Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-01 / 211. szám, péntek

Követendő példa A

szövetkezetekben igen gyakori a panasz az építkezési vállalatokra. A legtöbb kifogás a feladatok késői teljesítése miatt hangzik el. Ha alaposabb körültekintéssel vizsgál, juk a panaszokat szülő okokat, arra a meggyőződésre juthatunk, hogy az építkezési vállalatokkal szembeni kifogások nem indokolatlanok. Hiba volna azonban, ha az építkezési vállalatokkal szembeni kifogásokat, szemrehányásokat általánosítanánk, mert vannak olyan vállalatok — és ezeké a döntő részarány —, amelyek becsületesen teljesítik a szövetkezetekkel szembeni kötelezettségeiket. Ezek közé a jól dolgozó építőüzemek közé tartozik a Bratislava-környéki járás építőüzeme is, amely úgyszólván teljes mértékben a mezőgazdaság szolgálatába van állítva. Jó hírneve van az üzemnek Az üzem még csak alig négy hónapos múltra tekint vissza, de máris jó névre és megbecsülésre tett szert. Varga István, a i üzem igazgatója nem kis büszkeséggel beszél az eddig eiért eredményekről. Többek között szóvá teszi, hogy különösen az átszervezés és a XI. pártkongresszus történelmi jelentőségű határozatai után állt be munkájukban lényeges javulás. — Nagy igényeket támasztunk a mezőgazdasági építkezési üzemekkel szemben... — szólt a határozat, s mi iparkodtunk az igényeknek minél nagyobb mértékben eleget tenni. A vezetés átszervezése után az üzemben úgyszólván egy kézbe került a nyilvántartás és a tervezés is. Azóta az anyagszállítás is megjavult. A járási pártbizottságtól pedig a legmesszebbmenő politikai segítséget kapják. Mi lett az eredmény? Az, hogy az építőüzem a kimutatások szerint az első negyedévi tervet 104,1 százalékra teljesítette. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az építkezési vállalat a járás szövetkezetei részére az első félévben 20 gazdasági épületet épített, amelyekben a szövetkezetek 1570 szarvasmarhát és 3500 sertést helyeztek el. Ezen felül a dévényújfalusi szövetkezeteseknek még egy 400 köbméter befogadóképességű silógödröt és egy mezei beton gabonaszárítót építettek. A további tervek A szóban forgó építőüzem az év második felében is nagy terveket tűzött maga elé. Több mint 70 gazdasági épület felépítését vették tervbe. Ennek az elhatározásnak megvalósításához nagymértékben hozzájárul majd az, hogy a szövetkezetek az állattenyésztés terén még kimagaslóbb eredményeket érnek el. Ismert dolog, hogy a közös modem istállókban elhelyezett jószág nagyobb hasznosságot nyújt. A közös istállóban elhelyezett állatok gondosabb felügyelet alatt állnak, a takarmányozás is szakszerűbbé válik, így a tejhozam és a súlygyarapodás is magasabb szintre emelkedik. A* építőüzem terve szerint pedig az idén járási méretben még 5500 szarvasmarha és 5000 sertés nyer elhelyezést a közös istállókban. Ezenkívül 35 000 baromfit befogadó tyúkfarmokat is építenek. A Bratislava-környéki járási mezőgazdasági építőüzem példaképül szolgálhat sok-sok más hozzá hasonló üzemnek. Helyes volna, ha ezek az építőüzemek is javítanának munkájukon, amelyről a szővetkezetesek még mindig nem a legelismerőbben beszélnek. (sz. i.) Aratnak, csépemek Szentmárián is teljes ütemben végzik az aratást. A 130 hektár aratni valót két kévekötő aratógép segítségével végzik. Tíz napra tervezték a kalászosok aratását, de a tagság egyöntetű és odaadó munkájának eredményeként ezt az időt lerövidítik. Szentmárián már reggel 4 órától kinn vannak a földeken, mígcsak látnak dolgozni. Nem kell senkit nógatni. Az aratással egyidejűleg megkezdték a cséplést is, utána pedig a tarlóhántást és a tarlókeverékek vetését. Ügy számítanak, hogy 36 hektárt vetnek be tarlókeverékkel. Az aratási munkákban az asszonyok tűntek ki szorgalmukkal. Barsi Ferencné, Bók Több acél-több gépet jelent ä A XI. pártkongresszus határozata értelmében 1963-ig gazdaságunk ä további fejlesztésével