Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-14 / 285. szám, kedd

A csehszlovák-szovjet barátság hónapja előtt A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 41. évfordulója és a cseh­szlovák-szovjet barátsági és kölcsö­nös segélynyújtási egyezmény alá­írásának 15. évfordulója kétszeresen kihangsúlyozza dolgozó népünk szá­mára a csehszlovák-szovjet barát­ság hónapjának jelentőségét. E hó­nap méltó megünneplése immár hagyományossá vált számunkra, hogy ezzel népünk még jobban ki­fejezésre juttassa a Szovjetunió népei iránti mély barátságát, szere­tetét és háláját. A számos előadás, beszélgetés, műsoros est, ankét, melyet a barát­ság hónapja alatt szerte az or­szágban megrendeznek, még inkább elmélyítik Csehszlovákia és a Szov­jetunió nemzeteinek eltéphetetlen kapcsolatát, igaz barátságát és köl­csönös együttműködését. A csehszlovák-szovjet barátság hónapjának előkészítésében és meg­ünneplésében pártunk vezetésével mindenekelőtt a CSSZBSZ, de vala­mennyi társadalmi szervezet és kul­turális intézmény is megfelelően kiveszi részét. A barátság hónapja s az évfordulók ünnepségei alatt megrendezendő előadásokon, vita­esteken dolgozóinknak lehetősége nyílik még jobban megismerni a szovjet embereket, a szovjet nép fáradhatatlan béketörekvéseit, anya­gi, kulturális és tudományos éle­tének óriási fejlődését és így a szovjet nép sikereitől lelkesedve még nagyobb odaadással tud küzde­ni történelmi feladataink teljesíté­séért. A barátság hónapjának műsora rendkívül gazdag. A/ előadások túl­nyomó többsége ismerteti párt- és kormányküldöttségünk . Szovjetunió­ban tett látogatását, vázolja a cseh­szlovák-szovjet gazdasági együtt­működés eredményeit és népsze­rűsíti a szovjet tudomány és tech­nika világjelentőségű vívmányait. November 7, és december 12. kö­zött jóval több szovjet filmet ve­títenek majd filmszínházainkban is. Az ez alkalommal rendezett szovjet film hónapja keretében számos filmbemutatót és felújított film elő­adását tekinthetjük meg, melyek a szovjet filmgyártás eredményes, si­keres munkájáról beszélnek. A barátság hónapjára szorgdma­san készülnek állandó színházaink és népművészeti együtteseink is. A színházakban szovjet írók mű­veiből tartanak bemutatókat, míg ének- és zenekaraink, táncegyüt­teseink a járásokban rendíznek vi­dám műsoros esteket. Az fcnnepsé­geken szovjet művészegyüttesek és szólisták is szerepelnek, s eredeti­ben mutatják majd be a szovjet zene és szépirodalom kiváló reme­keit. A barátság hónapja méltó megün­neplésében ifjúsági szervezeteink is részt vesznek. A lenini Konszomol fennállásának 40. évfordulója alkal­mával mindenütt megemlékeznek e hős ifjúsági szervezet harcoä múlt­járól, és ismertetik mostani! életét, tevékenységét és szerepét 4 kom­munizmus felépítése feladatainak teljesítésében. Nagy figyelmet fordítanak majd a szovjet irodalom egyes nagy alko­tásainak ismertetésére, mindenek­előtt a szovjet könyvekről meg­tartott vitaesteken. Szerte az or­szágban kiállításokat is rendeznek, melyeken bemutatják a szovjet írók és költők ismert és új müveit, a szovjet újságok és folyóiratok nagy részét. A barátság hónapja alatt megrendezik a béke és 1 ba­rátság stafétáját, mely a szovjet népnek elviszi városaink és falvaink, gyáraink és üzemeink dolgozóinak baráti üdvözletét, valamint az Ok­tóberi Szocialista Forradalom 41. és • a csehszlovák-szovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyez­mény megkötésének 15. