Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-05 / 276. szám, vasárnap

Ä kínai légierők sikere ft teking (ÜIK) - A kínai népi fel­szabadító hadsereg vadászrepülőgé­pei október 3-án a délutáni órák­ban két C-46 típusú amerikai gyárt­mányú caangkajseki repülőgépet lőttek le, amelyek megkísérelték, hogy Klmoj szigetére élelmiszereket dobjanak. Az egyik repülőgép Kimoj szigetére, a Másik a sziget közelé­ben a tengerbe zuhant. * * * Ä Reuter hírüaynökség katonai körökből nyert értesülések alapján közli, hogy az USA egy héten belül „Nike-Hercules" típusú irányítható lövedékeket szállít csangkajsekék­nek. E lövedéket a föld felszínéről a levegőben mutatkozó célokra Irá­nyítják. Ezeket az irányítható löve­dékeket a csangkajsekiek Tajvan védelmében kívánják felhasználni. Sehab elnök felszólította az amerikai nagykövetet, szüntesse be a Libanon ügyeibe való beavatkozást Bejrut (CTK) - Faud Sehab elnök október 1-én fogadta McClintock li­banoni amerikai nagykövetet és fel­szólította öt, hogy hagyjon fel „köz­vetítésével", vagyis Libanon ügyeibe való beavatkozással. Az amerikai nagykövet ugyanis az utóbbi napokban lázas tevékenységet fejtett ki az irányban, hogy Samun volt elnök hí­veit juttassa a libanoni kormányba, A MEN hírügynökség tudósítása ^--szerint McClintock közvetítését anél­kül folytatta, hogy erről értesítette volna Karame libanoni miniszterelnö­köt. A kormány október 2-án közölte, hogy a miniszterek számát nem emeli és Samun híveit nem veszik fel a kor­mányba. A LIBANONI FASISZTÁK FOKOZZAK A TERRORT ( Bejrut (ČTK) — A Francé Presse hírügynök jelentése szerint a libanoni falangista párt csoportjai október 3-án megszakították a Bejrut és Szaj­da közötti országúti összeköttetést. A fasiszták csupán az amerikai ka­tonai autóknak engedik meg az átjá­rást. A fasiszták egy csoportja október 3-án délután Bejrutban egy gyógy­szertár előtt az utcán bombát dobott, A robbanás következtében egy gyer­mek súlyosan megsérült. Egy további gárnát robbanása következtében két AZ USA TOVÄBBI PROVOKÁCIÓI Peking (ČTK) - Az Oj Kína hír­ügynökség közlése szerint az október 3-ra virradó éjjel amerikai vadászre­pülőgépek húsz esetben sértették meg a kínai partmenti vizek feletti légiteret. Két * amerikai repülőgép egészen a szárazföld fölé repült. Ki­moj és Macu szigetek térségében négy amerikai hadihajó behatolt Kína partmenti vizeire. Véget ért az Angol Munkáspárt évzáró kongresszusa Scarborough (ČTK) — Az angol munkáspárt 57. évzáró kongresszu­sát október 3-án Scarboroughban befejezték. A kongresszuson a köz­lekedésről, az energetikáról, a szén­termelésről, a párt belső problémái­ról és más kérdésekről szóló határo­zati javaslatokat tárgyaltak meg. Libanonban fokozatosan helyreáll a re d A Rudé právo tudósítójának beszélgetése Rasid Karme libanoni miniszterelnökkél RASID KARAME, Libanon miniszterelnöke a Basta városnegyedben, a Ka­rame család lakóhelyén fogadott engem. E család számos tagja jelentős szerepet töltött be Libanon politikai életében. Rasid Karame mindössze 37 éves. Nyugodt, de emellett dinamikus politikus hirében áll. Már több ízben találkoztam vele. A múlt év júniusában tanúja voltam nagyszerű választási gíőzelmének a samunpárti ellenjelölt felett. Két hónappal