Új Szó, 1958. szeptember (11. évfolyam, 242-271.szám)

1958-09-06 / 247. szám, szombat

MOGVAMI T

OWA Ez most a jelszó Szőgyénben Há ŕ igren, hogyan tovább. Szőgyénben mostanában ez a kérdés foglalkoztatja leginkább az embereket. Megmaradni-e továbbra is a kisparcellás gazdálkodás mellett vagy a szövetkezet tagjaival közösen, nagy táblákon folytatni a termelést? Nagyon fontos, egyben igen nehéz kérdése ez ma a falu kis- és középparasztjainak. Az elhatározás annál nehezebb ... mert egy ízben már a parasztok közül sokan voltak a szövetkezetben, de akkor még nem hittek a közös gazdálkodás jövőjében és sokan indokolatlanul otthagyták a szövetkezetet. Persze, most már másképpen néznek a közösre, mert a szövetkezet sokat fejlődött, gazdagodott, tagjai elsajátították a nagyüzemi gazdálkodás vezetésének művészetét és ezáltal egyre szebbek a közös erőfeszítés eredményei. De ezenkívül még más is közrejátszik! Legfőképpen az, hogy a szőgyéni sajátos példákon, kézzelfogható tényeken keresztül meg lehet mutatni, hogy mennyivel mášabb, kultúráltabb a szövetkezeti tagok élete az egyénileg gazdálkodókénál. Vajon miért? Elsősorban is, mert a szövetkezet állattenyésztése elég jól jövedelmez. A sertéstenyésztésben például 11 az átlagos malacszaporulat s ennek tulajdonítható, hogyha bár el is adtak sertésekből, mégis 1600 kisebb-nagyobb hízómalac gömbölyödik a kutricákban. A szarvasmarha állománytervét 95 százalékra teljesítik és az év végéig előreláthatólag itt is elérik az előirányzatot, mert jelenleg 100 magasborjas üsző áll a közös istállóban. Mindent egybevetve jobbak lettek a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményei, több jut eladásra is és ez természetszerűleg fokozza a közös bevételeket. Szeptember végéig például 2 millió 700 ezer korona bevételt irányoz elő a termelési és pénzügyi terv. Ebből augusztus derekáig kevés híján 2 milliót bevételeztek, de a kertészet és az állattenyésztés további jó eredményei után arra is megvan a kilátás, hogy túllépjék az előirányzatot. A gabonatermés — mint ismeretes — nem érte el a kívánt hozamokat, hiszen 50 vagonnal termett kevesebb a vártnál. A szövetkezet azonban amellett, hogy teljesítette a gabonabeadást, még 20 vagon sörárpát és mintegy három vagon zabot adott el terven felül, előnyös felárakon. Természetesen a tagoknak is jutott a termésből, hiszen 2,5 kilogrammot \ mértek ki minden ledolgozott munkaegység után. Hogy ez a mennyiség busásan fedezi a tagok önellátását, abból is kitűnik, hogy a tagság összesen három vagon búzát adott el szabadon a kiadott természetbeni járandóságokból. A szövetkezet fejlődése tehát kézzelfogható. Ámde kérdés, hogy tudnak-e minderről a falu még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztjai, i Nézetünk szerint kevés gazdálkodó ismeri a közös gazdálkodás e szép sikereit. Hiszen a faluban ez idő szerint javában folyik a tagtoborzás és semminemű felirat vagy érvanyag nem hirdeti a közös összefogás eredményeit. Nem csoda ezek után, hogy eddig csak 15 földművest tudtak meggyőzni a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. A másik nagyon fontos dolog, amely mellett semmi szín alatt sem lehet szó nélkül elmenni az, hogy az egyénileg gazdálkodók nem képesek lépést tartani a termelésben a szövetkezettel Az egyénileg gazdálkodók évi tervüket a sertéshúsból 27 százalékra, tejből 52-re, tojásból 63-ra, míg gabonából alig 40 százalékra teljesítik. Az utóbbi termékből az előírt 60 vagon helyett csupán 20 vagon gabonát adtak közellátásunk-' nak. Az éremnek tehát két oldala van, mely egyrészt a közös gazdálkodás