Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-19 / 290. szám, vasárnap

Amint azt tegnapi számunkban közöltük, a nemzetgyűlés pén- A ^^ ITHI fi^Íffi Uf 1 M t 1 ^

^ * j teki ülésén számos fontos törvényt fogadott el. Az alábbiakban • • ^^ ® ® W W | kivonatosan közöljük az egyes t örvény javaslatokat előadó kép- ^-gag^g^ačia? ;« felszólalásait. ?; T

eiepíuuk le állandóan a kóbor a munkaeiők kérdésének megoldása íj viseioK jeiszoiuiuüuu. m Uj gazdasági kapcsolatok a szocialista szervezetek között Az alkotmányjogi, valamint a költségvetési és gazdasági bizottság közös beszámolóját a kormánynak a szocialista szervezetek közötti gazdasági kapcsolatokról szóló törvényjavaslatáról Miroslav Voborský képviselő tartotta, aki a beszámoló bevezető részében hangsúlyozta, hogy társadalmunk rohamos fejlődése kikényszeritette a szocialista szervezetek közötti kapcsolatok terén érvényben levő jogi előírások módosítását. A jogi normák közül már több elavult avagy nem felel meg teljes mértékben azoknak a változásoknak, amelyek gazdaságunkban végbemennek. Ezért szükségesnek mutatkozott olyan egységes és áttekinthető előírás kidolgozása, amely kiküszöbölné a szocialista szervezetek közti kapcsolatok bonyolultságát és e kapcsolatokban megnyilvánuló szétszórtságot. A törvényjavaslat rendezi azon szerződések megkötésének elveit, melyek teljesítmények nyújtására vonatkoznak, valamint mindazokat a legutóbbi időben felmerült problémákat, amelyek a vállalatokban megnyilvánuló kezdeményezés meglazulása során a gazdasági ösztönzők megerősítése alkalmából és az esetben, ha a tervbe -foglalt feladatok felbontását felülről jövő intézkedésekkel korlátozzák, káros hatást gyakorolhatnának. A törvényjavaslat mint fő elvet és célt az egész népgazdaság arányos fejlesztését tűzi ki, amelyhez igazodnia kell az egyes szervezeteknek az egész társadalom érdekében. A törvényjaváslat ezenkívül lerögzíti a kölcsönös segélynyújtás és együttműködés kötelességét, mint irányelvet a szocialista szervezetek kölcsönös kapcsolatának a tervben előirányzott teljesítése során. Lerögzíti továbbá a szocialista tulajdon megvédésének és a biztosításához való hozzájárulásnak kötelességét. Hangsúlyozza a vállalatok gazdaságosságának és fokozott önállóságának elvét, melynek a szerződések megkötése során kell érvényesülnie. Hogy biztosíthassuk a szerződéses kapcsolatok hosszantartó állandósítását, a jövőben bevezetjük az úgynevezett kapacitásszerződéseket, melyeknek legfőbb célja, hogy az árucikkek értékesítőit és vásárlóit hosszantartó szoros és állandó együttműködésre vezessék. A szerződések megkötése során azt a célt kell szem előtt tartanunk, hogy a szerződések egyszerűek és minden formalitástól mentesek legyenek. Hogy a vállalatok érdekében álljon a szerződések jobb teljesítése, különösen pedig a szállítási határidő rövidítése, a törvény szem előtt tartja a tervben előirányzott feladatok jobb teljesítésével kapcsolatos anyagi érdekeltséget is; bizonyos esetekben lehetővé teszi a pótdíjazásról szóló egyezmények megkötését, emellett azonban meg kell akadályozni a termelők esetleges spekulációját. A törvény további elvei leszögezik a bírságok megszabásának több irányú leegyszerűsítését is. Biztosítjok a szocialista tulajdon eddiginél hathatósabb megvédését Az alkotmányjogi bizottság beszámolóját az alkalmazottak által a munkaviszonyból folyó kötelességek be nem tartása következtében okozott kötelezettségekre és a károk megtérítésére vonatkozó törvényjavaslatról, dr. Miroslav Klinger képviselő adta elő. Többek között a következőket mondotta: — Az előterjesztett javaslat szem előtt tartja egyrészt a szocialista tulajdon eddiginél .fokozottabb védelmét, másrészt érvényre juttatja jogszolgáltatásunk azon elvét, amely hangsúlyozza a nevelés fontosságát. Az előterjesztett törvényjavaslat az anyagi felelősség módosításának három formáját alkalmazza. Elsősorban azt, hogy a nemtörődömség következtében