Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-17 / 227. szám, vasárnap

Engedjék meg, hogy azt a szilárd hitet fejezzem ki: a jövő évi vasutasnapon a szocialista munka újabb bátor újítóit üdvözölhetjük, akik emelni fogják vasúti forgalmunk színvonalát, technikáját és szervezettségét, s gazdaságosságát. Viliam Široký miniszterelnöknek az augusztus 14-én tartott vasutasnapi ünnepi iilésen mondott beszédéből. Csaknem hétmillió korona értékű felajánlást teljesítettek Teljesített felajánlásokkal köszöntik a vasutasnapot A kassai vasútvonal vasutasai csaknem hétmillió korona értékű teljesített felajánlással üdvözlik ünnepnapukat — a vasutasnapot. Ezen eredmények és megtakarítások nagy részét a CSKP KB-nak a vasúti szállításról szóló januári határozata teljesítésének, valamint a szovjet munkamódszerek érvényesítésének köszönhetik, melyek segítettek a vonatszállítás grafikonjának megjavításában, a mozdony és -vagonparkkal szemben való nagyobb Igények kielégítésében és a tüzelőanyag megtakarításában. A kassai vasútvonal vasutasai például a gépek lunylnl módszerű karbantartásával csak a második negyedBEFEJEZÉS ELŐTT évben csaknem 13 ezer Javítási munkaórát takarítottak meg és 2 százalékkal csökkentették a javítási százalékot. A vagonok forgalmának meggyorsításában a túlsúlyos mozgalom figyelemreméltó eredményeket biztosított. A második negyedévbon 1894 túlsúlyos vonaton 496 526 tonnát szállítottak normán felül. A kassai vasutasok múlt évhez viszonyítva ezer túlsúlyos vonattal többet Indítottak és 31C ezer tonnával többet szállítottak normán felül. Ezzel számos vonatot szahadítottak fel gyorsabb áruszállításra és 2230 tonna tüzelőanyagot takartíottak meg. Más szovjet módszerek alkalmazásával is sikereket értek el. az zvolení új pályaudvar építése Ha Bratislava felől valaki Zvolenba utazik, biztosan feltűnik neki, hogy a vonat már két kilométerre a régi állomás előtt lassít. Pályamunkások állanak a sínek között, nézik a tovaguruló gyorsat. A vágányok melletti területen még csak a félig kész épületek sejtetik az utassal, hogy itt is egy pályaudvar készül. Jozef Hrutšek, az épülő pályaudvar főmérnöke hamarjában azt sem tudja, hol kezdje a magyarázatot, annyi adatot tudna mondani az új állomásról. Kevés vasúti csomópont büszkélkedhet majd olyan korszerű berendezéssel, mint a zvolení. Többek között négy aluljáró szolgája majd a biztonságot, ami óriási haladást jelent a régi állomással szemben, mert itt régebben bizony az utasoknak némelyik vonathoz 8—10 sínpáron is keresztül kellett bukdácsolniok. Az aluljárók a vasutasoknak is' nagy megnyugvást jelentenek, hiszen ők is felelősséget éreznek az utasok biztonságáért. Eddig is csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudták a lehető legkisebbre csökkenteni a balesetek számát. Nehezebb feladat lenne ez néhány év múlva, mikor majd átlag 15—16 ezer utas fordul meg naponta az állomáson. A jelzőberendezés ls párját ritkítja majd. Az építéssel egyidőben a jelzőberendezéshez szükséges elektromos kábelokat is fektetik már a földbe, mert valamennyi biztonsági berendezést egy központból távirányítással kezelik majd. Ezzel az intézkedéssel egész vonatokról gondoskodnak majd így. Az előre nem látott nehézségek egész sorát kellett leküzdeniök a vasútépítőknek, de ma már világosan látszik, hogy 1959 végére elkészül az állomás. A föld mélyén csörgedező, még a legjobb betont is