Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-31 / 301. szám, péntek

A köztársaság keletkezése és a kommün sta saltó A cseh és a szlovák nép nemzeti függetlenségéért folytatott harcában 1918 októbere történelmi határkövet jelent. Negyven évvel ezelőtt a cseh és szlovák nép P'egszabadvlt a gyűlölt Habsburguralkodóktól, akik az országot a nemzetek börtönévé változtatták. Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásában a döntő szerep a népi tömegeké volt, amely az Októberi Forradalomtól felbuzdulva szintén a szabadság kivívásának útjára lépett. Az orosz és a csehszlovák nép forradalmi harca azonban lényegesen más eredménnyel zárult. A Nagy Októberi Forradalom Oroszország népeinek teljes nemzeti és szociális felszabadulást hozott. Ezzel szemben a cseh és szlovák nép csak nemzeti felszabadulását tudta kiharcolni. A cseh és szlovák nép elszánt forradalmi megmozdulása már jóval október 28-a előtt, illetve a szlovák nép október 30-i martin: deklarációja előtt megindult. 1918 januárjában az egész monarchia területén általános sztrájk tört ki. 1918. május 1-én LiptóSzentmiklóson hatalmas tömegek tüntettek a háború ellen és határozatot fogadtak el a cseh és szlovák testvérnép új, közös államának megalakítására. 1918 év folyamán azonban az Osztrák-Magyar Monarchia proletariátusának forradalmi megmozdulásai a teljes szociális és nemzeti felszabadulásáért nem jártak sikerrel. A szociáldemokrata párt tehetetlensége és felkészületlensége következtében nem vezette a proletariátust a hatalom megragadásához, a végső győzelem kivívásához. E forradalmi időkben a proletariátus öntudatosabb része sem ismerte mind a marxista tanokat, Nem tudta kijelölni legközelebbi feladatait. Nem értette meg, hogy a burzsoá demokratikus forradalom után a harcot folytatni kell a teljes szociális felszabadulásig. Nem ismerte még a forradalmárok ABC-jét, illetőleg azt, hogy a forradalmi helyzetTöbb mezőgazdasági terméket exportunk részére Köztársaságunk mint ipari állam rá van utalva sok mezőgazdasági termék behozatalára. Nagymennyiségben vásárolunk külföldről gyapotot, gyapjút, bőrt és sok élelmiszert. Más részről nagymennyiségben viszünk külföldi piacra mezőgazdasági termékeket, főleg cukrot, komlót és malátát. Ezzel azonban messziről sincsenek kihasználva az összes lehetőségek mezőgazdaságunkban az exportot illetően. Mezőgazdaságunknak megvan minden előfeltétele további termékek termesztésére, melyek nagyon keresettek a külföldi piacon, amelyek hozzásegítik népgazdaságunkat értékes valuták beszerzéséhez, a külkereskedelmünk mérlegének kedvező javításához, ami lehetőséget nyújt nagyobb mennyiségű nyersanyagok behozatalára. A második világháború előtt nagy mennyiségben vittünk a külföldi piacra különféle növényi magvakat, amelyek igen jó hírnévnek örvendtek. Ismertek voltunk az egész külföldi piacon mint jő magtermelők és jó exportálók. Nagy mennyiségben exportáltunk az elmúlt időben vörös lóhere magot, amely igen jó hírnévnek örvendett különösen az északi államokban. Vörös lóhere magunknak megvan az a jó tulajdonsága, hogy bírja a hideget és jól ellenáll a fagynak. Sajnos ebben az időben, annak ellenére, hogy a termelők magas vételárat kapnak érte, azonkívül egész sor kedvezményben részesülnek a kötelező beszolgáltatásnál — beszámítható marhahús, tej, gabonaneműek, burgonya helyett takarmány kapható ellenértékül — nagyon keveset teimelünk és minimális mennyiséget adunk el a külföldi piacon. Vörös hóhere magon kívül van még egész sor növényi