Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-07 / 217. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. augusztus 7. csütörtök 50 fillér XI. évfolyam, 217. szám Építészetünk dolgozóihoz szólunk Azok a jelentős sikerek, amelye­ket dolgozó népünk a szocializmus építésében elért, lehetővé tették, hogy a CSKP XI. kongresszusa ki­tűzze a szocializmus építése befe­jezésének merész távlatát. Első­sorban az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság és az építészet munkahelyein dől el, milyen korán érjük el kitűzött célunkat. Azon intézkedések eredményeit, amelyeket az ipar és építészet irá­nyításának megjavítása céljából fo­ganatosítottunk, már most is ta­pasztalhatjuk. Jelentős mértékben megjavult a terv minőségi muta­tóinak teljesítése. Most, a párt XI. kongresszusa után a dolgozók részéről újabb kezdeményezés bon­takozik ki a kongresszus célkitűzé­seinek megvalósításáért. A dolgo­zók kötelezettségvállalásokat tesz­nek az évi terv határidő előtt való teljesítésére s további értékek meg­teremtésére nemzetgazdaságunk javára. Több bánya és vegyiipari üzem dolgozói kérik idei feladataik megszilárdítását. A munkában ta­núsított hősiesség ilyen tömeges megnyilvánulásának csakis azért lehetünk tanúi, mert az emberek tudják, maguknak dolgoznak, tud­ják, hogy a párt irányvonalának megvalósítása egyre gazdagabb, elégedettebb életet biztosít minden dolgozó számára. Az építészet egyike azon kevés ágazatoknak, amelyek feladatukat nem teljesítik és ezzel igen je­lentős károkat okoz nemzetgazda­ságunknak. Az évente ismétlődő el­maradások a beruházási építkezés terén, a terv nem teljesítése az építészeti-szerelő munkákban, a legfontosabb építkezéseken azt eredményezi, hogy nemzetgazdasá­gunk nem helyezhet üzembe ide­jében igen fontos termelő egysé­geket. A lakásépítés elmaradozása jelentős mértékben megnehezíti a munkaerők állandósítása égető kérdésének megoldását és nehezíti a lakásviszonyok gyorsabb ütemű megjavítását. Hogy milyen károkat okozhat a/ építkezés tervének nem teljesítése a beruházási építkezés szakaszán, arról a legjobban az alábbi szá­mok tanúskodnak. Ha például a Klement Gottwald Üj Kohó egyi'. kokszolóját egy nappal a tervezett határidő után adják at rendelte­tésének, akkor ez a késés nem­zetgazdaságunkat kereken ezer tonna kiváló minőségű koksztól fosztja meg. A tisovái hőerőmű építésénél a lemaradás minden egyes napja egy és félmillió ki­lowattóra áramba kerülhet. Egy nagybánya építésében beállott egy­havi lemaradás nemzetgazdasá­gunktól 40 ezer tonna szenet von el. Legszemléltetőbb egy vegyi­ipari építkezés példája. Ha például a lovosicei vegyiüzem kénsavat gyártó részlegét egy félévvel a tervezett határidő után helyeznék üzembe, akkor nem lehetne előállí­tani 2000 tonna műrostot, vagy 75 ezer tonna műtrágyát. Ennyi mű­trágya hiánya nemzetgazdaságun­kat 20 ezer vagon .gabonától foszt­hatja meg. Ezért kíséri egész népünk oly érdeklődéssel építészetünk mun­káját. Pártunk Központi Bizott­ságához azonban sok panasz is érkezik építészetünk munkájára vonatkozóan. Sok helyütt ugyanis nem fejezik be határidőre az épít­kezéseket, az épületanyagok szállí­tásánál nem dolgoznak gazdaságo­san, nem olyan a munkaszervezés, amilyennek lennie kell, az építé­szet iparosításának folyamata las­sú, a munka minősége gyakran nem üti meg a kívánt mértéket. Az