Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-29 / 299. szám, szerda

1RAN Y DECEMBER Másfél hónap múlt el azóta, hogy a kubrai Vorosilov Üzem 526. számú ifjúsági műhelye kötelezettséget vállalt, hogy december 19-ig teljesíti a munkatermelékenység növelésének évi tervét. A kubrai fiatalok akkor még nem is sejtették, mily széles visszhangra talál Szlovákia dolgozó ifjúságának körében ez az értékes kezdeményezés. Ma már több száz ifjúsági kollektíva csatlakozott hozzájuk, kik hasonló értékes kezdeményezéssel és felajánlásokkal készülnek fel a CSISZ III. országos konferenciájára. Ez az akció, mint valami kiöntött folyó, mind nagyobb lendülettel hömpölyög, újabb és újabb CSISZ-tagokat, ifjúsági kollektívákat ragad magával. Tizenkét millióra rúg már az az összeg, amelyet az „irány december" ifjúsági akció keretében fiataljaink december 19-ig a III. CSISZ-konferencia megnyitásának napjáig ígértek népgazdaságunknak. Sok kicsiből lesz a nagy mondja a közmondás - és ehhez igazodott a csernői fűtőház 76 tagú ifjúsági szervezete is, amikor az „irány december" akció sikeréhez ők is hozzájárultak felajánlásukkal. Elhatározták, hogy a CSISZ III. konferenciájáig 20 ezer koronával csökkentik a javítások költségét, a mozdonyok üzemeltetését. S hogy adott szavukat komolyan veszik, bizonyítja a múlt havi eredmény, amikor 12 ezer korona értékű anyag, szerszám, munkamegtakarítást jegyeztek fel a kötelezettségvállalás teljesítésének számlájára. Az októberi megtakarítás az eddigi eredmények szerint előreláthatólag szintén tízezren felül lesz. Hogy milyen nagy siker ez a fűtőház ifjúságának munkájában, azt csak az értékelheti, aki ismeri az itteni CSISZ-szervezet fejlődését. Tavaly még gyűlésre is nehezen jöttek el a CSISZ-tagok. A kitartó meggyőző munka a CSISZ-bizottság aktív tevékenysége, a kulturális munka felélénkülése meghozták az eredményt. A CSISZ-bizottság a kommunisták támogatásával megszervezte a fiatalok között a munkaversenyt, a javításoknál és a mozdonyokon ifjúsági csoportokat szerveztek, amelyeknek élére a fűtőház vezetőségével karöltve tapasztalt, idősebb szakembereket, párttagokat helyeztek. Ez a munka eredményesnek bizonyult. Az idén a fűtőház fiataljai már másodszor nyerték el a csernői vasúti csomópont CSISZ-bizottságának vörös vándorzászlaját és példájuk nyomán Csernő többi üzemrészlegein is hasonló ifjúsági csoportokat szerveznek. A javításoknál három ifjúsági csoport működik, amelyek közül Estványik János csoportja nemrég a Kassai Vasúti gazgatóság szakaszán a második helyen-végzett. Sikerükért pénzjutalmat és elismerő oklevelet kaptak. A harmadik konferenciáig egy további ifjúsági javító csoportot szerveznek meg. A javító csoportok és a mozdonyok ifjúsági brigádjai június elejétől máig már 53 ezer korona megtakarítást értek el. A munkaversenyben, amely a CSISZ-tagoknak szinte szívügyükké vált, naponta jegyeznek fel újabb sikereket. Itt van pl. a 156-os számú mozdony ifjúsági brigádja, amely Tóth Andrással, a tapasztalt mozdonyvezetővel az élen igazán szép eredményeket ért el. Ä brigád fiataljai Szentpéteri Pál, Holod János fűtők, Jurtin Viktor, Németh László mozdonyvezetők, Deák Gábor és Fedák Mihály kötelezettséget vállaltak arra, hogy 15 tonna szenet, 150 kg olajat takarítanak meg és gépüket úgy tartják majd rendben, hogy megtakarítsanak 200 javítási