Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-12 / 222. szám, kedd

^Deregntjén is változik az élet Deregnye a nagykaposi járásban, öztársaságunk legalacsonyabban ekvö vidékén fekszik. A falu főut­ája, a csaknem minden ház előtt ikeskedő sűrű lombú fákkal, kellemes lenyomást kelt. A helyi nemzeti bi­ottság előtti térségen meg a nem­ég létesített park hatalmas hársfái, •irágai, az új, zöldre festett vaskerí­és vonják magukra a figyelmet. Buday Sándor, a HNB titkára újsá­lolta, hogy a parkot a lakosság tár­adalmi munkával hozta létre. Ámde •z idén nemcsak ezt csinálták! Hi­•zen a Z-akcióban 500 méteres új itat építettek, kiburkolták kővel és öbb mint 600 diófacsemetét ültettek ci a helyi szövetkezet gazdasági épü­etei körül. Ami a község lakáskultúráját illeti, >z igen színvonalas. Látszik, hogy a núltban is nagy súlyt fektettek a :saládi lakások építésére. Azonban iz itt-ott felépített új, vagy a meg­avított és átalakított házak már .a :alu új, szépülő életéről adnak hírt. \ falu közepén a Jedno.ta korszerű íj áruháza büszkélkedik. Tavasz­jzal helyezték csak üzembe és a vá­sárlók nem győzik dicsérni. — Mióta megnyílt az áruház ­lalljuk az egyik háziasszonytól —, lelyben minden szükséges holmit megvásárolhatunk. Bezzeg azelőtt a kassai, prešovi és sok más vidéki páros boltjaiban is könnyen össze­futhatott az ember deregnyeiekkel, akiket főleg a vásárlás csábított ilyen messzire. * * » A helyi áruház felépítése és a többi közérdekű létesítmény mind a HNB jó munkáját dicséri. A legtöbb gondot azonban a helyi szövetkezet kiszélesítése, taglétszámának gyara­pítása okozta a HNB tagjainak. A fa­lusi pártszervezet s vele együtt a HNB is az egyéni érdekeknek a kö­zös érdekekkel való összehangolásé­Sára irányította tömegszervezői te­vékenységét. Hogy mi lett ennek az eredménye? Az, hogy a 450 hektáros szövetkezet földterülete több mint 700 hektárral, tagjainak létszáma több jnint 200-zal megnövekedett. Több jnint 134 kis- és középparaszt-család találta meg számítását az egészköz­ségi EFSZ-ben, akik a tavaly közösen bevetett magból ez idén takarítják be az első termést. Barabits Sándor, az EFSZ agronó­musa meg is invitált a közös szérűre, hadd lássuk, mily serény munka fo­lyik a cséplőgépek körül. A cséplő­munkások napkeltétől dolgoznak. Morajlik a dob, forgó vasa veri a ka­lászból a szemet. Ügy látom azonban, hiányzik a mázsa a cséplőgéptől s nyomban szővá is teszem. — A zsákokat szívesen a mázsára billenteném — feleli Mudi Imre zsá­koló —, de nem tehetem, mert er­ről nem gondoskodott a vezetőség ... — Hát tudják-e, mennyit csépel­nek ki naponta? — Zsákok szerint körülbelül tud­juk, de mázsára nem — teszik hozzá a szövetkezetesek. A Nagy Október szülötte, a szov­jet állam már első megnyilvánulá­saiban is következetesen és határo­zottan a háború és a háborús kon­fliktusokhoz vezető politika ellen lé­pett fel. Megindította harcát a béké­ért, a népek közötti jószomszédi vi­szonyért és a különféle rendszerű államok békés együttműködéséért. Lenin megalapozta a kapitalizmus és a szocializmus békés együttélésé­nek lehetőségét. Lenin tanítása sze­rint a kapitalizmus általános válsá­gának ideje alatt a kapitalista rend­szerből feltétlenül kiválnak a szo­cializmus építésének útjára lépő ál­lamok. Világviszonylatban a kapita­lizmus felváltása a szocializmus ál­tal nem következhet be egyszerre. Ennek megtörténte betölt egy egész történelmi korszakot, melynek folya­mán nem kerülhető ki a szocialista és a kapitalista államok együttélése. A szocializmus és a kapitalizmus ellentétes politikai és gazdasági ren­szeren alapulnak. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szo­cialista és a kapitalista államok egy­más között békés gazdasági kapcso­latokat ne teremtsenek. A történelem különböző időszaka­szai alatt a szocialista és a kapita­lista rendszerek közötti gazdasági vi­szonyok formái többször változnak. A második világháborúig a Szovjet­unió — mint egyedüli szocialista ál­lam — a kapitalizmussal folytatott versenyében nemzetek közötti keres­kedelmét a kapitalista világ piacain rendkívül bonyolult kapcsolatok út­ján bonyolította le. A háború utáni időszakban, midőn már kiépült a szocialista államok világrendszere, megalakult és megszilárdult a szo­cialista világpiac, a szocializmus és a kapitalizmus egymás közti viszonya két különálló és ellentétes törvé­nyekkel igazgatott világrendszer és világpiac kapcsolatainak és versenyé­nek formáját öltötte. Később aztán kiderül, hogy a zsá­kokba búzából 75 kilogramm fér. No, ennek ellenére mégsem ártana a mázsa a cséplőgépnél. A hajdani Lónyay-féle kastélyban, ahová a szövetkezet irodáját he­lyezték, a szövetkezet vezetői vitat­koztak. Jelen volt a Priemstav egyik fiatal mérnöke és az épülő­félben levő új istállók további sor­sáról tárgyaltak. — A jövő héten megérkezik a sze­relőcsoport — mondja a mérnök — és tető alá kerül az istálló. Ideje már, hogy elkészüljön leg­alább a tehénistálló, mert az állatok szanaszéjjel, kis istállókban hever­nek és rengeteg takarmányt emész­tenek fel... illetve vész el a ren­detlen etetés következtében. Azután sok minden szóbakerül. Például az is, hogy a szövetkezet gazdálkodásának félévi mérlege nem kielégítő. Csak öt koronát mutat a munkaegység értéke. Hogyan lehet­séges ez, hiszen tavaly a szövetkezet 22 koronát és 3,5 kilogramm gabonát fizetett tagjainak a ledolgozott mun­kaegységekre? — Igen ám — válaszolja Hudák Sándor, az EFSZ elnöke — csakhoai' tavaly még 450 hektáron gazdálkod­tunk és a múlt évi földterület ki­szélesedése következtében kevés szarvasmarha, koca, meg juh került a szövetkezetbe. Az állattenyésztés ezért kevésbé jövedelmez. Fő jöve­delmi forrásunkat még mindig a nö­vénytermesztés képezi. Az aránynak pedig éppen fordított­nak kellene lennie. A szövetkezet ve­zetősége, a falusi pártszervezet és a HNB azonban megtették a szük­séges lépéseket az eredményesebb gazdálkodás felé. Hat anyasertésből például 51-re emelkedett az állomány. Ez biztosíték a sertéállomány nőve? lésére. Ugyanígy a növendékállatok tenyésztésével gyarapodni fog a szarvasmarha, de főleg tehénállo­mány is. A kezdet az új családi élet meg­alapozásánál sem könnyű, nem még a szövetkezetben, ahol az emberek átformálásának folyamata sem megy egyik napról a másikra. A szövetke­zet kommunistái a HNB tagjaival együtt azonban nem tétlenkednek és azon fáradoznak, hogy mielőbb helyes kerékvágásba tereljék az EFSZ gaz­dálkodásának szekerét. Szombath Ambrus í*5 Kétszeresen kifizetődik a méhészet Az utóbbi időben egyre több szó esik a szövetkezeti méhészetekről. Nem állíthatjuk, hogy e téren szövet­kezeteink mindent megtettek, de van­nak községek a királyhelmeci járás­ban, ahol a szövetkezeti méhészet ko­moly utat tett meg. Ilyen eredményes méhészete van többek között a kis­géresi szövetkezetnek is, amelyet a napokban meglátogattunk. Radi Istvánt, a kisgéresi szövetke­zet méhészét méhei között találjuk. Alig egypár évvel ezelőtt 20 családdal kezdte meg a méhészkedést. A gon­dos odaadó munka, a szövetkezet vezetőinek az. előrelátása eredményt, hozott. — Ez az év szép eredményeket ígér — mondja Radi bácsi. — Már 7 mázsa tiszta mézet értékesítettünk, ugyanannyit még termelünk őszre — fejezi be szavait. Elmondja, hogy ez az első év, ami­kor méhészetük komoly jövedelmet biztosít a