Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-24 / 295. szám, péntek

Ami már megvalósult és ami var Bratislavaban főleg a város peremén új, modern lakónegyedek, egyúttal elárusítóhelyek, oktatási, kulturális és sportcélokat szolgáló lé­tesítmények épülnek. Tervezőink a vá­ros új házainak építésénél szem előtt tartják az egészségügyi követelmé­nyeket is. Parkosítják a házak kör­nyékét és sok játszóteret létesíte­nek. A tervezésnél gondosan ügyelnek az új lakónegyedek és a régebbi há­zak építészeti stílusának összhang­jára, mint ahogy ezt a Kassai utca, Bratislava egyik legnagyobb lakótele­pének építésénél is láthatjuk. A felszabadulás óta eltelt évek­ben valóban sok új lakás épült. Bár­melyik irányban járunk, mindenütt új, hatalmas építkezésre találunk a vá­rosban. Az egyik lakótömb alig készül el, máris a másik falait húzzák. Tel­jesen megváltozott Szlovákia főváro­sának külseje, gyönyörű 4—5 emele­tes házak nőttek ki a földből. Mégis vannak még ma is, akik szűkös la­kásviszonyok között nem megfelelő lakásban élnek, türelmetlenül várva azt az időt, amikor új otthonba köl­tözhetnek. Nem véletlen tehát, hogy pártunk minden határozata, amely az* életszínvonal emelkedésével foglalko­zik, a lakásépítkezés meggyorsítását helyezi előtérbe. Pártunk véglegesen meg akarja oldani a lakásproblémát. Ez persze nem megy egyik hónapról a másikra, évek nehéz, kitartó mun­káját követeli meg. Éppen ezért két­szeresen fontos, hogy minden hónap­ban, minden negyedévben hiánytalanul teljesítsük lakásépítési terveinket. Sajnos azonban, a lakásépítkezés helyzetét nem csupán az eredmények jellemzik. A munka sok helyen lassú, vontatott, az épületek nem készülnek el határidőre. Például a Pozemné stavby hármas igazgatóságához tarto­zó Kassai utcai építkezéseken a har­madik negyedévben 47 lakásegységgej kevesebbet adtak át a tervezettnél. Kétségtelen, hogy az elmaradásban szerepet játszik a munkaerőhiány és indokolt Jozef Václavik építész kí­vánsága, amikor nagyobb segítséget kér a tervezett munkáslétszám eléré­sére. Azzal azonban már semmi eset­re sem érthetünk egyet, hogy egyes mesterek és pallérok az elmaradás minden okát a munkaerőhiányra igyekszenek hárítani. Olyan nézet ala­kult ki ugyanis, hogy a vezetésben, a munkaszervezésben, a munkaver­seny irányításában előforduló hibák szóra sem érdemesek. Ezek, amint azt az egyik mester mondta, „csak cseppek a tengerben". E helytelen megalkuvó nézet ellen a pártszerve­zetnek szívós harcot kell folytatni. Az igazság az, hogy jobb ve­zetéssel és munkaszervezéssel a je­lenlegi körülmények között is növelni lehetne a munka termelékenységét, vagyis a mai munkáslétszámmal is gyorsabban és jobb minőségben épül­hetnének a lakóházak a Kassai ucai építkezésen is. Nem szólva arról, hogy ha fokozódik a munka termelékeny­sége, nő a munkások keresete is, eb­ben az esetben pedig jobban ragasz­kodnak a vállalathoz és könnyebb megállítani a munkások vándorlását. A vezetés és a munkaszervezés meg­javítása, a termelékenység növelése és a munkáshiány leküzdése között tehát szoros összefüggés, kölcsönha­tás áll fenn. A Kassai utcai építkezésen sok hi­ba van az anyagellátás körül is, amit legtöbbször a műszaki dolgozók vagy az építés vezetőinek gondatlansága okoz. Az épületeken járva Urbán Sán­dor, Plavecký Mátyás gyorsfalazó csoportjának egyik dolgozója arról beszélt, hogy a szállítás rossz szer­vezése következtében napról napra téglahiánnyal küszködnek, ami fékezi a falak felhúzását. Pedig küszöbön áll a tél, amikor nagy szükség lesz minden négyzetméter fedett munka­helyre. Ezzel kapcsolatban nem hagyhatjuk