Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-06 / 277. szám, hétfő

Katonáink a dolgozókkal együtt ünneplik a csehszlovák néphadsereg napját A csehszlovák hadsereg küldöttsége a köztársasági elnöknél A Csehszlovák hadsereg napjának ünnepségei szombaton, október 4-én különféle rendezvényekkel kezdődtek, melyeken a városok és a falvak dolgozói megemlékeztek a Dukla mellett harcoló I. Csehszlovák Hadtest tagjainak hősi harcáról és tisztelettel adóztak néphadseregünknek, békés életünk » megbízható őrzőjének. Szombaton, október 4-én Antonín Novotný köztársasági elnök, a . csehszlovák haderők főparancsnoka a csehszlovák néphadsereg napja alkalmából a prágai Várban fogadta a csehszlovák néphadsereg küldöttségét. A Bohumír Lomský vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter vezette 15-tagú küldöttségben részt vettek a nemzetvédelmi miniszter helyettesei és a hadseregvezetőség képviselői: Otakar Rytíŕ, Vladimír Janko, Josef Vosáhlo, Miroslav Šmoldas, Václav Prchlík, Jozef Hečko tábornokok, valamint a csehszlovák néphadsereg több parancsnoka, politikai dolgozója és példás katonája. A nemzetvédelmi miniszter átadta a csehszlovák néphadsereg üdvözletét a köztársaság elnökének. A köztársasági elnök a küldöttséghez intézett beszédében hangsúlyozta, hogy a csehszlovák néphadsereg napja ma már hagyományos ünnepnappá vált, amikor népünk és a hadsereg tagjai kifejezésre juttatják, hogy a mi hadseregünk teljesen a nép életével összeforrott hadsereg, amely segít az új, szocialista társadalom építésében. Rámutatott továbbá arra, hogy az imperialisták politikája nem változott München óta. Éppen úgy, mint ahogy 20 évvel ezelőtt kufárkodtak a népek szabadságával és háborút készítettek elő, ma is szüntelenül nemzetközi feszültségben tartják a világot, veszedelmes háborús tűzfészkeket idéznek elő, konfliktusból konfliktusba mennek, amint azt a közel- és közép-keleti, valamint a Tajvan sziget kprüli események bizonyítják. Fenyegetéseikkel azonban mit sem érnek el. A Kínai Népköztársaság — mondta a köztársasági elnök — oldalán az igazság és a jog, s így az amerikaiaknak előbb vagy utóbb el kell majd távozniok Csang Kaj-sek bábjukkal együtt Tajvanról és a környező szigetekről. A köztársasági elnök ezután megemlékezett arról, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet tanulságai alapján építjük hadseregünket és arra törekszünk, hogy mindent megkapjon honvédelmi feladatainak teljesítésére. Ehhez tökéletesen el kell sajátítani a katonai technikát és egyúttal illandó figyelmet kell szentelni áz embereknek, együtt kell dolgozni velük, hogy elsajátítsák a technikát és politikai meggyőződésük a haza érdekében vaió önfeláldozásuk és hősiességük záloga legyen. A köztársasági elnök beszéde után barátságosan elbeszélgetett a hadsereg küldöttségével. A DOLGOZOK ÉS A HADSEREG TAGJAI SZÖVETSÉGÉNEK ESTJE A Csehszlovák néphadsereg napjának előestéjén Prága dolgozói zsúfolásig megtöltötték a Július Fučík Kultúra és Pihenés Parkját. Tíz órakor kiváló vendégeket üdvözöltek körükben: Rudolf Barákot, a CSKP KB politikai irodájának tagját, belügyminisztert, Václav Ouzký finomgépipari minisztert, B. Lomský vezérezredes, nemzetvédelmi minisztert, politikai és közéletünk, valamint a néphadsereg többi képviselőit. Az ünnepi estét A. Svoboda, Prága polgármestere nyitotta meg. Azután V. Lomský vezérezredes, nemzedvédelmi miniszter beszédében megemlékezett a szovjet csapatok és a Szovjetunióban harcoló I. Csehszlovák Hadtest katonái történelmi duklai és kárpáti hadműveleteinek 14. évfordulójáról. E csapatok október 6-án Csehszlovákia területére lépve megkezdték hazánk