Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-26 / 236. szám, kedd

/ Fontos előrevezető lépés történt A világsajtó az ENSZ közgyűléséről és az atomfegyverkísérletek beszüntetésérdi A világsajtó hasábjain naponta terjedelmes kommentárok jelennek meg a legutóbbi jelentőségteljes nemzetközi eseményekkel kapcsolatban, amelyeket a hatalmak közötti további diplomáciai tárgyalások kedvező előjelekként ítélnek meg. A figyelem főképp a tíz arab állam határozatai javaslatának egyhangú elfogadására irányul, amely az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésén történt. Nagy figyelmet keltett az atomszakértőknek a kísérletek ellenőrzésére vonatkozó genfi megállapodása, valamint az USA és Nagy-Britannia azon szándékáról szóló hír, hogy bizonyos felté­telek mellett egy évre abbahagyják az atomfegyverkísérleteket. Az Egyesült Arab Köztársaság szí­riai tartományának sajtója élénken kommentálja az arab országoknak az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésén előterjesztett határozati javaslata egyhangú elfogadását. Az An-Nasszer hangsúlyozza, hogy ezen határozati javaslat elfogadása arról tanúskodik, hogy a Nyugatnak el kell távoznia az arab Keletről. Az Al-Dzsumhur vezércikkében utal arra, hogy az arab országok határo­zati javaslatának egyhangú elfoga­dása „az imperialista államok és ag­resszorok lesújtó veresége, amelyek élén az USA és Nagy-Britannia áll." Csen Ji, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének helyettese és külügyminiszter kijelentette, hogy az ENSZ közgyűlésén elfogadott határo­zati javaslat a békeszerető erők győ­zelme. Haladjunk tovább a megkezdett úton Az amerikai és angol atomfegyver­kísérletek beszüntetésével kapcsolatos kommentárok nem oly egyöntetűek, mint az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülése eredményeinek hírmagyarázatai. India például tartózkodással fogadta a kísérletek beszüntetéséről szóló hírt, habár az a kilátás, hogy a nyu­gati hatalmak egy bizonyos időre le­mondanak a kísérletek folytatásáról, kedvező visszhangot váltott ki. Hiva­talos körök utalnak arra, hogy . India eddigi álláspontjával összhangban szí­vesebben venné a kísérleti robban­tások teljes és feltétlen beszünteté­séről szóló nyilatkozatot, ahogyan azt a Szovjetunió cselekedte. Az USA külügyminisztériumának képviselői kijelentették — írja Ray­mond a New York Timesben —, hogy az USA folytatni fogja az atomfegy­vergyártást és katonai egységeit e fegyverekkel továbbra is felszereli annak ellenére, hogy az elnök beje­lentette a kísérletek beszüntetését. A sajtó nem titkolja, hogy az USA­ban miért javasolják az október 31-ét, mint a kísérletek beszüntetésének kezdetét. Ugyanis az USA és Nagy­Britannia október 30-ig akarják be­fejezni az atomfegyverkísérletek je­lenlegi sorozatát. A nyugatnémet Szociáldemokrata Párt sajtószolgálata állást foglalt az atomfegyverkísérletek teljes beszün­tetése mellett. A Reuter szerint londoni diplomá­ciai megfigyelők feltételezik, hogy a nemzetközi feszültség tartós enyhí­tésének kilátásai ma sokkal világo­sabbak, mint a második világháború befejezése után bármikor. Ehhez ter­mészetesen hozá kell tenni, hogy el­sősorban az USA-től és Nagy-Britan­niától függ, hogy következetesen teljesítsék az ENSZ közgyűlése rend­kívüli ülésének egyöntetű határoza­tát és bebizonyítsák a nemzeteknek, mily mértékben őszinték a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésére vo­natkozó javaslataik. Strauss: Az atomfegyverkezés elleni harc hábotús veszedelmet kelt Bonn (ČTK) — Strauss, nyugat­német hadügyminiszter az Ost-West­Kurierben közölt cikkében azt írja, hogy „Az atomhalál elleni harc" népi mozgalom a háború veszedelmét idé­zi elő. Ezt az esztelen kijelentést azon állítással igyekezett alátámasztani, hogy ez a mozgalom állítólag