Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-30 / 300. szám, csütörtök

II dolgozó nép harcainak és győzelmeinek dicső története (Folytatás az 5. oldalról.) delmezzék a kapitalizmust, aláássák e munkásság harci egységét és fedezzék a csehszlovák burzsoázia hátát, amikor az elnyomorította a dolgozó népet és fokozta reakciós Intézkedéseit. * * * Amit a dolgozó nép helyzetéről mondottunk az első köztársaságban, az főleg a munkásosztályra vonatkozott. ítéljük meg azonban, mi volt a helyzet a parasztok körében. A reakciós propaganda úgy festi le a dolgokat, mintha a parasztság az első köztársaságban jól élt volna és elégedett lett volna. És mégis, nincs nagyobb kigúnyolása az igazságnak, mint ez az állítás. Mindenki tudja, hogy ez attól függött, a parasztnak mennyi földje volt, amelynek el kellett őt tartania. Mindenki tudja, hogy a földtulajdon az első köztársaságban úgy oszlott meg, hogy kisszámú nagybirtokos, földbirtokos és kulák a földterület óriási részét birtokolta és hogy a nagyszámú parasztra eső többi föld apró egyéni földtulajdonra forgácsolódott szét. A köztársaság első éveiben megvalósított „agrárreform", nagy csalásban végződött. A nemesi és egyházi nagybirtokok lényegében megmaradtak, csupán az agrár nagyurak maradékbirtokai gyarapodtak. Megerősödött a kulákok rétege, mivel az agrárpárt a tőkés rend támogatására rendszeresen arra törekedett, hogy a vidéki burzsoázia egyre erősebb rétegét alakítsa ki. Az agrárpárt, hogy gúzsba kösse a földmüvesnépet a burzsoázia uralma alatt, „A vidék egy család" arcátlan jelszót alkalmazta. Ebben az „egy családban" azonban az volt a helyzet, hogy míg a nagybirtokosok, a földbirtokosok és a kulákok gazdagodtak, a kisparaszt elszegényedett. A középparasztot is egyre súlyosabb viszonyokba sodorták. Igaz, hogy számos paraszt is megfeledkezett az első köztársaságnak e viszonyairól 1945 után, amikor helyeztük megváltozott. Számos paraszton az a vélemény lett úrrá, hogy jobb életük 1945 után magától alakult ki és hogy a föld magántulajdona a parasztnak olyan gazdálkodást biztosít, amely jól el tudja tartani. Ezek a parasztok nem láttak annak a gyökeres változásnak mélyére, amely 1945 után egész népgazdaságunkban bekövetkezett és azt sem látták, hogy e változás mily kedvezően hatott a parasztok helyzetére is. Természetes,- hogy a kis halaknak is jó a sorsuk, híznak és elégedettebben élnek, ha környezetükből eltávolítják az őket felfaló ragadozókat. A mi parasztjainknak is 1945 után jobban ment a soruk, amikor eltávolítottuk a ragadozókat, akik az első köztársaság alatt pusztították a parasztokat, amikor kiküszöböltük a végrehajtókat, a könyörtelen uzsorásokat, hitelezőket. És amikor szétosztottuk a parasztok között az összes kisajátított földet, a föld azoké lett, akik dolgoznak rajta. A CSKP hősi harcának évei Az első burzsoá köztársaságban nem kecsegtette a jobb élet reménysége a dolgozó népet. Minél inkább gyarapodtak gazdaságilag a tőkések, minél jobban gazdagodtak, annál rosszabb volt a dolgozók sorsa, annál mélyebben vágtak testébe az osztályrabság béklyói. Mi kommunisták ezért az első köztársaság idején egyre hangosabban és egyre szenvedélyesebben énekeltük: „Le a zsarnokokkal és az összes árulókkal! Pusztuljon a régi aljas világ! Mi minden bajtól mentes új életet akarunk a földön." Pártunk történelmének számos lapja azt bizonyítja* milyen nehéz küzdelmet vívott a CSKP az első köztársaság idején és hogyan fokozta pártunk rettenthetetlen harci szellemét akkor, amikor 1929 februárjában Klement Gottwald elvtárs vezetésével a párt új vezetősége, a lenini szellemű vezetőség, megalkuvást nem ismerő bolsevik vezetőség, bátor, harcos vezetőség, az a vezetőség