Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)
1958-08-07 / 217. szám, csütörtök
Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. augusztus 7. csütörtök 50 fillér XI. évfolyam, 217. szám Építészetünk dolgozóihoz szólunk Azok a jelentős sikerek, amelyeket dolgozó népünk a szocializmus építésében elért, lehetővé tették, hogy a CSKP XI. kongresszusa kitűzze a szocializmus építése befejezésének merész távlatát. Elsősorban az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság és az építészet munkahelyein dől el, milyen korán érjük el kitűzött célunkat. Azon intézkedések eredményeit, amelyeket az ipar és építészet irányításának megjavítása céljából foganatosítottunk, már most is tapasztalhatjuk. Jelentős mértékben megjavult a terv minőségi mutatóinak teljesítése. Most, a párt XI. kongresszusa után a dolgozók részéről újabb kezdeményezés bontakozik ki a kongresszus célkitűzéseinek megvalósításáért. A dolgozók kötelezettségvállalásokat tesznek az évi terv határidő előtt való teljesítésére s további értékek megteremtésére nemzetgazdaságunk javára. Több bánya és vegyiipari üzem dolgozói kérik idei feladataik megszilárdítását. A munkában tanúsított hősiesség ilyen tömeges megnyilvánulásának csakis azért lehetünk tanúi, mert az emberek tudják, maguknak dolgoznak, tudják, hogy a párt irányvonalának megvalósítása egyre gazdagabb, elégedettebb életet biztosít minden dolgozó számára. Az építészet egyike azon kevés ágazatoknak, amelyek feladatukat nem teljesítik és ezzel igen jelentős károkat okoz nemzetgazdaságunknak. Az évente ismétlődő elmaradások a beruházási építkezés terén, a terv nem teljesítése az építészeti-szerelő munkákban, a legfontosabb építkezéseken azt eredményezi, hogy nemzetgazdaságunk nem helyezhet üzembe idejében igen fontos termelő egységeket. A lakásépítés elmaradozása jelentős mértékben megnehezíti a munkaerők állandósítása égető kérdésének megoldását és nehezíti a lakásviszonyok gyorsabb ütemű megjavítását. Hogy milyen károkat okozhat a/ építkezés tervének nem teljesítése a beruházási építkezés szakaszán, arról a legjobban az alábbi számok tanúskodnak. Ha például a Klement Gottwald Üj Kohó egyi'. kokszolóját egy nappal a tervezett határidő után adják at rendeltetésének, akkor ez a késés nemzetgazdaságunkat kereken ezer tonna kiváló minőségű koksztól fosztja meg. A tisovái hőerőmű építésénél a lemaradás minden egyes napja egy és félmillió kilowattóra áramba kerülhet. Egy nagybánya építésében beállott egyhavi lemaradás nemzetgazdaságunktól 40 ezer tonna szenet von el. Legszemléltetőbb egy vegyiipari építkezés példája. Ha például a lovosicei vegyiüzem kénsavat gyártó részlegét egy félévvel a tervezett határidő után helyeznék üzembe, akkor nem lehetne előállítani 2000 tonna műrostot, vagy 75 ezer tonna műtrágyát. Ennyi műtrágya hiánya nemzetgazdaságunkat 20 ezer vagon .gabonától foszthatja meg. Ezért kíséri egész népünk oly érdeklődéssel építészetünk munkáját. Pártunk Központi Bizottságához azonban sok panasz is érkezik építészetünk munkájára vonatkozóan. Sok helyütt ugyanis nem fejezik be határidőre az építkezéseket, az épületanyagok szállításánál nem dolgoznak gazdaságosan, nem olyan a munkaszervezés, amilyennek lennie kell, az építészet iparosításának folyamata lassú, a munka minősége gyakran nem üti meg a kívánt mértéket. Az építészet feladatai, úgy mint iparunk más ágazataié is nagyok, de reálisak, teljesíthetők. Erről tanúskHik pyyébkér.t azon építőipari vállalatok egész sora, amelyek teljesítik feladataikat. A feladatok egyenletes teljesítésére építészetünkben meg vannak a feltételek. Egyáltalán nem állja meg helyét az az állítás, hogy a nehézségek az anyagot szállító vállalatok késéséből adódnak, vagy egyes gépek berendezések hiányából. Ilyen nézetek, helytelenek, el kell vetni őket, mert azok az eszközök és felszerelések, amelyek az építészet rendelkezésére állanak, lehetővé teszik — természetesen helyes gazdálkodással — a feladatok teljesítését. A hibák éppen a rendelkezésre álló eszközök helytelen felhasználásában, a gépek kihasználásának hanyag módjában, a szervezésben vannak. Ezek az okai annak, hogy pártunk Központi Bizottsága behatóan foglalkozott az építészet kérdéseivel és állást foglalt azokhoz a problémákhoz, amelyek az építészet mai helyzetében a legégetőbbek. A párt Központi Bizottsága részletesen elemzi a fentebb felvetett problémákat és megmutatja az utat, amelyen haladva — a közlekedéshez hasonlóan — építészetünk munkájában lényeges fordulat állhat be. