Új Szó, 1958. szeptember (11. évfolyam, 242-271.szám)

1958-09-03 / 244. szám, szerda

Háromnegyed na

p alatt egy lakásegység Üj építkezések Bratislavában Bratislavában a Kukučín, Robotnícka, Skultéty és Hlučinsky utcák térsége még több mint két évvel ezelőtt tarka képet mutatott: régi, kopott házacskák, farakások, fabódék, szűk utcácskák és mellékutcák útvesztőjét láthattuk itt. Mikor két évvel ezelőtt építészek jöttek erre a helyre az utcák lakói közül senki sem sejtette, hogy a felismerhetetlenségig megváltozik ez a környék. Annál is inkább, mert nem tartották természetesnek, hogy a város ezen eldugott részében olyan munkát végeznek az építészek, amely egyszer nemcsak városunk polgárai de a külföldi vendégek érdeklődésének középpontjába kerül. Lakás lakás mellett, háztömb háztömb piellett nőtt, s ma már 370 egy, két, három és négyszobás lakást számolhatsz itt meg. Már előkészítették az új üzlethelyiségek építkezési helyét is. Vítek mérnöknek, az építkezés iparosítására alakult intézet dolgozójának íróasztalán már látható az eljövendő új üzlethelyiségek képe, melyet a legközelebbi időben dolgoznak fel az építészek. Bratislavában lesznek az első, részekből szerelt üzlethelyiségek Csehszlovákiában. És ugyanebben a körzetben lesznek az első panelből szerelt nagy garázsok köztársaságunkban. De ezen képekhez vezető út nem volt olyan könnyű és mindaz, amit itt felépítettek még nem olyan tökéletes technikailag, hogy hibátlan lenne. A tervezők nem értékelték kellőképpen a részlet-problémákat. Például elfelejtették kikérni a műszaki felügyeleti intézet hozzájárulását a felvonó berendezés és gépház üzembe-állításához. Így azután a lakók még nemrégen gyalog jártak az V. vagy VI. emeletre. A bratislavai Kmeť-téri szerelt BA (. panelház építői is elég későn okultak a szemét-lerakó hely hiányából. Ugy tűnik fel, hogy a BA VIII. szerelt panelháznál már észrevették, hogy kellemetlen hibát követtek el és igyekeznek megoldani a kérdést. De itt is félúton maradtak (Azt hiszed, kedves olvasó, hogy ezek csak apróságok. De ezek az „apróságok" már nem egy „családi" veszekedést okoztak.) Ha még hozzátesszük a rések és homlokzat szigetelésének nem kellőképpen értékelt kérdését, akkor előttünk állnak mindazon fogyatékosságok, melyek a nagyközönség szemében jelentősen csökkentik az első szlovákiai panelből készült lakónegyed építésén kifejtett munkát. Komolyan foglalkozni kellene ezekkel a fogyatékosságokkal főleg ma, amikor harcot folytatunk a haladó munkamódszerek érvényesítéséért más vállalatokban is (pl. az öntött beton felhasználásáért, stb.) A bratislavai építészeti dolgozóknak sokat kellene tanulniok a gottwaldovi építészektől, akik már a G 1958 típusú lakóházakon dolgoznak. Nálunk inkább az építészeti külsőségekkel foglalkoznak. Központi kérdésünk az erkélyek formája, a homlokzat színe és hogy vajon a körablakokat üveggel vagy üveg nélkül készítsük, stb. Műszakilag azonban mintha egy helyben topognánk és ezzel nem értékeljük eléggé azt a nagyfokú gazdasági hatékonyságot, melyet az építés haladó módszere hozna magával. Nézzük azonban a kérdés másik oldalát is. Építészeti dolgozóink most fejezik be az első panelből készült lakónegyed építését. Fejleszteni kell mindazt a jó tapasztalatot, amit itt szereztünk. Alkalom van elég és a jó tapasztalatokat érvényesíteni kellene a Februári Győzelem utcai, a Hostinskej és Ružová Dolina-i, stb. lakónegyedeknél. Ami rossz, azt kihagyjuk az építészet szótárából, hogy a 370 lakásegység képét mindig szépnek őrizzük meg gondolatunkban. Befejezésül néhány számadat. Míg a Kmeť téri első BA panelház egy lakásegységének költsége