Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)
1958-10-04 / 275. szám, szombat
Az energetikai csarnok F. Trös.er" tanár által tervezett művészi kivitelű belső berendezése nagydíjat nyert. (Foto: COK, J. Doležal.) IM z 1958. évi brüsszeli vllágkiálllÄ1 tás a végéhez közeledik, két lm'' hét múlva bezárja kapuit. A kiállított tárgyakat hazaszállítják, az épületek túlnyomó részét szétszedik, majd visszahelyezik a Heyselpark gyökerestül kiemelt és gondosan életben tartott fáit eredeti helyükre, visszaállítják a zöld gyepet, mitha mi sem történt volna. Csak a sok millió látogató emlékében marad meg az emberiség erőfeszítése, haladása e nagyszerű szemléjének képe. így elérkezett az iCeje annak, hogy a brüsszeli világkiállításról, annak jelentőségéről és eredményeiről mérleget vonjunk. Kétségtelen, hogy ez a mérleg örvendetes. Örvendetes általában az emberi haladás szempontjából, sikeres a szocialista táborra nézve, amelynek először volt alkalma a békés verseny konkrét feltételei között bemutatni haladását a tudomány, a művészét, a gazdasági élet és a népjólét terén egyaránt. Végül pedig — s ez számunkra a brüsszeli világkiállítás legörömtelibb tanulsága - különösen eredményes volt ez a világbemutató Csehszlovákia szempontjából, mert még nem volt olyan nemzetközi, világméretű rendezés, amelyen a szocializmust építő Csehszlovákia olyan eredményesen szerepelt volna. A V1LÄG SZEME BRÜSSZELEN Nemrégen haladt át a brüsszeli világkiállítás sok kapujának egyikén a 35 milliomodik látogató: egy holland földműves. A közönségsiker tehát óriási, ha valószínűleg nem is 6ri el az 1900. övi párizsi világkiállítás 39 milliós látogató-csúcsát. Ha meggondoljuk, hogy a kiállítás két, előre nem látott kedvezőtlen körülmény befolyása alá került, ha tekintetbe vesszük, hogy minden vizuális rendezésnek, így a világkiállításnak is a távolbalátás csökkenti a tényleges látogatottságát - a brüsszeli világkiállítás komoly sikernek tekinthető. A két kedvezőtlen körülmény, amelynek jegyében a kiállítás lezajlott. Ismeretes. Az egyik a tőkés világban mindjobban erőrekapó gazdasági válságjelenségek, amelyek számos látogatót meggondolásra késztettek kiadásaikat illetőleg s esetleg arra kényszerítették, hogy az útról teljesen lemondjanak. A másik zavaró momentum az imperialisták által az idén nyáron kirobbantott két súlyos nemzetközi válság; először a közép-keleti Irakban, Libanonban és Jordániában, majd az azt követő, tán még vészteljes*')b, a kínai parti szigetek körül. Ezekre a tényezőkre vezethető vissza, hogy a belga gazdasági körök nem találták m;g egészen számításaikat, hogy a kiállítás egész tartama alatt szinte zavartalanul lehetett szobához jutni, hev e7. rizsi csodagyerek, a 16 éves Saint Laurent rajzoióművész és divattervező nyitotta meg, de ott járt nemrégen a hírhedt francia fasiszta propagandafőnök, Soustelle is fényes rendőri kísérettel, Sousteiléről a köztudat azt tartja, hogy ,,De Gaulle uriyan még nem Hitler, de Soustelle már Göbbels". Szokássá vált, hegy az ilyen egyéniségek, akiknek látogatása egyaránt szolgálta a kiállítás és saját személyük hírverőét, valamelyik étkezésüket az atemium legfelső gömbjében berendezett luxus étteremben fogyasztották el, amelynek asztalai az öt hónapon át sohasem állottak üresen. AKIK OTT VOLTAK ÉS AKIK ELMARADTAK A brüsszeli világkiállításon a világ államainak körülbelül a fele vett részt, közöttük a két legjelentőségteljesebb, a