Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-14 / 224. szám, csütörtök

Ó

GYALLAI NYÁR Hogyan lett az utolsóból első A nyár az ógyallai járásban is adakozó kedvében volt minden esztendőben. Igaz, egyszer jobban fizetett a dolgozó parasztok munkájáért, másszor szűkmarkúbb volt. Az azonban bizonyos, hogy amióta ? járásban előretört, megerősödött a nagyüzemi mezőgazdasági termelés, a parasztok előtt új lehetőségek nyíltak. A szövetkezetek évről évre bizonyos előrehaladásra tettek zsert és világosan megmutatták a közös gazdálkodás előnyeit. Hogy az ógyallai járás nemrég mégis a nyitrai kerület legrosszabb járásai közé tartozott, annak az volt az oka, hogy a falusi pártszervezetek nem foglalkoztak behatóan az EFSZ-ek gazdálkodásával. A járás egyes szövetkezeteinek gazdálkodásában sok volt a hiba és a nagyszámú egyénileg gazdálkodó paraszt is erősen visszafelé húzta a mezőgazdasági termelést. A járás az állammal szembeni kötelesség teljesítésében is csaknem minden évben sokkal maradt adós. sekben nem volt meg a kívánt egység. A pártbizottságok és a taggyűlések csak formálisan foglalkoztak a szövetkezetek gazdasági kérdéseivel. Egyes szövetkezetek vezetőségében sem volt meg a nézetegység, különösen a mintaszabályzat pontjainak betartásával kapcsolatban. A kommunisták nem harcoltak mindenütt a termelés fokozásáért Cs sok esetben maguk is szívesen hangoztatták, hogy az ógyallai járásban nem lehet fokozni a mezőgazdasági termelést, mert a föld különböző összetételű, kevés a csapadék és ki tudja méq miért? Ha szükség is van a tals-i táperejének rendszeres feljavítására, nagyobb szabású víztelenítési munkákra a járásban, ami velejár a mezőgazdasági termelés szintjének állandó emelésével, még sem lehetett a végtelenségig ezzel érvelni. A nyitrai kerületi konferencián Antonín Novotný elvtárs köztársasági elnök és a CSKP első titkára felszólalásában konkrét példákkal cáfolt rá a különféle áľítások helytelenségére. A Bajcsi Állami Gazdaságok eredményei (amelyek egyébként a járás termőföldjének mintegv 20%át foglalják magukba) világosan mutatják, hogy a haladó agrotechnikdi módszerek alkalmazásával és az agrotechnikai határidők betartásával az ógyallai járásban is lehet komoly termelési sikereket elérni. Ezt bizonyítja különösen az imelyi és más szövetkezetek példája is. A bizakodásban nincs hiány — Ez most már a múlté — mondják Ögyallán és szívesen hangsúlyozzák: — Ma már komoly versenytársa vagyunk a legjobb járásnak is! — Vajon mire támaszkodnak az elvtársak a járási pártbizottságon, a nemzeti bizottságban. Am hagyjuk beszélni a tényeket. Ezek nagyjából a következők: A járás az idén országos viszonylatban elsőnek teljesítette a szénabeadást, elsőnek teljesítette a kerületben a gabonabegyűjtés tervét. Hűsz nappal hamarabb ért célba, mint azt a terv előírta. A napokban a szalmabeadással is elkészültek s ezenkívül az állattenyésztési termékek beadásában is jól zárták az első félévet. Lám, a felsorolt tények valóban bizakodásra késztetnek. Az idei nyár teli van sikerekkel az ógyallai járásban. Igaz, hogy ezek nem jöttek létre maguktól. Az elmúlt őszben és az idei tavaszban gyökereznek. A szövetkezetesek jó munkájában és főképpen abban, antí ezt a jó munkát szülte — a "lényegesen megjavult falusi pártmunkában. A járási pártkonferencia a tavasszal alaposan elemezte a járás politikai és gazdasági helyzetét s az elfogadott határozat ráirányult mindazoknak a kérdéseknek a megoldására, amelyeken keresztül a felemelkedés útjára lehetett jutni. Első helyre került a pártszervezetek aktivizálása Perbetén, Szentpéteren és egyebütt a pártszervezetekben egyes fontos kérdéÉrvelés helyett tettek Amíg a járásban a komoly tettek helyett helytelen érvelésekkel szorították háttérbe a fejlődést, nem jutottak előre. Most