építészet feladatai, úgy mint iparunk más ágazataié is nagyok, de reálisak, teljesíthetők. Erről ta­núskHik pyyébkér.t azon építőipari vállalatok egész sora, amelyek tel­jesítik feladataikat. A feladatok egyenletes teljesítésére építésze­tünkben meg vannak a feltételek. Egyáltalán nem állja meg helyét az az állítás, hogy a nehézségek az anyagot szállító vállalatok késésé­ből adódnak, vagy egyes gépek berendezések hiányából. Ilyen né­zetek, helytelenek, el kell vetni őket, mert azok az eszközök és felszerelések, amelyek az építé­szet rendelkezésére állanak, le­hetővé teszik — természetesen he­lyes gazdálkodással — a felada­tok teljesítését. A hibák éppen a rendelkezésre álló eszközök hely­telen felhasználásában, a gépek kihasználásának hanyag módjában, a szervezésben vannak. Ezek az okai annak, hogy pár­tunk Központi Bizottsága behatóan foglalkozott az építészet kérdései­vel és állást foglalt azokhoz a problémákhoz, amelyek az építé­szet mai helyzetében a legégetőb­bek. A párt Központi Bizottsága részletesen elemzi a fentebb fel­vetett problémákat és megmutatja az utat, amelyen haladva — a közlekedéshez hasonlóan — épí­tészetünk munkájában lényeges fordulat állhat be. Ezzel kapcso­latban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a munka megjavításának egyik legfontosabb előfeltétele, részletesen megismertetni az épít­kezések dolgozóival pártunk állás­pontját. A dolgozók — mint a párt határozatait eddig is — minden bi­zonnyal magukévá teszik ennek a jelentős dokumentumnak az anya­gát is és latba vetik minden ere­jüket, teljes mértékben kibonta­koztatják kezdeményezésüket, hogy valóra váltsák azt a négy pontot, amelybe a Központi Bizottság ösz­szefoglalta az építészet munkája megjavításának feltételeit. Röviden ezen a helyen is is­mertetjük azt a négy pontot, ame­lyek a munka megjavításának útját jelölik ki építészeti dolgozóink számára. Az első pont az irányítás megjavításának kérdését taglalja. Ebben a pontban le vannak szö­gezve az építészet munkáját irá­nyító szervek feladatai az első fél­évben keletkezett lemaradás beho­zásával és a második félév tervé­nek hiánytalan teljesítésével kap­csolatban; ezenkívül a kerületi nemzeti bizottságok feladatai a kerületekben végzett építkezésekkel kapcsolatban. A második pont fi­gyelmeztet az iparosítás folyama­tának lassúságára és kitűzi az irányt, amely meggyorsítja ezt a folyamatot. A szocialista munka­verseny k;szélesítésével és elmé­lyítésével foglalkozik a harmadik pont. A szocialista munkaversenyt most az elmaradás behozására, a munka minőségének megjavítására kell összpontosítani. A negyedik pont az épületanyagokat és előre­gyártott épületelemeket készítő üzemek kérdésével foglalkozik. Ezek az üzemek kell, hogy a jö­vőben a megállapított mennyiség­ben és minőségben, pontosan ha­táridőre szállítsák a megrendelése­ket. Pártunk Központi Bizottsága közzétett álláspontjával éc felhí­vásával minden építőipari dolgo­zóhoz fordul, tárgyalják meg a munkások, a mérnökök és techni­kusok, az építkezések minden al­kalmazottja, az épületanyagterme­lők, a tervezők, valamint az épít­kezéseket vezető dolgozók köré­ben ezt az álláspontot és tegyenek konkrét intézkedéseket minden munkahelyen a munka megjavítá­sára. N. Sz. Hruscsov üzenete D. EisenHowerhez, Macmiilanhoz és de GauileHoz A Szovjetunió javasolja az ENSZ kőzgyfilése rendkívüli