vette át irányítását, amely két évtizeden át történelmi jelentőségű győzelmek, 1945 és 1948 kivívására vezette a pártot. Amikor már 1937-ben fenyegető feszültség vette körül Csehszlovákiát, olyan intézkedések megtételét követeltük a csehszlovák kormánytól, melyek igazolták volna, hogy valóban védelmezni akarja a köztársaságot Hitler ellen. Akkor 1937-ben az államvédelmi törvényt tárgyalta a parlament. Gottwald, Zápotocký, Široký, Dolanský elvtársak közvetítésével elutasítottuk az előterjesztett törvény népellenes jellegét és oly értelmezését javasoltuk, mely a huszita népi háborúk honvédelmi példáját követve lehetővé tették volna a köztársaság népi, nemzeti védelmét. Az államvédelmi törvényjavaslat bírálatakor bebizonyítottuk, milyen nagy veszély rejlik abban, ha a hadsereg burzsoá parancsnoksága államvédelem címén ily rendkívüli nagy hatalmat kap. Bebizonyítottuk, hogy semmi kezesség sincs arra, hogyan fog viselkedni a burzsoá parancsnokság. Bebizonyítottuk, fennforog az a veszély, hogy a köztársaság költségvetéséből eredő nagy költségeken a hadseregnek juttatott fegyvereket végül kiadják Hitlernek. Á későbbi események igazolták, hogy igazunk volt, amikor előre óva intettünk. Beneš 1938-ban München napjaiban arra használta fel a hadsereg tekintélyét, hogy lehetővé tegye a behódolást, hogy a köztársaság védelmére szánt erődöket feladják a német fasiszta támadóknak. így történt, hogy 1939. március 15 után a csehszlovák hadsereg teljes fegyverzetét kiadták Hitlernek, aki felhasználta a Szovjetunió elleni rablóhadjáratban. így érünk el 1938 Münchenjéhez. * * * Szeptember 30-án megemlékeztünk Müncnen 20. évfordulójáról. Csehszlovákia népe megemlékezett 1938. szeptember 30-nak sorsdöntő napjáról, amikor a nyugati nagyhatalmak nyomorult árulása és a csehszlovák burzsoázia gyffva behódolása utat nyitott Hitlernek a köztársaság szudétanémet területének megszállására és a német birodalomhoz való csatolására, hogy ezzel az erőszakos agresszív tettével előkészítse a cseh országrészek 1939. március 15-én történt megszállásának lehetőségét, a csehszlovák állami önállóság felszámolását és a Csehszlovák Köztársaság feldarabolását, amit nemzeteinknek a német fasizmus hóhéri zsarnoksága alatt hat éven át elszenvedett szörnyű gyötrelmei követtek. Jelentőségteljesen emlékeztünk meg München 20. évfordulójáról. Csehszlovák, szovjet és más országokból érkezett történészek értekezletet tartottak München összes körülményeinek megvilágítására. A megemlékezésekben kiemeltük pártunknak 1938. szeptemberi napjaiban tanúsított magatartását, a CSKP fellépését a behódolás megakadályozására és a köztársaság védelmének kieszközlésére irányuló erőfeszítésében. München 20. évfordulója alkalmából a nyilvánosság elé vittük a történelmi szempontból fontos, Münchenre vonatkozó diplomáciai okiratokat a Csehszlovák Köztársaság Külügyminisztériumának és a Szovjetunió külügyminisztériumának közös kiadásában. Alkalmunk volt prágai diplomáciai személyiségektől hallani, mily nagyra értékelik a közzétett diplomáciai okiratok fontosságát. Ezek a diplomáciai okiratok igazolják, hogy a Szovjetunió 1938 szeptemberében készen állott egyedül is megsegíteni Csehszlovákiát a Hitleri agresszió ellen, tekintet nélkül arra, hogy segítségnyújtása a nyugati hatalmak segítségnyújtásához volt kötve és hogy abban a pillanatban, amikor a nyugati hatalmak elárulták a Csehszlovák Köztársaságot, a Szovjetunió még készségesebben akart segíteni a veszélyeztetett Csehszlovákiának, amit azonban a csehszlovák kormány nem fogadott el és visszautasított. * Az 1938. szeptember 30-1 kapitulációra emlékezve felidézzük, hogy kapituláns értelemben véve milyen teljes lelki