felszabadítását. Beszéde után az ifjúság és a prá- j gai üzemek népi milíciájának küldöttei üdvözölték a csehszlovák hadsereget ünnepnapjának előestéjén. Az est műsorát kultúrfellépésekkel ás népmulatsággal egészítették ki. Bratislavában a P. O. Hviezdoslav Színházban tartották meg a csehszlovák néphadsereg napjának ünnepi estjét. A díszhelyeken helyet foglaltak Szlovákia kommunista Pártja Központi Bizottságának képviselői, a szlovák nemzeti szervek, a tábornoki kar, a volt I. Csehszlovák Hadtest tagjai, magas katonai kitüntetések birtokosai, a tömegszervezétek, a kulturális és tudományos intézmények képviselői. Jelen voltak a bratislavai konzuli testület tagjai. Az ünnepi beszédet František SedIáček altábornagy mondta. BÁNYASZKÜLDÖTTSÉG A NEMZETVÉDELMI MINISZTERNÉL Szombaton, október 4-én Bohumír Lomský vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter fogadta a tüzelőanyagipari dolgozók tíztagú küldöttségét, melyben részt vettek a Csehszlovák Hadsereg Nagybánya képviselői, a Bájiyászalkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének funkcionáriusai és a legjobb bányászok. Josef Jonáš tüzelőanyagügyi miniszter, a küldöttség vezetője az összes bányászok nevében tolmácsolta a nemzetvédelmi miniszternek legszívélyesebb jókívánságait a csehszlovák néphadsereg napja alkalmából. Egyúttal meleg szavakkal értékelte hadseregünk tagjainak nagy segítségét melyet a bá nyászoknak nyújtottak. lazánkban egyre nagyobfj az élelmiszerfogyasztás Évről évre emelkedik kiskereskedelmi forgalmunk. A lakosság például 1943-ben 52 526 millió korona értékű árut, ebből 30 128 millió koronáért élelmiszereket vásárolt. A múlt évben már 89 035 millió koronát adtak ki árucikkekért és ebből 48 900 millió koronát élelmiszerekért. Az élelmiszerek személyi fogyasztása egyre nagyobb. Az egy lakosra eső átlagos napi élelmiszercikkek tavaly 3068 kalóriát tartalmaztak, ami hatvannal több, mint amenynyit a szakemberek tanácsolnak és 523-al több, mint az 1936-ban fogyasztott tápanyagok értéke volt. Ezen a téren élenjáró helyet foglalunk el világviszonylatban. Nem sikerült azonban eddig helyes arányt elérni az egyes tápanyagok fogyasztásában. A szakemberek például személyenként és naponként 95 g fehérjét, 100 g zsiradékot és 435 g szénhidrátot javasolnak. Tavaly azonban az egy lakosra egy napra eső fehérjefogyasztás 88,9 g, a zsiradékfogyasztás 99,4 g és a szénhidrátfogyasztás 459,2 g volt. Tehát a fehérjeanyagok rovására túlléptük a javasolt szénhidrátfogyasztást, mely 16,8 százalékban cukorból és édességekből, 11.5 százalékban burgonyából és 59,6 százalékban gabonaneműekbol áll. Ezért most nagy figyelmet fognak szentelni a fehérj"<ben gazdag élelmiszerek; tojás, tej, halak, baromfi, stb. fogyasztásának. A tejtermékek és a zöldség elősegítik a mészhiány kiküszöbölését az élelmezésben. A javasolt D-2 vitaminadagot fokozott tej, fehérjék és szárított gomba fogyasztással is elérhetjük. Kombájnnal csépelik a napraforgót A diószegi szövetkezet tagjai négy és fél hektáron termesztettek napraforgót. A napraforgó beérett és ezért kicséplésére kombájnt állítottak munkába. A szövetkezetesek feltételezik, hogy az idei termés meghaladja a 12 mázsát hektáronként. «„ K. Cích (ČTK) f elv. AZ EMBER LESZ AZ ÚR Nem is gondolnánk, hogy Keletés Dél-Szlovákában majd félmillió hektár vadvizes, nádas, mocsaras, meg árterület van, ahol szúnyogok, békák képviselik az állatállományt, kiegészítve a más rovarok sokaságát. Ezt a hatalmasnak mondható területet meg is lehet javítani olyan értelemben, hogy hasznot hozzon. Erről a kérdésről beszéltek alaposabb részletességgel a napokban Bratislavában az ifjúsági