Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-05 / 215. szám, kedd

világ békéiéirt és az igiiiásért A KÖZÉP-KELETI feszült helyzetre vonatkozó csúcsértekezletről szóló végső egyezményre türelmetlenül vá­rakozó világban most felcsendült a békés egytr.ás mellett élésre, a vitás kérdések békés megoldására irányuló felhívás, mégpedig s Szovjetunió és Kína N. Sz. Hruscsov és Mao Ce-tung vezette külföldöttségeinek tárgyalá­sairól szóló közleményben. A két nagyhatalom vezető államfér­fiadnak találkozása és a közlemény világszerte hatalmas érdeklődést kel­tett. Az USA agresszív köreinek kép­viselői mindegyre akadályozzák, hogy Kína az ENSZ keretében folyó nem­zetközi tárgyalásrk során érvényesít­hesse a világon ma betöltött szere­pének jelentőségét. Hruscsov és Mao Ce-tung mostani találkozója azonban lehetővé teszi, hogy a világ meghall­hassa a népi Kína véleményét a je­lenlegi égető nemzetközi problémák­ról, főként a világbékét fertőző azon fekélyről, amelyet a közép-keleti arae­rikai-angol agresszió jelent. A pekingi tanácskozásokat a csúcsértekezlet elő­készítésének lehet tekinteni. Ez az előkészítés senkit sem hagy kétségben aziránt, mi a Kínai Népköztársaság követelménye. Kína szava a Szovjet­unióval teljes összhangban az, hogy a nemzetközi problémákat békés eszkö­zökkel kell megoldani, tiszteletben kell tartani minden ország nemzeté­nek azon jogát, hogy maga választ­hassa meg társadalmi rendszerét és keresztül kell vinni, hogy az egymás közötti kapcsolatokat a világon a bé­kés egymás mellett élés alap­ján kell megteremteni. Az ag­resszió, a hódító vágyak, a békét fenyegető akciók meghiúsítása és fel­számolása: ez a két hatalmas ország szilárd elhatározása, ez a békés egy­más mellett élés azon magva, amely körül közvetlenül vagy közvetve tö­mörülnek az egész világ békeszerető országai. Ez az oka annak, hogy a mai feszült nemzetközi helyzetben miért kelt olyan nagy hatást világszerte a szovjet-kínai közlemény. A nyilatkozat ismét azt bizonyítja, hogy a két szocialista hatalom követ­kezetesen békés külpolitikája egysé­ges és a közös világnézetből ered. A szocialista .íatalmak létezése, meg­alkuvás nélküli elvi diplomáciájuk növekvő ereje szilárd támaszt nyúj­tanak minden olyan országnak, amelyek elsősorban Ázsiában megsza­badultak a gyarmatosítás béklyóitól és elszánt harcot folytatnak fiatal álla­maik megszilárdításáért az USA által képviselt úfkori gyarmatosítás csapdái ellen. A két vezető államférfi pekingi tárgyalásainak és közös nyilatkozatá­nak jelentősége abban rejlik, hogy itt a világ népeinek a béke megőrzéséért és az agresszió ellen folytatott Igaz­ságos harca további jelentős támoga­tásáról van szó és ez még jobban megerősíti a fiatal ázsiai és afrikai államok azon vágyát, hogy békében és függetlenségben élhessenek. Pekingi tudósításunk Főképpen Kelet-Azslára nézve tör­ténelmi tény ez a nyilatkozat. Hisz arról a területről van szó, amelyen teljes akút veszedelmességében meg­nyilvánul Dullesnek, nyászosan hirhedt politikája, amellyel a világot a há­ború peremén akarja tartani. A vi­lág e részében van az USA támadó jellegű katonai támaszpontjainak egész sora, Itt tákolják össze azokat a tömböket, amelyek „vonultassuk hadba az ázslaikat az ázsiaiak ellen" jelszóval mozgósítják egyes ázsiai or­szágokban harcra az egyes népellenes rendszereket az amerikai uralkodó körök önző céljainak érdekében. A háború erői vasárnap olyan vá­laszt kaptak, amely senkit sem hagy kétségben az iránt, hogy a béke el­lenségei sem a Közép-Keleten, sem Kelet-Ázsiában, de sehol e világon nem győznek. „Moszkva—Peking" „a keleti szél győzött a nyugati felett" ezek-a dalok hangzottak vasárnap este Peking ut­cáin. A