Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-08 / 218. szám, péntek

Vegyiiparunk a fellendülés útján Négyszeresére emelkedik a plasztikus anyagok gyártása • Új vegyiipari üzemek Szlovákiában A vegyiipar gyors fellendítése alapvető feltétele az egész népgaz­daság fejlesztésének. Pártunk XI. kongresszusa ennek megfelelően határozatában konkréten kitűzte a vegyiiparban végrehajtandó fel­adatokat az elkövetkező évekre. Jozef Púčik mérnök, vegyiipari miniszter, sajtóértekezlet kereté­ben részletesen elemezte a vegyi­ipar kibővítésének és a kémizálás­nak jelentőségét a népgazdaság legfontosabb ágazatai szempont­jából, valamint felvázolta a kong­resszusi határozat erre vonatkozó irányelvei megvalósításának ter­veit.. * A vegyiipar termelésének 1965-ig 15Ó százalékkal kel' emelked­nie. Ha tekintetbe vesszük, hogy az egész ipari termelésnek ugyanennyi idő alatt 90-95 százalékkal, a gép­iparnak 130 százalékkal, a mezőgaz­daságnak 40 százalékkal, az építőipar­nak 70-80 százalékkal, a közlekedés­nek 90-95 százalékkal kell emelked­nie, világosan kitűnik, milyen súlyt fektet pártunk a vegyiipar gyors fel­lendítésére. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a múltban a vegyiipar a népgazdaság „mostohagyermeke" volt. Hogy miért nem tartott, illetve tarthatott lépést a vegyiipar a nép­gazdaság többi ágazatával, annak is megvan a magyarázata. A gépipar más fontos feladatok miatt nem gyár­> tott elegendő vegyiipari berendezést, nyersanyag-ellátásban főleg behoza­talra szorultunk, a vegyiiparban szükséges beruházások igen drágák s más, elsőbbrendű feladatok miatt, erre a célra nem fordíthattunk olyan nagy összegeket. Ezeket a nehézségeket persze nem lehet egyik napról a másikra meg­szüntetni. A harmadik ötéves terv végéig azonban a helyzet ezen a sza­kaszon is gyökeresen megváltozik. Felhasználjuk azokat a kedvező fel­tételeket, amelyeket a hazai nyers­anyagalap, műszakilag fejlett gépipar, valamint a Szovjetunióval és a szo­cialista országokkal való együttmű­ködés nyújt nekünk. A vegyiipar je­! lentőségéhez mérten méltő helyet fog elfoglalni népgazdaságunkban. t^f ilyen eredmények várhatók a ' • kémizálástól és a vegyiipar kibővítésétől a népgazdaság egyes ágazataiban? Vegyük például a mű­trágyatermelést. Á határozat szerint a műtrágyatermelést megközelítőleg négyszeresére kell emelni. Ez azt je­lenti, hogy 1965-ben 300 ezer tonna nitrogén, 300 ezer tonna foszfor és 400 ezer tonna kálium termelését kell biztosítani. A kutatások alapján meg­állapították, hogy egy kg nitrogén elegendő 11,5-22 kg mag. 70-145 kg cukorrépa, 50—120 kg burgonya, egy kg foszfor 45 kg mag, 40—70 kg cu­korrépa, 20 - 50 kg burgonya, egy kg kálium 2,2-5 kg mag, 60-80 kg cu­korrépa és 18 — 42 kg burgonya ter­meléséhez. Ha figyelembe vesszük, hogy nálunk már újabb földek meg­termékenyítése egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben jöhet számításba az iparosítás, új lakótele­pek létesítése stb. végett, rájövünk arra, mennyire fontos a mezőgazdasá­gi termékek mennyiségének növelése műtrágyák segítségével. Folyékony hajtóanyagokból 1965-ig hárommillió tonna termelését kell biztosítani. Ezt a Szovjetunióbői im­portált kőolaj segítségével érjük el. A Szovjetunió évről évre többét szál­lít nekünk ebből a fontos nyersanyag­ból. Míg 1957-ben 