arra törekszik, hogy megbontsa „az erők egyensúlyát" Kelet és a Nyugat kö­zött. Strauss kijelentette, hogy a Bundeswehrnek „megfélemlítő esz­közként" atomfegyverekre van szük­sége, mert az USA és Nagy-Britan­nia nukleáris fegyverei nem elégsé­gesek. Hogyha a Német Szövetségi Köztársaság lemondana az atomfel­fegyverkezésről, ez a NATO végét jelentené. Az amerikai haditengerészet provokációi a kínai tengerpart mentén Peking (ČTK) - Az Üj Kína saj­tóiroda hírt közölt arról, hogy Han­sen, az UPI amerikai sajtóiroda tu­dósítója a McDermut amerikai tor­pedóromboló fedélzetéről küldött je­lentésében beismeri, hogy az ameri­kaiak fokozzák provokációs akcióikat a kínai tengerpart mentén és ko­molyan veszélyeztetik a Kínai Nép­köztársaság biztonságát. Hansen jelentéséből kitűnik, hogy a McDermut torpedóromboló a dél­tajvani amerikai tengerészeti tá­maszpontról a szabad tengerre ha­józott és a dél-kínai tengeren cir­kál. Hansen azt írja, hogy a torpe­dórombolónak sok munkája van. A Honkongból kifutott halászbárká­kat, teherhajókat vagy a Perzsa-öböl­ből vagy máshonnan érkező tartály vagy egyéb hajókat kell ellenőriznie, amelyek a Kínai Népköztársaság ki­kötőiből vagy kikötőibe futnak. Az amerikaiak és a csangkaisek-klikk a tajvani tengerszorosban kalóztevé­kenységet fejtenek ki. Sok külföldi kereskedőt és kínai halászbárkát ki­fosztottak. Ezen akciók alatt tenge­részek és halászok egész sorát meg­gyilkolták. Ciprus lakossága folytatja a harcot London (ČTK) -Amint a sajtó hí­reiből kitűnik, az angol hatóságok azon igyekezete, hogy ha törik, ha szakad, megőrizzék uralmukat Ciprus szigetén, a helyi lakosság növekvő ellenállásába ütközik. A legnagyobb városok polgármestereinek augusztus 24-én Nikóziában tartott tanácskozá­sán a Ciprussal való együttműködés­re irányuló angol tervet egyhangú­lag elvetették. A polgármestereknek a tanácsko­zás után közölt nyilatkozata hangsú­lyozza, hogy az angol kormány ja­vaslatai azt a célt szolgálják, hogy még jobban megszilárdítsák az angol uralmat Ciprus szigetén. „Az angol kormány gondoljon ésszerűtlen poli­tikájának következményeire is és ar­ra, sohasem engedjük meg, hogy Ciprus lakossága az imperialista po­litika csapdájába kerüljön. Folytatni fogjuk harcunkat a szabadság és ön­rendelkezés elveinek végső győzel­méig — hangsúlyozza a nyilatkozat. Ä hadsereg készíti elő a népszavazást Algériában Párizs (ČTK) - Algériában a francia alkotmányra vonatkozó szeptember 28-1 népszavazás elő­készítése sajátos jelleget öltött. A sajtó híreiből kitűnik, hogy e népszavazás előkészítésével a hadsereget bízták meg. A katonai szervek első feladata a választási jegyzékek összeállítása volt. A Paris Match hetilap közli algériai tudósítójának riportját, aki jelenti, hogy az algériai katonai hatóságok­nak a választási jegyzékekbe sikerült 3 millió 309 ezer személyt felven­niök, ami valamennyi szavazásra jo­gosult választó 85 százalékát képezi. A riport szemléltető képet nyújt ar­ról, hogyan folyik a népszavazás elő­készítése Palestro kerület egyik kör­zetében. E körzet arab falvait ván­dor-mozgószínház járja. A lakosság­nak cowboy-darabokat mutatnak be, amelyeket rövid propaganda-filmek követnek. E filmek felszólítják az algériai asszonyokat, vegyenek részt a szavazásban. A férfiakat és elsősor­ban a családfőket beidézik a hivata­lokba, hogy írassák be magukat a választási jegyzékbe. A Francia Egyenlítői Afrika függetlenséget követel A Francé Presse hírügynökség je­lentése szerint B. Boganda, a Francia Egyenlítői Afrika Nagy Tanácsának elnöke és a fekete Afrika gazdasági és szociális mozgalmának vezető funkcionáriusai augusztus 23-án Brazzallidében a Francia Egyenlítői Afrika főkormányzőjának és főbizto­sának emlékiratot adtak át, amelyet e terület valamennyi politikai párt­jainak vezetői