Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)
1958-08-19 / 229. szám, kedd
Kép a Szovjetunióból Dulles a Japán iavasia! sugalmazója A moldaval SZSZIwan üy :'*SJn fejlődik a cukoripar. A dondjusanszkí új cukorpvár, melynek építését rövidesen befejezik, naponta 15 ezer métermázsa cukorrépát dolgoz fel. Képünkön a dondjusanszki cukorgyár répafőző részlegét látjuk. (TASZSZ felvétele) Az angolok az Arabfélsziget déli részén Összpontosítják haderőiket Kairó (ČTK) - Az Arab-félsziget déli részén folytatják az angol fegyveres erők összpontosítását. Omán kairói képviseleti hivatalának jelentése beszámol arról, hogy az Al-Adida repülőtérre állandóan érkeznek angol katonai repülőgépek. Maszkat kikötőjében nagyszámú brit fegyvert tettek partra, és a Perzsa-öbölben összpontosítják a brit haditengerészet hajóit. Tokio (ČTK) - A Kjodo japán hírügynökség jelentése szerint Kisi japán miniszterelnök e napokban telefonbeszélgetést folytatott Fudzsijama japán külügyminiszterrel, aki részt vesz az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésén. Kisi utasította Fudzsijamát, dolgozza kl a japán javaslatot. Kisi Fudzsijamának ezt az utasítást ugyanaznap adta, amikor Fudzsijamától jelentést kapott Dullessel, az USA államtitkárával folytatott tárgyalásáról. A „japán javaslatnak" az a célja, hogy az erős ellenállásba ütköző Eisenhower-tervet japán címkével lássa el. Az amerikaiak berendezkednek Libanonban Damaszkusz, (ČTK) Az An-Nur szíriai lap tudósítójának közlése szerint az amerikai haderők Libanonban nagy katonai erődítményeket építenek. Nehéz tüzérséget helyeznek el főképpen Libanon hegyvidékén és megerősített hadállásokat létesítenek. Az amerikai parancsnokság, amely kisebb libanoni egységek távozását jelentette, Libanon partjainál hadihajókat összpontosít, amelyek fedélzetén újabb katonai csapatok tartózkodnak, hogy bármikor partra szállhassanak. A Libanonban állomásozó amerikai katonák száma 23 ezerre rúg. A japán javaslat az ENSZ közép-keleti fegyveres erőire és „gazdasági" támogatására vonatkoznék, amint azt Eisenhower javasolta beszédében. Dulles Fudzsijamával folytatott tárgyalásai során azt ajánlotta, hogy Japán játssza a főszerepet azon javaslat kidolgozásában, amelyet támogatna az ENSZ tagállamainak többsége. Fudzsijama erre állítólag azt válaszolta, hogy az ENSZ közgyűlése elé javaslatot akar terjeszteni, amely „megteremtené" az amerikai és angol haderők kivonásának „feltételeit". Figyelemre méltó volt Fudzsijama tevékenysége az ENSZ-ben a legutóbbi két nap során. Tárgyalt Dullessel, a jugoszláv külügyminiszterrel, Haszunnal, az Arab Országok Ligájának főtitkárával és Hammarskjölddel, az ENSZ főtitkárával. Hammarskjölddel folytatott beszélgetése folyamán Fudzsijama tájékozódni akart Hammarskjöld nézetéről „a kompromisszumos megoldást" illetőleg. Ez a kompromisszumos megoldás lényegében azonos Eisenhower tervével. Célja a libanoni amerikai és a jordániai angol agresszió legalizálása azzal, hogy a két állam függetlenségéért a felelősséget az ENSZ-re hárítják. A libanoni eŠSenzék vezére követeli az £NSZ megfigyelőinek távozását Bejrut (CTK) — Szaem Szalam, a libanoni ellenzéki erők képviselője augusztus 17-én az ENSZ megfigyelőit felszólította, hagyják el Libanon terliíetét. A libanoni ENSZ megfigyelő csoport harmadik jelentése ugyanis ismét »zt bizonyítja, — hangsúlyozta Szaem Szalam — hogy az ENSZ megfigyelői Libanonban feleslegesek. „Értékeljük erőfeszítésüket, azonban libanoni jelenlétük nem szolgálhat semmilyen hasznos célt" — mondotta Szalam. Az ellenzéki vezér egyúttal rámutatott az ENSZ libanoni megfigyelőinek eddigi három jelentésére és megállapította, hogy e jelentések csupán Libanon ellenzékének azon kijelentését