ezelőtt Tripoli, a második legnagyobb libanoni város népi bizottságának élén láttam őt, ahol a libanoni események kezdetétől a felkelők mozgalmát vezette. járókelő megsebesült. / / Karame derülátó, megvan győződve arról, hogy az események kibontako­zása a helyzet javulására vezet. „Nincs szándékunkban, hogy enged­jünk a nyomásnak, vagy a fenyege­tődzésnek", — mondotta. — „A kor­mány lemondásáról, vagy átszervezé­séről szó setn lehet". „Ez az ön válasza a falaftgisták azon kérésére, hogy képviselőjüket felve­gye kormányába, vagy pedig ezzel az amerikai nagykövet tervére válaszol?" — kérdeztem. — Elmosolyodott. McClintock, libanoni amerikai nagy­követ tervéről van szó, amelyet az USA nagykövetsége nagy hű-hóval harangozott be. E terv szerint Mc­tílintock töltené be „közvetítő" sze­repét a falangisták és Karame kor­mánya között. A terv három pontból áll. Ezek: 1. A terv elvben elfogadja Karame kormányét, 2. a kormány elfogadásának fel­tétele Karame kormányának kibőví­tése, 3. a parlament tagjai számának fel­emelése 66-ről 88-ra. A nacionalista baloldali és semleges körökben ezt a hírt kelletlenül fogad­ták. Általában az a vélemény, hogy nem kívánatos-, egy idegen hatalom nagykövete Libanon megváltójának szerepében. „Teljesen nyíltan akarjuk progra­munkat és céljainkat feltárni a par­lament előtt. Nem félünk a vitától — mondotta Rasid Karame. —„Termé­szetesen nem titkoljuk, hogy szán­dékunkban van az új választási törvé­nyek kidolgozása és a parlamenti vá­lasztások megtartása. A parlamentet, hogy valóban az egész lakosságot kép­viselje, lényegesen ki kell bővíte­nünk. Fő feladatunk most az, hogy az országban nyugodt szabad légkört teremtsünk, és hogy minden egyes polgár teljesen szabadon élhessen." Említést tettem a falangistáknak arra irányuló kísérleteiről, hogy sztrájkot idézzenek elő a kereskedők között. „Mi határozottan senkit sem fo­gunk kényszeríteni, hogy kinyissa üzletét, ha nem akar eladni és ke­resni, — válaszolta Karame. Nem en­gedjük meg azonban, hogy a keres­kedőket terroral kényszerítsék üzle­tük bezárására." „Miben fog különbözni az önök kül­politikája Samun politikájától?" — volt további kérdésem. „Elsősorban a legszorosabb baráti kapcsolatokra és együttműködésre fogunk törekedni a testvéri arab or­szágokkal. Ami pedig a többi államot illeti, az igazi semlegesség és jó kap­csolatok politikáját akarjuk folytatni, különbség nélkül minden állammal. Elvárjuk, hogy az idegen haderők leg­később október végéig eltávoznak or­szágunkból", — mondotta a minisz­terelnök. Ezután megkérdeztem, vajon a fa­langisták és más szélsőséges csopor­tok akciói a vallásháború veszedelmét jelentik-e? „Nem hiszek ilyen veszedelemben — válaszolta Karame — annak elle­nére, hogy egyes felelőtlen elemek erre törekednek. Meg vagyok győződ­ve arról, hogy a libanoni nép hazafias gondolkodása olyan erős, hogy gátat vet minden ilyen kísérletnek. JAROSLAV BOUČEK Az atomfegyver-kísérletekről AKI AZ ATOMFEGYVER-kisérlltek be­szüntetésére vonatkozó egyezmény kér­dését csupán egy mutató — Nagy-Bri­tannia és az USA kísérleti robbantásainak száma szerint akarná megítélni, múlha­tatlanul arra a következtetésre jutna, hogy semmi kilátás sincs hasonló meg­állapodás elérésére. A t amerikai