aláírtak. A de Gaulle számára kidolgozott emlékirat a többi között így hangzik: „Követeljük a francia kormánytól, hogy az alkot­mány szövegébe vegye be a követke­ző cikkelyt: „Franciaország elismeri a tengerentúli területek függetlensé­gét. Ezek a területek függetlensé­güket saját belátásuk szerint hirde­tik ki". De Gaulle tábornok az Elefántcsont-parton Párizs (ČTK) — De Gaulle tábornok, francia miniszterelnök afrikai körútján vasárnap, augusztus 24-én Abidzsanba, az Elefántcsont-part fő­városába érkezett, amely szomszédos Ghana állammal. Látogatását e vá­rosban gondosan előkészítette Houphouet-Boigny, aki a de Gaulle kor­mányban az államminiszter funkcióját tölti be és egyúttal Abidzsán polgármestere s az Afrikai Demokratikus Szövetség elnöke. A bányászok követelik a nyugatnémet bányák államosítását Heinrich Gutermuth, a Nyugat­német Bányászok Szakszervezeti Szövetségének elnöke a phillipsthali gyűlésen a bányatulajdonosokat az­zal vádolta, hogy a magasabb nyere­ség utáni kérlelhetetlen hajszájuk­kal a nyugatnémet bányaipar válsá­gát idézték elő és követelte, hogy a bányákat vegyék állami kezelésbe. Gutermuth kijelentette, hogy a be­hozott amerikai szén 70 százalékát ugyanazok a társaságok vásárolják az USA-ban, amelyek bányáiban és raktáraikban 24 millió tonna eladat­lan nyugat-németországi szén hever és ennek folytán a Ruhr-vidéki bá­nyászoknak nincs munkájuk. A Francé Presse hírügynökség je­lentése szerint a francia miniszter­elnök abidzsani látogatása során nagy figyelmet szentelt a törzsfőnö­köknek, akik az Elefántcsont-part minden tájáról a fővárosba gyüle­keztek. A törzsfőnökök érdekei azo­nosak a francia gyarmatosítók és hatóságok érdekeivel. Abidzsan kikö­tőjében nagyszámú a néger proleta­riátus. Amikor de Gaulle útja Treich­villen, Abidzsán munkásnegyedén át vezetett, a néger dolgozók az Afrikai Demokratikus Szövetség jelképét, egy elefántot ábrázoló transzparenseket vittek. E párt sok képviselője nem ért egyet a de Gaulle-kormány poli­tikájával. A francia lapok hétfői számukban I kommentárokat közölnek a francia miniszterelnök útjáról. Egyes párizsi lapok rámutatnak a függetlenség kö­vetelményére, amelyet a lakosság képviselői támasztottak azon váro­sokban, amelyeket a francia minisz­terelnök eddig meglátogatott. A Li­beration hangsúlyozza, hogy a Fran­cia Egyenlítői Afrika lakossága nem elégedett meg de Gaulle hangzatos ígéreteivel és függetlenséget követel. A de gaullista sajtót a fejlemények nyugtalanítják és a Párisién Libére azzal vigasztalja olvasóit, hogy az afrikai országok népének gondolko­dását nem kell egyes ottani politiku­sok véleménye szerint megítélni. E kommentárok összefüggésben vannak elsősorban a függetlenség el­ismerésének azon követelményével, amelyet Tsiranan madagaszkári mi­niszterelnök és a sziget további je­lentős tényezői terjesztettek elő, va­lamint azzal az emlékirattal, amelyet Boganda, a Francia Egyenlítői Afrika Nagy Tanácsának elnöke adott át de Gaullenak Brazzavilleben. Cornut-Gentille, a tengeren túli te­rületek minisztere, aki a miniszter­elnököt kíséri, Brazzavilleben vasár­nap sajtóértekezletet tartott, ame­lyen kijelentette, hogy az alkotmány­javaslatban nem kerül sor semmiféle elvi változtatásra és hogy a szeptember 28-i népszavazás alkalmával a ten­geren túli területeken élő választók­nak az alkotmányra vonatkozó sza­vazásnál csupán arra lesz joguk, hogy az eddigi helyzet megtartása, vagy pedig a Franciaországgal való még szorosabb szövetség mellett szavaz­hatnak. Conakry és Dakar városokban nagy előkészületek folynak, hogy de Gaul­let „méltóképpen" fogadják. E váro­sokban egy héttel ezelőtt tiltakozó tüntetések folytak a francia uralom ellen és a helyzet még mindig fe­szült. A dakari rádió vasárnap köz­vetítette Ndiaya szenegáli belügymi­niszter