jóval több, mint százezer korona, a BA IX. panelház lakásegységének építési költsége már jóval százezer korona alá csökkent. Míg a BA IV. panelház egy lakásegységének építési ideje két napig tartott, a IX. panelháznál építészeti dolgozóink ezt a munkát háromnegyed nap alatt elvégezték. Nézzük meg közelebbről ezeket az adatokat. A IX. panelház egy lakásának építési költsége pontosan 82 300 korona. A nyers szerelés az összes kiegészítő munkákkal együtt pontosan öt hónapig tartott. A IX. panelházban 60 lakásegység van. Tehát az építészeti dolgozók egy lakásegységet (mindig kétszobás lakásokra gondolunk) 2,1 nap alatt építettek fel. Egy ilyen lakásegység súlya kb. 73 tonna és 26 különféle fajtájú panelrészből áll. Természetesen ebbe a súlyba már beleszámítjuk az egész építkezés alapzatától egy lakásegységre esö részt, a földszint padlózatának súlyát, a földszinti falak és a nagy tömbház többi közös részeinek egy lakásegységre esö súlyát. A hagyományos téglából épült lakásegység legalább 200 tonnát nyomna és építési ideje az eddigi tapasztalatok szerint még mindig több, mint 12 hónapig tartott. Rekordot értek el a bratislavai Februári Győzelem utcában, ahol 11 hónap alatt építették fel, használatra készen a lakásegységeket. Míg egy panel-lakásegység komplett felépítésére kb. 850 óra szükséges, a téglából készült lakásegység építése 2 ezer munkaórát igényel. Természetesen ugyanannyi munkaerőt számítva. Míg egy panel-lakásegység bérköltségei most már pontosan 6 ezer koronát tesznek ki (alapásást, szerelés és komplettizálás), addig a hagyományos építkezési módszernél még mindig 10 ezer korona körül mozognak a bérköltségek. Egy másik jellemző példa. A BA VII. panelházat (38 lakás) ugyanabban az időben kezdték építeni, mikor a Steiner-utcai (35 lakásos) lakóhái zat. Ez hagyományos módszerrel ' épült. Míg a BA VII. panelházban mái nyolcadik hónapja lakik 58 megelégedett család, addig a Steinei utcai lakóház építői valamikor október végén jelenthetik, hogy elkészültek és csak ekkor költözhetnek be az első lakók. Tehát öszszesen 10 hónappal előbb adhatják át a lakásokat a panelházban. Ha még eltekintünk attól, hogy a panelházban lakó 38 család október végéig 76 ezer koronát juttat az állami pénztárba lakbér címén (egy lakás havibére átlagosan 200 korona) még égy nagy, sőt mondhatni hatalmas társadalmi, kulturális és nemzetgazdasági előny, hogy 58 család megelégedetten él az új lakásokban és ezenkívül a 76 ezer korona, amelyet a lakók lakbér címén lefizettek az állampénztárba. A bratislavai Priemstav dolgozói búcsúznak az első panelnegyedtől, hogy folytassák munkájukat a Februári Győzelem utcában, ahol még ebben az évben 180 lakásegységet adnak át a tervezett 468 lakásegységből. Habár még sok probléma áll e haladó építészeti módszer útjában, ezek mind megoldhatók és a mi Bratislavánk mind több panel-lakáshoz juthat. (J. k.) /Qrantjbáptya a fegyvernemi Itatá r BEFEJEZŐDÖTT a gabonabetakarítás s lassan őszre fordul az idő. Ez egyben azt is jelenti, hogy ismét elmúlt egy esztendő, mely kétségkívül a helyi szövetkezet belső megszilárdulásának sikeres éve volt. Ezt a tényt egyebek között a szövetkezet ellenőrző bizottsága is egyöntetű lelkesedéssel állapította meg és bár még szebbek is lehettek volna a közös gazdálkodás eredményei, megnyugvással kopogtatták az adatokat jegyzőkönyvükbe. Kecko Pál, az ellenőrző bizottság egyik ifjú tagja ügyesen jártatta újjait az írógép klaviatúráján és jóleső érzéssel rögzítette pénzbevételük 114 százalékos eredményeit. Az asztal körül helyet foglaltak az ellenőrző bizottság többi tagjai is, akik ritkán látott lelkesedéssel