Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-24 / 295. szám, péntek

Ami már megvalósult és ami var Bratislavaban főleg a város peremén új, modern lakónegyedek, egyúttal elárusítóhelyek, oktatási, kulturális és sportcélokat szolgáló létesítmények épülnek. Tervezőink a város új házainak építésénél szem előtt tartják az egészségügyi követelményeket is. Parkosítják a házak környékét és sok játszóteret létesítenek. A tervezésnél gondosan ügyelnek az új lakónegyedek és a régebbi házak építészeti stílusának összhangjára, mint ahogy ezt a Kassai utca, Bratislava egyik legnagyobb lakótelepének építésénél is láthatjuk. A felszabadulás óta eltelt években valóban sok új lakás épült. Bármelyik irányban járunk, mindenütt új, hatalmas építkezésre találunk a városban. Az egyik lakótömb alig készül el, máris a másik falait húzzák. Teljesen megváltozott Szlovákia fővárosának külseje, gyönyörű 4—5 emeletes házak nőttek ki a földből. Mégis vannak még ma is, akik szűkös lakásviszonyok között nem megfelelő lakásban élnek, türelmetlenül várva azt az időt, amikor új otthonba költözhetnek. Nem véletlen tehát, hogy pártunk minden határozata, amely az* életszínvonal emelkedésével foglalkozik, a lakásépítkezés meggyorsítását helyezi előtérbe. Pártunk véglegesen meg akarja oldani a lakásproblémát. Ez persze nem megy egyik hónapról a másikra, évek nehéz, kitartó munkáját követeli meg. Éppen ezért kétszeresen fontos, hogy minden hónapban, minden negyedévben hiánytalanul teljesítsük lakásépítési terveinket. Sajnos azonban, a lakásépítkezés helyzetét nem csupán az eredmények jellemzik. A munka sok helyen lassú, vontatott, az épületek nem készülnek el határidőre. Például a Pozemné stavby hármas igazgatóságához tartozó Kassai utcai építkezéseken a harmadik negyedévben 47 lakásegységgej kevesebbet adtak át a tervezettnél. Kétségtelen, hogy az elmaradásban szerepet játszik a munkaerőhiány és indokolt Jozef Václavik építész kívánsága, amikor nagyobb segítséget kér a tervezett munkáslétszám elérésére. Azzal azonban már semmi esetre sem érthetünk egyet, hogy egyes mesterek és pallérok az elmaradás minden okát a munkaerőhiányra igyekszenek hárítani. Olyan nézet alakult ki ugyanis, hogy a vezetésben, a munkaszervezésben, a munkaverseny irányításában előforduló hibák szóra sem érdemesek. Ezek, amint azt az egyik mester mondta, „csak cseppek a tengerben". E helytelen megalkuvó nézet ellen a pártszervezetnek szívós harcot kell folytatni. Az igazság az, hogy jobb vezetéssel és munkaszervezéssel a jelenlegi körülmények között is növelni lehetne a munka termelékenységét, vagyis a mai munkáslétszámmal is gyorsabban és jobb minőségben épülhetnének a lakóházak a Kassai ucai építkezésen is. Nem szólva arról, hogy ha fokozódik a munka termelékenysége, nő a munkások keresete is, ebben az esetben pedig jobban ragaszkodnak a vállalathoz és könnyebb megállítani a munkások vándorlását. A vezetés és a munkaszervezés megjavítása, a termelékenység növelése és a munkáshiány leküzdése között tehát szoros összefüggés, kölcsönhatás áll fenn. A Kassai utcai építkezésen sok hiba van az anyagellátás körül is, amit legtöbbször a műszaki dolgozók vagy az építés vezetőinek gondatlansága okoz. Az épületeken járva Urbán Sándor, Plavecký Mátyás gyorsfalazó csoportjának egyik dolgozója arról beszélt, hogy a szállítás rossz szervezése következtében napról napra téglahiánnyal küszködnek, ami fékezi a falak felhúzását. Pedig küszöbön áll a tél, amikor nagy szükség lesz minden négyzetméter fedett munkahelyre. Ezzel kapcsolatban nem