Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-12 / 222. szám, kedd

A vasutasnap előtt írta: Bruno Köhler, a CSKP KB titkára A vasutasok kőztársaságszerte készülnek ünnepükre — a vasutasnapra. Vasutasaink százezres hadserege a szocialista munkaverseny és a vasutak munkájának további általános megjavítására irányuló törekvés nagy fellendülésének idején, a békéért és a szocializmusért folyó küzdelemben tartja meg ünnepét. Dolgozó népünk a CSKP vezetésével az idén ú.i nagy sikereket ért el a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében. 1958 első felében 103 százalékra túlteljesítettük az ipari termelés tervét és a múlt év első feléhez viszonyítva 11 százalékkal növeltük a nyerstermelést. A munkatermelékenység 8 százalékkal fokozódott, az önköltségek pedig a tervhez viszonyítva fél százalékkal voltak kisebbek. Az ipari termelés tervének túlteljesítésében lényeges részük van a szénipari, nehéz- és finomgépipari, közszükségleti cikkeket gyártó ipari, élelmiszeripari dolgozóknak. A mezőgazdaságban feltartóztathatatlanul folyik a szövetkezetek fejlődése, szilárdulása és építése. A tavaszi munkákat szokatlanul rövid idő alatt végeztük el, úgyhogy sikerült jó eredményeket egy kocsiegység tervezett forgalmi idejének nagyméretű túllépésével és egy tehervonat átlagos súlyának nemteljesítése mellett teljesítettük, a múlt évekhez viszonyítva lényegesen jobb eredmények ezek. Ä személyszállítás grafikonját betartjuk és a dolgozók elismerésükkel halmozzák el a vasutasokat azért, hogy Idejében szállítják őket munkába és szabadságra. A nehéztonnás mozgalom fellendülése lehetővé tette, hogy folyamatosan elszállítsuk azt az óriási mennyiségű szenet, melyet az északcsehországi és sokolovi bányászok termeltek ki, beleértve a terven felül kifejtett másfélmillió tonna barnaszenet. Javul az állomások és vonatok külalakja, tisztasága és felszerelése, az utazás kultúrája. A vasutak tartalékainak, erőinek és eszközeinek feltárásban és kihasználásában általában nagy szerepet játszanak az új munkamódszerek úttörői, újítók, az élenjáró munkakollektívák, melyek a párt és szakszervezetek vezetésével nagy munkagyőzelmeket arattak. Különösen őket illeti az elismerés azért, hogy előrehaladnak, mintaszerű, öntudatos munkájukkal példát mutatnak a többiek kiegyenlítenünk a munkák kezdetén j nek és a vasutak egész szakaszán bekövetkezett késést. A cukorrépa egyelését és kapálását határidőn belül, a tavalyihoz viszonyítva 15 nappal előbb fejeztük be. A komlóföldeken is gyorsan és jól végeztük el a munkálatokat. A földművelők ma már betakarítják a gazdag termést és az új termésből eredő gabonával töltik meg a raktárakat. A gazdaságban, termelésben elért sikeréket a kulturális élet nagy fellendülése kíséri. A nyár folyamán népi műalkotási ünnepségeket és versenyeket tartottunk. A tömeg? filmünnepségek — a dolgozók filmfesztiváljai — az idén sikeresebbe voltak, mint bármikor régebben. Filmjeink, színjátszó együtteseink, népi, művészi kollektíváink és zenei együtteseink külföldön is nagy sikereket arattak. A brüsszeli világkiállítás csehszlovák pavilonja kultúrprogramjaival méltóképpen és sikeresén képviseli népi demokratikus hazánk óriási, kulturális virágzását. Emelkedik a dolgozók életszínvonala. A közszükségleti