Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-12 / 222. szám, kedd

^Deregntjén is változik az élet Deregnye a nagykaposi járásban, öztársaságunk legalacsonyabban ekvö vidékén fekszik. A falu főutája, a csaknem minden ház előtt ikeskedő sűrű lombú fákkal, kellemes lenyomást kelt. A helyi nemzeti biottság előtti térségen meg a nemég létesített park hatalmas hársfái, •irágai, az új, zöldre festett vaskeríés vonják magukra a figyelmet. Buday Sándor, a HNB titkára újsálolta, hogy a parkot a lakosság táradalmi munkával hozta létre. Ámde •z idén nemcsak ezt csinálták! Hi•zen a Z-akcióban 500 méteres új itat építettek, kiburkolták kővel és öbb mint 600 diófacsemetét ültettek ci a helyi szövetkezet gazdasági épüetei körül. Ami a község lakáskultúráját illeti, >z igen színvonalas. Látszik, hogy a núltban is nagy súlyt fektettek a :saládi lakások építésére. Azonban iz itt-ott felépített új, vagy a megavított és átalakított házak már .a :alu új, szépülő életéről adnak hírt. \ falu közepén a Jedno.ta korszerű íj áruháza büszkélkedik. Tavaszjzal helyezték csak üzembe és a vásárlók nem győzik dicsérni. — Mióta megnyílt az áruház lalljuk az egyik háziasszonytól —, lelyben minden szükséges holmit megvásárolhatunk. Bezzeg azelőtt a kassai, prešovi és sok más vidéki páros boltjaiban is könnyen összefuthatott az ember deregnyeiekkel, akiket főleg a vásárlás csábított ilyen messzire. * * » A helyi áruház felépítése és a többi közérdekű létesítmény mind a HNB jó munkáját dicséri. A legtöbb gondot azonban a helyi szövetkezet kiszélesítése, taglétszámának gyarapítása okozta a HNB tagjainak. A falusi pártszervezet s vele együtt a HNB is az egyéni érdekeknek a közös érdekekkel való összehangoláséSára irányította tömegszervezői tevékenységét. Hogy mi lett ennek az eredménye? Az, hogy a 450 hektáros szövetkezet földterülete több mint 700 hektárral, tagjainak létszáma több jnint 200-zal megnövekedett. Több jnint 134 kis- és középparaszt-család találta meg számítását az egészközségi EFSZ-ben, akik a tavaly közösen bevetett magból ez idén takarítják be az első termést. Barabits Sándor, az EFSZ agronómusa meg is invitált a közös szérűre, hadd lássuk, mily serény munka folyik a cséplőgépek körül. A cséplőmunkások napkeltétől dolgoznak. Morajlik a dob, forgó vasa veri a kalászból a szemet. Ügy látom azonban, hiányzik a mázsa a cséplőgéptől s nyomban szővá is teszem. — A zsákokat szívesen a mázsára billenteném — feleli Mudi Imre zsákoló —, de nem tehetem, mert erről nem gondoskodott a vezetőség ... — Hát tudják-e, mennyit csépelnek ki naponta? — Zsákok szerint körülbelül tudjuk, de mázsára nem — teszik hozzá a szövetkezetesek. A Nagy Október szülötte, a szovjet állam már első megnyilvánulásaiban is következetesen és határozottan a háború és a háborús konfliktusokhoz vezető politika ellen lépett fel. Megindította harcát a békéért, a népek közötti jószomszédi viszonyért és a különféle rendszerű államok békés együttműködéséért. Lenin megalapozta a kapitalizmus és a szocializmus békés együttélésének lehetőségét. Lenin tanítása szerint a kapitalizmus általános válságának ideje alatt a kapitalista rendszerből feltétlenül kiválnak a szocializmus építésének útjára lépő államok. Világviszonylatban a kapitalizmus felváltása a szocializmus által nem következhet be egyszerre. Ennek megtörténte betölt egy egész történelmi korszakot, melynek folyamán nem kerülhető ki a szocialista és a kapitalista államok együttélése. A szocializmus és a kapitalizmus ellentétes politikai és gazdasági renszeren alapulnak. