Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-21 / 231. szám, csütörtök

Az ENSZ közgyűlése folytatja tanácskozásait Sz agresszorok igyekeznek elodázni haderejük kivonását Libanonit! és Jordániából New York (ČTK) - Az ENSZ rendkívüli közgyűlése, amely a közép-keleti angol-amerikai agresszió következtében beállott helyzetet tárgyalja, kedden 15 óra 45 perckor kezdte ülését. Az első szónok, Malik libanoni külügyminiszter védelmébe vette az amerikai tengerészeti gyalogság libanoni partraszállítását. Utána Jugoszlávia, Lengyelország, Burma és Pakisztán küldöttei szólaltak lel. A további ülést esti 20 órára hívták össze. Malik kijelentette, hogy „hálás" az Egyesült Államoknak országa megszállásáért. Egyre ismételgette, hogy Libanon politikai függetlensége és szuverenitása veszélyben forog, azonban állításának bizonyítására nem hozott fel tényeket. Ali Chan, Pakisztán képviselője ugyancsak védelmezte az amerikai és angol agressziót, valamint a középkeieti angol-amerikai beavatkozás török pártfogolását. Az USA és NagyBritannia libanoni és jordániai fegyveres beavatkozását merész „kezdeményezésnek" minősítette. Ismételgette „a közvetett agresszióról" szóló elcsépelt koholmányokat és javasolta az ENSZ állandó rendőrségi erőinek megalakítását. Adam Rapacki, lengyel külügyminiszter, a lengyel küldöttség vezetője felhívta a küldöttek figyelmét arra, hogy az USA egyes befolyásos köreinek az a szándéka, hogy a libanoni amerikai beavatkozást példaként tüntessék fel más államok ellen irányuló hasonló agressziós cselekedetek megítélésében. Egyes államok ilyen durva beavatkozását más államok belügyeibe a közgyűlésnek határozottan vissza kell utasítania. A közgyűlés elé terjesztett határozati javaslatok egész soráról szólva A. Rapacki hangsúlyozta, hogy ezeket a javaslatokat megfelelő időben és alkalmas légkörben meg lehet tárgyalni. Azonban az ilyen tárgyalás múlhatatlan előfeltétele, hogy felújítsák a Közel- és Közép-kelet nemzeteinek jogait szabadságuk és függetlenségük tekintetében. Ehhez szükséges a megszálló csapatok azonnali kivonása Libanonból és Jordániából. Rapacki ezután elutasította Norvégia és más küldöttségek határozatai javaslatát és teljes mértékben állást foglalt a Szovjetunió által előterjesztett határozati javaslat mellett. U THAN, a burmai küldöttség vezetője kijelentette, hogy a fő probléma a Közép-Keleten a politikai nem pedig a gazdasági kérdések megoldása. Ezért fz ENSZ-re nézve az egyedüli ésszerű lépés annak a módnak a megkeresése, hogyan érhető el az idegen haderők leggyorsabb visszahívása Libanonból és Jordániából és ezzel a helyzet megszilárdítása az arab keleten. Minél gyorsabban távozik el az amerikai és angol katonaság — jelentette ki Burma küldötte — annál gyorsabban áll majd helyre a rend ezen a területen. A burmai küldött kijelentette továbbá: Burma nem érthet egyet azzal, hogy az ENSZ közép-keleti megfigyelőinek csoportját a nemzetközi „rendőrségi erok" váltsák fel, amelyek fegyverekkel kényszerítik ki akaratuk és elhatározásuk végrehajtását. A délelőtti ülés végén felszólalt még Kocsa Popovics, Jugoszlávia külügyminisztere, aki támogatta azt a követelést, hogy az amerikai és angol haderőket haladéktalanul vonják ki Libanonból és Jordániából. A nyugati hatalmak új határozati javaslata Kanada, Columbia, Dánia, Libéria. Norvégia, Panama, és Paraguay küldöttségei az ENSZ közgyűlésének hétfői ülésén határozati javasiatot terjesztettek elő, amelyet tulajdonképpen az USA és NagyBritannia küldöttségei dolgoztak ki a norvég küldöttséggel együtt. Az USA és Anglia taktikai okokból azonban nem léptek fel a határozati javaslat társszerzőiként. Ebben a javaslatban nemcsak hogy szó sincs az amerikai haderők Libanonból és az angol egységek Jordániából való kivonásáról, hanem e fegyveres erőket még csak meg sem említik. A javaslat csupán utal az USA és Nagy-Britannia deklarációjára, amelynek szövegét a határozati javaslattal együtt hozták nyilvánosságra. A határozati javaslat, a deklarációra hivatkozva tulajdonképpen elismeri az agresszorok azon jogát, hogy feltételekhez szabják haderőik visszahívását és tudomásul veszik e haderők jelenlétét Libanon és Jordánia területén mindaddig, amíg az USA és Anglia %l nem ismerik, hogy feltételeiket teljesítették. Más szóval a határozati javaslat a katonaság kivonásáról a döntést az agresszorokra bízza. A határozati javaslat az ENSZ főtitkárához azzal a kéréssel fordult, hogy „olyan gyakorlati intézkedéseket foganatosítson, amelyeket az érdekelt államokkal folytatott tanácskozásokon tekintettel a libanoni és jordániai helyzetre szükségesnek fog tartani. A határozati javaslat további pontjából kitűnik, hogy a múlhatatlan intézkedések egyikének az ENSZ rendőrségi erőinek megalakítását tartják, amelyeket óvatosan az ENSZ tartalékeröinek minősítenek a béke fenntartására. A határozati javaslat felhatalmazza Hammarskjöidöt. hogy továbbra is foglalkozzon az arab országok gazdasági fejlesztésének problémáival. Az USA küldöttségének minden erőfeszítése „a társszerzők mozgósítására" irányult, hogy biztosítsa a határozati javaslat támogatását. A Reuter jelentése szerint kedden délelőtt összeültek az ázsiai és afrikai államok küldöttei és arról a határozati javaslatról tárgyaltak, amelyet előterjeszteni szándékoznak. A hírügynökség értesülése szerint e csoport tagjainak többsége ragaszkodik ahhoz, hogy a határozati javaslatban világosan kifejezésre jusson az angol és amerikai haderők Jordániából és Libanonból való kivonásának követelménye. Az a határozati javaslat, amelyet a norvég küldöttség cimkéje alatt a nyugati hatalmak terjesztettek elő s amelyhez meg akarták nyerni az ázsiai és afrikai országok egyetértését, ezt a követelményt nem tartalmazza. Dulles a délutáni ülésen Az ENSZ közgyűlésének délutáni ülésén Ahmed Fali!, Marokkó küldötte kijelentette, hogy az idegen haderők jelenlétét a Közép-Kelet országaiban semmi sem igazolja és olyan megoldást követel, amely megkönnyítené e katonaság viszszahívását. A norvég külügyminiszter ezután hivatalosan előadta és indokolta Norvégia és más államok határozati javaslatát. Smith, kanadai külügyminiszter beszéde után. aki a norvég határozati javaslat c-lfogadása mellett kardoskodott, továbbá Palamarcsuk ukrán küldött felszólalásaután az ülést elnapolták. A nyugati hírügynökségek jelentéseiben hangsúlyozzák, hogy a délutáni ülésen váratlanul megjelent Dulles államtitkár, akinek előzőleg már Washingtonba kellett volna utaznia. A hírügynökségek Dulles jelenlétét összefüggésbe hozzák az amerikai küldöttség kulisszák mögötti lázas manőverezésével, amely a norvég iiatározati javaslat számára főképpen a latin-amerikai és ázsiai államok között akar támogatást nyerni. JOLIOT-CURIE TEMETÉSE A kőolaj bosszúja A

z ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésének tárgyalásai döntő stádiumba jutottak. Az események kibontakozása arra mutat, olyan határozatra kerül sor, amely nem hagyja figyelmen kívül ezon történelmi tanácskozás fő feladatát. E fö feladat, amint tudjuk, az, hogy mielőbb véget vessenek a libanoni és jordániai angol-amerikai agressziónak. Az agresszió kudarca messzemenő következményekkel járt, amelyek befolyása távolról sem korlátozódik a KözépKeletre. Ez már az ENSZ közgyűlése jelenlegi ülésszakának fojyamán is jelentős mértékben megnyilvánult. Az amerikai hírmagyarázók Dulles diplomáciájának katasztrófájáról beszélnek. A valóságban azonban sokkal több forog kockán. Dulles diplomáciája e napokban valóban siralmas képet nyújt az ENSZ valamennyi eddigi üléseihez viszonyítva. Itt nincs szó csupán az USA államtitkara diplomáciájának katasztrófájáról. Ebben a történelmi erőpróbában megrendülnek az USA háború utáni külpolitikája világuralmi törekvésének, azon világ elképzelésének alapjai, amely térdre borul az amerikai mindenhatóság előtt. Az olvasóknak lehetőségük van rá, hogy tanulmányozzák a dráma fő eseményeit a napisajtóból. Az USA kormánya azon törekvésében, hogy agresszióját az ENSZ cégére alatt hajtja végre, a végső eszközhöz folyamodott és kockára tette az amerikai elnök tekintélyét, akire az a feladat hárul, hogy a közgyűlés plénuma előtt elmondja „védőbeszédéi". A szélsőséges eszköz azonban ugyanolyan sovány eredménnyel járt, mint Dulles fáradságos munkája a folyosókon, amely miatt elhalasztotta Washingtonba utazását. W. Lippman a helyzetet józanul a következőképpen jellemzi: „Nem vagyunk már az a világnagyhatalom, amilyennek 1945-ben tűntünk. Az amerikai fölény korszaka, amint most láthattuk, az emberi dolgok múló fázisa volt. Képtelenek vagyunk arra, hogy megismerjük az élet nagy valóságait és még mindig illúzióban ringatjuk magunkat fölényünkről. Ez az oka annak, hogy a külpolitika terén elszámítottuk magunkat." Az ENSZ közgyűlésében, amely tulajdonképpen teljes mértékben nem is tükrözi vissza az erők viszonyát, nincs olyan többség, amely az Amerikai Egyesült Államoknak és NagyEritanniának „beleegyezését" adná ahhoz, hogy félszámolják az arab nacionalizmust. „Minden jel arra mutat, hogy még arra sem akad többség, amely egyetértene az agresszorok kivonulását nem követelő szöveggel. A legfontosabb tény, hogy az USA százszázalékosan tévedett a helyzet meyílélésében" — írja a többi között egy befolyásos amerikai lap. Al USA most nem is tartotta alkalmasnak, hogy Kaját neve alatt terjesszen e!ő határozati javaslatot és segítő társai háta mögé bújt. Azonban ez az út sehová sem vezet. Dulles most Andrej Gromiko ajtaján kopogtat, Washingtonban a nagyhatalmak közös felelősségéről beszélnek. Az ENSZ tárgyalásai még nem értek véyet, azonban azok eredményei nem léphetik túl a keretet. A lények erre mutatnak. A közép-keleti gyarmati korszak utolsó bástyáinak eleste is feltartóztathatatlan. Az arab kőolaj eddigi urainak a kőolajból eredó hatalmas nyereségek zsebreváyásu nélkül kell folytalniok életüket. Ezzel kapcsolatban az USA-ban sok szó esik Nagy-Britanniának, az USA NATO-beli fő szövetségesének hanyatlásáról és a libanoni és jordániai imperialistaellenes erők eloreťôrésérôl. Az az általános vélemény alakult ki, hogy Kuvajtban és a Bahrein szigeteken méy megszállással sem lehet manapsag yáiat vetni az események kibontakozásának. A történelem kereke az eddiy leiyázott nemzetek felszabadításának folyamatában feltartóztathatatlanul összezúzza