évi 9,2-9,7 millió tonnára kell növelni az acéltermelést. Az elkövetkező években fokozni kell főleg a nemes és ala' csony öntvényű acélfajták részarányát az egész acéltermelésben. Vera, Tóth Bertalan és ifj. Kálmán Erzsébet aratócsoportja járnak az élen. Balogfaláról jelentik Botos Béla balogfalvi levelezőnk arról ad hírt, hogy az aratás már náluk is teljes ütemben halad. Az aratási munkákból a falu fiataljai is alaposan kiveszik részüket. Az ifjúsági szervezetből 24 fiatal segíti a szövetkeaetet, olyan fiatalok, akik túlnyomó részt az iparban vagy a különféle hivatalokban dolgoznak. A fiatalok közül dicséretet érdemel Ragan István, aki szünidőre hazajött e korponai mezőgazdasági iskolából. A kongresszus alaposan megindokolt határozata bátor célkitűzést adott számunkra. A határozat többek között kimondja, hogy 1965-ig gépiparunk termelését a tavalyihoz viszonyítva 130 százalékkal kell növelni. És főleg ml kell ehhez? Sok nemes acél, vas és színes fém. Tavaly az egy lakosra eső acéltermelésben még világviszonylatban a hetedik helyen álltunk, de ha valóra váltjuk a kongresszusnak kohóiparunk fejlesztésére vonatkozó határozatát, akkor nemcsak utolérjük, hanem el is hagyjuk a legfejlettebb kapitalista államokat. Ebből a békés gazdasági versenyből Szlovákia is kiveszi részét. Az elkövetkező években Kelet-Szlovákiában felépül egy nagy korszerűen berendezett kohóipari üzem, mely a Szovjetunióból behozott vasércet dolgozza majd fel. A podbrezovai Šverma kohóipari üzem átépítése után Szlovákia második legnagyobb kohóipari üzemévé válik. Pártunk kongresszusa többek között ezt a nagy építkezést is, mely több százmillió korona értékű beruházást követel meg, az ifjúság aktív segítségével akarja megvalósítani. A kongresszus felhívása nem maradhat visszhang nélkül ifjpságunk körében. Az az ifjúság, mely már több emlékmüvet állított fel korunknak és munkájának, most újra szót kér a kongresszus határozatának valóra váltásában és lelkesen, önfeláldozóan, százával jelentkezik brigádra. Az Alacsony-Tátra alatt, a Garam mély völgyében fekszik Közép-Sílovákia egyik kis városa, Podbrezová. Itt szervezte meg partizán-csapatját Jegorov őrnagy, a Szovjetunió hőse, a hitleri elnyomás idejében. A gyár 105 munkása halt hősi halált partizánosztagokban küzdve hazánk szabadságáért. Becsületes, kitartó emberek laknak itt a Garam partján, akik nemcsak a háborúban, hanem a szocializmus építésének idején is bebizonyították, hogy szeretik hazájukat és megbecsülik az öreg gyárat. Az üzemet jó munkájáért Köztársasági Érdemrenddel tüntették ki, mert annak ellenére, hogy eléggé elavult berendezéssel dolgoznak, eddig még mindig túlteljesítették tervüket. S most a kongresszus határozata értelmében újjászületik a podbrezovai gyár. „Micsoda öröm is volt, amikor a gyár munkásai tudomást szereztek a XI. pártkongresszus eme határozatáról." — Üj gyárunk lesz korszerű gébekkel és berendezéssel. Kétszer annyit fogunk termelni, mint ma és hozzá nemesacélt, mondogatták örömtől sugárzó arccal a gyűléseken, beszélgetések közben. Mezőgazdaságunk fejlesztéséért A Slovenská Lupča-i Prototyp Gépgyárban elkészítették a félautomatikus KASPE típusú építő-betonkocka formák első 20 darabból álló sorozatát. A félautomatikus géppel az eddigi kísérletek alapján 8 óra alatt egy ember 800 darab építőidomot képes gyártani, melyek kiválóan alkalmasak az EFSZ-ek épületeinek építésére. Az első kísérleti formákat a legközelebbi napokban kiosztják a járási építkezési vállalatoknak, hogy az elméleti számításokat gyakorlati eredményekkel is tudják igazolni. A Prototyp-üzem dolgozói elhatározták, hogy november végéig még további 80 darab ilyen formázógépet készítenek. Elhatározásukkal lehetővé teszik a párt XI. kongresszusára tett kötelezettségvállalásuk eav hónappal előbb való teljesítését. (ČTK) <Jswéí f(3él y gyo: :íes A szövetkezetek