Új Szó, 1958. szeptember (11. évfolyam, 242-271.szám)

1958-09-09 / 250. szám, kedd

A közös erő csodákat műv Szovjet példa, csehszlovák ötlet, lengyel segítség Ha majd valamikor megírják hazánk szénbányászatának történétét, biztos, hogy egy fejezetet majd az ö nevének, müvének is szentelnek. Külsejét tekintve semmi különöset nem láttam rajta, mikor bányanézés után kilépett a kis bányakocsiból. Hasonló ruha volt rajta, mint a széncsata többi sokezernyi ostravai hősén. Bemutattak neki. Mikor elvezetett kísérletei helyére, rájöttem, hogy valóban nincs okom arra, hogy ebben az emberben a rendkívüliségeket keressem. A műszakiak felelőssége Blinka mérnök így kezdi: — Ha egyszer-egyszer lementem a bányába és elnéztem a bányászok munkáját, mindig valami lelkiismeretfurdalást éreztem. Szinte szégyeltem magam az egyszerű bányász előtt, akivel szemben nekünk technikusoknak, mérnököknek megvan az az előnyünk, hogy birtokunkban van a tudás fegyvere. Talán ezért is jártak a fejemben ilyen gondolatok, mert a Hlubina-bányában rendkívül nehezek a munkakörülmények. A szénréteg vastagsága sok helyütt a 40 centimétert sem éri el, a bányásznak roppant kicsi helye van, sokszor fekve végzi a munkát. — Bocsánat — mosolyodik el itt a főmérnök, — csak végeztek. Mert ahogy mondtam, mikor néhányan a műszakiak közül elgondolkoztunk bányászaink munkáján, úgy éreztük, valamivel tartozunk nekik. Egy olyan berendezéssel, ami könnyebbé tenné munkájukat, hogy ne kelljen nekik izzadságban fürödve dolgozniok. A világ minden jelentősebb szakkönyvét, folyóiratát áttanulmányoztuk, készítettünk is többféle, a hagyományos szerkesztési elveken alapuló bányagépet, de a mi körülményeink között egyik sem ýált be, mert méreteik legtöbbször nem feleltek meg az itteni követelményeknek, nehezen mozogtak a túlságosan szűk szénrétegekben. Űj lehetőségek Egyszer, még 1954-ben volt ez, szovjet bányamérnökök látogatták meg a Hlubina-bányát. Miről másról is beszéltek volna a mi bányászainkkal, mint az ottani munkáról, a szénbányászatról. Aztán elővettek egy filmet, lepergették a bányászklubban. Mikor a filmnek vége volt, Blinka mérnök odament az egyik szovjet Szalóci helyzetkép A pelsőci- fennsík alatt húzódik meg Szalóc község. A dolgozó parasztok ebben a hegyvidéki kis faluban már pár évvel ezelőtt felcserélték a magángazdálkodást a haladó szövetkezeti gazdálkodással. A falunak 58 gazdasága ma már a szövetkezetben van. Közös gazdálkodásuknak eredménye nemcsak abban mutatkozik meg, hogy a munkaegység értéke évről évre növekszik, hanem az állam iránti kötelezettségüknek is idejében eleget tesznek. Az idei tojásbeadást már eddig 14 ezer darabbal túlteljesítették, tejből 8000 literrel adtak többet terven felül, amit az év végéig még tovább emelnek. A húsbeadás félévi tervét szintén túlteljesítették. Az idén, viszonyítva az elmúlt évhez, két vagonnal kevesebb gabonafélét csépeltek. A kötelező beadást már teljesítették és az állami felvásárlást is teljesítik. Ožsváth Lajos, a szövetkezet elnöke és Glocsek Borbála könyvelő erről így szól: — A vezetőségben és a tagságban az a meggyőződés uralkodott, hogy az állami felvásárlás nem szerves része a kötelező beadásnak. De