szövetkezetnek. Például a 3000 korona kiadással szemben mint­egy 17 000 korona bevételre számíta­nak mézből. De nemcsak pénzbeli jö­vedelmet hoz a méhészet, hanem igen nagy jelentőségű a növények be­porzásánál is. A repcének méhek által való beporzásával 22 mázsás hektár­hozamot értek el. Hasonlóan az ubor­kánál 400 mázsás hozamot, valamint a többi növényeknél ás igen nagy szol­gálatot tett a méhészkedés. Ebben igen bevált módszer a méhekkel való vándorlás, amely lehetővé teszi a határ különböző pontjain a növények beporzását. Radi István igen gondosan végzi a méhek körüli munkáját. A méhészet továbbfejlesztése érdekében bírálólag említette meg a járási méhészegye­sület tevékenységét. — Keveset értekezünk és a mélhé­szetben felmerülő problémák meg­oldása egyre csak késik — szögezte le. Ebben igaza van Radi bácsinak. En­nek hátrányát nap nap után érezni le­het a királyhelmeci járásban. Ezért ajánlatos volna, ha a királyhelmeci járásban a méhészet fejlesztésére — mint olyanra, amely kétszeres hasz­not hajt — fokozottabb gondot for­dítanának. -ki­Megnövekedett a turistaforgalom Az üdülés, a kirándulás — termé­szet szépségei iránti érdeklődés évről évre növekedik. A turistaforgalom kü­lönösen a nyári hónapokban ölt töme­ges jelleget. A turistaforgalom köz­pontjait meglátogatjuk városaink és falvaink dolgozói, hogy szabadságukat kelle.nesen töltsék s friss erőt gyűjt­senek további munkájukhoz. A sza­badság eltöltésének ez a formája ma már nem luxus, hanem a dolgozók és családjuk állandó szükségletévé vá­lik. Ma tanúi vagyunk annak, hogy az életszínvonal állandó emelkedésének következtében szinte váratlan mére­teket ölt a turistaforgalom és bizony sok helyen — a Magas- és Alacsony­Tátra körzetében — nehezen tudják kielégíteni az érdeklődők igényeit. Ez arról tanúskodik, hogv dolgozóink kö­rében egyre fokozódik a természet szépségei iránt az érdeklődés — ez a tény azonban arra kötelez bennün­ket, hogv fokozottabb figyelmet szen­teljünk a turistaforgalomnak. S bár a turistaforgalom a nyári hó­napokban ölt nagyobb méreteket, a Turista utazási iroda az első félév forgalmáról is szép számokat jegyzett fel. A Turista által rendezett vonat­és autóbusz-kirándulásokon az első félévben 521646 személy vett részt. Ugyanakkor saját szállodáiban 127 000 személy számára biztosított szállást. A barlangokat az első hat hónap alatt 189 895 személy látogatta meg. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk a Domicai Csepkőbarlang felfedezésé­nek 37. évfordulóját. Ezt a barlangot harminchét évvel ezelőtt — augusz­tus 3-án — Alojz Král nyitotta meg, s az érdeklődők számára 34 éve hoz­záférhető. Az ember azt gondolná, hogy annyi év után már nincs itt újabb látnivaló — s mégis: a csepp­kőbarlaruj szépségeit évről évre több látogató tekinti meg..Erről tanúskod­nak a következő számok is: a barlang megnyitását követő tíz év alatt (1924 —1934) • 158 162 személy, a következő tíz év alatt pedig 165 062 személy lá­togatta meg a barlangot. A látoga­tottság terén azonban lényeges vál-. tozás állt be a felszabadulás után, A hazai turistaforalom az életszínvo-i nal rohamos fejlődésének következ­tében olyan fejlődésnek indult, hogy például a csepkőbarlang egyéves látogatottsága sokkal magasabb, mint 1924-1934 között, vagyis tíz év alatt volt. A barlangot például a múlt év­ben 197 405 személy tekintette meg, S a harmincnégy év alatt már több mint kétmillió ember gyönyörködött a cseppkőbarlang szépségeiben. (ks) A Domicai Csepkőbarlang nagy láto­gatottságnak örvend. Épül az első hazai kulisszagyár Bratislavának ma három állandó színháza van. A színházak számbeli terjeszkedésével természetesen szük­ségessé vált a ruhatári, színpadi készletek és egyéb színházi kellékek eddiginél nagyobb mértékben való gyártása. A Szlovák Nemzeti Színház színpadi felszerelését eddig meg nem felelő kis és hiányosan felszerelt mű­helyekben készítették. A jövőben eze­ket a hiányokat kiküszöbölik. 