kínaiak tiszta szívből tudnak örülni. Lelkes örömüknek adtak kife­jezést akkor is, amikor a helyi le­adóból megtudták, hogy az elmúlt pillanatokban a kínai-szovjet barátság történetének jelentőségteljes esemé­nye folyt le. Peking esti lapjainak sokezer szá­mát úgyszólván szétkapkodták az új­ságárusok kezéből és az első oldalt az újságolvasók úgyszólván habzsolták szemükkel. Lehetőségem nyílt arra, hogy a nyi­latkozat visszhangját figyelemmel kí­sérhessem egy pekingi autógyárban. A munkások a hír meghallgatása után rögtön élénk vitába kezdtek. Senki sem hagyta el a műhelyt, megfeled­keztek a vacsoráról ls, az alkalma­zottak javarésze a gyárban maradt, hogy egy órával később meghallgas­sa a rádióból a közös nyilatkoza­tot. A lakosság mindenütt mély meg­elégedését fejezte ki a két ország legmagasabb küldöttségeinek találko­zása és azon tény felett, hogy a világ békeerői új és jelentős serkentést nyertek és hogy a háborús uszítók komoly figyelmeztetésben részesültek. Liu Csin-szan munkás ezt a követ­kező szavakkal fejezte ki: „Kína és a Szovjetunió vezető államférfiainak megbeszéléséről szóló nyilatkozat ki­fejezi békeszerető lakosságunk ér­zelmeit, mindannyiunknak szívéből beszél. Valamennyien szilárdan sora­kozunk a nyilatkozat mellé és tet­teinkkel támogatjuk." Az automobil gyár dolgozói ezt az akaratukat még aznap este kötelezettségvállalással fe­jezték ki, amely szerint október l-ig a Kínai Népköztársaság államünnepéig befejezik a 100 gépkocsiból álló első sorozatot. Az élénk vita és beszélgetés még a késő esti órákban is folyt, az ut­cákra a diákok agitációs csoportjai özönlöttek, hogy mindenkit megismer­tessenek a nyilatkozattal, hogy meg­magyarázzák óriási jelentőségét az egész világra nézve. ZBYNÉK MALEK Ma még amerikai intervenciós csapa­tok özönlik el Libanon földjét, hogy megvédjék a reakciós, népelnyomó erők uralmit, de a képünkön látható dél-li­banoni kis Rifaj már minden bizonnyal szabad arab hazában fog élni. (ČTK felvétele) A SUMITOMO japán bányatársaság al­kalmazottainak sztrájkja a dolgozók győ­zelmével végződött, mert a társaság kénytelen volt teljesíteni a sztrájkolók­nak a drágasági pótlék kifizetésére irá­nyuló követelését. (CTK) A LENGYEL népgazdaságnak, főképpen a mezőgazdaságnak ez évben az elemi csapások hatalmas károkat okoztak. Az árvizek, a szélviharok, a jégeső és tűz mintegy 32 ezer különféle építményt ron­gált meg. Több mint 30 ezer paraszt szenvedett anyagi kárt. (ČTK) Közvetett és nyílt agresszió AZ UTÓBBI EVEKBEN megtanultuk már, hogyha a nyugati diplomácia tolvajnyelvében egy-egy újabb kife­jezés bukkan fel, az azt jelenti, hogy valami újabb keletű szennyes ügy ál­cázására sütötték ki — legtöbbször a washingtoni külügyminisztériumban. Egy ilyen újdonsült kifejezés az úgy­nevezett közvetett agresszió. Mit je­lent ez? Az USA külügyminisztere egyik leg­utóbbi sajtóértekezletén megmagya­rázta az újságíróknak, hogy a Közel­Keleten úgynevezett közvetett agresz­szió áll fenn. Vagyis bizonyos kül­földi országok felbújtatták és ösz­tönzik, fegyverrel látják el a libanoni és a jordániai népet, kormánya meg­döntésére izgatják. Az agresszorok tehát azok, akik állítólag ezt a külső ösztönzést adják. Mivel közvetlenül nem avatkoznak be, ezért közvetett „az agresszió." Az Egyesült Államok pedig, amely a bábkormány védelmé­ben 20 ezer katonát küldött Libanonba és Anglia, amely életbentartja a gyű­lölt Husszein király uralmát — nem agresszor, hanem a „közvetett ag­resszió" elleni védőpajzs, bajnok. Magyand erre azt mondják: fából vaskarika, vagy még találóbban: félre­vezetés, hazugság. Egy cseppet sem erősek e kifejezések, mert aljas spe­kulációt, rafinált bcc^apási szándékot