Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-16 / 287. szám, csütörtök

A nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzése f V

é9

e

l ért a marxizmusról ózza a nemzetközi feszültséget A szovjet ormány emlékirata Adenauer kancellárhoz Bonn (ČTK) - A. A. Szmirnov, a Szovjetunió bonni nagykövete kedden Adenauer kancellárnak átadta a Szovjetunió kormányának memorandumát. amely a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió közötti ka-vsolatokkal foglalkozik. A szovjet kormány elégedetlenségét fejezi ki a nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzése felett, amely fokozza a nemzetközi feszültséget. Ez a tény nem erősíti meg a Német Szövetségi Köztársaság nemzetközi helyzetét és akadályozza az egész német nép érdekét érintő kérdések megoldását. A szovjet kormány nézete szerint a Német Szövetségi Köztársaság nemzetközi tekintélye növekednék, ha a szövetségi kormány békeszerető politikát folytatna és őszinte politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok folytatására és együttműködésére törekednék minden állammal, elsősorban is a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen szomszédaival. A szovjet nagykövet elutasította a bonni kormány azon törekvését, hogy a Szovjetunió „a Német Demokratikus Köztársaságban uralkodó viszonyok" provokációs kérdéséről tárgyaljon. A szovjet kormány véleménye szerint ez a kérdés nem tartozik a szovjet nagykövet és a szovjet kormány hatáskörébe, mert egy harmadik szuverén állam belügye. leninizmus intézeteinek nemzetközi értekezlete India Kommunista Pártjának Nemzeti Tanácsa a mezőgazdasági reformok szükségességéről Delhi (ČTK) — Madraszban, október 13-án véget ért India Kommunista Pártja Nemzeti Tanácsának ülésszaka. A záróülésen „az indiai mezőgazdaság kilátásairól" szóló okmányt hagytak jóvá, amely e téren a párt további tevékenységének irányelveit foglalja magába. gyott jóvá a pakisztáni helyzetről. A határozat hangsúlyozza, hogy a politikai vezérek letartóztatása és a politikai pártok feloszlatása a pakisztáni reakciós erők és amerikai gyámjaik aggodalmainak bizonyítéka, mert nem akarták vállalni a választások kockázatát és ezért részesítették előnyben a katonai diktatúrát. A Nemzeti Tanács határozati javaslatot hagyott jóvá a Kína elleni amerikai agresszióról is, élesen elítélve az amerikai tengeri- és légierők összpontosítását Tajvan térségében. India Kommunista Pártja arra fog törekedni, hogy a bérbe adott földet a bérlőknek adják át, határozzák meg a földtulajdon legmagasabb határát, a túlméretezett földterületet osszák szét a szegény bérlők, a mezőgazdasági munkások és a kisparasztok között. A parlagon heverő földet ingyen adják bérbe a földnélkülieknek, szállítsák le az egyenes és közvetett adókat, olcsó hitelt biztosítsanak a földműveseknek és állapítsák meg a mezőgazdasági munkások legalacsonyabb munkabérét. India Kommunista Pártjának Nemzeti Tanácsa határozati javaslatot haAz amerikaiak nem akarják feladni libanoni pozícióikat Bejrut (ČTK) - Október 13-án amerikai teherszállító hajó futott be a bejrúti kikötőbe, amelyen az amerikaiak harckocsikat és ágyúkat szállítottak. \ A Bejrut-Massa lap közlése szerint Holloway tengernagy, a közép-keleti amerikai fegyveres erők főparancsnoka betiltotta a libanoni amerikai erők átcsoportosításáról szóló hírek terjesztését. Az Al-Kifar hírt hozott arról, hogy McClintock, az USA bejrúti nagykövete egyezményjavaslatokat készített elő az ÚSA és Libanon között. E javaslatok szerint Libanonban katonai szakértő csoportokat akarnak alakítani, amelyek a védelem szervezésének kérdésében az