meggyőztük a tagságot, s így ennek is eleget teszünk. Ha mi segítségre szorulunk, az államtól mindig megkapjuk. A jövőben is azon leszünk, hogy a munkaegység pénzértéke emelkedjék, nem úgy, mint eddig, hogy a magas természetbeniekre törekedtünk. A tervezett szarvasmarhaállomány 174 darab, abból tehén 67. A sertés 152, abból koca 25. Van 202 szarvasmarhájuk, több a tervezettnél, abból tehén 70, sertésük van 197, abból koca 40. A növendékállatok részére ez idén a fennsíkon nyári szállást építettek, ezenkívül 300 férőhelye-: juhaklot és egy istállót a kocák részére. Más körülmények között élnek az emberek, más lett a falu képe is. A faluban van már televíziós vevőkészülék is. A szövetkezet a mákfejgyűjtési sorsjegyen nyerte. A televízió az egész falu szórakoztatását szolgálja Esténként kiteszik a szövetkezet ablakába. Hetenként háromszor van mozielőadás, tervbe vették az új kultúrház építését is. Móze? Sándor szakemberhez, megkérte őt, forgassa le neki még egyszer ezt a filmet. Van, aki azt gondolja, hogy a filmen valamelyik bájos filmcsillag szerepelt. Nem, Egészen más ragadta meg a mérnök érdeklődését. Egy olyan gépet látott, amelyet véleménye szerint a Hlubina| bányában is nagyon jól lehetne alkali mázni. Blinka mérnök később megkérte ! az egyik szovjet mérnököt, küldjön neki szakirodalmat az új bányászati módszerekről. A könyvek egy hét múlva megjöttek. Valamennyinek ez volt a címe: Hidromechanikus szénfejtés ami magyarul annyit jelent, hogy a kalapács, fúró és lapát, meg ami a legfőbb, az emberi erő helyett a magas nyomású víz energiáját használják fel a fejtéshez. A gépek szerkesztésénél sok problémát kell megoldani a géptervező mérnököknek, hiszen még az ostravai bányakörzetben is majd minden üzemnek mások a geológiai, tektonikai és a többi, a bányászatot rendkívül nagymértekben befolyásoló feltételek. A Hlubina-bányában éppen a szénrétegek alacsony volta határozta meg, milyen elveket kell követni a bányagépek megszerkesztésekor. A víznyomást szabályozó úgynevezett hidromonitor rendkívül alacsony lehetett, sokkal kisebb, mint bármelyik a Szovjetunióban készült hasonló gép. Akárhogyan is sokasodtak a megoldhatatlannak látszó problémák, Blinka mérnök csoportja nem engedett. 1956. július 16-án az éjjeli műszak egyik munkacsoportja rendkívül izgatottan, a tervező mérnök csoportjával együtt szállt le a bányába, hogy Csehszlovákiában először alkalmazzák a vízzel való szénfejtést. A sikertelen kezdettől a győzelemig Azon az emlékezetes éjjeli műszakon a bányászok és technikusok kétéves szorgos munkájának sikeréről volt szó. Arról, nem volt-e hiábavaló a sok fejtörés, nem vallanak-e kudarcot a most már nemcsak a bányára, hanem a többi üzemre is kiterjedő kí_ sérletek. Mert mikor a szomszédos baráti Lengyelországban megtudták az ottani bányamérnökök, hogy mi készül Ostraván, tüstént átjöttek hozzánk és sok problémát az ő segítségükkel oldottunk meg. De a hazai üzemek is segítettek. Magas nyomású tömlőkkel például a hadsereg látta el őket, a Sigma-üzem mérnökei pedig különleges pumpát gyártottak számukra. Most már nemcsak a bányászok, hanem a többi dolgozók ezrei is, sőt mi több, a külföldön is tudták, mire készülnek a