Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)
1958-10-02 / 273. szám, csütörtök
Az ENSZ közg yűlésének XIII. ülésszaka Hammarskjjöld előterjesztette a közép-keleti tárgyalásairól szóló jelentést Áz imperialista haderők visszahívásának határidejét még nem állapították meg New York (ČXK) — Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára szeptember 30-án a közgyűlés elé jelentést terjesztett, amelyet a Közép-Keleten folytatott tárgyalásai után kidolgozott. Az augusztus 21-1, egyhangúlag jóváhagyott határozat a2 angol-amerikai katonaság kivonását követelte a legrövidebb időn belül. Az ENSZ fótitkárát megbízták tárgyalja meg a részvevő országokkal az ez irányú gyakorlati intézkedéseket. A főtitkár most előterjesztett jelentésében a leglényegesebb kérdésnek — az intervenciós csapatok visszahívásának — nagyon kevés helyet szentelt. Hammarskjöld azt állította, hogy az ENSZ közgyűlésének augusztus 21-i határozata nem rendelte el a főtitkárnak, hogy közvetlenül tárgyaljon a haderők kivonásáról, mint ahogyan az a szuezi válság idejében történt, hanem csupán azt, hogy olyan gyakorlati intézkedésekkel könnyítse meg „a csapatok mielőbbi kivonását", amelyeket alkalmasnak ismer el. A gyakorlati intézkedések között a főtitkár felsorolja az ENSZ jordániai külön képviselője funkciójának bevezetését, míg Libanonban nem tartja szükségesnek további ENSZ-szerv létesítését a megfigyelők már létező csoportján kívül. A fő problémát, a haderők visszavonását illetőleg Hammarskjöld csupán azt jelenti ki, hogy „Libanon és az USA kormányai most a csapatok kivonásának időrendjéről tárgyalnak". Emellett azonban egyáltalán nem állapították meg azt a határidőt, ameddig az egységek visszavonását be kell fejezni. Mindössze az amerikaiak azon készségéről esett szó, hogy október végéig az akcióit befejezik „feltételezve, hogy a nemzetközi katonai helyzet — Libanon tekintetében — javulni fog". Még kevésbé pontos a jelentés az angol katonaság Jordániából való távozását illetőleg. Az ENSZ főtitkára csupán annyit közölt, hogy Jordánia és Nagy-Britannia arról a napról tárgyalnak, amikor megkezdik az angol csapatok kivonását. Az ENSZ közgyűlésének egyes bizottságai, mint például a gazdasági, a pénzügyi, a szociális és a kulturális bizottság, megkezdték működésüket. Az ENSZ közgyűlésének szeptember 30-i délelőtti ülésén folytatták az általános vitát. Salvador közép-amerikai köztársaság képviselőjének beszéde után Claud Corea, Ceylon küldötte szólalt fel. A távol-keleti helyzettel kapcsolatban kijelentette, hogy küldöttsége teljes mértékben állást foglal amellett, hogy a Kínai Népköztársaság nyerjen képviseletet az ENSZ-ben. Rifay, Jordánia küldötte támadást intézett'az Egyesült Arab Köztársaság ellen és megkísérelte a jelenlegi jordániai kormány imperialistabarát politikájának védelmezését. Az ENSZ-ben uralkodó lehetetlen helyzetet ábrázolta a csangkajseki képviselő beszéde, aki az amerikaiak árnyékában Kína képviselőjeként foglal helyet e szervezetben. Uszító beszédét azonban csaknem üres tanácsteremben tartotta. A szeptember 30-i délutáni plenáris ülésén az általános vitában a többi között Karlo Lukanov, bolgár külügyminiszter, a bolgár küldöttség, vezetője is részt vett. Megállapította, hogy a nemzetközi feszültség kiéleződése az utóbbi hónapokban az amerikai és angol haderők középkeleti agresszív akcióinak, valamint az USA távol-keleti katonai provokációinak következménye. A bolgár képviselő hangsúlyozta, hogy a béke megőrzése érdekében a közgyűlésnek elsősorban el kell ítélnie az imperialista agressziót, felszámoltatni az agresszió tűzfészkeit a Közép- és TávolKeleten, eredményre kell jutni a leszerelés kérdésének megoldásában és konkrét intézkedéseket