összeomlás következett be a vezető csehszlovák tényezők, államférfiak és a szocialista kormánypártok tényezői körében 1938. szeptember 30 után. Egyre siránkoztak és ugyanakkor nevettek azon, hogy mi kommunisták nyomban szeptember 30 után magasra emeltük Csehszlovákia nemzetei szabadságána, a Csehszlovák Köztársaság helyreállításának i zászlaját. Szilárd támaszunk — a Szovjetunió A második világháború idején bekövetkezett események fejlődésében, Csehszlovákia nemzeteinek a német fasiszta járom alól való felszabadulásához és a Csehszlovák Köztársaság megújhódásához fűzött reményekkel kapcsolatos öszszefüggő események kibontakozásában van egy nap, melyet a legnagyobb történelmi jelentőségű napnak nevezhetünk. Ez 1943. december 12-e, amikor Moszkvában új szövetségi szerződést, barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és háború utáni együttműködési szerződést írtak alá a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság között. Az 1943. december 12-1 csehszlovák-szovjet szerződést akkor írták alá, amikor a sztálingrádi győzelem dicsőségével övezett szovjet hadsereg Kijev felszabadítása után már előretört Csehszlovákia határai irányában. Igen, az a szovjet hadsereg, melynek segítségét a behódolók 1938. szeptemberében a bolsevizmustól való félelmükben visszautasítottak, már akkor a leigázott csehszlovák nép segítségére sietett. Az 1943 után bekövetkezett események nagyon gyorsan peregtek, s a szovjet hadsereg már 1944-ben megközelítette határainkat és támogatta a Szlovák Nemzeti Felkelés harcosait. így már 1945 elején felszabadította a köztársaság kelet-szlovákia területét. Nyilvánvaló volt, hőgy Csehszlovákia nemzeteinek felszabadulása Keletről érkezik. Közelgett már 1945. május 9-e, az a dicső nap, amikor a szovjet hadsedeg Prága felszabadításával betetőzte köztársaságunk felszabadítását, s ugyanakkor betetőzte a Szovjetuniónak a hitleri Németország fölött aratott diadalmas történelmi győzelmét. 1945 májusában beteljesültek a világtörténelem, az európai történelem és történelmünk nagy napjai! 1945. május 9-e Csehszlovákia nemzetei újkori sorsának legjelentősebb napjaként íródott be hazánk történetébe. Május 9-ét mindenkor népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságunk legnagyobb állami ünnepeként fogjuk ünnepelni. 1945. május 9-ével kezdődik Csehszlovák Köztársaságunk életének új korszaka. A Csehszlovák Köztársaság fennállásának negyven évét új köztársaságunk, népi demokratikus, ma már szocialista építésének befejezése felé haladó köztársaságunk 13. éveként ünnepeljük. Mi kommunisták és velük együtt egységes Nemzeti Frontunk összes szervezetei ma büszkén mutatunk rá arra, milyen sikeresen építettük 13 éven át új köztársaságunkat és milyen nagy művet hoztunk már létre. Soha többé nem ismétlődik meg München Mindenekelőtt büszkén mutatunk rá, milyen új helyzetet teremtettünk Csehszlovák Köztársaságunknak külső kapcsolataiban. Hazánknak évszázadokon keresztül rettegnie kellett létéért, életéért, mivel köröskörül ellenséges erők szorongatták. Bármikor indult harci kalandra a német imperializmus, már első léptei nyomán a német militaristák csizmái cseh nemzetünket tiporták. Nézzük milyen a helyzete külső kapcsolataiban az 1945. május 9-én született népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságnak! Kiszabadultunk a fojtogató körülzártságből. Köztársaságunk jobboldalán ma baráti szomszéd — a Német Demokratikus Köztársaság áll. Köztársaságunk jobboldalán áll ma a testvér Lengyel Népköztársaság. Kztársaságunk baloldali szomszédja és szövetségese, a Magyar Népköztársaság. A magyar nép az 1956. évi magyar ellenforradalom leverésével örökre szétzúzta Magyarországon a