erősítik meg, amelyek szerint szó sem lehet arról, hogy Libanonba a határon át fegyvereket vagy embereket csempésztek be. Kiemelte, hogy a libanoni ellenzék annak Idején örömmel fogadta íz ENSZ megfigyelőinek megérkezésit, mert semmi titkolni valója sem volt. Új imperialista paktum a láthatáron A japán-dél-koreai tárgyalások Bűnper az iraki árulók ellen Bagdad (CTK) — Augusztus 16-án Bagdadban megkezdte működését iz a katonai különblróság, amely a Jövő hetekben megtárgyalja az Iraki hadsereg 30 volt magasrangú katonatisztjének és a régi rendszer 78 polgári tisztviselőjének bűnperét. Az első vádlott Nagl Dagesztani tábornok, az iraki hadsereg volt vezérkari főnökhelyettese, akit Szíria függetlensége elleni bomlasztó tevékenységgel vádolnak. Dagesztani tábornok a forradalom előtt a 3. hadosztály parancsnoka volt. A forradalom napján két alárendelt dandárparancsnoka: Kaszlm tábornok, a jelenlegi miniszterelnök és Arif ezredes, a miniszterelnök helyettese tartóztatták le, akik a forradalom élére állottak. Madzsíd Mohammed Emin vezérkari alezredes, katonai ügyész vádbeszédében hangsúlyozta, hogy a katonai különblróság előtt folyó per egyúttal a volt rendszer vádolása, amely aljas gaztettek seAnglia új ciprusi terve - a polgárháború terve CIPRUS NÉPÉNEK függetlenségi harca már a múlt évben is magára vonta a figyelmet s az utána következő néhány hónapos látszólagos csend után most ez a kérdés ismét felmerül. Megmutatkozott, hogy a ciprusi kérdés egyetlen lehető megoldása csakis a sziget lakossága követelésének teljesítése: függetlenségének elismerése. Angliának a sziget eddigi urának azonban ez a megoldás nincs ínyére. Ragaszkodik Ciprushoz, mivel ez a sziget az angol imperializmus középkeleti rablópolltikájának utolsó támasza, amelyről még ellenőrizheti az arab Keletre vezető utakat s támadó terveinek ugródeszkájául is szolgálhat. Ez meg is történt már: az angol ejtőernyősök Ciprusról indultak Port Said fölé, innen indultak az angol csapatok a szuezi agresszióra is, s Jordánia megszállásakor Ciprus — Jordánia volt a légiút utolsó szakasza. Érthető tehát, hogy az angol kormány nagy jelentőséget tulajdonít Ciprus megtartásának s mikor az ellentétek annyira kiéleződtek a két lakosság között, hogy polgárháború fenyegetett, Macmillan maga vette kezébe az ügy „orvoslását". Az angol miniszterelnök szeretett volna az ENSZ közgyűlése előtt a cyprusi béke angyalaként tetszelegni. A múlt héten először Athénben, aztán Ankarában tárgyalt s igyekezett elfogadtatni a török és a görög kormánnyal a ciprusi kérdés megoldásának londoni tervét, mely szerint a sziget továbbra is angol fennhatóság alatt maradna, azonban hétéves mandátummal parlament alakulhatna majd a sziget görög és török lakosainak képviselőiből. Ezzel a tervvel azonban Macmillan hiába pályázott „a ciprusi békeangyal" szerepére. Mind a görög, mind a török kormány elutasította a londoni tervet, látván, hogy ez először is hétéves angol fennhatóságot biztosít, s a ciprusi nép követeléseit nem tartja szem előtt. Macmillan hiába érvelt a NATO-beli szolidaritás jelszavával, mind Athén, mind Ankara hajthatatlan maradt. A görög sajtó az angol miniszterelnök látogatása után azt írta,' az athéni kormány ragaszkodik a sziget Görögországhoz való csatolásához. Sőt amint a görög külügyminiszter bejelentette, utasították Görögország ENSZ-beli képviselőjét, javasolja a ciprusi kérdést az ENSZ közgyűlése napirendjére. A török kormány az angol terv elutasításában nem volt ilyen következetes, mivel a terv nem zárja ki a szigetnek törökök által is elfogadhatónak tartott felosztását. Egyes hírek szerint a török kormány szándéka, hogy csapatokat küld Ciprusra, akik védelmeznék a sziget török lakosságot. A