ország „szükségleteit" tanulmányozzák. Ezenkívül az USA és Libanon között „összekötő csoportokat" szándékoznak létesíteni. ,A TASZSZ közlése szerint jól értesült libanoni körök úgy vélik, hogy az USA nem akarja teljesen kivonni csapatait Libanonból és különböző ürüggyel egyes katonai egységeket Libanonban hagy. Berlinben október 14-én ért véget a marxizmus-leninizmus intézetei, valamint a kommunista pártok központi bizottságai mellett működő párttörténelmi bizottságok dolgozóij nak nemzetközi értekezlete. Határozati javaslatot fogadtak el, amelyen megállapították a párttörténelem dolgozóinak fő feladatait a következő évekre. E feladatok a következők: 1. Haladéktalanul ki kell adni a párttörténelem tankönyveit: 2. új müveket kell kibocsátani, amelyek a tömegeket a proletár nemzetköziség szellemében fogják nevelni és leleplezik a történelem burzsoá elferdítését: 3. a kommunista Internacionáléról megalakításának 40. évfordulóján ki kell adni az okmányok anyag-gyűjteményét; 4. műveket kell előkészíteni az első Internacionálé tevékenységéről; 5. monográfiákat kell közölni a nemzetközi munkásmozgalom kiváló vezetőinek tevékenységéről. A berlini értekezleten részt vettek Csehszlovákia, a Szovjetunió, Kína, a többi európai és ázsiai népi demokratikus országok, továbbá Olaszország, Franciaország és Ausztria pártintézményeinek képviselői. Jelen voltak továbbá Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia, Svédország és Norvégia kommunista pártjainak képviselői is. Rendőrségi razziák Franciaországban az algériaiak ellen Élénk harci tevékenység Algévirban A BALATONFÜREDI hajógyár a Balatonon befejezte egy kisebb folyami jégtörő építésének technikai előkészítését. E jégtörő a téli időszakban nagy segítséget nvújt a dunai folyami hajózásnak. (ČTK) Párizs (ČTK) - A párizsi rendőrség október 13-án közölte, hogy a legutóbbi héten a párizsi körzetben 1682 rendőrakciót hajtottak végre, amelyek során az algériai nemzeti felszabadító mozgalom 43 vezetőjét letartóztatták. Ugyan ebben az időben a rendőrség 2705 algériait „ellenőrzött" és összesen 3 revolvert és 23 töltényt elkobzott. Az algériai francia hadsereg főparancsnoksága közölte az Algéria területén október 6-12. között folytatott harci tevékenység összefoglalását. A jelentés szerint a múlt héten a francia egységek és az algériai nemzeti felszabadító hadsereg közötti harcokban 591 algériai harcos vesztette életét. A főparancsnokság képviselőjének nyilatkozata szerint a múlt hét a fokozott harci tevékenység jegyében zajlott le. A franciák saját veszteségükről nem számolnak be. A francia hatóságok azt is közölték, hogy a harcokban elfogták Pierre Clement, francia fiimezőt, aki az Algéria Films, a Nemzeti Felszabsdítási Front filmszolgálata számára dokumentációs filmet készített. Az algériai kormány hallandó tárgyalásoka! kezdeni Franciaországgal Ferhat Abbas interjúja a Der Tag nyugatnémet lapban Berlin (ČTK) - A Der Tag nyugat-németországi napilap október 14-i számában Ferhat Abbasnak, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya miniszterelnökének a lap tudósítójának adott interjúját közölte. Ferhat Abbas hangsúlyozta, hogy az algériai kormányt, amikor elhatározta, hogy szabadlábra helyezi a francia foglyokat, nem a propaganda, hanem csupán az emberszereteti célok vezérelték. A miniszterelnök ezután utalt a Nemzeti Felszabadítás! Front legMadagaszkárt autonóm köztársasággá kiáltották ki A nyugati hírügynökségek tananarivei tudósítóinak . köziése szerint Madagaszkárt a sziget tartományi tanácsa képviselőinek gyűlésén a Francia Nemzetközösség keretében „autonóm