mag, amelyeknek exportálásával nagyobb mennyiségű valutát nyerhetünk külkereskedelmünk részére. Igen keresettek a külföldi piacon különféle lóhere, lucerna, és fűmagvaink, amelyeknek termelésénél ugyanazok a kedvezmények érvényesek, mint a vörös lóhere mag termelésénél. A fűmagok közül igen nagy jelentősége van a sárga kis zab magjának, amely egyik speciális kiviteli cikkünk és a külföldi piacon nincsen vetélytársunk az eladásánál. Termelése nagyobb igényeket követel, a hektárhozam valamivel alacsonyabb mint a többi növényi magoknál, de ezek a hátrányok kiegyensúlyozódnak a magas felvásárlási árral, amit a termelő kap érte. 400 kg. sárga kis zab fűmagjáért, amit el lehet érni egy hektárnyi területen, kap a termelő 9576 koronát és emellett megvannak a már említett kedvezmények. Gyorsan fejlődő népgazdaságunk egyre több nyersanyag, ipari cikkek és termékek behozatalára szorul, amelyeket előnyösebb a külföldi piacon beszerezni. Ehhez azonban szükségünk van külföldi valutákra, amelyet ipari és mezőgazdasági termékeink kivitelével szerezhetünk be. Amint látható, mezőgazdaságunk ezen a téren még elég sok tartalékot rejt magában. Szükséges, hogy a fejlődő szocialista mezőgazdaságunk, egységes földművesszövetkezeteink ezeket feltárják és kihasználják, hogy ezzel hasznos segítséget nyújtsanak külkereskedelmünk és ezzel együtt egész népgazdaságunk fejlődésének. Hógel Jozef, Bratislava. ben a legfontosabb kérdés a hatalom kérdése, az, hogy kinek a kezében van a hatalom. A cseh és a szlovák nép jelentős része az 1918 — 1920-as forradalmi években a nemzet! függetlenségének kivívása után megállt fél úton; elűzte ugyan évszázados elnyomóit, de félrevezetve a burzsoáziával lepaktált szociáldemokrata vezetők demagógiájától, uralmon hagyta a cseh és szlovák kapitalistákat, esküdt osztályellenségét. A Csehszlovák Köztársaság meg** alakulásának évfordulóin október 28-a jelentőségével az első köztársaság idején a kommunista sajtó gyakran foglalkozott. A kommunisták húsz éven keresztül kíméletlenül ostorozták a kormányt munkásellenes tevékenysége miatt. Rámutattak az állam osztályjellegére, mely kizárólag a burzsoázia érdekeit szolgálta. A Csehszlovák Köztársaság fennállásának hétéves évfordulójára, 1925. október 28-án a kassai Munkás vezércikket közölt, amelyben — a többek között — a következőket olvassuk: Soha ennyi dicsőítő frázis még nem látott nyomdafestéket, mint ez alkalommal. Az ünnepi gyűléseken jól táplált urak gomblyukukban ünnepi kokárdával fognak beszélni arról, mi minden jót tettek a köztársaság urai a néppel. Soha, soha annyi üres szóvirág nem sértette a füleket, mint ma... A Csehszlovák Köztársaság tulajdonképpeni megalakítása nem október 28-án történt, hanem két héttel előtte, október 14én, amikor Prága és az ország proletariátusa óriási tömegekben tüntetett az osztrák uralom ellen és ezzel megadta a kegyelemdöfést az osztrák birodalomnak..." A továbbiakban a vezércikk élesen rámutatott a burzsoá rendszer „áldásaira", mérleget vont a kapitalista uralom hétéves gazdálkodásának eredményeiről, majd megmutatta a válságból kivezető forradalmi utat. Idézzük a cikk erre vonatkozó részét: ... „A cseh proletariátus is megtanulta azóta, hogy felszabadult ugyan a nemzetiségi elnyomás alól, de ezt saját maga vívta ki. A szociális elnyomás azonban súlyosabb mint valaha, a kizsákmányolás keményebb, a megélhetés gondterhesebb. Az urak nagyobb urak, mint valaha. Az ostor élesebben szánt végig a munkásság hátán, a militarizmus fejlettebb, a