kérdés azonban nem azon dől el, mi elfogadható Ankarának, mi tetszik Londonnak, hanem azon, mit kíván a kérdés megoldására leghivatottabb ciprusi nép. Ciprus lakosságának függetlenségi követelményeivel egyetért a világ közvéleménye s maga az angol haladó közvélemény is. A tegnapi londoni lapok az angol tervnek balsikert jósolnak. „Alkotmányt erőszakolni Ciprusra (amit a gyarmatosítók szövegeztek meg — szerk.) újabb vérengzést jelent" — írja a Daily Herald. „Amit e szigetre akarunk ráerőszakolni, az polgárháború terve" — írja a Daily Worker és megállapítja, hogy Macmillan és Foot (a ciprusi helytartó) terve gyűlöli a szabadságot és a békét. Sőt még a konzervatív Daily Telegraph and Morning Post is úgy véli, „e terv megvalósítása elé mér a fogadtatása is komoly akadályokat gördít". Makariosz érsek, a ciprusi függetlenségi harc egyik bajnoka kijelentette, hc^jy a „ciprusi nép elutasítja Anglia erőszakos egyoldalú határozatét és kész az eddiginél még odaadóbban védelmezni függetlenségi jogát egész a teljes szabadságig". Az angol haladó közvélemény is a Ciprusi lakosság oldalán áll. „Elsőrendű kötelességünk rábírni kormányunkat arra, hogy békepolitikát folytasson Ciprussal szemben" — hangoztatja az angol Békevédők Végrehajtó Tanácsának határozata. A ciprusi kérdés békés megoldását kívánja az egész világ közvéleménye és bízik benne, hogy Ciprus népe hosszú, nehéz küzdelmei után az imperialsta intrikák ellenére is eléri függetlenségét. gíts égével tartotta fenn uralmát. Ez a rendszer teljesen elidegenedett a néptől, üldözte a hazafiakat, sohasem tartotta szem előtt a nemzet érdekelt, hanem az imperialisták és az uralmon levő klikk malmára hajtotta a vizet. Ez a klikk az arab egység megdöntésére törekedett és hazaáruló politikát folytatott az imperialisták kívánsága szerint. Azt hitte, ha müvét befejezi, elnyeri méltó jutalmát. E szörnyű rendszernek azonban egyszer s mindenkorra véget vetett július Í4-én az iraki nemzeti forradalom. Most az Igazság jutott szóhoz és a gaztettet meg kell torolni. A főügyész ezután Dagesztani búntevékenységét elemezte. A nála talált okmányok azt bizonyítják, hogy felelős volt a Szíria arab testvérállam elleni fegyveres agresszió előkészítéséért és a Szíriában kifejtett felforgató tevékenység megvalósításáért. Azzal az ürüggyel, hogy Jordániát Izrael részéről veszély fenyegeti, iraki fegyveres egységeket helyeztek át Jordániába, ahonnan az iraki területről előretörő egységekkel Szíriába kellett volna benyomulníok. A vádlott azon katonai vezetők egyike, akik részt vettek ezen akció előkészítésében és a felforgató tevékenységet irányították Szíria ellen. Dagesztáni tábornok a szíriai reakciós nacionalista pártnak és az összeesküvőknek fegyvert és pénzt juttatott és támadó csapatokat összpontosított Szíria határain. Dagesztánínak és kenyéradóínak az volt a célja, hogy a Szíriában kibontakozó demokráciát szétzúzzák, és Szíria népének felszabadító mozgalmát vérbe fojtsák. Az USA és más imperialista hatalmak szolgálatában Dagesztáni a legaljasabb gaztetteket készítette elő. A főügyész beszédének befejezd részében kérte, hogy Dagesztáni tábornokot szigorú büntetéssel sújtsák. A vádlott, valamint a magasrangú katonatisztek soraiból kikerülő tanuk az aljas intrikákért a felelősséget és minden vétket Nuri Szaid volt miniszterelnökre igyekeztek hárítani, akit a forradalomban megöltek. Rafik Arif tábornok, volt vezérkari főnök, a további tanú megerősítette, hogy az USA elsősorban arra törekedett, hogy az iraki hadsereget Szíria ellen használja fel. Fadil Dzsamali volt miniszterelnök és külügyminiszter tanúkihallgatása után a tárgyalást elnapolták. AUGUSZTUS 20-AN Japán és DélKorea felújítják a tárgyalásokat a két állam