Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-21 / 292. szám, kedd

í Véget ért a brüsszeli világkiállítás Brüsszel (ČTK) - Október 19-én éjfélkor nagy tűzijátékkal és a résztvevő államok lobogóinak ünnepélyes bevonásával befejeződött a brüsszeli világkiállítás. Baudouin belga király október 18-án este a kiállítás befejezése alkalmával fogadást rendezett a külföldi pavilonok vezetőinek tiszteletére. A fogadáson Eyskens belga miniszterelnök beszédet mondott a kiállítás eredményeiről, a nemzetközi együttműködésre kiható szerepéről, valamint a nemzetek közötti kölcsönös megértés megszilárdításáról. megkétszerezte hústermelését Moszkva (ČTK) — A lett parasztok ez év első kilenc hónapjában a sertéshús termelését a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva megkétszerezték. A vágóhídaknak már 22 ezef tonna sertéshúst adták át. A termelési költségeket húsz százalékkal csökkentették. Lettország 1960-ban előreláthatólag az ország minden egyes lakosára számítva 105 kg húst fog termelni, ami viszonylagosan több, mint az USA hústermelése. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a munkásosztály feladatairól Budapest (ČTK) — A Népszabadság október 19-i számában közölte a Magyal Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozatát a munkásosztállyal kapcsolatos feladatokról. A politikai bizottság megbízásából mintegy kétezer pártmunkás kb. 45 ezer munkással beszélt azzal a céllal, hogy a párt világos képet kapjon a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. A határozat első része a politikai kérdésekkel foglakozva hangsúlyozza, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-parasztkormány megerősítette a munkásosztály vezető szerepét a Magyar Népköztársaságban. A munkásosztály követeli, hogy a párt politikáját az élet minden terén még következetesebben valósítsák meg. A párttagságon belül a munkások jelenlegi egészséges arányát (a tagok 60,8 százaléka, a tagjelöltek 64,2 százaléka munkás) tovább kell javítani. Gondot kell fordítani a szakmunkások és munkásnők politikai nevelésére és arányának további javítására. A határozat második része gazdasági kérdésekre vonatkozik. A munkások nagy többsége helyesli a pártnak azt az alapvető állásfoglalását, hogy a szocialista építés során a dolgozók életszínvonalénak rendszeresen emelkednie kell, az életszínvonal emelését azonban a termelés és a termelékenység emelkedésének kell alátámasztania. Fel kell számolni a lakáshiányt és lényegében minden erre igényt tartó önálló családnak lakást kell biztosítani. Ennek szervezett végrehajtására 1959 első felében 15-éves távlati tervet kell kidolgozni. A határozat harmadik része a kulturális kérdésekkel foglalkozik és hangsúlyozza, hogy a felszabadulás óta Magyarországon végbement kulturális forradalom óriási fejlődést jelentett a munkásosztály többségének. Öt pontban tűzi ki az üzemi pártszervezetek feladatait. A határozat negyedik része az általános intézkedéseket foglalja magában és megszabja, hogy a Központi Bizottság az egyes feladatokról szóló határozatok végrehajtásának állását egy év múlva ismét napirendre tűzi és a végrehajtást megvizsgálja. Ä Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulójára kiadott tézisek Budapest (ClK) - A budapesti Népszabadság október 19-i számában kivonatosan közölte a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulójára kiadott téziseket. A tézisek első fejezete a tőkés társadalmi rendszer megdöntésének, elkerülhetetlen bukásénak és az új szocialista társadalom szükségszerű győzelmének, a proletariátus óriási történelmi szerepének, a forradalmi munkásmozgalom kifejlődésének kérdéseit tárgyalja. A tézisek második fejezete foglalkozik a magyarországi munkásmozgalom kialakulásával