Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-03 / 213. szám, vasárnap

A finn szociáldemokraták meghiúsították a baloldali kormány megalakítását Helsinki (ČTK) — E. Kilpi, a Finn Nép Demokratikus Szövetségének képviselője, akit az új kormány meg­alakításával bíztak meg, közölte Kek­konen elnökkel, hogy lemond felada­téról. E. Kilpi, aki a Finn Nép Demokra­tikus Szövetségének képviselője — mely szövetség Finnország Kommu­nista Pártjának vezetése alatt áll — megbízást kapott az új kormány megalakítására, mert a Finn Nép De­mokratikus Szövetsége a legutolsó választásokon a finn parlament leg­erősebb pártjaként szerepelt. E. Kil­pi a Helsingin Sanomat lap tudósítója előtt kijelentette, megkísérelte a kormány összeállítását a munkáspár­tok, vagyis a Finn Nép Demokratikus Szövetségének, a szociáldemokraták­nak és a független szociáldemokra­táknak képviselőiből. Ennek a kor­mánynak szoros parlamenti többsége lenne, mert a 200 mandátumból 101­gyel rendelkezne. A két szociálde­mokrata frakció a munkáspárti kormány megalakítására irányuló ja­vaslatot elutasította Németország Kommunista Pártjának nyilatkozata f a népszavazás betiltásáról Két szövetkezet életéből Düsseldorf (ČTK) - Martin Spiegel, Németország Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága politikai irodájának tagja augusztus 1-én „a 904. sz. né­met Szabadság-leadóban beszédet in­tézett a nyugatnémet néphez. A párt nevében állást foglalt a szövetségi alkotmánybíróságnak azon határozatá­A technikai szakértők genfi értekezlete A technikai szakértők Genfben au­gusztus 1-én további ülést tartottak. Közleményt adtak ki, c.mely beszámol arról, hogy az ülésen határozatokat hoztak a nukleáris kísérletek megál­lapítása ellenőrzési rendszerének be­vezléséhez szükséges technikai fel­szerelés kérdésében. Az atomszakér­tők ezután folytatták a vitát a nuk­leáris kísérletek beszüntetéséről szó­ló esetleges egyezmény betartása el­lenőrzési rendszerének további rész­leteiről. A megvitott kérdések beszá­molóit N. N. Szamjonov és K. J. Gub­kin adták elő. Az olasz kormány parlamenti veresébe Róma (ČTK) — Amintore Fanfani ke- emésztik fel, amelyekkel főképpen az reszténydemokrata miniszterelnök új olasz I életbevágóan fontos közszükségleti cik­kormányát augusztus 1-én este érte az j keket terhelik. Azon gazdasági intézke­elsö parlamenti vereség. j dések célja, amelyeket a „valuta meg­A képviselőház 278 szavazattal 270 el- j szilárdítása", az „adósságok csökkentése" lénében jóváhagyta a kommunista Uép- j jelszavak alatt hajtanak végre, a való­viselök azon javaslatát, hogy augusztus ságban az, hogy még jobban megerősít­10-től szüntessék meg a- benzin ára eme- j sék a nagy monopóliumok pozícióit, lését, amelyet két évvel ezelőtt a Szuezi- j Olaszország fő problémáját, s kétmillió csatorna térségében végrehajtott angol- i munkanélküli alkalmazási lehetőségét francia agresszió idején vezettek be. Giorgio Amendola olasz kommunista képviselő a képviselőházban bírálta az új olasz kormány előzetes költségvetési ja­vaslatát. Hangsúlyozta, hogy a javasolt költségvetés különösen a gazdaságilag gyenge polgárokat sújtja. A bevételek nagy