atom­robbantási kísérletek száma a legutóbbi hat hónap során negyvenre emelkedett. Az angolok ebben az Időben a csendes­óceáni Karácsonyi-szigetek térségében négy nukleáris kliérlttet hajtottak vég­re. Mindkét kormány kijelentette, hogy októberben folytltja a kísérletezést. E tényeket azzal a fejlődéssel szoros kapcsolatban kell megítélni, amely ez idén a nukleáris fegyverkísérletek kérdé­sében végbe ment. E kérdés előrehala­dáséra döntő befolyást gyakorolt a szov­jet kormány határozati, hogy március 31-től kezdeményezőiig és egyoldalúan beszünteti sz atomfegyver-kísérleteket • Szovjetuntóban, valamint a Szovjet­uniónak a két' atomhatalomhoz, Nagy-Britanniához és az Amerikai Egye­sült Államokhoz Intézett felszólítása. hogy kövessék a Szovjetunió lépését. A nyugati hatalmak azonban nem tették ezt. A» álomszakértők genfi értekezlete, iniely július 1-től augusztus 21-lg Ülésezett és megtárgyalta a nukleáris fegyver-kísér­letek ellenőrzésének lehetőségét, a tu­dósok ezen nemzetközi kollégiumának teljes tekintélyével kijelentette, hogy a kísérletek ellenőrzése lehetséges és vég­rehajtható. A Szovjetunió, az USA és Nagy-Britan­nia később megállapodtak abban. hog\ október 3J-én tárgyalásokat kezdenek a kfsérletek beszüntetéséről és az ellenőr­zési rendszerről szóló megegyezés meg­kötésére, Komoly kétségek merUltek fel aziránt, vajon a nyugati nagyhatalmik őszintén gondolják nyilatkozataikat. A New York Herald Tribúne nyíltan így ír: „A szakértők többsége egyetért az­zal, hogy az USA megengedheti magá­nak a kísérletek egy évi beszüntetésé­nek kockázatát, mért ebben az Időben folytathatja atomfegyveréi felhalmozását". Ennek előfeltétele volt a kísérletek in­tenzív sorozati egész október 31-ig. A nvugati hatalmak a Szovjetunó békés cselekedetét a lehető legmesszebbmenőin kl akarták használni arri, hogy előnyt szerezzenek a nukleáris fegyverek terén. Tekintettel arra, hog.V » Nyugit ezen eljárása elárulta az USA é» Nigy-Brltin­nia kormányának aljas szándékait, a Szovjetunió nem engedhette még síját biztonsága komoly veszélyeztetését. Egyébként a Szovjetunió kUlügymlnlázte­re már március 31-1 nyllltkozatábin vi­lágosan kifejezte, hogy amennyiben az a atomfegyverekkel rendelkező többi ál­lam a Szovjetunió kezdeményezésére iz­zal válaszol, hogy továbbra is folytltja az atom- és hldrogénfegyver-kisérleteket, a Szovjetunió a jövőben iz atomfegyve­rek kérdésében biztonsági érdekeire vilö tekintettel lesz kénytelen eljárni. Ezért a TASZSZ nyilatkozata az atom­fegyver kísérletek felújításáról i Szov­jetunióban a bekövetkezett helyzet lo­gikus következménye. Az atomfegyver­kísérletek azonnali és végleges beszlln­tetéae kedvező alkalmának elszalasztásáért a felelősség teljes mértékben a nyugati hatalmakra hárul. A Szovjetunió egyébként megerősíti, hogy bármikor kész egyezményt kötni a kfsérletek beszUntetí-séről, valamint a leszerelés egyéb problémáiról. Október 31-én valószínűleg tárgyalások kezdődnek Genfben, amelyek Jó eredményekkel jár­hatnak. Természetesen a Nyugattól, kész­ségének és őszinteségének mérvétől filna. milyen eredményekkel zárulnak mnld e tanácskozások. J. H. A LENINGRÁDI Balti Hajógyárban új nagy tartályha­jót építenek, ame­lyet Pekingnek ne­veznek el. A