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szocialista és a kapitalista államok egymás között békés gazdasági kapcsolatokat ne teremtsenek. A történelem különböző időszakaszai alatt a szocialista és a kapitalista rendszerek közötti gazdasági viszonyok formái többször változnak. A második világháborúig a Szovjetunió — mint egyedüli szocialista állam — a kapitalizmussal folytatott versenyében nemzetek közötti kereskedelmét a kapitalista világ piacain rendkívül bonyolult kapcsolatok útján bonyolította le. A háború utáni időszakban, midőn már kiépült a szocialista államok világrendszere, megalakult és megszilárdult a szocialista világpiac, a szocializmus és a kapitalizmus egymás közti viszonya két különálló és ellentétes törvényekkel igazgatott világrendszer és világpiac kapcsolatainak és versenyének formáját öltötte. Később aztán kiderül, hogy a zsákokba búzából 75 kilogramm fér. No, ennek ellenére mégsem ártana a mázsa a cséplőgépnél. A hajdani Lónyay-féle kastélyban, ahová a szövetkezet irodáját helyezték, a szövetkezet vezetői vitatkoztak. Jelen volt a Priemstav egyik fiatal mérnöke és az épülőfélben levő új istállók további sorsáról tárgyaltak. — A jövő héten megérkezik a szerelőcsoport — mondja a mérnök — és tető alá kerül az istálló. Ideje már, hogy elkészüljön legalább a tehénistálló, mert az állatok szanaszéjjel, kis istállókban hevernek és rengeteg takarmányt emésztenek fel... illetve vész el a rendetlen etetés következtében. Azután sok minden szóbakerül. Például az is, hogy a szövetkezet gazdálkodásának félévi mérlege nem kielégítő. Csak öt koronát mutat a munkaegység értéke. Hogyan lehetséges ez, hiszen tavaly a szövetkezet 22 koronát és 3,5 kilogramm gabonát fizetett tagjainak a ledolgozott munkaegységekre? — Igen ám — válaszolja Hudák Sándor, az EFSZ elnöke — csakhoai' tavaly még 450 hektáron gazdálkodtunk és a múlt évi földterület kiszélesedése következtében kevés szarvasmarha, koca, meg juh került a szövetkezetbe. Az állattenyésztés ezért kevésbé jövedelmez. Fő jövedelmi forrásunkat még mindig a növénytermesztés képezi. Az aránynak pedig éppen fordítottnak kellene lennie. A szövetkezet vezetősége, a falusi pártszervezet és a HNB azonban megtették a szükséges lépéseket az eredményesebb gazdálkodás felé. Hat anyasertésből például 51-re emelkedett az állomány. Ez biztosíték a sertéállomány nőve? lésére. Ugyanígy a növendékállatok tenyésztésével gyarapodni fog a szarvasmarha, de főleg tehénállomány is. A kezdet az új családi élet megalapozásánál sem könnyű, nem még a szövetkezetben, ahol az emberek átformálásának folyamata sem megy egyik napról a másikra. A szövetkezet kommunistái a HNB tagjaival együtt azonban nem tétlenkednek és azon fáradoznak, hogy mielőbb helyes kerékvágásba tereljék az EFSZ gazdálkodásának szekerét. Szombath Ambrus í*5 Kétszeresen kifizetődik a méhészet Az utóbbi időben egyre több szó esik a szövetkezeti méhészetekről. Nem állíthatjuk, hogy e téren szövetkezeteink mindent megtettek, de vannak községek a királyhelmeci járásban, ahol a szövetkezeti méhészet komoly utat tett meg. Ilyen eredményes méhészete van többek között a kisgéresi szövetkezetnek is, amelyet a napokban meglátogattunk. Radi Istvánt, a kisgéresi szövetkezet méhészét méhei között találjuk. Alig egypár évvel ezelőtt 20 családdal kezdte meg a méhészkedést. A gondos odaadó munka, a szövetkezet vezetőinek az. előrelátása eredményt, hozott. — Ez az év szép eredményeket ígér — mondja Radi bácsi. — Már 7 mázsa tiszta mézet értékesítettünk, ugyanannyit még termelünk őszre — fejezi be szavait. Elmondja, hogy ez az első év, amikor méhészetük komoly jövedelmet biztosít a