részét ugyanis a nem egyenes adók Az USA folytatja az atomfegyver­kísérleteket Az USA atomerő bizottsága az USA hadügyminisztériuméval egyidejűleg jelentette, hogy pénteken Johnston csendes-óceáni sziget felett nukleá­ris töltésű amerikai irányítható lö­vedék kísérleti robbantását hajtották végre. nem oldják meg. Amendola beszédének befejező részében | követelte, hajtsanak végre olyan intézke­' déseket, amelyekkel sikerülne leküzdeni a : válság jelenségeit. Ezen intézkedések 1 közé tartozna a kereskedelem kibővítése a szocialista országokkal, valamint Ázsia és Afrika országaival. szövetségi kormány ezt a határozatot § az atomfegyverkezés meggyorsítására ^ stemre, van-e valaki a szövetkezet és a Szövetségi Köztársaságnak az ^ irodájában, azt a választ kaptam: — agresszió támaszpontjává való átala- § Dologidő van, mindenki a határban kítására használja fel. S tevékenykedik. Amint így beszélgetek, Németország Kommunista Pártja § megérkezik kerékpáron Tóth Imre, az felszólítja Nyugat-Németország mun- ^ EFSZ elnöke. Sietnem kell, nagy kásosztályát és valamennyi békesze- ^ munkában vagyunk. Búza- és árpa­rető erejét, szálljanak szembe e f e- ^ tábláinkon hét kombájn és ugyan­nyegetőzéssel hatalmas parlamenten § annyi aratógép dolgozik. felkészültek az „ munkacsoporton ^ belül három csapat dolgozik. Az egyik ^ az aratógép előtt a körülkaszálást és ^ a ledőlt termény kaszálását végzi, a ^ másik a kévék összerakását, a ge­^ reblyézést és a kombájn után a bog­fc lyázást csinálja. A harmadik a ta­§ karmányféléket hordja kazlakba. ebben az EFSZ­a kombájn-ara­mánva° kérte * ťJtasíts'ák°ki y New'York- I 'a"TeTyvľ'síétsz^ódiľt ^ľrauľE eÄro á kvo k,t hÄÍ- kärb a, A "atalok hamarább társasági elnököt, akit a Port-au- § megertettek hogy a kombajn szem­Prince-i katonai felkelés támogató- $ ve &ztese{, nelkul_ es gyorsabban taka­jának tartanak. S n tJ a be a terményt, megszabadítja a ^ dolgozó parasztságot az aratás és íj cséplés nehéz munkájától. Az öre­§ gebbek fizikailag nem bírják már ezt 5í-a nehéz testi munkát, ha lasabban kívüli akciókkal és az atomhalál elleni % A kenyheciek jól népi harc valamennyi formáját egy- ^ aratásra. A mezei séges frontban alkalmazzák. Haiti elnöke a felkelésről New York (ČTK) - Duvalier, Hai­ti elnöke sajótértekezleten azzal vá- s [yázást csinálja. A harmadik dolta az Amerikai Egyesült Államokat, fc karmánvf éi éke t hordia kazlakt Letartóztatások Görögor szágban Athén (ČTK) - Görögországban folytatják az EDA, az Egységes Bal­oldali Demokrata Párt tagjainak és híveinek letartóztatását. A görög saj­tó közlése szerint elsősorban a párt helyi vezető dolgozóit és azokat tar­tóztatják le és száműzik az ország­ból, akik az ez idei parlamenti válasz­tásokban az EDA pártjában jelöltsé­get vállaltak. Több mint 60 személyt vettek őrizetbe. Kenyhecen céltudatos munkával biztosítják a jó eredményt. A falusi S pártszervezet feladata olyan politikai tevékenységet kifejteni, hogy meg­val kapcsolatban, ameilyel betiltotta § győzze a dolgozó parasztságot a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Az a Bundeswehr atomfeifegyverzésére EFSZ megalakulása után törődnie