Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)
1958-08-19 / 229. szám, kedd
Németország Kommunista Pártja él és harcol Berlin (ČTK) - Az ADN sajtóiroda düsseldorfi jelentése szerint a Freies Volk, Németország Kommunista Pártjának illegális lapja a párt betiltásának második évfordulóján „Németország Kommunista Pártja él és harcol" címen cikket közölt. Maga az élet igazolta — írja a lap >- hogy most ugyanúgy mint a fasisztaellenes harc súlyos éveiben nem sikerült kizárni a kommunista pártot a politikai életből. Németország Kommunista Pártja megszilárdult, és politikai tényező marad a Szövetségi Köztársaságban. A Freies Volk hangsúlyozza továbbá, hogy Németország Kommunista Pártja az egyedüli nyugat-németországi párt, amely leleplezte az amerikai és nyugat-németországi imperialisták céljait és tömegmozgalomra szólított fel, melynek célja a háborús uszítók meggátlása törekvéseik megvalósításában. A lap felszólítja Nyugat-Németország lakosságát, hogy az igazságos békeharcnak és a demokratikus rendszerért folyó küzdelemnek érdekében követelje Németország Kommunista Pártja törvénytelen betiltásának visszavonását. Weimarban leleplezték Thälmann szobrát Berlin (ČTK) Weimarban augusztus 17-én ünnepélyesen leleplezték Ernst Thälmann-ňak, Németország Kommunista Pártja és a német munkásosztály kiváló vezetőjének szobrát. Csou En-laj fogadást rendezett Norodom Szihanuk tisztelek're Peking (ČTK) — Az Üj Kína sajtóiroda közlése szerint Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke augusztus 16-án fogadást rendezett Norodom Szihanuk hercegnek, a kambodzsai királyság miniszterelnökének és a kambodzsai kormányküldöttség tagjainak tiszteletére. A fogadáson díszvendégként megjelent Norodom Szorija hercegnő, Szihanuk herceg leánya. A fogadáson számos kínai államférfi és vezető egyéniségvolt jelen. Csou-En-laj és Norodom Szihanuk a fogadáson beszédet mondottak. Csou En-laj megállapította, hogy a Kína és Kambodzsa közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele új korszakot nyitott a két ország közötti baráti kapcsolatok fejlesztésében. Ez a kínai és kambodzsai nép, a békés egymás mellett élés öt elvének, és Bandung szellemének győzelme. Nemzeti függetlenségük megőrzéséért a gyarmatosítás ellen küzdő nemzetek és a szocialista országok támogatásával már hatalmas imperialista-ellenes mozgalom bontakozott ki. Az imperialista katonai tömbök sorsa már eldőlt, — mondotta Csou-En-laj. — Az iraki forradalom győzelme szétzúzta a bagdadi paktumot. Japánban szétzavarták a tanítók tüntetését Tokio (ČTK) - A Kiodo japán hírügynökség jelentése szerint augusztus 16-án este Vakajama városban a japán tanítók országós szakszervezeti szövetségének mintegy ötszáz tagja — az országos kongresszus résztvevői — tüntetést rendezett a tanítók munkája értékelése demokrataellenes rendszerének bevezetése ellen. Irfintegy száz rendőr megkísérelte a tüntetőket gumibotokkal szétzavarni. Ez a rendőrcsapat nem bizonyult elég erősnek, ezért további kétszáztagú rendőrosztagot vezényeltek ki. Az összetűzésnél 47 rendőr és 50 szakszervezeti tag megsebesült. Több tüntetőt letartóztattak. Mind világosabban nyilvánulnak meg a felbomlás jelei a NATO-ban is. i Kambodzsa, valamint a béke és semlegesség politikáját megvalósító további országok fontos szerepet töltenek be a nemzetközi kapcsolatok terén. A háború ellen harcolnak és nem csatlakoznak semmiféle katonai tömbhöz. Szihanuk herceg válaszában megállapította, hogy a Kambodzsa és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok rendszeresítése a két ország közötti barátság és azon kölcsönös törekvéseik természetes következménye, hogy minden erejüket latbavessék a világbéke megszilárdításáért a békés egymás mellett élés öt elve alapján. Utalt arra, hogy Csou En-laj elnök kambodzsai látogatása az országra fer ledhetetlen benyomást tett. Mindenki