sző nélkül, hogy a Kassai utcai épít­kezésen is vannak olyan mesterek, akiknek a munkáját azzal lehetne jel­lemezni, hogy csak a napi termelés irányítja őket, a holnapi, a távlati feladatok megoldásával alig, vagy semmit sem törődnek. Rendszerint reggel szaladgálnak tégla, cement vagy fa után. Az ilyen mesterek nem a termelés előrelátó programozói, hanem a napi termelési zavarok ügy­intézői. így alakult ki náluk až egy­szerre több telefonon beszélő vagy inkább kiabáló mester típusa. Két­ségtelen, hogy ilyen jelenségeknek a belső szervezetlenség az okozója. Egyik munkaszakasz szervezetlensége, különösen az anyagellátóé maga után vonja a másik munkaszakasz szerve­zetlenségét, ez a harmadikat és így tovább. Tagadhatatlan, hogy az épít­kezésen időnként valóban előállt egyes építkezési anyagok hiánya. Az is igaz, Jjjig'y az építés folyamatosságára ked­vezően hatna, ha nagyobb anyagkész­letek lennének az épülő házak körül, pz az egyébként jogos kívánság is «^ak azt igazolja, ahogyan erre pár­ti#}k XI. kongresszusa is rámutatott, takarékoskodnunk kell minden anyagul és mindenekelőtt az épület­anyaggal. Minél jobban takarékoskod­nak a? anyaggal, a népgazdaság ér­dekeit szem előtt tartva, minél in­kább lemondanak a feleslegesen tá­rolt, másuflt azonban nélkülözhetetlen készletekről, annál hamarább fog tel­jesülni ez a kívánság. A CSKP XI. kongresszusának határozata külön alá­húzta, hogy az életszínvonal emelke­désének egyik elengedhetetlen felté­tele az önköltség csökkentése. A Kassai utcai építkezésen azonban az elmúlt napokban tartott párttag­gyűlésen Valentovič elvtárs beszámo­lója szerint messze elmaradtak a kö­vetelményektől. Az építkezések költ­sége jóval nagyobb a tervezettnél. Az anyagpazarlás és az anyag­gal való visszaélés ellen ugyan az igazgatóság az utóbbi időben felvette a harcot, ez azonban mindeddig nem vezetett kellő eredményre. Az anyag­pazarlás megszüntetésére nem elég a hivatali úton történő felelősségrevo­nás. Mindenekelőtt az üzemi párt­szervezetnek és a tömeg szervezetek­nek kell elérniök, hogy az építkezés minden egyes dolgozója küzdjön azok ellen, í>kik felelőtlenül kezelik az építőanyagot, a nép vagyonát. Fontos kérdés például az építészet faellátása, a parkettnak, ajtónak, ablakkeretnek, tetőszerkezetnek, faburkolatnak, zsa­lufának, s Vrr^annyí más fából készült épületelemnek biztosítása. Mégis, az elkészült épületből kihajigált állvány­deszka jéle/itős részét a mély funda­mentum Tíyeli el, téglatörmelékkel, porral temetik be. Néhány méterrel odébb pedig £§ő áztatja a papírzsá­kokban felhalmozott cementet és a zúzott követ. Sok még a hiba a gépek karbantar­tása terén is. A.-»hatalmas központi malterkeverőgép a szakszerűtlen ke­zelés következtében akadozva műkö­dik, á vakológép csöveiben leragadt habarcs reggeli tisztítása egy, sőt két órával is megrövidítik a munkanapot. Pedig közismert, hogy előző napon mindjárt a gép leállítása után egy­szerű lenne a kiöblítése. A munka megjavításában mint mindenütt a Kassai utcai építkezésen is nagy szerepe Van az üzemi párt­szervezetnek. A pártbizottság ott él és dolgozik az építkezésen, elsők a mun­kában, példásan dolgoznak, de példa­mutatásukat mindeddig nem párosít­ják kellő agitációs munkával. Már­pedig ez hiba. Ki törődjék az emberek nevelésével, ha nem a párt­szervezet, a kommunisták? A párt­szervezet ellenőrzési jogának követ­kezetes érvényesítése minden bizony­nyal itt is éreztetné hatását a munka előrehaladásában, a munkaszervezés, az anyagellátás megjavulásában, az anyagpazarlás elleni fokozott harcban. A pártszervezetnek, az üzem vezető erejének a