kell annak jó gazdálkodásával. A párt­vonatkozó népszavazást. S tagok példaadó szorgalmas munkájukkal mintaképül kell, hogy szolgál­Németország Kommunista Pártja i janak az egész tagság számára. hangsúlyozza, hogy az alkotmánybí- s , ° Kassatói alig 20 kilométernyire tagok politikai felvilágosító munkája következtében a szövetkezeti tagság mindenekelőtt a közöst tartja saját­jának. Ez a szövetkezet nyolc évvel ezelőtt az első közt alakult a kassai járásban. A kezdeti nehézségekkel itt is meg kellett küzdeni. Céltudatos, szorgal­mas munkával évről -évre jobb gaz­dasági eredményeket értek el. A munkaegység értéke állandóan emelkedett. Az évvégi elszámolásnál minden tag megkapta úgy a pénz­beli, mint a természetbeni járandó­ságát. Az utolsó három év alatt a mun­kaegység pénzértéke 16 Kcs-ről 22 Kčs-re emelkedett. Az állatállomány és a gazdasági épületek is megsza­porodtak. A tagság jólétének emel­kedését a jó öltözködés mellett a sok újonnan épült családi ház, új bú­tor, és a lakáskultúrához szükséges technikai felszerelések tanúsítják. Csak kőhajtásnyira fekszik Mígléc község Kenyhectől. A kassai járás­ban Nagyidán, Szinán, Miglécen és Kenyhecen jó pár évvel ezelőtt ala­kultak az első szövetkezetek. Az előbb említett három EFSZ-ben még egyetlen egy évben sem érték e4 a munkaegység 100 százalékos kifize­tését. Ideje volna abbahagyni a régi idők virtuskodását, njely szerint a színaiak és a migléciek többre tar­tották magukat mint a kenyheciek. Az okos ember mindig a jó után igazodik. így kellene annak lenni ezekben a szomszédos szövetkezeti falvakban is. Tudomásul kellene ven­ni a kenyheciek jó gazdasági ered­ményeit. A migléci szövetkezetben a nfunkaegys'ég értéke ez évbérl 18 korona. Az első félévi gazdasági ered­mény nem a legjobban alakult. Igen nagy az állatelhullás, bajok vannak a munkaszorgalonftnal is. A kommunisták politikai tevékeny­sége a községben nem mondható ki­elégítőnek. A mindennapi munkában sem példaadók. Ez évben már a ja­vulás jelei mutatkoznak. A növény­termesztésben jó kilátások vannak, a sertés- és marhaállomány jónak mondható. Jobb szervezéssel és na­gyobb politikai tevékenységgel a mig­léciek is elérhetik azt, amit Keny­hecen elértek. Jól halad az aratás. Ha nem lett volna árvízkár, ez évben érték volna el a legjobb hektárjiozamokat. Szűn­jön meg az olyan nézet, hogy előbb jön az én és aztán a közös, akkor ez az EFSZ is felzárkózhat a kassai járás jó szövetkezeteinek csoportjába. Mózes Sándor Az albán kultúra fejlődése Ez év végéig Albániában 170 kulturális intézményt építenek. & is, de felismerték, hogy a gépek az Tirana (ČTK) Az Albán Népköztár- s emberi munka jobbá tevését és meg­saság minden évben egyre nagyobb § könnyítését szolgálják, összeget fordít az iskoláztatás és a ^ Nem is olyan régen, három hétig is kultúra fejlesztésére. Csupán ez év ^ tartott az aratás. Az idén kilenc nap múlt évi ter­községben és Ez § idén is meglesz ugyanannyi, sőt a ta­új ^ yasziakból jóval túl fogják azt szár­$ nyalni. Az évi termésből egy 23 hek­^ táros árpatáblán 30 q hozamot értek § el. Egy 16 ha búzatáblán 24 mázsát. >5 A kapásnövények is, de különösen a i! cukorrépa