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a munka megjavításának egyik legfontosabb előfeltétele, részletesen megismertetni az építkezések dolgozóival pártunk álláspontját. A dolgozók — mint a párt határozatait eddig is — minden bizonnyal magukévá teszik ennek a jelentős dokumentumnak az anyagát is és latba vetik minden erejüket, teljes mértékben kibontakoztatják kezdeményezésüket, hogy valóra váltsák azt a négy pontot, amelybe a Központi Bizottság öszszefoglalta az építészet munkája megjavításának feltételeit. Röviden ezen a helyen is ismertetjük azt a négy pontot, amelyek a munka megjavításának útját jelölik ki építészeti dolgozóink számára. Az első pont az irányítás megjavításának kérdését taglalja. Ebben a pontban le vannak szögezve az építészet munkáját irányító szervek feladatai az első félévben keletkezett lemaradás behozásával és a második félév tervének hiánytalan teljesítésével kapcsolatban; ezenkívül a kerületi nemzeti bizottságok feladatai a kerületekben végzett építkezésekkel kapcsolatban. A második pont figyelmeztet az iparosítás folyamatának lassúságára és kitűzi az irányt, amely meggyorsítja ezt a folyamatot. A szocialista munkaverseny k;szélesítésével és elmélyítésével foglalkozik a harmadik pont. A szocialista munkaversenyt most az elmaradás behozására, a munka minőségének megjavítására kell összpontosítani. A negyedik pont az épületanyagokat és előregyártott épületelemeket készítő üzemek kérdésével foglalkozik. Ezek az üzemek kell, hogy a jövőben a megállapított mennyiségben és minőségben, pontosan határidőre szállítsák a megrendeléseket. Pártunk Központi Bizottsága közzétett álláspontjával éc felhívásával minden építőipari dolgozóhoz fordul, tárgyalják meg a munkások, a mérnökök és technikusok, az építkezések minden alkalmazottja, az épületanyagtermelők, a tervezők, valamint az építkezéseket vezető dolgozók körében ezt az álláspontot és tegyenek konkrét intézkedéseket minden munkahelyen a munka megjavítására. N. Sz. Hruscsov üzenete D. EisenHowerhez, Macmiilanhoz és de GauileHoz A Szovjetunió javasolja az ENSZ kőzgyfilése rendkívüli ülésének összehívását A csűcsértekezlet haladéktalan Összehívása valamennyi állam érdeke • A szovjet kormány nem hajlandó a Közel- és Közép-Kelet kérdéseit a főként agresszív tömbök tagjaiból álló Biztonsági Tanácsban megvitatni Moszkvában kedden este közölték N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének D. Eisenhowerhez, az USA elnökéhez, H. Macmillan angol miniszterelnökhöz és de Gaulle francia miniszterelnökhöz intézett üzenetét. N. Sz. Hruscsov D. Eisenhowerhez intézett üzenetében közli, hogy a szovjet kormány az USA-nak és Nagy-Britanniának a csúcsértekezlettel kapcsolatban elfoglalt ellenséges álláspontja ellenére továbbra is szükségesnek tartja, hogy a közel- és közép-keleti béke megőrzésére törekedjen és utasította ENSZ-beli képviselőjét, kérje az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésének összehívását. N. SZ. HRUSCSOV ÜZENETE D EISENHOWERHEZ TISZTELT ELNÖK ŰR, megkaptam az ön augusztus 1-i üzenetét. Teljesen egyetértek a kormányfők közötti személyes levelezés jelentőségének az üzenetben foglalt magyarázatával. A mi feltételeink között a személyes levelezésnek azt a fő célt kell szolgálnia, amelyet a nemzetek maguk elé tűztek. Ez a fő cél a béke és a békés egymás mellett élés biztosítása az egyes államok között, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. Egyetértek önnel abban is, hogy közöttünk szokatlan levelezés folyt. Helyesen értsen meg engem — ez a szokatlan levelezés azon szokatlan lépéseknek következménye volt, amelyeket az USA és Nagy-Britannia a Közel- és Közép-Keleten hajtottak végre. Az USA és Nagy-Britannia haderőik betörésével