spícliapparátus költségesebb, a rendszer kíméletlenebb és kegyetlenebb, mint valaha. Ez a felismerés azonban semmi esetre sem kívántatja meg vele a régi osztrák rendszert, hanem ellenkezőleg, mindinkább megérleli azt a tudatot, hogy meg kell dönteni minden kapitalista államrendszert és a munkások és parasztok uralmát kell megvalósítani." Az idézett sorok beszédesen igazolják a kommunisták illúziómentes, világos' állásfoglalását a burzsoá-demokrata köztársaság kérdésében. Tíz évvel későbben, amikor Csehszlovákiát a fasizmus veszélye fenyegette, a köztársaság megalakulásának 17. évfordulója alkalmából, 1935. október 27-én Sverma elvtárs a következőket írja: „...A cseh nemzet elérte függetlenségét, de a cseh nép az ígéretek és Illúziók béklyójába verve tovább klzsákmányoltja és rabja maradt ennek a földnek, amelynek szabadságáért harcolt... A jelen helyzetben újabb nagy veszély fenyeget, A fasizmus veszélye, amely az egész földet egy börtönné változtatná. Háború és új nemzeti rabszolgaság fenyeget... A burzsoázia évekig igyekezett a munkások forradalmi fellépését letörni hivatkozással arra, hogy minden szociális megrázkódtatás a nemzeti állam egységét veszélyezteti. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért Csehszlovákia népeinek nemzeti függetlensége és Csehszlovákia léte ma nagyobb veszélyben van mint bármikor." (Sverma Válogatott Művel, cseh nyelvű kiadás, 180—181. oldal.) A későbbi évek igazolták, hogy Sverma elvtárs óvása indokolt volt. München kritikus napjaiban a csehszlovák burzsoázia önző osztályérdekeitől vezetve elárulta a cseh és a szlovák nép nemzeti függetlenségének ügyét és kiszolgáltatta az országot Hitlernek. A nyugati államok, akik 1918-ban Csehszlovákia megalakulásánál bábáskodtak, húsz eszten dővel későbben mint hitszegő szövetségesek a csehszlovák burzsoázia val egyetértve aláírták a szomorú emlékű müncheni egyezményt. A

Csehszlovák Köztársaság megalakulása nagy jelentőségű előre való lépés volt népeink történetében. Megszüntete a cseh és szlovák nép nemzeti elnyomását. Megalakult a cseh és szlovák nép közös állama, mellyel teljesülést nyert mindkét nemzet régi vágya. Az utolsó negyven esztendő alatt nagy történelmi eseményeknek voltunk szemtanúi népünk életében. A cseh és szlovák nép megszabadult a Habsburg-mo narchia bilincseitől. A München előtti köztársaságban kemény politikai iskolát jártunk, mely megacélozta munkásosztályunkat és előkészítette a döntő küzdelemre. A fasizmus sötét évei alatt, 1938—1945-ben népünk harcát a felszabadulásért a legvéresebb üldözés sem tudta megtörni A kommunista párt vezetésével népünk kivívta dicső felszabadulásunkat, de azt elsősorban a szovjet hadse regnek, a hitleri hordák felett aratott győzelme tette lehetővé. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása óta el telt negyven évből tizenhárom év a felszabadulás utáni népi köztársaság időszakára esik. Ezen rövid idő alatt új államunk mind gazdasági, mind politikai és kulturális téren megszilárdult. Sok évtizedes harc után nagy történelmi feladat előtt állunk: befejezzük a szocializmus építését hazánkban. Pártunk XI. kongreszusának határozatai kijelölték azon politikai, gazdasági és ideológiai feladatokat, melyek a szocializmus befejezéséhez vezetnek. Munkásosztályunk negyven éves forradalmi tradíciója biztosíték arra, hogy pártunk vezetésével e nagy, de örömteljes feladatokat maradéktalanul teljesítjük. Róják Dezső A műszaki-gazdasági értekezlet Megjegyzés Az életszínvonal emelkedésének egyik