Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-01 / 211. szám, péntek

Megszilárdult Irak nemzetközi Helyzete A Német Szövelségi Köztársaság, Japán, Irán és Pakisztán elismerték at Iraki Köztársaságot A bagdadi rádió jelentése szerint az iráni kormány július 30-án elis­merte az Iraki Köztársaságot. Irán a Bagdadi Paktum első tag­álama amely megtette ezt a lépést. A Bagdadi Paktum tagállamai két nappal ezelőtt kijelentették, hogy nem ismerik el az Iraki Köztársa­ságot. » * * Bonnban hivatalosan jelentették, hogy a Német Szövetségi Köztár­saság kormánya július 30-án elhatá­rozta, elismeri az Iraki Köztársaság kormányát. Az iraki kormányt erről a határo­zatról a Német Szövetségi Köztársa­ság bagdadi nagykövete tájékoztatta. Karácsiban hivatalosan közölték hogy Pakisztánnak, — a Bagdadi Paktum tagállamának — kormánya július 31-i érvénnyel elismeri az Iraki Köztársaság kormányát. Tokió (ČTK) - A japán kormány július 31-én elismerte az Iraki Köz­társaság kormányát. A tokiói külügy­minisztérium megbízottja kijelentet­te, hogy a japán kormány nézete A francia kormány álláspontja a csúcsértekezlettel kapcsolatban Párizs (ČTK) — Jacques Sous­telle francia tájékoztatásügyi mi­niszter július 30-án este a francia kormány ülése után kijelentette, hogy a kormány megtárgyalta a közel- és közép-keleti helyzetet és az ezzel kapcsolatban folytatott jegyzékváltást. Soustelle hangsúlyozta, a kor­mány továbbra is úgy véli, hogy a Biztonsági Tanács ülését nem le­het összefogni a miniszterelnökök tanácskozásával, mert két külön­álló dologról van szó. Rámutatott egyúttal arra is, hogy a kormány­fők értekezletének az ENSZ kere­tében történő megvalósítása nem nyújt semmi előnyt, főképpen a felszólalni kívánó résztvevők nagy száma miatt. „A francia kormány úgy képzeli — mondotta Soustel­le — hogy a kormányfők tanács­kozásait a Biztonsági Tanács ülé­se előtt kellene tartani, amely azután megtárgyalná az elért eredményeket, vagy a kormányfők ülése után, vagy pedig vele egy­idejűleg." A francia tájékoztatásügyi mi­niszter beismerte, hogy a közel­és közép-keleti feszült helyzet „általános világégéshez vezethet". Kijelentette, a francia kormány ezért azt óhajtja, hogy megállapo­dás jöjjön létre. Soustelle befe­jezésül közölte, hogy mindeddig nem dolgozták ki a francia kor­mány válaszát Hruscsov legutóbbi üzenetére és hogy a válasz kér­désében a francia kormány állandó kapcsolatot tart fenn az USA és Nagy-Britannia kormányaival. szerint az Iraki Köztársaság kormá­nya szilárd és az iraki nép érdekeit védi. Kinevezték a Szovjetunió iraki nagykövetét A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Grigorij Zajcovot kinevezte a Szovjetunió iraki köztársaságbeli rendkívüli és meghatalmazott nagy­követévé. Az iraki helyzet Az Iraki Köztársaság kormánya az ideiglenes alkotmány 9 cikkelye alap­ján dekrétumot adott ki, amely megállapítja, hogy minden polgár — vallásfelekezeti, faji, nyelvi és poli­tikai meggyőződésre való tekintet nélkül — egyenlő a törvény előtt. Ezzel a dekrétummal érvénytelení­tik az úgynevezett törzsekről szóló törvényt. A dekrétum fő célja a szin­te hihetetlen feudális viszonyok meg­szüntetése, amelyek az országban eddig uralkodtak. A törvény elsősorban a törzsfőnö­kök, a sejkek, rendszerint hatalmas földesurak jogait szünteti meg, akik eddig teljes mértékben rendelkeztek a törzs tagjainak vagyonával és éle­tével. Beirutban 13 amerikai hadihajó horgonyoz Július 30-án egy nappal az új li­banoni elnök választása előtt a bei­ruti kikötőben a 6. amerikai flotta 13 hadihajója horgonyt vetett. A kikö­tőben horgonyoz egy repülőgépanya­hajő is. További hírek szerint július 30-án Anteljasznál - Beiruttól délre ­négy amerikai szállítóhajó kötött ki, amely katonai felszerelést és fegy­vert hozott. • * * Az AP hírügynökség jelenti, hogy a július 