közötti szocialista párosverseny félévi értékelése igen figyelemre méltó eredményeket hozott. Noha az eddig győztes szövetkezetek legtöbbje továbbra is tartja az elsőséget, ugyanakkor nagy lendülettel törnek előre még a hátul kullogok is. A Bély és Bacska közötti versgny nem sok újat hozott, mert továbbra is a bélyi szövetkezet maradt győztes. Ám ha megfigyeljük, a bacskaiak több termelési ágban sokkal jobb eredményeket értek el. Bácskán minden biztosíték megvan ahhoz, hogy fokozatosan növeljék termelési eredményeiket s így túlszárnyalják a bélyi. szövetkezetet. Ezt annál is inkább állíthatjuk, mert a bélyi szövetkezetben egy idő óta bizonyos pangás állott be. Ajánlatos volna, ha ezen elgondolkodnának a bélyi szövetkezet vezetői és fokozottabb gonddal szerveznék a versenyt. —ki— És alig múlt el a kongresszus, máris neki fogtak a célkitűzések megvalósításához. Először egy új munkamódszer bevezetését akarják megvalósítani szovjet tervrajzok alapján. Ez az acél folyamatos öntése, melyet itt valósítanak meg először hazánkban és amely nagyban növeli a munkatermelékenységet. Az új termelési módszer próbaüzemeltetését jövő év júliusában akarják megkezdeni. Sajnos, az említett módszerhez szükséges gépi berendezéseket a vítkovicei gyárak késve szállítják. A podbrezovaiak ezenkívül a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójáig a második Martin-kemence építését is be akarják fejezni. Hogy részletesebb tájékoztatást szerezzünk, a régi gyár távlatairól, néhány kérdéssel fordultunk Vladimír Šupka elvtárshoz, a gyár igazgatójához, aki maga is részt vett a XI. kongresszus tárgyalásán mint küldött. — Mikor kezdik meg a gyár átépítését és mit jelent majd ez a termelésben ? — Tulajdonképpen az átépítést már meg is kezdtük — válaszolta Šupka elvtárs. Igaz, csak kisebb méretekben. Például az öntvények folyamatos öntését jövőre már megkezdjük, most végezzük ehhez a szükséges előkészületeket. De a legfőbb munkák az 1959-es év folyamán indulnak meg teljes ütemmel. A gyár az átépítés után újabb 1500 munkádnak, köztük 500 nőnek nyújt kereseti lehetőséget. Területe kétszer akkora lesz, mint most és a termelése a mainak duplájára nő. A hangsúly azonban nem is a mennyiségen van, hanem inkább a minőségen. Az újjáépült gyárat főleg nemes- és alacsonyöntvényü acélfajták gyártására fogják berendezni, mert fejlődő gépiparunknak az elkövetkező években ilyen acélra lesz leg* inkább szüksége. — Mikor kezdődik meg a brigádmunka és hány ifjú brigádos vesz részt az építkezésen ? — Pontosan nem válaszolhatok, mert a földmunkákat a Magasépítészeti Vállalat végzi majd. De ha jól értesültem, féléven belül már megkezdik a földmunkákat és 1200 segédmunkás, brigádos vesz részt az építkezésen. Jövőre már üzembe akarjuk helyezni az új oxigéngyártó üzemrészleget és a villanyolvasztőkat. Nagy feladatok várnak tehát mind a gyár munkásaira, mind építőire. Pár hónap múlva fiatal brigádosok százaitól lesz hangos a Garam partja és a csendes völgyet, erdőt-berket a brigádosok dalai verik majd fel. Ekkor majd sor kerül valamennyi ma még nehéznek látszó feladat elvégzésére is. Hisz nálunk ma már nincs olyan akadály, különösen a fiatalok előtt, melyet tudással, lelkesedéssel le ne tudnánk küzdeni. Ilyen lesz a podbrezovai építkezés is, melynek befejezésével a kongresszus határozatának érterlmében újabb lépést teszünk a szebb jövő felé. Horváth Sándor A kínai kommunisták tapasztalatai a revizionizmus elleni küzdelemben „Azt akarjuk, hogy egész kultúrfrontunk még szorosabbra zárja sorait a párt körül, hogy művészeink alkotó munkája még szilárdabban támaszkodjék a kommunista eszmékre, hogy a kommunizmus szellemében tovább fokozódjék nevelő ereje" — mondja pártunk XI. kongresszusának beszámolója. A párt nagyobbfokú elviességre, pártosságra szólította fel íróinkat, alkotó művészeinket, olyan művészi alkotások