLD ÜJ KOHÖMÜ KOVÁCSAI CÉLBAN A múlt hét végén a kunčicei Klement Gottwald Üj Kohómú nehézkovácsmúhelye tonnákban számítva teljesítette az 1958. évre tervezett termelési feladatokat. Előzetes számítás szerint a kunčicei kovácsok az év végéig még 1500 tonna nyersvasból készült kovácsolt gyártmányt készítenek terven felül. Áz új kohóüzemben ez az első üzemrészleg, amely határidő előtt teljesítette az állami tervet. Szereden megkezdték egy nikkel-kohó építését A bratislavai Stavoindustriá dolgozói hétfőn, november 17-én Szereden megkezdték az első csehszlovák nikkelgyártó kohó építkezési helyének előkészítését. A munkákat az eredeti határidő előtt 3 hónappal kezdték meg. Az egy százalék nikkeltartalmú albán ércet feldolgozó nikkel-kohó építését 3 szakaszban valósítják meg. Az első elektrolitikus nikkel gyártását már 1962-ben megkezdik. A gyártási folyamatot az új technológiai folyamatok felhasználásával nagymértékben .gépesítik.