azt is, amit „ar USA kínai polilikájanak" nevezünk. Előrelátó amerikai tényezők arra az álláspontra helyezkednek, hogy Washingtonnak fokozatosan fel kell hagynia azzal a rendszerrel, amellyel a szocialista tábori körül akarta fogni. Ebben a döntő időszakban Amerikában a totális háború stratégainak több százmillió embert kell törölniök jegyzékükből, akikkel tíz esztendővel ezelőtt mint „erős" szövetségessel számoltak. Dean Acheson a döntő tizénöt évről beszélt. Lehetetlen észre nem venni, hogy az erőviszonyok változásának mostani ülőmében az amerikai politika csupán egy ésszerű dolgot cselekedhet: bele kell törődnie, hogy egy bolygón két különböző társadalom számára is van hely. , Az amerikai alkotntóny számos archaizmusl, azonban nemeyy mindig időszerű tételt foglal mayában. Ezek közé tartozik „a nép joga, hogy megváltoztassa vayy eltávolítsa meg nem felelő kormányát." Az arabok nem tesznek tulajdonképpen eyyebet, mint Dulles úr tiszteletre méltó elődei. Ez az események kibontakozásában bekövetkezett jelentőségteljes epizód. E fejlemények negyven esztendővel e/.elótt kezdődtek Pétervárolt. Jirí Ilochman Ott volt a ravatalnál az elhunyt nagy tudós két gyermeke: Heléne Langevin és Pierre Joliot-Curie. Francis Perrin búcsúbeszéde után újból felhangzott a gyászinduló, majd a megjelentek elléptek a ravatal előtt, miközben részvétüket fejezték ki a gyászoló család tagjainak. Ezután a koporsót vállra vették és megindult a gyászmenet. Frederic Joliot-Curie, — hozzátartozói, barátai, tudóstársai és tanítványai kíséretében — akkor hagytak el utoljára a Sorbonne ódon előcsarnokát. Földi maradványait a Sceaux-i temetőben helyezték örök nyugalomra. A japán kormány tiltakozik az atomkísérletek ellen Tokió (ČTK) — A japán külügyminisztérium jelentette, hogy a japán kormány Nagy-Britannia kormányához jegyzéket küldött, amelyben tiltakozik a Csendes-óceán térségében tervbe vett új nukleáris fegyverkísérletek ellen. A japán kormány sajnálatát fejezi ki afelett, hogy az angol kormány eddig nem vette tekintetbe az atomfegyverkísérletek elleni ismételt japán tiltakozásokat. Az angol repülőtisztek elhagyták az iraki légitámaszpontot Baydad (ČTK) — A brit légierők mintegy ötven tisztje családtagjaikkal e napokban elhagyta a habbaniai iraki angol légitámaszpontot. Ez volt az angolok legnagyobb légitámaszpont, ja a Közép-Keleten és a szuezi agresszió idején a Szuez ellen irányított anyoi légierőket itt összpontosították. Most, az Iraki Köztársaság kihirdetése után az angolok Irakban nem érzik magukat biztonságban és más támaszponlokat építenek. AHOL A TENGERÉSZ GYALOGSÁG MEGJELENIK Sok ezer párizsi gyülekezett a Sceau temető előtt, hogy búcsúzzon F. JoÍiot-Curietöl, a nagy tudóstól és békeharcostól. (A ČTK—UFP felvétele) Párizsban a Sorbonne udvarán kedden délelőtt ünnepélyesen búcsúztatták az elhúnyt nagy tudóst, Frcderic Joliot-Curie-t, akinek h:\ivait Victor Hugó és Pasteur szobrai között ravatalozták fel. A nagy tudóstól a francia kormány nevében Jean Berthoin közoktatásügyi miniszter és Francis Perrin atomügyi kormánybiztos búcsúzott. A Sorbonne környékét már jóval a gyászsszertartás előtt hatalmas tömeg vette körül, a ravatal előtt pedig nagy koszorú- és virágcsokorhalmok sorakoztak. A szertartáson megjelent a kormány több tagja, vayryjryurj y £ á íj „A történelem arra tanít, hogyha tengerész gyalogosainkat küldjük h valamelyik idegen országba, sok idő ^ telik el, míg onnan kivonjuk őket — íj írja a Daily News lap és példaként lammt Le Trouquer nemzetgyűlesi ľ>