Szovjetunió és az Egyesült Államok, melyeknek békés versenye rányomta bélyegét az egész világkiállításra. Már sokszor írtunk erről a vetélkedésről a gazdagi és kulturális élet, sőt az ideológiai küzdelem számos vonatkozásában. Az is közismert, hogy a két világnak ebben az összecsapásában a szocialista rendszer fölöttébb kedvező eredménvt ért el. A kiállított szputnyikok árnyékában megrendült a tekés világ fennhéjázó, fölénybiztos magatartása és így a brüsszeli világkiállításnak is jelentős része volt abban a folyamatban, amely elősegítette az erők, a fejlődés reális meglátását a kapitalista körökben. Még a legelvakultabb tőkés hírverés is kénytelen volt észrevenni ezt a jelenséget és ha fanyalogva is, de beismerni, hogy Brüsszel mindenekelőtt szocialista világsiker. Ebben a sikerben jelentős része volt a szovjet kiállítás mellett a csehszlováknak és a magyarnak. Sajnálatos, hogy nem vett részt a világkiállításon a népi Kína és a többi szocializmust építő állam, elsősorban Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság. A néoi A brüsszeli csehszlovák pavilon nak nevezni a tőkés szumelleket, mint amilyen a Montánunió, vagy az Euratom, még kevésbé az olyan testületeket, m:nt a Rotary Club, a nemzetközi tőkéseknek ez az egyesülete. AZ IDEOLÓGIÁK HARCA Ilyen körülmények között érthető, bc^v a brüsszeli világkiállításon dés terén, addig a művészi irányzatok vetélkedése mindenkinek a helyszínen közvetlen élményévé válhatott. Talán semmi sem bizonyítja jobban a tőkés társadalom hanyatló, élősdi voltát, mint a Brüsszelben megnyilvánuló ideológiájuk zavaros, kapkodó, sokszor görcsösen értelmetlen jellege. E téren a pálmát két. ségtelenül az amerikai. „absztrakt művészet" vitte el, amelynek a valóságtól való elrugaszkodottsága minden normális érzésű embert megdöbbentett. ÉS AMI BRÜSSZELBEN A LEGÖRVENDETESEBB ... A csehszlovákiai látogató számára — megírtuk ezt már öt hónappal ezelőtt is — a legnagyobb meglepetés a csehszlovák kiállítás volt. Az ember a sajátjával szemben önkénytelenül óvatosabb, kritikusabb, mégis már a kiállítás elején, az első futólagos összehasonlítások alapján, de a kialakult vélemények értelmében is, kijelenthettük, hogy igen sikeresen oldották meg művészeink, technikusaink, szervezőink brüsszeli reprezentációnkat. Az azóta eltelt öt hónap ezt a benyomást a legkülönbözőbb módokon, a legteljesebb mértékben — sőt mondjuk meg őszintén — nem remélt mértékben igazolta. Általános vélemény — ezt számszerűleg a kiadott nagydíjak és egyéb elismerések is igazolják — a csehszlovák pavilon és annak tartalma a legsikerültebbek közé tartozik, igen sokak szerint, sokszor ellenségeink szerint is, a legjobb, a legszebb az egész világkiállításon. A feladat, amit Brüsszelben meg kellett oldani, nem volt könnyű. Nagy gazdasági és kulturális hagyományokkal rendelkező állam értékeinek bemutatásáról volt szó, amely a szocializmus építésének útjára lépett. Tehát szemléltetni kellett, hogy hű képet adhassunk és hogy az idegen, kapitalista világ látogatója rákapcsolhasson eredményeinkre, a múlt értékeit. De ugyanakkor teljes mértékben, sőt dominálóan ki kellett domborítanunk szocialista építésünk Gazdasági fejlődésünk bemutatása aránylag a legkönnyebb feladat. Iparunk csúcsteljesítményeiből nem volt nehéz kiválasztani a legjobbat, azt, amiben elértük a legmagasabb világszínvonalat, vagy amiben esetleg úttörők vagyunk az egész világon. Ez teljes mértékben