Hlubina-bánya dol\TOW gozöi. Mikor megindították a hidromonitorokat, kiszökken az első vízsugár, körülnyaldosta a szénréteget, s mikor a víznyomás elérte a 18—20 atmoszférát, a szén omlani kezdett. Gyönyörű látvány lehetett, amint a legkisebb emberi erő felhasználásával mázsás széndarabokat raboltak ki a kőzet öléből. Hét-nyolc perc alatt négy kocsi szenet nyertek. Ekkor következett be a tragédia. Hirtelen kirepült egy helyen a tömítés, és a víz ettől a pillanattól fogva mindenhová ment, csak oda nem, ahová kellett volna. Tapasztalatok híján több helyen tervezési hiba fordult elő. Blinka mérnök ekkor telefonössze- i köttetésbe lépett a szovjet Mucsnyik mérnökkel, aki időt nem sajnálva órák hosszat tárgyalt az új bányagépről, hosszú leveleket írt cseh kollégájának. Majdnem naponta eljött hozzánk a lengyel Osuch mérnök is. Mindketten azt mondták: — Vétek lenne megállítani a kísérleteket, hiszen a szovjet bányászok még ennél nagyobb nehézségeket is leküzdöttek. Átvirrasztott éjszakák, 16—18 órás műszakok tudnának beszélni arról, hogyan jutottak el a Hlubina-bánya dolgozói a mai eredményekhez, mikor az egy monitorra eső napi norma 300 tonna. „Őket dicséri az a több mint 20 000 tonna kifejtett szén, amit egyedül az 1407-es szakaszból nyertek a vízzel való fejtéssel. Kommunisták az élen Az emberek, a bányászok is nagy fejlődésben mentek azóta keresztül — mondja Blinka mérnök. A kísérletezéskor "bizony a bányászokat nem mertük nagy keresettel biztatni. Húzódoztak is tőle sokan, különösen az első kudarc láttán. Aztán a kommunisták vették kezűkbe az ügyet. Párttagokból alakítottak egy csoportot, amely elejétől végéig ki is tartott a mérnökök mellett. Az eredmény: ma a bányában mindenki vízzel akar fejteni. Még olyanok is, akiknek már nyugdíj járna. Jelentkeznek, mert az új gépek mellett könnyű a munka, a por nélküli környezetben öröm dolgozni és ami szintén nem utolsó dolog, keresni is lehet. — Hivatásszeretet, tanulnivágyás, összefogás, baráti segítség — mind természetes tényezők, ez a mi sikerünk titka — mondja búcsúzáskor Blinka mérnök. K. Tóth Mihály Bagota községet a voros országút helyett már széles betonút szeli át. De ez csak az egyik szakasza az Ögyalla és Bajcs közötti útép'.tésnek. Kocsis Károly a Doprostav építészmérnöke szívesen vezet bennünket az épülő útszakaszokon Az út mellett épülő „betongyárban" és az útszakaszokon mindenütt szorgalmas'imunka folyik. Kilomótere''.e

f k~"rie qua'ogo'.ni. — Van itt még egy kis híd is. mutatja Kocsis Károly. — A híd Bajcs végén épül. Érdekes megjegyezni, hogy a kis „hídról", Kocsis mérnök nem mint elsőszámú munkáról beszél. A félévi aktíva megmutatta, hogy építési vezetőink nagyobb gondot fordítanak a hidakra, mint az útépítésre. Pedig ezt közös gonddal és fáradsággal kellene szabályozni! Kocsis Károly, míg végigjárnánk a útépítést. De az a nagy kiterjedésű fontos, hogy az útépítők úgy végzik a .munkájukat, hogy egy pillanatra sem szünetel a forgalom. — Egy nap alatt kb. 350—420 m' betonútat építünk, — mondja Kocsis Károly mérnök. A forgalom az útszakaszokon elég bom/olult. A 300 méteres térségben csak egy irányban közlekedhetnek a teher és személygépkocsik. A sofőrök már