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségválla­lásokat. Dolgozó népünk mindenütt nagy lelkesedéssel és őszinte igyekezettel készülődik a barátság hónapjának megünneplésére, hiszen valomeny­nyien tudjuk, hogy e hónap tovább erősíti a csehszlovák és szovjet nép szilárd '••arátságát, őszinte sze- I retetét, ni -;y népeink kölcsönös ; együttműködésében jut kifejezésre^J A Nagy Október tiszteletére Az Ipolymenti Téglagyárak nemze­ti vállalatban minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy dolgozói egész évi tervüket határidő előtt teljesít­sék. A vállalat, amelyhez 14 tégla­gyár tartozik — már eddig 8 millió téglával többet termelt, mint tavaly ilyenkor. A nemzeti vállalatnak ége­tett téglából a múlt év hasonló idő­szakában 2 millió tégla lemaradása volt. Égetett cserépben a vállalat­nak nincs elmaradása, a tervet tel­jesítette. Az Ipolymenti Téglagyárak dolgo­zói a Nagy Októberi Szocialista For­radalom idei évfordulójának tiszte­letére felajánlották, hogy 'ez év vé­géig kiegyenlítik az elmaradásukat a nyers téglagyártásban is és égetett téglából az év végéig 200 000-rel többet termelnek, mint amennyit a tervükben előírtak. Idei tervüket 2 héttel hamarább kívánják teljesíteni, az alagcsövek gyártásában pedig már október végéig teljesítik az ez évi tervüket. Sólyom László, Losonc Ipari termelésünk szeotemberben is növekedett (ČTK) — Az Állami Statisztikai Hivatal előzetes jelentése szerint a múlt év szep­temberében elért eredményekkel össze­hasonlítva ez év szeptemberében az ipari termelés tovább növekedett. Az Energeti­kaügyi és Vízgazdálkodási Minisztérium villanytelepei egymilliárd 159 millió 100 ezer kWó áramot fejlesztettek, azaz 12,5 *********** «r* ************* százalékkal többet. Bányáinkban 9,5 szá­zalékkal több kőszenet, 13 százalékkal több barnaszenet fejtettek, 7795 ton­nával több nyersvasat, 3420 tonnával több acélt gyártottak kohómüveinkben és 3451,2 tonnával több hengerelt anyagot készítettek hengerdéinkben. Látogatás e CSÄD losonci üzemében losonci vasútállomás épülete előtt az autőbuszkiindulóhely­ről naponta háromszor több mint 30 járat indul és köti össze e csinos vidéki várost a távolabb fekvő vá­rosokkal és a járásbeli községekkel. Az egyre növekedő forgalmat a ČSAD losonci üzeme bonyolítja le az uta­zóközönség legnagyobb megelégedé­sére. Az üzem 109 százalékra telje­síti a személyszállítás előirányzatát, amit különösképpen annak köszönhet, hogy a gépkocsivezetők mindig üzem­képes állapotban, rendben tartják az autóbuszokat és jelentős sikereket mutathatnak fel a baleset nélküli hajtásért indított munkaversenyben. Nemrég, amikor a munkaverseny eredményeit értékelték, 164 százalé­kos' teljesítésével Keák Pál gép­kocsivezető került az élre, aki a Losonc— Halič—Budiná vonalon telje­sít állandó szolgálatot. Ez a siker annál értékesebb, mivel a szóban­forgó szakasz a legnehezebbek közé tartozik, ennek ellenére Deák Pál az üzemanyag-fogyasztás terén is figye­lemre méltó megtakarítást könyvel el. Utána a versenylétrán Ladislav Be­racko foglalja el a második helyet. A baleset nélküli hajtásra irányuló munkaverseny kezdete óta 258 ezer 300 kilométert tett meg minden na­gyobb baj és üzemzavar nélkül. Még