és fejlődésével 1918-ig, 1918. november 20-án Budapesten megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Az irányelvek harmadik fejezete a Tanácsköztársaság megteremtéséért és védelméért folytatott hősies küzdelmet ismerteti. A tézisek ezután a Tanácsköztársaság politikai, gazdasági, szociális és kulturális intézkedéseivel foglalkoznak, ismertetik az 1919 áprilisában lezajlott első általános választást, majd rátérnek a Tanácsköztársaság elleni külföldi intervenció előkészítésére, a magyar vörös hadsereg katonái sikereinek ismertetésére. A többi között megállapítják: A magyar vörös hadsereg szép győzelmekkel írta be nevét a manemzet és a nemzetközi munkásmozgalom történetébe. Kettévágta a cseh és román imperialisták frontját, a cseh burzsoá csapatok üldözése során Szlovákia földjére lépett és segített a szlovák munkásosztálynak, amely 1919 júniusában Kelet-Szlovákiában kikiáltotta a Szlovák Tanácsköztársaságot. A magyar vörös hadsereg a szocialista Magyarországot védő és a Szlovák TanácsköztársasáA Kínai Népköztársaság mindenféle közlekedési eszközt gyárt ilplpil ||llll 01 Az első kínai hidroplánt Sanghajban, a fe jlungi repülőgépgyár munkásai rekordidőben 18 nap alatt készítették el. A hidroplánt, amely a pilótán kívül négy személy befogadására alkalmas, a jövő évben sorozatosan fogják gyártani. A hidroplánt főleg a dél-kínai területeken alkalmazzák majd, ahol az öntözőcsatornák nagy hálózata épült. Ezenkívül nagy segítséget nyújt a halászat irányításában és mentőakciókban is. Másik képünkön a daireni mozdonygyár dolgozói elkészítették az első négyezer lóerős Diesel-motorral felszerelt mozdonyt, amelyet Hatalmas Sarkánynak neveznek. A mozdony óránként 120 km-es sebességgel, kellő hajtóanyaggal ellátva megállás nélkül 800 km-es utat tehet meg. Képünkön az első kínai Diesel-mozdony ünnepélyes átadását látjuk. (Üj Kína felvétele) got segítő harcaival hazafias és nemzetközi kötelességét teljesítette. A tézisek negyedik fejezete Magyarország, a magyar tömegek helyzetét tárgyalja a Tanácsköztársaság leverését követő időszakban. Az ötödik fejezet az 1944. szeptember végétől 1945. április 4-ig bekövetkezett nagy fordulatot ismerteti, amely a magyar nemzet történelmében végbement. A szovjet hadsereg félesztendős győzelmes hadműveleteivel felszabadította Magyarországot. Fegyvereinek csapása alatt elpusztult a hitlerista megszállók hatalmával együtt a huszonötéves magyar ellenforradalmi fasiszta állam. 1945 viharos tavaszán a földbirtokos osztály, a magyar reakció egyik oszlopa alapjában véve megsemmisült a munkásparaszt szövetség együttes csapásai alatt. A szocialista forradalom győzelmét megszilárdította 1948 júniusában a kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesülése. A revizionistáktól a fasisztákig terjedő ellenforradalmi blokk messzemenő nyugati támogatással előkészítette és kirobbantotta az 1956 októberi ellenforradalmat. A Magyar Dolgozók Pártját és a népi demokratikus kormányzatot megbénította a belső árulás, Nagy Imre és társainak a vezetésbe és hatalomba alattomos módon történt belopakodása, az eszmei és politikai zűrzavar. Végveszélybe került a népi demokratikus rend és a magyar nép minden vívmánya, melyet munkájával és küzdelmével a felszabadulás óta elért. Az ellenforradalom leverése megkövetelte új forradalmi központ létrehozását. Kádár János, Münnich Feren, Marosán György vezetésével létrejött az új forradalmi központ és 1956. november 4-én megalakult a forradalmi munkás-parasztkormány. Az ellenforradalom leveréséért folyó harcban a magyar forradalmi munkásság és a vele vállvetve küzdő termelőszövetkezeti parasztság és kisparasztság mellé állt az egész szocialista tábor amely a szocialista Magyarország ügyét saját