szövetkezetnek. Például a 3000 korona kiadással szemben mintegy 17 000 korona bevételre számítanak mézből. De nemcsak pénzbeli jövedelmet hoz a méhészet, hanem igen nagy jelentőségű a növények beporzásánál is. A repcének méhek által való beporzásával 22 mázsás hektárhozamot értek el. Hasonlóan az uborkánál 400 mázsás hozamot, valamint a többi növényeknél ás igen nagy szolgálatot tett a méhészkedés. Ebben igen bevált módszer a méhekkel való vándorlás, amely lehetővé teszi a határ különböző pontjain a növények beporzását. Radi István igen gondosan végzi a méhek körüli munkáját. A méhészet továbbfejlesztése érdekében bírálólag említette meg a járási méhészegyesület tevékenységét. — Keveset értekezünk és a mélhészetben felmerülő problémák megoldása egyre csak késik — szögezte le. Ebben igaza van Radi bácsinak. Ennek hátrányát nap nap után érezni lehet a királyhelmeci járásban. Ezért ajánlatos volna, ha a királyhelmeci járásban a méhészet fejlesztésére — mint olyanra, amely kétszeres hasznot hajt — fokozottabb gondot fordítanának. -kiMegnövekedett a turistaforgalom Az üdülés, a kirándulás — természet szépségei iránti érdeklődés évről évre növekedik. A turistaforgalom különösen a nyári hónapokban ölt tömeges jelleget. A turistaforgalom központjait meglátogatjuk városaink és falvaink dolgozói, hogy szabadságukat kelle.nesen töltsék s friss erőt gyűjtsenek további munkájukhoz. A szabadság eltöltésének ez a formája ma már nem luxus, hanem a dolgozók és családjuk állandó szükségletévé válik. Ma tanúi vagyunk annak, hogy az életszínvonal állandó emelkedésének következtében szinte váratlan méreteket ölt a turistaforgalom és bizony sok helyen — a Magas- és AlacsonyTátra körzetében — nehezen tudják kielégíteni az érdeklődők igényeit. Ez arról tanúskodik, hogv dolgozóink körében egyre fokozódik a természet szépségei iránt az érdeklődés — ez a tény azonban arra kötelez bennünket, hogv fokozottabb figyelmet szenteljünk a turistaforgalomnak. S bár a turistaforgalom a nyári hónapokban ölt nagyobb méreteket, a Turista utazási iroda az első félév forgalmáról is szép számokat jegyzett fel. A Turista által rendezett vonatés autóbusz-kirándulásokon az első félévben 521646 személy vett részt. Ugyanakkor saját szállodáiban 127 000 személy számára biztosított szállást. A barlangokat az első hat hónap alatt 189 895 személy látogatta meg. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk a Domicai Csepkőbarlang felfedezésének 37. évfordulóját. Ezt a barlangot harminchét évvel ezelőtt — augusztus 3-án — Alojz Král nyitotta meg, s az érdeklődők számára 34 éve hozzáférhető. Az ember azt gondolná, hogy annyi év után már nincs itt újabb látnivaló — s mégis: a cseppkőbarlaruj szépségeit évről évre több látogató tekinti meg..Erről tanúskodnak a következő számok is: a barlang megnyitását követő tíz év alatt (1924 —1934) • 158 162 személy, a következő tíz év alatt pedig 165 062 személy látogatta meg a barlangot. A látogatottság terén azonban lényeges vál-. tozás állt be a felszabadulás után, A hazai turistaforalom az életszínvo-i nal rohamos fejlődésének következtében olyan fejlődésnek indult, hogy például a csepkőbarlang egyéves látogatottsága sokkal magasabb, mint 1924-1934 között, vagyis tíz év alatt volt. A barlangot például a múlt évben 197 405 személy tekintette meg, S a harmincnégy év alatt már több mint kétmillió ember gyönyörködött a cseppkőbarlang szépségeiben. (ks) A Domicai Csepkőbarlang nagy látogatottságnak örvend. Épül az első hazai kulisszagyár Bratislavának ma három állandó színháza van. A színházak számbeli terjeszkedésével természetesen szükségessé vált a ruhatári, színpadi készletek és egyéb színházi kellékek eddiginél nagyobb mértékben való gyártása. A Szlovák Nemzeti Színház színpadi felszerelését eddig meg nem felelő kis és hiányosan felszerelt műhelyekben készítették. A jövőben ezeket a hiányokat kiküszöbölik. 