cikkek eladásának növekedésén kívül egyre több televíziós vevőkészüléket, hűtőszekrényt, motorkerékpárt, autót, bútort stb. adunk el. Felnőttek és gyermekek százezrei üdülőhelyeken, fürdőkben, hazai és külföldi turistautakon élvezik megérdemelt pihenőjüket. A jó munka gyümölcsei a szocialista rendszer jóvoltából embertársaink életének állandó javulásában éreztetik hatásukat. A vasutasok munkájukkal jelentősen kiveszik a részüket dolgozó népünk nagy sikereiből. Hisz ők szállítják a kitermelt szenet, építőanyagot, nyersanyagot, élelmiszert, fogyasztási cikket, stb. rendeltetési helyére, ők szállítják munkába az emberek százezreit s aztán üdülésre is. A vasutak feladatának teljesítése nélkül nem érnénk el sikereket más szakaszokon Ezt különösen a múlt év végén a vasúti forgalomban faknerült nehézségek igazolták, midőn a vasutak munkájának fogyatékosságai fékezték gazdaságunk fejlődését. A párt megmutatta a vasutasoknak a nehézségek leküzdése útját. A vasutasok magukévá tették a párt útmutatásait és becsülettel teljesitik feladataikat. Széleskörű szocialista munkaversenyt indítottak minden erő és eszköz felhasználására, hogy megbirkózzanak a vasúti forgalom feladataival. Ennek eredményeképpen az állami szállítási tervet 1958 első felében 100,3 százalékra, a megterhelés tervét pedig 100,5 százalékra teljesítettük. Noha ezeket az általában eredményes szocialista munkaver senyre ösztönzik őket. Az ostravakunčicei vasútállomás tolatókollektívája O. Krutilek vezetésével rendkívül nagy érdemeket szerzett a vasutak munkájának megjavításában. 130 százalékkal túlteljesítette a tolatási normáját és nagymértékben része van abban, hogy a kocsik pályaudvari veszteglési normáját az átmeneti kocsiknál 14 százalékkal, a helyi kocsiknál pedig 3 százalékkal lerövidítették. Éppen olyan sikerrel dolgozik a praha-vršovicei vasútállomás tolatóinak V. Vácha vezette kollektívája, a žilinai jelző és biztonsági szakasz dolgozói, a plzeňi Gottwald vasútállomás áruszállító szakasza Fr. Kubík vezetésével, a sokolovi gőzmozdonypark mozdonyvezető brigádjának kollektívája J. Konáš vezetésével, a bratislavai főpályaudvar dolgozóinak kollektívája, a brnói vasútvonal diszpécserei, a bratislavai jelzőberendezési műhelyek dolgozóinak kollektívája, stb. i Az élenjáró kollektívákkal együtt rendkívül nagy munkaeredményeket érnek el a vasutasok soraiba tartozó egyének is. Például Fr. Blastík, a prerovi vasútállomás tolató szakaszának felügyelője kollektívájával együtt januárban 121 ezer kocsi balesetmentes széttolatására tett felajánlást, amelyet később még szilárdított. Április végéig már 69 564 kocsit tolattak szét ebből a számból. Blastík elvtárs kezdeményesése a tolatáskor előforduló balesetek számának csökkentéséért folyó munkaverseny fejlesztésében is kedvezően megnyilvánult. A vasutak párt-, szakszervezetei és gazdasági szervei a párt utasításai szerint most egyenlő mértékben bevonják a dolgozókat a vasutak munkájának irányításába, nyíltan megbeszélik velük a problémákat és nehézségeket. A vasutasok aktívan megvitatják a szállítás kérdéseit, bírálják a fogyatékosságokat, figyelmeztetnek a tartalékokra, javasolják a technika, a haladó technológia jobb kihasználását. A vasutasok gazdag tapasztalataira, kezdeményezésére