előtt világos, hogy Kína testvéri érzelmeket táplál irántunk, tiszteletben tartja szokásainkat, intézményeinket, és segíteni akar előrehaladásunkban — mondotta Szihanuk. Niemöller lelkész nem léphet a szószékre Bonn (ČTK) — M. Niemöllernek, a hesseni evangelikus egyház elnökének megtiltották, hoqy Kreuth község templomában egyházi beszédet mondjon. A tiltó rendelkezést Adenauer Keresztény Demokrata Uniójának kezdeményezésére adták ki. Oka az, hogy Niemöller lelkész síkraszállt Nyugat-Németország atomfelfegyverzése ellen. Paul Robeson első hangversenye Moszkvában Moszkva (ČTK) — Paul Robeson tíz évi kényszerszünet után első ízben tartott nyilvános hangversenyt Moszkvában. Ez a hangverseny e szovjet népnek a világhírű amerikai énekes és békeharcos iránti forró szeretetének jegyében folyt. A hangversenyt a 12 000 nézőt befogadó sportpalotában tartották. Paul Robeson a hangverseny kezdete előtt orosz nyelven mondott beszédében hangsúlyozta, hogy mindiq a Szovjetunió jó barátja volt és az is marad. A legközelebbi napokban a világhírű néger énekes hat hangversenykörutat tesz a Szovjetunióban. A Béke-Világtanács Joliot-Curie haláláról Bécs (ČTK) — Bécsben megjelent a Béke-Világtanács tájékoztatója, amely a többi között a következőket írja: A Béke-Világtanácsot súlyos csapás érte. A halál elragadta köréből Frédéric Joliot-Curie professzort, a világhírű tudóst, az eszes, bátor, tapasztalt és nagy gondolkodót. Joliot Curie tíz éven át vett részt a Béke-Világtanács tevékenységében. Egész életét a békéért és az emberiség haladásáért folytatott harcnak szentelte. Szelleme és eszméi ar pmberek szívében élnek. B U LG 4 RIA A haszkovl „Szvila" üzemben dolgozó Maria Ilrisztova a selyemhernyó gubák Iegombolyításánál rendszeresen túlteljesíti a tervét, s így az üzem egyik legjobb dolgozója. (Bulgár Sajtóiroda felvétele.) Uruguay Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa Montevideo (ČTK) — Montevideoban e napokban kezdődött meg Uruguay Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa a következő programmal: Jelentés a Központi Bizottság tevékenységéről, választási kampány, a munkásosztály szervezése megszilárdításáért és egységéért folyó harc, az ellenőrző bizottság beszámolóia, jelentés a legközelebbi időszak akcióprogramjárói, beszámoló a párt alapszabályzatának módosításáról, a párt vezető szerveinek választása. A kongresszuson részt vesznek Európa és Latin-Amerika testvéri kommunista és munkáspártjainak képviselői. A kongresszus megnyitása után Enrique Póstorino, Uruguay Kommunista Pártjának titkára felolvasta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözlő táviratát. Rodney Arismendi, Uruguay Kommunista Pártjának első titkára beszámolt a Központi Bizottság tevékenységéről. A beszámoló határozott tiltakozást fejez ki a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének revizionista nézetei ellen és hangsúlyozza Uruguay Kommunista Pártjának a proletár internacionalizmus elvei iránti törhetetlen hűségét. A szónok hangsúlyozta a békéért, a munkásosztály egységének megszilárdításáért, az amerikai imperializmus ellen folytatott harc megszilárdításának szükségességét. A kongresszuson felolvasták a Kínai Népköztársaság, Csehszlovákia, Németország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Vietnam, Korea és Olaszország kommunista és munkáspártjaitól érkezett üdvözlő táviratokat. Indonézia kormánycsapatai elfoglalták a lázadók utolsó bástyáinak egyikét Dzsakarta (ČTK) - A dzsakartai rádió jelentése szerint augusztus 17-ém Indonézia kormánycsapatai elfoglalták Tomohont, a lázadó csapatok utolsó nagyobb bástyáinak egyikét. Sok lázadó megadta magát. Dakarban tüntettek a gyarmatosítás ellen Párizs, (ČTK) — Augusztus 17-én Dakarban Francia-Nyugat-Afrika kikötővárosában a lakosság tüntetett a fügfietlenség mellett, a gyarmatosítás ellen. Több mint ezren