talajjavító építkezések vezetőinek aktíváján. E feladattal pártunk XI. kongreszszusa részletesen foglalkozott s 1965-ig a vizek levezetésére, talajjavításokra több mint két és félmilliárd koronát irányoztak elő. Ifjúságunk, amely már eddig is megállta a helyét a különböző építkezéseken, most is kezdeményező volt; a brigádosok ezrei segítettek ez idén is a talajjavító munkálatokban. Főleg a tanulófiatalság vette ki részét a munkálatokból, főiskolások és középiskolások, akik ily módon még közelebb kerültek a fizikai munkásokhoz, megismerték az életet. 126."> főiskolás dolgozott az idén a mezőgazdaságban, s a meliorációs építkezéseken, a Latorca-védőgát építésén, a Nyitra — Zsitva folyónál. Tomašovcén, a losonci járásban, stb. Sok elismerés, köszönőlevél érkezett az illetékes szervekhez, a fiatalok eredményes munkáját dicsérve. A tomäšovcei szövetkezet elnöke többek között azt írta, a fiatalok tették lehetővé, hogy a szövetkezet jövőre már több mint 100 hektár eddig még műveletlen területen termelni fog. Egész sor építkezésről lehetne beszélni, írni azokról az eredményekről, amelyeket a fiatalok elértek. A feladatok azonban még többet követelnek, elsősorban is helyben a munkahelyeken, a szövetkezetektől, állami gazdaságtól. Erről beszélt Maťašovsky elvtárs, a Bajcsi Állami Gazdaság igazgatója, ahol négy és félezer hektár talaj javításáról gondoskodnak. Ok a feladat elvégzésére külön talajjavító központot létesítettek, amelyet szakember vezet. — A fiatalok a gazdaságban már eddig is sokat tettek jövőjükért, s ha jól vezetjük őket, még többet tesznek, — hangsúlyozta Maťašovsky elvtárs. Helytálló ez a megállapítás, mert az ifjúsági építkezésvezetők is szóltak arról, hogy jobb szervezéssel, szerszámok biztosításával még nagyobb eredményt is el lehetett volna érni. A nagyobb eredményre ne'ig mindnyájunknak szükségünk van. (-d) I ilyen feladatokat kell I megoldani a járásban az elkövetkező évek során a XI. pártkongresszus határozatainak teljesítése szempontjából és melyek a célkitűzések valóra váltásának legjobb módjai? Legutóbbi teljes ülésén ezt a nagy, jelentőségű kérdést tárgyalta meg a rimaszombati járási pártbizottság. rimaszombati járás mezőgazdasági jellegű. A fő cél, a döntő jelentőségű feladat éppen ezért a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése. A második ötéves terv hátralevő éveiben és a további években mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztés terén a termelés jelentős fokozását kell elérni. A növénytermesztésben mindenekelőtt a hektárhozamok növelése és egyes terményfajták, mint pl. a cukorrépa és silókukorica, valamint a takarmáriyfélék vetésterületének bővítése a fő cél. Egyes fontosabb terményekből a következő átlagos hektárhozamok elérését tűzi ki a terv. Búzából 1960-ig 23,8 mázsát. (1957-ben 19,6 mázsa volt), 1965-ig pedig 25 mázsát, árpából 1960-ig 23 mázsát, 1965-ig 25,5 mázsát, évelő takarmányfélékből 1965-ig 58 mázsát, cukorrépából pedig 420 mázsát és egyúttal a következő két évben e fontos ipari növény vetésterületének csaknem háromszorosára való bővítését irányozzák elő. Az állattenyésztésben, melynek gyorsütemű fejlesztése a növénytermesztésben elért sikerektől, mindenekelőtt a takarmányfélék termesztésétől függ, az állatállomány számszerű gyarapításán kívül nagy gondot követel meg a hasznosság fokozása is. A cél az, hogy 1960-ig a múlt évi 41,9-ről 50-re emeljék a 100 hektárra eső szarvasmarhák számát, 1965-ig pedig minden évben legalább ezerrel gyarapítsák az állományt. Kiváltképpen fontos a tehénállomány gyarapítása és szükséges, hogy az egész szarvasmarha-állománynak mintegy felét a tehenek tegyék ki. 