előnyeiről, másrészt pedig a magángazdálkodás hátrányairól tanúskodik. Ez a tény éppen ezért nem lehet közömbös olyan nagy faluban, ahol a magángazdálkodók csaknem 1700 hektár földet művelnek meg, mert az alacsony színvonalú termelés mellett saját magukat és az államot is jelentős mértékben megkárosítják. A járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság abbeli igyekezeté ben, hogy elősegítse a falu fejlődését népnevelők küldésével segítséget nyújtott a falunak. Az agitátorok meg is jelentek és kötelességükhöz híven hozzáláttak a felvilágosító munkához. Arról azonban teljesen megfeledkeztek, hogy a szőgyéni EFSZ ki szélesítése elsősorban is a szőgyé niek, a helyi kommunistáknak az ügye. Ezeket nem vonták be a felvilágosító munkába és a falusi pártszervezet meg a HNB tagjai és a szövetkezetesek nyilván úgy érzik magukat, mintha a kis- és középparasztok megnyerése csak másodrendű kérdés lenne számukra. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a falu részéről csupán három ember, Jankovský Ferenc, a falusi pártszervezet elnöke, Metz Kornél, a HNB elnöke és Gyuricsek Pál titkár foglalkoznak a helyi szövetkezet kiszélesítésének kérdéseivel. Ugyanakkor több mint 50 kommunista, a HNB csaknem 36 tagja és a szövetkezetesek távolállnak a történésektől. Pedig mennyivel mások lehetnének a meggyőző munka eredményei, ha a helyi viszonyokat, embereket jól ismerő falusi kommunisták a szövetkezet legjobb tagjai beszélnének a falu gazdasági és kulturális fejlődésének távlatairól. Kunyík Balázs köztiszteletben álló 4 és fél hektáros egyénileg gazdálkodó is azt lesi, hogy végre helybeli népnevelővel vitathassa meg a szövetkezetről való nézeteit. Igaz ő reá azt mondják: nehezen érti meg a dolgokat, pedig igen sok egyénileg gazdálkodó nézetét képviseli. Olyan hangok is elterjedtek, hogy Kunyík belépésével legalább további 25-30 kis- és középparaszt beözönlésével lehetne számítani a szövetkezetbe. Hogy ez az állítás mennyiben fedi a valóságot, nem sajnáltuk az időt és ellátogattunk Kunyík Balázs portájára. — Tudóin, hogy előnyösebb a közös gazdálkodás — mondja egykedvűen — dehát már én voltam egyszer a szövetkezetben... Amint beszél, bizony kitűnik, nem könnyű anyagról van sző. — Hogyan fogok megélni? Milyen körülmények között fogok dolgozni? — és ehhez hasonlón érvel. Valószínűleg sokkal nagyobb lett volna az eredmény, ha tegyük fel, velünk lett volna egy szövetkezeti tag, aki jobban ismeri a helyi viszonyokat. A szőgyéni feltételeket jól ismerő elmondhatta volna Kunyík Balázsnak — ezt később tudtuk meg —, hogy a gyümölcstermelésnek, a szőlőnek igen gazdag talaja van a falu határában, amelynek a termelését még szélesebb méretekben is ki lehetne fejleszteni. Meg azt, hogy érdemes a szövetkezeten belül foglalkozni tenyészállatokkal, birkákkal. Ezek tenyésztése szintén kifizetődő, csak hát... hozzáértő emberekre van szükség, akik ezt az egész termelést irányítanák és fejlesztenék. Minden bizonnyal ilyen jól megszervezett belterjes gazdálkodás mellett sokkal magasabb iehetne a munkaegység értéke a mai 16 koronánál. Ez és a falu több más parasztjánál tett látogatásunk arról győz meg, hogy az agitációt az eddig érvényesített módja helyett új mederbe kell terelniük a kommunistáknak. Nem elég, ha csupán a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit hangoztatják. Ehhez a gazdasági kérdések legapróbb részletekig történő elemzése is szükséges és az, hogy a parasztokkal megismertessék: ebben az országban, amelyben közös célért, a szocializmus építésének befejezéséért folyik a harc, csakis a nagyüzemi gazdálkodásnak