Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-21 / 292. szám, kedd

Mások is követhetik példájukat A termelés hatékonyságának felülvizsgálására és az idei terv határidő előtti teljesítésére indított akció befejezéséhez közeledik. Pártunk Központi Bizottságának erre vonatkozó határozata hazánk valamennyi munkahelyén lelkes visszhangra talált. Számos üzem dolgozói kötelezték magukat, hogy túlteljesítik az idei tervet. Milliárdok megtakarítását jelentette tehát ez az akció népgazdaságunknak, dolgozóinkat pedig újabb munkasikerek elérésére serkentette. A csernői vasúti csomópont dolgozói is kitettek magukért e téren. A harmadik negyedévben a hatékonyság növelésére 1111 egyéni rövidlejáratú és 33 kollektív, hosszúlejáratú kötelezettséget vállaltak, amelyek 272 348 korona megtakarítást jelentenek népgazdaságunknak. Hazánk e legkeletibb állomásának dolgozói a tervnek és az összes mutatószámnak a harmadik negyedévben való kiváló teljesítéséért most türelmetlenül várják a minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség vörös vándorzászlaját. Ez idén, a másodfokú elismerő oklevél után, ez már a második nagyobb kitüntetés lesz eredményes munkájukért. A csernőiek munkasikere azért is meglepő, mert az elmúlt években ez az átrakodó állomás — óriási jelentősége ellenére — egyike volt a legrosszabbaknak. Nem volt megfelelő a munkafegyelem, az állomás vezetői nem helyezték előtérbe a gazdaságosságot. Számos lopás és más fegyelemsértés fordult elő. Az ilyen gazdálkodás természetesen nem folyhatott sokáig. DE Ml OKOZTA A GYÖKERES VÁLTOZÁST? Talán az adminisztratív és műszaki vezető káderek kicserélése ? Részben ez is. De bátran leszögezhetjük, hogy az idei sikereket elsősorban a pártszervezet és általa a szakszervezet munkájának aktivizálása hozta magával. A pártmunka felélénkülésével egyidejűleg minden munkaszakaszon kemény harc folyt a munkafegyelem megszilárdításáért, a termelés hatékonyságának növeléséért. Fokozatosan megszűnt a rendszertelen munkaszervezés, a hajrámunka. A pártmunkába a „ne szólj szám, nem fáj fejem" gyakorlatot mintha gyökeresen kiirtották volna. Kmec János, a csernői vasúti csomópont pártbizottságának tagja a pártszervezet munkájával kapcsolatban többek között megemlítette, hogy lényeges fordulatot értek el az új tagjelöltek felvételében. Amíg az elmúlt években a sok száz munkást számláló rakodóállomáson alig vettek fel néhány tagjelöltet, ez idén már vagy 200 új tagjelölttel bővült pártszervezetük. Jó vágányokon halad a pártoktatás is, amelyet ez idén a CSISZ-tagok százai is látogatnak. Az előadások színvonala magas, a látogatottság is jobb, mint azelőtt. Az állomás mérnöke, Jánoš mérnök is dicséri a pártszervezet tevékenységét. — A pártszervezet támogatása nélkül — mondja — el se tudom képzelni az eredményes munkát. Mielőtt bármely akcióhoz hozzákezdenénk, előbb a pártbizottsággal és az üzemi bizottsággal tárgyaljuk meg gondosan a teendőket. így egyúttal ők is támogatják utasításaink következetes végrehajtását. A bizottság ülésein részt vesznek a gazdasági vezetők is. hogy ellenőrizhessük munkájukat, pártfeladatokkal bízzuk meg őket és szigorúan felelősségre vonjuk azokat, akik a határozatok egyes pontjainak teljesítését késleltetik vagy elhanyagolják. A TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁNAK FELÜLVIZSGÁLÁSÁHOZ is ilyen szoros együttműködéssel kezdtek hozzá. A vasúti csomópont pártbizottsága az állomás vezetőségével karöltve gondosan kidolgozta azokat a politikai és gazdasági teendőket, amelyeknek a hatékonyság növelését kellett eredményezniök. Ebbe a munkába teljes mértékben bekapcsolták a szakszervezetet és a CSISZ-szervezetet is. Műszaki-gazdasági értekezletet hívtak össze, ; amelyen a legjobb munkások, műszakiak és a tömegszervezetek funkcionáriusai vettek részt. Ezen a konferencián fogadták el azokat az elveket és javaslatokat, amelyek az egész vonalon a munka megjavítására irányulnak. Többek között elhatározták, hogy az állomáson 2000 tonnás, sőt annál nehezebb túlsúlyos vonatokat állítanak össze és a vagonok raksúlyának jobb kihasználásával naponta 50 vasúti kocsit szabadítanak fel a teherforgalom számára. A HATÁROZAT TELJESÍTÉSÉRŐL a legjobban a számszerű eredmények tanúskodnak. A túlsúlyos vonatok összeállításával szeptember 5-től a hó végéig terven felül 57 ezer tonna árut szállítottak el. így szeptemberben az állomást 82 túlsúlyos szerelvény hagyta el,, ami 31 vonat és vonatkísérő csoport megtakarítását jelenti a fő vasútvonal áteresztő képességének egyidejű növelésével. A teherkocsik raksúlya jobb kihasználásával és a kocsik irány szerinti összeválogatásával 1173 vagont takarítottak meg, ami 117 ezer koronát hozott népgazdaságunknak. Nem csoda, hogy ilyen gazdasági sikerek alapján a csernői állomás szeptember első dekádjában a Kassai Vasútigazgatóság állőfnásainak versenyében az első helyre került. Az említett eredmények elérését legjobban a szocialista munkaverseny segítette elő. A helyi rádión keresztül naponta kihirdették az egyes műszakok legjobbjait. Róluk és teljesítményeikről beszél a villámújságok sorozata, az állomás peronján kifüggesztett versenytábla, melyen gyakran váltakoznak a legjobbak fényképei, versenyfelhívásai és az egyes műszakok munkaeredményei. Ez a versenytábla hirdeti azt is, hogy az állomás dolgozói szívvel-lélekkel bekapcsolódtak a Nagy • iMU

t • +-»•»»•++kevesebb esetben történt meg. A nyilvántartást megnehezítette az is, hogy egy cigánycsaládban egy és ugyanazon név többször ismétlődött és egy egyén gyakran több csúfnevet vagy álnevet használt, úgy, hogy sokszor maga sem tudta, hogy hívják igazán. Hasonlóképpen a gyerekek a kocsikban, a patak egyik avagy másik partján, illetve az erdőben születtek és eszerint kétséges volt a községi illetőségük. Nem csoda, hogy ebből aztán a legnagyobb zűrzavar keletkezett. A második világháború idején teljes erejével tombolt a faji megkülönböztetés és fajírtás. A cigányok egy része is, hogy megmentse puszta életét kelet felé menekül. A német okkupáció alatt a Csehországban talált cigányokat elhurcolták és amint fentebb említettük, meggyilkolták. Sokan átszöktek Szlovákiába, ahol egyesek az erdőkben a partizánokhoz csatlakoztak. Voltak, akik a Szovjetunióban és a csehszlovák egységekben harcoltak. \ felszabadult Csehszlovák Köztársaság alkotmánya a cigányoknak ugyanolyan jogokat .