bélyegzünk meg velük. A vűág közvéleményét azonban nem lehet olyan könnyen félrevezetni, ahogy azt Washingtonban szeretnék. Hiába kiált a betörő fogd meget, a népek tudják és ismerik, hogy ki a közel-keleti agresszor, aki nyílt be­avatkozásával újra a háború szaka­dékának szélére taszította az embe­riséget. Akik a világ népeinek tilta­kozó kereszttüzében keservesen ki­agyalták ezt az elméletet, azt hitték, hogy a régen lejáratott „vörös ve­szedelem", „kommunista beszivárgás" helyett most jó szolgálatot tesz ne­kik a „közvetett agresszió." A tények azonban arról tanúskod­nak, hogy ez a kifejezés is hasonszőrű társainak szomorú sorsára jutott és ••••••»••••••»•• akik világgá kürtölték, akik kitalálták, most álarc nélkül állnak a közvéle­mény előtt. Hiszen még az ENSZ li­banoni megfigyelői is többször rácá­foltak e dullesi elméletre és ma már csak néhány elvakult konok burzsoá lap hasábjain tűnik fel itt-ott. Ar USA az ENSZ elmúlt közgyűlé­sének idején különféle mesterkedések­kel megakadályozta az agresszió fo­galmának meghatározását. Érthető, miért. Az agresszor nem igen szereti, ha tetteit szellőztetik, vagy éppen megkötik a kezét. Ügy képzelte, hogy különféle kitalált indokok alapján sza­badabban beavatkozhat a kisebb orszá­gok belügyeibe. Napnál is világosabb tehát, hogy a Közel-Keleten Amerika és Anglia nyílt agressziót követett el. És míg az arab világ olajkincseiért reszket a Nyugat és egyre árad a fegyver és katonaság e területre, míg a világ közvéleménye aggódva várja a csúcstalálkozót, a megoldást, addig szép csendben ame­rikai tengerész-gyalogság száll partra Kubában, „az amerikai érdekek vé­delmében" újabb nyílt agressziót követ el az USA. Ki ne ismerné ezeket az amerikai érdekeket: a monopóliumok, a millió­mosok érdekeit és az őket kiszolgált latin-amerikai diktatúrák védelmét. Az Egyesült Államok vezető körei úgy gondolták, hogy most, amikor az egész világ a közel-keleti feszültség­gel van elfoglalva, a legalkalmasabb az idő arra, hogy segítséget nyújtsa­nak Batistának, a hirhedt kubai dik­tátornak az országban folyó szabad­ságharc letörésére. Ez az amerikai módszer nem új dolog ezen a föld­részen és nem az első agresszió itt. A világ két különböző pontján Amerika idegen országok belügyeibe avatkozik be, nyílt agressziót követ el és közben Washingtonban „közve­tett agresszióról" handabandáznak, port szeretnének hinteni a közvéle­| mény szemébe, de az mind visszahull | és azokat vakítja meg, akiket amúgy . is rövidlátással vert meg az isten. Sz. B. További „amerikai segítség" Törökországnak Washington, (ČTK) — Az USA külügy­minisztériumának augusztus 3-1 jelentése szerint az USA a Nemzetközi Valuta-alap­pal, valamint az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezettel Törökor­szágnak 359 millió dollár összegben to­vábbi „támogatást" nyújt. Törökország­nak _egyidejűleg félévi haladékot adtak külföldi adósságai legnagyobb részének törlesztésére. Ezzel az új dollár-segítséggel legalább részben meg akarják szilárdítani Török­ország nemzetgazdaságát, amely hosszabb idő óta a szakadék szélén áll. A Bagdadi Paktum kudarca után Törökországnak egyre jelentősebb szerepet szánnak a közép-keletii nemzeti felszabadító moz­galom ellen irányuló amerikai tervek­ben. De Gaulle tábornok sürgeti az atomfegyverek gyártását Párizs (ČTK) - De Gaulle francia miniszterelnök szombaton augusztus 2-án ellátogatott a Dél-Franciaország­ban lévő Maroou'e atomkutató köz­pontba és megszemlélte berendezését. A Francé Presse hlrügynöíkség hang­súlyzza hogy a látogatás fő célja volt „új ösztönzést adni a plutónium ter­melésének, amely az atomfegyver­gyártás alapját képezi". Francis Perrin, az atomenergia­gyártás