hagyhatjuk sző nélkül, hogy a Kassai utcai építkezésen is vannak olyan mesterek, akiknek a munkáját azzal lehetne jellemezni, hogy csak a napi termelés irányítja őket, a holnapi, a távlati feladatok megoldásával alig, vagy semmit sem törődnek. Rendszerint reggel szaladgálnak tégla, cement vagy fa után. Az ilyen mesterek nem a termelés előrelátó programozói, hanem a napi termelési zavarok ügyintézői. így alakult ki náluk až egyszerre több telefonon beszélő vagy inkább kiabáló mester típusa. Kétségtelen, hogy ilyen jelenségeknek a belső szervezetlenség az okozója. Egyik munkaszakasz szervezetlensége, különösen az anyagellátóé maga után vonja a másik munkaszakasz szervezetlenségét, ez a harmadikat és így tovább. Tagadhatatlan, hogy az építkezésen időnként valóban előállt egyes építkezési anyagok hiánya. Az is igaz, Jjjig'y az építés folyamatosságára kedvezően hatna, ha nagyobb anyagkészletek lennének az épülő házak körül, pz az egyébként jogos kívánság is «^ak azt igazolja, ahogyan erre párti#}k XI. kongresszusa is rámutatott, takarékoskodnunk kell minden anyagul és mindenekelőtt az épületanyaggal. Minél jobban takarékoskodnak a? anyaggal, a népgazdaság érdekeit szem előtt tartva, minél inkább lemondanak a feleslegesen tárolt, másuflt azonban nélkülözhetetlen készletekről, annál hamarább fog teljesülni ez a kívánság. A CSKP XI. kongresszusának határozata külön aláhúzta, hogy az életszínvonal emelkedésének egyik elengedhetetlen feltétele az önköltség csökkentése. A Kassai utcai építkezésen azonban az elmúlt napokban tartott párttaggyűlésen Valentovič elvtárs beszámolója szerint messze elmaradtak a követelményektől. Az építkezések költsége jóval nagyobb a tervezettnél. Az anyagpazarlás és az anyaggal való visszaélés ellen ugyan az igazgatóság az utóbbi időben felvette a harcot, ez azonban mindeddig nem vezetett kellő eredményre. Az anyagpazarlás megszüntetésére nem elég a hivatali úton történő felelősségrevonás. Mindenekelőtt az üzemi pártszervezetnek és a tömeg szervezeteknek kell elérniök, hogy az építkezés minden egyes dolgozója küzdjön azok ellen, í>kik felelőtlenül kezelik az építőanyagot, a nép vagyonát. Fontos kérdés például az építészet faellátása, a parkettnak, ajtónak, ablakkeretnek, tetőszerkezetnek, faburkolatnak, zsalufának, s Vrr^annyí más fából készült épületelemnek biztosítása. Mégis, az elkészült épületből kihajigált állványdeszka jéle/itős részét a mély fundamentum Tíyeli el, téglatörmelékkel, porral temetik be. Néhány méterrel odébb pedig £§ő áztatja a papírzsákokban felhalmozott cementet és a zúzott követ. Sok még a hiba a gépek karbantartása terén is. A.-»hatalmas központi malterkeverőgép a szakszerűtlen kezelés következtében akadozva működik, á vakológép csöveiben leragadt habarcs reggeli tisztítása egy, sőt két órával is megrövidítik a munkanapot. Pedig közismert, hogy előző napon mindjárt a gép leállítása után egyszerű lenne a kiöblítése. A munka megjavításában mint mindenütt a Kassai utcai építkezésen is nagy szerepe Van az üzemi pártszervezetnek. A pártbizottság ott él és dolgozik az építkezésen, elsők a munkában, példásan dolgoznak, de példamutatásukat mindeddig nem párosítják kellő agitációs munkával. Márpedig ez hiba. Ki törődjék az emberek nevelésével, ha nem a pártszervezet, a kommunisták? A pártszervezet ellenőrzési jogának következetes érvényesítése minden bizonynyal itt is éreztetné hatását a munka előrehaladásában, a munkaszervezés, az anyagellátás megjavulásában, az anyagpazarlás elleni fokozott harcban. A pártszervezetnek, az üzem vezető erejének