köztársasággá" kiáltották ki. A nyugati hírügynökségek értesülése szerint az új köztársaság önkormányzata jelentősen korlátozott. A francia főkormányzónak, akit az ügynökségek „a francia nemzetközösség felügyelő szervének" neveznek, továbbra is joga van határozni a katonaság, a külpolitika, a külkereskedelem, a pénzintézetek és a külföldi diplomáciai képviselet kérdéseiben. A francia gyarmati közigazgatás képviselője fenntartja magának azt a jogot, hogy beavatkozzék a többi kérdésbe, többek között az igazságszolgáltatás, az iskola- és kulturális ügyek problémáiba. Mindezen tények ellenére a Madagaszkári Köztársaság kihirdetése jelentős esemény. A gaulleista alkotmányra vonatkozó madagaszkári népszavazás során hivatalos adatok szerint 1778 595 választó szavazott az alkotmányra és 332 924 ellene. Az a sietség, amellyel Madagaszkár népe Guinea példáján felbuzdulva legalább formálisan akar megszabadulni Franciaország gyámkodásától, arra mutat, hogy nem lehet túlságosan komolyan venni a népszavazás alkalmával elért szavazattöbbséget. A köztársaság kikiáltását Madagaszkár szigetén elsősorban a gyarmati uralom végleges felszámolásához vezető lépésnek kell tekinteni. utóbbi javaslatára, amely a Franciaországgal való tárgyalások megkezdésére vonatkozott a tűz beszüntetésének katonai és politikai feltételei megállapítását illetően. Ferhat Abbas közölte, hogy az algériai kormány hajlandó Franciaországgal bármilyen tanácskozást kezdeni, például a foglyok kicseréléséről. „A tárgyalások keretét szűkíthetjük, vagy bővíthetjük. Gyakorlatilag a dolgot a következőképpen képzelik el: Mindkét fél egy vagy két képviselője semleges területen találkoznék és eszmecserét folytatna a tárgyalások tartalmáról." De Gaulle az algériai választásokról Párizs (ČTK) - De Gaulle tábornok, francia miniszterelnök Salan tábornoknak, az algériai francia fegyveres erők főparancsnokának és a kormány megbízottjának levelet küldött, amelyben azt kívánja, hogy Algériában, eltérően a szeptember 8-i népszavazástól, a novemberi választásokon „valamennyi irányzat" képviselői jelöltessék magukat. Az alkotmányra vonatkozó népszavazás előtti kampányban Algériában csupán a francia gyarmatosítók képviselői fejthettek ki tevékenységet. A nemzetgyűlési választások kampányában a jelenlegi algériai viszonyok között felléphetnek ugyan a politikai pártok j képviselői, de csak azon pártoké. amelyek vezetősége de Gaulle poli1 tikáját támogatja. Az ENSZ talaján újból heves csata folyik a háborús és békés erők képviselői között. A műit hét péntekjén megkezdődött a politikai bizottságban a leszerelés problémája három pontjának általános vitája. Mint ismeretes, ez a három pont a következő: a nukleáris és termonukleáris fegyverkísérletek beszüntetése, a katonai költségvetések csökkentése és a fokozatos leszerelés. Hogy e rendkívül fontos kérdésekben haladást érjenek el s elmozduljanak végre arról a holtpontról, amelyen a leszerelés kérdése a nyugati hatalmak hibájából évek óta vesztegel, a Szovjetunió békés politikájához híven újabb kezdeményező javaslatokat tett mindjárt a közgyűlés idei ülésszakának kezdetén. Most az általános vitában Zorin, a szovjet küldöttség vezetője újból hangsúlyozta, hogy a szovjet javaslat elfogadása, amelynek értelmében a négy hatalom katonai költségvetését csökkentenék és az így megtakarított összeg egy részét az elmaradott országok megsegítésére fordítanák, nagyban előrelendítené magának a leszerelés kérdésének megoldását is. A katonai költségvetések csökkentésére tett szovjet javaslat elfogadása és megvalósítása nemcsak a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, a