Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-24 / 295. szám, péntek

Áz Egyesült Nemzetek Szervezetének napján 13 éve annak, hogy az ót nagyhatalom és sok más ország ünnepélyesen jóváhagyták az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát, amelyet a nagyhatalmak az ismert San Franciscó-i konferencián dolgoztak ki. Mikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének gondolata felvetődött, az a cél lebegett a világ népei előtt, hogy olyan hathatós nemzetközi szervezetet létesítenek, amelynek tagjai valamennyi ország, és amely képes megakadályozni a világkonfiiktusok megismétlődését s biztosítani tudja a világbékét. Sajnos, napjainkig ez a cél nem valósulhatott meg teljesen, mert a nyugati imperialista hatalmak saját önző érdekeikre akarják felhasználni a világszervezetet és hírhedt szavazógépük segítségével gyakran lehetetlenné teszik az emberiség javát és a békét szolgáló határozatok jóváhagyását. Az első világháború után is alakult egy nemzetközi szervezet, a Népszövetség, ez azonban nem tudta megakadályozni a második világháború kirobbantását. Ezzel szemben az Egyesült Nemzetek Szervezete, habár [ vannak fogyatékosságai, a Szovjetunió és a szocialista tábor következetes harcának eredményeképpen és a gyarmati elnyomásbói felszabadult országok támogatásával egyre határozottabban bele tud avatkozni a békét veszélyeztető intrikákba. Az Amerika-vezette tőkés világnak ma már nem olyan egyszerű keresztülhaiszolnia határozatait, mint néhány évvel ezelőtt. A világ közvéleménye egyre világosabban látja, hogy az ENSZ csak úgy tudja teljesíteni nemes hivatását, ha valóban a világ népeinek és nem az imperialisták fóruma lesz. Kitartó küzdelem árán sikerült a népi demokratikus országok felvételét kivívni, de még így is van egy súlyosan fájó pontja az ENSZ-nek, és ez a Kínai Népköztársaság képviseletének kérdése. A világ egyik legnagyobb békeszerető országának jelenléte nélkül nem lehet megoldani a világ nagy kérdéseit. Ezt jól látják a békeszerető országok és ezért minden évben az őszi közgyűlésen felvetik a népi Kína ENSZ-tag- 1 böző tanácsaiban A szovjet dolgozók követelik a nukleáris fegyverek betiltását Moszkva (ČTK) s-' Minszkben, Sztálingrádban, Alma Atában és más szovjet városokban a dolgozók a nukleáris fegyverek betiltásáért és az azokkal való kísérletek beszüntetéséért folytatott közös akciók hónapjának keretében összejöveteleket tartanak. Nina Troscsija a kijevi szakszervezetek gyűlésén kijelentette, „nem azért neveljük gyermekeinket, hogy az atom és hidrogénbombák veszedelmének tegyük ki őket. „V. Kokocsasvili professzor, a vegyitudományok doktora a tbiliszi egyetem tanárainak és diákjainak összejövetelén hangsúlyozta a tudósok fokozott felelősségét az atomháború kirobbantása elleni harcban. Az ülés résztvevői határozati javaslatot fogadtak el, amelyben minden jóakaratú embert felszólítanak, hogy közösen fejtsenek ki erőfeszítést a békeharcban. ságának kérdését. Sajnos, ha egyre nehezebben is, de az USA-nak az idén is sikerült megakadályoznia Csang Kaj-sek kiebrudalását az ENSZ-böl és a Kínai Népköztársaság törvényes helyének biztosítását. Az ENSZ közgyűlésének jelenlegi időszakában szereplő legfontosabb probléma a leszerelés kérdése. Eddig a Szovjetunió és a béketábor országainak törekvése, hogy feltétel nélkül betiltsák az atomfegyver-kísérleteket és konkrét intézkedéseket tegyenek a leszerelés érdekében, az Egyesült Államok makacsságán megtört, pedig az október végén Genfben összeülő szakértők értekezletének eredményei kedvezően befolyásolnák, ha az ENSZ közgyűlése határozatot hozna az atomfegyverek