Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-31 / 301. szám, péntek

A beruházási építkezési a legmagasabb fokú műszaki és gazdasági színvonalra kell emelnünk OIdŕích Cerníknek, a CSKP KB titkárának a beruházási építkezésről tartott országos értekezleten mondott beszédéből Hazánk a CSKP XI. kongresszusán kitűzött történelmi jelentósegu feladatnak. hazánk szocialista epitese befejezésének jegyében él. Sikeresen teljesítjük és túlteljesítjük a népgazdaságfejlesztesi tervet. Az ipari termelés tervét az első kilenc hónap alatt 103,2 százalékra te jesítettük. Az ipari termelés a műit év azonos időszakához viszonyítva 11,7 százalékkal növekedett. A dolgozók széleskörű részvételével sikeresen befejeztük a beruházások gazdaságosságának felülvizsgálását, amely költségvetési árakban mintegy -K> milliárd korona megtakarítast eredményezett. Az elmúlt hetekben valamennyi üzemben végbement a Jövő évi tervnek a hatékonyság felülvizsgálásával egybekötött elókészitése. A CSKP Központi Bizottságának és a kormánynak az ipar és építészet irányításának, tervezésének és pénzellátásának megjavítására tett intézkedése a dolgozók kezdeményezésének kibontakozására és a termelés fokozására irányult. Pártunk XI. kongresszusának megállapítása szerint' eddig még csak az első lépéseket tettük a jóváhagyott alapelvek megvalósítására. Jelenleg fontos, hogy az irányítás valamennyi fokán következetesen érvényesítsük ezeket az alapelveket. Az ipar és az építészet irányításának, tervezésének és pénzellátásénak új megszervezése a beruházási építkezés terén is kedvező feltételeket teremt az új műszaki és gazdasági feladatok megoldására. EDDIGI EREDMÉNYEK Az 1948—1957-es években 214 milliárd koronát, ebből állami eszközökből 177 milliárd koronát ruháztunk a népgazdaság fejlesztésébe. A beruházási építkezésnek ez a rendkívül nagy terjedelme szemmel láthatóan elősegítette hazánk termelőerőinek általános fejlődését, a koztsrsaság gazdasági hatalmának lényeges fokozódását, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedését. A párt és a kormány a szocialista építés fó irányvonala értelmében mindenekelőtt az ország szocialista iparosításának politikáját folytatta és az ipar szerkezetének a nehézipar javára történő egyideiü átépítése mellett fejlesztette az Ipart. Az 1948—1957-es években 30 és fél milliárd koronát ruháztunk az Iparba, ami az országos beruházási építkezés 51 százalékát képezi. A fő ipari termelési alapok 1958-hoz viszonyítva 58 százalékkal gyarapodtak és lényegesen elősegítették a' termelés és a munkatermelékenység oly nagyméretű fokozódását, amely Csehszlováklát a világ iparilag fejlett, élenjáró államainak színvonalára emelte. Az elmúlt tíz év folyamán 414 ezer új lakást épí tattünk és jelentős eszközöket fordítottunk a kulturális és egészségügyi intézmények fejlesztésére. Lényegesen bővült az iskolák, kórházak, szülőotthonok, gyógyintézetek, mozik, színházak stb. befogadóképessége. Az emberről való egészségügyi, szociális és kulturális gondoskodásban a világ legfejlettebb tőkés államait Is messzemenően túlszárnyaltuk, A szocialista iparosítás politikája kézzel foghatóan éreztette hatását Szlovákiában. Az állami eszközökből folyósított szlovákiai beruházások az elmúlt tíz év folyamán mintegy 47 milliárd koronát tettek ki. Csupán az első ötéves terv idején 125 űj ipari üzem épült és további 109 üzem bővült lényegesen Szlovákiában. Ai első ötéves tervben a szlovákiai iparosítást legjobban elősegítő gépipari termelés érte el a legnagyobb fellendülést. A gépipar keretében öt év alatt 26 új üzemet adtunk át rendeltetésének