okozott kárért a kár okozóját korlátozott anyagi felelősség terheli. Ez olyan alapvető forma, amelyet valószínűleg a leggyakrabban fognak alkalmazni. Másodszor: teljes felelősségről van szó mind az elszámolás alapján az egyénekre bízott értékekért, mind az egyénekre bízott tárgyakért (szerszámokért, védőruházatért). Az felső esetben elsősorban a kereskedelmi alkalmazottak felelősségéről van szó. A második eset érvényesítése egész népgazdaságunkra vonatkozik. Végül harmadszor: a szándékosan avagy ittas állapotban okozott károk anyagi felelősségéről van szó. E forma jellegzetessége, hogy a kérdéses alkalmazott köteles teljes mértékben megtéríteni a kárt, beszámítva az el nem ért nyereséget, a munkaadó kötelessége pedig, hogy bebizonyítsa az alkalmazott szándékosságát, esetleg ittas állapotát vagy nemtörődömségét. A javasolt módosítás a fegyveres erők tagjainak kivételével az állami és szövetkezeti szektor összes alkalmazottaira (azaz az EFSZ-ek alkalmazottaira is) vonatkozik. Nem vonatkozik a selejt által keletkezett kár megtérítésére. Ezzel kapcsolatosan érvényben maradnak az erre vonatkozó különelőírások. A kártérítés alsó határát a törvényjavaslat értelmében a tényleges kár értékének egyharmadában szabják meg. Az esetben, ha a kár meghaladja a havi fizetés háromszorosát, a kártérítésre megszabott öszszeg egy havi fizetést tesz ki. A törvény alapvető cikkelyei a 6. és 7. §, amelyek a kártérítés terjedelmét elemzik. Az alkalmazott a tényleges kárt köteles megtéríteni, nem pedig a vállalat veszteségét. Az esetben, ha több tettesről van szó, mindegyik az általa okozott kár arányában felelős. A kártérítés összege nem haladhatja meg az átlagos havi kereset háromszorosát (6 §). A kártérítés összege indokolt esetekben alacsonyabb lehet a tényleges kár összegénél, esetleg alacsonyabb lehet az átlagos havi kereset háromszorosánál. A kártérítési öszszegnek azonban a tényleges kár értékének legalább egyharmadát kell kitennie és az esetben, ha ez a kár meghaladja az alkalmazott átlagos havi keresetének háromszorosát, legalább olyan összeget kell kitennie, mely egyenlő az alkalmazott egy havi keresetével. A 7. § értelmében indokolt eseteknek minősíthető, ha az alkalmazott pozitív magatartást tanúsít munkájával és a társadalmi tulajdonnal szemben. Ezenkívül figyelembe veszik a vétség fokát, a kár társadalmi jelentőségét, az alkalmazott személyi tulajdonságait és gazdasági viszonyait. A kárért való felelősség az említett törvényjavaslat értelmében támogatja a szocialista tulajdon védelmét. Egyidejűleg azonban védelmébe veszi az alkalmazottat is, jobban mondva annak bérét az esetleges kártérítés esetében. A bért a dolgozók és családjuk létfenntartásának legfontosabb forrásaként ítéljük meg. Ezért tekintettel vagyunk arra, hogy a kártérítéssel kapcsolatos kötelezettségek kellő arányban legyenek az alkalmazottak bérével. életmódot folytató személyeket František Štefánik előadó képviselő felolvasta az alkotmányjogi bizottság beszámolóját a kormánynak a kóbor életmódot folytató személyek állandó letelepítéséről szóló törvényjavaslatáról. Az előzetes, bár nem teljes összeírás alapján megállapítást nyert, hogy a teljes mértékben, avagy részben kóborló életmódot folytató személyek száma több mint negyvenezer főt tesz ki, ebből több mint huszonkétezer a gyermek. Nem engedhetjük meg, hogy ezek a gyermekek és az ifjúság minden alapvető ismeretet mellőzve éljen és írástudatlan maradjon. Mindenki előtt világos, hogy ez a törvény azért szükséges, mert olyan intézkedéseket kell foganatosítanunk, hogy megteremtsünk minden feltételt a döntő fordulathoz azon emberek életében, akiket az uralkodó osztály évszázadokon keresztül elnyomott és üldöztetésben részesített. Az új törvény teljesítésének döntő tényezői a nemzeti bizottságok végrehajtó szervei lesznek, akikre az a feladat hárul, hogy segítséget nyújtsanak a kóbor életmódot folytató személyeknek, szerezzenek nekik megfelelő