van jövője. És ami szintén fontos tényező, hogy minden kommunista és szövetkezeti tag kapcsolódjék be a felvilágosító munkába, mert csakis az ő kitartó, türelmes munkájuk nyomán kapnak egyértelmű feleletet feltett kérdésükre a szőgyéni gazdák, vajon hogyan tovább: a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásé a jövő. SZOMBATH AMBRUS A komáromi hídalkatrésx készítők között Komáromban, az érsekújvári út mellett a Vág jobb partján van a Hídépítő üzem, amelynek dolgozói előregyártott hídalkatrészeket készítenek. A vaskonstrukciót — az armatúrát — Kincer József és társai szerelik össze. A becsövezés után közösen végzik a zsaluzást és az ellenőrző munka után megindul a betonozás. — Mennyi ideig tart egy híd alkatrészeinek komplet elkészítése? — Két-három hónapig. Ivan Kulička fiatal mérnök is bekapcsolódik a beszélgetésbe. Dicséri a PREFA kollektíváját. A munkafeltételek azonban jobbak is lehetnének. Jó lenne ha minden egy tető alatt lenne, s a berendezeseket is ki lehetne böviteni. A beton-ciklon keveröben elkészült anyagot autók szállítják a formákhoz. A formák bebetonozása után a kész hídalkatrészeket daru segítségével elraktározzák, későt b vagonba rakják és elviszik a kijelölt helyre. Féső Antal elvtárs vezet bennünket az építkezésen. Megtudtuk, hogy az előregyártóit hídalkatrészekkel sok fát, vasat takarítunk meg és emellett meggyorsul a hidak építése. Az üzemben sok az újító. Ezek közé tartozik Kocsis és Varga elvtárs is. A megrendelések állandóan nőnek '— mondja Niederkirchner József elvtárs. A munkásoknak a szaktudása elég jó, bár a fizetésben az iskolai képzettség még nincs teljesen díjazva — szólt közbe Jaszovszky Béla elvtárs, az üzemi tanács elnöke. — Az eredmények, emelyeket elérünk — közösek — folytatja. — Kinek dolgoznak most — kérdjük — A hídalkatrészeket Sered, Streéno, Erseleújvár részére készítjük és ezenkívül terven felül Zmtva részére is Az idő gyorsan halad, sok a munka. Fésű elvtársnak is jut belőle bőven. Nem zavarjuk tovább. De végül hadd mondjuk el, hogy az üzem dolgozói nemcsak az&K igyekeznek, hogy idejében teljesítsék az évi tervet, de a Nagy Októberi Forradalom 41. évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy a harmadik negyedévben 880 000 korona értékű hídalkatrészt készítenek egy héttel a határidő előtt. B. P. Hetvenöt éves a modort majolikaipar A Szlovákiai Ipari Szövetkezetek Szövetsége előkészületeket tesz a modori majolika ipar 75 éves fennállásának megünneplésére. A szövetség ez alkalomból nagyszabású kiállítást rendez, amelyen bemutatja a modori majolika összes készítményeit, amelyeknek több százéves történelmük van. A kiállítással egyidőben Modor vtíros 800 éves fennállását ünnepli. K. Bajcson megnyíl

t a mezőgazdasági tanonciskola •J? A Bajcsi Állami Gazdaságban Maťašovsky József elvtárs, az állami Ji? gazdaság igazgatója ünnepélyes keretek közt a napokban megnyitotjf' ta és rendeltetésének átadta az állami gazdaságok mellett működő " első mezőgazdasági tanonciskolát. Az ünnepélyes aktuson jelen voltak a kerületi és járási pártbizottság funkcionáriusai, valamint a járási és helyi nemzeti bizottság funkcionáriusai és a gyermekek szülei. A Bajcsi Állami Gazdaság igazgatósága, hogy valóra váltsa a CSKP XI. kongresszusának határozatát, megszervezte és elsőnek megnyitotta az új kétéves mezőgazdasági iskolát. Maťašovsky elvtárs ünnepi megnyitó beszédében rámutatott arra, mi a célja az új mezőgazdasági tanonciskolának: megismertetni, megszerettetni a tanulókkal az elméleti tanuláson keresztül a gyakorlatban is a haladó, korszerű mezőgazdasági