betiltásáról. A leszerelésen kívül még egy sor kérdés szerepel az idei közgyűlés napirendjén. így a ciprusi, az algériai kérdés és az Izland ellen elkövetett angol erőszak. Az ENSZ különés bizottságaiban is szüntelen harcot folytatnak a szocialista országok a haladás ügyéért. S habár Amerika gyakran lehetetlenné teszi a helyes és ésszerű határozatok meghozatalát, az ENSZ eddigi ténykedését pozitívan kell értékelni. Számos intézkedés (például a Szuezi intervenció és a libanoni, jordániai angolamerikai partraszállás idején), a háború közvetlen veszélyét hárította el. A haladó erők egyre erősödnek az ENSZ-ben s ez záloga annak, hogy ez a világszervezet a jövőben még jobban fogja tudni teljesíteni hivatását. Hazánk, mint az ENSZ-nek tagja, a békéért folyó harcból példásan kiveszi részét. sz—a A Francia Kommunista Párt választási programja Párizs (ČTK) A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága október 22-i ülésén jóváhagyta azt a programot, amelyet a párt a francia nép-< nek a november 25—30-i választások előtt terjeszt elő. A FKP KB kidolgozta a szociális igazság és nemzeti védelem programját. A program a következő hat pontból áll: 1. A néptömegek életszínvonalának emelése, a munkabérek emelése, nyugdíj és családi pótlék rendezése. 2. A béke megteremtése Algériában tárgyalások útján. 3. A francia függetlenség és a béke külpolitikája, amely a békés együttműködésen alapul minden nemzettel, az atomfegyver-kísérleteknek, Németország újrafelfegyverzésének és a lázas fegyverkezésnek beszüntetése. 4. A katonai kiadások csökkentése és az adórendszer demokratikus reformja. 5. Áz ifjúság jövőjének biztosítása, az iskolaügy demokratikus és laikus reformjának segítségével. 6. A köztársaság felújítása és az új demokrácia felépítése. A Francia Kommunista Párt programjában hangsúlyozza: A közszükségleti cikkek egyre drágulnak. Gazdasági válság, a munkaidő korlátozása fenyeget. A munkanélküliség kezdi felütni fejét. Algériában tovább tart a háború. Franciaország Kommunista Pártja megvan győződvrf arról, hogy a nyomornak, a gyarmatosításnak és a háborúnak fő oka a kapitalisták uralma és hogy ezen problémák teljes megoldását egyedül a szocializmus hozhatja meg. Már most meg lehet valósítani olyan programot, amely megfelel a dolgozók és a nemzet követelményének. Az egy főre eső termelés tíz év alatt 40 százalékkal emelkedett és a nagytőkének busás jövedelmet hoz. A nagytőke azért nehézség nélkül viselheti a szociális haladás politikájának terheit. A Francia Kommunista Párt programjának befejező részében felszólítja a francia polgárokat, szavazzanak a Francia Kommunista Pártra és ezáltal biztosítják Franciaország jövőjét. Manifesztáció Varsóban az atomháború elleni és a békéért folyó harc és szolidaritás hetének keretében Varsó (ČTK) - Varsóban október 22-én az atomháború veszélye és a békéért folyó harc és szolidaritás hetének befejező részében megrendezték a lengyel szakszervezeti tényezők találkozását a Szovjetunió, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Nyugat-Németország és Olaszország szakszervezeti küldöttségeivel, amelyek az év folyamán a lengyel üzemekben sok összejövetelen és gyűlésen vettek részt. B. Gebert, a Lengyel Központi Szakszervezeti Tanács osztályvezetője a dolgozók és szakszervezetek harcáról beszélt a leszerelésért és a világbékéért folyó küzdelemben. Utána felszólaltak a Szovjetunió, Németország mind két része és Olaszország szakszervezeteinek vezetői, akik a lengyel dolgozóknak tolmácsolták a szolidaritás meg-r nyilvánulását a háború ellen és a béke megszilárdításáért folyó harc* ban. A csehszlovák