Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-07 / 217. szám, csütörtök

Az EFSZ-ek mintaalapszabáh'zatának A, CSKP Központi Bizottságának a párt falusi szervezeteinek munká­járól szóló határozata pártunk leni­ni vezetésének kifejezője, lehetővé teszi, hogy kellő időben és alaposan felfegyverezzük a falusi párttago­kat az eddig nem ismert igényes és hosszú időtartamra szóló felada­tok megvalósítására. Ezek a felada­tok a forradalmi szociális-ökonó­miai változások következtében, a kis- és középparasztoknak a szö­vetkezeti gazdálkodásra való töme­ges áttérése következtében kelet­keztek. A CSKP Központi Bizottsága határozatának teljesítéséről való rendszeres gondoskodás és főleg az elfogadott határozatok következetes ellenőrzése jelenti a falusi pártszer­vezetek munkájának fö tartalmát. A CSKP KB falusi pártszervezetek munkájáról szóló határozatának fő célja a párt vezető szerepének biz­tosítása a falvakon. A legfigyelem­re méltóbb és legfontosabb gondolat, mely a határozatot áthatja, abban az alapvető tanításban összpontosul, hogy a falu szocialista építésének kérdéseiről maguk az emberek dön­tenek. Tehát a pártonkívüli szövet­kezeti tagokkal való állandó, szo­ros, mindennapos kapcsolattal, poli­tikai nevelésükkel, a múltban rájuk ragadt csökevények és előítéletek megszüntetésével, a reakciós néze­tek és terjesztőik ellen folytatott harcban kell biztosítani a CSKP Központi Bizottsága határozatainak teljesítését. Sok szövetkezet jelenlegi helyzete világosan megerősíti pártunk azon tanítását, hogy az emberek gondol­kodása a politikai-gazdasági válto­zások mögött elmarad. Már maga ez a tény megköveteli minden falusi pártszervezet politikai nevelő és szervező munkájának megerősítését és intenzívebbé tételét; nincs más út a szocialista építés sikeres bete­tőzésére. Arról van ugyanis szó, hogy sok falusi pártszervezet alacsony szín­vonalú politikai-nevelő és szervező munkája következtében gyakran visszás helyzet keletkezik: A nem­zeti bizottságok, a szövetkezetek vezetőségei alávetik magukat a szö­vetkezeti tagok helytelen nézetei­nek, ily módon elősegítik a káros „vélemény-egységet". Ez az EFSZ­ek alaszabályzata alapvető és fő pontjainak megsértésére vezet és már kezdetben aláássa a jó és sike­res szövetkezeti gazdálkodás alap­jait. Látni kell azt, hogy a szövetkezeti tagok között vanak volt kulákok is, akiknek azelőtt nyílt vagy rejtett befolyásuk volt a községben. A szö­vetkezet ezek számára gazdasági és betartásáról politikai pozíciók elvesztését jelenti. Ezért különféle jelszavakat hangoz­tatnak a szövetkezeti tagok között, amelyben látszólag helyeselnek, valójában azonban a szövetkezetek meggyengítésére törekszenek. Más szóval — a változás és kapi­talista gazdálkodási módra való át­térés régen eljátszott kártyájával játszanak. Habár világos, hogy az ilyen „játszma" nálunk egyetlen já­tékosnál sem hoz sikert, szükséges, hogy a falusi pártszervezetek hatá­rozottan és energikusan harcolja­nak e „hamis kártyások" - a kulák és spekuláns elemek ellen. Némely újonnan alakult vagy alapvetően kibővített szövetkezet­ben, ahol az emberek még csak most tanulják az új módon való gazdálkodást, ahol még csak köze­lednek egymáshoz és ahol a falusi pártszervezetek aránylag nehezebb körülmények között dolgoznak, ott az osztályellenség zűrzavart igyek­szik kelteni és „elméleteket" ter­jeszt. Az egyik ilyen elméletet ezekkel a szavakkal lehetne kifejezni: „Mi most már nem vagyunk gazdák — gondos­kodjék rólunk a szövetkezet!" Ha el­sősorban a párttagok nem veszik észre ezt a veszedelmet, ha nem tud­nak neki gátat vetni, akkor ez nagy károkat okoz a szövetkezetnek és a falu szocialista építésének. Ez az „el­mélet" közvetlenül a mintaalapsza­bályzat 2. és 7. cikkelye ellen irányul, amely a gazdasági állatok, vetőmagok és takarmányok összpontosítására, valamint a háztáji gazdálkodások ál­latállományára vonatkoznak. A piešťanyi járásbeli Dolný Lopa­šov község szövetkezeti tagjai külön­féle „jótanácsoknak" estek áldozatul, mert a falusi pártszervezet nem tud­ta azonnal megcáfolni e „tanácsokat" és leleplezni a tanácsadókat. Nem összpontosították figyelmüket kellő­képpen a takarmányra, vetőmagra. Az évi termelési tervben nem számoltak a felvásárlással, és végül meg kellett vásárolniok a vetőmagok és ültetvé­nyeknek kb. 70—80 százalékát. Ez terven felüli kiadásokat jelentett és rohamosan csökkentette a munka­egység tervezett értékét. Érdekes, de nem kevésbé káros „el­mélet" a szarvasmarhák és a sertések összpontosítását hektáronként kg­ban kiszámítani. E helytelen elmé­let terjesztését például a Piešťanyi Járási Nemzeti Bizottság mezőgazda­sági szakosztálya is elősegítette, mi­kor beleegyezett abba, hogy a szövet­kezeti tagok egy hektár föld után 50 kg sertést összpontosítsanak.. Ez az irányelv nagyon kielégítette a falu sok „jóakaróját". Belekapaszkodtak e határozatba és azonnal alkudozni kezdtek, hogy ne 50 kg, hanem 40, esetleg 30 kg legyen az alapszám. Mit jelentene ez? A kilogrammokra összpontosítanák figyelmüket és a szövetkezeteknek nem lenne meg a tervezett sertés- és kocaállományuk, nem biztosíthatnák az állomány gya­rapítását, és a hústermelés növelését. A „kg-elméletet" el kell vetni mint károsat és helytelent még akkor is, ha 100 kg-ot szabnak ki hektáron­ként. Az alapszabályzat világosan megszabja, hogy hány darab marad­hat a háztáji gazdálkodásokban. A šterusyi EFSZ-ben még tovább mentek és hektáronként 30 kg-ot és egy elválasztott malacot szabtak meg minden gazdaságból. Tehát a két­három hektárral rendelkező szövet­kezeti tag éppen úgy egy elválasztott malacot adna, mint a 8-12 hektáros szövetkezeti tag. Ilyen lehetetlensé­gekre vezet a „kg-elmélet". A CSKP Központi Bizottságának a falusi pártszervezetek munkájáról szóló határozata irányelvet jelent arra, hogyan biztosítsuk a szocialista építés mostani feltételei közt a párt vezető szerepét. A pártonkívüli szö­vetkezeti tagok további aktivizálását és a falusi pártszervezetek köré való tömörülését feltételezi. Ez azonban csupán akkor történhet meg, ha meggyőződnek arról, hogy egyedül a párt politikája helyes és igazságos, ha felszabadulnak a múlt csökevényei és előítéletei alól és lerázzák az osz­tályellenség káros befolyását. Ezért a jelen időszakban a politikai agitáció és a pártpropaganda lép előtérbe. A falusi pártszervezetek az EFSZ mintaalapszabályzatában mintegy programot nyernek arra vonatkozólag, mire irányítsák a pártpropagandát, miről győzzék meg az embereket. El­mondhatjuk, hogy ez a falusi párt­propaganda aifája ^ és ómegája. A pártszervezetek egyúttal vizsgálják meg a különféle „elméletek" gyöke­rét, hogy lássák mi ellen és hogyan kell harcolni. Ezzel függ össze ezen elméletek és tendenciák terjesztői elleni hatékony harc kérdése is, a spekulánsok leleplezése és elszigete­lése a becsületes szövetkezeti tagok tömegétől. Semmi