Fe­ketetenger és a t Távol-Kelet kikö­tői között fog közlekedni. Képűn­kön a Peking tar­I tályhajó építését i látjuk. I (TASZSZ felvétele.) MIT IGERT DE GAULLE ALGERIANAK? DE GAULLE tábornok, francia mi­niszterelnök uralomrajutása óta mér negyed ízben járt Algériában. Mos­I tani kétnapos útján Constantine vá­' rosban mondott beszédet, amelyben közölte a francia kormány szándé­kalt Algériát illetőleg. De Gaulle be­szédének alapgondolata az volt, hogy megígérte Algéria fejlesztése ötéves tervét. De Gaulle lényegében azt kí­vánta, hogy az algérialak hagyjanak fel függetlenségi harcukkal és higy­. .gyenek Franciaországnak, mert Algé­l riát állítólag „egyedül Franciaország képes felvirágoztatni". De Gaulle beszédének bevezető ré­szében megelégedését fejezte ki afelett, hogy a népszavazás eredmé­nyei „az emberek millióinak azon ha­tározatát jelentik, hogy közösen épí­tik jövőjüket a szabadság, egyenlő­ség és testvériség alapján". Algériát illetőleg de Gaulle a népszavazás eredményeit az algériaiak és franciák közötti kapcsolatok terén kimondott utolsó szónak veszi. A két ország most máj: örök időkre összeforr. A francia miniszterelnök ezután kormányának programjával fordult Algéria lakosságához. „Azért jöttem - mondotta —, hogy közöljem önök­kel, ebben az országban mély változ­tatásokat kell eszközölni." Ezen át­alakítások felsorolásánál azonban csakis általános kijelentésekre szo­rítkozott. De Gaulle a konkrét intézkedések­ről szólva óvatosan kerülte a részle­teket. Az intézkedések végrehajtását öt éven belül Ígérte. Beszédében de­magóg módon akarta megtéveszteni az algériai lakosságot. Leplezni akar­ta, hogy a francia burzsoázia Algé­riához mint hatalmas nyereségei forrásához ragaszkodik. Milyen intézkedésekről van szí? Ä fiatal algériaiakat nemcsak Algériá­ban, hanem Franciaországban is fel­veszik állami és közszolgálatba. A fizetéseket és béreket Algériában úgy állapítják meg, hogy megköze­lítsék a franciaországi fizetések és munkabérek szintjét. Az algériai ftiktflgvések között 250 ezer hektár­• ťurizsi tudósítás • nyi földet osztanak ki. Fejleszteni akarják továbbá a kőolaj- és a gáz­ipart, kiépíteni a színes fémipart és a vegylüzemeket. Egymillió személy számára lakásokat kell építeni és ennek megfelelően utakat, közleke­dési eszközöket, kikötőket, kórháza­kat és Iskolákat kell létesíteni. Ily módon 400 ezer ember jut kereset­hez. Ot éven belül a fiúk és leányok kétharmadát tanítják az alapiskolák­ban és nyolc éven belül Algéria egész ifjúsága oktatásban részesül. Algéria politikai helyzetének kér­dését de Gaulle mellőzte. Szó szerint ezt mondotta: „Ügy vélem, teljesen szükségtelen szavakba foglalni azt, amit ez a vállalkozás (vagyis az öt­éves terv) fokozatosan elénk tár". Megígérte, hogy a novemberi parla­menti választások során az algériai képviselők kétharmada „a muzulmán polgárok" sorából kerül kl. (Meg­jegyzendő, hogy Algériában a lakos­ság 90 százaléka arab és csupán 10 százaléka francia.) Algéria jövőjét illetőleg kijelentette, hogy két alap­ra fog támaszkodni, mégpedig: az ország „sajátosságára" és a „Fran­ciaországgal való szoros kapcsolatá­ra". Más szóval: — Az algériaiak nemzeti függetlenségéről a francia burzsoázia egyáltalán még beszélni sem