Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-07 / 278. szám, kedd

Kiváló szövetkezet a bacsák egykori hazájában Malatin tulajdonképpen három kisebb településből tevődik össze és a mikulási járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. Ez a táj, Liptó vidéke a múltban elsősorban a szűknadrágos bacsáiról volt nevezetes. A fényképekről persze nem tűnt kl, mily szegénység, nyomor uralkodott a juhpásztorok fából összetákolt lakásaiban. A kézművességen kívlil semmiféle ipar, a földművelésen és az erdőmunkán túl semminemű munkalehetőség nem állt az itt lakók rendelkezésére. Ezért nem csoda, ha a családok százai vándoroltak ki Amerikába, Franciaországba, hogy munkaerejük eladásával úgy ahogy biztosítsák családjuk szűkös megélhetését. MINT AZ IMÉNT mondottuk, jelenleg egészen más a helyzet a faluban és egész Liptó vidékén. Az iparosítás programjának érvényesülésével több új gyár nyújt munkalehetőséget a becsületes megélhetéshez. A földeken pedig a legtöbb községben nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás folyik, mely egyben megváltoztatta az emberek gazdasági és kulturális életét. A községek közül azonban Malatin érte el a legnagyobb fejlődést. Ma már ebben a faluban több mint 1500 hektáron jól megszervezett, jövedelmező közös gazdálkodás folyik. Azért mondjuk, hogy jövedelmező, mert a munkaegység értéke 35 koronát tesz ki, amit a szövetkezet tagjai a növénytermelés eredményeinek és fejlett állattenyésztésüknek köszönhetnek. Mindenesetre kitartó, becsületes munka nélkül itt sem lehetett volna oly gyümölcsöző a közös munka. A szövetkezet tagjai nem ijedtek meg a kezdeti nehézségektől és minden tudásukat, erejüket a szövetkezet gazdálkodásának felvirágoztatására fordították. A szorgalom és a közös erőfeszítés meghozták a várt eredményt. Ennek köszönhetik a falubeliek, hogy jó hírnevük a járás határain túl is ismeretes. Lássuk csak közelebbről, hogyan építették ki szövetkezetüket? NEM VOLT KÖNNYŰ vállalkozás itt sem a szövetkezet megszervezése. Azonban még nehezebb feladatnak bizonyult a gazdálkodás elindítása. Mint ismeretes, a Magas-Tátra környékén igen zord, csapadékos és változékony az időjárás, mely sokszor beleszólt és most is befolyásolja a mezőgazdasági munkákat. A talajelőkészítéstől kezdve a betakarításig roppant nagy erőfeszítéseket kell a szövetkezeteseknek tenniök, hogy idejében biztosíthassák és betakaríthassák termésüket. .NáQy baj az is, hogy ezen a vidéken a növények vegetációs ideje csaknem két hónappal rövidebb, mint Dél-Szlovákiában. Ez a tény már magában is jobb munkaszervezésre ösztönzi a malatíni szövetkezeteseket. Például déli járásainkban mostanában még javában folyik a kukoricatörés, vetés, és az időjárással sincsenek bajok. Ellenben Liptóban már kora reggel erős talajmenti fagyok, havasesők és hideg szelek befolyásolják a munkákat. Ennek ellenére Malatinban minden munkát idejében elvégeztek, sőt a tavaszlak alá szükséges mélyszántással sem maradtak el. Amikor a termésbetakarltás után a gabonatermést latolgatták, rájöttek, hogy átlag 20 mázsa termett hektáronként. Zsoldos elvtárs agronómus hozzátette: — A múlt években még szebbek voltak a hektárhozamok és az alacsonyabb eredményt a kedvezőtlen időjárás, a szárazság idézte elő. Ez idén azonban úgy igyekszünk, hogy behozzuk a lemaradást. Földjeinket elláttuk bőségesen istállőtrágyával, sőt több mütrágyafajtát is alkalmaztunk. AZ AGRONÖMUS, úgy látszik, elhallgatta a legfontosabbat, azt, hogy ez idén a szövetkezet saját tőzeglelőhelyének kihasználásával is gazdagította a talaj humusztartalmát, melyben ez a vidék különösen szegény. A humusztartalom és a talaj táperejének növelése nem nehéz kérdés Malatinban, mivel