és ti2 nagyobb üzemet bővítettünk. Üj szlovákiai üzemek építése következtében nemcsak az iparban, hanem a lakosságnak nyújtott szolgálatokban foglalkoztatott alkalmazottak száma is növekedett. Az ipari dolgozók száma 1958-ig 1957-hez viszonyítva mintegy 3,5-szeresen növekedett. A nagyszabású beruházási építkezés kommunista pártunk és kormányunk fontos eszköze volt Szlovákia gazdasági szerkezetének alapvető megoldására. Míg az ipari termelés részaránya az ipari és mezőgazdasági termelés általános értékében 1957-ben 40 százalékot, 1948-ban pedig 55 százalékot tett ki. 1953-ban már elérte a 70 százalékot. Ez azt jelenti, hogy Szlovákia már az első ötéves terv végén fejlett ipari országgá vált. Jelentős beruházási eszközöket fordítottunk Szlovákiában a falu szocializálására, az egészségügyi, iskolai és kulturális intézményekre és a lakásépítésre. Beruházási építkezésünk fejlődésében jelentős szerepet játszott a szocialista építőipar, amely az elmúlt években sok nehézséget küzdött le és sok értékes sikert aratott. Az építőipari termelés terjedelme tavaly háromszorosára növekedett, a munkatermelékenység pedig kétszeresen fokozódott 1948-hoz viszonyítva. A tőkés országokhoz viszonyítva építőiparunk nagy előnye az egész ágazat összpontosltottsága és szervezettsége. Még jelentősebb haladást ért el gépiparunk. Az idén 1948-hoz viszonyítva mintegy ötször annyit termelt. Mai termelése azonban magasabb műszaki színvonalú. A gépipari vállalatok azelőtt egyáltalán nem gyártott gépeket és berendezéseket szállítanak. A gépipari termelés ágainak egész sorában utolérjük és felülmúljuk a legfejlettebb tőkés államokat. A termelés elért eredményeivel és általános színvonalával a legelsőbb gépipari nagyhatalmak között foglalunk helyet. Ma már hatalmas tervező szervezetekkel, konstrukciós és technológiai részlegekkel, rátermett tehetséges és a munkásosztályhoz ragaszkodó hü tervezők és konstrnktűrök, mérnökök, építészek és műszakiak kádereivel rendelkezünk. A beruházásoknak a párt vezetésével, a dolgozók széleskörű aktív részvételével történt felülvizsgálatával megtettük az első jelentős lépést a beruházások gazdaságosságának fokozására. A BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉS ÉGETŐ PROBLÉMÁI Az idén elért bizonyos haladás ellenére építőiparunk továbbra is egyike a feladataikat nem teljesítő ágazatoknak. A CSKP KB közzétett álláspontja az eddigi fogyatékosságok kiküszöbölésére hívta fel az építőipari dolgozók figyelmét. Sikerült csökkentenünk az építömunkáknak az első félévi terv nem teljesítése következtében elmaradt terjedelmét. Fokoznunk kell azonban eddigi erőfeszítésünket, hogy hosszabb idő után teljesíthessük az ipari erőfeszítésünket, hogy hosszabb idő után teljesíthessük az ipari termelés évi tervét, nevezetesen a legfontosabb építkezéseken és az átadott lakások számában. Beruházási építkezésünk egyik legidőszerűbb fogyatékossága az építkezés alatt álló objektumok túlméretezett száma és a hosszan tartó építkezéssel kapcsolatos eszközök szétaprózása. Ez nagy baj, mert lényegesen csökkenti a beruházások gazdasági hatékonyságát. Az építkezéseken folyó munkálatok elégtelen megszervezése, a haladó munkamódszerek elhanyagolása, a nehézkes anyagellátás, az építkezési vállalatoknak a kezdeti munkák irányában tanúsított rövidlátó buzgó érdeklődése, viszont a befejező munkálatokkal szemben tanúsított kedvetlenséqe az építkezés j határidőinek be nem tartását és meghosszabbítását okozza. A gépszállítmányok átadási határideje és hiányossága szintén jelentősen zavarja az építkezés folyamatát. t AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELKEDÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN A kongresszus határozatot hozott, hogy a fejlett technika, főként az automatizálás, gépesítés és kemizálás alapján, az ipari munka társadalmi termelékenységének lényeges fokozásával és a mezőgazdasági termelés belterjességének döntő mértékű fellendülésével tovább kell fejlesztenünk a termelőerőket, biztosítanunk kell a nép életszínvonalának további szüntelen emelkedését. Ipari termelésünket 1957-hez viszonyítva 1965-ig 90-95 százalékkal (Szlovákiában ebből több mint kétszeresen), a mezőgazdasági termelést mintegy 40 százalékkal, az építészeti munkálatok terjedelmét 70-80 százalékkal. a forgalom terjedelmét 90 — 95 százalékkal kell fokoznunk. A termelés növekedésének és a munkatermelékenység fokozódásának 1965-ia elérendő színvonala alapján 1957-hez viszonyítva a lakosság személyi szükségletének 45 százalékos növekedésére számítunk és 1970-ig minden háztartásnak megfelelő lakást biztosítunk. Beruházási építkezésünk jelentős szerepet játszik gazdaságunk és kultúránk fejlődésében. A legközelebbi hét éven belül (1959-1965) több mint 300 milliárd koronát szándékozunk beruházni népgazdaságunkba. Előnyünk, hogy a szocialista gazdasági rendszer óriási társadalmi eszközöket tud felhalmozni és összpontosítani s ezeket a népgazdaság tervszerű arányos fejlesztésére fordítani. A beruházásoknak nagyobb részaránya a nemzetjövedelemben lehetővé teszi, hogy a szocialista államok gyorsabban fejlesszék népgazdaságukat, érjék utol és előzzék meg a legfejlettebb tőkés államokat. A nemzeti jövedelem és a termelés s az életszínvonal fejlesztésére fordított beruházások növekedésének ütemében már felülmúltuk a tőkés államokat. Am nem fokozhatjuk tetszés szerint a beruházások részarányát a nemzeti jövedelemben, nehogy megbontsuk az összhangot közte és a lakosság életszínvonalának emelésére fordított fogyasztási részarány között. A szocialista rendszer országainak a szakosítás és kooperálás útján történő nemzetközi szocialista munkamegosztásra épülő gazdasági együttműködése nagy lehetőségeket nyújt a beruházási építkezés tökéletesítésére és hatékonyságának fokozására, j A XI. pártkongresszus határozata I szerint a legfontosabb feltétel: valaI mennyi ágban a legmagasabb műszaki J színvonalon és maximális gazdasági hatékonysággal valósítsuk meg beruházási építkezésünket. Ezért minden dolgozó harci feladata legyen: a lehető legrövidebb időn belül minden döntő fontosságú ágban érjük el a beruházási építkezés legmagasabb műszaki és gazdasági színvonalát. Nyomban nagyon alaposan és bíráló szempontból vizsgáljuk felül építkezésünk műszaki és gazdasági színvonalát és hasonlítsuk össze a jelenlegi világszínvonallal és valószínű fejlődésével. E célból szükségképpen jobban kell megszerveznünk a külföldön folyó vagy előkészületben levő építkezésről kiadott műszaki tájékoztatásokat s feldolgoznunk az idevonatkozó műszaki-gazdasági mutatókat. Tüzetes ismeret alapján minden reszort a maga szakaszán konkrét intézkedéseket tegyen az emiitett harci feladat teljesítésére. Ebből kifolyólag tudományunkra, kutatásunkra és fejlesztésünkre is konkrét feladatok hárulnak. Világos követelményeket támasztunk konstruktőr- és tervező-szervezeteinkkel, gépipari és egyéb üzemeinkkel szemben. Tudományunk és kutatásunk jelentős szerepet fog játszani abban, hogy kellő előnnyel és a világszínvonal tökéletes ismeretével oldják meg a feladatokat. A legnagyobb figyelmet a döntő fontosságú ágazatóknak, a tüzelőanyag, energetika, kohászat, vegyiipar, építőanyagipar