megteremtésére, melyek helyesen visszaadják népünk életét, forradalmi küzdelmeit és jövő távlatait. Tudjuk, hogy az elmúlt években a revizionisták és opportunisták éppen ezen a szakaszon indítottak nagy támadást a szocialista rendszer, a párt vezető szerepe ellen. Ennek legfeltűnőbb példája a kínai irodalmi fronton megindult jobboldali, nyíltan reakciós támadás. Kína Kommunista Pártja helyes intézkedéseket foganatosítva a pártirányítás és a munkastílus megjavítására, sikerrel felvette a harcot a jobboldali elemekkel s ma már a párt vezető szerepének és marxista ideológiájának megszilárdulásáról beszélhetünk az egész roppant birodalomban. A jugoszláv revizionisták élesen támadták a kínai kommunistákat a JKSZ VII. kongresszusa programtervezetének elvszerű bírálatáért. Csou Jan elvtárs cikkének rövid összefoglalásával tekintsünk be a kínai revizionisták támadásának hátterébe és lássuk a KKP bölcsességét, mellyel rendet teremtett az irodalmi és művészeti fronton, hogy szerényen megállapítsuk: érdemes még a jugoszláv kommunistáknak is meghallgatniok és elfogadniok a tapasztalt kínai testvérpárt hasznos tanácsait. ŰJ SZŐ 4 1958. augusztus 1. „Az irodalom és a művészet a kor barométere" — állapítja meg Csou Jan elvtárs, a Kommunyiszt 7-ik számában megjelent „Hatalmas vita az irodalom és művészet frontján" című cikkében. A szocializmus és a kapitalizmus között folyó küzdelem hoszszadalmas, felemelkedéssel és süllyedéssel váltakozó folyamat. A munkásosztály ilyenkor komoly megpróbáltatásokat áll ki és megedződik. Az utóbbi években rendkívül komoly események zajlottak le a nemzetközi- és belpolitikában. A termelőeszközök tulajdona tekintetében Kína 1956-ban befejezte a szocialista forradalmat. A legnagyobb fordulat volt ez Kína ötezer esztendős történetében. Örömet és lelkesedést keltett a munkások és parasztok milliós tömegeiben. A burzsoázia józanul gondolkodó része igyekezett lépést tartani a fejlődéssel. Jobboldali irányzatú része nem tudott belenyugodni a régi kizsákmányoló gazdasági rendszer megszüntetésébe, és csak a kedvező alkalomra várt, hogy színt vallhasson. Ilyen alkalom volt számára a sztálini személyi kultusz bírálatával kapcsolatban indított imperialista propaganda, majd a magyarországi ellenforradalmi események. A párt Központi Bizottsága „A proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól" és „Még egyszer a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól" című elemzéseiben taglalta a nemzetközi kommunista mozgalom új problémáit és megvilágított több homályos kérdést. „A szocializmus, vagy a kapitalizmus útján haladjunk-e? Forradalmárok, vagy reakciósok legyünk-e? Erre a kérdésre kellett választ adnia, e között kellett haladéktalanul vá- | lasztania minden kínainak. Érteimisé- | günk számára a szocializmus határainak átlépése sokkal komolyabb problémát jelentett, mint a demokratikus forradalom határainak átlépése" — írja Csou Jan elvtárs. Az értelmiség körében főként az irodalom és a művészet dolgozói körében nem egy jobboldali elem akadt, akik — mind a párton belüli, mind a párton kívüli jobboldali elemekkel együtt — szembe- és hátbatámadni készültek a pártot. Csun Dian Fei filmkritikus fújt először riadót „Gongok és dobok a moziban" című cikkével. Szinte egy tollvonással keresztet vetett a kínai filmművészetnek a felszabadulás óta elért vívmányaira és tudatosan támadta az irodalom és művészet pártirányítását, régi kapitalista útra akarta terelni a filmgyártást. A jobboldaliak a revizionistákkal együtt egyre merészebben léptek fel az irodalom frontján és követelték a szocialista realizmus alkotási alapelvének felülvizsgálását és elvetését. Az „igazság irása" és a „közelebb az élethez" jelszavak demagóg elferdítésével operáltak és követelték az íróktól, hogy „tárják fel az élet sötét oldalait" s azt állították, hogy ez szerintük a realizmus egyedüli