ügyének tekintette és hü barátként megbonthatatlan egységben sietett a bajbajutott testvér megsegítésére. Napjainkban, amidőn megemlékezünk a Magyar Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulójáról — hangzik a tézisekben — megállapíthatjuk: a kommunizmus nagy eszméi Kínában a Jangce és a Sárga-folyókat csatornával kötik össze Peking (ČTK) — Az Üj Kína jelentette, hogy befejezték a Jangce és a Sárga-folyam közötti csatorna építésének előkészítő munkálatait. A csatornával egyidejűleg a duzzasztógátak és kisebb csatornák egész sorát építik ki, amelyek nagykiterjedésű föld öntözését segítik elő. A duzzasztógátakon több vízierőművet építenek. olyan nagy anyagi forrása váltak, amelyekhez hasonlót nem ismer és nem is ismerhetett a történelem. A kommunizmus eszméi azért válhattak és válnak legyőzhetetlen erővé, mert az objektív történelmi szükségszerűséget, a munkáosztály felszabadulási törekvéseit fejezik ki a tudatosság legmasabb fokán. A munkásosztály kommunista pártja szükségszerűen az egész nép, a nemzet pártjává fejlődik és így viszi győzelemre a szocializmust. Bukarestben véget ért a mezőgazdasági és erdömunkások II. világkongresszusa Bukarest (ČTK) - Bukarestben október 12-én ért véget a mezőgazdasági és erdőmunkások II. világértekezlete. AZ értekezleten 32 országból érkezett 103 küldött, vendég és megfigyelő több mint 18 millió mezőgazdasági és erdőmunkás képviseletében vett részt. Az értekezletelen elfogadott határozati javaslat hangsúlyozta a kapitalista országok munkásai egységének szükségességét, valamint a földmüvesszervezetekkel és parasztokkal való szövetségük jelentőségét, akikkel a munkások együttesen harcolnak a nagytőke ellen. Az értekezleten felhívást fogadtak el a béke megőrzésére, megszilárdítására és a nemzetközi együttműködésre. Az új libanoni kormány első intézkedései A libanoni közvélemény nyomására sz amerikaiak kénytelenek folytatni csapataik kivonását Libanonból. Egyes külpolitikai megfigyelők rámutatnak arra, hogy az amerikaiak kísérleteket tesznek arra, hogy különféle ürügyekkel elhúzzák a kivonulás végső időpontját. Erről tanúskodik a nyugati imperialista körök szolgálatéban álló illegális szervezetek leleplezése, amelyek egyes nyugati követségek bújtogatására szabotázsakciókat es gyilkosságokat szerveztek. Az An Nur c. lap szerint a libanoni kormány a lakosságnál levő fegyvereket meg akarja vásárolni. Aki bizonyos idő múlva nem szolgáltatja be a fegyvereket, 3—6 évig terjedő büntetést kaphat. Ezenkívül a libanoni kormány foglalkozik « politikai pártok feloszlatásával, ille'tve újjászervezésével. Ennek célja, hogy csakis a demokratikus pártok tevékenységét engedélyezzék. Felelős szakértők tanulmányozzák a Samun-kormány idején kiadott rendeleteket és intézkedéseket. A helytelen és káros határozatokat eltörlik, illetve megváltoztatják. BÉCSBEN október 19-én nagy népgyűlés volt, amelynek részvevői követelték az atomfegyver-kísérletek haladéktalan beszüntetését és a fasisztabarát szervezetek tevékenységének betiltását a semleges Ausztria területén (ČTK) Nincs cigánykérdés, csak szociális kérdés Nemrég részletesen írtunk arról, hogy a nemzetgyűlés illetékes bizottsága megtárgyalta a kóbor személyekre vonatkozó törvényjavaslatot. Államunk területén még mindig számos ilyen kóbor csoport él. Habár a törvényjavaslat elsősorban kóbor személyekről beszél, mégis a köztudatban él, hogy többnyire köbor cigányszármazású személyekről van szó, akik még mindig alacsony életszínvonalon élnek, kerülik a munkát és gyakran kerülnek ellentétbe a törvényekkel. E kóbor személyek nagy részének nincsenek személyi okmányai, visszaélnek a társadalmi rendszerünk által nyújtott előnyökkelés nem alkalmazkodnak a rendes dolgozók életéhez, nem telepednek meg állandóan egy helyen. Ezek a kóbor személyek sokszor kivonták magukat a munkakötelezettség alól, sőt bűntényeket is elkövettek. Ezért szükséges, hogy ezt a problémát végre törvényes eszközökkel rendezzék. A