sem gátolja azt, hogy a falusi pártszervezetek a járási pártbizottság segítségével sikeresen küzdjék meg a harcot a szövetkezeti tagok javára. Ismeretes, hogy az új a pusztuló régi elleni harcban szüle­tik. Csupán a szövetkezeti tagok gon­dolkodásában még meglévő csökevé­nyek ellen, a szövetkezeti tagok er­kölcsének és egységének megbontói elleni harcban születik meg pártunk eszméinek győzelme, így szilárdul meg vezető szerepe és így biztosíthatja helyesen a CSKP Központi Bizottsága falusi pártszervezetek munkájáról szóló határozatát a gyakorlatban. Jindrich Majerský Meddig várjanak még? A gyermekkor kedvenc olvasmá­nya, hajótöröttek hátborzongató iz­galmakkal teli naplója kinek nem jelentett volna gyönyörűséggel teli órákat? Elöljáróban azért mondom ezt el, mert elhatároztam, hogy én is naplót fogok vezetni. Persze, nem olyan izgalmasat, mint a fen­tebb említettek, de annál tanulsá­gosabbat. Hogy miről? Egy egysze­rű, de annál iparkodóbb szövetke­zet viszontagságairól a tarlóhántás megkezdésével kapcsolatban. S hogy az illető szövetkezet tagsága, szá­mára e7 a téma mindennél izgal­masabb, azt nehezen lehetne el­vitatni. VASÁRNAP, JÚLIUS 20. Kevesen számoltak azzal, hogy az ajnácskői ' EFSZ nem egy régi szövetkezetet felülmúlva, már ezen a napon át­esik az aratás nehezebbjén. Elége­detten állapította meg Sancel De­zső, a szövetkeziet elnöke ezt a tényt. Nincs baj a munkakedvvel! Ha így van, akkor gyerünk a tarlóhántással! Telefon értesítés Bozitára, a GTÁ-ra, hogy jöjjön egy lánctalpas gép tarlót hántani. Utána következik a keverék vetése. HÉTFŐ. JÜL1US 21. Rendben van. intézkedünk, hogy a traktor a ké~t időre, csütörtökre ott legyen — válaszolták Bozitáról, amikor be­futott a telefonfelhívás. Ez gyors munka — állapították meg Ajnácskőn, s gondolatban ka­lapot emeltek a GTá szervezettsé­ge előtt. KEDD, JÚLIUS 22. Biztos, ami biztos, hátha már elfelejtették — gondolták a szövetkezetesek s már­is csörgött r telefon. Ugyanaz, mint fentebb. De az ajnácskőiek makaos emberek felhívtak még egykét brigádot is, azokkal azon­ban nem sikerült szót váltaniok. SZERDA, JÚLIUS 23. Személyes beszélgetés a GTÁ főmérnökével. Igen tud róla, meglesz a kért trak­tor, talán az egyházbásti brigád­központból. CSÜTÖRTÖK, JÚLIUS 24. Senkit sem lepett meg, hogy az ígért traktor nem jelent meg. Közben már szép területek váltak szabaddá a behordás következtében, lehetett volna szántani. A vetőmag a zsá­kokban szomorkodik, a remélt tej­mennyiség kicsit megcsappant. PÉNTEK, JÚLIUS 25. Újabb hívás Bozitára. A fő diszpécser helyette­se — barátságos női hang — min­dent ígért. Traktor persze nem iőtt. Telefonozás a JNB mezőgaz­dasági osztályára — segítsenek. Nem tudtak segíteni. Ma szombat van, és én abbaha­gyom a naplóírást. Nincsen értel­me. Traktor ma sincs. Közben a héten „elúszott" vagy negyven hek­tár tarlóhántás, jó pár hektár ke­verék — persze a tej is. Az SOS­jelekre segítség nem jön, siváran nyújtózkodnak a keresztektől meg­tisztított tarlók. S az ajnácskőiek méa mindig makacsul kémlelik a láthatárt: hát hí jön valami... traktorféle... Ki tudja? Agócs Vilmos, Ajnácskó Kifizetődik a baromfitenyésztés A poltári szövetkezetben tavaly kezdtek először foglalkozni a csirkék keltetésével és neveléisével. Habár az első évi eredmények még nem voltak a legjobbak, a szövetkezet keresett a szárnyasokon. A gondos és lelkiisme­retes munka közel 20 000 koronát jö­vedelmezett a tagságnak. Az