a legnagyob munka idején sem szabad megfeledkeznie az emberekről, ažok neveléséről. Egyetlen kommunista se menjen el a taggyűlésről, legyen igazgató, mester, munkás, hogy ne érezze: a párttagsági könyv az emberekről való gondoskodásra kötelez. Helyes, hogy az utóbbi taggyűlésen a pártbizottság tagjai védnökséget vállaltak egyes készülő háztömbök felett. Szükséges azonban, hogy ezt kiszélesítsék a pártszervezet minden tagjára és minden egyes kommunista saját munkahelyén agitációs pártmunkát végezzen. A pártszervezetnek minden erejével azon kell fáradoznia most, hogy a lakótelep minden egyes dolgozója harcoljon a tervezett lakásegységek befejezéséért és újabbak előkészítéséért a téli hónapokra, harcoljon az anyagpazarlás és az építkezésen előforduló egyéb hibák ellen. A dolgozók véleményének nagyobb megbecsülése, a bírálat és különösen az önbírálat fejlesztése forrasztja majd össze igazán a pártbizottságot a párttagokkal és az építkezés dolgozóival. A dolgozók türelmetlenül várnak az új lakásokra. Az építkezés dolgozóinak kötelessége, hogy a lakásépítési terv következetes teljesítésével hozzájáruljanak ahhoz, hogy az új lakások jövendő tulajdonosai, kevesebb várakozás után költözhessenek be otthonaikba. Ez olyan cél, amelyért érdemes minden tudást és erőt latba vetni. Erdősi Ede JOBBM ELÜNK Duna menti, félreeső kis falu iNagykeszi. Arról nevezetes, hogy \már 1955-ben megtörtént a falu \ teljes szocializálása, s e tekintet\ben első lett a komáromi járás(ban. Azóta a régi falu mellé új í épült. Eltűntek a nádfedeles há[zikók. A falu villanyt kapott. Autóbuszjárat indult Keszi és Komá\rom között. Két vendéglátóüze\met helyeztek 'forgalomba és két lvegyeskereskedés is van a faluban. Az életszínvonal óriásit emelke! dett. Mi sem bizonyítja ezt jobIban mint az, hogy a faluban több, ) mint 50 motorkerékpár, minden íházban rádió, sok helyen televízió ítalálható. A fiatalok különféle fő! iskolákat látogatnak, sok a mez'á\gazdász-, orvos- és tanítójelölt. Eddig a kultúrház kicsinek bizonyult. De most ezen is igyekez(nek segíteni, most kezdték meg íugyanis egy 150 ülőhelyes, emeletes kultúrház építését. Falunkban törődnek az emberek\kel. Most nyílt meg a szakorvosi irendelés gyermekek részére. Ilyes) miről azelőtt nem is álmodhattak [ a kesziék. Szocialista társadalmi rendszerünk teszi lehetővé a község életszínvonalának állandó ! emelkedését. Ilyen jól, ennyivel l jobban nálunk még sohasem éltek l ez emberek. Czlta Béla, Komárom. Új szakembereket nevelnek (ČTK) A jövő év második felében üzembe helyezendő humennéi új Kapron-üzem vezetősége már most nagy figyelmet fordít arra, hogy szakképzett dolgozókat neveljen. Huszonegy jövőbeli részleg- és céhvezető, mérnök, gépész és technológus ismereteket szerzett már a Szovjetunióban, hasonló termeléssel foglalkozó üzemekben. További 20 dolgozó jelenleg részesül oktatásban a Szovjetunióban. Az üzemrészlegek 30 jövőbeli vezető és műszaki dolgozója a Planá nad Lužnicou-i „Silon"-üzemben sajátítja el a termelési folyamatok ismeretét. • ••••••••••

M «