fent jelzett törvényjavaslat kidolgozásában kormányunkat elsősorban emberi, humánus eszmék vezérlik, nem pedig valamilyen fajelmélet vagy népcsoport elleni gyűlölet, amilyet a fasiszta megszállás vagy az ún. „papi köztársaság" ideje alatt gyakoroltak. A második világháború kitörésekor Csehországban körülbeiül hétezer cigány származású egyén élt. Ezek közül 6490 személyt hurcoltak koncentrációs táborokba, ahonnan csak 500 tért vissza. Akkor a fasizmus alatt — tekintet nélkül arra, hogy letelepedtek-e, hogy állandó lakhelyük és foglalkozásuk voít-e, származásuk miatt üldözték őket. Szlovákiában, ahol nagyobb tömegekben éltek, egy árnyalattal jobb helyzetük volt, de itt is állandó diszkriminációnak — megkülönböztető eljárásnak — voltak kitéve. Nem utaztattak vonaton, autóbuszon és munkatáborokban összpontosították őket. A félkelés idején sokat meggyilkoltak közülük. .Előtte, a „humánus" burzsoá köztársaság idején, — amikor különösen Szlovákiában nagy volt a munkanélküliség és s nyomor, ugyan ki törődött a cigányszármazású lakosokkal, amikor százezrek tengődtek és saját gondjukkal voltak elfoglalva. így ezek a kóbor személyek öntudatlanságukban és a sok évszázados elkülönített élet következtében kifejlődött viszszamaradottságukban magukra voltak hagyatva. Gyakran koldultak, loptak, söt düghússal is táplálkoztak. Ez az életmód elsősorban a gyerekek számára volt tragikus. Magukra hagyva minden nevelés nélkül nőttek fel és ez felnőtt korukban mély nyomokat hagyott rajtuk. Írástudatlanok voltak, mert kerülték az iskolát és mint analfabéták természetesen nem is tudtak később munkát kapni. Cigányszármázású polgártársaink, akik ifjú korukban nem jártak iskolába, ezt a hiányt később már nehezen tudták pótolni. Az elmúlt rendszerek különféle drasztikus eszközökkel üldözték ezt a népcsoportot. A törvényes szervek azonban nem fogták fel helyesen az egész problémát. Mindenekelőtt a kóbor cigányszármazású egyének állandó letelepítéséről, a munkafolyamatba való bekapcsolásukról, a gyermekek rendes iskolalátogatásáról kellett volna gondoskodniok, hogy így más életmódra szoktassuk okét. A többi lakosság köréből szjjrmázó aszociális elemek is gyakran közöttük rejtőztek el a biztonsági szervek elől. Mi az oka annak, hogy a cigányszármazású polgárokat üldözték és hogy nagy részük nem szokott le a kóbor életmondról. M

a már tudományosan bebizonyított tény, hogy a cigányok Indiából származnak, ahonnan időszámításunk szerint az V. században vándoroltak el nyugat felé. Az első feljegyzések róluk Európában a IX. századból Bizáncból származnak. Közép-Európában először a XIV. században bukkannak fel. Csoportokban, mint kóbor kézművesek, varázslók, zenészek, kovácsok kerülnek el hozzánk. Csak ritkán foglalkoztak földmüveléssel, nem volt nagy érzékük a magántulajdon iránt. Kezdetleges kunyhókat építettek és csak lassan telepedtek le itt-ott. A feudalizmus alatt a lakosság nagy része földhöz kötött volt, míg a cigányok szabadok voltak, egyik helyről a másikra kóboroltak. A török háborúk idején a cigányokat azzal gyanúsították, hogy a törökök szolgálatában állnak s a cigánynöket mint boszorkányokat elégették. Spanyolországból, mert a mórokkal barátkoztak, Németországból, Angliából, Hollandiából más ürügy alatt kiűzték és gyilkolták őket. Olaszországban és Ausztriában a törvények valamivel enyhébbek voltak. Megváltozott ez a harmincéves háború után. Egyre szigorúbb rendelkezések láttak napvilágot, Irtották a szerencsétlen embereket, akárcsak a kártékony vadat. A