beszédét. A miniszter felszó­lítottá a lakosságot, őrizze meg a nyugalmát és rendet de Gaulle láto­gatása alatt. Hangsúlyozta a szenegáli kormány azon határozatát, hogy ra­gaszkodni fog Szenegál függetlensé­gének követelményéhez a francia szövetség keretében. ssm: A keralai események háttere Keralában, India egyik államában, 1957. június 5-én India Kommunista Pártjának abszolút választási győ­zelme alapján kommunista kormány alakult. Tudvalevő, hogy Keralában a lakos­ság sűrűsége meglehetősen magas, 350 fő jut egy négyzetkilométerre. A felnőtt lakosság 60 százaléka tud írni és olvasni. Mielőtt néhány szót szólnék, a ke­ralai kormánynak a tavalyi általános választások óta kifejtett tevékeny­ségéről, meg kell ismerkednünk né­hány alapvető ténnyel. India Köztár­saság alkotmánya, amely valamennyi ihdiai államra érvényes, számos kér­désben a központi kormánynak tartja fenn a döntés jogát. A központi kor­mány hatáskörébe tartozik a nem­zetvédelem, a külpolitika, a vasúti és tengerhajózási közlekedés, a valuta­ügy, a pénzintézetek, a posta, távíró, külkereskedelem, az indiai államok között folytatott kereskedelem stb. Az egyes államoknak joguk van in­tézkedéseket foganatosítani a mező­gazdaság, a közrendészet, a bírásko­dás, egészségügy, népnevelés, erdő­gazdálkodás, halászat, ipar, kereske­delem, belföldi közlekedés, egyes adók stb. terén. Az olyan ügyekben, mint amilyen a jogrendszer, a gaz­dasági tervezés, az ipar, kereskede­lem, villamosítás, a szakszervezetek, a kikötők, az árellenőrzés stb. mind az állam parlamentje, mind a köz­ponti parlament hozhat törvényeket. Az indiai alkotmány biztosítja a magántulajdont. A kisajátításnál a volt tulajdonosoknak megfelelő kár­térítést adnak. A keralai kormány ipari politikája A keralai kommunista kormány az ipar fejlesztésével fokozta a mun­kaalkalmakat. A kormány lehetőséget nyújt a magántőke érvényesítésére és egyúttal gondoskodik arról, hogy a munkások megfelelő munkabért kapjanak. A kormány a múlt évben hozzájárult a vállalkozók és munká­sok közötti ellentétek egész sorának megoldásához. Az állami vállalatok jó példával jártak elől, mire a magán­vállalatok is rendezték a munkabére­ket. A választások óta eltelt hóna­pokban a kormány elősegítette több gyár építésének megkezdését. Új törvény készült a szakszerve­zetekről, amelynek célja áthidalni a szakszervezeti mozgalomban uralkodó ellentétekét. A keralai mezőgazdaság új távlatai A keralai kormány egyik sürgős intézkedése volt, hogy megtiltotta a földbérlők bérleteinek felmondását. A kormány megszabta a mezőgazda­sági munkások munkabérét. Ezek többsége 25—50 százalékos munka­béremelést ért el. E lépés fontossága abból ered, hogy Kerala földművelő lakosságának 20 százalékát a mező­gazdasági munkások képezik. Ezen­kívül emelték az ültetvényeken al­kalmazott munkások . munkabérét és megszabták, hogy azokon a napok'­amikor az ültetvényeken nincs mun­ka, a munkásokat egyéb munkával kell foglalkoztatni, hogy ne vonhas­sák meg bérüket. Ezzel csaknem két­százezer munkás életszínvonala ja­vult. Az államban megkezdték a par­lagon heverő föld felosztását. Megin­dították az öntözőberendezések nagy számának építését. A keralai kormány legfontosabb és legnépszerűbb akciója a földreform javaslata, amelyet már több hónapja tárgyalnak. Keralában sok olyan föld­műves él, akinek egy arasznyi földje sincs. Másrészt egy maroknyi nagy­birtokos hatalmas földtulajdonokkal rendelkezik. A földtulajdon felső ha­tárát 15 akrában (6,06 hektárban) ál­lapították meg. A kormány leszállította a magas­fizetésű állami hivatalnokok fizetését és ezzel szemben felemelte a legala­csonyabb fizetési osztályba sorozott alkalmazottak illetményeit. Javult a tanítók életszínvonala is. India Kommunista Pártjának rend­kívüli kongresszusa értékeli a