sikerült is, amit bizonyít az elnyert nagydíjak aránytalanul magas száma. A nemzetközi versenybe bejelentett 34 kiállított tárgyból 11 nagydíjat, 7 díszoklevelet, 10 pedig aranyérmet kapott, öszszehasonlításképp megemlítjük, hogy a házigazda Belgium, amelynek természetesen a legnagyobb a kiállítása, a bejelentett 60 tárgyból csak 10 nagydíjat, 10 díszoklevelet és 14 aranyérmet szerzett. Láthattuk Brüsszelben a csehszlovák kiállítás keretében a világ legnagyobb Kaplan-turbináját, amely néhány hónap múlva az orliki 70 méter magas vízerőműben fog áramot szolgáltatni, világfeltünést keltett betatron készülékünk az atomkutatás számára, első 150 MW-os atomerőművünk modelljét, Heyrovsky professzor ugyancsak világhírnévre szert tett polarografikus gyorsanalitikai műszereit, sok tízezerszeresen nagyító elektronmikroszkópjainkat, legkorszerűbb automatikus és félautomatikus, távvezénylésű megmunkáló gépeinket és számtalan mást. Míg az ipari kiállítás — a dolog természeténél fogva — bizony fárasztó, addig az utána következő részek annyira szemet-lelket üdítőek, hogy az ember észre sem veszi, milyen hosszú ideig csatangol köztük. Lélektanilag igen helyesen elsősorban gyermekeink mindennapi életét, játékait, környezetét, iskoláit, de ugyanakkor teremtő, sok esetben művészi tevékenységét is bemutatja a második rész, a csehszlovákiai ember mindennapjának kiállítása. Testedzésünk rákapcsol a csehszlovákiai sport világsikereire, Zátopeket Belgiumban, négy vetélytársa, Reif hazájában csakúgy ismerik, mint odahaza. Szinte észrevétlenül kerül át az ember a harmadik részbe, mert iskoláink, ovodáink, bölcsődéink, egészségügyi és rekreációs intézményeink ízléses bemutatása megfelelő átmenetet teremt kulturális értékeink távlata felé. Az első rész az építészetnek van szentelve, régi városaink, váraink, templomaink, középületeink vonulnak fel a szemléltetés minden eszközének kihasználásával. Majd a szobrászat következik: kevés, de igen jó, köztük is dominál a lőcsei oltár meglepően hű és szuggesztív hatású mása. Komenský nevét Belgiumban is mindenki ismeri, hiszen a szomszédos Hollandiában töltötte élete jelentős részét. Egész terem beszél munkásságéról. Mellette až irodalom bemutatója következik, az élén két világsikert eiért, számtalan nyelvre lefordított írónk műveivel. Ha r>ek ten-nyomon beleütközött az ember az ideológiák összecsapásába. A legmarkánsabban ez a jelenség a Nemzétek-terén mutatkozott meg, ahol szembenéllott egymással a két legnagyobb csarnok, a Szovjetunióé ós az Egyesült Államoké. Nem volt a kiállításnak bizonyára egyetlen olyan látogatója sem, aki, ha meglátogatta az egyiket, el ne ment volna a másikba is. A prágai Tofa n. v. albrechtlcei alakiéjlesztési részlegében előállított fából készült játékszerek nagydíjat nyertek. (Foto: ČOK — J. Doležal,) óriási autó-parkolóhelyek még a leglátogatottabb napokon is részben üresek maradtak, s hogy — pedig ez volt a kiállítás megrendezésének egyik fő célja — a brüsszeli és belgiumi üzletek korántsem bonyolították le azt a forgalmat, amelyre vérmes reményeikben számítottak s amelyre óriási árukészletet halmoztak fel. A kiállítás napi látogatottsága 100 ezer és 700 ezer fő között ingadozott, „legmelegebb" napja május elseje volt. ÁLLAMFŐK, MŰVÉSZEK A KIÁLLÍTÁSON A brüsszeli kiállítást eddigi öthónapos fennállása alatt azt a nagytömegeken kívül számos prominens személyiség: államfők, művészek, tudósok, sportolók