stb. ágainak kell szentelnünk. Még alaposabban vizsgáljuk felül a termelt gép- és technológiai berendezés színvonalát, műszaki és gazdasági világszínvonalának biztosítását elősegítő nemzetközi együttműködés lehetőségeit, és vizsgáljuk felül az elavult terveket. AZ ÉPÍTÉS MŰSZAKI-GAZDASÁGI SZÍNVONALÁNAK EMELÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK Annak, hogy a beruházási építkezés a társadalmi termelésben minden funkcióját betöltse, elengedhetetlen feltétele, hogy a leggazdaságosabban és a legfokozottabb gazdasági hatékonysággal folyjék. A nemrégen befejezett felülvizsgálat rámutatott a beruházási építkezés gazdaságosságában felmerülő számos konkrét fogyatékosságra. Egy év folyamán majdnem 18 ezer építkezést vizsgáltunk felül és a költségvetési áraikban elért összmegtakarltás mintegy 13 milliárd koronára rúgott, ami a felülvizsgált építkezések összköltségének 8,4 százaléka, a íelülvizsgálás napjától az átépítésre maradó költségeknek pedig 12,1 százaléka. Most elsősorban az a fontos, hogy a felülvizsgálás során szerzett értékes ismeretek és a megoldás jól bevált módszerei a beruházások előkésztésének és megvalósításának valamennyi fokán a mindennapi gyakorlati munka szerves részét képezzék, mivel itt még sok a kimerítetlen nagy lehetőség. A BERUHÁZÁSOK KONCEPCIÓJÁNAK ÉS HALADÓ MÖDON VALÖ MEGOLDÁSÁNAK PROBLÉMÁI Az építkezés gazdasági hatékonylényeges fokozásának legfontosabb feltétele, hogy a népgazdaság egyes ágazataiban megbirkózzanak a beruházások koncepciójának és haladó módon történő megoldásának problémáival. A rendelkezésre álló fő alapok tökéletesebb kihasználása, a velük való gondos bánásmód, gondos karbantartásuk, most és a jövőben is minden rendes gazda elsőrendű kötelessége. Mielőtt az új építkezésre gondolnánk elsősorban tüzetesen vizsgáljuk felül az eddigi objektumok és főként termelőberendezések jobb kihasználásának, pl. az eddigi üzemek műszakváltásának és termelőhelyei kihasználásának szemnontjából való jobb felhasználásuk lehetőségeit. Oj üzemeket csak az eddigi kapacitások tüzetes felülvizsgálása után építhetünk, ha a termelést nem fokozhatjuk hatékonyabban átépítés vagy korszerűsítés útján. Abbó! kell kiindulnunk, hogy a beruházás produktív magva a gépi és technológiai berendezés, míg az építkezés segédfunkciót tölt be. Ez az elv megköveteli, hogy a beruházások építkezési része a lehető legkisebb részarányt tegye ki az általános költségvetésben. Ipari építkezéseink nagy súlyát az okozza, hogy még mindig a hagyományos, nagy mennyiségű cementet, acélt és faanyagot igénylő vasbetonszerkezeteket alkalmazzák. A fejlődés azonban azt mutatja, hogy a jövő az építkezések önsúlyát mintegy felére csökkentő, a jó minőségű acél felhasználását pedig az eredeti mennyiség 20 százalékára csökkentő vasbetonsze^ezeteké. A külföldi haladó építkezésekhez viszonyítva gyakran szembetűnik, hogy üzemeink építése feleslegesen és nem gazdaságosan sok objektumra aprózódik. Gyakorlati példák igazolják, hogy az objektumok célszerű összevonásával 10—33 százalék megtakarítást érhetünk el az építkezési költségeken. Az emberről való szocialista gondoskodás megköveteli, hogy a beruházók és tervezők rendkívül nagy figyelmet és gondot fordítsanak a tisztaság, munkabiztonság, a parkkultúra, a terület rekultiválásának. a levegő porossága csökkentésének, a szennyvizek tisztításának stb. biztosítására. A mezőgazdasági beruházási építkezés a munkatermelékenység lényeges fokozódását, a belterjesség növekedését és a mezőgazdasági termelés önköltségeinek csökkentését lehetővé tevő szocialista mezőgazdasági nagyüze.ni