és a kukorica sokat ígér. ^ Az EFSZ-ben 19 kommunista dol­§ gozik. A munka minden szakaszán ^ mintaképül szolgálnak a töblji tagnak. ^ Minden este értékelik az aznapi és beosztják a másnapi munkát. Reggel ^ 5 órakor talpon van a falu. Mindenki ^ tudja, hová kell mennie, rriit kell ten­^ nie. Az emberek megértéssel fogadják J a vezetőség irányítását és kedvvel ^ mennek a munkába. Kenyhecen min­^ den szövetkezeti tag magáévá tette, ^ hogy az ötéves terv mezőgazdasagi !» feladatát egy évvel hamarább teljesí­^ tik. Lelkesedéssel fogadták a párt ^ XI. kongresszusának a mezőgazda­v ' " ' ' " s a'zt ^ ságra vonatkozó irányelvét : § megvalósíthatónak tartják. A párt­—— C^rtl^ LIBANON ORSZÁGÚTJAIN AZ ARATÁS IDEJÉN BEDUIN CSALÁDOK A MEZŐGAZDASÁG TARTALÉKHADSEREGE — VÁNDOROLNAK. ^ Kél ore eqy műszaki dolqoziívnl S> Púpala József, az apátfalvai tex ^ tilüzem főmestere egy régebbi talál — ^ kozásunkkor még „csak" — hamar 5> iában nem is tudom hánv szövőSétir Az arab nép JÄÍKS2S útján ^ jában nem is tudom Kány szövőgépre (A ČTK felvétele.) Š ü9Xe't fel — technológus vojt a szö­§ vőde egyik részlegében. A fiatal szö­| <íőlányok, ha gépjükön valami hiba ^történt, vagy a technológiai eljárá­^ sokkal nem voltak tisztában, mindig ^ hozzá fordultak. Az első tekintetre S fiatalnak látszó. • r DÖNTŐ JELENTŐSÉGŰ időt élünk ép­pen ezekben a napokban, amikor az amerikai és angol imperialista erők min­den erkölcsi és emberi törvényt sutba vágva, megszegve az ENSZ alapokmá­nyát, folytatják intervenciós hadművele­teiket az arab nép további kizsákmányo­lása céljából. Az arabok dicső múltra tekinthetnek vissza. Az arab kultúra már a középkor­ban magas fokon állott. Az európai kul­túrák sokat merítettek az arabok által továbbfejlesztett görög, római kultúrá­ból. Az újkor kezdetén az arabság a tö­rök, a huszadik században pedig az euró­pai gyarmatosítók fennhatósága alá ke­rült. Az a páratlanul gazdag tudományos és szépirodalmi alkotás, amit arab nyel­ven írtak, jórészt megsemmisült a hódító gyarmatosítók barbár' pusztításai követ­keztében. Aránylag kevés arab tudomá­nyos forrásmunka maradt fenn az útókor Márnára. Az arab nép az idegen járom alatt äosszú időre elvesztette önbizalmát és a kizsákmányolt fellahok vagy kóborló Seduinok életét élte, akik írni-olvasni sem tudtak, és akiknek egyedüli érdek­lődése a mindennapi kenyér megszerzé­sére irányult. A reményteljes és tehetséges arab nép nagv perspektívájú, sokat ígérő jövő előtt állott, de szerencsétlenségére a kapísi, világuralomra vágyó gyarmatosí­tó nagyhatalmak útjába került. Az Arab­félsziget ugyanis kőolajban igen gazdag. Itt nyerik a világ kőolajtermelésének több mint egyötödét, s itt van a világ ismert kőolajkészletének kétharmada. A nyerészkedési vágy hajtotta a gyarma­tosítókat ezekre a vidékekre, ahol az ot­tani feudális uralkodót vagy szép szeré­vel, vagy erőszakkal hatalmukba kerítve, a népet kizsákmányolva és a legnagyobb nyomorba döntve, harácsolták a föld kin­csét, a kőolajat. AZ ARAB VILÁG a második világhá­ború után lassacskán éledni kezdett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ezen a területen is éreztetni kezdte