megszokták ezt az utat és jól ismerik. De még mindig vannak olyanok, akik megrongálják a friss betonutat. mint tíz híd építésének felelőse, helyesen vette kezébe nemcsak a hidak, az utak építését, hanem a „betongyár" irányítását is. A 131 százalékra teljesített félévi tervük továbbra is jó murikára serkenti őket. Közlen a munkaidő lejárt.., A munkások hazafelé készülődnek. Elcsöndesedik a telep, az útépítésnél a hengerlö leáll... A munkások jó érzéssel távoznak, hogy holnap tovább folytassák a haladást szolgáló békés építőmurikát.• B. P. i ; Eredmenyes tíz év 1640 bányászt tüntetnek ki Ostraván A bányásznap jubileumi 10. évfordulójának megünneplése az ostrava-karvinai bányakörzetben örömteljesebb lesz, mint bármikor ezelőtt, mert nyolc év után ez idén először teljesítették a nyári hónapokban a szénfejtés tervét. A bányászok az eltelt tíz év alatt csaknem 163 millió tonna szenet fejtettek. A fejtés eredménye 1948-ban 14 millió 1Í2 ezer tonna, 1957-ben azonban már 19 millió 356 ezer tonna volt és 1958 első felében 10 millió 148 ezer tonna szenet fejtettek. Az ostrava-karvinai bányakörzet dolgozói az idei bányásznapot' fokozott munkatörekvésekkel, kötelezettségvállalásokkal üdvözlik, Az aknákban dolgozó 143 kollektíva elhatározta, hogy 142 945 tonna szenet fejt terven felül, az előkészítési munkákkal foglalkozó 92 kollektíva pedig 2132 méterrel hosszabb folyosót hajt, mint ahogyan a terv előirányozza. A bányásznap alkalmával kitüntetik az ostrava-karvinái bányakörzet 1640 bányászát. Egy csallóközi falu életéből Összetartásban, egységben az erő « * * f * Ma nemcsak a községi bolt csinos, — világossárga épülete díszlik a falu közepén, - de az egész falu képe a felismerhetetlenségig megváltozott. Bizony nehezen ismerne rá Nagyabonyra az az ember, aki 15 évvel ezelőtt járt a községben. Nagyabony a szocialista építés éveit éli. Ezt hirdetik a falu szélén a nagy építkezések családi házak, a sertés-, tehénistállók, modern gazdasági udvar. A KÖZÖS MUNKA EREDMÉNYE A falu földművesei még nyolc évvel ezelőtt a közös gazdálkodást választották. összetartásban, egységben Űj típusú Spartakot fogunk gyártani A Mladá Boleslav-i üzemben most egy új típusú Spartak gépkocsi gyártásának előkészítésével foglalkoznak. Mivel lesz tökéletesebb az eddiginél a Skoda-440-es gépkocsi? Elsősorban azzal, hogy az eddigi rugókat csavarvonal alakú rugókkal helyettesítik. A műszertáblát korszerűbb, szebb kivitelű műszerekkel látják el. Az új és tökéletesebb Skoda 440-es, valamint a Skoda 445-ös személygépkocsik a Skoda gépkocsikat kedvelók részére kellemes meglepetést jelentenek. A Mladá Boleslav-i gépipari dolgozók az év végéig elő akarják készíteni a tervek teljes megvalósítására irányuló javaslatokat, úgyhogy a jövő Az új típusú gépkocsi ülését „hablatex" alkalmazásával teszik puhábbá. Néhány módosítással megváltoztatják a karosszéria körvonalát is. A leglényegbevágóbb módosítást a hűtő burkolatán eszközlik. Újszerűek lesznek az asszimetrikus fényszórók, a hátsó stopplámpa-csoport és az elülső és hátulsó ütközők is. Tökéletesebb lesz az év elején kikerülnek az első sorozatosan gyártott új típusú Spartak gépkocsik. A Skoda gépkocsikat több mint 60 