ülésének összehívását A csűcsértekezlet haladéktalan Összehívása valamennyi állam érdeke • A szovjet kormány nem hajlandó a Közel- és Közép-Kelet kérdéseit a főként agresszív tömbök tagjaiból álló Biztonsági Tanácsban megvitatni Moszkvában kedden este közölték N. Sz. Hrus­csovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének D. Eisenhowerhez, az USA elnökéhez, H. Macmillan angol miniszterelnökhöz és de Gaulle francia minisz­terelnökhöz intézett üzenetét. N. Sz. Hruscsov D. Ei­senhowerhez intézett üzenetében közli, hogy a szov­jet kormány az USA-nak és Nagy-Britanniának a csúcsértekezlettel kapcsolatban elfoglalt ellenséges álláspontja ellenére továbbra is szükségesnek tartja, hogy a közel- és közép-keleti béke megőrzésére tö­rekedjen és utasította ENSZ-beli képviselőjét, kérje az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésének összehí­vását. N. SZ. HRUSCSOV ÜZENETE D EISENHOWERHEZ TISZTELT ELNÖK ŰR, megkaptam az ön augusztus 1-i üze­netét. Teljesen egyetértek a kor­mányfők közötti személyes levelezés jelentőségének az üzenetben foglalt magyarázatával. A mi feltételeink között a személyes levelezésnek azt a fő célt kell szolgálnia, amelyet a nemzetek maguk elé tűztek. Ez a fő cél a béke és a békés egymás mel­lett élés biztosítása az egyes államok között, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. Egyetértek önnel abban is, hogy közöttünk szokatlan levelezés folyt. Helyesen értsen meg engem — ez a szokatlan levelezés azon szokatlan lépéseknek következménye volt, ame­lyeket az USA és Nagy-Britannia a Közel- és Közép-Keleten hajtottak végre. Az USA és Nagy-Britannia haderőik betörésével Libanonba és Jordániába megsértették e terület békéjét. Üzenetében kijelenti, hogy a Közel­és Közép-Keleten bekövetkezett hely­zetben az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének és a Biztonsági Tanácsnak segítségét kell kérni. Helyesen mond­ja, hogy az ENSZ a második világhá­ború szenvedéseiből született. Amint ismeretes, az emberiség a béke meg­őrzésére való vágyát az ENSZ-nek és Biztonsági Tanácsának munkájával kötötte össze, amelyre a fő felelősség hárul a világbéke megőrzéséért. A szovjet kormány éppen azért, mert elismeri az ENSZ ezen szerepét, az USA-nak és Nagy-Britanniának az arab országok ellen végrehajtott agressziója első napjaiban javaslatot terjesztett a Biztonsági Tanács elé az iniervenciós katonaság visszahívására Libanonból és Jordániából, valamint az ENSZ rendkívüli ülésének össze­hívására, hogy e kérdésről tárgyaljon. Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és egyes további or­szágok, amelyek most a Biztonsági Tanács tagáilamai, meggátolták a Biztonsági Tanácsnak, hogy a közel­és közép-keleti helyzet rendezésére irányuló határozatot hozzon. Ha nyíl­tan kell beszélnünk, be kell ismer­nünk, hogy éppen az a politika, ame­lyet az USA folytat és amelyet Nagy­Britannia és sajnos további más álla­mok támogatnak, aláássa ezt a nem­zetközi szervezetet és lehetetlenné teszi a Biztonsági Tanácsnak, hogy funkcióját betöltse. A példákért nem kell messze menni. Vajon az USA nem adott parancsot haderejének, hogy Li­banonba törjön, tekintet nélkül a Biz­tonsági Tanácsra? Nem tagadhatja, hogy az USA kormánya haderőinek partra szállításával a Biztonsági Ta­nácsot kész tény elé állította. Vajon lehet-e azt állítani, hogy ezek az