több gépkocsivezető nevét kellene megemlítenünk, akik ugyancsak pél­dásan végzik hivatásukat. Ehelyettt inkább vessünk egy pillantást a je­lenleg legfontosabb szakaszra, a te­heráruforgalom lebonyolításának kér­déseire, amelyben a ČSAD-nak ko­moly feladatok teljesítésével kell megbirkóznia. nnan indulunk ki, hogy a te­herszállítás tonnakilométerei­nek előirányzatát az üzem nagyon jól, 122,9 százalékra teljesíti azon­kívül, hogy a ténylegesen megtett kilométerekben 108 százalékos ered­ménnyel dicsekedhetik. Az elért jó eredmények ebben az ágazatban is a szakképzett, öntudatos dolgozók célravezető munkájának tulajdonít­hatók. Pavol Farbiák például azon gépkocsivezetők közé tartozik, akik felelősségérzetük tudatában végzik a reájuk eső feladatokat. Napi előirány­zatát jóval 110 százalékon felül tel­jesíti, pedig nem a legkönnyebb sza­kaszon tevékenykedik. A kora reggeli tejszállítás komoly erőfeszítésre helytállásra serkenti, hiszen már haj­nali három órakor a kormánykerék mögé kell ülnie, hogy lehetővé tegye a tejcsarnokok ellátását. így hát rész­ben neki is köszönhető, hogy Losonc lakossága már reggel hat órakor friss tejet vásárolhat. A teheráruszállítás rugalmassága, pontossága nemcsupán a gépkocsive­zető, hanem a rakodómunkások tel­jesítményétől is függ. Ezen a téren Ondris Zoltánt kell kiemelnünk, aki 120 százalékos havi átlagteljesítmé­nyével vonja magára a figyelmet. Mi­nél gyorsabb a be- és kirakodás, an­nál jobban kihasználhatják a gépko­csikat és folyamatossá tehetik az áruszállítást, aminek hatalmas nép­gazdasági jelentősége van. i IN'+TWľlMhHt Wr * < • 4r "A" A • A lfc A i óbor életmódot folytató személyek tartós letelepedéséről A nemzetgyűlés illetékes bizott­sága jóváhagyás végett az október második felében ösz­szeülő nemzetgyűlés teljes ülése elé terjeszti a kormány által előkészített, a kóbor életmódot folytató szemé­lyek tartós letelepedéséről szóló tör­vényjavaslatot. Mi tette szükségessé ennek a törvényjavaslatnak megszü­letését és mi a lényege? Hazánkban még ma is élnek olyan, főleg cigányszármazású polgárok, akik külön-külön vagy csoportokban kóbor vagy részben kóbor életmódot folytatnak. Ezeknek nagy része mun­kakerülő, és a létfenntartáshoz szük­séges eszközöket törvénytelen úton igyekszik megszerezni. Az okát en­riék az elítélendő életmódnak abban kell keresnünk, hogy a cigányszár­mazású embereknek a jellemében az évszázadok alatt elszenvedett elnyo­más és üldözés mély nyomokat ha­gyott, amelyektől csak nehezen és "igen lassan tudnak szabadulni. A kó­bor életmódot folytató cigányszár­mazású polgárok annak ellenére, hogy népi demokratikus rendszerünk lehetővé teszi számukra, hogy mint egyenjogú, szabad polgárok ugyan­úgy élvezzék a rendszer által biz­tosított vívmányokat, mint bárki más, nem hajlandók tartósan letelepedni és alkalmazkodni a többi polgár élet­módjához. Ez az állapot nemcsak számukra, hanem a többi lakosság szempontjából is tarthatatlan. Pol­gárainkat joggal nyugtalanítja a kó­borló csoportok részéről fenyegető veszély, és követelik, hogy valami javulás vagy változás következzék be. Az eddigi, a cigányszármazású kó­borló személyek átnevelésére irányu­ló adminisztratív intézkedések nem hozták meg a várt eredményt. Ezért szükséges törvényileg betiltani a kó­bor életmód folytatását. Ez hozzáse­gít ahhoz, hogy