30-ára virradó éjjel az am­mani angol tájékoztató központban időzített bomba robbant. Az Iraki Köztársaság gazdasági tervei Bagdad (ČTK) - Az Iraki Köztár­saság kormánya kinevezte a szakér­tők gazdasági tanácsát, amely a leg­rövidebb időn belül megtárgyalja az iraki népgazdaság, elsősorban az ipar és njiezőgazdaság fejlesztésének leg­égetőbb feladatait. Ibrahim Kubba, iraki gazdaságügyi miniszter kijelentette, hogy a kor­mány a közeljövőben külföldi pénz­ügyi és technikai támogatást fog kérni, hogy meggyorsítsa nemzetgaz­dasága fejlesztését. A kormány Irak természeti kincseinek az eddiginél sokkal szélesebbkörű kiaknázására számít. Hatalmas munka vár a kor­mányra a mezőgazdaság terén A me­zőgazdaságot gyökerestül átszervezik. Török katonai egységek provokációi Damaszkusz (ČTK) — Július 30-án Bab el-Havá határmenti fallu közelé­ben összetűzésre került sor török ka­tonai egységek és a szíriai határőrség között. Az összetűzést török katonák idézték elő, akik gépkocsin 50 méter­lyirs hatoltak be Szíria területére és a szíriai határőrség felszólítására nem f'Atsk meg. A sajtóügynökség jelenti, hogy az összetűzés 15 percig tartott. Egy órával az összetűzés után a tö­rök csapatok provokatív módon had­állást foglaltai- el a közeli magas­latokon. A TASZSZ nyilatkozata: A békeszerető nemzetek nem engedik meg az agressziót Irak ellen Fuad Sehab az új libanoni elnök Beirut, (ČTK) — A libanoni parla­ment július 51-1 ülésén Libanon új elnökévé Fuad Sehab tábornokot a hadsereg eddigi vezérkari főnökét vá­lasztotta. Sehab tábornok tiszteletnek és népszerűségnek örvend mind a nyugatbarát körök, mind az ellenzék sorában. A kormány és az ellenzék közötti harcoktan igyekezett megőriz­ni semlegességét. A libanoni parlament 66 képviselője közül 56 vett részt a választáson. Az első választási menetben Sehab egy szavazattal kevesebb >t kapott az előírt kétharmad többségnél. A második menetben, amelyben az elnökválasz­tásra elegendő az egyszerű többség Sehabra 48 szavazat esett. Raymond Edde, a másik jelölt hét szavazatot kapott. Egy szavazócédula üres volt. Fuad Sehab vezérőr­nagy 1902. március 19­én született Zsuniában. Tanulmányait a damasz­kuszi francia katonai is­kolában és a párizsi ka­tonai akadémián végez­te. A második világ­háború idején Saháb szí­riai és libanoni francia egységek parancsnoka volt. 1945-ben ezredesi rangban a libanoni had­sereg főparancsnokává nevezték ki. 1952-ben Sehab tá­bornok miniszterelnök lett. El Churi elnök le­mondása után Sehab néhány napig Kamii Sa­mun új elnök megvá­lasztásáig, az állam leg­magasabb tiszteségét töltötte be. 1956-ban Sehab két hónapig nemzetvédelmi miniszter volt. Azulán kinevezték a libanoni hadsereg vezérkari fő­nökévé. Fuad Sehabot július 31-én az 56 résztvevő képviselő 48 szavazat többségével libanoni el­nökké választották. Se­hab Libanonban a lakos­ság valamennyi rétegé­ben nagy tekintélynek és népszerűségnek örvend, mert nem szennyezte be kezét az imperialista körökkel vetló együtt­működéssel. Moszkva (TASZSZ) — Július 28. és 29-én volt Londonban az úgynevezett Bagdadi Paktum tanácsának ülése, amelyen részt vettek Nagy-Britannia, Törökország, Irán és Pakisztán mi­niszterelnökei, valamint Dulles, az USA államtitkára. Az értekezlet résztvevői között ezúttal nem jelent meg Irak képviselője. Amint ismeretes az Amerikai Egye­sült Államok e szervezet fő szervei­ben már hosszabb idő óta közvetle­nUl közrejátszik, a paktum tagállamai­nak hadiszállítója és egyúttal a pak­tum keretében történő háborús elő­készületekkel kapcsolatos kiadások túlnyomó részét viseli. Az USA már régen háttérbe szorította Nagy-Bri­tanniát, amely annak idején abban bí­zott, hogy a Bagdadi Paktum megte­remtésével sikerült megszilárdítania gyarmati pozícióit a Közel- és Kö­zép-Keleten. Tulajdonképpen az USA a Bagdadi Paktum vezető