határában igen gazdag tőzeglelőhelyekre bukkantak. Csak természetes, hogy a szövetkezet felhasználja ezt a rendkívül jó lehetőséget. A növénytermelés egyik jellegzetessége és egyúttal büszkesége a szövetkezetnek. A zöld tömegtakarmányok termesztésére nagy súlyt fektetnek. Ez idén is 20 hektár tejérésű kukoricája volt az EFSZ-nek. Ebből 16 ezer mázsa kiváló minőségű nedvdústakármánnyal gazdagították ® Néhány szó a gyümölcsfa-ültetésről A gyümölcsellátás problémája ** ismert, sőt nagyon is közismert, s annak ellenére, hogy mezőgazdasági jellegű, elsősorban nem a falut, de a várost érinti. Falun akárhogy is, de lehet gyümölcsöt szerezni, még ha a szokottnál jóval rosszabb is a termés, de városon ez gyakran kérdés még akkor is, amikor a szokottnál több termett. Az idén azonban a városokban sem panaszkodhatnak, mert van gyümölcs. De ha most van, ez még nem lehet lezárt ügy a jövőre nézve. Köztársaságunkban úgyszólván évente rendszeres a gyümölcshiány, aminek okát ha keressük, előttünk áll: egyszerűen kevés a gyümölcsfa. Az 1938 előtti években Csehszlovákia 17 országból importált gyümölcsöt meglehetősen alacsony áron és egyéb előnyös kereskedelmi feltételek mellett. Ennek következtében mindenekelőtt erősen megcsappant a gyümölcsfajták belpiaci ára. Az eredmény végül is az lett, hogy az országban elhanyagolták a gyümölcstermesztést. Lényeges változás még a háború utáni években sem következett be s csak az 1953-as kormányhatározatnak köszönhető, hogy az EFSZ-ek, az állami gazdaságok s egyéni földművesek kisebb-nagyobb gyümölcsösöket létesítettek s a már meglévőket fokozottabb karbantartásban részesítették. Hogy mindez azonban még messzemenően ,nem kielégítő, azt láthattuk az elmúlt években. Ugyanis a gyümölcsfák túlnyomó többsége apró, néhány fából álló ültetvényeken oszlik meg. A nagyobb ültetvények, gyümölcsösök száma kevés. A gyümölcsfák azonban a nagyobb ültetvényeken sem hoznak megfelelő termést, amit a hiányos faápolás okoz. Egyre szükségesebb tehát, hogy a jövőben, sőt már az idén is megoldó szándékkal foglalkozzunk a gyümölcsellátás kérdésével. Akik nagyobb mennyiségben termesztenek gyümölcsöt, tudják, hogy annak milyen jelentősége és előnye van. Ha csak a felvásárlási feltételeket vesszük is figyelembe, azok rendkívül előnyösek azok számára, akik szerződést kötöttek az állami felvásárlási szervekkel. A kedvezmény lényege nemcsak pénzbeli jutalmazás a szerződésben megállapított menynyiségen felül beadott gyümölcs után, hanem többek közt az is, hogy kevésbé jő minőségű gyümölcsöt is felvásárolnak, mely még eladásra vagy ipari feldolgozásra alkalmas, így a szerződött termelőknek nincsenek különösebb nehézségek teljes termésük eladását illetőleg sem. A pénzbeli jutalom pedig az átvételi árnak az EFSZ-ek esetében 80 százalék, a magántermelőknél 70 százalék is lehet, a szerződésen felül beadott gyümölcs ára szerint, ha a kötelezően beszolgáltatott gyümölcs 100 kg után kapott ára több mint 230 korona. A gyümölcsellátásban fontos szerepe lehet az útmenti fásításoknak és a szövetkezeti gazdasági udvarokat, vagy egyéb kihasználatlan területeknek gyümölcsfákkal való beültetésének is. Ez egyrészt lehetővé tenné közvetlen a szövetkezeti tagok bőségesebb gyümölcsellátását, de nagy mennyiségű gyümölcsöt lenne képes az állami piac rendelkezésére is bocsájtani. A fásítás és faápolás azonban nemcsak a szövetkezetek, állami gazdaságok, vagy egyéni földművesek feladata. Éppúgy az iskolák, mint a tömegszervezetek is sokat segíthetnek ezen a téren. Az iskolákban ajánlatos lenne, ha ismét felújítanák a Micsurin-kert mozgalmat. A tömegszervezetek pedig az üres utcaszegélyeket és más térségeket változtathatnák fásítással széppé és hasznossá. A