1,2 millió tonna kőolajat kaptunk, addig 1965-ben kö­zel öt és félmillióra emelkedik a be­hozatal. A plasztikus anyagok gyártása 1965-ben, 1957-hez viszonyítva, négy­szeresére fog emelkedni, a PVC ter­melés hétszeresére, a fenolplaszt ter­melése 150 százalékkal. Műfonalból 90—95 ezer tonnát kell termelni, eb­ből 19 ezer tonna szintetikus fona­lat. A textiliparban 1957-ben a mű­fonal felhasználása 23 százalékot tett ki, 1965-ben ennek 34 százalékra kell emelkednie. A szintetikus fonalak gyártásában bizony erősen lemarad­tunk a nyugati államok mögött és van mit behoznunk. A gumiipar ter­mékeiben viszont tartjuk az európai színvonalat. 1965-ig kétszeresére emeljük a személyautó és motorke­rékpár-gumi gyártását és lényegesen javulni fog a minőség. Szintetikus kaucsukgyár építése éppen a napok­ban a Prága melletti Kralupyban meg is kezdődött. A felsorolt adatok csak egy tö­redékét ölelik fel azoknak a nagy feladatoknak, amelyek a vegyi­iparra várnak. A kölcsönös gazdasági segélynyújtási tanács foglalkozott a vegyiipar kérdéseivel a szocialista tá­borban és arra a döntésre jutott, hogy a problémákat nem fogják egyes or­szágokban párhuzamosan kutatni. Megosztják egymás között a kutató­munkát. A tanács legutóbbi berlini ülésén erre vonatkozólag konkrét ter­vet dolgoztak ki. Persze ezt úgy kell értelmezni, hogy a párhuzamosság ugyanakkor szoros együttműködést is jelent. Tizenhét kutatóintézetünk együttműködése a szovjet kutatókkal már komoly sikereket eredményezett. A vegyiipar fellendülésének alap­feltétele a már meglevő üzemek ki­bővítése és modernizálása, valamint új üzemek építése. Pártunk Szlovákia iparosításának fontosságát szem előtt tartva, úgy határozott, hogy az új vegyiipari üzemek 35 — 40 százaléka Szlovákiában épül fel. Humennén kapronrost feldolgozó üzem, Vágsely­lyén nitrogén, Novákyban PVC elő­állító üzem, stb épül. A harmadik ötéves terv végén, ha­zánk a vegyiiparban is világviszony­latban élenjáró helyet fog elfoglalni. Kis Éva A volt brigádosok közül az idén már 304 dolgozó vállalt állandó munkát Míg a múlt években a szlovákiai szénbányák a nyári hónapokban le­maradtak a szénfejtési terv teljesí­tésében, idén éppen a nyári hóna­pokban érnek el átütő sikereket. A bányaüzemekben működő párt­ás szakszervezetek * múlt években szerzett tapasztalatok alapján már kora tayasszal feladatul tűzték ki minél több brigádos megnyerését ál­landó bányamunkára. A szlovákiai szénbányákban idén már 304 brigádos határozta el magát állandó bányamunkára és 137 brigá­dos egy-három évvel meghosszabbí­totta munkaszerződését. A párt közvetlen irányításával eredményesebbé válik az ifjúsági szervezitek tevékenysége A szenei járás CSISZ-szer­vezetel — különösen a járási bizottság — két évvel ezelőtt még gyenge tevékenységet fejtettek ki. S ma azzal büsz­kélkedhetnek, hogy jó mun­kájukkal kiérdemelték az SZLKP KB vándorzászlaját. Minek köszönhetik ezt a nagy előrehaladást? A járási párt­bizottság ifjúságról való gon­doskodásának, a kommunisták segítségének. Előbb átszervezték a CSISZ já­rási vezetőségét, idősebb tagokkal és kommunistákkal egészítették ki. A kommunisták állandóan kapcsolat­ban vannak a fiatalokkal. Rendszere­sen látogatják gyűléseiket, előadá­sokat tartanak, vitákat rendeznek. A pártszervezet előadókat, vezetőket iskoláztat a CSISZ részére, és fel­adatokat ad a szervezetnek. A já­rási pártbizottság azt az elvet kö­veti és valósítja meg, mely szerint kevesebbet beszél a fiatalokról, de annál többet foglalkozik velük. A CSISZ-ről gondoskodó külön bi­zottság állandóan figyeli az ifjúsági szervezetek tevékenységét, s ha ja­vítani kell a fiatalok munkáján, ja­vaslatot tesz a pártbizottságnak, mely azután segítséget nyújt a hi­bák eltávolításában. A CSISZ szenei járási bizottságá­nak munkája különösen a tavaszi és a nyári hónapokban vált ered­ményessé, gyümölcsözővé. A párt ha­tározott feladatokat adott a fiata­loknak, elsősorban a mezőgazdaság­nak kellett jelentős segítséget nyuj­taniok. A fiatalok azonban nem vár­ják csak a párt útmutatásalt. de si­kereik jelentős része saját kezde­ményezésükből jött létre. Előbb a kongresszusi határozat, majd a CSISZ Központi Bizottságának levele még inkább fokozta a munkakedvet és az új feladatokat még nagyobb kész­séggel teljesítik. A FIATALOK SEGÍTIK A MEZŐGAZDASÁGOT A tavaszi munkáknál járáss ledolgozott 207 ezer brigádóra s kat mond. A fiatalok szombati, va­sárnapi, vagy mint újabban rend­szeres éjjeli műszakot is szerveztek. Az ifjúságra nagy hatással van, hogy egyes pártfunkcionáriusok brigád­munkájukban aktívan részt vesznek. Ez a fiatalokra közvetlen meggyő­zésként hat, lelkesíti őket, növeli munkakedvüket. Hét alkalommal ren­deztek a járás valamennyi községé­ben egyszerre szombati és vasárnapi műszakot. Szántottak, vetettek, szé­nát kaszáltak, kapáltak, majd pedig az aratásban és a cséplésben segí­tettek. A csataji alapszervezet tagjai pél­dául 7—8 tagból álló munkacsopor­tokat alakítottak. A kis „csapatok" különösen az aratási munkákban nyújtottak nagy segítséget a falu szövetkezetének. Leggyakrabban éj­jeli műszakban dolgoztak. A járás fiatalsága további 150 ezer brigádóra ledolgozását vállalta. Fel­ajánlották, hogy az utak mentén gyümölcsfákat ültetnek és minden egységes földművesszövetkezetben 3—5 hektárnyi területen gyümölcsöst létesítenek. IFJÚSÁGI MUNKACSOPORTOK A járás egységes földművesszö­vetkezeteiben, állami gazdaságaiban, és gép- és traktorállomásain ifjúsá­gi munkacsoportokat alakítottak. Ed­dig 49 ilyen csoport működik, de a CSISZ járási bizottsága tervbe vette, hogy az EFSZ-ek, az állami gazdasá­gok, a GTÁ-k brigádközpontjai túl­nyomó többségében még ez évben megszervezik a fiatalok munkacso­portjait. A fiatalság lelkesedik az újért, s éppen ezért a csoportok célja és feladata is új munka- és termesztési, tenyésztési módszerek bevezetése, alkalmazása, amelyeket, ha beválnak, elsajátítanak, az egész gazdaságban. Lendületet ad az ifjú­sági munkacsoportok tevékenységé­nek, ha a csoportok között meg­szervezik a szocialista munkaver­senyt. A nagygurabiak például már versenyeznek a növénytermesztés­ben és határozottan kijelenthetjük, sikeresen. Úgyszintén az igramiak is, akik a baromfitenyésztésben alakí­tottak fiatalokból álló munkacsopor­tot. Az igrami fiatalok lelkiismere­tes munkájuknak köszönhetik, hogy a baromfitenyésztésben elsők lettek a kerületben. Talajjavítási munkálatokat több helyen is végeznek. Augusztus 3-án kezdődött meg a munka a járás leg­nagyobb ifjúsági építkezésén. A le­csapolási munkálatokban 320 fiatal vesz részt. Többségük tanuló, de van köztük dolgozó fiatal