és a széleskörű szocialista munkaversenyre támaszkodva egyes vasútvonalak, például a bratislavai, ostravai és £ plzeňi vasútvonal, hatékonyan megjavította munkáját. A vasutasok végre igazolták, hogy dicső munkásosztályunk egyik élcsapatát és pártunk szilárd pillérét képezik a hazánk szocialista építésének befejezéséért folyó küzdelemben. Pártunk XI. kongresszusa — nagy feladatokat tűzött a közlekedési dolgozók elé. A vasúti forgalomnak a népgazdaság fejlődésével arányban kell fejlődnie. Ennek érdekében erőteljesen meg kell valósítanunk a vasutak műszaki színvonala emelésének nagyszabású programját. Különösen meg kell gyorsítanunk a villamosítás és a dieselmotoros mozdonyok bevezetését, meg kell javítanunk a kiés berakodás gépesítését, tovább kell bővítenünk, a nagy teherbírású kocsik állományát és egyéb elengedhetetlenül fontos intézkedéseket kell tennünk a vasutak szállítókapacitásának kibővítésére. A vasutak gazdasági szervei a Közlekedésügyi Minisztérium vezetésével valamennyi vasutassal karöltve gondoskodjanak annak a nagyszabású segítségnek és eszközöknek lehető leghatékonyabb kihasználásáról, melyekben a vasutak részesülnek. 1965ig 3,8 nappal kell meggyorsítanunk a teherkocsik forgalmát, növelnünk keli a vonatszerelvények átlagos súlyát, ki kell használnunk az elektronikus berendezéseket a forgalom automatizálására és gépesítésére. A vasúti forgalom lebonyolításához szükséges műszaki színvonal emelése, mivel ez 1965-ig 90—95 százalékkal fokozódik. A műszaki fejlődést nem szabad fékeznünk, hanem biztosítanunk kell ezzel a gazdaság fejlődését, teljes mértékben ki kell elégítenünk az országnak a teher- és személyszállítással szemben támasztott igényeit. A vasutak műszaki fejlesztésének a XI. kongresszuson kitűzött programja további bizonyítéka annak, hogyan gondoskodik a CSKP arról, hogy a vasutasok a jövőben is megbirkózhassanak egyre növekvő feladataikkal. A vasutasnap nemcsak vasutasaink utóbbi időben elért nagy sikereinek szemléje. A vasutasnap egyúttal sorakozó az őszi és téli kampány előkészítésére. Ősszel, mint minden évben, sok millió tonna cukorrépát, burgonyát és egyéb mezőgazdasági terméket kell elszállítanunk,- előzetesen el kell látnunk tüzelőanyaggal az ipart s ugyanakkor teljes mértékben biztosítanunk kell az egyéb szállítások lebonyolítását, nehogy zavar álljon elő a népgazdaság fejlődésében. A forgalomnak a népgazdaság szükségletei szerint ősszel és a téli hónapok nehezebb körülményei közepette történő biztosítása próbatétel lesz, hogyan tudják vasutasaink megszilárdítani és tovább fejleszteni a vasúti forgalomban elért javulást. A párt mutatta megkezdett út helyes. Ez a vasutasaink rendelkezésére álló erők kihasználásának útja, a szocialista munkaverseny még hatalmasabb fejlődésének és elmélyítésének útja. A pártszervek és szervezetek is a lehető legnagyobb figyelmet és gondot szenteljék a vasutasoknak. A vasutasok sikeres munkája azért fontos, hogy sikeresen befejezzük a szocializmus építését. A vasutasok sikerei népünk sikerei. Ezért minden dolgozónk a vasutasokkal együtt üli meg ünnepüket, a vasutasnapot. Dolgozó népünk segíteni fogja a vasutasokat az új munkagyőzelmek elérésében, hazánk további felvirágzása és szocialista építésének befejezése érdekében. ilJii