legnagyob munka idején sem szabad megfeledkeznie az em­berekről, ažok neveléséről. Egyetlen kommunista se menjen el a taggyű­lésről, legyen igazgató, mester, mun­kás, hogy ne érezze: a párttagsági könyv az emberekről való gondosko­dásra kötelez. Helyes, hogy az utóbbi taggyűlésen a pártbizottság tagjai védnökséget vállaltak egyes készülő háztömbök felett. Szükséges azonban, hogy ezt kiszélesítsék a pártszervezet minden tagjára és minden egyes kom­munista saját munkahelyén agitációs pártmunkát végezzen. A pártszervezetnek minden erejével azon kell fáradoznia most, hogy a lakótelep minden egyes dolgozója harcoljon a tervezett lakásegységek befejezéséért és újabbak előkészíté­séért a téli hónapokra, harcoljon az anyagpazarlás és az építkezésen elő­forduló egyéb hibák ellen. A dolgozók véleményének nagyobb megbecsülése, a bírálat és különösen az önbírálat fejlesztése forrasztja majd össze iga­zán a pártbizottságot a párttagokkal és az építkezés dolgozóival. A dolgozók türelmetlenül vár­nak az új lakásokra. Az építkezés dolgozóinak kötelessége, hogy a la­kásépítési terv következetes teljesíté­sével hozzájáruljanak ahhoz, hogy az új lakások jövendő tulajdonosai, ke­vesebb várakozás után költözhessenek be otthonaikba. Ez olyan cél, amelyért érdemes minden tudást és erőt latba vetni. Erdősi Ede JOBBM ELÜNK Duna menti, félreeső kis falu iNagykeszi. Arról nevezetes, hogy \már 1955-ben megtörtént a falu \ teljes szocializálása, s e tekintet­\ben első lett a komáromi járás­(ban. Azóta a régi falu mellé új í épült. Eltűntek a nádfedeles há­[zikók. A falu villanyt kapott. Au­tóbuszjárat indult Keszi és Komá­\rom között. Két vendéglátóüze­\met helyeztek 'forgalomba és két lvegyeskereskedés is van a faluban. Az életszínvonal óriásit emelke­! dett. Mi sem bizonyítja ezt job­Iban mint az, hogy a faluban több, ) mint 50 motorkerékpár, minden íházban rádió, sok helyen televízió ítalálható. A fiatalok különféle fő­! iskolákat látogatnak, sok a mez'á­\gazdász-, orvos- és tanítójelölt. Eddig a kultúrház kicsinek bi­zonyult. De most ezen is igyekez­(nek segíteni, most kezdték meg íugyanis egy 150 ülőhelyes, emele­tes kultúrház építését. Falunkban törődnek az emberek­\kel. Most nyílt meg a szakorvosi irendelés gyermekek részére. Ilyes­) miről azelőtt nem is álmodhattak [ a kesziék. Szocialista társadalmi rendszerünk teszi lehetővé a köz­ség életszínvonalának állandó ! emelkedését. Ilyen jól, ennyivel l jobban nálunk még sohasem éltek l ez emberek. Czlta Béla, Komárom. Új szakembereket nevelnek (ČTK) A jövő év második felében üzembe helyezendő humennéi új Kap­ron-üzem vezetősége már most nagy figyelmet fordít arra, hogy szakkép­zett dolgozókat neveljen. Huszonegy jövőbeli részleg- és céhvezető, mér­nök, gépész és technológus ismere­teket szerzett már a Szovjetunióban, hasonló termeléssel foglalkozó üze­mekben. További 20 dolgozó jelenleg részesül oktatásban a Szovjetunióban. Az üzemrészlegek 30 jövőbeli vezető és műszaki dolgozója a Planá nad Lužnicou-i „Silon"-üzemben sajátítja el a termelési folyamatok ismeretét. • •••••••••• M « MM M »•••»» M IHHIIIIH M M • M •• M M • • • t • H M •• • • M ••• • •••••••• • M •• • M M mennyiségű terhet tudjanak szállí­tani. E célból Kína falvaiban gom­ba módra szaporodnok a görgőscsap­ágy-készltő szövetkezeti műhelyek. Mindezek az eredmények azt mutat­ják, hogy ma már Kína falvaiban is megindult a technikai forradalom. A helyi ipar nagyarányú fellen­dülése a központi ipar erőteljes fej­lődésével párosulva azt eredményezte, hogy az ipari termékek termelése az elmúlt félév alatt jelentős mértékben növekedett