Libanonba és Jordániába megsértették e terület békéjét. Üzenetében kijelenti, hogy a Közelés Közép-Keleten bekövetkezett helyzetben az Egyesült Nemzetek Szervezetének és a Biztonsági Tanácsnak segítségét kell kérni. Helyesen mondja, hogy az ENSZ a második világháború szenvedéseiből született. Amint ismeretes, az emberiség a béke megőrzésére való vágyát az ENSZ-nek és Biztonsági Tanácsának munkájával kötötte össze, amelyre a fő felelősség hárul a világbéke megőrzéséért. A szovjet kormány éppen azért, mert elismeri az ENSZ ezen szerepét, az USA-nak és Nagy-Britanniának az arab országok ellen végrehajtott agressziója első napjaiban javaslatot terjesztett a Biztonsági Tanács elé az iniervenciós katonaság visszahívására Libanonból és Jordániából, valamint az ENSZ rendkívüli ülésének összehívására, hogy e kérdésről tárgyaljon. Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és egyes további országok, amelyek most a Biztonsági Tanács tagáilamai, meggátolták a Biztonsági Tanácsnak, hogy a közelés közép-keleti helyzet rendezésére irányuló határozatot hozzon. Ha nyíltan kell beszélnünk, be kell ismernünk, hogy éppen az a politika, amelyet az USA folytat és amelyet NagyBritannia és sajnos további más államok támogatnak, aláássa ezt a nemzetközi szervezetet és lehetetlenné teszi a Biztonsági Tanácsnak, hogy funkcióját betöltse. A példákért nem kell messze menni. Vajon az USA nem adott parancsot haderejének, hogy Libanonba törjön, tekintet nélkül a Biztonsági Tanácsra? Nem tagadhatja, hogy az USA kormánya haderőinek partra szállításával a Biztonsági Tanácsot kész tény elé állította. Vajon lehet-e azt állítani, hogy ezek az akciók megszilárdítják az ENSZ-t és a Biztonsági Tanácsot? Ha tekintetbe vesszük a Biztonsági Tanács jelenlegi összetételét, önkéntelenül arra a következtetésre jutunk, (Folytatás a 2. oldalon) Az ibar új termelőegységek üzembehelyezésére vár Kassai építkezéseken a CSKP XI. kongresszusa után : A kassai kerület magasépítészeti vállalatainak munkahelyein ösztönző vitát váltották ki a CSKP XI. kongresszusának határozatai, ami nagyi-an hozzájárult az építészeti dolgozók munkájának megjavításához. Például a 'ubeníki új II. üzem építkezése szerelési munkái befejezésének határideje rohamosan közeledik. 1958. szeptember 1-én meg kel! kezdeni a próbagyártást. A lubeníki építészeti igazgatóság dolgozói erejüktől telhetően mindent megtesznek a határidő betartására. A kassai Magnezit-üzem rotációs kemencéjének építése is sikeresen folyik, és az üzem kiterjesztése után megsokszorozódik az üzem kapacitása. Az aknakemencéken kívül hamarosan két új hatalmas rotációs kemencében kezdik meg a magnezit feldolgozását. A rotációs kemencéket a magasépítészeti vállalat dolgozói építik. Az építészeti dolgozók szocialista munkaverseny segítségével igyekeznek idejében befejezni az építkezést, hogy minél előbb megkezdhessék a szerelési munkákat. A levočai új Tatrasvit üzem építőinek kollektívája is felajánlást tett az üzem felépítésének két hónappal való meggyorsítására. Itt az építészeti dolgozók Jozef Grondžák mérnök, építésvezető és Polonik István mester vezetésével sikeresen teljesítik feladataikat. A magasépítészeti vállalat dolgozói e fontos és a kormány által figyelemmel kísért ipari építkezéseken kívül szorgalmasan dolgoznak az új iskolák befejezésén, melyeket az iskolaév megkezdéséig át kell adni a rendeltetésüknek. A lakásépítkezési terv teljesítéséről sem feledkeznek meg. A vállalat 1958 november végéig 1571 új komfortos lakást i d át, melyek befejezését csák 1958 végére tervezték, és ezenkívül további 14 lakást adnak át decemberig terven felül. A népgazdaságfejlesztési terv szerint fokozatosan megváltoztatják a kassai kerület arculatát. Itt nagy feladatok várnak az építkezési dolgozókra. 