tekintettek végig a számsorokon. Paszterkovics Jánosnak, az ellenőrző bizottság elnökének még a szemüvegét is közelebb kellett illesztenie, amikor a munkaegységek felhasználását mutató könyv egyik középső lapjára tekintett. — Igen ... ez a valóság — duzzogja csöndesen, de úgy,hogy azért a körülötte ülők is jól meghallják. — 4000 munkaegység-megtakarítás!! EZ ÄM AZTÁN JELENT valamit egy közel 1000 hektáros szövetkezetben. Azonban János bácsinak valahogy még sincs ínyére a dolog és nem is átallotta megjegýeftni: — Nem egészen helyes, hogy mindenáron a munkaegységek megtakarítását forszírozzuk. — Hagyja csak, János bácsi — veti közbe Trnavszky László, a szövetkezet elnöke —, jól jönnek most a megtakarított munkaegységek a soron levő trágyahordásnál. Ha eddig nem is merítettük ki őket, nem jelenti azt, hogy feleslegesen terveztünk. Emlékszik-e, hogy tavaly és az idei tavaszon mennyi trágyát hordtunk ki a földekre? Ugyanúgy most az ősszel ugyancsak minden trágyát kiviszünk a földekre, hogy növeljük a talaj termöerejét. A MUNKAEGYSÉGEK kimerítését illetőleg nincs tovább vitatkozás, hisz mindannyian megegyeztek abban, hogy a hátralevő egységeket érdemes célra, a trágya kihordására rövidesen felhasználják. Az eszmecsere súlypontja inkább a takarmányalap biztosításának kérdéseire terelődik. — Mennyi is az évi szemestakarmány-szükséget? — vetik közbe a jelenlevők. A pontosság kedvéért inkább a termelési tervbe tekint a könyvelő, nehogy kevesebbet vagy többet mondjon a szükségletnél. Végül is, amikor rábukkant az adatokra, bejelentette: — 37 vagon teliben! — Ebből eddig azonban — veti közbe az ellenőrző bizottság elnöke — csak 10 vagont biztosítottunk. Jól kell tehát ezután spórolni az árpa — Uieg a kukoricadarával, hogy fussa a következő termésbetakarításig. Mindenesetre nem is olyan kétségbeejtő a helyzet, mert hiszen, ha ehhez hozzászámoljuk a még lábon álló kukoricatermést, mely hetven hektár körül mozog, akkor lényegesen kisebb lesz a hiány. Testvérek között is még vagy húsz vagon kukoricával lehet számolni, tehát a hiányzó mennyiség csupán hét vagonra rúg. Azonban nem lenne helyesebb, ha az etetési technikát, az adagokat vizsgálnák felül? Valószínű, hogy itt is sok rejtett tartalékra bukkannának. Amikor az ellenőrző bizottság a gabonabetakarítás és a termés tényleges eredményei felett napirendre tért, nem hailgatta el azt a körülményt sem, hegy a munkaegységre tervezett 3,50 kilogramm terményből csupán 2,70 kilogrammot tudtak adni egy-egy munkaegységre. A terméseredményekhez viszonyítva aránylag ez is elég magas természetbeni járandóság, de a tagság mégis úgy vélte, hogy akkor is meg kellett volna kapniok az előirányozott gabonamennyiséget, ha kevesebb termett a tervezettnél. Az ellenőrző bizottság azonban megállapította, hogyha például a kimért 2,70 kilogramm helyett csak 2,20-at osztottak volna munkaegységenként — amit a tagság így sem sínylett volna meg, mert a munkaegység pénzbeli értéke nem csökkent — ez a szemestakarmány — alapot közel két vagon gabonával, a hústermelést pedig legalább 50 mázsával növelte volna. MOST NÉZZÜK CSAK meg, mit veszítettek a szövetkezet tagjai: — Kétszáz mázsa gabona szabad ára 28 ezer korona. Ebből a mennyiségből 50 mázsa hús előállítása szabad áron értékesítve 67 ezer korona bevételt jelent. Miután a gabonát kiosztották a tagok között — melyet azok ugyancsak szabadon adtak él — tehát 67 ezer koronával csökkentették az összmunkaegység értékét, mely értéket a tagok az év végén pénzben elszámolva ugyancsak a kezűkhez kaphattak volna. Az ilyen eljárás után .joggal mondják hasonló emberekre; hogy közelebb érzik a kabátjukat, mint