a múlt év első félévének termelési színvonalához képest. A leg­fontosabb ipari termékek közül az elektromos-energia tennelése 30 százalékkal, a széné 46 százalékkal, a nyersolajé 32 százalékkal, a nyers­vasé 33 százalékkal, a acélé 26 száza­lékkal, a nitrogéntartalmú műtrá­gyáké 65 százalékkal, a szerszám­gépeké közel 100 százalékkal, a vil­lamosmotoroké pedig több mint 100 százalékkal emelkedett a múlt év első félévének termeléséhez képest. A műszaki fejlesztési és újítási mozgalom széleskörű kibontakozása következtében jelentősen javult az ipari termelés műszaki színvonala és rohamosan megnövekedett a gyár­tásra kerülő új ipari termékek szá­ma. Kína tizenhat iparilag legfejlet­tebb tartományában és városában például ez év első felében összesen mintegy 27 000 fajta új termék gyár­tását vezették be. A technikai szín­vonal emelkedése következtében az elmúlt félévbe* a munka termelé­kenysége az iparban 24 százalékkal növekedett, s ugyanezen idő alatt a tervgazdálkodás szempontjából súly­pontokat képező ipari vállalatokban a termékek termelésének önköltségé 6,8 százalékkal csökkent az előző év első félévéhez viszonyítva. Ez év júniusának végéig az ipari vállala­tok munkatársainak és alkalmazottai­nak száma 990 000 fővel gyarapodott a múlt év végi létszámhoz képest. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS VONALÄN megtett fejlődés példa nélkül áll az egész világon. A múlt év őszétől kez^e e hatalmas ország több mint 500 milliót számláló parasztsága — a szó legszorosabb értelmében vett — hegyeket mozgató forradalmi erő­ről tett tanúbizonyságot. A mezőgazdaság forradalmi fellen­dülése a múlt év októberében a szövetkezeti parasztságnak a párt ál­tal helyi vízgazdálkodási létesítmé­nyek építésére való mozgósításával kezdődött meg. A legutóbbi adatok szerint 1957 októberétől 1958 júliu­sáig terjedő 10 hónap alatt a mozgó­sított szövetkezeti parasztok 56 mil­liárd köbméter földet mozgattak meg; A kínai elvtársak kiszámították, hogy ennyi föld felhasználásával olyan hosszú egy méter vastag és 74 mé­ter széles utat lehetne építeni, amelynek hosszúsága a Föld és a Hold közötti távolság kétszeresének felel­ne meg. A vízgazdálkodási létesít­mények építésében résztvevő mintegy 100 millió szövetkezeti paraszt 7 hó­nap alatt összesen 13 milliárd mun­kanapot dolgozott, azaz minden egyes munkaerőre 130 ledolgozott munka­egység (munkanap) jut. Ez azt je­lenti, hogy egy munkaerő napi tel­jesítménye közel két köbméter föld kitermelése és elszállítása volt, ami — figyelembe véve azt, hogy a földet ásólapáttal emelték ki és vállon át­fektetett rúdon függő kosarakkal szállították el — igen nagy ered­ménynek számít, s rendkívül lelkes és odaadó munkára vall. E hatalmas munka következtében a múlt év októberétől ez év júniusáig összesen közel 45 millió kat. holddal növekedett az öntözött földek terü­lete. ami több mint kétszerese a felszabadulás óta eltelt nyolc év alatt öntözhetővé tett szántóterület együttes nagyságának, s több mint 78 százalékkal haladja meg a fel­szabadulás előtti, több évezred alatt öntözhetővé alakított földterület nagyságát. Kína öntözött területei­nek nagysága ma már eléri a 100 millió kat. holdat, ami az össz-szán­tóterület 56 százalékának felel meg (szemben a múlt évi 31 százalékkal). Ez egyben azt is jelenti, hogy Kína ma már az öntözött területek mé­reteiben és arányában maga mögött hagyta Indiát. Az öntözhető területek nagyarányú kiszélesítése mellett fel­javítottak és a termelés szempont­jából biztonságossá tettek közel 26 millió kat. hold kiterjedésű árte­rületet, s mintegy 227 000 négyzet­kilométer