és kötelességeket ad, mint a többi állampolgároknak. Az iskolákban vagy együtt tanulnak a többi diákkal, vagy ahol többségben vannak és a feltételek megkívánják külön osztályokban tanulnak. Ez nem jelenti a cigánygyerekek elkülönítését. Nálunk nincs és nem is lesz olyan faji elkülönítés mint Little Rockben és az USA államaiban vagy a gyarmati országokban. De még csalt más megkülönböztetés sincs olyan értelemben, hogy a cigányszármazású lakosok illetve gyerekek ne tudnának érvényesülni. Ma már a cigányszármazású polgártársaink között tanítókat, orvosokat, jogászokat, technikusokat, katonatiszteket, EFSZ-csoportvezetőket és más foglalkozásúakat találunk és jó képe, sítésű szakmunkásokat a bánya és kohóiparban. A legtöbben az építőiparban vagy kőbányákban dolgoznak, a legkevesebben a mezőgazdaságban. A másik nagy csoportba tartoznak a zenészek, akiknél már évszázadok óta hagyományos ez a foglalkozás. Sokan közülük konzervatóriumot végeznek. Ma nem könnyű feladat a múltban elkövetett hibákat és igazságtalanságokat rövid időn belül jóvátenni. Lakosságunk, a nemzeti bizottságok már sok helyen megértik a lényeget, hogy meg kell szüntetni a szociális különbségeket, társadalmi, kulturális és gazdasági téren, mely még ma fennáll a cigányszármazású és a többi lakos között. Több személyes beszélgetésnek és ankétnak eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a cigányszármazású munkásság, zenészek és értelmiség is megelégedéssel veszi tudomásul a kormány új törvényjavaslatát a kóbor személyekre vonatkozólag. Azzal is egyetértenek, hogy a nemzeti bizottságok tervszerűen oszlassák fel a cigánytelepüléseket úgy, hogy az állandó munkaviszonyban levő cigányszármazású dolgozók részére a többi lakosság között osszanak ki lakásokat vagy pedig támogassák az egyéni építkezést. Van azonban még egy hő kívánságuk, hogy a vállalatok vezetői ; a munkába való felvételnél ne tegye| nek faji különbséget, — ami elszórtan még előfordul. Nézzék csak az , embert, a jó dolgozót. I Grek Imre Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának tiszteletére indított szocialista munkaversenybe, mivel ez idáig 1186 egyéni és 146 kollektív kötelezettségvállalást tettek a terv határidő előtti teljesítésére és a ha tékonyság növelésére. Az első kezdeményezők között adták be kötelezettségüket Ondrej Ma zur, a „kék műszak" tolató csoportvezetője és társai, akik elhatározták, hogy ezentúl minél több túlsúlyos vonatot állítanak össze és a tola tásnál a vagonok megrongálását tel jesen kiküszöbölik. Sok hasonló derék kezdeményező van ma már Cser nőn. Dudinský, a szélesvágányú rakodóállomás főnökének műszakjában akad talán a legtöbb. Dudinský elvtárs kiváló szervezőnek bizonyult és ez a magyarázata annak, hogy az itt dolgozó munkások ma már több hónap óta vezetnek az egyes szakaszok közötti versenyben. Gulyás József, Rudzina és Rasinkovič tolatók neve minden hónap végén ott szerepel az állomás legjobb munkásainak sorában. Ilyen kiváló odaadó munkás, műszaki dolgozó több is akadt Csernőn. Kovács József, Salamon János, Pitocky Béla munkások, Godžák raktárnok, Rouka forgalmista, Dunyák és Hajnrich diszpécserek, mind nyájan elismerést és dicséretet érdemelnek a versenyben elért munkasikerekért. A LEGNAGYOBB ÉRDEME a versenyben mégis a szakszervezeti bizottságnak van. Az elvtársak nemcsak idejében kiértékelik és propagálják az elért munkasikereket, hanem újabb és újabb újításokkal igyekeznek elmélyíteni a versenyt. így bevezették a magnetofon ötletes használatát. A