első év megmutatta a fejlődés lehetőséqét és a poltáriak bíztak abban, hogy az idei eredménv még jobb lesz. A csirkék keltetését és ne­A nagycétényiek sem maradnak le Nagycétényben 1952-ben rátértek a közös gazdálkodás útjára. A munka bi­zony nem ment zökkenők nélkül, sok fogyatékosság mutatkozott. Ez idén azon­ban nagy változások történtek a szövet­ketzetben, főleg a munka megszervezése terén. Ez Idén 50 hektár búzát, 47 hek­tár árpát és 10 hektár rozsot arattak s a beadásnak is eleget tettek, mégpedig 108 százalékra. Berecz Mária, Nagycétény velését ez évben is jókor kezdték. A teirvben 24 000 korona jövedelmet irányoztak elő. Kezdettől fogva szor­galmasan foglalkoztak a csirkék ne­velésével. Az eredmény megmutatko­zott. Július végégig 37 000 koronát szedett be az idei csirkékből a szö­vetkezet. De további bevételre is szá­mítanak, hiszen még van a csirkékből. Ez idén több mint 40 000 koronát kap­nak maid a csirkékért. Ez pedig jóval több lesz a tavalyi bevétel kétszeresé­nél. Négy nap alatt 10 és fél vagon gabona A losonci járásban négy nap alatt 10 és fél vagon búzát, 636 mázsa rozsot és 94 mázsa árpát szállították az állami raktárakba. A járás a be­gyűjtéssel a hét elején csak 16 szá­zaléknál tartott, de augusztus máso­dikáig már •älérte a 25 százalékot. Szanyi József, Losonc AZ OSZTÁLYHARC ÉLESEDIK, A CSKP A TÖMEGEK ÉLÉN A gazdasági válság tombol. Az in ség határtalan. A munkáért, kényé- j rért, a szocializmusért folytatott ke- i mény küzdelem élén a párt áll. ! A burzsoázia erőszakkal felel: a mun­kásokba lövet. Megkezdődik az ál­lamgépezet fasizálása, a polgárjogok korlátozása. 1927. november 9-én röp­iratok terjesztése miatt büntető fel­jelentést tesznek Viliam Široký el­len. A rendtörvény alapján a kommu" nisták ellen hozott ítéletek száma rohamosan nő. Kubač kommunista képviselő 1931. október 14-én javas­latot nyújt be a nemzetgyűléshez a dolgozó parasztokat sújtó agrárvál­ság következményeinek elhárítása érdekében. Z^potocký vagyoni elég­tételt követel a košutyi áldozatoknak és hátramaradt családtagjaiknak. A Brezno nad Hronom-i csendőrállo­más parancsnoka jelenti, hogy Po­lomkán a nép soraiba lőttek. Olvas­suk a vádiratot a čertiznei és habu­rai tüntetés résztvevői ellen. A tren­číni élesztőgyár üzemi gyűlésén a munkások határozatot fogadtak el az inség és a fasizmus letörésére. A MÜNCHENI ÄRULÄS 1938 válságos napjaiban az uralko­dó osztály a felajánlott szovjet se­gítséget elutasítja. A párt felvilágo­sító harca során röplapot bocsát ki: Nein vagyunk egyedül — nem adjuk meg magunkat! 1938. augusztus 15-én a handlovai munkásság erőteljes ak­ciót követel a német nacionalisták ellen és ígéretet tesz, hogy a köztár­saságot élete árán is megvédi. Run­ciman lord csehszlovákiai tartózko­dásakor a Szudéta Párt vezetői Czer­nin földbirtokosnál tanácskoznak. 1938. szeptember 21-én moszkvai kö­vetünk jelenti, hogy a Szovjetunió népe és hadserege hajlandó meg :é­deni Csehszlovákia önállóságát. Ugyanaznap kelt Beneš sajátkezű fel­jegyzése a kormányaik ultimátumát átnyújtó angol és francia nagyköve­tek éjszakai látogatásáról. A Szovjet­unió aziránt érdeklődik, miért nem foglalkozik a csehszlovák kormány a Szovjetunió által felajánlott közvet­len segítség kérdésével. A köztár­saságot feláldozzák és alávetik ma­gukat — noha a jól felszerelt had­sereg egyszerű katonái védekezni, harcolni akarnak — ,a gyalázatos müncheni diktátumnak. Klement Gottwald a CSKP nevében hiába véd igazságos ügy^t! 1938 szeptember 30-án bekövetkezik a szégyenteljes kapituláció. CSEHSZLOVÁKIA MEGSZÁLLÁSA, A BURZSOÁZIA ÄRULÄSA Az imperialista nagyhatalmak kö­telezettségei szertefoszlottak, az uralkodó burzsoázia eladta, elárulta a köztársaság népeinek szabadságát. Az ország elvesztette területe nagy­részét. A kommunista pártot feloszlatták, illegalitásba kényszerült. 