stb., keresték fel. A legnagyobb jelentősége Vorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének közel egyhetes belgiumi látogatásának volt. Se szeii, se száma az egyéb közéleti nagyságoknak, akikre brüszszeli látogatásuk alkalmával a közérdeklődés féuye irányult. A sort a pánek — meg sem hívták, így a világ. Még jobban, közvetlenebbül mutatkozott meg a két világ ellentétes szelleme a közös rendezéseken, mint amilyenek a tudományoknak és a művészeteknek szentelt nemzetközi pavilonok voltak. Míg azonban a rendkívül bonyolult tudományos műszerek tekintetében csak a legnagyobb tudású szakemberek alkothattak nagyjából helyes véleA prágai Metra n. v. által kiállított vibrációs tenzométer, amely a duzzasztogátakro eszközölt nyomást méri, nagydíjat nyert. de legaíább is Brüsszel nagy érték- ményt az egyik vagy a másik állam tői esett el. Mért aki látta a leg- legújabb eredményeijiek helyes megutóbbi években Európaszerte nem- ítélésében, fölényéről az atomkutazetközi árumíntavásárokon a kinai tás, a távolbalátás, a kibernetika, az csarnokokat, az tudja, milyen ki- orvostudomány vagy a légiköziekefinomult ízléssel, hatásosan és szépen mutatja be ez a hatszázmilliós nép több évezredes fejlődése, különösen azonban a felszabadulás óta eltelt alig tíz esztendő csodálatos eredményeit. Fordítva, voltak ezen a kiállításán olyan csarnokok is, amelyeknek tulajdonképpen semmi keresnivalójuk sincs az államok világbemutatóján. A főhelyek egyikér ott díszelgett a Vatikár> amely formálisan ugyan szin tén állam, ténylegesen azonban ideológiai propagandát A ^ folytató érdekképviselet. SP 31 tj pu sú íélautomatikuj Másoló-esztergapad Ugyanúgy nem lehet állam- dijat nyert. vívmányait. Mindezt a túlnyomó részt nyugati látogatók ízlésének, formaérzésének megfelelő módon kellett nyújtanunk, de úgy, hogy az ugyanakkor szocialista építésünk jellegével teljes összhangban álljon. Ezt a nehéz feladatot sikeresen oldottuk EGY NAP CSEHSZLOVÁKIÁBAN A csehszlovák kiállítás Brüsszelben, a szovjet pavilon tőszomszédságában, lényegében három részből áll: egy erősen tagolt, acélból, üvegből, betonból készült fő épületcsoportból, a csehszloák étterem épületéből és ^z aránylag kisszámú, ezen pületek körül a szabadban ' lállított tárgyakból. Maga i főépület is hánnas tago:ődású, bemutatja a szocializmust építő csehszlovákiai • ember életét munkájában, nqgy- szórakozásában és kultúrájában. Švejkjének és Fučík Üzenet az élőknek című müvének megszámlálhatatlan kiadása egész vitrineket tölt meg. Még érthetőbb és hatásosabb az idegen száméra zeneművészetünk nagyjainak felvonultatása müveik, képeik és egyéb emlékeik révén. A kulturális részt és az egész pavilont a közismert bemutató-terem zárja le. A csehszlovák poliekrén és laterna magica bemutatók, amiről a sajtó már sokszor megemlékezett, új távlatodat nyit a filmművészet fejlődése teréén. Lehetne még írni vendéglátó iparunk kézzelfogható, nap-nap meliett megismétlődő sikereiről, a csehsziovák nemzeti napok óriási hatásáról, filharmóniánk és más művészeti testületeink bemutatóiról. Mindez együtt véve: világsiker. Felsorolhatnánk neveket, a tervezőkét, a művészekét, a dolgozókét, akik a kiállított tárgyakat odahaza előállították, vagy Brüsszelben felszerelték. Aft hisszük, igazságtalan eljárás lenne, mindez az egés'z Csehszlovákia dolgozó népnek a sikere és a rendszeré, amely azt megteremtette, a szocializmusé. Sz, L. ÔJ SZÖ 4 * 1958. október 4.