hajlandó. Beszédének befejező részében de Gaulle tábornok támadta mindazokat, akik támogatják a nemzeti felszaba­dítási front által létesített algériai kormányt és arról esküdözött, hog., egyedül Franciaország képes meg­valósítani a szükséges átalakításokat Algériában, míg „a többiek" állítólag „saját céljaik érdekében visszaélnek mások elégedetlenségével és nyoma­rával". Nyilvánvalóan az arab államok kor­mányaira célzott, amelyek kötelessé­güknek tartják, hogy támogassák az algériai testvérnép szabadságharcát, Azokat az algériaiakat, akik hazájuk szabadságáért fegyverrel a kezükben harcolnak, de Gaulle a harc beszün­tetésére szolltotta fel. De Gaulle constantinei beszédével azt a célt követte, hogy megnyug­tassa mind az arab lakosságot, amelynek öt éven belül jobb életet ígért, mind a gyarmatosítókat, akik­nek további uralmat ígért Algériában és ezzel azt a lehetőséget, hogy to­vábbra is kizsákmányolhassák ezen ország népét. De mi lesz akkor,; hogyha az ígéretek teljesítésére ke­rül sor? Kitől veszik el azt a földet, amelyet az arab parasztoknak akar­i nak adni? Az európai származású nagybirtokosoktól? Vagy pedig a vi gasztalan sivatag egy darabját adják, melyben Algéria bővelkedik? Milyen franciaországi közszolgálatra veszik! fel a fiatal algériaiakat? Ki adja ott át a helyét nekik? Lemondanak-e pozícióikról a francia kapitalisták fiai és leányai? Kinek a zsebét tölti meg az algériai iparbél eredő nyere­ség? Algéria népe, vagy pedig francia és idegen monopóliumok lát­ják-e ennek hasznát? Milyen iskolá kat fog látogatni az algériai ifjúság ? Nemzeti arab, vagy pedig francia is kolákat-e? Amennyiben az Algériai Nemzeti Felszabadítás! Front fegy­veres egységei leteszik a fegyvert, ki kezeskedik arról, hogy a gyarma­tosítók nem állanak-e bosszút raj­tuk? Még sok további kérdés kínálkozik. Mindezekre de Gaulle nem válaszolt. Az algériaiak feltétlen megadását követelte azokért az ígéretekért, amelyek teljesítése öt év müve lesz. Algériai útjának és constantinei programbeszédjének ez a veleje. Az ajgériai nép válaszát nem az a nép­szavazás tolmácsolta, amelyet a ter­ror közepette és szuronyok árnyéká­ban hajtottak végre, s nem tolmá­csolják majd a hasonló légkörben lefolyó „választások" sem. Az algériai nép válaszát az Algéria függetlensé­géért harcoló nemzeti felszabadító mozgalom fejezi ki. ČESIMIR ClSAft Nixon elnök az USA politikájáról San Francisko (ČTK) - A nyugati hírügynökségek közlése szerint Nixon amerikai alelnök egy san franciskoi sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy teljesen hibás minden olyan elképzelés Eisenhower elnök és Dulles államtitkár beszédével kapcsolatban, mintha az USA meg­változtatná a kommunista Kína ellen folytatott politikáját. Nixon rámuta­tott arra, hogy sem az elnök, sem az államtitkár nem javasolta és nem is volt szándékában javasolni a partmenti szigetek átadását a Kínai Népköztársaságnak. Az amerikai alelnök ezután Dulles államtitkárra hivatkozva utalt arra, hogy téves minden olyan hír, mely szerint az USA enyhíti álláspontját. Nixon alelnök nyilatkozata arra mutat, hogy az USA folytatni kíván­ja a Kinai Népköztársaság elleni ag­resszív politikáját. A Francia Kommunista Párt KB ülése Párizs (ČTK) - A