kell javasolni az államok békés egymás mellett élése elveinek gyakorlati megvalósítására. A bolgár küldött után felszólalt még Norvégia, Costarica és Thaiföld képviselője. A pheniani parkban Szevjiiufiiüiian ói atomerőmüveket építenek Világűrutas Moszkva (ČTK) - A Szovjetunióban több új atomerőművet építenek. A hatalmas energetikai művek, amelyekben az atomot az ember szolgálatába állítják, a Szovjetunió egységes energetikai rendszerének oszthatatlan részét fogják képezni. Egy 420 ezer kW kapacitású erőművet a Szovjetunió európai részének középpontjában fekvő Voronyezsi-területen építik. Ezen erőművet két atomreaktorral látják el, amelyekben a hővezető anyag 100 atmoszféra nyomás alatt a víz lesz. Hasonló típusú atomerőművet építenek Leningrád közelében is. A harmadik tervbe vett erőmű építését az Ural vidékén kezdik meg. Ott négy reaktor fog működni 100 ezer kW kapacitású turbinákkal egy tömbben. Ebben az erőműben a 400 — 500 fokos gőz 90 atmoszféra nyomás alatt közvetlenül a reaktorból áramlik majd a turbinákba. Az új atomerőműveknek nemcsak energetikai jelentőségük van. Fontosak kísérleti szempontból is, annak megállapítására, mi szükséges azon atomerőművek legcélszerűbb üzemi rendszerének kidolgozására, amelyeket később sokkal nagyobb terjedelemben fognak építeni. / y Komoly gazdasági nehézségek Ázsiában A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lakosai boldogan és nyugodtan élnek, bizalommal tekintenek a jövő elé. Korea népe most minden törekvését arra irányította, hogy necsak teljesítse, hanem túlszárnyalja az első ötéves tervet. Az első ötéves terv során jelentős mértékben emelkedik az életszínvonal és a nemzeti jövedelemnek a kétszeresére kell emelkednie. Képünk a phenjani parkot ábrázolja. (A Koreai Központi Sajtóiroda felvétele). A KAPITALISTA nagyhatalmak gazdaságában egyre erőteljesebben megmutatkozó nehézségek és válságjelenségek erősen befolyásolják az egész kapitalista világgazdaságot. A kisebb kapitalista országokban állandóan csökken a valuta-tartalék, termékeiket nem tudják eladni a világpiacon és egyre jobban eladósodnak. Különösen Latin-Amerikában és Ázsiában j tornyosodnak a problémák és ez I érthető is, hiszen ezen országok kül1 kereskedelme a válsággal küzdő nagyj hatalmaktól függ. j Nézzük meg néhány ázsiai ország! ban a jelenlegi helyzetet. Az amerikaiak szolgálatában egyre S veszedelmesebben a militarizmus út| jára lépő Japánban ez évben minden ! hónapban átlag 670 ipari vállalat juI tott csődbe és havonként 27 ezerrel | növekszik a munkanélküliek száma. : A válságjelek különösen a bánya, a ; gép, a vegyi, a hajó és a textilipart 1 érintik. Jellemző a Japánban uralkodó helyzetre, hogy a közép- és főiskolát végző ifjúságnak alig a fele képes elhelyezkedni, de azok sem teljes foglalkoztatottság g al. A legsúlyosabb a helyzet Dél-Vietnamban, ahol a virágzó korrupció s az állandó zűrzavar következtében csak a folytonos amerikai támogatás tudja megmenteni az összeomlástól a gazdaságot. A háborús előkészületek és a fegyverkezés felemészti a csekély nemzeti jövedelmet és így nem csoda, hogy az alig 8 millió dolláros kivitel mellett 159 millió értékű dollár behozatalra szorul. A főleg kereskedelemből élő Szingapúr lakosságát súlyosan érinti a kapitalista világ válsága, az egyre csökkenő forgalom. Egyre szaporodik a munkanélküliek száma. Malájföldön a második világháború óta jelenleg a legrosszabb a helyzet. 