m'

ef

)e

miiti Haitit, ahol 19 évig, a Doelnok a koztarsasagi elnök kepvise- S minikai Köztársaságot, ahol 8 évig és loje, több szenátor, országgyűlési n Nikaraguát, ahol 4 évig ottmaradt az képviselő, Maurice Thorez, a Fran- ^amerikai tengerész gyalogság „az cia Kommunista Párt főtitkára, a £ amerikai érdekek védelmében". De a diplomáciai testülai: több képviselője, P Fülöp-szigeti és a kubai esetre is hiszámos külföldi küldöttség, köztük h vatkozhatnánk. A jelenlegi libanoni Ilja Erenburg szovjet író, továbbá a 5 példa is eléggé bizonyítja azt, hogy tudományos intézetek több képvi- 'Ja tengerészgyalogság az imperialista selője, tudományos kutató, egyetemi ýpolitika erőszakos megvalósításának tanárok és mások. Seszköze. A dél-amerikai országok már A gyászszertartás Chopin gyászin- Jisaját történelmükből jól ismerik a dulójával kezdődött. A ravatalnál utengerész gyalogság bevetésének lérendör-díszőrség teljesített szolga- ^nyegét, ezért iszonyodnak a közelszigetéről gyakorlatozni mentek Szingapúrba. Gyakorlatozni, de nem abban az értelemben, ahogy azt a katonák értik, hanem inkább a washingtoni politikai végrehajtóiként, figyelmeztetőkként. A legutóbbi jelentések szerint itt tartósan berendezkednek és semmi jel sem mutat arra, hogy eltávoznának Szingapúrból. • AZ IGAZI OK Az USA hadügyminisztériuma máirégen bejelentette, hogy az Indiai óceánba állandó hadiflottát küld. Felvetődik a kérdés, hogy kik ellen vezénylik Délkelet-Ázsiába ezeket az tük a Becsületrend parancsnoki resztje és a hadikereszt. Á jordán hazafiak ügye az ENSZ előtt Kairó (ČTK) — Jusef es-Sibai, az ázsiai és afrikai országok állandó szolidaritási tanácsának főtitkára Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához táviratot intézett, amelyben elítéli a jordániai nemzeti érdekekért küzdő jordán hazafiak üldözését A távirat hangsúlyozza, hogy ság az ázsiai és afrikai nemzetek vében tiltakozik azon halálos ítéletek latot. Egy fekete bársonypárnán az ^keleti agressziótól, *s a diplomáciai ^eÄ'S" tatai™