MM M »•••»» M IHHIIIIH M M • M •• M M • • • t • H M •• • • M ••• • •••••••• • M •• • M M mennyiségű terhet tudjanak szállítani. E célból Kína falvaiban gomba módra szaporodnok a görgőscsapágy-készltő szövetkezeti műhelyek. Mindezek az eredmények azt mutatják, hogy ma már Kína falvaiban is megindult a technikai forradalom. A helyi ipar nagyarányú fellendülése a központi ipar erőteljes fejlődésével párosulva azt eredményezte, hogy az ipari termékek termelése az elmúlt félév alatt jelentős mértékben növekedett a múlt év első félévének termelési színvonalához képest. A legfontosabb ipari termékek közül az elektromos-energia tennelése 30 százalékkal, a széné 46 százalékkal, a nyersolajé 32 százalékkal, a nyersvasé 33 százalékkal, a acélé 26 százalékkal, a nitrogéntartalmú műtrágyáké 65 százalékkal, a szerszámgépeké közel 100 százalékkal, a villamosmotoroké pedig több mint 100 százalékkal emelkedett a múlt év első félévének termeléséhez képest. A műszaki fejlesztési és újítási mozgalom széleskörű kibontakozása következtében jelentősen javult az ipari termelés műszaki színvonala és rohamosan megnövekedett a gyártásra kerülő új ipari termékek száma. Kína tizenhat iparilag legfejlettebb tartományában és városában például ez év első felében összesen mintegy 27 000 fajta új termék gyártását vezették be. A technikai színvonal emelkedése következtében az elmúlt félévbe* a munka termelékenysége az iparban 24 százalékkal növekedett, s ugyanezen idő alatt a tervgazdálkodás szempontjából súlypontokat képező ipari vállalatokban a termékek termelésének önköltségé 6,8 százalékkal csökkent az előző év első félévéhez viszonyítva. Ez év júniusának végéig az ipari vállalatok munkatársainak és alkalmazottainak száma 990 000 fővel gyarapodott a múlt év végi létszámhoz képest. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS VONALÄN megtett fejlődés példa nélkül áll az egész világon. A múlt év őszétől kez^e e hatalmas ország több mint 500 milliót számláló parasztsága — a szó legszorosabb értelmében vett — hegyeket mozgató forradalmi erőről tett tanúbizonyságot. A mezőgazdaság forradalmi fellendülése a múlt év októberében a szövetkezeti parasztságnak a párt által helyi vízgazdálkodási létesítmények építésére való mozgósításával kezdődött meg. A legutóbbi adatok szerint 1957 októberétől 1958 júliusáig terjedő 10 hónap alatt a mozgósított szövetkezeti parasztok 56 milliárd köbméter földet mozgattak meg; A kínai elvtársak kiszámították, hogy ennyi föld felhasználásával olyan hosszú egy méter vastag és 74 méter széles utat lehetne építeni, amelynek hosszúsága a Föld és a Hold közötti távolság kétszeresének felelne meg. A vízgazdálkodási létesítmények építésében résztvevő mintegy 100 millió szövetkezeti paraszt 7 hónap alatt összesen 13 milliárd munkanapot dolgozott, azaz minden egyes munkaerőre 130 ledolgozott munkaegység (munkanap) jut. Ez azt jelenti, hogy egy munkaerő napi teljesítménye közel két köbméter föld kitermelése és elszállítása volt, ami — figyelembe véve azt, hogy a földet ásólapáttal emelték ki és vállon átfektetett rúdon függő kosarakkal szállították el — igen nagy eredménynek számít, s rendkívül lelkes és odaadó munkára vall. E hatalmas munka következtében a múlt év októberétől ez év júniusáig összesen közel 45 millió kat. holddal növekedett az öntözött földek területe. ami több mint kétszerese a felszabadulás óta eltelt nyolc év alatt öntözhetővé tett szántóterület együttes nagyságának, s több mint 78 százalékkal haladja meg a felszabadulás előtti, több évezred alatt öntözhetővé alakított földterület nagyságát. Kína öntözött területeinek nagysága ma már eléri a 100 millió kat. holdat, ami az össz-szántóterület 56 százalékának felel meg (szemben a múlt évi 31 százalékkal). Ez egyben azt is jelenti, hogy Kína ma már az öntözött területek méreteiben és arányában maga mögött hagyta Indiát. Az öntözhető területek nagyarányú kiszélesítése mellett feljavítottak és a termelés szempontjából biztonságossá tettek közel 26 millió kat. hold kiterjedésű árterületet, s mintegy 227 