szó A fülekpüspökiek sikere A füleki járás helyi nemzeti bizottságai között folyó szocialista munkaverseny első félévi értékeléisének alapján a legjobb HNB címét és az ezzel járó emlékzászlót a Fülekpüspöki Helyi Nemzeti Bizottság nyerte el. Ezzel kapcsolatban felkerestük Werner István elvtársat, a HNB elnökét, hogy megtudjuk, hogyan érték el ezt a szép eredményt. — Nincs a dologban titok — kezdte szavait Werner elvtárs —, csupán annyit tettünk, hogy a helyi pártszervezet, a HNB és a lakosok között a legszorosabb kapcsolatokat építettük ki. A nemzeti bizottság rendszeresen megtartotta üléseit és ezeken mindig jelen voltak a tömegszervezetek vezetői és Vas Vilrrcs elvtárs, a falusi pártszervezet elnöke is. A helyi nemzeti bizottság tagjai meghallgatták a lakosság javaslatait és alapos megfontolás után, ha jók voltak, felhasználták őket. Ennek kösz'nhető, hogy itt épült fel a járás egyik legszebb nemzeti bizottsági épülete, ahol nemcsak a HNB, de a többi tömegszervezet is otthonra talált. Mindezt a lakosság hozzájárulásával érték el, amely a jó szervezés folytán minden számításának biztos alapul szolgált. Már ebben az évben az új gyermekóvodában szórakoznak majd a fülekpüspöki kicsinyek. Ezt az építkezést is a „Z"-akció keretében végzik. A faluban felszerelték a hangszórókat is. A község földterületének 93 százalékán már az EFSZ gazdálkodik. Évvégére el akarják érni a száz százalékot, határidőül szeptember 30-át tűzték ki. A jövő évben is nagy feladat várja a nemzeti bizottsági tagokat. Kicsiny a kultúrotthon s olyan élénk kultúrtevéíkenységű község, mint Fülekpüspöki, megérdemel egy szép, nagy kultúrházat. Már most dolgoznak megvalósításán. Büszkék az elért eredményekre Fülekpüspök polgárai. Látják, hogy az általuk választott nemzeti bizottság megérdemelte a bizalmat. Akár a HNB titkára, Bence Károly, vagy a HNB alelnöke, Molnár József és Vágó Béla, Balázs József tagok, mind részesei a sikernek, ajnely szorgalmas munkájuk gyümölcseként termett. Agócs Vilmos, Ajnácsko JÓL FELKÉSZÜLNEK A Csehszlovák Vöröskereszt őrösi szervezete a járási konferencián elismerést kapott. Az elismerést azzal érdemelte ki, hogy a tagok vállalt kötelezettségeiket teljesítik és lelkesen dolgoznak. Pontosan eljárnak az előadásokra, melyek: „Hogyan nyújtsunk első segélyt?" cím alatt folynak. Az előadások nagyon tanulságosak. Az előadók beszámolói és a kísérő filmbemutatók révén a hallgatók elsajátítják a segélynyújtás valamennyi módját. A tagok felváltva, állandóan készültségi szolgálatot tartanak. Horosz Árpád, Őrös Két fiatal életmentő Legnagyobb érték az ember! Ezt az elvet valljuk, ez elvnek megfelelő egészségügyi gondoskodásban részesítjük a dolgozókat s a fiatalságot is e szellemben neveljük. Id. Moksö József 72 éves pereszlényi levelezőnk elmúlt napokban beküldött levelében egy gyermek életének a megmentéséről számol be. A következőket írja: Kis községünk közvetlen az Ipoly partján fekszik. A folyóba jár fürödni a lakosság apraja-nagyja. Július 30-án a gyermekek fürdés közben az Ipolyban egy rosszkarban levő csónakot leltek, amit a folyó Ipolyságról hozott magával. A gyermekek nem gondolva arra, hogy a csónak fenekén lék van, a benne levő vizet kimerték, majd helyet foglaltak benne és beeveztek a folyó