1965-ig a járásban hektáronként 156 kg húst kell termelni, TERVEK, FELADATOK A RIMASZOMBATI JÁRÁSBAN ami 58 kg-mal magasabb a jelenlegi átlagos termelésnél. Az egy hektárra eső tejtermelést a mostani 360 literről 1965-ig 620 literre kell emelni, a tojástermelést pedig a jelenlegi 90 darabról 300 darabra. Az itt felsorolt és a további feladatok valóra váltása az eddiginél fokozottabb erőfeszítést követelnek meg a mezőgazdaság minden dolgozójától és megkívánják, hogy a párt alapszervezeteinek munkája a falvakon, az állami gazdaságokban, a gépállomásokon még ez évben lényegesen megjavuljon. Ugyanez vonatkozik a nemzeti bizottságoknak a mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló tevékenységére is. J|\ legfontosabb tennivaló a szöWövetkezti nagyüzemi gazdálkodás továbbfejlesztése, mindenekelőtt az összes EFSZ-ek gazdasági és politikai megszilárdítása, valamint új tagokkal való megerősítése. Az elmúlt időszakban ezt az alapvető feladatot sikeresen teljesítették. A falusi pártszervezetek, a nemzeti bizottságok, az üzemekben dolgozó kommunisták, valamint a régebbi EFSZ-ek kommunista és pártonkívüli tagjainak közös igyekezete nyomán ma már a járás minden falujában egységes földmüvesszövetkezet működik. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy a mezőgazdasági földek több mint 88 százaléka a szocialista szektorba tartozik. Nem' hagyható azonban figyelmen kívül, hogy az utóbbi időben az új tagok megnyerésének üteme nagyon lelassult, amit az a tény is mutat, hogy a járásban a szövetkezeti szektor földterületének 2500 hektárral való bővítésére tett kötelezettségvállalást a mai napig még 50 százalékra sem teljesítették. A mezőgazdasági termelés tervezett fejlődésének biztosítása érdekében ezért a járási pártbizottság ülése elsőrendű feladatként tűzi a kommunisták elé a szövetkezetek új tagokkal való megerősítését és az EFSZ-ek gazdálkodásának megszilárdítását, kiváltképpen azokban a falvakban, ahol még nagyobb számú földműves folytat egyéni gazdálkodást. A kommunistáknak e helyeken, különösen Jánosiban, Feleden, Ozsgyánban, Jesztén, Rakottyáson, Gortván és másutt az eddiginél fokozottabb meggyőző munkát kell kifejteniük a szövetkezetek megerősítése érdekében, és elkerülhetetlen, hogy e hazafias feladat teljesítése során nagyobb mértékben igénybe vegyék a szövetkezeti tagok segítségét. A szövetkezetek gazdálkodása további megszilárdításában nagyon fontos, hogy a pártszervezetek és a nemzeti bizottságok a járási szervek segítségével mindenütt biztosítsák a pontosan vezetett könyvelési nyilvántartást és a szövetkezetek tagjainak helyes javadalmazását az EFSZ-ek III. kongresszusán jóváhagyott alapelvek szerint. Oda kell hatni, hogy a szövetkezeti tagok ne törekedjenek személyi szükségleteiket meghaladó természetbeni járulék elérésére a munkaegységek után, és el kell érni, hogy az oszthatatlan alapra minden egyes EFSZ-ben az összes pénzbeli jövedelemnek legalább 10 százalékát juttassák. M z EFSZ-ek továbbfejlesztésével kapcsolatban a járási pártbizottság ülése behatóan elemzett egy másik fontos kérdést, mégpedig azt a tényt, hogy a múlt évben, a szövetkezeti gazdálkodás gyors előretörésének időszakában elég nagy számban léptek be kulákok is az EFSZekbe. így a már régebben szövetkezetekben dolgozó kulákok száma jelentékenyen gyarapodott, amit az is mutat, hogy járási méretben a kulákgazdaságoknak a földterületben való részesedése az 1950. évi 5,3 százalékról 0,3 százalékra csökkent. Ez a tény fokozott éberségre inti a falusi pártszervezetek tagjait és a szövetkezeti tagokat, különösen az új szövetkezetekben és a még gyengébben gazdálkodó EFSZ-ekben, nehogy