577 cinbányát bezártak, mert nincs vásárló. Thaiföldön a külkereskedelem deficitje 894 milliót tesz ki csak a legutóbbi év alatt. A nyugati világ autóiparának válsága miatt állandóan csökken a kereslet a thaiföldi kaucsuk iránt. A Fülöp-szigeteknek 70 millió adóssága van. Az USA-tól függő nemzetgazdasága súlyos válságban vergődik. A külkereskedelem deficitje az utolsó éven kétszeresére növekedett. De az eladósodásban talán Törökország vezet, a nyugati politika leghűbb híve és kiszolgálója. Külföldi adóssága meghaladja a 3 milliárdot. Az országban nagy a nyomor s a nincstelenség. Ausztrália is egyre nehezebben birkózik meg a nehézségekkel, nem tudja eladni termékeit, akárcsak Üj-Zéland, mert a piacot elárasztják az amerikai termékek, áruk. Új-Zéland államháztartása 56 millió fontsterlinges deficitet mutat. Ez a rövid áttekintés, néhány adat arról tanúskodik, hogy a nyugati világ táborában a fokozódó fegyverkezési hajszában a gazdasági nehézségek a legsúlyosabban a kis országokat érintik, s az csak természetes, hogy Amerika ezek kárára igyekszik megszabadulni a válságtól. Nem így van ez a szocialista táborban. Az ázsiai népi demokratikus országok gyors ütemben fejlődnek, erősödnek s a növekedéssel járó nehézségeket a szocialista tábor önzetlen segítségével leküzdik. (sz—a.) A Moszkvai Rádióban e napokban B. V. Dobronravov professzor, a fizikai és matematikai tudományok doktora előadást tartott. Kijelentette, hogy a Hold körüli út irányítható mesterséges holdban leszállás nélkUl csupán néhány év kérdése. Ez az út azonban megkívánja a búváröltözékhez hasonló ruhát, hog.y aj ember életét megvédje a hermetikusan zárt kabin megrongálás esetén. Ilyen lesz a szovjet világűri utasok öltözéke. (XASZSZ-felvétel.) Választási előkészületek az NDK-ban Berlin (ČTK) - A Német Demokratikus Köztársaságban teljes ütemben folynak az előkészületek a népi kamara és a kerületi népi képviseleti testületek tagjainak választására. Mindenütt megszervezik a választók bizalmi férfiainak összejöveteleit a Demoki^tikus Németország Nemzeti Frontjának jelöltjeivel. A többi jelölthöz hasonlóan Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke is találkozott a drezdai választási kerületben a választók bizalmi férfiaival. Ottó Grotewohl a többi között kihangsúlyozta a választások valóban demokratikus jellegét az NDK-ban, amely a néptömegek állandó részvételének kifejezője a társadalmi élet irányításában. Árleszállítás az NDK-ban Berlín (ČTK) - A Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöksége sajtóirodájának közlése szerint az NDK kormánya elhatározta, hogy ez év október 6-tól jelentős mértékben leszállítja egyes közszükségleti cikkek árát. Olcsóbb lesz a cipő, a bőrkészítmények, a szappan, a tojás és a zsír. A lakosságnak ez az árleszállítás évente több mint 506 millió márka megtakarítást jelent. A férficipő árát 30—50 százalékkal, a női cipő árát 30—52 százalékkal, a gyermekcipők árát 25 százalékkal szállítják le. A föld legnépesebb, legrégibb és egyik legnagyobb államának történetében az országnak az imperialista és a belső kizsákmányolás alól történt felszabadulása óta eltelt kilenc esztendő tényleg csak „múló pillanat". Mégis ez a tény, a Kínai Népköztársaságnak közel egy évtizedes fennállása és fejlődése, felszabadulásának hatása a még számos imperialista jármot nyögő ázsiai, afrikai és dél-amerikai országban kétségtelenül a XX. század közepének legfontosabb ténye. A kilencedik évforduló ünnepi hangulatában ugyan zavarólag hat az a körülmény, hogy az országnak közvetlen partjai közelében lévő szigeteiért még küzdenie kell s a szigetek igazi amerikai bitorlói éppen az évforduló előestéjén tartották szükségesnek, hogy az emberiség történelmében először használjanak „élő célok" ellen irányított lövedékeket. Ez immár a harmadik primátuma elsőbbsége az amerikai imperializmusnak: az ő nevükhöz fűződik a tömegpusztító atomfegyverek és bakteorológiai fegyverek első használatának kétes dicsősége is. A népi Kína ünnepét, következetes harcát az