kielégítő gyümölcsellátást hazai termésből is biztosíthatnánk, ha mindenütt megértenék a gyümölcsfaültetés jelentőségét. Sok helyen azonban kissé közömbösek a gyümölcsösök létesítésével szemben. S gyakran még ahol jó feltételei volnának is, idegenkednek tőle. Pedig a gyümölcstermesztés fejlesztése egybekapcsolódik a mezőgazdasági termelés növelésével. A XI. kongresszus határozata értelmében kell, hogy az EFSZ-ek és ÁG-k aktív álláspontot foglaljanak el e kérdéssel szemben s ahol erre lehetőség van, nagyobb mértékben foglalkozzanak a gyümölcsnek. mint a nélkülözhetetlen vitaminforrásnak kielégítőbb mennyiségű termesztésével. (sz-) takarmányalapjukat. Ezenkívül igen sok és finom - teli sokféle virággal — erdei széna áll rendelkezésükre, melyet különösen a növendékállatok fogyasztanak szívesen. Takarmánygondjaik tehát nincsenek. Ha pedig bőséges a takarmányalap, az állattenyésztésnek is jónak kell lennie. Ezen a téren sincsenek bajok a szövetkezetben. A tehenek átlagos évi tejhozama 2800 litert tesz ki, ami annái figyelemre méltóbb, mivel a tej előállítási költsége nem haladja meg az 1,30 koronát literenként. — A következő évben — teszi hozzá Herceg József, az EFSZ elnöke — még ennél is olcsóbban akarjuk termelni a tejet. Ezt főleg az olcsó, de kiadós takarmányok biztosításával, az állattenyésztési munkák további gépesítésével kívánjuk megvalósítani. AMINT A SZÖVETKEZET távlati termelési tervét nézegetjük, valóban az a célkitűzés, hogy már a következő évben legalább 3000 liter tej legyen az átlag tehenenként. A tervből azonban más, lényegesebb adatokat is megtudunk. Például azt, hogy az idei szarvasmarhaállomány-tervvel, a 100 hektárra eső 80 darabbal szemben jövőre már ugyanilyen területen 100 szarvasmarhát tenyésztenek majd. A tervek továbbá az EFSZ jövő évi távlatait is elárulják. Tekintettel arra, hogy a földiepernek rendkívül jó feltételei vannak a déli fekvésű dombokon, abból jövőre a szövetkezet több mint 20 hektárt ültet. Gyümölcsfákkal viszont 25 hektárt ültet ki és tovább bővíti a kacsa-, majd a lúdtenyésztést, mely jelenleg is egyik legjövedelmezőbb ága a közös gazdaságnak. így teszik a szövetkezet tagjai jövedelmezővé szövetkezetüket. De hogy eloszlassuk, azok kételyeit, akik ennek ellenére mégis aránylag magasnak tartják a munkaegység értékét, befejezésképpen erről is szólunk. Tudniillik Malatin határában, a dombokon gazdag kavicshomoklelőhelyek vannak. Ezt a szövetkezet teljes mértékben kihasználja. Ezenkívül útjavitó-csoporttal, építőkkel stb. rendelkezik, akik számára egész évben bőven van munkalehetőség. Ebből a melléktermelési ágból a szövetkezet jelentős bevételeket biztosít, arrú jóval megtoldja a közös gazdálkodás jövedelmét. A BACSÁK FÖLDJÉN, Liptóban tehát az élet új tartalommal gazdagodott, ahol ma már nem a munkáért, hanem a természetadta lehetőségek kiaknázásáért és a jobb élet további megteremtéséért folyik a szüntelen harc. Kormányunk a hegyvidék termelési problémáinak megtárgyalásakor tovább gondoskodott e táj termelési lehetőségeinek megjavításáról, melybe bevonta az összes szakembereket, a Tudományos Akadémia dolgozóit és mindenkit, akinek csak a mezőgazdasághoz köze van. Ez újabb távlatokat nyit meg a hegyvidék parasztjai előtt, s bőségesebb életet és könnyebb boldogulást jelent a hegyvidék lakói számára. Szombath Ambrus Munkával erősítik a békét Július Fučík nemzeti hós halálának 15. évfordulója napján a prágai Kaunitz-palotában rendezett ünnepségen politikai, kulturális és gazdasági életünk vezetőinek jelenlétében 17 dolgozónak és munkakollektívának átadták az 1958. évi Csehszlovák Békedíjat, amelyet minden évben a Csehszlovák Békevédök Bizottsága juttat az arra érdemeseknek. A Csehszlovák