közötti megoldatlan kérdésekről. A tárgyalásokat a háború befejezése őta már több ízben félbeszakították, anélkül, hogy a tárgyaló feleknek sikerült volna dűlőre jutniok. Szöül és Tokió között ellentétek merültek fel részint azért, mert Japán Korea negyvenéves megszállása címén jogosulatlan tulajdonjogokkal lépett fel és részint azért, mert Li Szin Man sutbavetve a nemzetközi jogi normákat, önkényesen kibővítette Dél-Korea partmenti vizeinek övezetét, és elzárta a japán halászok elől. Az úgynevezett Li Szin Man-vonal egyes helyeken több mint 100 kmnyire hatol a dél-koreai partoktól. Áz övezetet megsértő japán halászokat a dél-koreai rendőrség letartóztatta és börtönbe vetette. A japánok a Japánban élő koreaiak üldözésével válaszoltak. Világos, hogy a dél-koreai Japánellenes kampány Li Szin Mant — annak ellenére, hogy a megszállás alatt a japánokkal együttműködött - a nép szemében „nemzeti vezérként és hazafiként" tüntette fel. Ezzel kapcsolatban azonban a japán kormánynak nem volt joga megtorló intézkedéseket foganatosítani a Japánban élő korealak ellen, mert ezzel megszegte a nagyszámú kisebbség jogait, (Japánban mintegy 600 000 koreai él), eltekintve attól, hogy a Japánban élő koreaiak többségének semmi köze sincs Li Szin Manhoz, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság híve és benne látja hazáját, képviselőjét. Ezt a helyzetet a koreai háború befejezése óta nyugtalan szemmel nézték az imperialista paktumok washingtoni stratégái és „alkotói". Már akkor és főképpen az 1954. évi szeptemberi manilal szerződés aláírása után előtérbe jutottak a távol-keleti katonai tömbök létezésére irányuló tervek, amelyekben természetesen az USA játszotta volna a fő szerepet. E tömb tagjaiként Japánt, Dél-Koreát és a tajvani csangkajsekl rendszert szemelték ki. Az USA toklói és szöüli nagykövetei és más magasrangú amerikai katonai és polgári személyiségek rendszeresen arra törekszenek, hogy egyengessék a kapcsolatokat Japán és DélKorea között, hogy megvalósíthassák az északkelet-ázsiai agresszív paktum megalakítására irányuló tervüket. Az Akahata japáň lap tudósítása szerint világosan erre mutat Szawadának, a japán-liszinmani megbeszéléseken részt vevő japán küldöttség vezetőjének nyilatkozata. Ezzel természetesen Ázsia e részében a fejlemények nagyon veszedelmes útra jutnának. A paktum megkötése kétségkívül megnyitná a japán militarizmus teljes visszaállításának útját, s azon nagy igyekezet mellett, amellyel az USA el akarja helyezni atomfegyvereit az imperialista tömbökbe sodort országok területén, kétségkívül felmerülne az a veszély, hogy ebben az esetben is sor kerülne erre, mégpedig sokkal nagyobb mértékben, mint ahogy ez mér napjainkban fennáll. A NEATO (északkelet-ázsiai agresszív paktum) fokozná a feszültséget e területen, veszélyeztetné a koreai fegyverszünetet, amely a dél-koreai háborús uszítók kormányának folytán amúgy sem szilárd, és megerősítené a tajvani kalandorok provokatív harci vágyát, akik itt ideiglenesen az amerikai hetedik flottilla árnyékában basáskodnak. Az ázsiai országok békés egymás mellett élése kívülről jövő megbontás! kísérletének visszavetésére Ázsia békeszerető közvéleményének határozottan síkra kell szállania. — ma — Fejszál miniszterelnök és Nasszer elnök tárgyalásai Kairó (ČTK) — Kairóban véget értek a tárgyalások Fajszal emir, SzaúdArábia trónörököse, miniszterelnöke, valamint Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke között, Fajszal emir a közel-keleti helyzettel kapcsolatban kifejezte azt a meggyőződését, hogy az ENSZ közgyűlésének jelenlegi ülése sikeresen megoldja a helyzetet. A tárgyalásokról hivatalos közleményt nem adtak ki. + Szaúd-Arábia miniszterelnöke augusztus 17-én az