tudományt, jő szakkádereket nevelni ezen az iskolán a fejlődő mezőgazdaságunknak, hogy meghatározott időn belül mezőgazdaságunk fejlett szakkáderekkel legyen ellátva, hogy így valóra tudjuk váltani Pártunk XI. kongresszusának határozatát, mezőgazdaságunk gyors fejlesztését. Ehhez pedig szükséges, hogy ifjúságunkat teljes mértékben megnyerjük a mezőgazdasági tanonciskolának, hogy itt növelhesse tudását, megismerkedjék a haladó agrotechnikával és zootechnikával és új ismeretekkel gazdagítsa tudását, s így lehessen a hektárhozamok és az állatok hasznosításának a mestere. Iskolánk tanító-kara jól felkészült, hogy az iskola elérje a kitűzött célját, csak a tanulók részéről kell a szorgalom és az akarat — ez pedig a tanulóknál nem hiányzik. Psenák József, Bajcs. TARTSUNK LÉPÉST Közismert az a mondás, hogy aki megáll — lemarad. Am nemcsak közismert, hanem mindenki igaznak is tudja. Mégis megesik, hogy még az igazán fontos, életbevágó dolgok iránt is sokszor közömbösek vagyunk, ami nem csupán a közérdek kárára van, hanem — közvetve vagy közvetlenül — magunknak is árt. Igaznak tudjuk, mert hiszen naponta tapasztaljuk, hogy a mai élet megköveteli tudásunk szüntelen fokozását. S ez nem vonatkozik csak a szaktudásra, hanem egyúttal s legalább ugyanolyan, ha nem nagyobb mértékben ideológiai tudásunkra is. De miért is elkerülhetetlen és szükséges elméleti tudásunk elmélyítése, miért figyelmeztetjük a dolgozókat erre a feladatra, miért fektetünk oly nagy súlyt erre a kérdésre? Hazánk ma nagy változásokon megy keresztül. Ezek az emberiség történelmében a legnagyobb, leglényegesebb forradalmi változások. Ä burzsoá forradalmak idejében is nagy változásokon ment keresztül a társadalom. Am akkor az új uralkodó osztály, a burzsoázia oly társadalmi rendet teremtett, mely a dolgozók további, most már tőkés kizsákmányolását biztosította. Ilyen társadalom megszervezése nem is lehetett a dolgozó tömegek érdeke. A burzsoázia a dolgozókat csak a forradalmi feladat negatív részének teljesítésére használta fel, éspedig a régi, feudális rend lerombolására. A pozitív, a társadalomszervező alkotó munkától elhatárolta őket, mert hiszen a dolgozók a burzsoáziával ellentétben értelmezték a szabadság, testvériség és egyenlőség jelszavát. Azonkívül jól tudjuk, hogy a tőkés rendszerben nem használhatják ki a társadalom fejlődési törvényeit. A fejlődés ezért ösztönszerű, a törvények vakon hatnak. Lényegesen más a helyzet napjainkban. Ma is új társadalom épül, de olyan társadalom, amelynek az a célja, hogy egyszer s mindenkorra felszámolja a kizsákmányolást, eltávolítsa az osztályokat s az osztálytagozódásbői származó különbségeket, s így véglegesen lehetetlenné tegyen mindennemű alárendeltséget és elnyomást. Ezért ennek az új társadalomnak a megszervezése nem csupán a munkásosztály, hanem minden dolgozó legsajátabb érdeke. Továbbá, míg a tőkés társad-Imi rendszer — amint már megemlítettük — ösztönszerűen, fejlődik, a szocialista és a kommunista társadalom építése elképzelhetetlen tudatos tervszerűség nélkül. A mi társadalmi rendszerünk tervszerű fejlődése szükségszerűség, oly törvény, amelynek mellőzése zsákutcába vezetne bennünket. Hogy hazánk szocialista építése igazán tervszerű legyen, hogy minél kevesebb akadályba ütközzék, szükséges, hogy az emberek milliói, az egész dolgozó nép aktív részvevője legyen új társadalmunk szervezésé- ' nek. Ebből viszont az következik, hogy nem elég csupán a végső célt ismernünk, hanem, hogy a szocializmus igazán öntudatos és megingathatatlan építői legyünk, tudnunk kell azt is, miért tűzhettünk ki magunk elé ilyen