ereje és minden tevékenységének irányítója. Az Ülés befejező részében külön nyilatkozatot fogadtak el, amelyet va­lamennyi résztvevő aláírt, beleértve Dulles „magfigyelőt" is. Egyúttal alá­írtak egy rövid közleményt is. A nyi­latkozat csaknem minden sorában hangsúlyozzák, az értekezlet résztve­vőinek érdeke, hogy „megszilárdítsák" védelmüket, támogassák a kollektív biztonságukat, szembehelyezkedjenek az agresszióval," stb. Az értekezlet résztvevői közlemé­nyükben nem átallották nyíltan jóvá­hagyni az USA és Nagy-Britannia agresszióját Libanon és Jordánia el­len és egyöntetűen tudomásul adni, hogy készek kiterjeszteni a közel- és közép-keleti agressziót. A nyilatkozat és közlemény átta­nulmányozása után önkéntelenül fel­merül az a kérdés, tulajdonképpen ki | ellen akarnak védekezni a Bagdadi Paktum tagjai és ki veszélyezteti biz­tonságukat és függetlenségüket? Mi rejtőzik a valóságban, a „kollektív biztonság"-ra irányuló tettetett gon­dosság mögött? Hiszen az amerikaiak bevallása szerint a t arab hadseregek nem jelenthetnek veszedelmet a pak­tum tagállamaira. Libanonban folytatják az a^nerikai fegyveres erők összpontosítását. A tö­rökországi Adana térségében, amely a repülőgépek számára a szíriai határig csak néhány percnyi utat jelent, több mint 150 amerikai katonai repülőgé­pet, köztük „100-Supersabre" legújabb lökhajtásos vadászrepülőgépet és a „B-57" bombavető repülőgépeket össz­• • —*—— '' — T-ama_jf jnébfmy so rban jj A SZOVJET-AMERIKAI kulturális és technikai tapasztalatcseréről szóló szer­ződés alapján július 29-én New Yorkba érkezett a szovjet mezőgazdasápi szakér­tők 10-tagú küldöttsége, amely egy hó­napi amerikai tartózkodása során felke­reste a mezőgazdasági gépipar üzemeit, az egvetemeket, a laboratóriumokat és az USA mezőgazdasági területeit. (ČTK) RÓBERT ANDERSON, az USA pénzügy­minisztere a képviselőház költségvetési pontosítottak. Az Iszkanderumban ál­lomásozó török katonaságot sietősen az Egyesült Arab Köztársaság szíriai tartományának határához helyezték át. Irak határán is összpontosítanak tö­rök katonaságot. Törökországban egy­úttal mozgósították a tartalékosokat. Törökország vezető államférfiai nem tartják szükségesnek titkolni azt sem, hogy mindezek az intézkedések elő­készítésül szolgálnak az Iraki Köz­társaság és az Egyesült Arab Köztár­saság elleni támadásra. A Perzsa-öböl térségében, amely Iraktól délre fekszik, angol fegyveres erőket összpontosítanak. A Bahraini szigetekre többek között a 24. gyalog­dandár érkezett meg Kenyából. Angol katonaságot helyeztek partra La­hedzs, Kuvajt és Omán hercegségek­ben. Jordániában egyre fokozódik az angol ejtőernyősök száma. Ogy hírlik, hogy már öt ezernél többen vannak. Izrael bár formálisan nem tagja a Bagdadi Paktumnak, nyíltan támogat­ja a nyugati hatalmak agresszív in­tézkedéseit, megengedi az angol- és amerikai haderők és hadifelszerelés szállítását területén keresztül és egy­úttal mozgósítási intézkedéseket hajt végre. E tények megvilágításában teljesen nyilvánvaló, mily nagy veszedelem fe­nyegeti a Közel- és Közép-Kelet nem­zeteit és milyen érdekeket szolgálnak ezen agresszív tömb ázsiai tagállamai. Nem ártana, hogyha éppen ezen or­szágok kormányai vonnának le követ­keztetéseket a közelmúltban lejátszó­dott iraki eseményekből. Amint tudjuk Nuri Szaid azon kísérletei, hogy az iraki haderőket más arab országban elterjedt népmozgalom letörésére használja fel, szomorúan végződött nemcsak Nuri-Szaidra, hanem az egész előző rothadt iraki rendszerre nézve. Nem fér kétség ahhoz, hogy ameny­nyiben az igaz ügyet védelmező, sza­badságszerető iraki nép ellen végre­hajtják a Bagdadi Paktum résztvevői által előkészített agressziót, a többi békeszerető nemzet az agresszió áldo­zatának segítségére siet. Mindezzel kapcsolatban szükséges figyelmeztetni a Bagdadi Paktum tag­államainak