órát. Szavukat eddig már 60 százalékra teljesítették. Ilyenek az ifjúsági csoportok ténykedésének gazdasági eredményei. Van azonban a dolognak egy másik oldala is, ez pedig a fiatalok politikai öntudatának növelése. Ezekben az ifjúsági kollektívákban nevelődnek fel ugyanis a legöntudatosabb munkások, akikre a pártszervezet bátran támaszkodhat, építhet politikai munkájában. Itt vannak pl. Német László. Lippai József, Argyelán Júlia, Lint István vag;; még mások, akiket az idén vagy tavaly vettek fel a párt soraiba. Éppen ezek azok a CSISZtagok, akik legbecsületesebben állják meg helyüket a munkában a ráiu'bízott feladatok teljesítésében. Nagyon helyes tehát a fűtőház pártszervezetének gondoskodása a fiatalokról. Ez idén újabb öt agilis CSISZ-tagot vesznek fel pártjelöltnek, s valamennyi CSISZ-tag részt vesz a pártoktatásban. Az ilyen politikai befektetés mindig gazdagon gyümölcsözik hazánk jövőjének érdekében. Nézzünk be eg

y pillanatra a fűtőház kormos csarnokába, ahol javában folyik a javítás, a szerelés. Olajos ruhájú, fiatal, tanult géplakatosok szorgoskodnak a hatalmas gőzmozdonyok körül, amelyek 1—2 év múlva talán már az ő kezük irányítása mellett fognak közlekedni. Innen a javítóműhelyekből kerülnek ki vizsga letétele utána fiatal mozdonyvezetők. Lippai József, Traja László, Neszbeda Ernő és Jurtin Viktor mozdonyvezetők is itt, ebben a műhelyben tanulták meg a mozdonykezelés bonyolult, de érdekes munkáját. Hálásak is most a füstös, szívükhöz nőtt fűtőháznak, amelyhez életük végéig mindig kedves emlékek fogják őket fűzni. Argyelán Júliával, a CSISZ-szervezet elnökével lépünk be a fűtőház csarnokába. Útközben elmondja, hogy baráti kapcsolatban vannak a csapi fűtőház komszomol szervezetével, mely szintén takarékossági versenyt indított. — Ez itt Kopasz Imre elvtárs ifjúsági csoportja, — mutat az elnök az egyik mozdony javítói felé. — Három CSISZ-bizottsági tag dolgozik itt. Molnár Zoltán. Hutka Rudolf és Remák Antal. Tervüket átlagosan 160170 százalékra teljesítik. Melegen szorítok kezet Kopasz Imrével, a javító csoport vezetőjével, aki ha a fűtőház érdeke megkívánja, még éjszaka is bejön, csakhogy idejében kész legyen a javítás. Most a 603-as gőzmozdony ciklusos javítását végzik. Elvégzésének határidejét lerövidítették. — Hogy van megelégedve a CSISZtagok munkájával? - kérdem Kopasz elvtársat. — Ha mindenki úgy dolgozna Csernőn mint ők, sokkalta jobb eredményt érhetne el állomásunk — válaszolja meggyőződéssel. Ilyen lelkes munkások közé tartozik a 23 éves Hajdú Jenő javítócsoportja is, mely a Diesel-mozdonyok javítását végzi. 13-an vannak a csoportban, de egyikre sem lehet panasz, — A mi csoportunkban mindenki egyformán dolgozik — mondja Hajdú Jenő, aki szabad idejét azzal tölti, hogy esténként a királyhelmeci ipari iskola 3. osztályát látogatja. Ilyenek a fűtőház fiataljai. Lelkesek, öntudatosak, jó gazdák a munkahelyükön. Nem is csoda, mert a párt nevelte őket ilyenekké, a mi pártunk, amely a fiatalság legnagyobb és legjobb pártfogója. Horváth Sándor A lakosság jo ellátása érdekében A szlovákiai cukorgyárak már 5800 vagon cukrot gyártottak (ČTK) A szlovákiai cukorgyárakban az idei kampány folyamán már több mint 5800 vagon cukrot gyártottak, ami 2000 vagonnal több, mint a múlt év ugyanezen időszakában elért eredmény. A jó eredmény eléréséhez jelentős mértékben hozzájárult a gépek üzemzavarmentes menete, valamint a megjavult cukorrépa-szállítás. A cukorrépa beadásában a legjobb eredményeket a diószegi körzetben érik el. Itt a múlt hét végéig 94 százalékra teljesítették a tervet. A kassai kerület után, amely a cukorrépa beadás tervét 102,4 százalékra teljesíti, a legjobb eredményt a Banská i Bystrica-i kerület éri el. H

