Új Szó, 1958. szeptember (11. évfolyam, 242-271.szám)

1958-09-06 / 247. szám, szombat

Kulturális élet Handlován A handlovai Nagybánya felé vivő út jobboldalán, már közel a bányához, feltűnik egy régebbi stílusú tetszetős nagy emeletes épület, amelyen meg­akad a tekintetem. Megszólítok egy járókelőt és megkérdem, miféle ház ez. — Ez a bányászok üzemi klubja — feleli barátságosan. Miután ilyen nagy üzem klubjában még nem fordultam meg, nagy vára­kozással és érdeklődéssel lépek az épületbe. Az egyik teremben látom, hogy egy sereg 10—12 éves kislány ütemesen gyakorolja a tánclépteket, a balett művészi mozgását. E kellemes látványon kissé meglepődtem, mert még csak reggel kilenc óra volt. De oktatójuk közölte velem, hogy ki kell használni az iskolásgyerekek szünide­jét, másrészt pedig a balettnövendé­kek létszáma oly nagy, hogy az esti tanfolyamot is meg kell tartani. Az üzemi klub kulturális életéről egyébként Kovácsik elvtárs ad felvilá­gosítást. Tőle tudjuk meg, hogy van egy negyventagú, szép sikerrel műkö­dő fúvós zenekaruk, amely minden ünnepségen, akadémián vagy a kör­nyék szövetkezeteinek ünnepi rende­zéseinél közreműködik. Ez a zenekar egyébként negyvenöt éves múltra te­kint vissza. Az üzemi klubnak ezenkí­vül több jazz-együttese is van, ame­lyek a tánchoz szolgáltatnak zenét. Van egy nyolctagú cimbalmos-csoport, juk is, amelynek tagjai félsőnyitrai népviseletben népdalokat adnak elő. Megtudjuk, hogy a cimbalmos-együt­tesnek olyan jó híre van, hogy meg­hívták a Moravská Ostrava-i televí­zióba is egy fellépésre. Handlován igen értékes színjátszó csoport is működik. A színi csoport sokszor részt vett a ĽUT országos versenyén, és 1957-ben második díjat nyert. A kiváló eredmények elérésé­ben nagy része van Cigánek Tamás bányásznak, aki kiváló rendezői mun­kájáért 1958-ban a TUT kerületi ver­senyén diplomát' nyert. Az utóbbi időben a handlovai színi­gárda nagy sikerrel mutatta be Tyl Vérbíróság című művét. Annak előtte pedig egész sor haladó szellemű szín­művet adott elő nemcsak Handlován, hanem vidéken is, zsúfolt házak előtt. A színiegyüttesen kívül, van az üzemi klubnak egy 20-tagú esztrád­csoportja, amely kisebb jeleneteket, balett-táncokat és szólóénekeket ad elő. Az üzemi klub számos helyiségében különböző körök működnek; két gyö­nyörű, tágas, ötszáz ülőhellyel rendel­kező teremben tartják az előadásokat és a gyűléseket. Az állandóan épülő és szépülő Handlovának azonban e termek már szűknek bizonyulnak, és ezért most építenek egy új, jóval na­gyobb kultúrházat. A jelek szerint jö­vőre, 1959 végén nyílik meg az új, korszerű kultúrház. Amint meggyőződtünk róla, a hand­lovai bányászok és általában a lakos­ság élénk kulturális életet folytat. Ahogy a föld mélyében a szlovák, ma­gyar és más nemzetiségű dolgozók közös igyekezettel munkálkodnak a szén megszerzésében, úgy munkálkod­nak közösen a kulturális élet fej­lesztésében is. A klubban természe­tesen televízió is van, amelynek mű­sorát naponta több mint kétszázan látogatják. A bányásznap alkalmából Handlová meghívta a dorogi negyventagú szín­játszó-csoportot, amely Fehér István Bekötött szemmel című színművét adja elő. Handlová ezt a látogatást októberben viszonozza nagy bányász­esztrád zenekarával. A bányászok gyakran autóbusz-ki­rándulást tesznek, és több tanulmány­útra is ellátogatnak az ország külön­böző