nagymagyar reakciós harci törekvéseket élesztgető elemeket. Közvetlenül hátunk mögött áll köztársaságunk hatalmas oltalma és védőpajzsa, — a Szovjetunió, mellyel ma közösek a Csehszlovák Köztársaság határai, mivel Kárpátukrajna jogosan csatlakozott az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz, melynek területét képezi. Ez biztosítja Csehszlovák Köztársaságunknak külső kapcsolataiban elfoglalt új helyzetét. Nem kell többé félnünk a köztársaságunk körül lappangó veszélytől, büszkén és öntudatosan tekinthetünk Nyugatra. Sohasem fog többé megismétlődni München, mivel a Csehszlovák Köztársaság ma a dolgozó nép állama, mely sohasem hódol be. A Csehszlovák Köztársaság mellett áll ma óriási erejével a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az egész szocialista tábor, mely Aštól Fenjanig, Kantonig, Hanoiig, a Csendes-óceán partjáig, a Himalája csúcsáig terjed, és több mint egy milliárdan lakják. Hruscsov elvtárs a közelmúltban Krasznodarban kijelentette: ma az a helyzet, hogy az imperialisták nem merészelnek háborút kirobbantani a szocialista országok ellen. Köztársaságunk nyugati határvidékére is vonatkoztatjuk e szavakat. Bizonyára a nyugatnémet militaristák fülébe is eljutottak ama szovjet nyilatkozat szavai, hogy ha esztelen módon mégis merészelnék megtámadni a szocialista keleti országokat, a nyugatnémet csapatokat mielőtt még átléphetnék Nyugat-Németország határait, megsemmisítő csapás érné. S mint Hruscsov elvtárs mondotta, ha az imperialisták kirobbantanák a háborút, ez a háború a tőkés rendszer bukásával végződnék. Csehszlovákia mai helyzetében, a szocialista Csehszlovákia mai helyzetében biztosítva van a jövő. A jövőre nézve is csak győzteseknek érezzük magunkat. Szlovákiát illetőleg tagadhatatlan, hogy az első köztársaság idején a cseh burzsoázia a magyar uralom alatt épült számos ipari üzemet lerombolt. Szlovákiát az első köztársaság idején szándékosan meghagyták gazdasági elmaradottságában, hogy monopolszerűen gyarapodjék a cseh tőke hatalma. Ha ma szocialista építésünk csodáiról beszélünk, külön büszkeséggel mutatunk rá Szlovákiára, az ottani gigászi alkotásainkra. Nagyvonalúan iparosítottuk Szlovákiát és mindenki, aki ma Szlovákiába látogat csodálattal látja, milyen nagy erővel folyik Szlovákia általános fejlődése. A továbbiakban Kopecký elvtárs kijelentette, hogy népi és szocialista demokráciánk biztosítja a dolgozó nép minden szabadságjogát, viszont a felszabadult rabszolgák nevében a diktatúra formáját képezi a megdöntött tőkés rabszolgatartók, kiszolgálóik és cinkosaik ellen. Népi és szocialista demokráciánk ezért sohasem engedi meg, hogy bárki is visszaéljen a sajtószabadsággal, a szólásszabadsággal, az alkotás szabadságával, s íly módon a nép érdekeinek, a szocializmus érdekeinek ellentmondó és a szocialista és kommunista ideológiával szemben ellenséges ideológiát segítő nézeteket és törekvéseket támogasson. Arról is beszélt milyen nagy vívmányokat biztosítottunk a dolgozó nép számára a szociális védelem, az egészségügyi gondoskodás, az anyáról és gyermekérői való gondoskodás, a gyógykezeltetés és üdültetés terén. Hasonlítható-e bármi is az első köztársaság idejéből e nagy vívmányokhoz? Vajon nem a legjobb bizonyítéka a munkásokról, a dolgozókról való gondoskodásunknak szociális és járadékbiztosításunk, melyre köztársaságunk több mint tízmilliárd koronát juttat több százmilliárHos költségvetéséből? A biztosítás valamennyi nemét nemcsak a munkások és a többi alkalmazottak, hanem a szövetkezeti tagok, parasztok is élvezik. A mezőgazdasági vidékek falvainak aggastyánjai sohasem gondoltak arra, hogy öregkorukra járadékot fognak kapni az államtól. Milyen sok közszolgálatot