termelés új termelési műszaki alapja megteremtésének egyik fő útja. Ezt az alapvető feladatot célszerű építkezéssel, talajjavító-berendezések építésével, gépesítéssel és villamosítással kell megoldanunk. Ez irányban mutasson példát szocialista állami mezőgazdasági szektorunk - az állami gazdaságok, ahol az egész mezőgazdasági termelés komplex műszaki fejlődésének, a költségek maximális csökkentése mellett a termelés nagyfokú belterjességének és (munkatermelékenységének szemléltető példáiul szolgáljanak. Elsősorban fontos, hogy az eddigi objektumokat rendbehozatalukkal teljes mértékben kihasználjuk, űj építkezés alkalmával könnyű épületeket építsünk, célszerűen használjuk ki a helyi építőanyagforrásokat, s ezeket az építkezés gyors elvégzését lehetővé tevő iparilag termelt szerkezeti építőelemekkel kombináljuk. A tipizálás nagvon lényeges szerepet játszik a mezőgazdasági termelés gazdaságossá tételében. Am az eddiginél nagyobb mértékben támaszkodjék a kutatási és fejlesztési munkálatok eredményeire. A mezőgazdasági építkezés nem gazdaságos voltának egyik eddigi oka a munkálatok késése és nem megfelelő koordinálása volt. Biztosítanunk kell a prototípusok és a kísérleti építkezések hatékonyabb megvalósítását és oénzellátását, meg kell gyorsítani elvégzésüket és értékelésüket úgy. hogy ennek alapján az eddiginél jobb minőségű kötelező típusalapokat dolgozhassunk ki. A gépipari beruházások rendkívül nagy jelentőségűek a mezőgazdasági termelés fejlődése szempontjából. Elmondhatjuk, hogy a mezőgazdaság gépesítésének színvonala még mindig alacsony és elmarad a gyorsan fejlődő szocialista nagyi'zemi termelés szükségleteivel szemben. A CSKP KB határozatot hozott a mezőgazdasági gépesítés fejlődésének a legközelebbi 10 — 15 évre vonatkozó fő irányairól. Most, amikor fény derült a mezőgazdasági nagyüzemi termelés gépesítésének alapvető koncepciójára, a súlypont a jóváhagyott okmány végrehajtásában A GÉPIPAR FELADATAI A BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉSEKBEN Fejlett gépiparunktól függ majd jelentős mértékben, mily gyors ütemben járulhatunk hozzá a legfejlettebb kapitalista országok utoléréséhez. Ennek az a feltétele, hogy az általunk szállított gépi berendezések teljesítő képessége és műszaki tökéletessége jobb legyen a kapitalista országok termékeinél és sikeresen felvehessék velük a versenyt mind árukat, mind pedig szállítási idejüket illetőleg. Gépiparunk fö feladata, hogy biztosítsa az új, állandóan tökéletesebb gépek és berendezések gyártásának fejlesztését a legcsekélyebb termelési költségek mellett. A termékek tipizálása, normalizálása és unifikálása legyen egyik legfőbb útja a termelés nagyobbíokú hatékonysága elérésének. Ezért az összes gépipari termelési ágazatokban fennáll az a követelmény, hogy a munkát széleskörűen a gyártmányok szerkezeti sorozatainak és a termelt alkatrészeknek normalizálására kell kiterjeszteni. A beruházási építkezések kibontakozását kedvezőtlenül befolyásolják a gépi berendezések szállításainak túl hosszú időtartamai, e berendezések kiegészítése és szerelése. Dolgozóink életszínvonalának állandó emelése és személyes fogyasztásának állandó növelése biztosítasa érdekében gondoskodni fogunk közszükségleti és élelmiszeriparunk fejlesztéséről is. A közszükségleti és élelmiszeripar állománya egész iparunk termelő gépei és berendezései értékének kb. egyharmadát képviseli. Gépiparunk feladata, hogy megkezdje ezen ágazatok műszaki rekonstrukcióját és biztosítsa szükségleteit népgazdaságunk lehetőségeivel összhangban olyan gépek és technológiai berendezések