területen pedig megfékez­ték a talajeróziót. A vízgazdálkodási munkálatokkal egyidejűleg a szövetkezeti parasztság hatalmas munkát végzett a termőta­laj megjavítására a trágyagyűjtés és trágyafelhasználás terén is. Kilenc hónap alatt mintegy 20 milliárd tonna trágyát gyűjtöttek és hordtak ki a a szántóföldekre (beleértve az ösz­szes trágyafajtákat, tehát az iszap­trágyát és a tőzeges földtrágyát is), ami azt jelenti, hogy átlagosan 225 mázsa trágyát terítettek egy kat. hold terjedelmű szántóterületre. Mindezek az eredmények a párt helyes irányításával párosulva azt eredményezték, hogy az idei mező­gazdasági termelés vonalán példátla­nul gyors, ugrásszerű fejlődés megy végbe, amelynek során szinte napról napra egyre nagyszerűbb termelési csúcseredmények születnek. A korán beérő gabonafajtákból, amelyek közé kínai viszonylatban fő­leg az őszi búzát és a korai rizst számíthatjuk, ebben az évben több mint 90 millió tonnára rúgó termés­mennyiséget takarítottak be, 40 mil­lió tonnával, azaz több mint 80 szá­zalékkal többet, mint a múlt nyáron. A mezőgazdasági termelésnek ilyen gyorsütemű fejlődése példa nélkül áll a világon, bár a területegységre eső terméshozamok átlagainak ko­rábbi rendkívül alacsony színvonala némi magyarázatot nyújt erre nézve. Kínában a búzatermelés abszolút mennyisége ebben az évben elérte a 40 millió tonnát (ezen belül tavaszi búza 5,5 millió tonna). Ezzel Kína a búzatermelés mennyiségét tekintve legkevesebb kilenc millió tonnával maga mögött hagyta az Egyesült Ál­lamokat s a Szovjetunió után a má­sodik helyet foglalja el a világ búzatermelőinek ranglistáján. A korai rizs vetésterülete a múlt évihez képest több mint négymillió kat. holddal emelkedett s ebben az évben elérte a 16,6 millió kat. hol­dat. A várható terméseredmény 40 millió tonna, azaz kereken kétszere­se a tavalyinak. Az őszi búza, tavaszi búza, korai rizs termelésének meny­nyisége összesen több mint 36 millió tonnával emelkedett egy év alatt s ez az emelkedés mintegy ötmillió tonnával haladja meg a gabonater­melés első ötéves terv időszakában e fajtákból bekövetkezett együttes növekedését. Az ez évi gabonatermés összmennyisége augusztus végi becs­lések szerint elérheti a 350 millió tonnát, ami a múlt évi 185 millió tonnás össztermeléshez képest közel 90 százalékos növekedést jelent. Ezzel Kínában alapjában megoldódik a la­kosság ellátásának egyik legfontosabb problémája: a gabonakérdés. Az ipari növények közül ebben az évben gyapotból várható a legkiemel­kedőbb terméseredmény. Augusztus végi becslések szerint a gyapotterme­lés 1958-ban a múlt évihez képest több mint kétszeresére emelkedik, s előreláthatólag eléri a 3,5 millió tonnát. £zzel Kína a gyapottermelés volumene tekintetében is maga mö­gött hagyja az Egyesült Államokat. MIK A „KÍSÉRLETI PARCELLÁK? Nem férhetünk itt ki a párt- és ifjúsági "szövetségi káderek és szövet­kezeti funkcionáriusok kezelésében le­vő 170—200 négyszögöl nagyságú ún. „kísérleti parcellákon" elért minden képzeletet felülmúló rekorderedmé­nyek, vagy amint a kínai elvtársak nevezik: „termelési szputnyikok" is­mertetésére, mert ezek hihetővé té­teléhez és elérésük módjának meg­magyarázásához külön tanulmányra volna szükség. A „kísérleti ^parcellák" létesítésének célja, hogy a konzerva­tív gondolkodás béklyójából felsza­badult káderek és szakemberek a párt vezetésével gyakorlati példákon keresztül bizonyítsák be a parasz­toknak és a mezőgazdasági tudomá-r nyok művelőinek a mezőgazdasági termelés fejlesztésének korlátlan le­hetőségeit. A növénytermesztés nagyarányú fejlődésével egyidejűleg ugyancsak jelentős