a kóborló személye­ket mielőbb be lehessen kapcsolni a munkafolyamatba és érvényesíteni lehessen a helyes irányba való neve­lésüket. A nemzeti bizottságokra vár az a feladat, hogy segítséget nyújtsanak a kóbor életmódot folytató cigány­származású polgároknak és lehetővé tegyék számukra a tartós letelepe­dést. Kötelesek megfelelő munkáról és elszállásolásról gondoskodni és rendszeres neveléssel odahatni, hogy becsületes dolgozó polgárokká válja­nak. Ahhoz, hogy a nemzeti bizottsá­gok végrehajtó szervei ezen felada­tokat biztosítani tudják, szükséges, hogy kölcsönös segítséget nyújtsanak egymásnak és együttműködjenek. A kerületi nemzeti bizottságok fel­adata pedig, hogy koordinálja a kó­borló személyek letelepedését. A törvényjavaslat pontosan meg­határozza, mi értendő kóborló élet­mód fogalma alatt. Kóborló életmódot folytat az, aki csoportban vagy egyénileg egyik helyről a másikra vándorol, kerüli a becsületes mun­kát, vagy tisztességtelen módon tartja fenn magát. Az, aki megszegi a kóbor életmódot betiltó törvényt, és továbbra is kitart a kóborlás mel­lett, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. Figye­lembe véve azt a körülményt, hogy a kóborló személyek letelepedéséhez szükséges feltételeket nem lehet azonnal megteremteni, e büntető rendelkezés csak 1959. január 1-én lép hatályba. A törvény érvénybe lépése szük­ségessé teszi, hogy részletes előírá­sokkal szabályozzák a kóbor életmó­dot folytató személyek személyazo­nosságának megállapítását. Miután e személyeknek többsége nem rendel­kezik semmilyen igazolvánnyal, nyil­vántartásuk mostanáig jóformán le­hetetlen volt. A pontos nyilvántartás megkönnyíti majd a nemzeti bizott­ságok végrehajtó szerveinek munká­ját és elősegíti az áttekintést a kó­bor életmódot folytató személyek számáról és állampolgársági viszo­nyáról. — va — z őszi szállítások — mint kor­mányunk is hangsúlyozta — fokozotabb követelményeket támasz­tanak a közlekedés, tehát a ČSAD dolgozóival szemben. Arról van szó, hogy a szállítási munkák jó meg­szervezésével gondoskodjanak a köz­lekedési eszközök tökéletes kihasz­nálásáról, melynek átlageredménye nem a legkedvezőbb a ČSAD losonci üzemében. Hiszen a túlsúlyos, pót­kocsis járműveket csupán 34 száza­lékra, míg a többi tehergépkocsit 69,2 százalékra használják ki. Amikor ezzel kapcsolatban kérdést intéztünk Virágh elvtárshoz, a ČSAD igazga­tójához, a következőképpen tájékoz­tatott: — Legutóbb, amikor a hatékony­ság felülvizsgálása volt folyamatban, megállapítottuk, hogy a tehergépko­csik üzemzavarainak száma jóval meghaladja a megengedett évi átla­got. Ez a jelenség azért üthette fel a fejét, mert néhány gépkocsiveze­tőnk lelkiismeretlenül kezeli kocsiját, ami jelentős kiesést okoz. Ez lenne az egyik oka a gépkocsik alacsonyfokú kihasználásának. Más oldalról viszont arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a ČSAD tehergépko­csijait igénybe vevő vállalatok a visszatérés folyamán egyáltalán nem használják ki a közlekedési eszközö­ket, holott ezáltal 50 százalékos ked­vezményben részesülhetének. Ezt az előnyt legutóbb az Állami Utak nem­zeti vállalat sem használta ki, mivel a megrendelt 16 tehergépkocsit visz­szafelé üresen járatta. Ez pedig sú­lyos mulasztás különösen most, ami­kor mind a mezőgazdaságban, mind az építészetben és a teheráruforga­lomban