12 mil­lió korona költséggel 1956-ban a Mi­letics utca melletti Rózsevölgy-dűlő­ben egy a maga nemében Közép­Európában egyedülálló korszerű gé­; pesített üzem építését kezdték el, ahol színpadi díszleteket s egyéb szín­padi kellékeket fognak gyártani. Az új üzemet három részletben építik, az elsőben a főépület, a szín­padi díszleteket előállító üzent épül fel. s az ősz folyamán már üzembe he­lyezik. A gyárban festőrészleg, aszta­losműhely, gépműhely, szabóság, vil­lamossági osztály és egy teljes forgó­színpad lesz elhelyezve. Az automa­tikus 0£orgó színpadnak nagy jelentő­sége van a színház szempontjából, mivel a jövőben a színdarabokhoz szükséges díszleteket előbb a forgá színpadon próbálják ki és a színház részére teljesen készen összeállítják. A gyár építésének második szaká­ban, 1959—1960-ban két és félmillió korona költséggel felépül a gyári raktárépület. A raktár négy emeletei lesz. Az egyes emeleteken külön bo­xokban fogják elhelyezni az egye* színdarabok teljes színpadi díszleteit. K. P. A szocializmus legyőzhetetlen a kapitalizmussal folytatott versenyben A szovjet állam mindenkor igyeke­zett békés viszonyokat teremteni a kapitalista országokkal, állandóan sürgette a szocialista és a kapitalis­ta rendszer közötti kereskedelmi és egyéb gazdasági kapcsolatok megszi­lárdítását, kiszélesítését, s nagy el­határozással harcolt és harcol az imperialista politika háborús uszítá­sai ellen. A szovjet emberek állandóan szá­mot vetnek elért politikai, gazdasági és kulturális eredményeikről. Ebben bennfoglaltatnak a Szovjetunió és a szocialista tábor más országainak a világkapitalizmussal folytatott gaz­dasági versenye eredményei is. Mi­lyenek ezek a számok és miről be­szélnek ? Elmaradottságból — ipari nagyhatalomi g. Oroszország a mély ellentmondá­sok hazája volt. A kapitalista orosz közgazdaság mellett a feudalizmus elavult béklyói szélsőséges elmara­dottságot okoztak. A kapitalista Eu­rópa és Amerika vezető országai megelőzték Oroszországot mind a termelés aránya, mind színvonala, valamint a munkatermelékenység te­kintetében. Ilyen nehéz feltételek mellett is Lenin rendíthetetlen hitet tett a szo­cialista rendszernek a gazdasági ver­senyben elérendő végső győzelmé­ről. ö fegyverezte fel a pártot és a szovjet népet a szocializmus építésé­nek zseniális tervével, előrelátva az ország iparosítását és villamosítá­sát, a falusi gazdálkodás szövetke­zeti tömörülését. A lenini program. a Szovjetunió nemzetgazdaságának fellendítése konkrét testet öltött az ötéves tervekben. A verseny döntő időszaka A háború utáni időszak legnagyobb hatású történelmi eseménye Európa és Ázsia több országában az volt, hogy a kapitalizmust ott megszün­tették. Ugyanakkor keletkezett a nemzetközi szocialista munkamegosz­tásra támaszkodó szocialista rend­szerű gazdálkodás és a szocialista világpiac. A világ szocialista rend­szere a földgömb területének 26 szá­zalékát, a világ lakosságának körül­belül 35 százaiékát és a világ ipari termelésének közel egyharmadát je­lenti. A szocializmus és a kapitaliz­mus versenye új, magasabb korsza­kába lépett. A két világrendszer ver­sengése során erősen kidomborodott a szocialista gazdaság minden elő­nye. Ezen előnyöket mindenekelőtt a gazdasági fellendülés irama mu­tatja. Az 1950. évvel összehasonlít­va a szocialista országok ipari ter­melése 1955. évben 95 százalékkal növekedett. A kapitalista