egyiptomi újságírók előtt kijelentette, hogy Nasszer elnökkel valamennyi fontos kérdésről eszmecserét folytatott. A közép-keleti helyzetet illetőleg hangsúlyozta, hogy az angol és amerikai haderőknek feltétlenül ki kell vonulniok Libanonból és Jordániából. „Mindenkor az intervenció ellen voltunk és álláspontunk mindenki előtt jól ismert" — mondotta Fajszal emir. A trónörökös megerősítette, hogy Szaúd-Arábia és az EAK közötti kapcsolatok rendkívül jók. A nyugat-német kormány válasza a szovjet jegyzékre Bonn (ČTK) — Bonnban augusztus 17én hozták nyilvánosságra annak a jegyzéknek a szövegét, amelyet a szövetségi kormány augusztus 15-én küldött válaszként a Szovjetunió kormányának jegyzékére, A szovjet jegyzék felszólította a szövetségi kormányt, szüntesse be a Libanonban agressziót elkövető amerikaiak támogatását. A szövetségi kormány válaszában az USA libanoni agresszióját „olyan országok megsegítésének minősíti, amelyek függetlensége komoly veszélyben forgott. Az a támogatás, amelyet a szövetségi kormány nyújt az amerikai agressziónak, állítólag „hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a béke megszilárdításához az Egyesült Nemzetek Szervezetének szellemében." A NÉMET DEMOKRATIKUS Köztársaságnak teagere van, s tudvalevő, ez a kereskedelemre nézve rendkívül elő nyös. A Rostock-Warneműnde-i Warnowerft hajógyár dolgozói nyolc tízezer tonnás tengerjáró hajót építettek fel jóval a tervezeti idő előtt. (Zentrabild felvétele.) Fajszal emir augusztus 17-én este fogadta Ali Abdel Karim lahedzsi szultánt, akit az angolok törvényellenesen megfosztottak hatalmától. Ali Abdel Karim szultán augusztus 17-én találkozott Mohammed al-Anití jemeni külügyminiszterhelyettessel és más Kairóban tartózkodó hivatalos jemeni képviselőkkel. Ezen az ülésen az Arab-félsziget déli részén élő nemzeteket nyugtalanító problémákról, főképp Jemen déli területének angol megszállásáról tárgyaltak. Provokációs támadás a herni snaiyar követség ellen Bern (ČTK) - Augusztus 16-án a délelőtti órákban Bernben provokációs támadás történt a magyar követség ellen. Két magyar disszidens, Nagy Sándor és Papp Endre behatolt a követség épületébe és elbarikádozták magukat az egyik irodahelyiségben. A követség alkalmazottai és a betolakodók között lövöldözésre került sor. A magyar követség a rendőrséget hívta segítségül. A rendőrség felhívására a disszidensek megadták magukat. Kórházba szállították őket, mivel a lövöldözés következtében könnyebben megsebesültek. A magyar kormány e provokációs támadás ellen jegyzékben tiltakozott a svájci kormánynál. Jegyzékében rámutat, hogy e támadás a svájci semlegességgel való visszaélés, valamint azon provokációs kampány következménye, amelyet a svájci sajtónak egy része a magyar kormány és államrendszer ellen folytat. A libanoni ellenzék képviselője az EtlSZ közgyűlésén Bejrut (ČTK) — A libanoni ellenzék megbízottja augusztus 17-én Bejrutban közölte, hogy Nasim Madzsaleni a libanoni szocialista haladó párt vezetője New Yorkba utazott. Naszim Madzsalani a libanoni ellenzéki erőket fogja képviselni az ENSZ közgylésének a közép-keleti helyzetről tárgyaló rendkívüli ülésén. A libanoni ellenzéki erők hangsúlyozzék, hogy Charles Malik, Libanon külügyminisztere az ENSZ-ben csupán Samun elnök nyugat-barát kormányát képviseli és nincs joga az egész Libanon nevében beszélni. AZ AMERIKAI haditengerészet parapcsnoksága jelentette, hogy az USA hadihajólt a szingapúri angol tengerészeti támaszpontra helyezték át. Az amerikai j hajók állítólag itt mindaddig rendelkezésre fognak állani, amíg „valamely baI ráti államnak szüksége lesz rájuk a köI zép-keleti válsággal kapcsolatban". A hat dihajók számét nem közölték. (ČTK) ÚJ SZÓ 3 * 1958. augusztus 18,