ak­ciók megszilárdítják az ENSZ-t és a Biztonsági Tanácsot? Ha tekintetbe vesszük a Biztonsági Tanács jelenlegi összetételét, önkén­telenül arra a következtetésre jutunk, (Folytatás a 2. oldalon) Az ibar új termelőegységek üzembehelyezésére vár Kassai építkezéseken a CSKP XI. kongresszusa után : A kassai kerület magasépíté­szeti vállalatainak munkahelyein ösztönző vitát váltották ki a CSKP XI. kongresszusának ha­tározatai, ami nagyi-an hozzájá­rult az építészeti dolgozók munkájának megjavításához. Például a 'ubeníki új II. üzem építkezése szerelési munkái befeje­zésének határideje rohamosan köze­ledik. 1958. szeptember 1-én meg kel! kezdeni a próbagyártást. A lubeníki építészeti igazgatóság dolgozói ere­jüktől telhetően mindent megtesznek a határidő betartására. A kassai Magnezit-üzem rotációs kemencéjének építése is sikeresen folyik, és az üzem kiterjesztése után megsokszorozódik az üzem kapacitá­sa. Az aknakemencéken kívül hama­rosan két új hatalmas rotációs ke­mencében kezdik meg a magnezit feldolgozását. A rotációs kemencéket a magasépítészeti vállalat dolgozói építik. Az építészeti dolgozók szocia­lista munkaverseny segítségével igye­keznek idejében befejezni az építke­zést, hogy minél előbb megkezdhessék a szerelési munkákat. A levočai új Tatrasvit üzem épí­tőinek kollektívája is felajánlást tett az üzem felépítésének két hónappal való meggyorsítására. Itt az építészeti dolgozók Jozef Grondžák mérnök, építésvezető és Polonik István mester vezetésével sikeresen teljesítik fel­adataikat. A magasépítészeti vállalat dolgozói e fontos és a kormány által figye­lemmel kísért ipari építkezéseken kí­vül szorgalmasan dolgoznak az új iskolák befejezésén, melyeket az iskolaév megkezdéséig át kell adni a rendeltetésüknek. A lakásépítkezési terv teljesítéséről sem feledkeznek meg. A vállalat 1958 november végéig 1571 új komfortos lakást i d át, melyek befejezését csák 1958 végére tervezték, és ezenkívül további 14 lakást adnak át decem­berig terven felül. A népgazdaságfejlesztési terv sze­rint fokozatosan megváltoztatják a kassai kerület arculatát. Itt nagy feladatok várnak az építkezési dol­gozókra. 1961 — 65. években munkájuk súlypontját a lakásépítkezésre helye­zik. Ebben az időben összesen 15 500 lakást kell építeniök, melyek nagy részét a kelet-szlovákiai acél­művek dolgozói számára építik, ezen­kívül további új iskolákat, és több más épületet kell felépíteniök. A magasépitészeti vállalat e fel­adatok sikeres teljesítésére még ebben az évben előkészít egy új am­buláns épületanyagot gyártó üzemet újtípusú előgyártmányok előállítására, 1960-ig pedig üzemet építenek a Szu­terén blokkok és előgyártmányok gyártására a Kassa melletti Opavská községben. Lipták László, Kassa Kpiíl Szlovákia legkorszerűbb szénbányája * * A A Hazánk eddigi energiaforrásai mellett geológiai kutatóink újabb szénlelőhelyeket fedeznek fel, melyek létezése azt mutat­ja, hogy köztársaságunkban a hagyományos energiatermelés­I nek még mindig van jövője. A kutatómunka és természetesen az azt követő építkezési munkák eredményeként nemsokára üzembehe­lyezik a Kékkői Szénbányák új rész­legét — a Dolina-bányát. — Nem kis dolog egy ilyen föld alatti üzem építése - mondják a bányászok. — Különösen azért nem, mert az építkezésnél eddig soha nem támasztott követelményeknek aka­runk eleget tenni: Szlovákia legkor­szerűbb