szakszervezetek küldöttségének nevében B. Broniak, a küldöttség vezetője beszélt. Az ünnepi est résztvevői határozati javaslatot fogadtak el, amelyben tiltakoznak a Bundesvvehrnek atomfegyverekkel való felfegyverzése ellen és követelik a nukleáris fegy* verkísérletek azonnali betiltását. A határozati javaslatban tiltakoznak továbbá az USA-nak a népi Kína belügyeibe való beavatkozása ellen és kifejezik a Szovjetunió következetes békepolitikájának elismerését és támogatását. Az ENSZ New York-i székhelye Kína népgazdasága az ugrásszerű fellendülés szakaszában Abban a világméretekben folyó küzdelemben és versenyben, amely a szocializmus és kapitalizmus világrendszere között szükségszerűen végbemegy, a legutóbbi egy évben történelmi jelentőségű fordulat következett be. Ezt a fordulatot Liu Sao-csi elvtárs Kína Kommunista Pártja Vili. kongresszusának második ülésszakán Mao Ce-tung elvtárs szavaival röviden úgy jellemezte, hogy „a keleti szél már elnyomja a nyugati szelet, s a jövőben továbbra is el fogja nyomni azt." A szocializmus és a béke erői fölényének kiharcolásában és további fokozásában a kommunizmust építő hatalmas Szovjetunió által elért kimagasló politikai és gazdasági, tudományos és műszaki eredmények mellett egyre nagyobb szerep jut a Nagy Kínai Népköztársaság gyorsütemű szocialista építőmunkájában elért ragyogó eredményeknek és a 650 milliós nagy kínai nép szocialista forradalmi lendületének és kimeríthetetlen szorgalmának. beruházások mellett — mintegy 30 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés összértéke öt év alatt 132,2 százalékkal, azaz az 1952. évi 27 milliárd yüanról változatlan árakon számítva 1957-re 62,8 milliárd yüanra növekedett. Ezen belül a nehézipari termelés megkétszereződött. Néhány fontosabb ipari termék termelésének tervidőszak alatti növekedését az alábbi táblázat mutatja: AZ ELSŐ KlNAI ÖTÉVES TERV 1957-ben, a szocialista forradalomnak ideológiai és politikai fronton aratott döntő győzelmével egyidejűleg Kínában jelentősen túlteljesítették az első ötéves tervet, s nagy sikereket értek el a szocialista építés minden területén. A tervidőszak alatt Kína nemzeti jövedelme több, mint 50 százalékkal, a dolgozók életszínvonala pedig — a nagyméretű ipari A termék neve Mértékegység A termelés mennyisége Mutatószám 1952 1957 1952-100 Szén tonna 63 528 000 130 000 000 205 Villamosenergia kWó 7 261 000 000 19 000 000 000 262 Acél tonna 1 359 000 5 340 000 393 Műtrágya tonna 194 000 800 000 412 Cukor tonna 438 000 850 000 194 Pamutfonal bála* 3 600 000 4 620 000 128 Pamutszövet méter 3 300 000 000 5 000 000 000 152 1 bála pamutfonal súlya: 181,44 kg A népgazdaság termelésének gyorsütemű növekedésében nagy szerepet játszottak a gazdasági beruházások, amelyeknek döntő részét a szocialista iparosítás alapjainak lerakására fordították. A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok segítségével öt év alatt Kínában számos új iparág létesült és több ezer fajta új iparcikk előállítását kezdték meg. 1957-ben Kína már saját termékeiből fedezte gépi berendezés szükségletének 60 százalékát és metallurgiai cikkekből való szükségletének 80 százalékát, s ezzel viszonylag szilárd anyagi bázist teremtett a szocialista bővített újratermelés és a népgazdaság technikai átalakítása számára. A fentebb vázolt fejlődés gyors üteme és a gazdasági elmaradottság leküzdését célzó intézkedések hatékonysága a szocialista forradalom korábban vázolt fellendülésével párosulva rendkívül kedvező feltételeket és lehetőségeket biztosított a szocialista építés további, az addiginál még sokkal nagyobb arányú és gyorsabb előrehaladása