is. Egyhónapos brigád keretében mintegy 350 hek­tárnyi mocsaras területből vezetik le a vizet és így jó minőségű ter­mőtalajjá változtatják. Újabban egy tőzegbányát nyitottak. A kibányászott tőzeget komposzt előállítására használják. A fiatalok a szenei járásban is magukévá tet­ték az ifjúsághoz intézett kongresz­szusi felhívást. Készséges munkájuk­kal elősegítik mezőgazdaságunk fej­lődését. KULTURÁLIS ÉLET Jóllehet a nyári időszakban a szer­vezeti életben kissé háttérbe szo­rult a kultúrtevékenység, azonban azt nem hanyagolták el mindenütt. Kultúrbrigádokat, zenekarokat szer­veztek, amelyek még az aratás ideje alatt is szórakoztattak. A közelmúlt kultúrélete gazdag volt a járásban. A járási ifjúsági alkotóversenyen 68 együttes, illetve egyéni versenyző vett részt. Számos alapszervezet színját­szó vagy tánccsoportjáról ismert. A hiányos rendezés azonban gyak­ran kerékkötője a sikeres fejlődés­nek. Eltekintve egyes hibáktői, jól működő együttesek vannak Nagygu­rabon, Rétén, Magyarbélen, Szencen stb. Gyakran szerepel a szenei 11 éves iskola osztályonként megszer­vezett három színjátszó és egy tánc­csoportja. A járásban jelenleg 47 ifjúsági népművészeti együttes mű­ködik. Ebben az évben további 33 ifjúsági vagy pioníregyüttes megala­pítását vették tervbe. Nagy szerepük van az ifjúság ne­velésében, politikai fejlődésében az I alapszervezetekben működő politikai ! oktató, vagy a Fučík-jelvényt szerző olvasóköröknek is. Növelik a fiata­lok politikai tájékozottságát, mélyí­j tik elvi meggyőződésüket és kiszéíe­, sitik irodalmi ismereteiket. A CSISZ szenei járási bizottságá­nak és a járásban működő alapszer­i vezeteknek munkája sokat fejlődött. A kommunisták további segítségével az ifjúság munkája minden bizonnyal még eredményesebb lesz és a járás fiataljai teljes mértékben kiveszik részüket a XI kongresszus nagy je­lentőségű határozatainak valóra vál­j tátiért folyó harcból. 1 Szabó Géza. A nagyhaposi járásban is az állam iránti kötelezettség teljesítése legyen az első A nagykaposi járásban már befejeződött az aratás és most a cséplésen van a sor, hogy a begyűjtést a megjelölt időben sike­resen teljesíthessék. Ebben a célkitűzésben komoly feladatok várnak a falusi pártszervezetekre, a helyi nemzeti bizottságokra, melyek­nek mind a cséplés, mind a begyűjtés teljesítésének élére kell áll­niuk. Nézzük csak meg, ezen a téren mi a helyzet a prešovi kerület eme legdélibb járásában? Mint előbb jeleztük, az aratás már csaknem minden községben, szövet­kezetben befejeződött, sőt a gabona behordását is a tegnapelőtti napig (VIII. 6-ig) 45 százalékra végrehaj­tották. Egyes szövetkezetek azonban, pl. a deregnyei, kisráski és a budaházi ettől is szebb eredményeket mutat­nak fel, hiszen már befejezték a ga­bonabehordást. Csicseren, Nagyráskán viszont lényegesen lemaradoznak a behordásban és mindjárt mondjuk meg, hogy miért. Az utóbb említett szövetkezetekben a behordás helyett a fuvarozást he­lyezik előtérbe, holott a gabonabeta­karítás nem tűrhet halasztást, sem késedelmet, mert ennek csupán a szövetkezet tagjai látják kárát. Az esős idők könnyen kárt tehetnek az egész évi munka eredményében. Miért csak 26 százalék? Erre a kérdésre adhatnának felele­tet a járás helyi nemzeti bizottságai és a falusi pártszervezetek kommu­nistái. Ez idő szerint az