000 négyzetkilométer területen pedig megfékezték a talajeróziót. A vízgazdálkodási munkálatokkal egyidejűleg a szövetkezeti parasztság hatalmas munkát végzett a termőtalaj megjavítására a trágyagyűjtés és trágyafelhasználás terén is. Kilenc hónap alatt mintegy 20 milliárd tonna trágyát gyűjtöttek és hordtak ki a a szántóföldekre (beleértve az öszszes trágyafajtákat, tehát az iszaptrágyát és a tőzeges földtrágyát is), ami azt jelenti, hogy átlagosan 225 mázsa trágyát terítettek egy kat. hold terjedelmű szántóterületre. Mindezek az eredmények a párt helyes irányításával párosulva azt eredményezték, hogy az idei mezőgazdasági termelés vonalán példátlanul gyors, ugrásszerű fejlődés megy végbe, amelynek során szinte napról napra egyre nagyszerűbb termelési csúcseredmények születnek. A korán beérő gabonafajtákból, amelyek közé kínai viszonylatban főleg az őszi búzát és a korai rizst számíthatjuk, ebben az évben több mint 90 millió tonnára rúgó termésmennyiséget takarítottak be, 40 millió tonnával, azaz több mint 80 százalékkal többet, mint a múlt nyáron. A mezőgazdasági termelésnek ilyen gyorsütemű fejlődése példa nélkül áll a világon, bár a területegységre eső terméshozamok átlagainak korábbi rendkívül alacsony színvonala némi magyarázatot nyújt erre nézve. Kínában a búzatermelés abszolút mennyisége ebben az évben elérte a 40 millió tonnát (ezen belül tavaszi búza 5,5 millió tonna). Ezzel Kína a búzatermelés mennyiségét tekintve legkevesebb kilenc millió tonnával maga mögött hagyta az Egyesült Államokat s a Szovjetunió után a második helyet foglalja el a világ búzatermelőinek ranglistáján. A korai rizs vetésterülete a múlt évihez képest több mint négymillió kat. holddal emelkedett s ebben az évben elérte a 16,6 millió kat. holdat. A várható terméseredmény 40 millió tonna, azaz kereken kétszerese a tavalyinak. Az őszi búza, tavaszi búza, korai rizs termelésének menynyisége összesen több mint 36 millió tonnával emelkedett egy év alatt s ez az emelkedés mintegy ötmillió tonnával haladja meg a gabonatermelés első ötéves terv időszakában e fajtákból bekövetkezett együttes növekedését. Az ez évi gabonatermés összmennyisége augusztus végi becslések szerint elérheti a 350 millió tonnát, ami a múlt évi 185 millió tonnás össztermeléshez képest közel 90 százalékos növekedést jelent. Ezzel Kínában alapjában megoldódik a lakosság ellátásának egyik legfontosabb problémája: a gabonakérdés. Az ipari növények közül ebben az évben gyapotból várható a legkiemelkedőbb terméseredmény. Augusztus végi becslések szerint a gyapottermelés 1958-ban a múlt évihez képest több mint kétszeresére emelkedik, s előreláthatólag eléri a 3,5 millió tonnát. £zzel Kína a gyapottermelés volumene tekintetében is maga mögött hagyja az Egyesült Államokat. MIK A „KÍSÉRLETI PARCELLÁK? Nem férhetünk itt ki a párt- és ifjúsági "szövetségi káderek és szövetkezeti funkcionáriusok kezelésében levő 170—200 négyszögöl nagyságú ún. „kísérleti parcellákon" elért minden képzeletet felülmúló rekorderedmények, vagy amint a kínai elvtársak nevezik: „termelési szputnyikok" ismertetésére, mert ezek hihetővé tételéhez és elérésük módjának megmagyarázásához külön tanulmányra volna szükség. A „kísérleti ^parcellák" létesítésének célja, hogy a konzervatív gondolkodás béklyójából felszabadult káderek és szakemberek a párt vezetésével gyakorlati példákon keresztül bizonyítsák be a parasztoknak és a mezőgazdasági tudomá-r nyok művelőinek a mezőgazdasági termelés fejlesztésének korlátlan lehetőségeit. A növénytermesztés nagyarányú fejlődésével