az ingüket. Mindenesetre az a fontos és célravezető, hogy a szövetkezet vezetősége és tagsága — ha későn is — mégiscsak tudatosította, hogy helytelenül járt el az indokolatlanul magas természetbeniek kiosztásánál. Ez megadja a további lehetőséget arra, hogy a kukoricatörés idején korrigáljanak hibájukon és lényegesen növeljék szemestakarmány-szükségletüket. Valóban igaz, még mindig kevés az ilyen szövetkezet, ahol a gazdálkodást mélyebben is elemzik. A fegyverneki EFSZ ellenőrző bizottsága többek között až eredmények ellenőrzésénél több szervezésből származó hibákra is rámutatott. Eddig ugyanis — csakhogy meglegyenek papíron a munkacsoportok — két csoportot tartottak nyilván. A valóságban azonban csak egy csoport létezett a növénytermelésben, ami semmi szín alatt sem biztosította a helyes munkaszervezést, mert a csoport tagjai, a kocsisok közel sem voltak érdekelve a termelésben. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG javaslatára nem is olyan régen Hévizi János és Kiss Gyula szövetkezeti tagok vezetésével két növénytermesztési csoport jött léire. Ezzel kapcsolatban Jávorka ' István találóan jegyezte meg: | — Biz ám nem kell már nógatni a j kocsisokat, hogy mikor fogjanak be. i Amint megetettek, nyomban felszerI számozzák a lovakat és hozzálátnak a munkához. Jelenleg a trágyahordást szorgalmazzák a kocsisok és érdekes, míg egy általános csoportban dolgoztak, alig raktak a kocsikra 10 mázsa trágyát. Ma ez már ritka jelenség és a kocsik megter'nelési átlaga 13—14 mázsa között mozog. Hogy mi serkentette erre a kocsisokat? Megtudjuk, ha megismerkedünk a jutalmazás elveivel. Ezelőtt átlagban, most meg mázsák után számolják el a munkaegységeket. Nem fordulhat tehát elö, hogy aki két téréssel kevesebbet csinált, ugyanannyi munkaegységben részesüljön mint azok, akik 14 mázsás átlagos súllyal szaporán igyekeztek meggyorsítani a trágyakihordást. A növénytermesztési csoportok egyébként nagy igyekezettel szorgalmazzák a talajelőkészítést és a tejes érésre meghagyott kukorica silózását. Az előzetes eredmények után ítélve hektáronként 950 mázsa kiváló nedvdús silótakarmányt helyezhetnek a gödrökbe. Ez annyit jelent, hogy a jelenlegi 700 köbméter silómennyiségüket további 700, esetleg 800 köbméterrel gyarapíthatják. Ilyenformán a szövetkezet minden egyes szarvasmarhára 25 mázsa lédús takarmányt biztosít, ami a rendelkezésére álló 30 vagon szálastakarmánnyal együtt elegendő etetnivalőval látja el állattenyésztését. Noha a gabonabetakarítás hetekkel ezelőtt befejzödött, még most is „aratnak" a szövetkezetben. Ezúttal azonban a kertészetben, mely egyik aranybányája a szövetkezetnek. Eddig 400 ezer korona folyt be a zöldségből, de még ennyi jövedelemre számítanak, hisz annyi a paprikájuk, paradicsomuk és egyéb zöldségféléjük, hogy több tucat vagonra lenne szükség, ha egyszerre el akarnák szállítani. KÉSŐ DÉLUTÁNRA járt az idő és a nap már igyekezett elbújni a láthatár mögé, amikor búcsút vettünk a falutól. A munkából hazafelé igyekvő fiaLalok, idősebbek vidám nótázgatása szállt az őszies, párás levegőbe. Ez a nóta a becsületes munka nyomán fakadt, mely oly gazdaggá varrázsolta a szövetkezetet és mindenkor tettre kész tagjait. Szombath Ambrus 600 vagonos gabonaraktár Pöstyénben Pöstyén nemcsak arról híres, hogy világfürdő, hanem arról is, hogy tekintélyes gyáripara van, amely létét a szocialista építőmunkának köszönheti. Azonkívül a mezőgazdaságban is A legújabb világtechnika forrása 80 ezer találmány vár kihasználásra ® Nagy lehetőségek nyílnak a műszaki fejlesztés terveinek összeállításánál •\z egyes reszortok és gazdasági termelő egységek a jövő évi tervjavaslatok kidolgozásának időszakában műszaki fejlesztésük tervezésénél felhasználják az Állami Szabadalmi és Normalizálási Hivatalban összegyűlt értékes anyagot. Anton Ra.