vidékeire. Legutóbb az Alacsony­Tátrában jártak, ahol három napig tartózkodtak. Szép eredményekkel dicsekedhet Handlová üzemi klubja. Sok szép ér­tékes és haladó szellemű színművet adtak elő, amelyek ostorozzák a bur­zsoá felfogást, de azért úgy véljük, még bátrabban kell olyan darabok után nyúlniok, amelyek a szocializmus eszméjét plántálják az emberek szí­vébe. Alaposan meg kell válogatni a műveket, hogy a szórakoztatás mel­lett a marxista világnézetre nevelje az embereket. Hogy mi a legközelebbi feladata az üzemi klubnak? Kovácsik elvtárs a XI. pártkongresszus határozatára utal. — Tudjuk, — mondja —, hogy mű­kedvelőink még nem működnek a megfelelő színvonalon, éppen ezért úgy kezdjük most szervezni a további kulturális munkákat, hogy tagjaink még magasabb szakképzettséggel ren­delkezhessenek és tehetségükkel hoz­zájárulhassanak hazánk kulturális for­radalmának győzelméhez. PRIHRADSKY LAJOS, Handlová. \|R0DAL0MRÖ L- KÜNWÉKRÖI EGRI VIKTOR: ÉGÖ FÖLD i 336 oldal, egészvészonkötésben, ára 14,90 Kčs. Egri Viktor történelmi regénye a mesz­szi középkorba nyúl tárgyáért. Pannónia lakóiról, a longobárdiakról szól, akik észak­ról jövet az V. században foglalták el a hűn birodalom összeomlása után a mai Dunántúl területét. Okulást, tanulságot hozó írás az „Égő föld". De ezen túl — vagy talán éppen ezért — izgalmas, az olvasó figyelmét mindvégig lebilincselő, megragadó olvas­mány. EMO BOHUŇ: PORLEPTE HISTÓRIÁK 278 oldal, egészvászonkötésben, ára 15,— Kčs. Az elmúlást, a rendiség és privilégiu­mok maradványaival még keresztül-kasul szőtt Monarchia bukásának korát és át­menetét a polgári demokrácia Csehszlo­vákiájába vonultatja fel a szerző „Por­lepte históriák" c. könyvében és ilyen­formán nem is egy, hanem két letűnt világ képeit vetíti olvasói szeme elé. VOJTECH MIHÄLIK: ÉVEK MÚLTÁN (Válogatott versek) 72 oldal, egészvászonkötésben, ára 11,20 Kčs. Vojtech Mihálik, a fiatal szlovák író­nemzedék egyik legérdekesebb és legte­hetségesebb tagja. 1953-ban az Éneklő szív című verskötetéért állami díjjal tün­tették ki. Lírai költő a javából, kifeje­zésmódja egyszerű, természetes, közel áll a nép és a népdalok kifejezésmódjához és mégis a legérzékenyebben tükrözik napjaink sokrétű érzelmeit, bonyolult éle­tünk nagy fordulatokban nem szűkölködő eseményeit. Ez a kis gyűjtemény — Fügedi Elek fordításában — a költő eddig megjelent köteteiből (Az éneklő szív, kivándorlók, A plebejus ing, Fegyveres szerelem, Nem szalmán halok meg) válogat össze egy csokorravaló verset. KRATOCHVIL: EGY MUSKÉTÁS CSODÁLATOS KALANDJAI 371 oldal, egészvászonkötésben, ára 16,— Kčs. A neves cseh író művészien megírt re­gényének háttere az egész akkori Euró­pát vérözönbe borító harmincéves háború mesteri tollal, teljes történelmi hűséggel megrajzolt kora. A regény hősének színes és lebilincselően izgalmas kalandjai mó­dot nyújtanak az írónak arra, hogy drá­mai, megrázó képekben ecsetelje a feu­dalizmus sötét korszakát, s benne az agyonsanyargatott egyszerű nép nyomo­rúságos életét és kiszolgáltatottságát, mind Európában, mind szerte az egész világon. A háború borzalmairól, a gálya­rabok minden képzeletet felülmúló szen­vedéséről, az ültetvényeken dolgozó rab­szolgák kilátástalan életéről rajzolt ké­pek — mindmegannyi éles tiltakozás az egyszerű nép érdekeinek merőben idegen, értelmetlen háborúk, a rabszolgaság és a faji