a régi ismerős kerül Komáromba, kétségkívül észreveszi a kereskedelmi hálózat nagy fejlődését. Az elért eredmények többek között a HNB gondos munkáját dicsérik, mivel az figyelembe véve a lakosok javaslatait nagy gondot fordított a város áruellátásának megjavítására. Az említett időszak sikereit természetesen lehetetlen volna felsorolni, ezért vegyünk számba a múlt évben és az idén létesített üzletek és szolgáltatások jelentősebb részét. Mindenekelőtt kibővült a kiskereskedelmi hálózat. Ez szembetűnik mindjárt a város szívében, a Főtéren, ahol tucatnyi új üzlet létesült az elmúlt évben. Egy régi kastély földszinti helyiségeit tatarozták és modern berendezéssel ellátva több üzletet nyitottak meg az eddig kihasználatlan épületben. A számos üj fűszerüzlet, tejcsarnok, illatszerbolt, stb. mellé egy modern cukrászda is kellett, amely Komárom újabb kiskereskedelmi büszkesége lett, melyhez hasonlót — mint mondják a komáromiak — még Bratislavában sem találni. Az ízléses, korszerű, praktikus berendezéshez azonban nem feledkeztek meg jó cukrászokat és kedves, ügyes elárusítókat is kiválasztani. Altalános jelenségnek számít ugyanis Komáromban az is, hogy az eladók túlnyomó többsége udvarias a vevőkkel szemben. Ez elsősorban annak az eredménye, hogy a HNB iskoláztatást rendezett az elárusítók számára, ahol részletesen ismertették a kifogástalan eladási módszerek valamennyi nélkülözhetetlen követelményét. Az előadások alkalmával megbeszélték a vevők javaslatait is, esetleges panaszait az elárusítók helytelen magatartásával és az áruk minőségével kapcsolatban. Határozott esetek beszélnek például arról, hogy különösen a kenyér és péksütemény készítésénél régebben mennyire felületesen dolgoztak a pékek. A HNB határozott fellépése nyomán változott a helyzet, megjavult a kenyér és péksütemény minősége. így történt a tejszállítással is, ahol azelőtt gyakori jelenség volt, hogy a tej késve érkezett az üzletekbe. Mindamellett tehát, hogy a komáromi HNB kezdeményezően foglalkozik új üzletek létesítésével, elsődleges feladatának tekinti a kiskereskedelmi vállalatok tevékenységének és az áruk minőségének ellenőrzését. A HNB mellett mőködő belkereskedelmi különbizottság állandóan figyelemmel kíséri a város áruellátását, s ha hibákat tapasztal, azonnal jelenti a HNB tanácsának. Ily módon többnyire még megfelelő időben intézkedhetnek a kereskedelemben előforduló fogyatékosságok eltávolítása érdekében. A múlt évben vették észre, hogy a város terjeszkedési üteméhez viszonyítva aránytalanul, elmaradva szaporodnak az üzletek, mindenekelőtt az élelmiszerboltok és tejcsarnokok. A hatalmas lakóházakból kialakult új városrészben csak elvétve találunk üzleteket. Hogy mégis legyenek, a HNB kénytelen volt néhány lakást kiüríteni és ott létesíteni megfelelő kiskereskedelmi vállalatot. A belkereskedelem tévékenységének ellenőrzésében jelentős szerepe van a komáromi nőbizottságnak is, mely rendszeresen figyeli az eladók munkáját, az üzletek