magnetofonnal kimennek valamelyik munkahelyre, elbeszélgetnek a munkásokkal, nehézségeikről és arról, hogy javasolják a munka megjavítását. Ilyen alkalmakkor sok követelés, panasz hangzik el más munkaszakaszok címére, akiktől az ő munkájuk is függ. A szalagra felvett beszélgetést aztán újra lejátsszák a másik munkaszakaszon azok előtt, akiknek a bírálat szól. Ilyen kezdeményezésből indult meg a lelkes munkaverseny a széles és a normális vágányú rakodó dolgozói között, akik minden kiértékelést türelmetlenül várnak, hogy megtudják ki lett a jobb. Ezen a téren is gyakorlatban valósul meg tehát a párt irányelve. A pártszervezet a szakszervezet üzemi bizottságába legjobb funkcionáriusait küldte, hogy felélénkítse a munkaversenyt, a szakszervezet tevékenységét, mert ez az egyik legfontosabb módszere a dolgozók nevelésének. A hatékonyság átvizsgálása és a jövő évi terv előkészítése tehát, — azt nyugodtan mondhatjuk -, újabb lépcsőfok volt az állomás jobb munkaszervezése felé. Ebben az akcióban a kommunisták példaként haladtak elől, ahogyan ezt pártunk tőlük elvárta. Apró szervező és nevelő munkájukat olyan siker koronázta, amelyre büszke lehet Csernő valamennyi dolgozója. Horváth Sándor Szlovákia legnagyobb szénbányája Handlová mellett új szénbányát fognak üzembe helyezni, amely a legnagyobb lesz Szlovákiában. A bánya, melynek neve Cigeľ, 1962-ben fogja az első szenet szállítani. A bánya kapacitása 1967-ben évi több mint egymillió tonnát tesz ki. Kiépítése évi 400 millió koronába kerül s 3000 embernek biztosít munkát. A bánya dolgozói részére 2500 lakásból álló új lakónegyedet építenek. kp. 15 ezer pár cipővel emelik az exportot A partizánskéi Augusztus 29. üzem dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy cipőexportjukat 15 ezer pár cipővel emelik. Ezt a kötelezettséget az elmúlt napokban teljesítették. A partizánskéi cipőgyár híres arról, hogy elsőrangú, jó minőségű, ízléses bőrcipőket gyárt, amelyeket a világ minden részébe szállít. kp NEM ÉLNEK GONDTALANUL i rról van szó, hogy az ember országjárás közben, ha a szövetkezetekről esik szó, sokszor hallhatja: —Gondtalanul élnek a szövetkezetesek. Vajon helyes-e ez a megállapítás? A válasz éppúgy lehet igen, mint nem. A minap, ahogy a nagykeszi : ivetkezetben jártam (komáromi járás), ez a gondolat jutott eszembe. Az eredmények láttán az embernek szinte akaratlanul szájára tolakodik a szó: „Gondtalanul élnek". Igen ám, csakhogy ez a megállapítás mégsem fedi teljesen a valóságot. Igaz, hisz aki nyitott szemmel jár, láthatja azt a nagy változást, ami a falvakon a felszabadulás óta történt. Konkrétan Nagykeszin is. A régi falu már szinte eltűnt. Oj takaros családi házak emelkednek a régi szalmatetösek helyén. A falu lakóinak élete megszépült. Minden család rádiót hallgat, jónéhányan már televíziós készülék tulajdonosai. Van kenyerük, húsuk, zsírjuk, szépen öltözködnek. Ügy is mondhatnánk, jómódúak. Emberhez méltóan, gondtalanul élnek, mert nem kell félniök attól, hogy mit hoz a holnap. Ha azonban az érem másik oldalát nézzük, felelőtlen kijelentés volna azt állítani, hogy teljesen gondtalanul élnek. Nem élnek gondtalanul, hisz van min törni a fejüket, hogy gazdaságukat egyre jövedelmezőbbé tegyék. S a nagykesziek ezt teszik. Akkor, amikor esténként összeülnek és a