megkülönböztetésből eredő elnyomás bármely formája ellen, ugyanakkor hű kifejezői az egyszerű, dolgozók ősrégi, de mégis időszerű vágyakozásának a béke. a nyugodt, szabad munkás élet és a népek testvéri együttélése után. ANATOLE FRANCÉ: ANGYALOK LÁZADÁSA 236 oldal, egészvászonkötésben, ára 16,50 Kčs. A küzdelmes és hullámzó, az optimista tettvágyat és a pesszimista visszahúzódást sürün váltó pályafutásra tette fel a ko­ronát a hetvenéves mester, amidőn meg­írta az „Angyalok lázadása"-t, talán leg­nagyobb remekmüvét. Az író a burzsoá társadalom dekadenciáját ábrázolja és a polgári demokrácia szatíráját adja. E mü­vében megelevenedik az egész európai kultúra sűrített története, átitatva a hu­manista író ember- és békeszeretetével. ILF—PETROV: A TIZENKÉT SZÉK I.—II. 554 oldal, Olcsó Könyvtár sorozat, a két kötet ára fűzve 6,— Kčs. Egy alkalommal felettébb érdekes je­lenetnek voltak szemtanúi a járókelők N. járási székhely főterén. Fjodor tiszte­lendő atya egy pompás széket cipelt ha­zafelé a tőle telhető legnagyobb sebes­séggel. Ám egyszerre csak mögötte ter­mett a városka egyik köztiszteletben álló tisztviselője és megragadva a széket, he­vesen rángatni kezdte. A lelkipásztornak egyetlen fegyvere volt a váratlan orv­támadó leküzdésére, s ezt habozás nélkül harcba is vetette: jól célzott rúgásokkal illette ellenfele térkaláesát, valamint sípcsontját. Az egymást követő súlyos testi sértéseket a köztiszteletben álló úr megfelelőképpen viszonozta, s minden­képpen meg akarta kaparintani a fentebb említett széket. Hogy miért volt olyan égető szüksége a két tekintélyes férfiúnak erre a szék­re? — Erre válaszol a mulatságos, remek olvasmány: a két kitűnő szatirikus író remek humora, sziporkázó szellemessége szövi át a regényt. MARK TWAIN: AZ ARANYKOR 508 oldal, egészvászonkötés, ára 28,50 Kčs. Az Aranykor Mark Twain első regénye. Gúnyos és szentimentális képe az ameri­kai századfordulónak, amikor merész tet­tekkel, fantasztikus ötletekkel, gátlásta­lan módszerekkel néhány hét alatt millió­kat lehetett keresni — vagy mindent el­veszteni, vagyont, szerelmet, becsületet egyaránt. Az edinburgi nemzetközi filmfeszti­válon Jiri Krejčik „Dulska asszony erkölcse" c. filmje és a „Mellékvágá­nyon" c. szlovák rövid film fogja kép­viselni a csehszlovák filmmflvé-inot. A fesztivál augusztus 24-én kezdődött és szeptember 14-én ér véget. A Mladé Boleslav-i járási pártbi­zottság dolgozói az első köztársaság­ból való munkás-színház haladó dra­maturgia jelentős okmányára bukkan­tak a városi levéltárban. Megtaláltál: a nemrégen elhunyt Bukovsky elvtárs színdarabját a kínai nép forradalm harcáról. A „Kína ég" című színda­rabot 1928-ban a szigorú cenzúra-be­avatkozások ellenére bemutatták a munkásházban. A színjátékot áthatja a kínai forradalmi mozgalom győzel­mébe vetett törhetetlen hit. A városi színház újabb dramaturgiai átalakítás után jövő év tavaszán mutatja be a darabot a járási pártkonferencia al­kalmából. A prágai Állami Gyermek-könyv­kiadó Vállalat immár másodszori ki­adásban jelenteti meg Antonín Zápo­tocký Barunka c. ifjúsági könyvét. A szerző édesanyjának gyermekkorát ismertető képek, — melyekből a cseh természet költészete árad, s amelyek megmutatják a dolgozó ember nehéz életét a múltban, — megnyerték a kis olvasók szívét. Ehhez még hozzájárul az egyszerű és zamatos elbeszélő stí­lus, mellyel a