főbiztosa az üdvözlés után azonnal elvezette de Gaulle táborno­kot a plutónium gyártás céljára épí­tett legújabb atom-reaktorhoz. Az Associated Press ügynökség sze­rint Perrin ezután kijelentette, hogy Franciaországban a plutóniumterme­Iés „csakhamar olyan színvonalat ér el, hogy ellátja az ipari szükségletet és az atomfegyvergyártást". A NÉMET Demokratikus Köztársaságban a mezőgazdasági községeknek már 80%­ában termelő földműves szövetkezetek működnek és több mint 300 községben valamennyi földműves közösen gazdálko­dik. (ČTK) ALGÉRIÁBAN az algériai nemzeti fel­szabadító hadsereg egységei és a francia csapatok között főképp az ország déli részében heves harcok folytak. A fran­ciák jelentése szerint 30 algériai életét vesztette. A franciák saját veszteségük­ről nem számolnak be. (CTK) ÉSZAK-OLASZORSZÁGBAN a Grosseto melletti Baccinello bányában két bányász munka közben mintegy 200 méter mély­ségben a késői Miocén korszakból szár­mázó, sértetlen emberi csontvázat talált. Johannes Kurzler bázeli professzor, neves svájci paleontológus a csontváz korát több mint 10 millió évre becsüli, ami azt je­lenti, hogy emberi lény létezésének leg­régibb bizonyítékáról van szó. (ČTK) ABDEL CHALEK HASÚN, az Arab Liga főtitkára augusztus 2-án találkozott a Kairóban időző Abdel Karim lahedzsi szultánnal. A tanácskozás után a szultán a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy azokról az intézkedésekről tárgyaltak, amelyek feltétlenül szükségesek, hogy a lahedzsi népnek biztosítsák önrendelkezési jogát. A szultán hozzáfűzte, hogy a szue­zi-csatorna elvesztése után az angolok Lahedzsben kegyetlén támadást intéztek a nemzeti felszabadító mozgalom ellen. (ČTK) A MEXIKÓI vasutasok általános sztrájk­ja sikerrel folyik annak ellenére, hogy a kormány sztrájktörőkként katonákat alkalmaz. (ČTK) BRAZÍLIA külügyminisztériumának je­lentése szerint Brazília elismerte az Iraki Köztársaság kormányát. (ČTK) Tovább tar t 3 fGSZÜltSég a Közép-SCelden Az USA haderői elfoglalták a szíriai-libanoni határon fekvő támaszpontokat Damaszkusz (ČTK) - Libanoni hír szerint az amerikai megszálló had­erők Libanon és az Egyesült Arab Köztársaság szíriai tartománya hatá­ra mentén elfoglalták valamennyi határőrségi támaszpontot. A libanoni katonaság, amely azelőtt e pontokat megszállva tartotta, visszavonult az ország belső területére. A libanoni kormány augusztus 2-i ülésén elhatározták, hogy a jelenlegi kormány mindaddig nem mond le, amíg nem jár le Samun elnök teljha­talma, vagyis szeptember 24-ig. Adel Oszejrau a parlament elnöke és egyes ellenzéki parlamenti csoportok ragaszkodnak Sami Sol kormányának azonnali lemondásához. Az Orient lap közlése szerint augusztus 2-án tanácskozás folyt Kamii Samun elnöknek, Roberte Mur­phy, az USA elnöke különmegbízott­jának, Fuad Sehab új elnöknek és Malik külügyminiszternek részvételé­vel; az ülésen Libanon belpolitikai helyzetéről tárgyaltak. * * * Állandóan tovább folyik az ameri­kai katonaság partra szállítása a bej­rúti kikötőben. Antelasz falunál, Bej­ruttól 6 kilométernyire északra, va­lamint a libanoni fővárostól délre is három amerikai fegyver- és lőszer­szállítmányt raknak partra. A hadi­szállítmányt az amerikai katonai lé­gierők repülőgépei szállítják a Bejrut közelében levő chaldei nemzetközi repülőtérre. A News Chronicle a jordániai helyzetről London (ČTK) - John Dickey, a News Chronicle külön tudósítója be­ismeri, hogy a jelenlegi rendszer Jordániában csupán az angol katona­ság támogatásának köszönheti létét, mert a lakosság maga ellene van. Dickey rámutat arra, hogy Jordánia börtöneit politikai „gonosztevőkkel" töltötték meg és hogy egyre növek­szik a letartóztatott férfiak és