hidegháború és a fegyverkezési verseny megszüntetéséhez vezetne, hanem nagyban hozzájárulna a világ termelő erőinek további egészséges fejlődéséhez, a népek anyagi jólétének növeléséhez, a tudomány és kultúra felvirágzásához. Ezzel szemben a leszerelés kérdésében beterjesztett amerikai határozati javaslat szerzői egészen más célokat követnek. Amint e javaslatból is kitűnik, a nyugati imperialisták ellenzik az atom- és hidrogénfegyverkísérletek haladéktalan és feltétlen beszüntetését és arra törekszenek, hogy a közgyűlés általános jellegű, senkit semmire sem kötelező határozatot hozzon. E javaslat nem mondja ki, hogy az ENSZ szólítsa fel az atom- és hidrogénfegyverkísérleteket * végző hatalmakat, hogy haladéktalanul hagyják abba e kísérleteket. Egy másik jellemző vonása ennek az amerikai határozati javaslatnak az, hogy olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a nyugati hatalmaknak nukleáris kísérleteik folytatását, ha az október 31-én Genfben kezdődő tárgyalások éppen a nyugati hatalmak hibájából zsákutcába jutnak vagy megszakadnak. Ugyanakkor szemmel látható az Egyesült Államoknak és a többi nyugati hatalomnak az az igyekezete, hogy a leszereléssel összefüggő kérdések megvitatását politikai szintről technikai irányba terelje. így azután e javaslat elfogadásának keresztülhajszolása a politikai bizottságban komolyan akadályozná a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésével foglalkozó genfi tárgyalásokat. A szovjet küldöttség vezetője ezért nyomatékosan hangsúlyozta, hogy e világszervezet közgyűlésének világosan és egyértelműen állást kell foglalnia a szovjet javaslat mellett, amely sürgeti, hogy valamennyi hatalom haladéktalanul és feltétlenül szüntesse be a nukleáris fegyverkísérleteket. A libanoni helyzet fejlődését, amit Kerami új kormányának megalakulása jellemez, nem lehet elszigetelten megítélni a többi közel- és közép-keleti eseménytől: Izrael fokozott felfegyverzésétől, a szudániegyiptomi ellentétek szításától, a Nílus vizének felhasználása kérdésében, a Tunisz és az EAK között támasztott viszálytól, a ciprusi helyzet további kiéleződésétől, sőt a pakisztáni katonai diktatúra bevezetésétől sem. Mindezen események közös rugója az imperialista hatalmak eleinte kapkodó, újabban egyre rendszeresebb törekvése, hogy az iraki, imperializmus ellenes forradalom okozta frontszakadást betömjék és elszigeteljék, megakadályozzák továbbterjedését. Mindazonáltal az imperializmus kulcspozíciója Közép-Keleten továbbra is Libanon marad, annál is inkább, mert ott tanyáznak ma is az amerikai csapatok. E csapatok maradása, vagy elvonulásuk kikényszerítése — ez a központi kérdés Közép-Keleten. Mindenki emlékezik reá — az amerikai haderő az iraki forradalom másnapján jelent meg Libanonban. Az invázió tényleges oka az imperializmus közép-keleti fő ütőkártyájának, a bagdadi szerződésnek összeomlása volt. Formálisan az ország megszállását az akkori libanoni elnök, Samun, az imperialisták bérence fedezte, aki behívta az amerikai csapatokat. Samun elnökségi ideje szeptember 24-én lejárt és helyébe Sehab tábornokot választották, aki a többség akaratának megfelelően kezdte irányítani Libanon sorsát, Keramit nevezte ki miniszterelnökké és követeli te az amerikai csapatok azonnali távozását. Sehab fellépése kihúzta az alapot formálisan is az amerikai invázió alól, miért is — a világ közvéleményének s az éppen ülésező ENSZ-nek nyomására — Washington kijelentette, hogy október végéig visszavonja csapatait, ha csak valami azt váratlanul meg nem akadályozza ... A világimperializmus mai szorongatott helyzetében a Fehér