Francia Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak. ülését október 3-án délelőtt Marcel Servinnek, a párt Központi Bizottsága politikai irodája tagjának és a párt Központi Bizottsága tit­kárának a népszavazás után bekö­vetkezett politikai helyzetről szóló beszámolójával kezdték. A beszámoló után széleskörű vita indult meg, amelyet szombaton, ok­tóber 4-én folytattak. Servin beszá­molóját és a határozati javaslatot október 6-án közlik. Az új degaulleista párt kijelölte vezetőségét Párizs (ČTK) - Párizsban októ­ber 3-án jött össze első ízben az új jobboldali párt központi bizottsága. Az új pártot Oj Köztársasági Szövet­ségnek nevezik. A 13 bizottsági tag töbségét a szocialista köztársasá­giak pártjának vezetői képezik. A szocialista köztársasági párt egye­síti a volt de Gaulle párt híveit. Az új köztársasági szövetség központi bizottságának tagjai sorában van Jacques Soustelle, Michel Debré és Edmond Miehelet, a de Gaulle-kor­mány három minisztere, továbbá Jacques Chaban-Delmas, volt nem­zetvédelmi miniszter és Léon Del­becque, a május 13-i algériai puccs egyik szervezője. Az új gaullelsta párt főtitkára Roger Frey, a szocia­lista köztársasági párt eddigi főtit­kára. A központi bizottság első ülésén megtárgyalták a választási kampány kérdéseit, mert a párt a novemberi parlamenti választásokon minden választási körzetben jelöltet. A BOLGÁR ÉS ALBÁN exportvállalatok között megkötött szerződés alapján a bolgár szakértők öt keramika! üzemet építettek Albániában. (ČTK) AZ ALGÉRIAI Köztársaság ideiglenes kormánya elismerte a Guineai Köztársa­ságot. (ČTK) A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, az egyes szövetségi tartományok, városok és községek teljes adóssága ez év folya­mán elérte a 47 milliárd márkát. A szö­vetségi statisztikai hivatal adatai szerint a nyugat-németországi adósságok a leg­utóbbi évben 1,6 milliárd márkával emel­kedtek. (ČTK) DÉLNYUGAT-FRANCIAORSZÁGBAN az árvíz 35 emberáldozatot követelt. Az anyagi kár hivatalos becslés szerint több mint 18 milliárd frankra rúg. (ČTK) JAPÁNBAN e napokban hatalmas or­kán pusztított, melynek 615 halálos. 495 sebesült és 470 eltűnt áldozata van. (ČTK) A francia egységek „ elhagyják Tunéziát Pőrizs (ČTK) - A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint ok­tóber 2-án befejeződött a tunéziai francia katonai támaszpontok kiürí­tése. Kivételt képez a Tunis el-Aui­na katonai repülőtér, amelynek el­hagyását a franciák október 15-re ígérik, továbbá a bizertai tengeri­és légitámaszpont, amelynek további sorsáról valószínűleg az október 18-án kezdődő tunéziai-francia tár­gyalások sorén döntenek. A Reuter hírügynökség jelentése szerint Tunéziát már mintegy 12 ezer francia katona elhagyta. Az USA nagy, mennyiségű fegyvert szállít Izraelnek Kairó (ČTK) - A kairói sajtó ok­tóber 3-án közölte, hogy az USA az utóbbi időben nagy mennyiségű fegyvert és ágyút szállított Izrael­nek. Az amerikaiak a fegyverszállí­tást közvetlenül az iraki államfor­dulat után kezdték meg. Hosszabb nyugalom után október 3-án az izraeli-jordániai fratáron újabb incidens történt. Kfar Mecer község közelében összetűzésre ke­rült sor az izraeli és jordániai ha­tárőrök között. ' ÚJ SZŐ 3 * 1958. oktôfeer C

Next

/
Thumbnails
Contents