megbeszélések az éjszakai órákba nyúlnak, arról beszélnek, vitatkoznak, hogyan lehetne még nagyobb hektárhozamokat elérni, hogyan lehetne az állattenyésztési termelést még magasabb színvonalra emelni. Tehát nem mondhatjuk, hogy gondtalanul élnek a szövetkezeti tagok. Csak hát ez a gond már nem a megalázó, rettegtető, hanem a gazda gondja, aki még hatékonyabbá akarja tenni gazdálkodását, többet és olcsóbban akar termelni, hogy élete még szebbé, örömtelibbé váljon. Nem okozott-e komoly gondot a nagykeszieknek például a cukorrépatermelés? De igen! Nem azért, mintha még soha az életben nem termeltek volna cukorrépát. Szó sincs erről. A szövetkezeti tagoknak az okozott gondot, hogy az államilag tervezett 160 mázsás hektárhozam helyett hogyan tudnának 300 vagy még több mázsa cukorrépát termelni hektáronként. Es ahogyan, az eredmények is igazolják, a nagy terméseredményekhez vezető utat meg is találták. Előre lát' ható lett, hogy elérik a 380—400 mázsás hektáronkénti átlagtermést eme fontos ipari növényből. Ez persze a szövetkezetnek nagy előnyére válik, mert a terven felül beadott cukorré• páért mázsánként már nem 13, de 32 koronát kapnak, nem is beszelve a túltermelésből eredő takarmánytöbbletről. Az állattenyésztés fejlesztése is komoly gondokkal jár. Nem véletlen az, hogy a szövetkezetnek ma már olyan jól jövedelmező az állattenyésztése, hogy az egész évi bevétel nagyobb része abbói ered. Ahogyan mondani szokták, elég sokat főtt a nagykesziek feje, míg odáig jutottak, hogy egy-egy hektár mezőgazdasági terület után 165 mázsa húst tudtak termelni. De ez még nem minden. A kesziek még tovább akarják fejleszteni gazdaságukat. A párt XI. kongresszusa által kitűzött feladatokat nemcsak teljesíteni, de a kitűzött határidőig túl is akarják szárnyalni. T

ehát nem élnek teljesen gondtalanul a szövetkezeti tagok sem Nagykeszin, sem másutt, de ez így is van rendjén. így kívánja ezt a mindennapi élet, a párt, az ország. (sz. i.j -300CÜnnepnap hétköznapon AKÁRCSAK MÁSUTT, az elmúlt napokban Felsőszemeréden sem jelzett piros betűs ünnepet a naptár. Mégis már csütörtökön lehetett hallani, hogy a hét végén, szombaton gyűlés lesz, értékelik a munkaversenyt, kiosztják a jutalmat. Ne firtassuk, honnan tudták meg előre a jutalomkiosztást. Megnyugtatásul annyit: a üoiyuzó ember várja munkájának gyümölcsét. - A fiúk meglepődnek, — szól a jelenlévőkhöz Juraj klinka elvtárs, a horváti brigád vezetője. Beugrott ő is a brigádról széjjelnézni, elbeszélgetni egyről-másról. Megtudom, hogy a horváti brigád lett az első a mezőgazdasági munkákban, 137 százalékra teljesítette a tervét a nyárvégi értékelés szerint. A traktorállomáson, a brigádokon a munkaverseny már hagyományos. A megszervezés menete, hogy az üzemi pártszervezet a gazdasági kérdésekkel rendszeresen foglalkozik, s a szakszervezetekben dolgozó kommunisták a traktorosok, gépjavítók körében példamutatással, buzdítással végzik munkájukat. Nehezebb a feladatuk, mint az egy fedél alatt levő üzemekben, hisz a traktorosok 14 brigádon, szerteszéjjel a földeken, egyszer éjjel, máskor nappal dolgoznak. Mégsem rekedt meg, nem maradt papiroson a vállalás. A brigádokon — három kivételével — dolgoznak kommunisták, traktorosok, brigádvezetők. Maga az üzemi pártszervezet elnöke is brigádvezető, meg a