számára. Ugyanakkor a szocialista tervgazdaság fölényét is bizonyítja a kapitalista gazdálkodással szemben. Az elért eredmények megfelelő értékelése és a további fejlődés lehetőségeinek felmérése azonban korántsem volt egyszerű. Volt olyan időszak, amikor Kínában is, sőt a párton belül is véleményeltérések voltak tapasztalhatók e téren, amelyek főleg a fejlődés ütemének kérdésében csúcsosodtak ki. A TERMELÉS FEJLESZTÉSÉNEK ÜTEME A gazdasági fejlődés üteme körüli viták Kínában 1957 elején, a szocialista termelés és építés, valamint a szocialista átalakítások 1956-ban | bekövetkezett nagyarányú fellendülé| se után indultak meg. Sokan a fejlőj dés egyenetlenségére, az ugrásszeI rűen megnövekedett termelés és be: ruházások következtében fellépő | nyersanyag- és alapanyagellátási nej hézségekre, valamint a munkabérek j emelése folytán megnövekedett vásárlóképesség okozta részleges és átmeneti áruhiányra hivatkozva, az 1956. évi gyorsütemű fejlődést helytelenül „vaktában való előrerohanásnak' minősítették. Számos közgazdasági és elméleti munkában olyan vélemények kerültek napvilágra, amelyek a legkülönfélébb indokokkal a fejlődési ütem csökkentését, az ipari és mezőgazdasági termelés korszerűsítésének elhalasztását javasolták. Előkerültek olyan elméletek is, amelyek tetszetős, álmarxist3 csomagolásban, „új népességi elmélet" és „új egyensúly-elmélet" címmel lényegében a neo-malthausianizmust és a sztatikus gazdasági egyensúly-szemléletet propagálták, E munkák szerzői a burzsoá revizionizmus álláspontjára csúsztak. Ugyanis teljesen figyelmen kívül hagyták, hogy Kínától az összes külső és belső tényezők objektíve a gazdaságfejlesztés lehető leggyorsabb ütemét követelik meg. Elegendő itt a külső tényezők közül a Kínával szemben agressziós tevékenységet kifejtő amerikai imperializmus támadásának fenyegető veszélyét és a szocialista tábor ereje növelésének szükségességét, a belső tényezők közül pedig az elmaradottság gyors felszámolásának szükségszerűségét és a nép életszínvonala emelésének igényét megemlíteni, mint legfontosabbakat. Kína Kommunista Pártja azonban nemcsak a soron levő feladatokat állította a tömegek elé, hanem megmutatta e feladatok végrehajtásának lehetőségeit, feltételeit és módozatait is. Rámutatott, hogy egy természeti kincsekben és munkaerőkben olyan kimeríthetetlenül gazdag országban, mint Kína, ha még olyan elmaradott szintről indul is el, a gyors és ugrásszerű fejlődés számára óriási lehetőségek nyílnak, amennyiben megtalálják annak a módját, hogy a rejtett anyagi és emberi erőtartalékokat teljes mértékben kiaknázzák. A legutóbbi félév tapasztalatai azt mutatják, hogy a tömeges kooperációval, a helyi ipar és belterjes mezőgazdaság fejlesztésével, valamint a természeti kincsek tömeges feltárásával és kitermelésével a párt megtalálta ezt a módot. Az ugrásszerű fejlődés egyik fontos feltétele a termelési viszonyok terén korábban lezajlott szocialista forradalom, amely — ha hasonlattal akarunk élni — az ugródeszkát jelenti a termelés terén elérendő ugrás számára. A múlt évben végbement ideológiai és politikai forrada lom viszont képessé tette a dolgozó tömegeket e merész ugrás végrehajtására. A legutóbbi félév ugrássszerü fejlődésének főbb eredményei 1958 első felében a kínai nép soha nem látott forradalmi lendületéről tett tanúbizonyságot, s ennek következtében az ipari és mezőgazdasági termelés, valamint a szocialista építés összes területein hónapról hónapra egyre gyorsabb ütemű, ugrásszerű fejlődés bontakozott ki. AZ IPARI TERMELÉS VONALÁN az ipar és kézműipar termelésének összértéke (nem számítva a mezőgazdasági