szénbányáját építjük ugyanis. - Az építés gondolata még 1951­ben született. Azóta rengeteg előre nem látott nehézséggel kellett meg­küzdenünk — mondják a bányaépí­tők. — Egyik ilyen nagy ellenségünk a talajvíz volt. A kpzetviszonyok sem voltak a legmegfelelőbbek, hiszen az építkezés megkezdése óta számtalanszor történt bányaomlás, mert a talaj sok helyen porhanyós, homokos. Mindezek elle­nére az első vágatban már 1952 ja­nuárjában rábukkantak a szénre, de ez még vajmi kevés volt ahhoz, hogy xzoc SZÉP EREDMÉNYEK A rekkenő meleg hamar beérlelte a a kalászosokat az ipolybalogi határban. A falu lakossága egyesült erővel ľo­gctt hozzá az aratáshoz és a betaka­rítási mukálatokhoz. A község lakos­sága kétszáz hektár vetésterületen 5 nap alatt elvégezte az aratást. A faluban az aratást elsőnek a szö­vetkezet kezdte meg. A learatott ga­bona betakarítása is a vége felé kö­zeledik. A betakarítással egyidejűleg két cséplőgéppel csépeltek. A napi cséplési átlag 200 mázsa volt. A ter­méseredmény közepes, 22-23 mázsa hektáronként. A szövetkezet a cséplőgéptől telje­síti a beadást. A falu egyéni gazdál­kodói is így tesznek. Illés József, Ipoiybalog Befejezték az aratást A lenkei szövetkezetben már le­arattak. Két gép aratott. Bolacsek elvtárs és Simon Ferenc, aki jelenleg a lenkei brigádnál ddlgozík, 120 hek­tárt arattak le. Már csépelnek is és a beEdás teljesítése is folyamatban van. Lőrinc János, Hubo a „feltúrt" folyosókat bányának le­hessen nevezni. A fő bányafolyosók uralkodó építő­anyaga a vas és a beton. Hazánkban ebben a bányában kísérleteznek elő­ször az előregyártóit elemekkel tör­ténő dúcolással, melyek szintén vas­betonból készül. Az így elkészített új bányafolyosók olyanok, mint valami szépen elkészített, kivilágított alagút, amelyben kellemes lehet a séta. Óriási haladást jelent az új bánya a régi típusúakkal szemben, hiszen a bányásznak nem mindegy, hogyan jut el munkahelyére. Még sok tennivaló van a bánya építésénél, de a tervek szerint 1961 elejé • a bánya teljesen elkészül. Hogy milyen hatalmas méretű bá­nyaüzem lesz a Dolina-bánya, be­széljen arról egyetlen adat: a kész bányában annyi dolgozó kap majd munkát, mint amennyi ma a Kékkői Szénbányák teljes munkásállománya Az üzem naponta 2000 tonna szenet ad majd népgazdaságunknak, így je­lentősen hozzájárul hazánk energia­alapjának növeléséhez. Ügy a munkásokról való gondos­kodás, mint a bánya gazdaságossága terén is sok újat hoz majd az üzem. A kitűnő munkafeltételek, a jő laká­sok, a gépesítés, a jobb munkaszer­vezés lehetővé teszik majd, hogy a bányászoknak 1820 korona legyen a?, átlagkeresetük. Emellett, főleg a gé­pesítés segítségével, az egy tonna szénre eső termelési költségek majd csak 95 koronát tesznek ki. E néhány adatból is világosan látszik, hogy a jövő bányászának egészen más, még a mainál is sokkal jobb munka- és «letfelté*?lei lesznek. A napokban megint új munkagyő­zelmet crattak a Dolina-bánya épí­tői. A második vágatban Nagy Gyula csoportja elérte a szénréteget. Azóta a bánya építői minden kocsi kőzet, vagy szén kiszállításával közelebb ér­zik magukat céljuk eléréséhez, a bá­nya teljes elkészítéséhez. Számukra azonban majd csak akkor kezdődik az igazi munka, hiszen geológiai ku­tatóink azt mondják, a bánya leoalább 50 évre elegendő szenet rejt maga­gában. ' K T. í*.

Next

/
Thumbnails
Contents