a helyzet, hogy a cséplési eredmények mellett elhanyagolják a begyűjtési terv tel­jesítését. Augusztus 6-ig a járásban összesen 404 vagon cséplési ered­ményről számolhatnak be. Ebből a mennyiségből azonban alig 132 vagon gabona került az állami terményrak­tárba. Ha az egyes szövetkezetek be­gyűjtési eredményeit elemezzük, «z alábbiakra bukkanunk. Deregnyén, Budaházán és a kisrás­k-ai EFSZ-ben már csak órák kérdése és becsülettel teljesítik begyűjtési tervüket. Kaposvajkócon, Csicserben, Dobóruszkán viszont, valamint még egynéhány községben a 30 százalékos teljesítést sem érik el. A feltételek ugyanazok ezekben a szövetkezetek­ben, mint a fent említettekben, mi le­het hát a baj? Ruszkán 14 vagon kicsépelt gabonából csak 6 vagont adtak át Természetesen ennélfogva nem is lehetnek nagyobbak a gabonabegyűj­tés eredményei. Egyébként a szövet­kezetben a cséplési munka lázában el­terjedt az a káros nézet, hogy az államnak járó gabonamennyiség át­adása előtt osztják szét a munkaegy­ségekre járő természetbeni járandó­ságot. Nyilván ezért helyeztek 8 va­gon gabonát „letétbe" a helyi kultúr­ház termében. A cséplés napi ered­ményei sem kielégítők. Egy-egy csép­lőgép napi teljesítménye alig éri el az 55 mázsát, holott ebben • szövet­kezetben azt állítják, hogy két vál­tásra dolgoznak a gépekkel. A pályini EFSZ-ben ugyancsak kö­rülményesen folyik a gabonabegyűj­tés. Ezt abból is következtethetjük, hogy az eddig kicsépelt 18 vagon ga­bonából alig nyolc vagont adtak át közellátásra.' Ennek tulajdonítható többek között, hogy a szövetkezet még 30 százalékos eredménnyel sem dicsekedhetik a begyűjtési terv tel­jesítésében. Valamikor látástól vakulásig, most meg nyolc óra hosszat sem csépelnek Milyen találó is ez a jelmondat, mely a járás több szövetkezetére mél­tán ráillik. Vaján, Bésen és még egy­néhány községben reggel 8 órakor fognak hozzá a csépléshez. Szombaton pedig délután 2 órakor leállnak és hétfő reggelig rendszerint pihenni kényszerítik a cséplőszerszámokat. Bár igaz, hogy a gabona cséplése a mezőgazdaságban a legnehezebb mun­kák közé tartozik, azonban a paraszt magángazdálkodása idején már kora hajnalban megindíttatta a cséplőgépet és addig le sem tette a villát, míg a sajátját el nem végezte és a segítsé­get vissza nem szolgálta. Ugyanakkor a kaposi járás több szövetkezetében hivatalnoki munkaidőhöz szeretnék alkalmazni a mezőgazdasági munkát. Az aratás — mint ismeretes — nem tart karácsonyig. Ez szezonmunka és akkor kell végezni, amikor itt az ide­je. Ha a cséplés és a többi betakarí­tás munkája nehéz is, egy kis jóaka­rattal, helyes munkaszervezéssel lé­nyegesen megkönnyíthető. Ez viszont csak akkor léphet életbe, ha mindé' egyes szövetkezetben két váltásra szervezik meg a cséplési munkát. Ez kevesebb erőkifejtéssel és nagyob cséplési teljesítménnyel jár. Jeienlc szövetkezeteinkben nem panasz'co' nak munkaerőhiányra. Tehát, ha a szövetkezetesek a családtagokkal együtt felveszik a munkát — mint magángazdálkodásuk idején -, ak­kor egészen más eredményei lesznek a begyűjtési terv teljesítésének. Mi a helyzet a begyűjtési tervek teljesítésének háta mögött Közismert, hogy a szövetkezetek idejében megkapták gabonatermelési, begyűjtési tervüket. Ezenkívül sok helyütt az állami felvásárlás kereté­ben megszabott előnyös árakért szer­ződéseket