Békedíjat a béke megszilárdításáért öntudatos építómunkával küzdő kiváló egyéneknek és munkakollektíváknak juttatják. A kitüntetettek között volt a Palárikovói Állami Gazdaság igazgatóságához tartozó miklósi gazdaság munkakollektívája is. A miklósi gazdaság közel Csúzhoz, a perbetei vasútállomás mellett fekszik. Szabó Imre, a gazdaság agrotechnikusa helyesen mondta, hogy az összes dolgozók kiváló munkaerkölcse, fegyelme és valóban példás önfeláldozó munkája és főleg szakképzettsége nagyon megkönnyíti az egész gazdaság vezetőségének munkáját, ami az eredményekben is megmutatkozik. Ez a gazdaság a most adományozott békedíjon kívül az elmúlt években több oklevelet és dicsérő elismerést kapott, mert már néhány év óta nagyon jó eredményeket ér el a növénytermesztésben és az állattenyésztési termelésben. Különösen a cukorrépa-, dohány-, zöldségtermesztésben, a juhtenyésztésben és a munkák megszervezésében kiválóak. solta az elért átlaghozamot, 84 hektáron termesztenek cukorrépát. 1957ben egy hektárról 430 mázsát szedtek fel. Az idei tervet, amely 271 mázsás hozamot tűzött ki, egészen biztosan túlteljesítik. Az állattenyésztési termelés igen nagyarányú a megművelésre rendelkezésre álló föld nagyságához viszonyítva. Összesen 648 szarvasmarhát, ebből 306 fejőstehenet gondoznak és 1461 sertést nevelnek. Júhtenyésztéssel is foglalkoznak. A fejőknél bevezették az üzemen belüli önálló elszámolási rendszert. Eszerint 1957-ben 82 700 liter tejet fejtek terven felül s emellett 76 000 koronát takarítottak meg a takarmányokon és az almozáson. Solár elvtárs, a legjobb fejő egymaga 41 000 liter tejet fej és átlagosan egy teA kitüntetett állami gazdaság dolgozói elszállításra készítik a paradicsomot. Sluka J. felvétele. Sokat segít a miklósi gazdaságnak az a körülmény, hogy 1956 óta stabilizált földterületük van. összesen 884 hektáron gazdálkodnak, ebből 782 hektár a szántóföld. Huszonegy hektáron zöldséget termesztenek, ebből csupán 6 hektárt öntöznek rendszeresen, a fennmaradó területen zöldséget termelnek. Az idén ezen a kis területen, tehát 6 hektáron 509 mázsa uborkát, 745 mázsa káposztát és 669 mázsa paradicsomot .termeltek. Kucman Ernő, a zöldségtermesztő csoport vezetője szerint még 200 mázsa paradicsomtermésre számítanak A betakarítás befejezése után 106 százalékra teljesítik az évi tervet, de a piaci tervet már eddig is 180 százalékra teljesítették. Éz a temények kiváló minőségét tanúsítja: A zöldségtermesztő dolgozók két munkacsoportra oszlanak, amelyek egymás lcczött versenyeznek mind minőség, mind mennyiség tekintetébein. Ezenkívül mindnyájan jól ismerik termelési-pénzügyi tervüket és eszerint jobb minőségű zöldséget igyekeznek termeszteni idejében és ezért a korai terményért természetesen sokkal magasabb árat kapnak. A nagy termést jól megművelt földjeiknek és a rendes trágyázásnak köszönhetik. Á\ peronoszpóra elleni permetezésről sem feledkeznek meg. Ebben az évben már 5-ször permeteztek. Átlagosan 365 hektáron termesztenek gabonaneműeket. Például 1957ben 27 mázsa búzát, 30 mázsa tavaszi árpát, 37 mázsa zabot és 40 mázsa őszi árpát takarítanak be hektáronként. Az idei hektárhozamok gyengébbek, mivel olyan földbe vetettek gabonaneműeket, amit csak 1956-ban vettek át az EFSZ-től. Ez a föld egyénileg gazdálkodó földművesek kezében volt azelőtt, nagyon kimerítették és ez érthetően' befolyáhéntől 10 liter tejet ér el naponta. Takarmányokon és almozáson 6600 koronát takarított meg. A juhtenyésztésben is nagyon szép eredményeket érnek el. Az idén 129 százalékra teljesítették a juhtenyésztés tervét. Ha az egész termelést vesszük, akkor teljes áttekintést nyerünk állattenyésztési termelésünkről. 