rendkívül sok szállítani való akad. A hatékonyság ellenőrzése egyéb­ként a további fogyatékosságok egész sorát tárta fel az üzemben. A gu­miabroncsok élettartama eléggé rö­vid, ami annak a következménye, hogy a gumik vulkanizálását későn hajtják végre. É mulasztásról leg­hívebben a folyó évben felszerelt 614 gumiabroncs tanúskodik, melyből ez ideig csupán 28 százalék került ja­vításra. Ez a mulasztás — melyet egy kis jóakarattal meg lehetne előzni — jelentős kiadásokkal terheli meg a ČSAD számláját. Ami a gépkocsik műszaki karbantartását illeti, hát ezen a téren is sok a behozni való. Pél­dául a generáljavításokra nem fektet­nek kellő súlyt és megesik, hogy a lefutott 10 ezer kilométer helyett, mint ez a NT 53—37 jelzésű Sko­dánál történt, csak 25 886 kilométer lefutása után adják a kocsit gene­ráljavításba. így aztán nem csodál­kozunk, ha az egyik oldalon elért 162 ezer koronás megtakarítást a má­sik oldalon rá kell fizetni. Ez pedig nem nevezhető ésszerű gazdálkodás­nak. A karbantartási munkák elvégzését illetőleg szólnunk kell az üzem ked­vezőtlen feltételeiről is, melyek gá­tolják a javításokat. A ČSAD üzeme ugyanis — már nyolc év óta — állandóan épülőfélben van s előrelát­hatólag még ebben az évben sem nyer befejezést. Esős idő esetén min­dig nyakig ér a sár az udvaron, ami a gépkocsik mosásának hiányában megnehezíti a javításokat. ČSAD dolgozói azonban min­dent elkövetnek, hogy a kor­látozott lehetőségek mellet is üzem­képes gépkocsikat nyújthassanak a vállalatoknak, a mezőgazdaságnak és teljesíthessék az őszi forgalom lebo­nyolításának feladatait. A rendelke­zésre álló erő felmérésére jó alkalom nyílik a termelési értekezleteken, ahol a gépkocsivezetők, segédmunkások, javítók és mechanikusok elmondják észrevételeiket, javaslatokat tesznek a hibák kiküszöbölésére. Maga az üzemi pártszervezet pedig állandóan foglalkozik a forgalom gyors lebo­nyolításának kérdésével. Az üzem ed­digi sikereit is elsősorban a kom­munistáknak és az odaadó pártonkí­vülieknek köszönheti. Szombat 4|nbrus ELSŐ HÍREK a brnói nemzetközi nagyvásárról Ma még csak csupasz, félig kész csarnokok jelzik Brnóban, a cseh­szlovák gépipari kiállítások hagyományos színhelyén, hogy itt ismét készülődés folyik egy újabb, hatalmas áruszemlére. És valóban, 60 ezer négyzetméternyi területen kerül majd megrendezésre 1959. szep­tember 6-án az első csehszlovák nemzetközi gépipari nagyvásár. Az eredeti tervek szerint már ez évben megnyílt volna, ha nem eny­nyire túl nagy a külföldi érdeklődés mind a kiállítók, mind a vásárlók részéről. Ezért a veit kiállítási terü­let, mely eredetileg 30 ezer négy­zetméternyi szabad és fedett térség, kevésnek bizonyult s ha mégsem tekintettek volna el a nagyvásár 1958-ban való megrendezésétől, egyes gépfajták, például a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek felsorakoz­tatása valószínűleg lehetetlen lett volna. A helyzetet mérlegelve a dön­tő megállapodás végül is kimondta, hogy a nagyvásárt 1959. szeptember 6—20 között rendezik meg a szocia­lista és a nyugati államok részvé­telével. Az egy évi halasztási idő alatt kétszeresére növelik a nagy­vásár területét, s 30 ezer négyzet­méternyi fedett térséget nyernek a három új hatalmas vásárcsarnok fel­építésével. A legnagyobb a „B" pa­villon lesz, amely a legkorszerűbb, teljesen gépesített, modern