szerző Božena Nem­cová „Nagyanyó"-jának nyomán is­merteti egy év eseményeit egy cseh faluban. A könyvet Milada Marešová rajzai díszítik és Jošef Rybák záró­szavával fejeződik be, melyben leírja a könyv születésének történetét. A martini Hadsereg Színház e na­pokban néhány cseh városba látogat, amelyekben a Szlovák Nemzeti Felke­lés évfordulója ünnepségeinek kereté­ben bemutatja állandó műsorának több sikerült előadását. Többek kö­zött Plzeňbe, Klatovba, České Budé­jovicébe, Jindrichov Chradecbe, Česky Krumlovba, Písekbe, Domazlicébe és Táborba látogat. LA CIOTAT dél-franciaországi vá­rosban felavatták a Lumiére testvé­rek emlékére emelt emlékművet. Az ünnepség a mozi feltalálóinak uno­kái jelenlétében zajlott le. Az emlék­művet a strandon, fenyőfák árnyéká­ban állították fel, szemben a Lamar­tine és Pierre Loti által megénekelt „Szerelem-öböllel". f A szocialista realizmus és napjaink irodalma i. A szocialista realizmus kérdései egyre időszerűbbekké válnak nap­jaink világirodalma számára. A szo­cialista realizmus megjelenéséhez és f jlődéséhez napjaink irodalmá­nak olyan jelenségei fűződnek, ame­lyek lényeges haladást hoznak az emberiség művészi fejlődésében. A szocialista realizmus nemcsak a szovjet irodalom módszere; a szo­cialista országok fiatal irodalmának fejlődéséhez,, valamint a tőkés világ számos haladó írójának alkotó mun­kájához elválaszthatatlanul hozzá tartozik. A tömegeknek a szocializmusért folytatott harca mellett nyíltan ál­lást foglaló irodalom térhódításától rettegve a reakció megfújta a ria­dót. S jóllehet a szocialista realiz­mus hívei senkire sem kényszerítik rá nézeteiket, a művészi alkotás hi­vatásáról vallott felfogásukat, a re­akciósok és a szolgálatukba szegő­dött revizionisták dühödten támad­nak rá a szocialista realizmus el­veire. Az új irodalom ellenfelei ellensé-­ges támadások helyett, tanulmányoz­hatnák például - ha ők ezt akar­nák — a történelmet és meggyő­ződnének a szocialista realizmus megjelenésének történelmi szükség­szerűségéről. Aki ismeri a világiro­dalmat, jól tudja, hogy már a XIX. század végén Európa legnagyobb írói — Zoia, Anatole Francé, Ber­nard Shaw, Verhaeren — az alko­tást összekapcsolták a szocialista mozgalommal és arra törekedtek, hogy biztos utat találjanak a nép alső rétegeihez. S mint ismeretes, törekvéseik — ha nem is diadal­maskodtak —, mégis óriási hatást gyakoroltak a világirodalom egész fejlődésére. Svätopluk Čeh 1898-ban a mun­kásokhoz intézve szavait, a követ­kezőket írta: „Ügy vélem, hogy kö­zülünk, cseh tollforgatók közül a legtöbben mellettetek állnak a tár­sadalmi megújhodás kérdésében, s Irta: J. Anyiszimov hogy általában a szocializmus esz­méinek sokkal több híve yan ér­telmiségünk soraiban, mint azt a jelenlegi körülmények között gon­dolni lehetne." Ezt a nézetet vallotta akkoriban sok más író is, aki megkísérelte hogy új látóhatárokat tárjon fel az irodalom előtt. Még tovább jutott ezen az úton A. M. Gorkij, aki mint látjuk, nem állt elszigetelten me­rész alkotó kereséseivel. Nagyszerű felfedezése, a szocialista realizmus módszere orosz földön valósult meg ugyan, de az egész emberiség köz­kincsévé vált és világszerte szoro­san hozzátartozik az irodalom hala­dó törekvéseihez. Gorkij e jelentős győzelmének történelmi okait tanulmányozva nem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy a világ forradalmi mozgalmá­nak súlypontja akkoriban Oroszor­szágba tevődött át, hogy Gorkij „Az anya" című regényében az el­ső orosz forradalom utáni mélyre­ható társadalmi változások tükrö­ződtek, hogy e forradalom teljében Lenin „Pártszervezet és pártfroda­lom" című cikke megnyitotta az utat ama új irodalom számára, amely képes rá, hogy „kitépje ma­gát a burzsoázia rabságából és egy­beolvadjon a valóban haladó és kö­vetkezetesen forradalmi osztály mozgalmával." A szocialista realizmus megjele­nése és kialakulása nagyarányú és sokrétű folyamat, amelynek világ­történelmi jelentősége van. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom által életre hívott szovjet irodalom merész kutató tevékenysé­gében Gorkij nagy tapasztalatára, az élenjáró demokratikus művészet­re, az egyetemes irodalom legjobb, leghaladóbb alkotására támaszko­dott. A szovjet irodalom már a kezdet kezdetén sem szigetelődött el. Nem véletlen, hogy mindjárt a forrada­lom elején oroszra fordított első külföldi regények közijtt ott találjuk Barbusse „Tüz" című művét, amely oly erőteljesen tükrözi, mint ébred­nek az első imperialista világháború hatására a tömegek. Ez a regény a szocialista realizmus első hajtásai közé tartozott a franica irodalom­ban. Lenin és Gorkij közismerten nagyra becsülte ezt a prófétikus erejű könyvet. Lenin nagyrabecsülte John Reed „Tíz nap, amely megrengette a vi­lágot" című könyvét is, az első el­beszélő művét az Októberi Forrada­lomról. Ezzel a művel — amely ha­talmas nemzetközi visszhangot kel­tett, akárcsak Barbusse „Tűz"-e —, kezdődik az amerikai szocialista rea­lizmus története. A szovjet irodalom tekintélye — hatalmas erőinek fokozatos fejlő­dése arányában — szerte a világon megnövekedett. Lű H-szün, a nagy kínai író mondotta, hogy az ő kép­zeletében a szovjet irodalom hason­ló Prometeusz tüzéhez, amely a lel­kesedés lángját gyújtja ma fel minden becsületes ember szívében. Ezek a hasonlatok a történelmi távlatot érzékeltetik és meggyőzően hangsúlyozzák, hogy a szovjet iro­dalom valóban új szakaszt nyitott meg az emberiség művészetének fejlődésében, s ezt a szakaszt elő­zetes történelmi fejlődés készítette elő. A húszas-harmincas években Gor­kij mind közelebb kerül a világ legnagyobb íróihoz. Anatole Francé. Romáin Rolland, Henri Barbusse, Heinrich Mann, Martin Andersen Nexő, Bemard Shaw A. M. Gorkijjal együtt védelmezi az emberiséget az új háború veszélyével szemben és együtt harcolnak a fasizmus el­len is. Majakovszkij költészete nem­zetközi visszhangot keltett. Kínában Lü H-szűn a nemzeti felszabadító harcnak szenteli alkotó munkáját és bizalommal nyitja meg a kínai nép új kultúrája felé vezető utat. Saját alkotó munkájáról szólva kije­lentette, hogy „a forradalom pa­rancsait követi." Indiában Prem Chand figyelemreméltó műveket al­kot, amelyek azt bizonyítják, (hogy ez a nagy nép kész egész magasz­tos erejével síkraszállni szabadsá­gának és függetlenségének megvé­déséért. Erősödik a haladó irodalom alko­tó egysége az egész világon, egyre szélesebb körben keresik az új utat. A világirodalomban megjelennek a szocialista realista szellemű művek. Ilyenek például az „Elvarázsolt lé­lek" utolsó kötetei, amelyek azt mutatják, hogy Romáin Rolland al­katása űj utakon járva közel került ji francia nép forradalmi erőihez, ilyen Theodor Dreiser „Amerikai tragédiá"-ja, amely a kapitalizmust