1939 már­cius 15-e után, amikor a hitleri hor­dák megszállták az országot, a cse­hek és szlovákok nemzeti történel­mének legszomorúbb fejezete kezdő­dik. Csak a Szovjetunió tiltakozott a gálád tett ellen. Szlovákia, klero­fasiszta bábrendszerének tevékeny közreműködésével, a hitleri Német­ország félgyarmati függőségébe ke­rült. Az ellenállás gerince a munkás­osztály élén álló illegális kommunista párt lett cseh, szlovák területen egyaránt. A Szovjetunióban felállí­tott katonai egységeink hatékonyan avatkoztak be a harcokba és vérük­kel pecsételték meg a Szovjetunió népeivel való örökös, tántoríthatat­lan barátságunkat. A nemzeti és de­mokratikus forradalom jelentős meg­nyilvánulása volt 1944-ben a világra­szóló Szlovák Nemzeti Felkelés és a dicső prágai májusi napok 1945­ben. Akkor született a szilárd elha­tározás, hogy a megvalósítandó népi hatalmat a sajátmagunk erejére és a Szovjetunióra támaszkodva örök időkre megvédjük. Ezt fejezi ki a kassai kormányprográm, a februári eredmények és hazánk népeinek er­kölcspolitikai egysége, szocialista ha­zaszeretete. A szocializmus széles országútjára lépett csehszlovák ha­zánk dolgos népe. Se szeri, se száma azoknak a bi­zonyítékoknak, amelyek a náci ura­lom éveire emlékeztetnek. Široký Bratislavában a kommunista párt be­tiltása ellen emel óvást. Gyászos időkre emlékeztet Hácha sajátkezű feljegyzése Berlinbe érkeztéről és Hitlerrel való tárgyalásairól 1939 márciusában vagy a Hitler és Hácha által aláírt okirat a Csehszlovák Köz­társaság megszállásáról. A követke­ző iratok mind a fasizmust vádolják: Tiso 1939. augusztus 28-án kelt ren­deletével kiszolgáltatja a német ka­tonai hatóságoknak azon szlovák ál­lampolgárokat, akik Szlovákia terü­letén a német haderő biztonságát ve­szélyeztetik. A szlovákiai németek államtitkára beleszól az ún. Szlo­vák Állam alkotmánytervezetébe. 1939. június 4-én Ružomberokon szlo­vák katonák lázonganak. 1939 szep­tember 4-én kelt a Deutsche Partei javaslata a zsidókérdés „rendezésé­re" Szlovákiában. A legutóbbi perek anyaga felfedte, hogy a hazai gárdis­ták jó tanítványoknak bizonyultak. Szlovákia történetét érintő 14 eredeti értékes okiratot kölcsönözött a Ma­gyar Országos Levéltár. A protektorátusban a rögtönítélő bíróságok ítéletei, a Heydrich-me­rénylet utáni véres terror következ­ményei, túszok bebörtönzése, ártat­lanok kivégzése. A Hitler kezdemé­nyezésére K. H. Frank által Lidice megsemmisítésére kiadott parancsot Böhm SS-Standartenführer jegyezte fel 1942. június 12-én. Itt a bizipnyí­ték a csehek erőszakos elnémetesí­tésére, kiirtására. A MEGSZÁLLOK ELLENI HARC FOKOZÓDIK Szlovákiai csendörállomások jelentik, hogy a lakosság csak a moszkvai rá­dió híreinek hisz és azokat terjeszti a lakosság körében. 1941. január 3-án a csendőrség és rendőrség szervei uta­sítást kapnak Karol Bacílek elfoga­tására. Hivatalos jelentés a szovjet repülőgépekről bevetett szlovák ejtő­ernyősök tevékenységéről. Falragasz a partizánharc jelentőségéről. Marek Čulen felhívja a kaukázusi fronton te­vékenykedő szlovák katonákat és tisz­teket, hogy menjenek át a Vörös Hadsereg oldalára. Leirat, hogy az utasok rokonszenveznek az orosz ha­difoglyokkal, dohányt és kenyeret ajándékoznak nekik. 