fontos mutatója Az életszínvonal emelkedésének egyik legfontosabb mutatója az alkalmazottak reáljövedelmének emelkedése. Hazánkban az alapvető gazdasági feladat teljesítése lehetővé tette a nép életszínvonalának rendszeres emelését, s ennek keretében az alkalmazottak reáljövedelmének szüntelen fokozódását. Csehszlovákiában főleg az 1953. évi pénzreform utáni fejlődést tekinthetjük minőségi fordulatnak, amely megteremtette a lakosság reáljövedelme ál'andó növekedésének alapját. Ha az ipari munkás 1953. évi reális fizetését 100 százaléknak vesszük, akkor azt látjuk, hogy ez a múlt évben 37,6 százalékkal nagyobb volt és az utóbbi négy évben évenként átlagosan 8,3 százalékkal emelkedett. Az ipari munkások átlagos havi jövedelme tavaly 1292 korona volt, a mérnöki-műszaki dolgozók átlagos havi keresete ennél 379 koronával volt magasabb, az ipari vállalatok hivatalnokainak átlagos havi fizetése pedig 181 koronával alacsonyabb. Hazánkban a legutóbbi négy évben hatszor szállítottuk le az árakat, ami az 1956. évi árleszállítás óta évenként több mint 15 milliárd korona megtakarítást jelent a lakosságnak. Egészen más képet mutat a kapitalista államok fejlődése. Igaz, sok kapitalista államban az utóibi években emelkedtek a névleges fizetések, ez azonban nem tart lépést az életfenntartási költségek rohamos emelkedésével. így például csak az elmúlt év folyamán Franciaországban, Kanadában és a Német Szövetségi Köztársaságban 6 százalékkal, Olaszországban 13 százalékkal, Ausztriában 12 százalékkal, az Egyesült Államokban pedig 5 százalékkal emelkedtek az életfenntartási költségek. Ugyanakkor azt is figyelembe kel vennünk, hogy míg nálunk a bérrendszer nem tesz különbséget a férfi és a nő fizetése között egyenlő értékű murikánál, addig sok kapitalista államban e téren érezhető a megkülönböztetés. Olaszországban például a szövőnők átlagos órabére 18 százalékkal alacsonyabb a férfiak számára megállapított órabérnél. Mint minden szakaszon az alkalmazottak reáljövedelmének emelkedésében is jelentős eredményeket ériünk el hazánkban. Az elkövetkező években a CSKP XI. kongresszusa történelmi jelentőségű határozatainak valóra váltása nyomán, a munkatermelékenység emelkedésével ezen a téren is további eredményeket fogurűc elérni<• i dolgozik kezdeményezésének seregszemléje Az alábbiakban csak egy vállalat, a Szlovákiai Magnezit Művek n. v. tervelőkészítéséről lesz szó. Azon belül is csak két üzem műszaki-gazdasági értekezletének tanulságairól beszélünk. E sorok mégsem születtek azzal a céllal, hogy csupán beszámoljanak, vagy elisy mételjék azt, ami a konferencián elhangzott. Célunk az, hogy figyelk meztessünk a hatékonyság, a munkatermelékenység növelésének azokra a lehetőségeire, amelyek felett számos más üzemünkben elsiklottak, de amelyek felett nem siklottak el a magnezitesek. Érdemes ezekkel a lehetőségekkel foglalkozni, mert jelentős tartalékokat rejtenek magukban a munkatermelékenység és a gazdaságosság növelését illetően. Maga a konferencia két üzem, a Teplá Voda-i és a lubeníki üzem konferenciája volt. Az itt elhangzottak bizonyságot tettek arról, hogy a két üzemben a tervelőkészítés és a hatékonyság ellenőrzése munkálatainak legfontosabb részét valóban az képezte, hogyan teljesítsék a jövő év felemelt feladatait a lehető leggazdaságosabban. Sőt, a dolgozók tovább is mentek: javaslatokat tettek a jövő évi terv egyes mutatóinak megszilárdítására. Már a konferenciát megelőző aktívákon, nyilvános pártgyűléseken és termelési értekezleteken a