foglalkozást és lakást. A közeljövőben kiadják a nemzeti bizottságok számára az ezen személyek összeírásáról szóló irányelveket. Ez megköveteli", hogy a járási egészségügyi intézetek, valamint hazánk minden polgára ebben az akcióban részt vegyen és segítséget nyújtson. Eddigi tapasztalataink arról tanúskodnak, hogy helyes módszerekkel a kóbor életmódot folytató személyek is nevelésben részesíthetők és rátermett dolgozókká nevelhetők. Anglebert Toman képviseiö, törvényelőadó ismertette az alkotmányjogi, valamint a költségvetési és gazdasági bizottság közös jelentését a munkaerőkről való gondoskodás feladatairól szóló törvény kormányjavaslatáról. Beszédében többek között ezt mondotta: — Az elmúlt időszakban a dolgozók szociális összetételében a szocialista építés feltételezte figyelemre méltó változásokra került sor. 1948ban népgazdaságunkban több mint két és félmillió alkalmazott dolgozott, 1956-ban e dolgozók száma 4 millió 400 ezerre emelkedett. Az emelkedést a fokozódó szocializálás befolyásolja. 1960 végéig számuk további 316 ezer személlyel emelkedik. A munkaerők arányos elosztásában a jövőben is komoly feladatok előtt fogunk állni. Az ostravai, Üstí nad Labem-i és Karlovy Vary-i kerületek szénfejtési és építkezési munkájának biztosítása 37 ezer dolgozó más munkahelyekre való áthelyezését és ezen körzetekben való állandó munkavállalását igényli. Hasonló gond zése> Ezen akciókban a legjobb feltételeket kell biztosítani ifjúságunk számára. Különleges figyelmet kell szentelni a nők foglalkoztatásának növelésével összefüggő problémáknak. Nálunk éppen a nők jelentik az új munkaerők megnyerésének legfontosabb forrását. A nők foglalkoztatása az elmúlt évben, az alkalmazottak összlétszámából 37 százalékot tett ki, a világon a legnagyobbak közé tartozik, s közvetlenül a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió mögött áll. A megtárgyalt, törvényjavaslat a munkaerötoborzás pénzköltségeinek csökkentését fogja jelenteni. A megtakarítás abból származik, hogy a szükséges számú munkaerők toborzásának felelősségét mindenekelőtt a vállalatok fogják viselni és a nemzeti bizottságok által folytatott toborzást fokozatosan korlátozni fogjuk. A vállalatok kiterjedt jogköre a munkaerőtoborzás terén megköveteli a nemzeti bizottságok részéről folytatott következetes ellenőrzést, A törvényben számolnak a nemzeti bizottságok segítségével az olyan nagy dal kell elosztani az ifjúságot az • fontosságú kérdésben, mint a vállaiparba és a mezőgazdaságba. A me- ; latok és az önellátást nem biztositzőgazdaságban annál is sürgősebb ez a követelmény, mert állandóan romlik a dolgozók korátlaga és a nem földművescsaládokból is utánpótlást kell nyerni. Az ifjúság nem kevésbé fontos feladata a beruházási egységek építkezésében való részvétel. Ilyen például a kralupyi kaucsukgyár, a žateci villanyerőmű, a jesenicei vízierőmű, a jirkovi bányász-lakótelep építése és a kelet-szlovákiai síkságon végzett vízgazdasági munkák elvégható körzetek munkaerő-stabilizálásának biztosításánál és olyan feltételek kialakításánál, mely a dolgozók sokoldalú elégedettségét és tartós munkavállalását biztosítja. A törvényelőadó beszámolójának befejező részében kijelentette, hogy a vállalatok és a nemzeti bizottságoknak a munkaerőkről való gondoskodás szakaszán végzendő feladatairól szóló törvény kormányjavaslata teljes összhangban áll gazdasági építésünk céljaival. A csehszlovák állampolgárságról szóló előírások kiegészítése Augustín Míkvi előadó képviselő felolvasta az alkotmányjogi bizottság Azoktól az üzemektől függ, ahol az I beszámolóját a kormánynak azon ilyen egyének elhelyezkedést nyernek, j törvényjavaslatáról, mely módosítja hogy a legnagyobb mértékű gondos- t és kiegészíti a csehszlovák államsággal foglalkozzanak velük és olyan l Polgárság megszerzésére és elvesz. , ,. , , ., , i tésere vonatkozo eloirasokat. Az munkát adjanak nekik, amely meg- eqycs cikkelyek qvakorlatilaq öss