élveznek díjtalanul különbség nélkül köztársaságunk dolgozói! A Csehszlovák Köztársaság fennállásának 40. évfordulója alkalmával méltán büszkélkedhetünk szocialista építésünk sikereivel. De sohasem engedhetjük meg, hogy fejünk megszédüljön a sikerektől. Minduntalan gondolunk arra, hogy a szocialista építésben elért sikereink feltétele a Szovjetunió segítsége volt, melynek alapját a hű, megbonthatatlan, egyre szorosabb és örök csehszlovák-szovjet barátság képezi. A párt vezetésével sikeresen előre a további úton A Csehszlovák Köztársaság megalakulásának október 28-án ünnepelt 40. évfordulójához tartozik pártunknak, Csehszlovákia Kommunista Pártjának dicső történelme. Pártunk 1945. májusától és 1948 februárjától új történelmi feladatot teljesít. Mi kommunisták büszkék vagyunk sikereinkre, örülünk, hogy sikerült és sikerül ez a művünk. A nép vezető erejének, Csehszlovákia nemzetei vezető erejének, a köztársaság vezető erejének érezzük magunkat. Tudju azonban, hogy nem egyedül mi kommunisták hajtottunk végre mindent, hanem támogatásra leltünk és lelünk munkánkban. Nagy érdemei vanna' ebben forradalmi szakszervezeti mozgalmunknak, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségnek, az Antifasiszta Harcosok Szövetségének, a Csehszlovákiai Nőbizottságnak, szövetkezeti mozgalmunknak, a Csehszlovákiai Testnevelési Szövetségnek és népünk más tömegszervezeteinek, valamint fegyveres szervezeteinknek, néphadseregünknek, biztonsági szerveinknek és népi miliciánknak. Elismerés illeti érdemeikért Nemzeti Frontunk többi politikai szervezeteit is: a Csehszlovák Szocialista Pártot, a Csehszlovák Néppártot, a Szlovák Megújhodás Pártját és a Szabadság Pártot, melyek segítettek bennünket népi demokráciánk megszilárdításában és mellettünk álltak 1948 februárjában, s önfeláldozóan részt vesznek szocialista építésünk közös művében. A Csehszlovák Köztársaság fennállásának 40. évfordulóján pártunk büszkén tekinthet vissza történelmi útjára és tevékenységének sikereire. Mélyen tudatosítjuk azt, hogy csak azért haladhattunk a sikerekhez vezető úton, mert Csehszlovákia Kommunista Pártja mindenkor rendületlenül hű volt a marxizmus-leninizmus elveihez, a proletár nemzetköziség elveihez, mert sohasem tért el ezektől az alapelvektől, mert mindenkor rendületlenül hű volt a Szovjetunióhoz, nagy tanítóra és segítőtársra talált Lenin dicső pártjában, a Szovjetunió dicső Kommunista Pártjában. A CSKP rendületlenül halad tovább ezen a helyes marxi-lenini úton, hogy új győzelmeket arasson, hogy sikeresen vezesse a dolgozó népet hazánk szocialista építésének befejezése és köztársaságunk felvirágzása felé! Elvtársak! Október 28-át ünnepeljük ma. Igen, ünnepeljük. A reakciós emigránsok ugyanis a Csehszlovák Köztársaság megalakításának 40. évfordulójával kapcsolatban indított kampányukban azt a benyomást akarják kelteni, mintha őket illetné október 28. megünneplése. Mi azonban azt tartjuk, hogy október 28-ának ünnepét csupán besszennyezi, ha Zenkl, Lettrich, Procházka, Mayer, Černý, Voženilek és hasonszőrűek ünneplik, ha köztársaságunk reakciós ellenségei, ha a Csehszlovák Köztársaságot eláruló és Hitlernek kiszolgáltató csehszlovák burzsoázia képviselői ünneplik. Csehszlovákia népe haraggal fordul a2 emigráns árulók felé, akik október 28-át saját ünnepüknek tartják. Október 28. a mi ünnepünl^ mint a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának napja, mint a csehszlovák ipar államosítása évfordulójának napja. A Csehszlovák Köztársaság fennállásának mai 40. évfordulóját jő alkalomnak tartjuk forró hazaszeretetünk kifejezésére. Lángoló hazafiak voltunk mindig akkor is, amikor a burzsoázia szidott bennünket, hogy „hazaáwlók" vagyunk. Mindig