ha­tását. A dolgozó nép itt is fel akart szabadulni és kezébe akarta venni sor­sának további intézését. Megkezdődtek az arab nép önállósági és szabadságmeg­mozdulásai. A harc nehéz volt. Az angol elnyomók sokáig tartották kezüket Egyiptomon. Fondorlatokkal és hitegeté­sekkel mindent elkövettek, hogy uralmu­kat ezen a területen meghosszabbítsák. Végre mégis sikerült elérniök az egyip­tomiaknak, amire már olyan régen áhí­toMak: teljes nemzeti, politikai, gazda­sági és kulturális függetlenségüket. Ez volt az első lépés az egész arab nép egye­sítése felé. E harcokban már kifejezésre került az arab dolgozó tömegek össze­tartása, szervezettsége, céltudatossága. Az eddig elnyomott arab fellah már nem az, ami az első Világháború után volt. Szót kér a saját hazájában és minden idegen beavatkozást erélyesen visszauta­sít. A JELENLEGI ÁLLAPOTOK mind Liba­nonban, mind Jordániában azonban mind ez ideig nem kerültek rendes, békés ke­rékvágásba, mert azokon a területeken amerikai és angol intervenciós egységek tártözkodnak. A Közel- és Közép-Kelet mindenkori békéjét csupán úgy lehet biz­tosítani, ha onnan minden idégen fegyve­res erőt visszarendelnek és így megszün­tetik a háborús pszihőzist ezeken a te­rületeken és a világ más tájain is. A csúcsértekezletnek is ez a fő feladata, meggátolni az esetleges agresszió tova­terjedését a Közel- és Közép-Keleten, meg kell szüntetni a háborús veszélyt. Megegyezést kell találni az ENSZ alap­okmányának szellemében és az ottani területek lakosságának békés és virágzó fejlődést, boldog életet kell biztosítani. A két évvel ezelőtt kirobbant szuezi konfliktusban az angol-francia-izraeli ag­resszorok nem érték el várt céljukat. Vissza kellett vonulniok Egyiptom terü­letéről, amelynek népét már teljes biz­tonsággal legyőzöttnek tekintették és a Szuezi-csatorna busás bevételeit a volt tulajdonosok már újra a zsebükben érez­ték. Nem ez következett be. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az akkori ag­resszorok ma is agresszorok é_- nem fog­nak olyan könnyen belenyugodni a ku­darcba. A jelenlegi helyzetben még az is bátorítja az akkori támadókat, hogy most az USA is cselekvőleg lép fel ezeken a területeken. Ami ma történik a Közép­és Közel-Keleten, nem más, mint ennek a bele nem nyugvásnak a folytatása. A helyzet az Arab-félszigeten azonban más irányt mutat. Irakban szilárd a hely­zet. Az új kormány biztosan tartja ke­zében a gyeplőt. A nép bizalmát élvezi és a nép javát akarja. Már Kuvait feje­delemség is megtette az el$ő lépéseket arra, hogy kikerüljön az angol fennha­tóság alól. Szaúd-Arábia szimpatizál az Egyesült Arab Köztársasággal. A NAGY ÁZSIAI NÉPEK felszabadulá­sának példája utat mutat az arabok szá­mára. Nem telik bele hosszú idö és a 80 milliós arab nép egységes, szét nem húzó, testvéri nemzetet fog képezni. Föld­jének kincseivel úgy fog rendelkezni, aho- . gyan azt maga a legcélszerűbbnek találja. Nincs szüksége az idegen beavatkozók bá- , báskodására. Az arab nép meg akarja ha- < tározni jövőjét, s ezen elhatározásában J és törekvésében semmiféle fenyegetés, i fegyveres vagy másfajta megfélemlítés 1 nem tántorítja vissza. , ** Hornjánszky