helyes új útja. A jobboldali elemek abban reménykedtek, hogy a kommunista párt háttérbe szorul és akkor helyreállíthatják a kapitalizmust. A jobboldaliak támadása napról napra fokozódott. „A jobboldali elemekkel folytatott hatalmas vita mindnyájunk számára komoly lecke volt. Az írók és művészi dolgozók túlnyomó többsége szilárdan a szocializmus mellett állt. Az irodaiamban és a művészetben hatalmas szocialista lelkesedés vette kezdetét. A jobboldali elemek számára csak egy kiút volt: hibáik őszinte beismerése, s az, hogy új emberekké váljanak", — folytatja Gsou Jan elvtárs. A cikkíró egyes régi népi írók, régi párttagok, botladozásával, revizioI nistává süllyedésével foglalkozik és rámutat arra, hogy ennek okai a múltban keresendők. „Közülünk sokan húbéri-földbirtokos környezetből és más kizsákmányoló osztályokból származtak, tehát nevelésük és világnézetüktekintetében a burzsoá értelmiség képviselői voltak. A május 4-ke mozgalom, az új kultúráért indult mozga,lom, nemcsak a tudományt és a demokráciát, hanem a kor új szocialista eszméit is magával hozta... Szinte egyenlő mértékben kötötte le figyelmünket Nitsche, Kropotkin és Marx. Csak később értettük meg, hogy a marxizmus-leninizmus az egyedüli igazság, és az emberiség felszabadításának egyedüli fegyvere, s ezután egészen a munkásosztály felszabadításának szenteltük magunkat. Viszont a burzsoá individualizmusnak öntudatunkba befészkelődött eszméi, szokásai, elképzelései nem változtak meg gyökeresen. Absztrakt . módon hittünk a kommunizmusban, de minden akciónk és tettünk személyes hősiességre irányult. Nem álltunk kapcsolatban a munkásokkal és parasztokkal, s mi több, nem is közeledtünk feléjük. Demokratikus forradalmat követeltünk, a szocialista forradalom csak eszmény volt. Ugyanakkor közülünk sokan inkább kispolgári forradalmárok, demokraták, mint proletárforradalmárok voltak. Sokáig nem tudtunk szabadulni az individualizmus befolyásától" — magyarázza Csou Jan elvtárs. A cikkíró a továbbiakban az irodalmi és művészeti téren megnyilvánuló revizionizmussal foglalkozva rámutat arra, hogy a burzsoá .jobboldali elemek irodalmi nézeteden mutatkozó különbség különböző osztálypozícióikból és világnézetükből ered. „Hazánknak a kommunista párt által irányított irodalma a leghelyesebb alkotási alapelvnek mindenkor a szocialista realizmust tartotta, a szovjet irodalom alkotásaiban pedig mintaképét látja. A szovjet tapasztalatokat tanulmányozva természetesen nem úgy kell azokat a hazai talajon alkalmazni, mint ahogy a dogmatikusok és mechanisták teszik... A szocialista irodalom csak saját nemzeti talaján fejlődhet. Bírálóan kell fogadnunk, követni kell a nemzeti hagyományokat és el kell sajátítanunk a nemzeti stílust. Mivel irodalmunk összeforr a leghaladóbb osztállyal, a leghaladóbb ideológiával és a leghaladóbb társadalmi rendszerrel, rendkívül rövid idő alatt gigászi, összehasonlíthatatlan nagy fejlődést ért el" - fejtegeti Csou Jan elvtárs. A cikkíró befejezésül ezt mondja: „Az irodalomban és művészetben a revizionizmus alapvető irányvonala abban rejlik, hogy tagadja a dolgozó nep szolgálatát és az irodalom magasztos küldetését, hogy a forradalmi politikát szolgálja, tagadja az irodalom és a művészet osztályjellegét az osztálytársadalomban." Csou Jan elvtárs felszólítja az írókat: „A munkásosztály irodalmának és művészetének dolgozói kitartóan tanuljanak. A népnek nincs szüksége üresfejű irodalmárokra és művészeti tényezőkre. Tanuljuk a marxizmus-leninizmust, tanuljunk a néptömegektől, tanulmányozzunk mindent, ami a kínai és a világirodalom nagy örökségében és nemzeti hagyományainkban hasznos volt... Tiszta lelkiismerettel alkossunk nagy korunkhoz méltó műveket. Ez legyen a kötelességünk, melyet senki másra nem ruházhatunk át. Ha így cselekszünk, jól végezzük feladatunkat" — fejezi be cikkét Csou Jan elvtárs. . L. L.