szállításával, melyek biztosítják a nagyfokú munkatermelékenységet. ÉPÍTÉSZETÜNK LEGFONTOSABB FELADATAI. A beruházási építkezéseinkre háruló feladatok hatékony teljesítésének feltétele az építészeti termelés terén eddig fennálló helyzet alapvető megváltoztatása. A XI. pártkongresszus határozatai értelmében az építészeti munkák terjedelmének 1965-ig az 1957-ben elért eredményekkel szemben 70-80 százalékkal kell növekednie. Az építészeti munkák terjedelmének növekedését gyakorlatilag a dolgozók eddigi létszáma mellett, azaz a munkatermelékenység növelésével kell biztositanunk. Építészetünktől ezenkívül megköveteljük, hogy lényegesen lerövidítsék az építkezések átlagos idejét, korlátozzák az anvagfecsérlást és határozottan csökkensték az építkezésekre fordított költségeket. A gyors, olcsó és jó minőségű építkezések elérése fö útjának az építészet gyorsütemű iparosítását, valamint anyagiműszaki alapjának fejlesztését tekintjük. Az építészet Iparosítása nem jelenti csupán azt, hogy széles mederben át kell térnünk épületelemek használatára, hanem azt is, hogy be kell vezetnünk a célszerű gépesítést és a haladó munkamódszereket. Az e célhoz vezető fő utat már 1955-ben kijelölte a CSKP KB-nak az építészet iparosítására és további fejlesztésére vonatkozó intézkedésekről szóló határozata. Az emiitett határozat értelme az volt, hogy mozgósítsák az összes dolgozókat az építészeti termelés iparosítás alapián történő gyors fejlesztésére", a munkatermelékenység lényeges növelésének elérésére, az építkezések meggyorsítására és az építészet! költségek csökkentésére. A műszaki színvonal legösszefoglalóbb mutatója, a munkatermelékenység ar:M tanúskodik, hogy nem elegendő mértékben juttattuk érvényre az építészet iparosítását. A munkatermelékenység növekedése ai 1952-1955. években 50 százalékos volt és a következő három év alatt, az építészet Iparosításáról hozott határozat közzététele után szintén csak 50 százalíkos növekedést ért el. Az építkezésekhez szükséges Idő lényegében nem lett rövidebb és még mindig aránytalanul hosszú. A típustervezés, mint a tömeges termelés előfeltétele a legutóbbi Időben szintén csupán a lakásépítkezések terén mutat haladást, üe a töbfci ágazatokban még mindig kezdeti állapotban van. A felsoroltakból kitűnik, hogy túl lassan biztosítjuk a CSKP KB-nak az építészet Iparosítására vonatkozó határozata betartását és az 1955-ös évtől nem értük el az ezzel kapcsolatosan szükséges haladást Feltétlenül szükséges, hogy az építészet iparosítása terén valóban előre jussunk amint azt az építkezésekkel kapcsolatos egyre nagyobb feladatok igen sürgetően megkövetelik. Ennek az az alapvető feltetele, hogy a legnagyobb komolysággal foglalkozzunk az építészet új műszaki alapon történő anyagi biztosítása problémájának megoldásával. Természetes, hogy az építészet iparosítasanak útjai és formái az egyes építkezési munkaknak, valamint épületeknek meafeleően különfélék lesznek. A további haladás kozos es fó feltétiazonban a nagyobb építkezések szempontjából a szerelt vasbeton-szerk?zetek, épületelemek és panelek termelésének gyorsütemű fejlesztése. Ezzel párhuzamosan az eddiginél gvorsabb ütemben kell fejlesztenünk a salaicbetonbol, habbetonból és egyébb anvagból, valamint könnyű betonból készült kockák termelését és használatát. Ahogy már említettük, gyorsabban kell fejlesztenünk és használnunk az előfeszített szerkezeteket is. A tipizált alkotórészekből részben avagy eges/ben szerelt szerkezetek alkalmazás legyen a jövőben a legfőbb technológiai (Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZÖ 5 * 1958. október 22.