1944. március 7­én azt jelentik a tanfelügyelőnek, hogy a Trenčianská Teplá-i iskolaigaz­gató nyilvánosan állást foglalt Szov­jetoroszország mellett és ebben a szellemben neveli a rábízott ifjúsá­got. 1944. szeptember 1-én kihirdet­ték a Szlovák Nemzeti Tanács dek­larációját. Fegyverbe szólítják a kato­nákat a nácik és áruló segítőtársaik ellen. Szlovákia Kommunista Pártja a munkásokhoz, parasztokhoz és a dol­gozó értelmiséghez fordul. Az ún. Szlovák Állam kormánya kihirdeti az ostromállapotot. A Csapajev parti­záncsoport harci akcióik teljesítésé­ről ad hírt. A piešťanyi repülőezred átáll a pratizánok oldalára. Piešťanyt német katonaság foglalja el. A néme­tek 1944. október 31-én felgyújtják Mladonovot (púchovi járás) és halomra lövik a polgári lakosságot, mert a köz. ségben partizánok tartózkodtak. Foko­zatosan megalakulnak a nemzeti bi­zottságok. 1945. február 5-én az ál­lambiztonsági központ (0ŠB) megin­dította a nyomozást Viliam Široký kézrekerítésére. Népünket a legborzalmasabb szen­vendés sem törte meg. Erről beszél a megrázó, döbbenetes fučíki kézirat: Üzenet az é'-őknek! Határozott, ki­egyensúlyozott írás, előre jól megfon­tolt mondatok, úgyszólván javítás nél­kül. Ilyen harcosokat nevelt a kom­munista párt. A párt által kiadott és terjesztett temérdek illegális röplap, felhívás, sajtótermék, annak megfele­lően, hogy a párt állt a végzetes időkben a nemzet élén és a párt je­lölte ki a felszabadulás útját a nácik és a londoni emigráns kormány min­den fondorlata ellenére Vajon milyen célokat követett a londoni klikk, ami­dőn, megrővással illeti Svoboda alez­redest (későbbi nemzetvédelmi minisz­terünket), amiért utasítást kér a Szovjetunióban szervezett csehszlo­vák katonai egységek beavatkozására a harcokba a németek ellen. Hruscsov később külön levélben méltatja a csehszlovák egységek szerepét. A CSKP helyes, történelmileg'igazolt irányza­tát bizonyítja az 1*943. december 12­én, tizenöt évvel ezelőtt megkötött barátsági, kölcsönös segélynújtási és a háború utáni együttműködésről szó­ló szerződés, állami életünk e leg­szilárdabb pillére. A SZABAD HAZÁBAN Kassán, hazai földön a kormány kihirdeti programját, a dolgozó nép Magna Chartáját. Gottwald miniszter­elnökhelyettes a kormány nevében proklamálja a szlovák nép teljes egyenjogúságát a közös hazában. Né­metország kapitulált. 1945 május 9: a győzelem napja, hazánk teljes fel­szabadulása. Népi államunk vezetői merítenek a múlt és közelmúlt tanulságaiból. Olyan tanulságos, gazdag anyagot tárnak pol­gáraink és a nagyvilág elé, hogy min­denki erőt, hitet meríthet belőle a további békeharchoz, A szocializmus megvalósításához. Tizedik hete tart a nagyszabású ki­állítás. A napi látogatottság átlagban 4500 személy, köztük 300 külföldi. Rö­videsen hírt adhatunk arról, hogy fél millió érdeklődő tekintette meg a ki­állítást. Ausztrálián kívül már minden világrész küldöttei jártak ott. A ki­állításról „Történelmi erejű okmá­nyok"" címmel film készül, mely rö­videsen látható lesz a mozikban. A ki­állítás időtartamát a nagy érdeklődés­re való tekintettel szeptember végéig meghosszabbították. A vasúti ked­vezmény szeptember 15-ig érvényes. SZILY IMRE ÜJ SZŐ 5 * 1958. auousztus IS.

Next

/
Thumbnails
Contents