1961 — 65. években munkájuk súlypontját a lakásépítkezésre helyezik. Ebben az időben összesen 15 500 lakást kell építeniök, melyek nagy részét a kelet-szlovákiai acélművek dolgozói számára építik, ezenkívül további új iskolákat, és több más épületet kell felépíteniök. A magasépitészeti vállalat e feladatok sikeres teljesítésére még ebben az évben előkészít egy új ambuláns épületanyagot gyártó üzemet újtípusú előgyártmányok előállítására, 1960-ig pedig üzemet építenek a Szuterén blokkok és előgyártmányok gyártására a Kassa melletti Opavská községben. Lipták László, Kassa Kpiíl Szlovákia legkorszerűbb szénbányája * * A A Hazánk eddigi energiaforrásai mellett geológiai kutatóink újabb szénlelőhelyeket fedeznek fel, melyek létezése azt mutatja, hogy köztársaságunkban a hagyományos energiatermelésI nek még mindig van jövője. A kutatómunka és természetesen az azt követő építkezési munkák eredményeként nemsokára üzembehelyezik a Kékkői Szénbányák új részlegét — a Dolina-bányát. — Nem kis dolog egy ilyen föld alatti üzem építése - mondják a bányászok. — Különösen azért nem, mert az építkezésnél eddig soha nem támasztott követelményeknek akarunk eleget tenni: Szlovákia legkorszerűbb szénbányáját építjük ugyanis. - Az építés gondolata még 1951ben született. Azóta rengeteg előre nem látott nehézséggel kellett megküzdenünk — mondják a bányaépítők. — Egyik ilyen nagy ellenségünk a talajvíz volt. A kpzetviszonyok sem voltak a legmegfelelőbbek, hiszen az építkezés megkezdése óta számtalanszor történt bányaomlás, mert a talaj sok helyen porhanyós, homokos. Mindezek ellenére az első vágatban már 1952 januárjában rábukkantak a szénre, de ez még vajmi kevés volt ahhoz, hogy xzoc SZÉP EREDMÉNYEK A rekkenő meleg hamar beérlelte a a kalászosokat az ipolybalogi határban. A falu lakossága egyesült erővel ľogctt hozzá az aratáshoz és a betakarítási mukálatokhoz. A község lakossága kétszáz hektár vetésterületen 5 nap alatt elvégezte az aratást. A faluban az aratást elsőnek a szövetkezet kezdte meg. A learatott gabona betakarítása is a vége felé közeledik. A betakarítással egyidejűleg két cséplőgéppel csépeltek. A napi cséplési átlag 200 mázsa volt. A terméseredmény közepes, 22-23 mázsa hektáronként. A szövetkezet a cséplőgéptől teljesíti a beadást. A falu egyéni gazdálkodói is így tesznek. Illés József, Ipoiybalog Befejezték az aratást A lenkei szövetkezetben már learattak. Két gép aratott. Bolacsek elvtárs és Simon Ferenc, aki jelenleg a lenkei brigádnál ddlgozík, 120 hektárt arattak le. Már csépelnek is és a beEdás teljesítése is folyamatban van. Lőrinc János, Hubo a „feltúrt" folyosókat bányának lehessen nevezni. A fő bányafolyosók uralkodó építőanyaga a vas és a beton. Hazánkban ebben a bányában kísérleteznek először az előregyártóit elemekkel történő dúcolással, melyek szintén vasbetonból készül. Az így elkészített új bányafolyosók olyanok, mint valami szépen elkészített, kivilágított alagút, amelyben kellemes lehet a séta. Óriási haladást jelent az új bánya a régi típusúakkal szemben, hiszen a bányásznak nem mindegy, hogyan jut el munkahelyére. Még sok tennivaló van a bánya építésénél, de a tervek szerint 1961 elejé • a bánya teljesen elkészül. Hogy milyen hatalmas méretű bányaüzem lesz a Dolina-bánya, beszéljen arról egyetlen adat: a kész bányában annyi dolgozó kap majd munkát, mint amennyi ma a Kékkői Szénbányák teljes munkásállománya Az üzem naponta 2000 tonna szenet ad majd népgazdaságunknak, így jelentősen hozzájárul hazánk energiaalapjának növeléséhez. Ügy a munkásokról való gondoskodás, mint a bánya gazdaságossága terén is sok újat hoz majd az üzem. A kitűnő munkafeltételek, a jő lakások, a gépesítés, a jobb munkaszervezés lehetővé teszik majd, hogy a bányászoknak 1820 korona legyen a?, átlagkeresetük. Emellett, főleg a gépesítés segítségével, az egy tonna szénre eső termelési költségek majd csak 95 koronát tesznek ki. E néhány adatból is világosan látszik, hogy a jövő bányászának egészen más, még a mainál is sokkal jobb munka- és «letfelté*?lei lesznek. A napokban megint új munkagyőzelmet crattak a Dolina-bánya építői. A második vágatban Nagy Gyula csoportja elérte a szénréteget. Azóta a bánya építői minden kocsi kőzet, vagy szén kiszállításával közelebb érzik magukat céljuk eléréséhez, a bánya teljes elkészítéséhez. Számukra azonban majd csak akkor kezdődik az igazi munka, hiszen geológiai kutatóink azt mondják, a bánya leoalább 50 évre elegendő szenet rejt magagában. ' K T. í*.