12 millió korona költséggel 1956-ban a Miletics utca melletti Rózsevölgy-dűlőben egy a maga nemében KözépEurópában egyedülálló korszerű gé; pesített üzem építését kezdték el, ahol színpadi díszleteket s egyéb színpadi kellékeket fognak gyártani. Az új üzemet három részletben építik, az elsőben a főépület, a színpadi díszleteket előállító üzent épül fel. s az ősz folyamán már üzembe helyezik. A gyárban festőrészleg, asztalosműhely, gépműhely, szabóság, villamossági osztály és egy teljes forgószínpad lesz elhelyezve. Az automatikus

0£orgó színpadnak nagy jelentősége van a színház szempontjából, mivel a jövőben a színdarabokhoz szükséges díszleteket előbb a forgá színpadon próbálják ki és a színház részére teljesen készen összeállítják. A gyár építésének második szakában, 1959—1960-ban két és félmillió korona költséggel felépül a gyári raktárépület. A raktár négy emeletei lesz. Az egyes emeleteken külön boxokban fogják elhelyezni az egye* színdarabok teljes színpadi díszleteit. K. P. A szocializmus legyőzhetetlen a kapitalizmussal folytatott versenyben A szovjet állam mindenkor igyekezett békés viszonyokat teremteni a kapitalista országokkal, állandóan sürgette a szocialista és a kapitalista rendszer közötti kereskedelmi és egyéb gazdasági kapcsolatok megszilárdítását, kiszélesítését, s nagy elhatározással harcolt és harcol az imperialista politika háborús uszításai ellen. A szovjet emberek állandóan számot vetnek elért politikai, gazdasági és kulturális eredményeikről. Ebben bennfoglaltatnak a Szovjetunió és a szocialista tábor más országainak a világkapitalizmussal folytatott gazdasági versenye eredményei is. Milyenek ezek a számok és miről beszélnek ? Elmaradottságból — ipari nagyhatalomi

g. Oroszország a mély ellentmondások hazája volt. A kapitalista orosz közgazdaság mellett a feudalizmus elavult béklyói szélsőséges elmaradottságot okoztak. A kapitalista Európa és Amerika vezető országai megelőzték Oroszországot mind a termelés aránya, mind színvonala, valamint a munkatermelékenység tekintetében. Ilyen nehéz feltételek mellett is Lenin rendíthetetlen hitet tett a szocialista rendszernek a gazdasági versenyben elérendő végső győzelméről. ö fegyverezte fel a pártot és a szovjet népet a szocializmus építésének zseniális tervével, előrelátva az ország iparosítását és villamosítását, a falusi gazdálkodás szövetkezeti tömörülését. A lenini program. a Szovjetunió nemzetgazdaságának fellendítése konkrét testet öltött az ötéves tervekben. A verseny döntő időszaka A háború utáni időszak legnagyobb hatású történelmi eseménye Európa és Ázsia több országában az volt, hogy a kapitalizmust ott megszüntették. Ugyanakkor keletkezett a nemzetközi szocialista munkamegosztásra támaszkodó szocialista rendszerű gazdálkodás és a szocialista világpiac. A világ szocialista rendszere a földgömb területének 26 százalékát, a világ lakosságának körülbelül 35 százaiékát és a világ ipari termelésének közel egyharmadát jelenti. A szocializmus és a kapitalizmus versenye új, magasabb korszakába lépett. A két világrendszer versengése során erősen kidomborodott a szocialista gazdaság minden előnye. Ezen előnyöket mindenekelőtt a gazdasági fellendülés irama mutatja. Az 1950. évvel összehasonlítva a szocialista országok ipari termelése 1955. évben 95 százalékkal