legnagyob súlyt a munkatermelékenység növelésére helyezték. Ez meg is látszott az eredményeken. A műszaki-gazdasági értekezlet már arról számolhatott be, hogy a dolgozók kezdeményezése alapján 2 százalékkal szilárdították a munkatermelékenység növelésének 1959-re eredetileg előirányzott tervét. A munka termelékenységének a terv szerint a jövő évben 11,6 százalékkal kellett volna növekednie az idei tényleges eredményekkel szemben. A dolgozók azonban — ismerve az új szervezés nyújtotta lehetőségeket — 13 százalékra emelték a munkatermelékenység növelésének tervét. Nagy dolog ez! Szemléletesen bizonyítja, mire képes serkenteni a dolgozókat olyan intézkedés, amely világos távlatokat állít eléjük, amely közvetlenül érdekeltté teszi a dolgozókat a munkatermelékenység növelésében, amely egybefonja a népgazdaság érdekét az egyén érdekével. Amikor a vállalat vezetősége nagy feladatok megvalósítása előtt áll, akkor megvitatja a lehetőségeket a dolgozókkal, tanácskozik velük. Ezt az elvet a gyakorlatban is megvalósították a magnezit-vállalatban, A részleg-értekezleteken olyan javaslatok születtek, amelyek jelentősebb beruházások nélkül lehetővé teszik a merészebb, szilárdabb terv felállítását. Ilyen az a lubeníki 110 javaslat is, amelyeknek döntő részét beiktatják a kollektív szerződésbe is. A részleg-értekezletek azonban nem oldhattak meg mindent. Volt miről beszélni a műszaki-gazdasági konferencián is, mert ez nemcsak összefoglalta a részlegek, üzemek javaslatait, hanem rámutatott további tartalékokra is. Ezekről a további tartalékokról szólunk az alábbiakban. A műszaki-gazdasági konferencia feltárta tartalékok közül csak három olyan lehetőségre mutatunk rá, amelyek minden más üzem számára is tanulságosak. Tj Elsősorban beszélni kell a " múszakmulasztások, a megbetegedések, a balesetek ügyéről, a védőberendezések használata kérdéseiről. Egyszóval olyan dolgokról, amelyek még a legjobb műszaki intézkedések mellett is jelentős károkat okozhatnak mind a nemzetgazdaság, mind a dolgozók keresete és testi épsége tekintetében. Ezekről a dolgokról beszélni — szintén tervelőkészítés. Tervelőkészítés azért, mert az indokolatlan műszakmulasztások, a védőberendezések elhanyagolása, a balesetek száma, de mindenekelőtt a munkaidő kihasználása jelentős mértékben kihathat az üzem gazdaságosságára. Vegyünk egy konkrét példát. Ha Cubeníken 6,15 óra helyett rendesen 6 órakor kezdenék a műszakot, ha nem lennének felesleges vonatkésések, ha az ebédidőt az előírás szerint tartanák be, akkor egyszeriben 7,5 százalékkal megnövekedne a munkatermelékenység! Meglepő szám. Csak 1958 első 8 hónapia alatt 13 249 műszak veszett kárba betegség és „betegség", valamint baleset és igazolatlan műszakmulasztás miatt. Nagy számok — de nagy tartalékok is. Azt is helyesen mondotta a konferencia egyik felszólalója: „Amíg a mesterek nem fogják következetesen megkövetelni a védőberendezések használatát, nem várhatunk javulást. Az egészség nagy érték - ezt óvni kell." A többi műszakmulasztások pedig ? — Ahol jól működtek az elvtársi látogatásokat szervező szakszervezeti részlegbizottságok, ott a műszakmulasztások száma jelentősen csökkent — mondta ki egyöntetűen » lubeníki műszaki-gazdasági értekezlet. Ezt persze vonatkoztathatjuk nemesiak Lubeníkre, hanem sok más üzemünkre is. 2