eredményeket értek el az állatállomány növelésében is. Külö­nösen kiemelkedő a lakosság élelmi­szerellátása szempontjából fontos ser­tésállománynak a múlt éwégi 144,7 millióról ez év júniusáig 184 millióra való szaporodása. A mezőgazdaságban elért hatalmas eredmények mellett lenyűgöző az az óriási munka is, amelyet a legszéle­sebb népi tömegek mozgósításával az elmúlt félévben az erdősítések terén végeztek. Hat hónap alatt összesen közel 35 millió kat. hold területen végeztek fásítási munkálatokat, am! az első ötéves terv időszakában vég­zett ilyen jellegű munkák 190 szá­zalékának felel meg. Ezenkívül falvak szélén, utak mentén, folyók partján és a parasztok portáin összesen mint­egy 13,6 milliárd fát ültettek el, s több mint 300 000 kat. hold területen neveltek facsemetét. Ez kedvező ha­tással lesz Kína éghajlati viszonyai­nak átalakulására, különösen az észa­ki és az északnyugati tartományokban s jelentős mértékben megjavítja majd az erdőgazdálkodás és fakitermelés feltételeit is. AZ ALAPVETŐ ÉPÍTKEZÉSEK VONALÁN az elmúlt félévben felhasznált beru­házási összeg a múlt év azonos idő­szakához viszonyítva 88,1 százalék­kal növekedett és több mint 41 szá­zalékkal múlta felül az e téren ki­emelkedő 1956TOS év első félévének beruházásait is. A limiten felül épülő ipari objektumok közül 62 részben vagy teljesen, még ez év első felében bekapcsolódott a termelésbe. A .vasúthálózat kibővítése során ez év első felében 640 kilométer hosszú új vasútvonalat fektettek le, amely­nek keretében befejezték a köze! négy éve épülő, több mint ezer kilo­méter hosszú Lancsou-Paotho vasút­vonal építését. Ugyanezen idő alatt 3164 kilométernyi közutat építettek. A közlekedés, áruszállítás és áru­forgalom vonalán az elmúlt félévben szintén gyors volt a fejlődés. A mo­dern szállítási eszközökkel történő áruszállítás menyisége 26 százalékkal, az áruforgalom pedig 18 százalékkal emelkedett az előző év azonos idő­szakához képest. Nagymértékben megjavult a szállítóberendezések ka­pacitáskihasználása. A párt felhívására Kína 11 tarto­mányában a népi tömegek saját ere­jükből félév alatt több mint 21 ezer kilométer utat építettek, ami az első ötéves terv időszakában központi be­ruházásokból épült úthálózat 68 szá­zalékának felel meg. A termelés ugrásszerű fellendülését a piaci forgalom megélénkülése kö­vette. Soha nem tapasztalt méretű kereslet nyilvánult meg a mezőgazda­sági termelőeszközök iránt és ennek következtében kétszer annyi termelő­eszközt adtak el a szövetkezeti pa­rasztságnak, mint az előző év első felében. A közszükségleti cikkek iránt is megélénkülő keresletet az állami, szövetkezeti és vegyesvállalati keres­kedelem teljes mértékben ki tudta elégíteni s a raktárak minden idő­szakban megfelelő mennyiségű áru­tartalékkal rendelkeztek. A megnö­vekedett kereslet ellenére a piaci árak indexe az év első felében csök­kenő irányzatot mutatott. Kielégítőnek mutatkozik a mező­gazdaságból és a mezőgazdasági mel­lékfoglalkozásokból származó termé­kek felvásárlásának alakulása is. E téren az állami és szövetkezeti ke­reskedelmi szervek — az árufelvá­sárlás összértékét véve alapul 28,8 százalékkal több terméket vásároltak fel a szövetkezeti parasztságtól, mint a múlt év első felében. Ez — röviden — a kínai gazdaság 1958. évi ugrásszerű fellendülésének vázlatos képe. Nincsen kétség az iránt, hogy ez a csodálatos fejlődés az év második felében még tovább fokozódik és megváltoztatja a hatalmi viszonyokat egész Kelet-Ázsiában. (A Társadalmi Szemle 1958. évi 9. számában megjelent cikk nyomán.) ÚJ SZÖ 5 * 1958. október 23. V

Next

/
Thumbnails
Contents