növekedett. A kapitalista országok ugyanezen, számukra igen kedvező időszak alatt ipari termelésüket csak 31 százalékkal tudták növelni. Következésképpen a szocialista országok termelése növekedésének irama több mint háromszorosan túlszárnyalta a kapitalista termelés növekedési iramát. Mindezt, bár kedvetlenül és mindenféle rágalmakkal, de kénytelenek elismerni a Nyugaton nyílt ellenségeink is. Az amerikai gazdasági és ipari kutatóintézetek tanácsa 1957. évben az Egyesült Államokban kiadott jelentésében elismeri, hogy a Szovjetunióban az évenkénti termelés általános növekedésének irama jelentékenyen nagyobb mint az Egyesült Államokban. Ez különösen az ipari termelésre vonatkozik. Nem oly rég az Egyesült Államokban Grey, a washingtoni reklámklubban tartott beszédében kijelentette, hogy a szovjet gazdaság növekedésének irama legalábbis kétszerese az amerikainak. „Ha mi nem tudunk többet kimutatni százalékokban és ha nemzeti céljaink csak ilyen iramú fejlődést mutatnak ki, úgy az ipari hatalom terén az elsőségért folytatott versenyt a kommunista világ fogja megnyerni" — mondotta Grey. Amikor a burzsoá közgazdászok és kapitalista üzletemberek a szocializmus gazdasági sikerét becsmérlik, legkedvesebb bizonyítékuk az arra való utalás, hogy a Szovjetunió termelése növekedésének magas iramát az ipari termelés rendkívül alacsony általános színvonala kíséri. Az ilyen állítások messze állnak a tényektől. A valóságban az általános növekedést tekintve a Szovjetunió már régen túlszárnyalta Angliát, Nyugat-Németországot, Franciaországot és a fontosabb mutatók egész sorában kezdi megelőzni az Egyesült Államokat, a kapitalista világ legerősebb hatalmát is. Az 1951 — 55. években az ipari termelés általános növekedése a Szovjetunióban a következő volt: szénben 129 millió tonna, vasban 11,1 millió tonna, acélban 18 millió tonna. Ugyanez időben az i Egyesült Államokban a széntermelés 62,3 millió tonnával esett, vasban 10,8 millió tonnával és acélban 17,9 millió tonnával csökkent. A szocialista közgazdaság további emelésére és a szocializmusnak a kapitalizmussal folytatott sikeres gazdasági versenyére óriási jelentőséggel bírtak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatai. Ez a kongresszus kiemelte, mint a legközvetlenebb gyakorlati feladatot, a legrövidebb történelmi idő alatt elérni, sőt túlszárnyalni a fő kapitalista országokat az egy főre eső termelés tekintetében. A kongresszus kijelölte a szocializmus és a kapitalizmus gazdasági versenyében a végső győzelemhez vezető utat. Ha az 1913. évben a Szovjetunióban az egy főre es® ipari termelés a tizenötöd része volt az Egyesült Államok termelésének, addig az 1937-ben már csak 6,5-ször, a jelen időben pedig csak 2,2-szer volt nagyobb az Egyesült Államokban. Nemrég az ENSZ főtitkára. Dag Hammarskjöld az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának ülésén kénytelen volt beismerni, hogy valamennyi kapitalista országban az 1957 évet úgy kell jellemezni, hogy „a termelés növekedésének irama csökkent az elmúlt évekkel összehasonlítva." De még úgy is, ha a termelés növekedésének irama a szocialista és kapitalista országokban változatlan maradna, a Szovjetunió hatodik ötéves terve alatt könnyen utolfr-i Franciaországot és Angliát az egy főre eső termelés tekintetében. Az egész 'szovjet nép óriási megelégedéssel válaszolt a kommunistá párt felhívására, hogy el kell érni až Egyesült Államok hús, tej és vaj termelésének arányát a lakosság egý fejére számítva. Ez a legközelebbi idők feladata, melyet a szovjet nép sikeresen old meg. J. OsztrovityanoX ÜJ SZŐ 5 * 1958. auousztus IS.