azonbar a tetteké a szó. É ma az ógyallai járás a legjobbak közé tört előre. Hogy a dolgok idefejlődtek, az elsősorban annak köszönhető, hogy a falusi pártszervezetek a történések élére álltak. Martoson a betakarítás idején a pártszervezet négy nyilvános gyűlést tartott, amíg mindenki tudatosította, hogy az állam iránti kötelességteljesítés a legelső feladat. Perbetén a szövetkezetben dolgozó kommunisták türelmesen magyarázták a többi tagnak, hogy a szocializmus építésének mielőbbi befejezése mindenekelőtt megköveteli, hogy mindenki teljesítse feladatát. S az állam iránti kötelesség teljesítése a legfontosabb feladatok közé tartozik. A jó felvilágosító munka meg is hozta a kívánt eredményt. A perbe te i szövetkezet — amely az utóbbi időben a lemaradozók között volt — ez elsők között teljesítette a beadási és az állami felvásárlás tervét. Hasonlóképpen nagy volt az igyekezet Kindesen és más'Jtt is. Az idei nyár folyamán a kommunistákon keresztül eddig nem tapasztalt mértékben érvényesült a párt befolyása mind a szövetkezetekben, mind a helyi nemzeti bizottságokban és a társadalmi szervezetekben, a gépállomáson s a begyűjtőszerveknél. Azzal, hogy a pártbizottságok minden kommunistára feladatokat bíztak és a feladatok teljesítését rendszeresen ellenőrizték, elejét vették a nagyobb zökkenőknek és lehetővé tették a felmerülő kisebb-nagyobb nehézségek gyors felszámolását. Egyszóval a párt szeme rajta volt a dolgok menetén. A kommunisták harcoltak a feladatok teljesítéséért. S hogy jó munkát végeztek, az bizonyítja legA jobban, hogy ebbe a harcba be tudták vonni a szövetkezetesek és a többi dolgozók tömegeit. Az új feladatok már az ajtóban várnak Nagyjából már elmondottuk, hogyan lett az egykori utolsóból az első. Az elmondottak főként a begyűjtésre vonatkoztak. Am amikor pártuk XI. kongresszusa a szocializmus építésének befejezését tűzte ki elénk, nagy, de amellett reális feladatok teljesítését szabta ki mezőgazdaságunknak ;s. A mezőgazdasági termelés lényeges növeléséből az ógvallai járásnak is ki kell vennie a részét. Az új feladaKiváló eredmények A Komáromi Állami Gazdaság ekeli részlegén a kertészeti munkacsoport Varga Dénes vezetésével 15 hektáron termel zöldségféléket. Az idei mostoha időjárás ellenére is szép eredményeket értek el. Korai káposztából az IV2 hektáros parcellán a tervezett 365 mázsa helyett 680 mázsát termeltek. A pénzügyi terv 48 750 koronára lett felállítva, de 111 200 koronát kaptak a termékekért, vagyis 62 450 koronával többet. A fél hektár karalábénál is 100 százalékon felül teljesítették a súlybeli tervet, a pénzügyi tervet pedig 130 százalékra. A 25 áron termelt kelkáposzta is 200 százalékon felül jövedelmezett, a tervezett 37 mázsa helyett 75 mázsát értek el. 6600 korona helyett 22 600 koronát kaptak érte. Paprikát 2V2 hektáron, paradicsomot IV2 hektáron termeltek. Paprikából a a terv 220 mázsa hektáronként, a paradicsomból 200 mázsa. Mindkettő elég magas, de minden remény meg van rá, hogy itt is jóval többet adnak be terven felül. Paradicsomból már 50 mázsát adtak be. Ezek a szép eredmények mind a szakképzett és lelkiismeretes munkát végző szövetkezetesek, főleg a női munkások törekvésének köszönhetők. Czimmer Lajos, Csallóközaranyos tok már az ajtóban várnak. Vessünk legalább rövid pillantást a járás többi lehetőségére. Vajon lehet-e folytatása a nyári sikereknek? Határozottan lehet folytatása az idei sikersorozatnak. Először is azért, mert míg tavaly nyáron a járás földterületének csupán 74 %-t.n folyt nagyüzemi termelés, az idei nyárig 91 százalékra nőtt ez a terület. Azt lehet mondani, hogy naponta újabb és újabb tagokkal gyarapszik a szövetkézetek taglétszáma és további hektárokkal bővül a közös földterület. Az aratás alatt például Perbetén 17, Nasvadon 9 dolgozó