kera­lai fejlődést. India Kommunista Pártjának ápri­lisi. amridsari rendkívüli kongresz­szusán kimerítően foglalkoztak Kera­la kérdésével. A kongresszus össze­foglalta és általánosította a keralai fejlődés tapasztalatait, melyek alap­járt új feladatokat tűzött a párt elé. Aghos, India Kommunista Pártjá­nak főtitkára a sajtóértekezleten rá­világított arra, hogy a párt célja a baloldali pártok és a haladó függet­lenségi képviselők kormányának meg­alakítása. A kommunista párt Kera­lában tehát nem csupán a kommu­nisták és a függetlenségi párt képvi­selői kormányának megalapítására törekszik. A kongresszus külön határozati ja­K vaslatot fogadott el, amely a keralai y kormány támogatására országos kam-^' pányra szólít. A kormány és az ellenzéki Az indiai sajtó nem titkolja, hogy[ a keralai ellenzéki pártok a kom­1 munista kormány megbuktatásárai törekszenek. A múlt év decemberé­f ben egyes körök meg akarták vá-f sárolni a kommunista képviselőket,! Az algériai puccsisták hűségnyilatkozata Párizs" (ČTK) - Az Algir megyei közjóléti bizottság augusztus 24-én egyhangú határozati javaslatot ho­zott,, amelyben kifejezi a május 13-1 eszmék támogatását és tagjai de Gaulle tábornok iránti bizalmát. A határozatot a bizottság alakuló ülésén fogadták el, amelyen Massu tábornok az algériai prefektus funk­ciójában elnökölt. Az igazi szocialisták elutasítják a teljhatalmat Párizs (ČTK) - A Tribúne du So­cializm, a Francia Szocialista Párt lapja augusztus 25-i számában kö­zölte a Mollet főtitkárral szemben álló ellenzék határozati javaslatát, akiknek egyenként százezer rúpiát;, amelyet a párt szeptember 11-i kínáltak. Nem egy kommunista fize- M kongresszusára készít elő. tett életével a párt iránti hűségéért.fj A Francia Szocialista Párt ellen­A politikai erők mércéje a devico-Ď zékének tagjai meg akarják őrizni — u -- *•• a pa rt egységét, azonban elutasít­ják a kapitulációt a személyes ha­talom előtt és nem akarják elárulni a szocializmust. Ezért követelik, hogy a Francia Szocialista' Pártban újítsák fel a demokráciát, amely biz­tosítja a szabad véleménynyilvání­tást és az igazságos képviseletet a szocialista gondolat minden irányzata számára. lami pótválasztás volt ez év május 16-án, amelyből Rosamma Punuse asszony, kommunista jelölt került ki győztesként. A reakció július végén elégedet­lenséget szított. A diákok jogtalan követelését a folyamhajózási illeték kérdésében a reakció a kormány el­leni politikai uszításra használta fel. Egyes helyeken felcsapott az erő­szakosságok hulláma. A reakció több£ esettíen a kommunista minisztereké meggyilkolására lázított. A jobboldalig ellenzék arra számított, hogy a kor-l mány meggondolatlan cselekedetekre?' ragadtatja magát és egyenetlenséget idéz elő a keralai és a központi kor­mány között. A jobboldali sajtó és a jobboldali vezetők arra törekszenek, hogy a központi kormányt rábírják egy ke-f ralai vizsgálat megindítására. Ezzel kapcsolatban szóba került „az elnöki rendszer". Delhiben Nehru indiai mi­Damaszkuszban megkezdődött az árulók bünpere A damaszkuszi hadbíróság augusz­tus 24-én megkezdte Huszni Barazi, volt szíriai miniszterelnök, Farzat Marniuk volt szíriai képviselő és Hasszan Abdel Ali újságíró eseté­nek tárgyalását. A bíróság a vádlot­niszterelnök és Nambudiripad keralaiMtak távollétében folytatja a pert. miniszterelnök között tárgyalásoké Mindannyiokat hazaárulással és Szí­folynak. A sajtó hírei szerint Nam-pria elleni összeesküvés előkészítésé­budiripadnak kell világosságot derí-Mvel vádolják, amelyet Nuri Szaid tenie a keralai kormány álláspontjá-ü volt iraki diktárot vezetésével követ­ra a jelenlegi keralai helyzetben. M tek el. Az államügyész valamennyi M.ríi M. 'vádlott ellen halálos ítéletet kért. ÚJ SZÓ 3 * 1958. augusztus 18,

Next

/
Thumbnails
Contents