szerettük hazánkat, ezt a nagy történelmi múltú országot, melynek legdlcsőbb korszaka a forradalmi huszitizmus és táborita szellem korszaka volt. Ma százszorta jobban szeretjük hazánkat, mivel egészen a mi hazánk. Népi demokratikus és szocialista haza. Határtalanul büszkék vagyunk a szocialista építésben elért sikereire, büszkék vagyunk világhírére, büszkék vagyunk a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és a többi szocialista és békeszerető országgal ápolt barátságára. Büszkék vagyunk a világ békeharcban, a népek szabadságharcában, a világ haladásáért vívott harcban elfoglalt méltó helyére. Azt akarjuk, hogy (lazánk minden lakója — csehek vagy szlovákok, avagy más nemzetiségek, lengyelek, ukránok, magyarok, németek egytől egyig épp olyan forrón szeressék népi demokratikus és szocialista köztársaságunkat, mint mi. Aki még kételkedik érzelmeiben a népi demokratikus és szocialista köztársaságunkat illetőleg, tisztán hazafias szempontokból is vizsgálja csak meg lelkiismeretét, tartson mély lelkiismeretvizsgálatot és meggyőződik tévedéséről. Rájön arra, hogy fel kell adnia az igazságtalan szociális megkülönböztetés idején, az első köztársaság idején begyökerezett összes szokásait, bárhogyan is fájjon ez egyéni szempontból, hogy gondolatvilágában is meg kell szabadulnia a tőkés múlt összes csökevényeitöl és maradványaitól. A hü, a forró hazaszeretet — népi demokratikus és szocialista köztársaságunk szeretete ma a boldogság érzésével tölti el hazánk lakóit. Az a tudat hatja át, hogy a világot és az emberiséget a szocializmus és a kommunizmus legmagasabb céljai felé hajtó, történelmi forradalmi erők hatásával összhangban érez, gondolkodik, cselekszik és él. Mindent megteszünk, hogy köztársaságunk minden lakójába és egész ifjúságunkba beplántáljuk ezt a forró szocialista hazaszeretetet. Az utóbbi években elért egyre szemmelláthatóbb sikereink lelkesedéssel töltenek el bennünket. Világosan látjuk, milyen sikeresen fog köztársaságunk tovább fejlődni, és kitűnik a szocialista országok táborában. Szovjet barátainknak, Hruscsov elvtársnak és más szovjet elvtársaknak mindig azt mondjuk: „A mi becsvágyunk, hogy szocialista Csehszlovák Köztársaságunk gyöngyszem legyen a szocialista országok táborában, olyan gyöngyszem, mely egyre jobban ragyogjon a nagy nap, a Szovjetunió sugaraiban." A Szovjetunió ma az SZKP XXI. kongresszusa előkészületeinek jegyében él és az SZKP XXI. kongresszusán tárgyalásra kerülő grandiózus tervek alapján tovább halad előre gazdagságának, óriási erejének és hatalmának további felvirágoztatása felé. Kétségtelen, hogy ebben örök barátI ságunk a Szovjetunióval áldásosán, gazdagon fog gyümölcsözni. Köztársaságunkat a boldog fejlődés, népét pedig a legszebb jövő útján vezetjük. A Csehszlovák Köztársaság fennállásának 40. évfordulója alkalmából Is ezt manifesztáljuk. S ezért kiáltjuk: Éljen drága Csehszlovák Köztársaságunk! Előre népi demokratikus és szocialista hazánk boldog tovább- fejlődéséért! Éljen hőn Meretett pártunk, Csehszlovákia Komunista Pártja, dolgozó népünk szocialista építésben elért győzelmeinek vezére és szervezője! Éljen egységes Nemzeti Frontunk! Éljen nagy és testvéri barátunk és szövetségesünk, éljen a Szovjetunió! Fel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának hatalmas ünnepségeire és a csehszlovák-szovjet szö—tségi szerződés megkötése 15. évfordulójának örvendetes megünneplésére! Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével, a Nemzeti Front szilárd egységében előre hazánk szocialista építéséit befejezéséért! Előre a szocializmus győzelméért vívott harcban! Előre a béke győzelméért vívott harcban! ÜJ SZÖ 6 * 1958 október 30.