paraszt lépett a szövetkezetbe. A járásban számítanak arra, hogy az ősszel az összes egyénileg gazdálikodó paraszt belép a szövetkezetbe és a jövő gazdasági évben mar a járás egész földterületén nagyüzemi termelés folyik majd. Az állattenyésztésben is komoly fejlődés várható. A szarvasmarhaállomány 5 százalékkal haladja túl a tervet Á tehénállományból azonban még 10 százalék hiányzik a tervhez. A sertésállomány 110 százalékra áll, míg a kocák tervét 114 százalékra teljesítették. Természetesen maga az állatállomány még nem jelenti azt, hogy az egy-egy hektárra tervezett termelés teljes mértékben biztosítva van. A sertéseknél mindenütt el kell érni a tervezett súlygyarapodást, a teheneknél az előirt tejmennyiséget. Azután az sem mindegy, mennyiért termelnek 1 kilogramm húst, 1 liter tejet vagy 1 q gabonát. Ezen a téren még sok a javítani való. Egyes szövetkezetek méq mindig nagyon drágán termelnek. Az is hiba, hogy a mezőgazdasági termelésnek csupán egyei ágaiban érik el a tervet, míg számos mutatóban mélyen alatta maradnak a tervnek. Arra kell törekedni, hogy a tervet a termelés minden ágában teljesítsék sőt túl is .'zárnyalják. Csak ekkor beszélhetünk majd arról, hogy mezőgazdaságunk teljesíti feladatait. Az imelyi szövetkezet évek óta azért a járás egyik legjobb szövetkezete, mert mindenben teljesíti a tervet. A feladatokkal nő a felelősség is Azt mondottuk, hogy az utóbbi időben lényegesen megnőtt a párt tekintélye az ógyallai járásban. Nem gondoljuk, hogy ez önelégültséghez vezetné a járás kommunistáit — erre semmi olk sincs —, de mégis hangsúlyozni kell, hogy a nagyobb feladat tok nagyobb felelősséget rónak a pártszervezetekre, a szövetkezetben, nemzeti bizottságokban és másutt dolgozó kommunistákra. A pártbizottságoknak gondot kell fordítaniok arra, hogy minden kommunista állandóan fejlessze politikai és szaktudását, harcoljon a párt határozatainak teljesítéséért, a közös vagyon védelméért, a szövetkezeti mintaszabályzat pontjainak betartásáért, a mezőgazdasági termelés fokozásáért. Érvényesíteni kell a párt befolyását, hogy a szövetkezet vezetősége főképpen a fiatalok soraiból iskoláztasson ki szakembereket és hogv a tapasztalt idősebb szövetkezetesek is tovább fejlesszék tudásukat. * * * Igen tanulságos az idei nyár az ógyallai járás kommunistái, szövetkezetesei és többi dolgozói számára. A konkrét példák bizonyítják, hogy csak a jó munka, a párt határozatainak teljesítése vezet sikerhez, további győzelemhez. Miklya János Az elsőségért az egy főre esi állattenyésztési termelésben MINDNYÁJAN emlékezünk még rá, hogy a múlt év májusában milyen nagy érdeklődést keltett nálunk is országszerte — az egész világhoz hasonlóan — a lapoknak az a híradása, hogy Hruscsov elvtárs a mezőgazdasági dolgozók leningrádi értekezletén békés versenyre szólította fel a szovjet mezőgazdasági dolgozókat azzal a céllal, hogy a hús, tej és vaj egy főre eső termelésében túlszárnyalják az Amerikai Egyesült Államokban az állattenyésztési termelésnek az egy emberre átszámított átlagát. A leningrádi értekezlet — mely új fejezet kezdetét jelenti a szovjet földművesek számára a szocialista mezőgazdaság megszilárdítására, további fellendítésére, az SZKP XX. kongresszusa irányelveinek megvalósítására irányuló törekvésében — merész célt tűzött a szovjet mezőgazdák elé. E cél reális voltát mindennél jobban igazolja a Szovjetunió népgazdaságának rohamos fejlődése a megelőző években, mely a grandiózus feladat teljesítésének minden feltételét megadja. A szovjet gazdaság szilárd alapja — a nehézipar — lehetővé tette a mezőgazdaság nagyarányú gépesítését a legkorszerűbb gépekkel és gépi felszereléssel. A gépek és az új termelési módszerek a szovjet emberek kitartó igyekezetével párosulva jó alapját adták a növénytermesztés