Ház természetesen nem bízta a véletlenre, az erők szabad játékára — ahogyan mondani szokták —, hogy ez a „ha" bekövetkezik vagy nem. A Libanonban jelenlevő amerikai katonai tényezők mellett elsősorban az ottani amerikai követ, a hírhedt McLintock irányítja a „ha" bekövetkezéséhez szükséges eseményeket. Míg máskor az imperialista ügynökök rendszerint a háttérből, közvetítők, „strohmannok" útján szokták irányítani az eseményeket, addig a derék McLintock teljesen nyíltan a színre lép, miután az idő, október vége, ameddig az amerikai csapatokat ki kell vonni Libanonból, egyre jobban sürget. Ő, a követ, egyszerűen összehívta a reakciós pártok vezéreit és előírta nekik: követeljék a jelenlegi Kerami-kormány visszahívását, vagy legalábbis az ameriklbarát falangista és fasiszta pártok képviselőivel való kiegészítését. Az akció alátámasztására az amerikaiak a reakciós csoportok kezébe fegyvert adtak. Ezek a bandák ugyan nem elegendőek a fennálló rend és kormány megdöntésére, de fegyveres terrorakciók rendszeres kiváltásával olyan helyzetet tudnak teremteni, hogy az amerikai csapatoknak ürügyük legyen az országban való maradásra. Kerami, — a legújabb hírek szerint — rugalmasan védekezik. Átalakítja kormányát a reakció részleges bevonásával, hogy kivegye a szelet a zavargók vitorlájából. Ha azután az amerikaiak október végén tényleg elvonulnak, megkísérelheti a leszámolást az idegen bérencekkel. Igaz, az ilyen engedékeny módszer a visszájára is elsülhet. A kormányban résztvevő imperialista tényezők kihasználhatják befolyásukat — immár legálisnak látszó eszközökkel — hogy céljukat: az amerikai csapatok megmaradását az országban, elérjék. A legközelebbi két hét hivatott eldönteni, melyik erő kerekedik felül Libanonban, a keleti Svájcban: a reakció-e, amely tartós hídfőállást akar létesíteni az országból az amerikai imperializmus számára az EAK és Irak ellen, vagy a népi törekvéseké, amelyeknek az ország függetlensége a legfőbb célja. A távol-keleti térségben a hét nagy eseménye, hogy Peking hétfőn hajnalban, amikor lejárt az egyhetes egyoldalú önkéntes tűzszüneti parancs a kínai népi erők számára, bejelentette. hogy további két hétre meghosszabbítja azt. Csak egyetlen feltétele van ennek a békés és humánus intézkedésnek és ez sem új: amerikai hadihajók nem sérthetik meg Kína felségvizeit és ezért gyakorlatilag nem kísérhetik a tajvani hajókaravánokat a parti szigetekig. Amint a népi Kína nemzetvédelmi miniszterének egyidejűleg kiadott hadparancsa kimondja, ez az intézkedés egyaránt szolgálja a 650 milliós, felszabadult kínai nép ügyét, valamint a szigeteken még belső és külső elnyomás alatt élő tízmillió kínai érdekeit és csak az Egyesült Államok imperialistái számára káros, akiket megfoszt a közvetlen beavatkozás, a világháborúra vezető háborús konfliktusok alapjától. Nyilvánvaló, hogy a népi Kína évezredes területeinek visszaszerzésében a jog és erő mellett harmadik szövetségesére: az időre is támaszkodhat és támaszkodik is. A parti szigetek visszaszerzéséért folyó akciók jellegét váltogathatja a pillanatnyi szükség és lehetőségek szerint, ďe mindig szem előtt tartja a fő célt: az amerikai imperializmus rtiinden formájának kiszorítását valamennyi kínai területről, tehát Tajvanról is. A harc az amerikai imperializmus ellen már harminc esztendeje folyik. Kínai távlatokban — ezek időben és térben természetesen mások mint a mi adottságaink — esetleg néhány esztendő sem hosszú idő, hogy a megváltoztathatatlan célt: minden kínai egyesítését egyetlen szocializmust építő országban, békés eszközökkel elérje. -cs-nÚJ SZŐ 3 + 1958. október 102.