Tibor i ^ kezete a kisujjában lenne. Először ^ szinte csodáltam ezt a magabižtossá­^ got, ezt a kitűnő szakmai tudást, ami ji Púpala elvtársnak szinte a vérében í van, de ahogy üzemnézés közben $ egy-két szóval rávilágított életének $ egyes szakaszaira, magam is olyan­^ formán kezdtem gondolkodni, mint ő: ^ az a természetes állapot, ha az ember ^ tökéletesen érti mesterségét. ^ Hosszú volt, nagyon nehéz, átvir­^ rasztott, tanulással eltöltött éjjele­$ ket követelő út volt Púpala Józsefé, $ amíg a kezdő munkás annyira vitte, $ hogy a nagy üzem egyik vezetőjévé ^ válhatott. Ahogyan most beszél, szája ^ sarkában olyan mosoly látszik, mint ^ mikor valaki egy nehéz, de sikeresen fc elvégzett feladatra emlékezik vissza. § Vasakarat kellett a feladat végrehaj­§ tásához. — Huszonnyolcan ültünk pár éve § egy őszeleji napon az üzemi iskola ^ padjaiban, valamennyien húsz és öt­;! ven év közöttiek, kíváncsian, sok ^ mindenre feleletet várva, legtöbben i magasratörő teriyekkel. Néhány hete fc viszont csak tízen állottunk a vizs­^ gáztató bizottság elé, ennyien kap­tunk bizonyítványt az iskola sikeres ^ elvégzéséről. ^ Magam nagyon meg voltam eléged­^ ve akkori beosztásommal, hiszen fia­} tal koromtól — tizenhatéves voltam, 5 mikor a gyárba kerültem — nagyon $ megszerettem beosztásomat, a tanév § megkezdéséig nem is nagyon lelke­sedtem az iskola padjaiért. Nekünk akkor egyszerűen csak azt mondták, iratkozzunk be az iskolába, ha azt akarjuk, hogy jó sorsunk legyen. És éppen ez vdlt az iskolaszervezés leg­nagyobb hibája. Nem az iskola cél­jainak helyes megmagyarázásával, hanem valami toborzásforma akcióval szerezték az iskola hallgatóit. ígértek nekünk fűt-fát, csak a valóságot nem mondta meg senki: hogy az iskola elvégzésének legfontosabb feltétele az áldozatos munka, a szorgalmas tanu­lás. Némelyik tanuló a hallottak alapján talán már az iskola első napján úgy gondolta, hogy ha őt annyira kérik, csak jogokat emleget­nek, kötelességeket soha, akkor ő az a bizonyos nélkülözhetetlen ember, aki nélkül talán megállna a gyár. Nein mondták meg nekik, hogy fon­tos, talán nélkülözhetetlen emberré válhat, ha majd tudása feljogosítja rá. Még egy nagy hibát követtek el az iskola megszervezésénél: egy osztály­ba tettek mindenkit, tekintet nélküi arra, milyen volt a gyakorlati tu­dása, vagy régebbi képzettsége. így némelyikünk bizony unatkozott is, mikor olyan dolgokról volt szó, ame­lyeket néhányan gyakorlatból mái­régen tudtunk, de a fiatalok miatt az alapnál kellett kezdeni a tanítást. Aztán az idő azért mégis csal; haladt, sajnos, az emberek nagy rész: már az első évben kiesett, mi tizen • tizenketten minden nap szinte eped­ve vártuk a tanítás kezdetét, meri valahogy felemelő érzés volt arra gondolni, hogy napról-napra többet tudunk, jóleső érzés volt arra gon­dolni, hogy annyira törődnek velünk, az egyszerű munkásokkal, hogy né­pünk állama nehéz ezreket áldoz ta­nításunkra. Mikor nemrég ünneplőbe öltözve átvettük a bizonyítványainkat, vala­mennyien arra gondoltunk: Ez még csak a kezdet volt, a tanulást tovább kell folytatni. K. T. M. ÚJ SZÓ 4 * 1958. augusztus 5.

Next

/
Thumbnails
Contents