egyidejűleg ugyancsak jelentős eredményeket értek el az állatállomány növelésében is. Különösen kiemelkedő a lakosság élelmiszerellátása szempontjából fontos sertésállománynak a múlt éwégi 144,7 millióról ez év júniusáig 184 millióra való szaporodása. A mezőgazdaságban elért hatalmas eredmények mellett lenyűgöző az az óriási munka is, amelyet a legszélesebb népi tömegek mozgósításával az elmúlt félévben az erdősítések terén végeztek. Hat hónap alatt összesen közel 35 millió kat. hold területen végeztek fásítási munkálatokat, am! az első ötéves terv időszakában végzett ilyen jellegű munkák 190 százalékának felel meg. Ezenkívül falvak szélén, utak mentén, folyók partján és a parasztok portáin összesen mintegy 13,6 milliárd fát ültettek el, s több mint 300 000 kat. hold területen neveltek facsemetét. Ez kedvező hatással lesz Kína éghajlati viszonyainak átalakulására, különösen az északi és az északnyugati tartományokban s jelentős mértékben megjavítja majd az erdőgazdálkodás és fakitermelés feltételeit is. AZ ALAPVETŐ ÉPÍTKEZÉSEK VONALÁN az elmúlt félévben felhasznált beruházási összeg a múlt év azonos időszakához viszonyítva 88,1 százalékkal növekedett és több mint 41 százalékkal múlta felül az e téren kiemelkedő 1956TOS év első félévének beruházásait is. A limiten felül épülő ipari objektumok közül 62 részben vagy teljesen, még ez év első felében bekapcsolódott a termelésbe. A .vasúthálózat kibővítése során ez év első felében 640 kilométer hosszú új vasútvonalat fektettek le, amelynek keretében befejezték a köze! négy éve épülő, több mint ezer kilométer hosszú Lancsou-Paotho vasútvonal építését. Ugyanezen idő alatt 3164 kilométernyi közutat építettek. A közlekedés, áruszállítás és áruforgalom vonalán az elmúlt félévben szintén gyors volt a fejlődés. A modern szállítási eszközökkel történő áruszállítás menyisége 26 százalékkal, az áruforgalom pedig 18 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Nagymértékben megjavult a szállítóberendezések kapacitáskihasználása. A párt felhívására Kína 11 tartományában a népi tömegek saját erejükből félév alatt több mint 21 ezer kilométer utat építettek, ami az első ötéves terv időszakában központi beruházásokból épült úthálózat 68 százalékának felel meg. A termelés ugrásszerű fellendülését a piaci forgalom megélénkülése követte. Soha nem tapasztalt méretű kereslet nyilvánult meg a mezőgazdasági termelőeszközök iránt és ennek következtében kétszer annyi termelőeszközt adtak el a szövetkezeti parasztságnak, mint az előző év első felében. A közszükségleti cikkek iránt is megélénkülő keresletet az állami, szövetkezeti és vegyesvállalati kereskedelem teljes mértékben ki tudta elégíteni s a raktárak minden időszakban megfelelő mennyiségű árutartalékkal rendelkeztek. A megnövekedett kereslet ellenére a piaci árak indexe az év első felében csökkenő irányzatot mutatott. Kielégítőnek mutatkozik a mezőgazdaságból és a mezőgazdasági mellékfoglalkozásokból származó termékek felvásárlásának alakulása is. E téren az állami és szövetkezeti kereskedelmi szervek — az árufelvásárlás összértékét véve alapul 28,8 százalékkal több terméket vásároltak fel a szövetkezeti parasztságtól, mint a múlt év első felében. Ez — röviden — a kínai gazdaság 1958. évi ugrásszerű fellendülésének vázlatos képe. Nincsen kétség az iránt, hogy ez a csodálatos fejlődés az év második felében még tovább fokozódik és megváltoztatja a hatalmi viszonyokat egész Kelet-Ázsiában. (A Társadalmi Szemle 1958. évi 9. számában megjelent cikk nyomán.) ÚJ SZÖ 5 * 1958. október 23. V