z_ felel a munka iránti hajlamaiknak. : hanqban vannak a már

i,

véqreh

ajtott. valamint kezdeti képességeiknek; es j decentralizálás! intézkedésekkel, arra kell igyekezniök, hogy fokoza- j így pl. a járási nemzeti bizottsátosan szakemberekké neveljék őket. j gok jogkörébe megy át a döntés abAz FSZM és a CSISZ szervezetei ve- j ban az esetben, ha olyan gyermekek gyék át a védnökséget az ilyen dol- j csehszlovák állampolgárságának gozók felett. A nőbizottságok is ha- I ™^zerzéséről van szó, akik kttl' , , • foldon szulettek, dc a szulok kozul tékony segítséget nyújthatnak az al- az egyik csehszlovák á„

ampo

lg

á

r. landó kulturált életmódra való átnevelésben, a lakások berendezésében és a személyes higiéniára való nevelésben. E téren sok munka vár iskoláinkra is, ahol a pionírszervezetek nyújthatnak segítséget. A szóban forgó törvénnyel államunk ily őszinte A JNB-k döntenek a csehszlovák állampolgárság megszerzéséről olyan külföldi nő kérvénye esetében, aki csehszlovák állampolgárhoz ment férjhez. Az új törvény további cikkelye hatályon kívül helyezi azt a régi tör,, .... , .,. „ 1 vényt, mely szerint házasságkötés modon igyekszik kiküszöbölni a to- esetében a feleség elvesztette álkés múlt csökevényeit. 1 lampolgárságát. A jövőben a nő házasságkötés esetén nem veszti el csehszlovák állampolgárságát. A 7. §. második bekezdésének kiegészítése lehetővé teszi, hogy szabad döntés alapján megvonhassák az állampolgárságot olyan egyénektől, akik érvényes csehszlovák okmány nélkül tartózkodnak külföldön és nem kívánatos visszatérésük. Míkvi képviselő beszámolója lényegbevágó részében azzal a törvényjavaslattal foglalkozott, melynek alapján megoldást nyer egyes magyar nemzetiségű egyének állampolgárságának kérdése, akik az 1945. évi 33. Gyűjt. sz. dekrétum értelmében elvesztették csehszlovák állampolgárságukat és azt az érvényes előírások értelmében nem szerezték újból meg. Míkvi képviselő e javaslat előadása során rámutatott az 1953. évi 34. Gyűjt. sz. hasonló törvényre, mely szerint a német nemzetiségű polgárok már újból megszerezték a csehszlovák állampolgárságot anélkül, hogy külön kellett volna kérvényezniök. Módosítások a nemzeti vállalatokról szóló törvényben Zdenék Vávra képviselő, a törvény- . és kiegészíti a nemzeti vállalatokról javaslat előadója beterjesztette az alkotmányjogi, költségvetési és gazdasági bizottság közös jelentését arról a törvényjavaslatról, mely módosítja De vizagazdálkodásunkban is védelmezzük építőmunkánk eredményeit Dr. Jaromír Berák előadó képviselő felolvasta a költségvetési és gazdasági bizottság a kormánynak azon törvényjavaslatával foglalkozó beszámolóját, mely törvényjavaslat módosítja és kiegészíti a devizagazdálkodásról szóló törvényt. Többek között a következőket mondotta: — A külfölddel való kapcsolataink, különösen az útiforgalom egyre nagyobb terjedelme megváltoztatta azokat a feltételeket, melyek alapján kiadták az 1953. évi 107. gy. sz. eddig érvényes és a devizagazdálkodásról szóló törvényt. A továbbiakban részletesen megindokolta azokat a változásokat, amelyekre az említett módosítás vonatkozik. Hangsúlyozta, hogy a javasolt módosítások lényegesen megkönnyítik és egyben minőségileg megjavítják a vámszervek munkáját. Egyidejűleg hozzájárulnak ahhoz, hogy a határon rugalmasabban intézik el a vámszolgálatot. Azokat az értékeket ugyanis, amelyeknek kivitele tilos, a jövőben a vámházakon kívül a Pénzügyminisztérium által ezzel megbízott szervezetek is letétbe helyezhetik. A letétek ilyen helyei lesznek pl. a Csehszlovák Állami Bank pénzváltóhelyiségei. Megfontolás tárgyát képezi az is — mondotta a továbbiakban —, hogy az olyan utas, akinek állandó lakhelye Csehszlovákiában van és útlevél avagy más, hasonló irat alapján átmeneti időre távozik külföldre. 