Egy további kérdés: a szakképzettség növelése. A gépesítés és automatizálás a jövőben igen jelentős szerepet játszik a féléméit tervek teljesítésében. Így van ez Ľubeníkon is. Ezzel kapcsolatban szólnunk kell arról is, hogyan növelik a dolgozók szakképzettségüket. Az üzemben egyre korszerűbb berendezéseket szerelnek fel. Igaz, gondolnak az új üzemben a megfelelő műszaki káderek nevelésére is. De nemcsak az új üzem személyzete a döntő. A konferencia kimutatta, hogy még mindig igen sok az olyan dolgozó, aki szakképzettség tekintetében nem áll a megfelelő fokon. A határozat egyértelmű: jobban ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyek a gyárban megvannak. Ki kell használni az üzemi munkaiskolát és azokat a tanfolyamokat, amelyek lehetővé teszik az általános szakképzettség növelését —. Hadd idézzem izen a helyen Pastorek elvtársnak, a Kerületi Szakszervezeti Tanács tagjának szavait: „Gondoljunk arra, hogy a szakképzettség szerinti díjazás egyre nagyobb teret nyer bérezési rendszerünkben. A közeljövőben átszervezzük a béreket és bizony egyik-másik dolgozónk kisebb fizetést fog kapni csak azért, mert nem rendeli kezik beosztásának megfelelő szakképzettséggel. Nem rendelkezik — nos megkérdezheti: A saját hibámj ból nem rendelkezem vele? Megkérdezheti a gazdasági vezető dolgozót, a szakszervezeti funkcionáriust, miért nem figyelmeztettük őt erre ? Miért nem vezettük rá, hogy tovább tanuljon?" Eltekintve ettől, ennek az új, állandóan bővülő, a legmodernebb technikával felszerelt üzemnek egyre több szakképzett dolgozóra van szüksége. Emellett a murányi völgyben eddig ilyen igényes, nehézipari üzem egyáltalán nem volt, ígv megfelelő kádereket sem lehetett találni, az új dolgozókat be kellett dolgozni. A szakképzettségért folytatott agitáció fokozására tehát feltétlenül nagy szükség van. És a magnezit-művekben — igen helyesen — a jövő évi terv előkészítésé be számítják ezt is. ^ A harmadik kérdés '—' az agitáció kérdése. A konferencia teljes tudatában volt annak,' hogy milyen jelentőségük van a műszaki és az ökonómiai intézkedéseknek. Ezzel foglalkozott főképp. De nem feledkezett meg arról sem, hogy a legjobb intézkedéseknek is megértésre van szükségük. Hogy ezek csak akkor válnak igazán a fejlődést előmozdító erővé, ha minden dolgozó magáévá teszi megvalósításuk ügyét. Azért van nagy szükség az úgynevezett ökonómiai propagandára, hogy a műsszaki-gazdasági értekezletek eredményei minél előbb minden dolgozóhoz elkerüljenek. Meg kell minden dolgozóval értetni az ipar tervezésének és pénzellátásának új módszerét, amely a jövő év január 1-től lép érvénybe. A konferencia előtt ezt az agitációt így folytatták: tudatták a dolgozókkal, hogy ha a tervezett 11,6%-os munkatermelékenységnövekedést a jövő évben elérik a vállalatban, a béralap 2,3 százalékkal növekszik. A munkatermelékenység növelése tervének minden további százalékkal való szilárdítása után a béralap is további 0,6 százalékkal nő. Ennek a ténynek ismertetése jó eredménnyel járt — dolgozók 13 százalékra növelték ezt a tervet. Most azonban nemcsak általános, vállalati méretben érvényes szamokkal kell agitálni. A dolgozók saját szakaszukon ismerik a legjobban a problémákat. Ezért ezeket a számokat fel kell bontani az iizemrészlegfkre, a munkahelyekre. És a százalékok helyett konkrét tényekről beszélni: ennyi és ennyi magnezittéglával több ennyivel és ennyivel több prémium. Ennek alapján minden bizonnyal további javaslatok születnek a munkahelyeken, további újítások kerülnek megvalósításra, tovább fokozódik az a lendületes munkaverseny, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának tiszteletére az üzemben folyik. Vilcsek Géza ÜJ SZÖ 4 * 1958. október 22. (