serdü­lő ifjak száma, akiket a „biztonsági erők" az éjjeli raziák alkalmával vesznek őrizetbe. A tudósító megállapítja, hogy Jor­dánia népe szembehelyezkedik a mo­narchista rendszerrel. Dickey hang­súlyozza, hogy nagyon kevés ember tartja tiszteletben a királyi rendszert. „A király egyáltalán nem kerül érint­kezésbe a néppel — folytatja Dickey és egyenetlenség uralkodik magában a királyi udvarban is." Különösen erős a kormányellenes hangulat az ország nyugati tájain. „A jelenlegi rendszer — folytatja Dickey — csakis az amerikai pénz és az angol katonaság segítségével tart­ja fenn magát. iimmimimiiiiimiiimiiimiimiiiiiiiiiii ÚJSÁGHÍR: AZ Egyesült Államok az ENSZ hadseregeként szeretné meghagyni- katonaságát a Közel­Keleten. Dulles: — Még ez az ENSZ (UN)­köpeny hiányzik a közel-keleti vállal­kozáshoz. (Neues Deutschland karikatúrája) llllll Ilii III IMI III llll lllllllll IIIIIIIIIII IMI III Letartóztatások Jordániában A jordán hatóságok folytatják az ország angol megszállása ellen tilta­kozó hazafiak tömeges letartóztatá­sát. A MEN hírügynökség közlése szerint egy Jordániában járt iraki professzor kijelentette, hogy mintegy ezer jordániait vetettek börtönbe, akiket azzal vádolnak, hogy nem lo­jálisak a királyi rendszerrel szemben. A jordániai hatóságok őrizetbe vettek Jordániában élő több iraki állampol­gárt is. Az iraki kormány a feudális viszonyok felszámolására készül Rasid Mahmud. iraki földművelés­ügyi miniszter az AI-Masa kairói lap tudósítójával folytatott beszélgetésé­ben kijelentette, hogy az Iraki Köz­társaság kormánya elhatározta, dek­rétumot ad ki, amely korlátozza majd a magántulajdonban levő mezőgazda­sági földek terjedelmét. Különbizott­ság alakult, amelynek feladata meg­felelő szöveg kidolgozása. A miniszter kijelentette: „Nuri Szaid azt állította, hogy Irakban nincs feudalizmus. A valóság azonban az, hogy Irakban a meg­munkált föld többsége a királyi csa­lád tagjainak és a csekély számú feudális úr magántulajdonában van. A köztársasági kormány elkobozta a királyi földtulajdont és" a nagybirto­kosoknak a további intézkedésig meg­tiltotta, hogy a föld tulajdonában és bérbeadásában változtatásokat eszkö­zöljenek. Azok a tarthatatlan viszo­nyok, amelyek között az iraki pa­rasztok még az ozmán birodalom idejéből származó törzsfeudalizmus következtében éltek, tovább romlottak a monarchia idején, amikor olyan törvényeket adtak ki, amelyek a föld­bérlőt a tulajdonossal szembeni vi­szonyában gyakorlatilag a rabságba sodorták. A törvény szerint a bérlőt a megmunkált föld hozamának egy­harmada, a tulajdonost kétharmada illette. A valóságban azonban a bér­lőnek mindössze egyhatod jutott, mert a feudális urak szivtelenül ki­zsákmányolták a parasztokat. Irak Kommunista Pártjának felhívása Bagdad (ČTK) — Irak Kommunista Pártjának Központi Bizottsága nyilat­kozatot adott ki, amelyben kiemeli, hogy az iraki nép győzelme a Feisel klikk felett és a köztársaság kikiál­tása dicső történelmi esemény, amely megérdemli az egész nép támogatá­sát. Nem fér kétség ahhoz — hangzik a nyilatkozatban —, hogy az iraki nép megvédi fiatal köztársaságát az imperializmus és c régi rendszer fel­újítására irányuló kísérletek ellen Irak népének nem szabad megfeled­keznie arról, hogy az imperialisták folytatják agresszív kísérleteiket az Iraki Köztársaság ellen és az orszá­got hatalmuk alá akarják hajtani. Irak Kommunista Pártja felszólítja az iraki népet, védelmezze fiatal Köz­társaságát és valamennyi üzemben, városban, falun és szervezetekben alakítsa meg a köztársaság védelmi bizottságait. Egyúttal felhívja a la­kosságot, szervezze meg a népi ellen­állás egységeit. ÜJ SZO 3 * 1958. augusztus %

Next

/
Thumbnails
Contents