1957ben például 133 000 kg sertéshúst, 56 000 kg marhahúst, 841000 liter tejet és 2900 kg gyapjút termeltek. Az állatszaporodás: 203 borjú (kb. 40 kg súlyúak) és 206 juh. Ez állomány szerint egy hektár után 63 mázsa sertéshúst értek el. A tejtermelés a múlt évben 1 hektár után 960 liter volt. A miklósi gazdaságban összesen 230 dolgozó van. Ebből 90-en az állattenyésztési termelésben, a többiek a növénytermesztésben és a különféle műhelyekben dolgoznak. Ezekben a műhelyekben szükség szerint maguk a dolgozók javítják meg a mezőgazdasági gépeket, ami lehetővé teszi az összes mezei munkák gyors és határidőn belül való elvégzését. A búcsúzásnál az egyik dolgozó így szólt hozzám: — Kérem szépen, csak azt ne írja, hogy mindezt azért csináljuk, hogy kitüntessenek bennünket. Ez nem így van. Ilyen a mi természetünk. Dolgozunk, de nem gondolunk dicsőségre. Mi nem akarunk egyebet, mint becsületesen dolgozni, mint a gyárakban dolgozó munkástársaink, hogy elegendő élelmiszert biztosítsunk mindnyájunk számára. így képzeljük el mindnyájan a jobb jövő építését. Csak háború ne legyen! — Ezen szavak után teljes bizonysággal éreztem, hogy bizonyára nehezen találnak olyanokat, akik jobban megérdemelnék e magas kitüntetést. S. J. Füstbement becsületszó Az Új Szóban a napokban bíráltuk a kassai Magasépítészeti Vállalat lassú munkáját, mivel újabban határidőn túl adják át a felépített épületeket. Ilyen szembetűnő építkezések közé tartozik a rozsnyói Máriabánya öltözője és fürdője is, amelynek építéséhez pontosan 3 évvel ezelőtt kezdtek hozzá dicséretesen nagy Iendületíel. De ez a lendület egyhamar elapadt. Három hónappal ezelőtt a fürdőépítés vezetését egy új építész vette át. — Én csak most jöttem ide, elvtársak. Nem vállalhatok felelősséget az előttem dolgozók munkájáért — mondotta az új építész a bányászoknak, ezzel indokolva meg az építkezés befejezésének késését. A többiek is ezt mondották — jegyezték meg a Mária-bánya dolgozéi. Inkább vállaljon egy kötelező határidőt, hogy mikor adják át számunkra az új épületet — ígérem és erre az építőmunkások nevében becsületszavamat is adom, hogy szeptember 1-én, de legkésőbb a bányásznapra átadjuk az új fürdőt — válaszolta az építész. Ez már beszéd! - örültek az adott szónak a Mária-bánya dolgozói. Ettől a naptól kezdve gyakran benéztek a félig kész épület ablakain, hogyan halad a munka. Eleinte valóban minden arra vallott, hogy a bányásznapra készen lesz a fürdő. Teltek a napok, közeledett a határidő, de a környék hegyei még mindig csak a félig kész épületet nézték szomorúan. Viszont a bányászok közben már teljesítették a bányásznapra vállalt kötelezettségeiket és jóval túlszárnyalták a fejtési tervet. Adott szavukat tehát betartották. Az épület még ma sincs készen. Füstbement a becsületszá, csalódtak a bányászok. Továbbra is fabarakkokban kell öltözködniök, amelyeknek tetejéről esős időben becsurog a víz. Ha munka után kijönnek a bányából, piszkosan kell hazatérniök, mert nincs hol megmosakodniok. Ennek ellenére ma is jóval túlteljesítik fejtési tervüket és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója tiszteletére elhatározták, hogy ez évi tervfeladatukat december 12ig teljesítik. Nekik elhisszük, hogy adott szavukat beváltják. A bányászbecsületben eddig még Rozsnyón sohasem csalatkoztak. A csaknem kész fürdőben továbbra is két ember pöszmötöl óvatosan, csendesen, nehogy felébressze az igazgatóságot. A bányászok pedig már három éve bosszúsan néznek az új fürdő épülete felé. - Ugyan mikor lesz már kész? kérdik még néha a Mária-bánya dolgozói. Kérdésükhöz ezúttal mi is csatlakozunk. Mikor tartják már be legalább egyszer adott szavukat a kassai Magasépítészeti Vállalat dolgozói? Horváth Sándor ÜT 5 * 1S58. október 7.