közepére. A csónak azonban anynyira megtelt vízzel, hogy felborult s a gyerekek a vízbe estek. Az egyiknek sikerült a partra kivergődnie, de a másik fiú, az alig 7. éves Moksó László, az én unokám, teljesen elmerült az Ipoly hullámaiban. A közelben levő Lámy Károly 13 éves és Horvát József 11 éves fiúk látva az életveszélyben levő gyermeket, azonnal a vízbe ugrottak és kimentették őt. Néhány másodpercen múlt csupán a kis Lackó élete. Igen, tanulságos eset, akárcsak a számtalan hasonló, mely a fürdési idény alatt előadódik. Erkölcsi felelősség terheli ez esetben a csónak tulajdonosát, jóllehet a körülményeket nem ismerjük, hogyan szabadult el a csaknem szerencsétlenséget okozó csónak. Felelősek a szülők is, akik bár tudják, hogy gyermekük nem tud úszni, mégis felügyelet nélkül engedik őket fürödni. Az eset szerencsés kimeneteléért dicséretet érdemel a két fiatal életmentő, akiknek nagy hálaérzettel mond köszönetet a levélíró nagyapa is. A gyerekek pedig okuljanak Laci esetéből és tanuljanak meg úszni! A szülők pedig ne felejtsék el, hogy gyermekük iránti kötelességüknek akkor tesznek eleget, ha megfelelően gondoskodnak róluk! (-sz) -300CKorunk emlékműveit építjük Szlovákia-szerte 0

A Stavoindustria nemzeti válIalat, amely Szlovákia nyugati )Ó részéit nagy beruházási építkezéseket végez, aug 9. és 10-én W műszaki-gazdasági értekezni letet rendezett a Lipt. Miit^ kulás melletti Paludzkán. A vál^ lalat dolgozói megbeszélték a CSKP XI. kongresszusának ha'JL tározataiból reájuk háruló feladatokat és a CSKP Központi Bizottságának álláspontját az ^ építészet helyzetéről. A Stavoindustria dolgozói a szocialista építés befejezésének időszakában olyan müveket fognak építeni, amelyek a mai kor emlékmüvei maradnak é: x mizedékeket fognak átélni. Ily, k s vágsellyei vegyiipari üzem, a seredi nikkelgyártó kohó, a turányi fafeldolgozó vállalat, a čadcai formázó üzem, a skalicai golyóscsapágygyár, a hlohoveci dróthuzalgyár, a Liptovský Mikuláš-i műanyaggyár, a madunicei papírkombinát stb. Néhány népgazdasági szempontból fontos építkezést már megkezdtek. A vállalat építomunkásainak eltökélt szándéka, hogy teljesíteni fogják az előttük álló nagy feladatokat. Tökéletesítik a technológiai eljárásokat, új technikát fognak bevezetni, további üzemrészlegeket létesítenek a helyi nyersanyagforrások minél gazdaságosabb kihasználására és szocialista versennyel növelik a társadalmi munka termelékenységét, Búcsú a vízimalmoktól & üszöbön áll a közös csehszlo** vák-osztrák dunai vízierőmü és duzzasztógát megépítése. Mielőtt azonban a mérföldes léptekkel haladó technika végleg eltüntetné a vadregényes Duna menti ligetek romantikáját, vessünk még egy utolsó pillantást a Duna egykori jellegzetességére, a vízimalmokra. A gőzmalmok meghonosítása előtt Bratislava környékén tíz úgynevezett szárazmalom működött a Vödric-patak mentén. A Duna jobb partján fel egészen Hainburg ausztriai városkáig, amelynek vára jól látható a bratislavai Dunahídról, 32 vízimalom kelepelt. A szárazmalmok onnan kapták elnevezésüket, hogy nem feküdtek közvetlenül a Duna mentén, a valóságban azonban szintén vízierő, a mai Vödricpatak vize hajtotta kereküket. Messzi vidékről hordták be társzekereken az őrlésre szánt gabonát a Vödric-völgyi „Molendinum in fluvio Wedrich"-be. Az első számú szárazmalom a mai Lanfranconi-telep vidékén a füvészkert helyén létésült. A másodiknak az épülete ma is Jennáll, jelenleg EFSZmajor, azelőtt „Józséfhon" név alatt volt ismeretes. A Malom-völgyi út mentén — ahogyan neve is elárulja — sorakozott a harmadik és negyedik szárazmalom, az ötödik maradványait a néhai „Suhajda-birtokon" találjuk. A hatodik malom a volt tölténygyár, a hetedik a paszomány-gyár telepén kelepelt. A nyolcadik szárazmalom ma nKlepée" nevű rtyáŕi vendéglőt a kilencedik az erdészeti szakiskola és a tizedik a Vaskutacska helyén volt. A szárazmalmok eredete a XIV. századba nyúlik vissza. A hetedik és a kilencedik szárazmalmot a múlt század közepe táján gőzmalmokká alakították át, de a századforduló körül ezek is beszüntették működésüket. Nem bírták a hatalmas Ludwig-féle gőzmalom versenyét. Még nagyobb közkedveltségnek örvendtek a Duna jobb partján elhelyezett vízimalmok. Egy öreg erdész elbeszélése szerint az akkori jótorkú molnárlegények gyakran „megléptek" munkahelyükről, hogy a városi csapszékekben csillapítsák szomjukat. Mivel azonban a városból a szétszórtan fekvő malmokba vezető út hosszú és fáradságos volt, s tél is volt és a sok pálinka is megtette hatását, egy alkalommal három derék molnárlegény elszundxtott a behavazott berkesben és megfagyott. Az akkori „bölcs" városi tanács erre elhatározta, hogy pályázatot hirdet egy közeli kantin felállítására. Nem azért, hogy a száraz torkú molnárlegények ne igyanak, hanem azért, hogy ne kelljen annyit gyatogolniok egy korty italért és meg ne fagyjanak szegények útközben. Nemsokára meg is valósították a „szociális intézményt" s ebből a kantinból keletkezett a későbbi Kristofek-féle vendéglő a Pöccseni-ligetben. Nyomait eltüntette a második világégés, az épület körül felállított betonerődítményeket a háború után a rozoga vendéglővel együtt felrobbantották. Megmaradt törmelékeit bizonyára felhasználják az új vízierőmü építésénél, nem rombolásra, hanem energia-fejlesztésre mindnyájunk érdekében. f/égezetül megkérdeztük az agg ' erdésztől, — aki még a múlt század végén látta el arrafelé nehéz szolgálatát —, vajon miből tellett a szomjas molnárlegényeknek pálinkázásra az akkori sovány kereseti viszonyok mellett. Megtudtuk, hogy szabad idejükben néha „mellékesre" tettek szert: elszegődtek „lánckeresőknek". A múlt század kezdetleges gőzhajói ugyanis — főleg magas vízállás idején — nem tudtak megbirkózni az ár sodrával. Az ilyen szakaszokon ezért a Duna medrébe több kilométer hosszú vasláncot vagy sodronyt horgonyoztak le, melyeknek szabad végét — ha megtalálták — ráerősítették a hajóhoz és egy forgó dobra göngyölítették fel. Ily módon hatásosabbá tették a gőzgép munkáját, amely lapátaival nem tudta volna az ár ellen felvontatni a hajót. Természetes, hogy több emberre és nagy türelemre volt szükség, amíg a láncot kampósvégű rudak segítségével kihalászták a fenék iszapjából A lefelé haladó hajók a felgöngyölített sodronyt újból a Dunába süllyesztették. Ez volt tehát a molnárlegények mellékkeresete, amikor még vízimalmok kelepeltek a Duna mentén. A vízimalmokat és a lánchajózást mi már csak hírből ismerjük, bár itt-ott még akadnak a roppant folyó mentén. K. E. ŰJ SľÔ 1858. 8'Jflwsztu* 12.