kormányait arra, hogy az agresszió tovább folytatásáért és kö­vetkezményeiért minden felelősség az USA és Nagy-Britannia kormányaira és egyúttal a Bagdadi Paktum azon tagállamai kormányköreire hárul, ame­lyek az imperialista hatalmak politi­kájának nyomdokán haladnak. bizottságának szerdai ülésén bejelentette, hogy az USA ez idei költségvetésének (1958. július 1-től 1959. június 51-ig) hiánya eléri a 12 milliárd dollárt. A Hiányt eredetileg 8—10 milliárd dollárra becsül­ték. (ČTK) GILSON, belga nemzetvédelmi minisz­ter a parlament július 30-i ülésén — amelyen az új nemzetvédelmi törvényt tárgyalták — bejelentette, hogy a kor­mány széleskörű változásokat szándékszik eszközölni a belga fegyveres erőkben, hogy azok megfeleljenek ,,az atomháború feltételeinek". (ČTK) Betiltották Nyugat-Németországba i az atom fegyverkezésről szélé népszavazást Karlsruhe (ČTK) — A karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság július 30­án végleges határozatot hozott, hogy Nyugat-Németország atomfelfegyver­kezéséről szóló népszavazás „alkot­mányellenes" és betiltotta azt. Amint általánosan ismeretes, a szö­vetségi tartományok, amelyek parla­mentjeiben a szociáldemokraták tettek többségre szert, az atomfegyverkezés elleni hatalmas népi mozgalom nyo­mására ez év tavaszán elhatározták, hogy népszavazást rendeznek, amely bebizonyítaná, hogy a szövetségi par­lament az atomfegyverkezés jóváha­gyásával a nép akarata ellen csele­kedett. A szövetségi kormány ezért az alkotmánybíróságnál pert indított Hamburg, Bréma és Hesszen tartomá­nyok ellen, hogy alkotmányellenesen beavatkoznak a katonai és külpolitika Ügyeibe, amelyek kizárólag a szövet­ségi parlament és a szövetségi kor­mány hatáskörébe esnek. Amint előre látható volt a szövetségi alkotmány­bíróság most véglegesen úgy döntött, hogy a népszavazás alkotmányellenes és ezért betiltotta. A határozat indo­lásában a bíróság teljes mértékben a bonni kormány álláspontjára helyez­kedett. Németország Szociáldemokrata pártja és a tartományi kormányok is­mét következetlenséget tanúsítottak és elárulták a német nép nemzeti érde­keit, amikor az alkotmánybíróság ha­tározatának kihirdetése után azonnal kijelentették, hogy a döntésnek „ter­mészetesen alávetik magukat." HÍRMAGYARÁZÓ TÜNK A német népnek csak hallgatnia szabaa A karlsruhei nyugat-németországi al­kotmánybíróság a bonni kormány egyenes kérésére határozatot hozott, amellyel a Bundeswehr atomfelfegyverzéséről szóló népszavazásra vonatkozó tartományi tör­vényeket „alkotmányelleneseknek" minő­sítette és az e kérdésre vonatkozó nép­szavazást betiltotta. Nevetségesen hang­zik, de ez a tényállás: a bíróság, mely­nek állítólag az a feladata, hogy az al­kotmányt védelmezze, ítéletet hozott, mellyel tagadja a bonni altkotmány be­vezető cikkelyét, amely kinyilatkoztatja, hogy „minden hatalom a néptől ered". Az igazság pedig az, hogy a nyugat­német hadseregnek atomfegyverekkel való fölfegyverzését a nyugatnémet nép túlnyomó többségének akarata ellenére hajtják végre. Már magábanvéve a szövetségi parlament adenaueri többsé­gének a Bundeswehr atomfelfegyverzé­séről szóló határozata alkotmányellenes volt, mert minden képviselőnek tudatában kellett lennie annak a ténynek, hogy vá­lasztói akarata ellenére cselekszik. Ugyanis rendelkezésükre állottak a köz­véleménykutatás eredményei, amelyek azt mutatták, hogy a nyugatnémet lakosság több mint 80 százaléka, sőt még a Keresz­ténydemokrata Unió választólnak kéthar­mada is ellenzi a nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzését. Annak ellenére, hogy a bonni kor­mánykörök költséges propaganda segít­ségével, amelybe bevonták a katolikus egyház magas képviselőit is. a Bundes­wehrnek atomfegyverekkel való felszere­lését az atomháború elhárításának legha­| tékonyabb eszközeként akarják feltün­tetni, a