országba szállítjuk. Külföldi vevőink igen nagy érdeklődést mutatnak az új típusú gépkocsi iránt. A Spartak gépkocsik fokozatosan a legkeresettebb új típusú gépkocsi fékje nagynyomású j személygépkocsik sorába kerülnek, hűtője stb. j Vlastimil Harvan az erő... — így gondolkoztak akkor, s így gondolkoznak ma is Nag.yabonyban. S az egységes erő, az összetartás már eddig is nagy eredményeket szült. Ma például egyetlen szövetkezeti tag sem cserélne bármelyik jómódú középparaszttal sem. A szövetkezet nyugodt, békés munkát biztosít számukra: mindenük megvan, ami csak szükséges a jómódú élethez. A községben egy élelmiszer és egy ruhabolt van. 120 000, illetve 40 000 korona forgalmat bonyolítanak le ezek a üzletek, havonta. Pedig' nem nagy község Nagyabony. Mindössze 130Ó lelket számlál. A TRAKTOROSBRIGÄD LELKE A SZÖVETKEZETNEK A hosszan elnyúló határban zúgnak a traktorok. A többszörösen kitüntetett Csomor Béla forgatja társaival a jó zsíros csallóközi földet. Vetés alá készítik elő a talajt. A falu alatti táblán vetik az őszi repcét. A traktorosbrigád kombájnosai sem tétlenkednek. Csehországban aratnak ... — viszonozzák a cseh kombájnosok segítségét. Közülük Edmár Gyula nevét emlegetik a legtöbben. Idehaza 94 hektár földtől takarította be a termést, most meg Csehországban vágja ki ugyancsak jól a rezet. AMI ÚJDONSÁG CSALLÓKÖZBEN Még nem is olyan régen senki sem mert volna arra gondolni, hogy Csallóközben szőlőt termesszen. Nos, a szocialista nsovüzemi gazdálkodás erre is módot p 'ott. Nagyabonyban Edmár Lajostól indult ki a kezdeményezés. Ügy meséli, hogy a felszabadulás után Bratislavában dolgozott teljes hat évig egy szőlőtermelő családnál. Itt ismerkedett meg ennek a rendkívül nagy hasznot nyújtó növénynek a termesztésével, Mikor 1950-ben a szövetkezet mellett döntött a falu. n#pe, Edmár Lajos előállt javaslatával. Telepítsünk szőlőt, — javasolta. Sokan kételkedve fogadták javaslatát, de nem így a szövetkezet vezetősége. Talajvizsgát csináltak s a falu nyugati szélén hozzákezdtek a szőlő telepítéséhez. Ma már tíz hektáron díszlik ez a növényfajta. S Edmár Lajos Fekete Józsi bácsi, Kubacsni Benedekke' meg László Pállal nem győzik dicsérni akkori elhatározásukat. — A tavaly is 100 mázsa szőlőt adtunk be, s ezenkívül 1*20 hektó borunk is lett — mondják a szőlőtermelők. — Az idén még jobb termést várunk. Különösen a rizling meg a muskotály ígér nagy termést A férfiaknak segítő társaik is vannak. Lábadi Irén egész lányseieggel szorgoskodik a mézédes szőlőt kínáló tőkék között. Gyomtalanítják a sorközöket, készülnek a vidám szüretre. KÖVETÉSRE MÉLTÓ PÉLDA A nagyabonyiak példája csakhamar követőkre talált Csallóközben \ hodosiak, balázsfaiak, csécsényiek és a iíiihályfaiak is hozzáláttak a szőlő termeléséhez. Néhány nap múlva ünnepli nyolc éves fennállását a nagýabonw szövetkezet. Sikerekben gazdag . nyolc évet hagytak maguk mögött. A közös munka, a nagytáblás gazdálkodás emberibb, gazdagabb életet teremtett a falu földműveseinek, mint az egyéni küszködés. S a nagyabonyiak azt 'okádják a jövőre vonatkozólag, |még sikeresebben építik közös gazdaságukat a tagság és a társadalom javára. F. K. ÚJ SZÖ 9 * 1958. szeptember 11.