termelőszövetkezetek iparát) az év első nyolc hónapjában a múlt év azonos időszakához viszonyítva 47 százalékkal emelkedett. Ez a növekedési ütem példa nélkül áll Kína történetében, s messze túlhaladja az ipari fejlődés szempontjából legkiemefkedöbb 1956-os év fejlődési ütemét is. Az ipari termelés növekedésének üteme hónapról hónapra ugrásszerűen emelkedett. Ha az egyes hónapokban elért termelési eredményeket összehasonlítjuk a múlt év azonos hónapjának színvonalával, azt tapasztaljuk, hogy az ipari termelés januárban 14 százalékos, februárban 18 százalékos, márciusban 29 százalékos, áprilisban 42 százalékos, májusban 46 százalékos, júniusban 55 százalékos, augusztusban pedig 100 százalékos növekedést ért el. A központi minisztériumok irányítása alatt álló modern nagyipar gyors fejlődése mellett különösen jelentős az a szédületesen gyors ütemű fellendülés, amely a közép- és kisméretű helyi ipari vállalatok létesítése terén bontakozott ki. Az év első felében a tartományok, városok, speciális körzetek, megyék, járások, több mint 300 000 ipari üzemet létesítettek, amelyeknek össztermelési értéke körülbelül 800 millió yüanra becsülhető. Ezeken kívül a népi kommunák irányába fejlődő falusi termelőszövetkezetek is több mint 3 millió kisméretű ipari létesítményt építettek, amelyek termelésének összértéke eléri az 1,3 milliárd yüant. A helyi ipari üzemek döntő része a helyi lakosság és a helyi szervek saját erejéből, kevés befektetéssel nagyon rövid idő alatt épült fel, s a termelésbe való bekapcsolásuk nagy szerepet játszott az ipari termelés második negyedévében bekövetkezett ugrásszerű fellendülésében. Az újonnan épült helyi ipari vállalatok legnagyobb része közvetlenül a mezőgazdasági termelés szolgálatában áll, s trágya- és takarmányfeldolgozással, különféle mezőgazdasági termékek feldolgozásával, mezőgazdasági szerszámok készítésével és javításával foglalkozik. Ugyanakkor egyre nagyobb számban létesülnek a tömegek erejéből olyan kezdetleges ipari létesítmények is, amelyek a kisüzemi termelés évszázados tapasztalatainak felhasználásával kapcsolódnak be az alapanyagok, a fűtőanyagok és az energia termelésébe. A KÍNAI IPARI FORRADALOM A helyi ipar széleskörű kifejlesztésének jelentősége, az ipari termelés jelentékeny növelése mellett, főleg abban áll, hogy egyrészről teljes foglalkoztatottságot és jelentős jövedelemtöbbletet biztosít a termelőszövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás és a mezőgazdasági munka fokozatos gépesítése következtében fölös munkaerővel rendelkező parasztoknak, másrészről pedig lépésről lépésre közelebb hozza a parasztokhoz az ipari termelés technikáját. A parasztoknak a korábbi elavult, szinte évezredek óta változatlan munkamódszerekhez képest forradalmian új termelési technikával való megismerkedése magára a mezőgazdasági termelésre is forradalmasító hatást gyakorolt. Ez év első felében a kínai falvakban hatalmas méretű szerszámújító mozgalom bontakozott ki, amelynek során június 10-ig a parasztok közel 100 ezer fajta újítást alkalmaztak a mezőgazdasági termelőeszközökön, s az ezeknek megfelelő átalakításokat több mint 68 millió termelőeszközön végre is hajtották. Ezzel egyidejűleg megindult a falvakban az ún. „kerekesítés forradalma", amelynek következtében a terhet évezredekig a vállán cipelő kínai paraszt kézikocsikat, targoncákat, talicskákat készített, s most már azok segítségével könnyebben szállítja a terheket. Ugyanakkor saját erejükből az összes igavontatású és kézivontatású kocsikat görgőscsapágyakkal szerelik fel, hogy rövidebb idő alatt, könnyebben, nagyobb ÜJ SZÖ 4 * 1958. október 22.