25 koronás bankjegyekben legfeljebb 200 koronát vihessen magával. Az utas a magával vitt pénzt külföldön nem használhatja fel és visszatérésekor fel kell mutatnia, hogy ugyanazt az összeget visszahozta. Számítunk azzal is, hogy bizonyos mértékben engedélyezni fogják csehszlovák ércpénzek és emlékérmekkivitelét. gyűjtők számára. Az előterjesztett törvényjavaslat továbbá előírja azt a kötelességet, hogy behozatal esetén be kell jelenteni a vámszerveknek a behozott devizaértékeket. Megfontolás tárgyát képezi, hogy a behozott külföldi pénznemeket beválthassák és az idegen pénznemekre kiállított fizetési okiratokat kifizetés céljából a Csehszlovák Állami Bank vegye át. A külföldieknek az ilyen pénzt avagy a külföldi pénznemre kiállított okiratokat még más helyeken — melyeket e célból a Pénzügyminisztérium bíz meg —. is beválthatják, azaz kifizethetik. Az új devizatörvény devizaelőírásaink pontosabbá tételét és ezzel pénzünk további megszilárdítását jelenti. és egyes más gazdasági szervezetekről szóló törvényt. Elsősorban a CSKP KB ama határozataival foglalkozott, melyek feladatunkká tették iparunk és építészetünk átszervezését és komplex berendezésű termelési-gazdasági egységek létesítését. Az 51/1955 Sb. számú törvény, melynek legterjedelmesebb, lényeges részét a nemzeti vállalatokra vonatkozó rendelkezések képezik, most az iparnak ágazatok és területi szempontok szerint való megszervezéséről és a termelési-gazdasági egységek létesítéséről szóló alapvető rendelkezéssel módosul és kiegészül. Zdenek Vávra elvtárs néhány példát említett a termelési-gazdasági egységek létrehozásáról. Minden termelési-gazdasági egység fő láncszeme a komplex berendezésű nemzeti vállalat vagy több nemzeti vállalat, melyeket — mint vezető — a legfejlettebb vállalat irányít, továbbá a nemzeti vállalatok társulása. A tervezet további pontjai bizonyos vonatkozásban kiegészítik a nemzeti vállalatok létesítésére és jogviszonyára vonatkozó rendelkezéseket. A tervezet a dolgozók részvételének a szakszervezet közvetítésével történő lényeges fokozását, — a demokratikus centralizmus sarkalatos alapelvét is kifejezi. A törvénytervezet az igazgatónak tanácsadó szervek létesítésére vonatkozó kötelességét is kimondja. Nem nevezi meg azonban formáikat, melyeket az alapszabályzatok fognak részletesen tartalmazni. Az eddigi rendelkezéstől eltérően, mely arra szorítkozott, hogy a vállalat az önálló elszámolás elvei szerint gazdálkodik, a tervezet kiemeli, hogy a vállalaton belüli önálló elszámolást a műszaki fejlődés tökéletesítésével, esetleg beruházási építkezéssel és a gazdasági ösztönzőerők kihasználásával a vállalat gazdálkodásának megjavítása szempontjából is érvényesítsék. A törvénytervezet nagyon részletesen megjelöli a kollektív szerződés tartalmát. A kollektív szerződés, mint Vávra képviselő hangsúlyozta, a dolgozók irányításban való részvételének egyik legfontosabb formája és megszabja, hogyan biztosítsák a vállalat (üzem) vezetősége és dolgozói a fő feladatokat. A tervezet szilárd törvényes alapot ad rendszabályok kiadására és fegyelmi intézkedések elrendelésére. Vávra elvtárs a továbbiakban a tervezet ama rendelkezéseivel foglalkozott, melyek kiemelik a nemzeti vállalatokra háruló felelősséget a népgazdaságnak termékekkel való ellátásáért, továbbá az anyagellátásért, értékesítésért és különféle más esetekben kifejtett tevékenységért. ÜJ SZŐ 5 * 1958. október Í9.