Amerika egyszerű embereinek ha­lálos ellenségeként ábrázolja, akiket eltapos a „vaspata." A mű szemlél­tetően mutatja, miként erősödik az elnyomottak olthatatlan haragja ki­zsákmányolóikkal szemben. Az ilyen művek megyőzően bizonyítják, mi­lyen hatalmas lehetőségeket tár fel a valóságnak forradalmi fejlődésben való ábrázolása. A szovjet írók első össz-szövetsé­gi kongresszusának nagy nemzet­közi visszhangja volt. A szocialista realizmusnak a kongresszuson ki­fejtett alkotási programja nagy ha­tást tett a külföldi haladó írókra, lelkesítette, segítette őket a merész útkeresésben. Aragon hazatérése után cikksorozatot közölt, amely kezdetét jelentette a szocialista rea­lizmus kérdései elméleti kidolgozá­sának Franciaországban. Különösen ki kell emelnünk „Szocialista rea­lizmus és francia realizmus" című cikkét, amelyben kimutatja a szo­cialista realizmus nemzeti jellegét, azt a jellemvonását, miszerint min­den orszácban a maga sajít fejlő­dési útját követi, összefüggésben az illető ország történelmi sajátos­ságaival és nemzeti hagyományai­val. A kultúra védelme érdekében ösz­szehívott párizsi nemzetközi író­kongresszuson 1935-ben Barbusse azt mondotta, hogy az emberiség „az irodalom csodálatos gazdagodá­sának" korszakába lépett, amelyben az irodalom előtt oddig példa nél­kül álló lehetőségek nyílnak meg. „A magasztosság eredeti szimfóniá­ja, széleskörűsége és gazdagsága ­ime ezek a holnap irodalmának leg lényegesebb vonásai." I 2. | A második világháború után a modern irodalomban újabb történel­mi változások mentek végbe. A ke­let-európai országokban és Ázsia egyes országaiban létrejöttek a népi demokráciák s velük egyidejűleg megjelent az új irodalom. A szocializmus országaiban az irodalom olyan gyorsan fejlődik, hogy egyes rendkívül fontos jelen­ségek tanulmányozása és elméleti általánosítása nem tudott lépést tartani e fejlődéssel, noha ezen a téren igen sokrétű és lényeges problémákat kell megoldani. Jóllehet az egyes szocialista or­szácok irodalma utánozhatatlan eredetiségével tűnik ki, mégis egés.c sereg olyan közös probléma van, amely természetszerűen^ vetődik fel ezen irodalmak mindegyike előtt. Olyan társadalmi adottságok jönnek létre, amelyekben az irodalom je­lentősége elképzelhetetlenül nagyra nő a nép életében. Lehetetlen, hogy az említett országokban végbemenő gyökeres társada^ni átalakulások no rsgadják magukkal a hivatásához hü írót. Az írót maga az élet vezeti rá a kitartó keresés útjára. S minél el­mélyültebb ez a keresés, annál vilá­gosabbá válik az író számára, hogy a szocialista realizmus módszere le­hetővé teszi az új válóság minél átfogóbb és minél elmélyültebb megismerését. Az érvényesülés útján minden űj irodalomnak meg kell küzdenie n reakciós erők elszánt ellenállásává 1 Magyarországon - mint ismerete^ - a nép ellenségei a szocialista realizmus elleni veszett támadást a ľ ellenforradalmi lázadás előkészítésé vei egyidejűleg indították el. S ez igen jelentős dolog; a szocialista realizmust nem lehet elválasztani a szocialista forradalom eszméitől. Nemrég Lengyelországban ütötték fel a fejüket nagy számban a szo­cialista realizmus ellenfelei. Ma már napról napra nyilvánvalóbb ezeknek az irodalmároknak a csődje, s egye­sek közülük kénytelenek elismerni, hogy a revizionizmus tobzódása nagy ÜJ SZÓ 6 * 1958. szeptember 1Sk

Next

/
Thumbnails
Contents