hektárhozamainak gyors növeléséhez. A mezőgazdasági termelés intenzivitásának növelésében nagy segítséget nyújt a tudomány és a kutatás, következetes intézkedésekkel gondoskodik róla a párt és a kormány. A SZOVJETUNIÓBAN rendkívül nagy gondot fordítottak és fordítanak a gazdasági állatok tenyésztésére, ami kifejezően az állatállomány rohamos gyarapodásában mutatkozik meg. 1953-tól 1956-ig a marhaállomány 63 millióról 70 millió 400 ezerre növekedett, ebből a tehénállomány 26 millióról 31 millióra. Ugyanebben az időben a sertések száma 46,6 millióról 56,4 millióra, a juhok száma 114,1 millióról 129 millióra növekedett. Az állatállomány gyarapodásával egyidejűleg növekedett a szántóföldek területe is. 1953-tól 1956-ig a gabonaneműekkel bevetett terület 106,7 millió hektárról 128,3 millió hektárra emelkedett, hasonlóképpen több millió hektárral növekedett más növények vetésterülete is, a takarmányfélék vetésterülete pedig 28 millió 700 ezer hektárról 41 millió 700 ezer hektárra emelkedett. Mindezek az adatok, a rohamos fejlődés megmutatják a szovjet emberek nagyszerű célkitűzésének reális voltát, melyek valóra váltásának legfőbb kezessége éppen a szovjet emberek lelkes, céltudatos munkája. Ez a lelkesedés a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak nagyszámú kötelezettségvállalásában jutott kifejezésre, amelyek az állattenyésztési termelés feladatainak már a legközelebbi években való túlszárnyalására irányulnak. A szovjet dolgozók kötelezettségvállalásai jól megfontolt számításokon, az összes lehetőségek számbavételén alapulnak. Nézzük csak meg az alábbi táblázatot: Az 1956. évi termelés 1 lakosra 100 hektár mezőgazd földre hús kg tej „ vaj „ hús kg (vágott súlyban) tej kg a Szovjetunióban, 32,3 245,— 2.8 13,3 101,az USÁ-ban 102,3 345,— 3,8 33,111,E NÉHÁNY ADATBÖL kitűnik, hogy a tej és vaj termelésében a szovjet mezőgazdaság még az idén, de legkésőbb a jövő évben túlszárnyalja az Egyesült Államokat. Nehezebb a helyzet a hústermelésben, ahol a termelést az 1956. évinek 3 és félszeresére kell növelni a Szovjetunióban, ha az USA termelését túl akarják szárnyalni. E feladat teljesítése az első pillantásra szinte lehetetlennek tűnik. A pontos számítások, a kolhozok és a szovhozok nagy tapasztalatai azonban azt bizonyítják, hogy a célt legkésőbb az 1960—1961-es években el lehet érni. A táblázatból kiszámíthatjuk, hogy a feladat teljesítéséhez a szovjet embereknek minden 100 hektár mezőgazdasági földön 42 mázsa húst (élősúlyban 67 mázsát) és 141 mázsa tejet kell termelniök. A kolhozok és a szovhozok legjobb dolgozóinak kötelezettségvállalásai világosan megmutatják azokat a nagy lehetőségeket, amelyek a szovjet mezőgazdaságban vannak és amelyek arról tanúskodnak, hogy a kitűzött feladat a szovjet "feltételek között teljesíthető. A poltovai körzet mezőgazdasági dolgozói például, ahol különösen a sertéstenyésztés nagyon fejlett, 1957-ben 71 mázsa húst termeltek élősúlyban minden 100 hektáron, 1958-ban már 88,1 mázsát termelnek, jövőre pedig 114,3 mázsa hús termelését tervezik 100 hektáronként. Az Ukrán SZSZK és néhány más köztársaság és körzet példája nyomán az egész országban hazafias mozgalom indult meg minden 100 hektár mezőgazdasági földön legalább 100 mázsa hús és 400 mázsa tej termelésére. A szovjet mezőgazdaság óriási tartalékokkal rendelkezik, nagy lehetőségei vannak az állattenyésztési termelés és az állatállomány hasznosságának fokozására. E lehetőségek egyike — és mondhatjuk legfontosabbika — az állatállomány számbeli gyarapítása. így például a marhaállományt 1960-ig legkevesebb 40 százalékkal lehet növelni, ami a hústermelésnek másfélmillió tonnával való növelését teszi lehetővé. A sertésállomány növelése 1960-ig további 5 millió tonna húst jelent, a juhállomány gyarapítása pedig azt