nagy célt s mi a módja annak, hogy a lehető leggyorsabb iramban közeledjünk e cél felé. Ma például tudnunk kell, miért szükséges a munkásbérek új rendezése, miért igyekszünk a mezőgazdaságban minél előbb elérni a szocialista nagyüzemi termelést, miért kell ébereknek lennünk az imperialista propagandával szemben, miért kell harcolnunk azok ellen a csökevények ellen, amelyek még a kapitalizmusból maradtak ránk. Ámde ebben a mi nagy, történelmi küzdelmünkben csak' akkor álljuk meg helyünket, ha nem hanyagoljuk el a marxi-lenini elmélet tanulmányozását, ha minden kérdés megoldásában a szocialista tudományos elmélet fog vezérelni bennünket. Ezért több időt kell szentelnünk Marx, Engels, Lenin, Gottwald müvei tanulmányozásának, az eddiginél többször kell fordulnunk hozzájuk tanácsért, ebből a forrásból kell merítenünk mind mélyebben. Pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja mint közvetlen feladatot kitűzte elénk a szocializmus építésének befejezését hazánkban. Sok munka vár ránk, nem könnyű a feladat, de teljesíthető. Nekünk, csehszlovákiai magyar dolgozóknak is ki kell vennünk részünket e feladatnak a teljesítéséből. A szocializmus nemcsak a cseh és a szlovák dolgozók ügye. Egész Csehszlovákia dolgcfzó népének ügye, ezért a mi legsajátabb ügyünk is. Ez az ország a nép hazája, s ezért nem másnak, hanem magunknak építjük. Am ez meglajveteli tőlünk, hogy a társadalmi élet minden terén ugyanolyan érvényes erői legyünk, mint hazánk többi dolgozói. Senki sem akadályozza érvényesülésünket. A cseh és a szlovák dolgozók örvendve fogadnak minden erőt, amely hozzájárul a közös cél eléréséhez. Kedvelik és szeretik a munkaszerető s szorgalmas magyar munkásokat. Nagyra becsülik azokat a sikereket, amelyeket a mezőgazdasági termelésben és a falu szövetkezetesítése terén elértek a magyar földművesek. Igen, közös a cél, közös az igyekezetünk s ezért közös az öröm az elért sikerekből. Am ha mégis van, ami akadályozhatja érvényesülésünket, akkor csak az lehet, hogy nem törődünk eléggé ideológiai tudásunk művelésével, szocialista öntudatunk megszilárdításával. Nem szabad lemaradnunk, s ha van lemaradásunk, mielőbb be kell hoznunk. A pártszervezetek, a párttagok legyenek a kezdeményezők. Győzzék meg és késztessék a pártonkívüli dolgozókat is^ hogy vegyenek részt a pártoktatásDan, hogy tanulmányozzák főleg Lenin és Gottwald műveit, hogy szilárdítsák szocialista öntudatukat. Az öreg kommunisták, a régi párttagok mutassanak példát ebben. Nagy gondot kell fordítanunk arra is, hogy a fiatalságot hassa át a tudásvágy. A fiatalság fogja építeni a kommunizmust s élvezni majd gyümölcsét is. De hogyan lelkesülhetne e nagy célért, ha nem lenne meggyőződve arról, hogy elérhető s mit noz neki, és az eljövendő nemzedéknek?! Feladataink nagyok és még nőni fognak, ezért tudásunknak is növekednie kell, különben nem lennénk képesek teljesíteni őket. Novotný elvtárs kongresszusi beszámolójában mindnyájunkat arra figyelmeztetett, hogy az ideológiai és a kulturális forradalom befejezése nélkül elképzelhetetlen a szocialista társadalom építésének befejezése. Hogy mi, csehszlovákiai magyar dolgozók vállvetve, közösen haladhassunk közös célunk felé a cseh és a szlovák dolgozókkal, hogy teljes mértékben érvényesülhessünk a gazdaság, az államvezetés s a társadalmi élet minden terén, ennek nagyon fontos előfeltétele, hogy ideológiai téren se maradjunk le s lépést tartsunk hazánk többi dolgozóival. Ezzel bizonyítjuk be, hogy szocialista hazánk igaz fiai, a proletár nemzetköziség igaz hívei vagyunk. RABAY ZOLTÁN ÜJ SZÓ 5 * 1958. szeptember 1Sk