gyülekeztek a temetőben a legutolsó háború áldozatainak sírjánál tartott emlékünnepélyen és azután a vá« ros utcáin vonultak fel. A tüntetők ütemesen hangsúlyozták: „Függetlenséget követelünk!" „Le a gyarmatosítással!" Őrült szabadság ... NINCS OLYAN hét, hogy a világsajtó valamelyik tekintélyes lapjában hírt ne kapnánk az 1956-os októberi ellenforradalom idején nyugatra bolondított magyar disszidensek tragikus sorsáról, kilátástalan jövőjéről. Egyik nap a kiszökött élvonalbeli sportolók apróhirdetésben felajánlott szolgálatairól olvasunk, máskor az angol bányákból elbocsátottak botránya felett bosszankodó újságok vagy az idegen légióba kényszerített fiatalok, a prostitúcióba üldözött lányok sorsa rendíti meg az embert. Hol van már a tavalyi hó, hol van már a burzsoá sajtó csábító lelkesedése, nagyhangú melldöngetése?! Az ígéretek szappanbuborékjai szertefoszlottak, s a szerencsétlen disszidensek „szabad földön" örülhetnek bele gondjaikba, menekülhetnek az öngyilkosságba. Ki a felelős értük? A bujtogatok, a mézes madzagot mutogatok, a hazug propagandát pénzelő kapitalista világ, amely pillanatnyi politikai hasznot remélve nem rettent vissza tízezrek szerencsétlenségétől sem. Három montreali orvos a Ccmadian Uedical Services Journal című tekintélyes kanadai orvosi szaklapban beszámol arról, hogy a magyar disszidensek között egyre több a lelkibeteg, — 53 esettel találkoztak ők is. Pedig Kanada még nem a legrosszabb hely, hiszen Angliából, Olaszországból is sok kivándorló itt próbál boldogulást találni. Az igazsággal azonban nem mernek szembenézni a propaganda irányítói. És az AP hírügynökség az őrületbe kergető gondok okát abban látja, hogy a disszidensek nem készültek fel a „szabadságra" és a rájuk szakadó „nagy szabadság" megbolondította őket. Az igazságot pedig ilyen virágnyelven fogalmazzák meg: „A szabad élet és a versengő társaságok világában — amelynek nyelvét és szokásait nem ismerik — ide jutottak". Ez magyarul annyit jelent, hogy a kapitaliz~ mus embertelen világához nem szokott emberek összeroppantak a mindennapos gondokban és kilátástalanságban. Tegyük hozzá, hogy ez nem vonatkozik mindenkire. Akadnak szép számmal, akiket kitartanak, pénzelnek a monopóliumok és alkalomadtán felhasználják szolgálataikat. Mint ismeretes, a szocialista országok elleni tüntetésekbenélen járnak a felbérelt magyar disszidensek. Ilyen bérencek intéztek fegyveres támadást a minap a berni magyar követség ellen is. Ezek száma azonban elenyészően kevés. A többség olyan ember, aki nehezen tudja elviselni a rája nehezedő „szabadságot" és egyre többet gondol hazájára, amelyet olyan könnyelműen és meggondolatlanul elhagyott. ******* **** *** ** ***** *r** *****AAAAAAAAAAA*A A* A ******* * **** * ** *** ********************* ******** ****** * ******** * ** ** *** A' ******************* Megjelent a magyar Fehér Könyv V. köt ete Nagy Iliire és bűntársai el lenforradalmi összeesküvése \S Nem régen jelent meg a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa TáB jékoztatási Hivatala által kibocsátott Fehér Könyv V. kötete. A dokuÜj mentumkötet kiadására a Nagy Imre és Társai ellen lefolytatott bírósági S eljárás nyomán került sor, miután fény derült a népköztársaság alkotS mányos rendje ellen indított imperialista ellenforradalmi támadás belső g mozgató rugóira, s azokra a népellenes, hazaáruló, a népi demokratikus B állani törvényes rendjének felborítását célzó cselekményekre, amelyeket {§ az ellenforradalmat előkészítő hazai csoport tagjai követtek el. A megjeS lent Fehér Könyv részletesen ismerteti azokat a hiteles, bizonyító erejű Íj dokumentumokat, vallomásokat és tanúvallomásokat, amelyek a bűnvádi B eljárás során kerültek elö, illetve hangzottak el. A kötet első fejezete ismerteti azokat az igazságügyi eljárási szabályokat, törvényeket, amelyek alapján a népköztársaság legfőbb