hewÄ elhunyt kitüntetései sorakoztak, köz- ^puhítgatások után sem igen akarják P®

n elemez

z.uK az azsiai helyzetet, tHír „ nnmnncnniri k

e-^szentesíteni az ENSZ-ben az ameri- kon

IJ.Y

e

n rájövünk, hogy a pozittv hkaiak közel-keleti akcióit, mert ki semlegessegi politikát folytato orszaIK, j- , i •• ii , ,, gok fenyegetesére, sakkbantartasára. £tudja. mikor kovetkeznenek esetleg Hiszen tJ

iuk> hogy Indja> Ceylon

i újra ők. Burma és más országok az utóbbi időben következetes békepolitikájukkal sok borsot törtek az imperialisták orra alá. Itt van rá az amerikai válasz: az erő demonstrációja. Mi azonban lett hozott. A jordán kormány ezen ^Libanonból' váló""azľnnal71dvľnTlášľ- Ä 8 hasonW akció

k akciója — hangzik a táviratban - el- íjról, újabb nyugtalanító hírek érkezlenkezik az Egyesült Nemzetek Szer-^nek Délkelet-Ázsiából. Az elmúlt na- MIÉRT ÉPPEN MOST? vezetének elveivel. A titkárság arra Apókban Szingapúrban partraszállt ,,, .. , . ... ...... , ; , - • T-vTc-7 ,„•„ - • i • u íľ^ ,.. .,. . Washinqtonban közöltek, hooy az a titkár- 'ken az ENSZ főtitkárát, lepjen közbe $ kétezer főnyi amerikai tengereszgya- Indiai Cceánba

n tartózkodó hadihaetek ne- , és hárítsa el a hazafiakat fenyegető Jilogos, és kikötött több hadihajó, jóknak az a célja ellen, amelyeket a jordán kormány; Nadija Salti és további 12 hazafi fe- J PARTRASZÁLLÁS SZINGAPÚRBAN Míg az ENSZ rendkívüli közgyűlésén 'folyik a vita, az amerikai csapatok veszedelmet. • a VA hivatalos jelentés szerint Okinava jóknak az a célja, hogy lyozzák a Közel-Keleten megakadámegtörtént események megismétlődését az Amerika barát ázsiai országokban. Ez a bejelentés beismerés és a valóság leplezése is. Annak beismerése, hogy az amerikai politikát helyeslő kormányoknak nem szilárd a helyzetük és a nép mindenütt elégedetlen a támadó katonai tömbökbe tömörült országok vezetőinek politikájával és a folyton növekvő hadi kiadásokkal. Másrészt viszont annak elkendőzése, hogy most, amikor az ENSZ-ben az ázsiai békeszerető országok elítélik az agressziót, és nyíltan szembeszállnak a békét fenyegető amerikai politikával az USA tüntetően hadiflottát rendel az Indiai óceán térségébe, hogy itt feszültséget idézzen elő, amelyet felhasználhat saját — nem éppen becsületes — céljaira. A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE ÉBER Ma már a világ közvéleményét még raffinált módszerekkel is nehéz félrevezetni. Az amerikai imperialistái: nagyon is kimutatták a foguk fehérét, s a világ népei már nem hiszik el a békeszeretetükről költött dajkameséket. Délkelet-Ázsia békeszerető országait azonban nem lehet letéríteni a rakétalövedékekkel felszerelt cirkálók, repülőgépanyahajók és tengerész-gyalogosok felvonulásával. Meggyőződésből harcolnak a békéért, és ha nem mondtak le róla különféle gazdasági és katonai támogatásért, nem térnek le erről az útról az erő fitogtatása esetén sem. Sz. B ÜJ A