jelenti, hogy az ötéves terv végére félmillió tonnára lehet növelni a bárányhús termelését. A GAZDASÁGI ÁLLATÁLLOMÁNY gyarapításának sokféle módja létezik, mint például az elhullás legalacsonyabb százalékra való csökkentése, a terméketlenség megszüntetése, a lehető legnagyobb számú növendékállat további tenyésztése, a tenyészállat állomány lehető legjobb kihasználása, a termékenység fokozása különösen a sertéseknél és a juhoknál, az anyaállatok teljes mértékű kihasználása, stb. A szovjet mezőgazdaság nagy tapasztalatokkal rendelkezik mindezen tartalékok és lehetőségek legjobb kihasználására. A terméketlenség megszüntetésére irányuló törekvést illetően legnagyobb jelentősége van a he lyes takarmányozásnak, a tervezett fedeztetésnek, az állandó ellenőrzésnek, a műmegtermékenyítés bevezetésének. A tehénállomány gyors fokozásának egyik legfontosabb tartaléka az' üszők korábbi fedeztetése. A legtöbb kolhozban és szovhozban eddig 28—32 hónapos korú üszőket fedeztettek. A gyakorlati tapasztalatok és a külföldi zootechnikai tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a jól fejlett üszőket előnyösebb 17—18 hónapos korban fedeztetni. Ily módon millió és millió növendékállatot sokkal előbb lehet a tehénállományba besorolni, ami évente a tejtermelésnek több millió tonnával való fokozását eredményezi, az önköltség csökkentésén és az állatállomány ily módon elért gyarapításán kívül. Sokat lehetne beszélni a többi lehetőségekről is, amelyeket a szovjet mezőgazdák teljes mértékben ki fognak használni a kitűzött cél mielőbbi elérése érdekében, mint ' amilyenek például a tehenek termelékenységének javítása, a növendékállatok felvásárlása a kolhoztagok háztáji gazdálkodásából, a növendékállatok, különösen a bikák felhizlalása, stb. Különösen nagy lehetőség van a hústermelés fokozására a kazahsztáni és a közép-ázsiai állattenyésztő-körzetekben, ahol főleg a marha- és bárányhústermelést a duplájára, sőt háromszorosára lehet emelni. Hasonlóképpen kimeríthetetlen tartalékai vannak a sertéshústermelés növelésének, ahol a takarmányozási technika, különösen a kukoricatermesztés fokozásával az utóbbi három-négy évben alapvetően megjavult, valamint a baromfitenyésztés fokozásának. PÉLDÁK HOSSZÚ SORÁN ÁT szemléltethetnénk, hogyan készülnek a szovjet mezőgazdasági dolgozók az elsőség megszerzésére a világon az egy főre eső hús, tej és vaj termelésében. — 111 mázsa húst termelünk minden 100 hektáron — jelentette ki tavaly júliusban I. Topcsa, a Moldva SZSZK-ban levő „Kirov"-kolhoz elnöke. Majd részletesen beszélt azokról az intézkedésekről, amelyekkel e feladat teljesítését biztosítják. A riazanská körzeti „Krasnoje znamia"-kolhoz elnöke a kolhozban tartott értekezleten arról beszélt, hogy tavaly minden 100 hektáron 668 mázsa tejet és 57 mázsa húst (vágott súlyban) termeltek. Ez azonban nem a végső szó. Most az új feladatoknak megfelelően nemcsak az állatállományt fogják növelni, hanem az állatok hasznosságát is. Erről tanúskodnak a legjobb fejők tapasztalatai, akik egy tehéntől évente átlagosan 5000 kg tejet termeltek. Arra törekszenek, hogy ezt a hozamot minden fejő elérje, a gondozásában levő teheneknél. A növendékállatokat ezután felhizlalva adja el a kolhoz 450—500 kg élősúlyban. így a hústermelést fokozni lehet annak ellenére, hogy alapvetően növelnék a marhaállományt. 1958-ban kétszeresére emelik a juhállományt és fokozzák a baromfitenyésztést. Végezetül a kolhoz elnöke kijelentette, hogy idei tervezett feladatukat, 100 hektáron 700 mázsa tej és 60 mázsa hús termelését, minden bizonnyal túlteljesítik. I. Grigoriev, a moszkvai körzeti „Krasnaja niva"-koIhoz elnöke kijelentette, hogy a kolhoz 100 hektáron 100 mázsa húst és 876 mázsa tejet termel évente. Hogyan érték ezt el? I ÜJ SZÖ 5 * 1958. augusztus 15.