javítóműhelyben is van nyolc párttag. FELÉPÍTÉSI és szervezési forma lenne ez, ha nem mutatnánk meg, milyen eredményekről beszélhetünk a traktorállomáson. Utóvégre az elért eredmény a tükörkéDc a párttagok és pártonkívüli dolgozók igyekvésének. Az emiitett jó szervezés eredménye a 14 kollektív vállalás. Célja: üzemanyagot és alkatrészt megtakarítani, értéke 36 ezer korona. Az elért eredmény, a vállalás teljesítése, a 48100 korona megtakarítás jó bizonyítvány a kollektíva munkájáról. S mivel a nagyobb s jobb eredmény több keresetet is biztosít, egyéni vállalás is született 34 356 korona értékben, amelyből a nyárvégi értékelés szerint már több mint 22 ezer korona értéket teljesítettek. Gégöl Géza 639. Lavko József elvtárs 555, Ján Výtáikal 447 korona értékű vállalása és teljesítése -meggyőz berniünké arról, hogy példamutatásban nincs hiány. A megjutalmazott traktorosok, Lauko József és Mikes Rudolf elvtárs, a három brigádvezető, Juraj Hlinka, Pavel Má daj és Ján Kysel elvtársak eredményes munkájukért kapják a jutalmat. A munkaverseny nem terjed úgy, mint a futótűz, élesztgetni kell, népszerűsíteni, főleg a mezőgazdaságban. S~em előtt tartja ezt a brigádok pártcsoportja, ahol a kommunisták élenjárnak. Eddig három brigádon van pártcsoport, s becsületükre válik, hogy a kommunista traktorosok ketten és a brigádvezetők hárman jutalmat kaptak. DE NEMCSAK EBBŐL a szemszögből kell nézni a munkaversenyt, a traktorosok, párttagok és pártonkívüliek munkáját. A legfontosabb szempont a szövetkezetek jó gazdálkodása. Ezt is szóvá kell tenni, ha az előbbi kérdésről beszélünk. Három traktorosbrigádon nincs párttag, pedig a százdi szövetkezetben a politikai segítség is elkellene. Harmincöt ember dolgozik a három brigádon, ahol nincs párttag, közülük, a harmincöt dolgozó közül 22 traktoros. Politikai és népgazdasági érdek, hogy közülük is tagjelöltek kerüljenek a pártba. Azok, akik munkájukért megérdemlik a bizalmat. Előlegnek a jó munka nem kevés, ezt mutatja a munkaverseny értékelése is. (-d.) írTöbb évi terv egy esztendő alatt a bratislavai kerületben a terv szerint egymillió tyúkkal kell többet tenyészteni, mint az elmúlt években. Nagy dolog ez, mivel a tyúkoknak férőhelyre van szükségük. Nagy gondot is okoz a szövetkezeteknek, annál is inkább, mivel járásunkban 83 000 naposcsibét fognak kiosztani. Ehhez legalább 86 baromfiszállásra lesz szükség. A tyúktenyésztés fejlesztésének érdekében az építkezés halaszthatatlan, mivel a szövetkezetek, ha eddig teljesítették is a beadásukat, nagyrészt idegen segítséggel, különböző úton-módon szerezték be a szükséges tojást. A Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság nemrég foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az összehívott értekezleten ott voltak a szövetkezetek, a védnökség! üzemek vezetői Is. Az eredmény az lett. hogy a védnökségi üzemek vállalták, miszerint a szükséges baromfiszállásokat egy év alatt felépítik. A védnökségi üzemek egyegy 500 férőhelyes baromfiszállás elkészítését vállalták. A többi építkezést a szövetkezeti tagság vállalta a tömegszervezetek segítségével. Az építkezéshez felhasználják a használt épületanyagot is. A tyúkállományt a lehetőség szerint válogatják össze, jól tojó izlandi tyúkokat szereznek be. K. E. ÜJ SZÓ 5 * 1958. október 21.