kötöttek bizonyos mennyi­ségű gabona szabadon történő eladá­sára. Ezek az okiratok jogosították fel államunk háztartását, hogy a köz­ellátás biztosítása érdekében terv szerint is biztosította a dolgozók ke­nyérellátását. A nagykaposi járásban az a helyzet, hogy a szövetkezetek csupán a köte­lező beadást igyekeznek úgy ahoí' teljesíteni, mit sem törődve az állami felvásárlásra, szerződésileg is lekötött gabonamennyiség eladásával. Persze jobb, ha magyarázás helyett élő pél­dákkal érvelünk. Nagykaposon, míg egyénileg gaz­dálkodtak, összesen 35 vagon gabonát adtak kötelező beadásra. Most, hogy szövetkezeti gazdálkodás folyik, Hgyanazon a területen a begyűjtési tervet 19 vagon gabonában állapítot­ták meg, tehát pontosan 16 vagonnal kevesebbet, mint a közös gazdálkodás megalakulása előtt. Természetesen, annak idején is jutott bőven kenyér­nek való, sőt a hízók hizlalására is futotta, no meg „tartalék" is maradt elég. Most meg úgy fest a dolog, hogy a szövetkezet vezetősége, tagjai hú­zódoznak az állami felvásárlás telje­sítésétől, Holott kora tavasszal szer­ződésileg is lekötelezték magukat. Adjuk meg az államnak, ami az államé A fenti példából kitűnik — és ezt minden becsületes szövetkezete* elismeri —, hogy a magángazdálkodás idején sokkalta több gabonát adtak be, mint most néhány szövetkezetben szeretnék. Az államnak kijáró rész teljesítése legyen minden egyes köz­ség elsődleges feladata. Pártunk nemrég lezajlott XI. kongresszusa ugyancsak utalt határozatában a ga­bona eladására és hangsúlyozta, hogy csak a szövetkezeteken múlik, hogy csökkenthessük a búzabehozatalt, mégpedig a hazai gabonatermés foko­zásával. Ez a pontos irányvonal több és jobb minőségű mezőgazdasági gép­ben, beruházási hitelben és államunk további sokoldalú támogatásában nyilvánul meg szövetkezeteink iránt Vasárnapi műszak A kaposi járás szövetkezeteinek megsegítése céljából a járási szék­hely üzemeinek dolgozói vasárnap, augusztus 10-én cséplési brigádokkal megjelennek a szövetkezetekben. Ez a támogatás a munkás-paraszt szö­vetség elvei alapján született mező­gazdaságunk megsegítésére és arra, hogy a járás szövetkezetei jől meg­állják helyüket az idei termésbetaka­rításért folytatott harcunkban. A JNB tanácsa a begyűjtés, aratás és a cséplés idejekorán történő el­végzésére értékes versenydíjakat tű­zött ki a győztes községek HNB-je számára. Á választott szervektől, kommunistáktól függ, melyik község nyeri el az első díjat, ami természe­tesen még önfeláldozóbb munkára kell, hogy serkentse mindnyájukat a vá­lasztókörzetekben. Szombath Ambrus A ži (inai kerület arat ísí munkálatairól Míg Szlovákia déli körzeteiben már befejeződik a gabona aratása, az északi részekben még csak most érj el tetőpontját az aratás. A žilinai ke­rületben az utolsó héten újabb 6 já­rásra terjedt ki a gabonabegyűjtés. 152 kévekötő gépen kívül már az első kombájnok is munkához láttak. A hét folyamán a žilinai kerület szövetkezeti tagjai közül 2 670 hektár kenyér- és 735 hektár takarmány gabonát arattak le. Legjobban ha'­ladna! az il avai járás szövetkezeti tagjai az aratással, mert itt már s qabona háromnegyed részét learatták. A púchovi, Považská Bystrica-i és ži­linai járásokban a bevetett gabona felét már learatták. ŰJ SZŐ 5 * 1938. augusztu* »

Next

/
Thumbnails
Contents