ško mérnök, a hivatal bratislavai fiókintézete műszaki osztályának vezetője ezzel kapcsolatban ezt mondta a ČTK tudósítójának: • f • • • • „A múlt év májusában létesített fiókintézetünknek 88 ezer csehszlovák lalálmány áll rendelkezésére. — Számuk állandóan bővül. Például csupán 1958 januárjától újabb ezer találmányt jelentettek be. Egyúttal a külföldi találmányokról is van áttekintésünk. Nyilvántartást vezetünk a szabadalmi osztályok szerint, melyekben röviden jellemezzük a külföldi találmányok lé. nyegét. A külföldi találmányok leírásit Csehszlovákiában több helyen feldolgozzák és nyilvántartják. Szovjet találmány-gyűjteményt is létesítünk, melyekhez fiókintézetünk eredetiben hozzájut. Bratislavai tevékenységünk lényege abban rejlik, hogy a jelentősebb találmányokat és szabadalmakat a feltalálókkal és a termelő-reszortokkal együttműködve figyelemmel kísérjük, előzetesen felülvizsgáljuk és a találmányok megvalósításának tervébe sorozzuk. Megállapítjuk a találmány hasznosságát, esetleg segítünk a szükséges modellek elkészítésénél, vagy a próbák elvégzésénél, stb. Arra törekszünk tehát, hogy egy-egy jó műszaki gondolat minél előbb érvényesüljön a gyakorlatban. Emellett ingyenesen segítünk a feltalálóknak és az ésszerűsítőknek a szabadalmi bejelentések elkészítésében és kidolgozásában és közvetítjük a fontosabb találmányok és ésszerűsítő javaslatok felhasználását. Jelenlegi legfőbb tevékenységünk segítséget nyújtani a reszortoknak és a termelési-gazdasági egységeknek a műszaki fejlesztési tervek összeállításában azzal, hogy több száz szabadalmat és találmánybejelentést válogatunk ki számukra és terjesztünk elő kihasználásra. Fő törekvésünk, hogy minél nagyobb számú érdeklődő tanulmányozza a szabadalmi irodalmat, hiszen ez. a legújabb világtechnika kimeríthetetlen forrása. Célunk, hogy minden vállalat összegyűjtse szakmájának szabadalom irodalmát. Arra szeretném figyelmeztetni az érdeklődőket, hogy az őt állami tudományos könyvtárban — Bratislavában, Nyitrán, Zvolenben, Presovon és Kassán — is hozzájuthatnak a szükséges szabadalom-irodalomhoz. nagyszabású korszerű építkezéseket végeztek itt. A bratislavai Priemstav n. v. most fejezte be egy korszerű 600 vagonos óriási gabonaraktár építését. Az új gigantikus magtár hihetetlenül rövid idő alatt épült. Az építőmunkákat Novák, pardubicei építészmérnök tervei szerint teljesen automatikus módon 17 nap alatt befejezték. Minden munkát gép végzett. Az előre elkészített épülettáblákat csak össze kellett szerelni, úgyhogy itt a szokásos kőművesmunka teljesen elesett. Valamikor egy ilyen magtár felépítése 15 hónapot vett igénybe. A gépesített szereléssel kb. egynegyedmillió korona munkabér- és anyagmegtakarítást értek el. Kétségtelen, hogy Szlovákiában a jövőben „pöstyéni mintára" fogják építeni az új gabonaraktárakat. pk Rekordtermést várnak A hontfüzesgyarmati szövetkezetesek cz idén cukorrépából rekordtermést várnak. Ügy számolnak, 300 mázsa cukorrépa lesz hektáronként. Ezért nem lehet csodálkozni, ha már nagyon várják az időt. amikor hozzáláthatnak a cukorrépa kiásásához. A hét- elején 20 hektáron elvetették az őszi repcét is. Öt hektár csalamádét lesilóztak. Az ősziek alá már előkészítették a talajt. A traktorosok a középszántást végzik, két műszakban. Sietni kell, hisz a cukorrépa kiásásáig 260 hektár búzát. 50 hektár őszi árpát. Is 37 hektár őszi keveréket kell vetni. V. Fapso, Zselíz. ŰJ SZÖ 4 * 1958. szeptember 5.