ügyésze vádat emelt Nagy Imre és társai bűnügyében. A vádemelés és az ítélet nem új törvények alapján történt, hanem a még 1946-ban. az országgyűlés által alkotott, az államrend büntetőjogi védelméről szóló VII. törvény szerint. A bírósági eljárás során felmerült tények, adatok kétségtelenül igazolták. hogy már jóval az ellenforradalom kirobbantása előtt Nagy Imre vezetésével titkos, földalatti szervezkedés folyt a fennálló népi demokratikus államrend megdöntésére. Ismertetésünk - éppen a kiadvány sokrétűsége miatt - csupán erre szorítkozik. A napvilágra került dokumentumok igazolták, hogy Nagy Imre és bűntársai már 1955-ben illegális, államellenes csoportot alkottak. A Fehér Könyv legújabb kötete bőségesen illusztrálja, hogyan készítették elő Nagy Imréék már illegális szervezkedésük idején a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló akciókat s szövetségesként hogyan bátorították és hozták mozgásba a többi belső ellenséges erőt. A kötet bőséges anyagából mindenki előtt megvilágosodik, hogy azokat a népidemokráciaellenes akciókat, amelyekről annakidején sokan azt vélték, hogy spontánul keletkeztek, valójában N'agy Imréék szervezték. A Nagy Imre és társai bűnperéről szóló, a napilapokban megjelent igazságügyi közelmény már említette, hogy Nagy Imre 1955-ben és 1956 legelején tanulmányokat írt, amelyekben írásba foglalta államellenes terveit, s amelyek az általa vezetett népidemokrácia-ellenes titkos szervezkedés politikai programját alkották. A kötet bemutatja, hogyan tűzte ki célul Nagy Imre 1955 decemberében kelt Erkölcs és etika című írásában a népi demokratikus államrend megdöntését, vagy ahogyan ő kifejezte, „szétzúzását". „Néhány időszerű kérdés" című tanulmányában - amelyet 1956 januárjában készített — a népi demokráciával szembenálló erőkkel kötendő szövetséget, a tőkés restaurációt szolgáló többpárt-rendszer visszaállítását: A nemzetközi kapcsolatok öt alapelve című írásában — egyebek mellett — Magyarországnak a varsói szerződésből való kilépését. Nagy számban idéz dokumentumanyagot a Fehér Könyv legújabb kötete arról, hogy a politikai összeeskü- | vő csoport megszervezése során hogyan válogatta ki Nagy Imre azokat a személyeket, akikről tudta, hogy az övével azonos, vagy az övéhez hasonló politikai felfogást vallanak, vagy akiket személyes sérelmek értek az előző esztendőkben s ezért feltételezhette róluk, hogy szembeállíthatók a népi demokratikus államrenddel, megnyerheti őket titkos terveinek és bevonhatja őket illegális csoportjába. Jánosi Ferenc, Nagy Imre veje, ezt vallotta a bírósági tárgyaláson: „A csoport Nagy Imre körül alakult ki, ő volt a csoport politikailag legsúlyosabb képviselője. Irányadó Nagy Imre és Losonczy volt. Nagy Imre volt a csoport egyik kezdeményezője és irányítója." Hasonlóképpen vallott erről Donáth Ferenc is. „Nagy Imre a csoport, illetve az ahhoz tartozó egyes személyek tevékenységét maga irányította. A Nagy Imre köré csoportosuló személyeknél elsősorban az volt az ismérv, hogy szemben álltak a párt politikájának egészével vagy annak egy részével." Haraszti Sándor újságíró, akit ebben a bűnperben tanúként hallgattak ki, vallomásában elmondta, hogy a Nagy Imre csoport 1955 őszén kristályosodott ki határozott formában, Ebben az időben megbeszélték, hogyan, milyen formában szervezkedjenek. A csoport ugyanis kereste annak módját, hogyan tudna a leghatásosabban támadni. Újhelyi Szilárd tanúvallomásában előadta: „Haraszti Sándor elmondta nekem, hogy Gímes Miklós javasolta Nagy Imrének, hozzanak létre féllegális vagy illegális szervezetet, melynek feladata lenne összefogni és irányítani azokat a személyeket, akik országszerte nyíltan felléptek íz akkori kormány- és pártvezetés ellen." Gímes e javaslatát meg is valósították, mégpedig a Nagy Imre által kidolgozott célkitűzések, a proletárhatalom felszámolása jegyében. Az