országok ugyanezen, számukra igen kedvező időszak alatt ipari termelésüket csak 31 százalékkal tudták növelni. Követ­kezésképpen a szocialista országok termelése növekedésének irama több mint háromszorosan túlszárnyalta a kapitalista termelés növekedési ira­mát. Mindezt, bár kedvetlenül és min­denféle rágalmakkal, de kénytelenek elismerni a Nyugaton nyílt ellensé­geink is. Az amerikai gazdasági és ipari kutatóintézetek tanácsa 1957. évben az Egyesült Államokban ki­adott jelentésében elismeri, hogy a Szovjetunióban az évenkénti terme­lés általános növekedésének irama jelentékenyen nagyobb mint az Egye­sült Államokban. Ez különösen az ipari termelésre vonatkozik. Nem oly rég az Egyesült Államokban Grey, a washingtoni reklámklubban tar­tott beszédében kijelentette, hogy a szovjet gazdaság növekedésének ira­ma legalábbis kétszerese az ameri­kainak. „Ha mi nem tudunk többet kimutatni százalékokban és ha nem­zeti céljaink csak ilyen iramú fej­lődést mutatnak ki, úgy az ipari ha­talom terén az elsőségért folytatott versenyt a kommunista világ fogja megnyerni" — mondotta Grey. Amikor a burzsoá közgazdászok és kapitalista üzletemberek a szocia­lizmus gazdasági sikerét becsmérlik, legkedvesebb bizonyítékuk az arra való utalás, hogy a Szovjetunió ter­melése növekedésének magas ira­mát az ipari termelés rendkívül ala­csony általános színvonala kíséri. Az ilyen állítások messze állnak a té­nyektől. A valóságban az általános növekedést tekintve a Szovjetunió már régen túlszárnyalta Angliát, Nyugat-Németországot, Franciaor­szágot és a fontosabb mutatók egész sorában kezdi megelőzni az Egyesült Államokat, a kapitalista világ leg­erősebb hatalmát is. Az 1951 — 55. években az ipari termelés általános növekedése a Szovjetunióban a kö­vetkező volt: szénben 129 millió ton­na, vasban 11,1 millió tonna, acélban 18 millió tonna. Ugyanez időben az i Egyesült Államokban a széntermelés 62,3 millió tonnával esett, vasban 10,8 millió tonnával és acélban 17,9 millió tonnával csökkent. A szocialista közgazdaság további emelésére és a szocializmusnak a kapitalizmussal folytatott sikeres gazdasági versenyére óriási jelentő­séggel bírtak a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszusának határozatai. Ez a kongresszus ki­emelte, mint a legközvetlenebb gya­korlati feladatot, a legrövidebb tör­ténelmi idő alatt elérni, sőt túlszár­nyalni a fő kapitalista országokat az egy főre eső termelés tekinte­tében. A kongresszus kijelölte a szo­cializmus és a kapitalizmus gazda­sági versenyében a végső győzelem­hez vezető utat. Ha az 1913. évben a Szovjetunióban az egy főre es® ipari termelés a tizenötöd része volt az Egyesült Államok termelésének, addig az 1937-ben már csak 6,5-ször, a jelen időben pedig csak 2,2-szer volt nagyobb az Egyesült Államok­ban. Nemrég az ENSZ főtitkára. Dag Hammarskjöld az ENSZ gazda­sági és szociális tanácsának ülésén kénytelen volt beismerni, hogy vala­mennyi kapitalista országban az 1957 évet úgy kell jellemezni, hogy „a termelés növekedésének irama csök­kent az elmúlt évekkel összehason­lítva." De még úgy is, ha a termelés növekedésének irama a szocialista és kapitalista országokban változat­lan maradna, a Szovjetunió hatodik ötéves terve alatt könnyen utolfr-i Franciaországot és Angliát az egy főre eső termelés tekintetében. Az egész 'szovjet nép óriási meg­elégedéssel válaszolt a kommunistá párt felhívására, hogy el kell érni až Egyesült Államok hús, tej és vaj ter­melésének arányát a lakosság egý fejére számítva. Ez a legközelebbi idők feladata, melyet a szovjet nép sikeresen old meg. J. OsztrovityanoX ÜJ SZŐ 5 * 1958. auousztus IS.

Next

/
Thumbnails
Contents