tisztaságát, az áruk minőségét és tapasztalatairól jelentést tesz a HNB-nek. A HNB belkereskedelmi ellenőrzési tevékenységével párhuzamosan figyeli az alkoholfogyasztás mértékét is. Az alkoholfogyasztás kérdése Komáromban régóta komoly gondot okozott. A megfigyelések azonban azt mutatják, hogy a HNB és a nőbizottság alkoholellenes harca az utóbbi időben bizonyos eredményekhez vezetett. Jelentősen csökkent az alkoholfogyasztás. A lakosság jobb áruellátásáért foytatott szorgos tevékenysége mellett a komáromi HNB nagy jelentőséget tulajdonít a lakosságnak nyújtott szolgáltatások kiszélesítésének, minőségük megjavításának és a szolgáltatások időtartama lerövidítésének. A háztartási cikkeket karbantartó kisüzemek, valamint a bútorjavító helyi gazdálkodási vállalatok létesítése mellett nagy jelentősége van az új kovács- és bognárműhelynek is. A HNB tervei szerint még ebben az évben elkészítenek egy korszerű berendezéssel ellátott kozmetikai szalont és egy elsőosztályú férfi és női fodrászműhelyt. Több kisüzemet kibővítenek, így a villanymotortekercselő helyi gazdálkodási vállalatot is. Különösen az éttermek és a vendéglők látogatóinak válik majd megelégedésérc, hogy egy 3000 baromfikapacitású farmot létesítenek, ahol annyi baromfit tenyésztenek majd, hogy télen-nyáron egyaránt elláthatják az éttermek konyháit friss csirke-, tyúk-, kacsa- vagy libahússal. É

gető problémája Komáromnak a zöldségellátás. A város zöldségellátását biztosító kertészetben mindenekelőtt az agrotechnikai határidő túllépésével a tervezett 80 000 korona veszteség helyett az utóbbi évben közel 220 ezer korona veszteséget mutattak ki. A HNB úgyszólván naponta foglalkozott az üggyel, s végül is arra az elhatározásra jutott, hogy a kertészet munkájának megjavulását beruházással segíti elő. Mindenekelőtt melegágyakat építtet, hogy a kertészek idejében elkezdhessék munkájukat. Átépítik a virágkertészetet is, melynek jelentős szerepe van a lakosság és a városi parkok megfelelő virágellátásában. Szabó Géza Ügy látszik', már hagyományos, hogy a legtöbb forradalmi esemény október hónapban zajlik le. Nemcsak Oroszországban volt októberben a forradalom, de hazánk történetében is két ilyen fontos fordulópont esik októberre. Az egyik 40. évvel ezelőtt, október 28-án a Csehszlovák Köztársaság megalakulása, a másik 1945ben a kulcsipar államosítása, mely utóbbiról is mindig e napon szoktunk megemlékezni. A két esemény okozati összefüggésben áll egymással éppúgy mint a Csehszlovák Köztársaság keletkezése is szorosan összefügg a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal. z iskolában az idősebbek még úgy tanulták, hogy az országot a nyugati hatalmak és „Masaryk apó" szabadították fel. A történelmi dokumentumok azonban ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Hiszen a nyugati vezető politikusok még 1918-ban is kijelentették, hogy nincs szándékukban sem megsemmisíteni, sem átszervezni az Osztrák-Magyar Monarchiát. Ám a néptömegek kész tények elő állították óket. A cseh és szlovák nemzet forradalmi harcával kikényszerítette, hogy a nemzeti szabadság és az önrendelkezési jog gondolata — melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom proklamált először — 1918 október havában nálunk is megvalósult. A néptömegek sorozatos sztrájkjai, katonalázadások, elégedetlenség az október 14-i általános