beren­dezéssel és esztétikailag is kifogás­talan külsejével eléri a nagyvásári pavilonok világszínvonalát. A vásár­csarnokok építésében felhasználják a brüsszeli világkiállításon szerzett ta­pasztalatokat, és a nagyvásár meg­rendezésében is általában érezhető lesz a brüsszeli hatás. A csehszlovák gépipar termékei a nagyvásár területének kb. 50 száza­lékot foglalják el. A nagyvásár ren­dezési alapelve lehetővé teszi a cso­portos részvételt és az üzemek, cé­gek által rendezett külön bemutatót is. Ez abban rejlik, hogy az egységes jellegű árukat, pl. órakat több ország elhelyezheti egy kijelölt részletben, de egy részvevő — akár állam, akár gyár — külön térséget is bérelhet, ahol számos nem azonos jellegű ter­méket is bemutathat. Döntő .többsé­ben, kb. 80 százalékban gépi beren­dezések töltik ki a nagyvásár terü­letét és csak mintegy 20 százalékban a közszükségleti cikkek: a modern háztartás kiegészítő részei, televíziós készülékek, új típusú motorkerékpá­rok, autók, stb.... Különösen nagymennyiségű árufaj­tával képviselteti magát a Kínai Nép­köztársaság, melynek első alkalom­mal nyílik lehetősége bemutatni gép­iparát Csehszlovákiában, Kína a tíz szabad év termésének legjavát hozza a nagyvásájrra, benne kifejezésre jut a felszabadulásának 10. évfordulóját ünneplő népköztársaság fejlődési irányzata. Eddig már hat szocialista állam jelentette be részvételét a nagyvá­sáron, de nagy az érdeklődés az USA, Kanada, Svájc, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Norvégia, Spanyolor­szág és számos további /nyugati ál­lam részéről is. .' Talán sokaknak feltűnik a nagyvá­sár rövid időtartama, mely mindösz­sz^l5 ndpľ Köztudomású azonban, hogy a nemzetközi nagyvásárok, így a lipcsei, a poznani, a zágrábi, stb. nyitvatartási ideje 10 — 12 nap; te­hát az első csehszlovák nemzetközi nagyvásár időtartama már úgyszól­ván maximális. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy sem a hazánkban sorra kerülő első, sem a távlati tervek szerint a továb­bi nagyvásárok megrendezésével nincs versengési szándékunk az előbb felsorolt európai nemzetközi nagyvá­sárokkal. Bizonyíték erre az a köl­csönös együttműködési szerződés is, amely az elmúlt napokban jött létre a brnói, lipcsei, poznani és budapesti nagyvásárok rendezősége, illetve igazgatósága között. A brnói nagy­vásárok mindenekelőtt a hazai kül­kereskedelmi vállalatok különféle ter­mékeinek széleskörű bemutatására törekszenek. Az árufajták ilyen ha­talmas tömegét nem lenne módunk­ban bemutatni egy nemzetközi nagy­vásáron sem és éppen ezért lesz a brnói nemzetközi nagyvásároknak népgazdaságunk szempontjából rend­kívül nagy jelentőségük. A távlati tervek szerint jövőre, te­hát 1959-ben gépipari, 196Ó-ban élel­miszeripari, 1961-ben mezőgazdasági és 1962-ben ismét gépipari nemzet­közi nagyvásár nyílik Brnóban, ahol néhány év múlva így már tradíciónak és nem újdonságnak fog számítani ez a kiállítás. A nagyméretű előkészületek bizo­nyára meghozzák a kívánt eredményt és sikert. Közel másfél millió hazai és 15-16 ezer külföldi látogatóra számítanak. A vendégek elszálláso­lásában és általában a látogatók el­látásában nem lesznek hiányosságok, mivel a nagyvásár rendezési mun­kálataival párhuzamosan e problémák helyes megoldására is nagy súlyt he­lyeznek. Szabó HM ÚJ ň * V -< 14-.

Next

/
Thumbnails
Contents