illegális Nagy-csoport szervezkedésében azt a célt tűzte ki, hogy minél szélesebb bázist hozzon létre, és alakuljanak más csoportosulások is, amelyeket azután nyílt fellépésre bírnak, szembe állítják őket az állami vezetéssel és ily módon „mozgásba hozzák" a belső ellenzéket, a hazai reakciót és a megtévesztett embereket. Ezt dokumentálja az a tény, hogy Nagy Imréék elsősorban burzsoá, polgári, kispolgári elemekre támaszkodtak, s ezek révén próbáltak ideológiai és szervezeti bázist teremteni az értelmiség bizonyos köreiben. Szervezkedésük kiszélesítésére több akciót hajtottak végre. Az első ilyen akciójuk volt az úgynevezett „írói memorandum" szervezése. Annak idején a közlemény — de még a memorandum aláíróinak jelentős része — sem tudta, hogy ezt a memorandumot a Nagy Imre-csoport határozta' el, fogalmazta meg és szervezte az aláíratását. A memorandum néhány kulturális vonatkozású kérdése csak ürügy volt a csoport számára, hogy politikailag fellépjen a kormány ellen. Ennek valóságát — egyebek mellett — tanúsítja Vásárhelyi Miklós vallomása: „Az aláírások gyűjtését is javarészt mi — konkréten Haraszti Sándor, Losonczy Géza, Déry Tibor, Zelk Zoltán és én, valamint egy-két, a csoporthoz nem tartozó személy — végeztük el." B. Szabó István _ a volt Független Kisgazdapárt jobbszárnyához tartozott és a kulákság jellegzetes képviselője volt, később a Nagy Imre-kormány államminisztere és a kabinet tagja lett. B. Szabó vallomásában elismerte, hogy a Független Kisgazdapárt jobboldali, reakciós vezetői már az ellenforradalmat jóval megelőzően, több alkalommal összeültek tanácskozásra: „Erősen foglalkoztattak bennünket az országban zajló események. Figyelemmel kísértük a Petőfi Körben elhangzott vitákat, a sajtóban megjelent cikkeket, azokat értékeltük és következtetéseket vontunk le belőlük. Az volt a véleményünk, hogy Nagy Imre rövid időn belül hatalomra kerül és ez részünkre előnyt jelenthet. Bíztunk abban, hogyha Nagy Imre fogja az országot irányítani, akkor lehetővé válik az FKP újjáélesztése is. Helyeseltük az ö 1953-as fellépését , és arra gondoltunk, hogy azt most tovább fejleszti koalíciós alapon." A dokumentumok bizonyítják, hogy Haraszti Sándor és Losonczy Géza — Nagy Imre megbízásából — jóval az ellenforradalom előtt tárgyalást folytatott Kéthly Annával. Haraszti vallomásában felidézte Kéthly Annával történt találkozásuk és megbeszélésük célját: megismerni Kéthly álláspontját, s megtudakolni, hajlandó-e részt venni Nagy Imre eljövendő kormányában. A könyv vallomás és tanúvallomás fényében mutatja be a Nagy Imrecsoport részvételét az október 23-i tüntetés megszervezésében, szerepüket a tömegek félrevezetésében és a népi demokratikus hatalom elleni támadásban, a karhatalmi erők felbomlasztásában, az áruló Kopácsi és a horthysta Király Béla, Maiéter Pál vezető posztra állításában, az államhatalom törvényes helyi szerveinek szétzüllesztésében. A Fehér Könyv V. kötete különös erővel dokumentálja a Nagy Imre-csoport búnös szerepét és tevékenységét 1956. október 25. és november 4. között, személyes felelősségüket és szerepüket a fehér-terror fellángolásában, az országon túli fasiszta erők Magyarországra hatoIásában. A bírósági tárgyalások során soktanúvallomás hangzott cl például arra vonatkozóan, hogyan szorították ki október 23-a után Nagy Imréék a vezető posztokról a kommunistákat — semmibe véve az ország választott, alkotmányos irányító testületeit, az országgyűlést, az Elnöki Tanácsot és a kormányt: hogyan hozták létre törvénytelen úton saját kormányzati szervüket, az úgynevezett „kabinetet". B. Szabó ' István vallomásában elmondta: „Esküt.,, sem én, sem a velem egyidőben a többi párt részéről jelölt új miniszterek nem tettünk az Elnöki Tanács előtt. Meg kívánom jegyezni, hogy az Elnöki Tanácstól sem szóban, sem (Folytatás az 5. oldalon.) ÜJ SZÓ 4 * 1958. augusztus 13.