sztrájkban érte el tetőfokát. Elindult a lavina és két héten belül megszületett a Csehszlovák Köztársaság. A csehszlovák nép már 1918-ban határozottan követelte az államosítást, tnint a dolgozó nép államának első sarkalatos feltételét. Már 1918. május elsején osztályharcos jelszavakkal a tőkés magánvagyon termelőeszközük. a tnmvipar, ban'fU, nagybirtokok és közlekedési vállalatok Három október tan uIshizsi államosítását követelte, hogy ezeket a kiváltságos kisebbség kezéből a széles néprétegek tulajdonába vigyék át. A dolgozó tömegek azonban akkor, ahogy mondani szokták „lemaradtak", azaz a reakciós koalíciós kormány ügyes manőverezéssel és demagóg ígéretekkel becsapta a dolgozókat. Ebben kellő sáp ellenében segítették a jobboldali szociáldemokraták is, akiknek ennek fejében szintén kijutott a puha miniszteri bársonyszékekből. A Csehszlovák Köztársaságot pedig hozzáláncolták az imperialista nyugati nagyhatalmak tömbjéhez, mely igyekezett köztársaságunkat is belevonni a Szovjetunió elleni intervercióba. A burzsoá Csehszlovák Köztársaság keletkezése és a dolgozó nép végső felszabadítása közötti időszakban népünknek kemény próbát kellett kiállnia. és sok harcot kellett megvívnia. A köztársaság első éveiben óriási csalódás érte, mert nem teljesültek reményei. A CSKP-nak sokáig kellett harcolnia a jogos követelésekért. Kimondhatatlanul szenvedett a nép a müncheni árulás, a háború és a megszállás következtében. égre, 1945-ben a szovjet hadsereg átütő győzelme megteremtette a reális feltételeket ahhoz, hogy a dolgozó nép jogos követelései megvalósulhassanak. Ezek a követelések a Kassai Kormányprogramban nyertek élő kifejezést. A mai fiatal nemzedék természetesnek veszi és nem is tudja jóformán elképzelni, hogy a gyárak, a bányák, a termőföld nagy része a Schichték, Baťák, Petschekék, Liebigék, Preissék, Kramárek, Esterházyék, Szentiványiék és más tőkések, nagybirtokosok, illetve hazai vagy külföldi konszernek tulajdonában voltak. Az a tény, hogy ez az állapot 1945-ben megszűnt, a dolgozók sok éves kemény kitartó harcának az eredménye, melyet a kizsákmányoló rendszer megdöntése érdekében vívott. 1945. október 28-án ünnepélyesen kihirdették a kulcsipar és a bankok államosításáról szóló dekrétumokat. így már akkor a gyárak, a bányák 05 százalékát, az összes bankokat, biztosító intézeteket és a filmipart államosították. Ez volt az első határozott lépés a szocializmus útján. Ez volt az a nap, amikor köztársaságunk munkásosztálya sok évi harc után végre történelmi győzelmet tudott aratni. Az 1945-ben kiadott államosítási dekrétumokkal megkezdtük a tőkés osztály fokozatos kiszorítását népgazdaságunkból. Az államosított ipar a második háború utáni években döntö szerepet játszott egész nemzetgazdaságunk megújhodásában. A reakció, mely nem szívesen adta fel eddigi pozícióit, természetesen kézzel-Iábbal védekezett és ezért az államosítás további szakaszait fékezni igyeke- | zett. A termelőeszközök tőkés tulajdon- j jogának jóformán teljes felszámolása j 1948-ban örökre megszüntette az embernek ember által való kizsákmányolását. Ugyanakkor új feladatok támadtak azon dolgozók szabad kezdeményezése számára, akiknek tulajdonába kerültek a termelőeszközök. munkásság és dolgozó értelmiség az államosított vállalatokban áthidalta a nehézségeket és a I háborúban tönkrement ipart gyorsan " helyreállította. A termelést átszerveztük és bevezettük a tervgazdálko1 dást, mely gazdasági életünk főpillérévé vált. Létrejött az első kétéves terv, mely a háború által kifosztott gazdaságunk megújítását tartotta szem előtt, s előirányozta az 1937. évi termelés 10 százalékkal való túlszárnyalását, valamint a mezőgazdasági termelés háború előtti színvonalának elérését. A terv egyik fontos része volt az elmaradt Szlovákia gyors iparosítása és ipari színtjének a cseh országrészekkel való kiegyenlítése úgy, ahogy azt a kommunisták már 1937-ben a Banská Bystrica-i konferencián követelték. Egyáltalán nem volt könnyű e feladat megoldása. A hat évig tartó megszállás, az országrészek egymástól való elszakadása eredményeképpen kifosztott gazdaságot örököitünk. Ugyanakkor ki kellett védeni a mindenre eltökélt reakció szabotázsakcióit. Jött a katasztrofális 1947-es évi nagy szárazság, amikor a Szovjetunió sietett segítségünkre. Az 1948-as februári államellenes puccskísérlet leverése után győzött a nép és végérvényesen megteremtette a szocializmushoz vezető utat. Ebben a párt vezette nép egy fontos pillérre — az államosított iparra - támaszkodhatott, mely később is nagy szerepet játszott népünk jólétének emelésében és államunk további fejlődésében. Csehszlovákia Kommunista Pártja, mérlegelve a külpolitikai és belpolitikai helyzetet, az objektív gazdasági törvények tekintefbevételével olyan feladatokat tűzött ki, melyek teljes összhangban voltak a dolgozók életérdekeivel. A párt helyesen állapította . meg nemzetgazdaságunk fejlődésének ] irányvonalát, amit a gyakorlat igazolt. Az utána következő ötéves tervünk célul tűzte ki a csehszlovák gazdaság > F összetételének megváltoztatását és átállította oly ipari termelésre, amelyre a szocializmus építése céljából elsősorban volt szükség. így, helyesen mindenekelőtt a nehézipart fejlesztettük. A februári győzelem megteremtette a további államosításhoz szükséges feltételeket és megadta a kegyelemdöfést a tőkés gazdálkodásnak. A szocialista szektor még jobban megerősödött és szervezetileg megszilárdult. 1949-ben már az iparban 95 százalék. az építőiparban 80 százalék és a kereskedelemben 30 százalékos volt a szocialista szektor aránya, amely az első ötéves terv folyamán az ipari termelésben 99,8 százalékra, a közlekedésben 100 százalékra és a kereskedelemben 93,5 százalékra növekedett. okról-fokra haladva, s a megerősödött, államosított ipar szilárd alapján nyugodva ki lehetett dolgozni a további ötéves tervet, valamint a CSKP XI. kongresszusának fő irányelveire támaszkodó távlati tervet 1965-ig. Az elmúlt 13 év alatt Csehszlovákia ipara a fejlődés gyorsabb ütemét érte el, mint bármelyik fejlett iparú kapitalista állam. Ma már a harmadik-negyedik helyen állunk világviszonylatban az egy főre eső széntermelés terén és hetedik helyen az acéltermelésben, a villanyáram-termelésben pedig megelőztük Olaszországot és Franciaországot. Az ipari termelésnek 1965-ig 90— 95 százalékkal való növelése merész célkitűzés, de megvalósítható. Az államosítás évfordulója alkalmával kell tudatosítanunk, hogy ezeket a célkitűzéseket sohasem tudtuk volna elérni, ha nem került volna sor a felszabadulásunkra, a hatalom átvételére a munkásosztály által s a kulcsipar, bankok és egyéb ágazatok idejében való államosítására. Grek Imre ÜJ SZŐ 5 * 1958. október 2J,