a kulákok esetleges aknamunkája bomlassza a szövetkezet belső életét, illetve akadályozza a taglétszám gyarapítását. "Az osztályharc nem fejeződhet be a kulákok szövetkezeti taggá válásával, mert bár a politikailag és gazdaságilag erős szövetkezetekben a kulákok egy része átnevelődik a közös munkában, nem véletlen azonban, hogy egyes EFSZekben az alapszabályzat megsértésére irányuló törekvések mutatkoznak, különösen a háztáji gazdálkodás túlméretezés! tekintetében és a munkaegységekre járó természetbeni járulékok túlméretezésére irányuló mesterkedések észlelhetők. A falusi pártszervezeteknek mindenütt le kell leplezniök a szövetkezeti tagok előtt minden bomlasztó kísérletet és fel kell világosítani őket, hogy ezek mindenekelőtt saját érdekeik ellen irányulnak. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében kitűzött feladatok teljesítésének, a termelés belterjesebbé tételének további lényeges követelménye a talaj termőképességének tervszerű javítása, valamint a szántóterület bővítése, mely téren a járásban még jelentős tartalékok vannak. A múlt évben 161 hektár alacsonyhozamú rétet és legelőt szántottak fel, ez idén további 590 hektárral, jövőre pedig 415 hektárral akarják bővíteni a szántóterületet. Tekintve, hogy ez évben még csupán 237 hektárnyi területet szántottak fel, e fontos feladat teljesítésére a gépállomásnak, a falusi pártszervezeteknek és a helyi nemzeti bizottságoknak az eddiginél nagyobb gondot kell fordítaniok, hogy az idei és jövő évi feladatok legnagyobb részét még az ősszel, a maradékot pedig legkésőbb a jövő év tavaszán teljesítsék, hogy az így nyert szántóföld jövőre már termést hozzon. mezőgazdasági termelés fejlesztésével összefüggésben a járási pártbizottság tagjai többek közt foglalkoztak annak a 4700 hektárnyi vizenyős terület lecsapolásfinak kérdésével, melyet a Macskás és Balog patak, illetve a Rima folyó szabályozásával nagyszerű termőfölddé lehetne változtatni. Az ülés határozata feladatul tűzte ki, hoc^y 1965-ig a Macskás és Balog patak szabályozásával mintegy 3 ezer hektár termőföldet nyerjenek. Ezzel kapcsolatban a járási pártbizottságnak mérlegelni kellene, hogy a szomszédos tornaijai járás példája nyomán — ahol a folyó szabályozási munkákban eredményesen felhasználták az ifjúság alkotó kezdeményezését — a rimaszombati járásban is mozgósítsák az ifjúságot e nagy jelentőségű feladat elvégzésére. Nem kétséges, hogy a kommunisták jó példamutatása, megfelelő meggyőző és szervező munkája nyomán a fiatalok lelkesedése a rimaszombati járásban is meghozná a gyümölcsét és a járás ifjúsága szívesen bekapcsolódnék az országépítő feladatba. Sok komoly feladat vár megoldásra az előbb említetteken kívül a rimaszombati járás mezőgazdasági dolgozói, a járás kommunistái eiőtt a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Biztosítani kell a mezőgazdasági beruházási építkezések tervének következetes teljesítését, az EFŠZ-ek tagjainak iskolázását, égető kérdés a fiataloknak az eddiginél nagyobb számban történő megnyerése a mezőgazdaság számára, miután a járásban a mezőgazdaságban dolgozók átlagos életkora 50 év; el keli érni, hogy helyes talajjavítással, megfelelő vetésforgók alkalmazásával állandóan növekedjék a földek termőképesség"e. egymással szorosan összefüggő kérdések megoldásáról van szó, melyek az eddiginél még fokozottabb követelményeket támasztanak a pártszervek és szervezetek irányító, szervező és politikai-nevelő munkájával szemben. Az eddigi eredmények azonban azt mutatják, hogy a kitűzött célok teljes mértékben reálisak és céltudatos munkával valóra válthatók. Gál László ÜJ SZŐ 2 * 1938 október 6. r i