nép véleménye alapjában véve | nem változott. A Frankfurter Rundschau i június 16-i számában utal a félhivatalos | bonni közvéleménykutató intézet legutób­bi adataira, amelyek szerint a nyugat­német lakosság 63 százaléka szembehe­lyezkedik az atomfelfegyverzéssel és csu­pán 19 százalék ért vele egyet. (A többi nem nyilvánított véleményt.) A Keresz­ténydemokrata Uniö választói közül 49 százalék volt az atomfegyverkezés ellen és csupán 37 százalék az atomfegyverke­zés mellett. Ebből látni tehát, hogy ha e kérdésről népszavazásra kerülne sor, a nyugatnémet választók túlnyomó többsé­ge szembehelyezkedne a bonni kormány atompolitikájával. Ezért az alkotmánybíróság (amelyben jobbára náci múlttal rendelkező bírák foglalnak helyet) a bonni kormány utasí­tására — amely a nyugatnémet és ame­rikai fegyvergyárosok érdekeit képvise­li — olyan ítéletet hozott, amellyel el akarják hallgattatni a nép ellenállását, amely élesen szembehelyezkedik az atom­fegyverkezés kalandos és békét veszélyez­tető politikájával. Idézzük csak emlékezetünkbe a követ­kező tényt: amikor a nyugatnémet mun­kásság a szövetségi parlament kormány­többségének a Bundeswehr atomfelfegy­verzéséről szóló határozatára tiltakozó sztrájkokkal felelt és tömeges politikai sztrájkokat követelt az atomfegyverke­zés ellen, Németország szociáldemokrata pártjának vezetősége ezt az ellenállást azzal a nyilatkozattal akarta csökkenteni, hogy a szociáldemokrata kormányokkal rendelkező tartományokban népszavazást tart, amelyben a nyugatnémet nép kife­jezheti véleményét az atomfegyverkezési, politikát illetőleg. Most azonban amikor a történelem folyamán már nem első ízben Németország Szociáldemokrata Párt­ja ismét beadta derekát a reakció előtt és alávetette magát a monopolista ál­lam rendelkezésének, elárulta a de­mokráciát és a német nép érdekeit. A hamburgi, brémai és hesseni szociálde­mokrata kormányok kijelentették, hogy „természetesen lojálisán alávetik magu­gat az alkotmánybíróság ítéletének". A szociáldemokrata kormányok e nyi­latkozata azonban nem jelenti az atom­fegyverkezés ellenzőinek kapitulációját. A népi ellenállás a Bundeswehr atomfegy­verkezésével és a német területeken lé­tesített amerikai atomtámaszpontokkal szemben továbbra tart. Érthető, hogy 8 közép-európai atomfegyvermentes öve­zet megteremtésének gondolata most Nyugat-Németországban még nagyobb népszerűségnek örvend, mert a nép egy­re szélesebb rétegei benne látják annak reális lehetőségét, hogyan gátolják az atomfegyverkezést német földön és ho­gyan védjék meg Közép-Európát az atom­háború szörnyűségeitől. Dra. Franciaországban tiltakoznak az alkotmány megváltoztatása ellen Párizs (ČTK — Clermont-Ferrand­ban, Puy-de Dome megye székhelyén több száz francia köztársasági július 30-án tiltakozó manifesztációt rende­zett; azon épület előtt, amelyben de Gaulle hívei üléseztek az alkotmány­nak októberre tervezet megváltoztatá­sáró.. A rendőrosztagok erőszakkal kísé­relték meg a tüntetők feloszlatását. Az összetűzés során több résztvevő, közöttük néhányan komolyan megsé­riílt. A rendőrség brutális fellépése Clermont-Ferrand lakossáaa között nagy felháborodást keltett. Az új alkotmányról tárgyal az indonéz parlament Dzsakarta, (ČTK) — Indonézia al­kotmányozó gyűlése július 31-én meg­kezdte Bandungban ezidei második teljes ülését. Az új alkotmány kidolgozásánál a legfontosabb probléma annak meg­állapítása, mi legyen az indonéz állam alapja, az izlám vallás, vagy pedig a pancsaszila, a békés egymás mellett élés öt elve. Indonézia nemzeti pártja és Indo­nézia Kommunista Pártja az egymás mellett élés öt elvének hívei, ellen­ben a muzulmán pártok követelik, hogy az állam az izlámon alapuljon. A Harian Rakiat című lap azt java­solja, hogy ezt a problémát népsza­vazással oldják meg. f'J S^A - * 1P5 8. ,

Next

/
Thumbnails
Contents