XVII. században az erőszak, akasztófák, börtönök világát jelentette a cigányok számára. Csupán a felvilágosodás korszakában kezdtek néhány országban feleszmélni, hogy nem helyes ezt a népcsoportot kiirtani. Mária Terézia idejében már enyhültek ezek az intézkedések és nálunk II. József, Oroszországban II. Katalin cárnő és Spanyolországban VII. Károly király igyekeztek szociális és gazdasági reformjaikkal a cigányok életén valamelyest javítani. Letelepítették őket és iskolákat alapítottak részükre. Ugyanígy Hollandia és Anglia uralkodó körei is többet törődtek ezzel a problémával. Ne gondoljuk azonban, hogy a cigányok helyzetének némi javulása egyedül az uralkodó körök humanitásában gyökerezett. A jobbágyiga állandó lazulásával, a korai kapitalizmus s a kezdődő iparosítás idején a falusi szegénység tömegesen hagyta el a falvakat és a városokba özönlött. Csakhamar érezhető volt a földmunkások hiánya, nem volt ki megművelje a feudális nagybirtokosok földjeit. Ezért volt fontos az ilyképpen megcsappant proletariátust pótolni. Gazdasági okok késztették tehát az uralkodó osztályt, hogy az üldözöttekből egyszerre alázatos, mindenre kész szolgákat csináljanak és a röghöz kössék őket. A legtöbb esetben a cigányok bizalmatlanul fogadták ezeket az intézkedéseket, sőt ellenük szegültek. Voltak olyan esetek is, amikor a felépített házak mellett újból öreg, szakadozott sátraikat állították fel, bennük laktak addig, míg nem álltak tovább. így gyakran Csehországban, Magyarországon, Erdélyben a cigányoknak ajándékozott házak, földek üresek és elhagyatottak maradtak. A földművelést csak ritka esetben sajátították el és kevés helyen sikerült őket mint földműveseket letelepíteni. Az üldözés enyhülésének időszakában aztán tömegesen jöttek hazánkba a Balkán-félszigetről, Romániából vándorcigányok, azért, mert ott mint rabszolgák éltek. Menekülésük közben befogadtak maguk közé különféle fehérbőrű katonaszökevényeket vagy büntetett előéletű csavargókat, munkakerülő egyéneket, akikkel összeházasodtak. Ez a keveredés — amely biológiai és szociális szempontból helyes lett volna, a másik oldalon negatívan hatott erre a népcsoportra, mert sok aszociális elemet szívott fel magába, amelyek annak erkölcs! felfogását nemhogy javították volna, de lényegesen lerontották. A háborúk kitörésével a cigányok kóborlása egyre nőtt, mert nem akartak bevonulni katonának. Nem volt érdekközösségük sem a nemzettel, sem az uralkodóval, nem tudták miért harcoljanak, A frontokról is megszöktek és erdőkben rejtőzködtek. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után sok fejtörést okozott a cigánykérdés megoldása. Próbálkoztak külön iskolák felállításával részben eredménnyel, részben eredménytelenül. Az úri koalíciós kormány 1927-ben a kóbor cigányok ellen különböző törvényes intézkedéseket hozott. Ezeknek kifejezetten diszkriminációs jellege volt és utána az 1928-as kormányrendeletnek még inkább. Ez a törvény a kérdést egyáltalán nem oldotta meg, hanem többé-kevésbé az addigi állapotot törvényesítette. Megtiltották ugyanis, hogy a kóbor cigányok 3 napnál tovább tartózkodhassanak valamelyik község határában. Ez természetesen részükre előnyös volt és semmiben sem akadályozta addigi életüket. Rövid tartózkodás után odébb álltak, miközben kisebbnagyobb lopásokat követtek el. Ez a törvény nem védte meg a lakosságot a lopások ellen. A hiba ott volt, hogy nem oldotta meg ezt a komplikált problémát és nem törődött a kóbor cigányok letelepítésével, életmódjuk megváltoztatásával. A törvény negyedik paragrafusa szerint minden 14 évnél idősebb kóbor cigány külön személyazonossági igazolványt kapott. Halála után az igazolványt vissza kellett származtat^, ami persze a le$ÜJ SZÖ 3 * 1958- október 130.