ország területének teljes felszabadításáért tényleg az emberiség túlnyomó részének rokonszenve kíséri. Hazánk is büszke arra, hogy szövetségese, építőtársa, igaz politikai barátja a Föld legnépesebb szocializmust építő állama. * * * A tajvani szorosban felvillanó ágyútüzek és rakétanyomok ellenére osztatlan érdeklődés kísérte világszerte a franciaországi és gyarmatain lefolyó népszavazást. Az eredmény ismeretes. A 28,2 millió választásra jogosult anyaországbeli francia közül 17,5 millió igen-nel, 0> millió nem-mel szavazott, míg több mint 6 millió polgár vagy nem vétette fel magát a szavazójegyzékbe, vagy nem ment el a szavazásra, vagy pedig érvénytelen szavazatot adott le. Lapunk hasábjain már ismételten foglalkoztunk a demokrácia válságáEgyHét nak okaival Franciaországban. Sajnos, a nyílt fasiszta diktatúra közvetlen veszélye sem tudta a francia választók jelentős részét felrázni letargiájukból. A maroknyi kommunista, — sokan nem tudják, hogy Franciaország Kommunista Pártjának mindössze 400 ezer szervezett tagja van, — a két szocialista párt demagógiája, rövidlátása és árulása ellenére magával rántott több mint tízszer annyi, a demokrácia veszélyeztetett voltát felismerő polgárt. Igaz, mindez nem volt korántsem elegendő a helyzet megmentésére, de ez igazán nem a kommunistákon múlott. Sőt a Francia Kommunista Párt a népszavazás után előállott nehezebb helyzetben is töretlen erővel harcol továtab céljaiért és nincsen kétség aziránt, hogy a legszélesebb tömegek keserű tapasztalatai mihamarabb a párt politikájának adnak igazat és győzelemre viszik ismét a demokrácia ügyét Franciaországban. Ezen a téren a történelmi távlat szempontjából igen fontos, hogy Franciaországban is és mindenütt, ahol harc folyik a kizsákmányolás ellen, a dolgozók demokratikus jogaiért, tudatosítsák a húsz év előtti müncheni események történelmi tanulságait, amelyek világánál az esetleg ingadozók is tisztán láthatják a fejlődés irányát, a kommunista pártok által mutatott út helyességét. Bár a fő figyelem a Tával-Kelet felé fordul, mégis Közel-Keleten is, pontosabban a Földközi-tenger keleti medencéjében fontos fejleményeknek vagyunk tanúi. Mindenekelőtt Libanonban és Ciprus szigetén zajlanak az események. A múlt hét folyamán az amerikai megszállás alatt álló Libanonban bekövetkeztek a programszerű alkotmányos változások: hivatalba lépett a nehéz küzdelmek közepette, kompromisszumos úton megválasztott új elnök, Sehab, aki viszont Karame személyében kinevezte új miniszterelnökét. Jellemző erre a változásra, hogy mind az eddigi elnök, mind pedig a volt miniszterelnök, Samun, illetve el Solh, tüstént a távozás hímes mezejére léptek és elhagyták az országot. Ügy látszik, rossz a lelkiismeretük. Méltán! Az új elnök, hivatásos katona, korántsem különösen haladó ember, sőt ismeretes Amerika és Franciaország iránti rokonszenvéről. De van benne annyi reális érzék, hogy tudja: arab többségű országban, beékelve az arab világ közepébe, az ébredő, sőt már sok tekintetben diadalmaskodó arab nacionalizmus évtizedében huzamosan nem szállhat szembe ezekkel az erőkkel, Ennek megfelelően kormányzásának első ténye az volt, hogy — bár udvariasan és elég hosszúlejáratú határidővel - de felkérte az amerikai megszállókat, hog.y november hó végéig hagyják el az országot. A kérdés most már csak az, hogy az amerikai megszálló erőknél lényegesen kevesebb katonával rendelkező libanoni állam ki tudja-e tessékelni a már nagyon befészkelődött „Sonny boy"-okat. Amennyiben az arab államok és a haladó világ közvéleményének együttes nyomására sikerül tőlük belátható időn belül megszabadulni, úgy valószínű, hogy Amerika befolyásának más formában való fenntartására fog törekedni. Az egyik ilyen „ötlet", — természetesen Ďullesé — az, hogy az ENSZ tartson Libanonban legalább 900 főnyi „megfigyelőt". Az amerikai kormány örökösnek véli mechanikus többségét az ENSZ közgyűlésén és tanácsaiban és így meg van győződve róla, hogy ha már nem tarthat Libanonban egész hadosztályokat, akkor legalább az ENSZ-megfigyelők fogják hűségesen és következetesen szolgálni imperialista érdekeit a világnak ebben a részében. * * * Még bonyolultabb a helyzet Ciprus szigetén. A szereplők: a megszálló angol imperializmus, a sziget lakosságának túlnyomó többségét alkotó, de szociális szempontból természetesen különböző osztályokra, érdekcsoportokra oszló görög lakosság, az egyötödnyi török kisebbség. A háttérben egyrészt a görög és a török állam kölcsönös harcai és intrikái jelentenek immár négy év óta tűzfészket a három ó-világr§sz találkozásának ezen a neuralgikus pontján. Nyugodtan hozzászámíthatjuk a „szereplőkhöz" a keleti szárnyát veszélyeztetve látó NATO-t és természetesen az ENSZ-t is, ahol a ciprusi kérdés már hosszú évek óta állandó napirendi pont. A ciprusi kérdés lényege, hogy az angol imperializmus szuezi és egyéb közel- és közép-keleti csatavesztése után mindenáron tartani akarja ciprusi stratégiai állásait. Erre a célra négyszázéves gyarmatosító törekvéseinek egyik fő alapelvét, az „oszd meg és uralkodj rajta" jelszót alkalmazza és kihasználja a sok évszázados görög-török ellentétet, konkréten pedig azt az említett tényt, hog.y a sziget félmilliónyi lakossága e két nemzetiség között oszlik meg. Csak természetes, hogy a görög és a török lakosság egymás ellen uszítása az angol imperialista érdekek szolgálatában élénk visszhangot keltett az érdekelt két nép hazájában. Törökország az alig százezer főnyi ciprusi török kisebbség nevében nem követelheti az egész sziget birtoklását. Huzamosabb idő óta azt ajánlja, hogy osszák meg a szigetet a nemzetiségi választóvonal szerint. Ezzel szemben Görögország, a jelenlegi reakciós görög kormány Ciprusnak Görögországhoz való csatolását követeli. Ha azonban a dolgoknak jobban mélyére tekintünk, azt látjuk, hogy a mai görög kormánynak különböző állásfoglalásai se nem kö- • vetkezetesek, se nem őszinték, s mindössze az elégedetlen görög tömegek érdeklődésének más irányba való terelésére, a nacionalista érzelmek felkorbácsolására szolgálnak. Ez a Ciprusért folyó görög irrendenta az „Enosszisz" megjelenési formájában sok tekintetben hasonlít a húszas évek Horthy-Magyarországának irredenta politikájára, amelynek egyik fő célja éppen az volt, hogy az elégedetlen, nyomorgó magyar tömegek figyelmét nacionalista demagógiával vezesse félre. Maguk a ciprusi görög szabadságharcosok sem foglalhatók minden további nélkül egy kalap alá. Meg kell különböztetnünk a népi ellenállási mozgalom önfeláldozó, rengeteg nélkülözést, sőt életüket is kockáztató harcosait a sziget görög burzsoáziájának képviselőitől, elsősorban a görög világban 'annyira befolyásos egyházi köröktől, amelyeknek látható feje a közismert Makariosz érsek. A legújabb fejlemény a ciprusi eseményekben az, hogy Anglia az érdekelt felek hozzájárulása nélkül, sőt kimondott tiltakozásuk ellenére új, tízéves tervet léptetett életbe, amely szerint a szigetet egy angol, görög és török megbízottakból álló tanács kormányozná, természetesen tényleges brit uralom alatt. Nem feledkezhetünk meg a NATO rossz szellemének, Spaak „szocialista" volt belga külügyminiszternek mesterkedéseiről sem, aki a „kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon" elv alapján az összes érdekelteket egy kalap alá akarja vonni, hogy a NATO-nak a görög-török ellentétek miatt megrendült keleti szárnya - amint ő maga mondja — „újra ütőképes legyen". Sz. U ÜJ SZÖ 4 * 1958. október 2.