szétmállasztó aktív ásványvíz, a gyakori munkaerőhiány, az építőanyagért folyó küzdelem mind hátráltatták az állomás építőit, de ők valamennyi ütközetből győztesként kerültek ki. Mi több, az ásványvizet fel is használják a környezet szépítésére: szökőkutat építenek az állomás elé. Az új állomás is egyik láncszeme lesz a közlekedésünk korszerűsítéséért folyó küzdelemnek. (T) A Klement Goítzvald Érdemrend birtokosai A Szlovák Nemzeti Felkelés Üzeme Vrútkyban a vasúti kocsik és mozdonyok javításában elért kiváló eredményeiért magas kitüntetésben részesült ebben az évben: a koftársasägi elnök az üzem kollektívájának adományozta a Klement Gottwald Érdemrendet. A dolgozók most ünneplik először az érdemrend birtokosaiként a vasutasnapot. A kitüntetéshez méltóan értékes felajánlásokat tettek ünnepük köszöntésére. Többek között elhatározták, hogy a mozdonykazánök generáljavításáná! 30 kazánnál a miminőség megjavításával egyidőben 5,5 tonna acélt és 1,6 torma szürke öntvényt takarítanak meg módosított technológiai folyamat alkalmazásával. Képünkön a kazánjavító részleg egyik dolgozóját láthatjuk hegesztés közben. F. Kocian (ČTK) felvétele. Munkasikerekkel ünnepelnek Vasutaink dolgozói az értékes felajánlások ezreinek teljesítésével köszöntik az idei vasutasnapot. Az egyébként igen jól dolgozó bratislavai vasúti szakaszon is nagy mozgalom indult a vasutasnap tiszteletére. A dolgozók kezdeményezése az eddig elért jő eredmények megtartására, a vasúti kocsik forgalmának meggyorsítására, a tehervonatok súlyának növelésére irányul. A vasúti szakaszon a munkaversenyt arra is irányítják, hogy csökkenjen a tranzitkocsik és a helyi kocsik veszteglési ideje és' csökkenjen a nem produktív munkafolyamatok mennyisége. A bratislavai vasúti szakasz mozdonycsarnokában, a keleti pályaudvaron szintén értékes kötelezettségvállalásokat teljesítenek a dolgozók. A mozdonyok karbantartásának megjavításával, a rendszeres ellenőrzéssel sokat javítanak a kazánok hőtechnikai állapotán, úgyhogy az év végéig csak ezzel a módszerrel 800 tonna litkán lát az ember Érsekújvár felett azúrkék égboltot. A váIOS környéke úgy fest, mintha mindig esni készülne. Nyugalmas délutáni alvóhelyet is aligha találna itt valaki, mert szinte percenként hasít bele a levegőbe egy-egy harsány mozdonyfütty. Szuszognak a hatalmas vaskolosszusok, rekedt hangjukon trombitálnak az újabb fajta motoros mozdonyok, melyek piros háta még csak itt-ott bukkan fel a füstölgő őriások között. Az utas mindezt a látszólagos „összevisszaságot" egyszerűen csak így tartja számon emlékezetében: Érsekújvár - vasútállomás. Aztán a vasutasok közül is csak azokat ismeri, akikkel mindennap találkozik: a kalauzt, a pirossapkás forgalmi tisztet, a jegykiadót, meg a mozdonyvezetőt. Ezekkel az emberekkel, gondolja az utas, akár a világ végéig is lehetne utazni. Ez igaz, de csak részben, mert vannak a vasútnak olyan és nem is a legkevésbé fontos dolgozói is, akiket a közönséges utas sohasem lát, mert ők a műhelyek mélyén esztergályozzák az új tengelyeket, kerekeket, szerelik az új alkatrészeket, javítják a mozdonyokat, ők rakják a mozdonyokba naponta a sok ezer tonn,-». szenet, a rengeteg vizet, egyszóval ők, — a fűtőház munkásai teremtik meg először az előfeltételeket ahhoz, hogy a forgalmista felemelhesse a jelző tárcsát, hogy „indulhat a vonnt". MÚLT ÉS JELEN A fűtőház már sok évvel a századforduló előtt is állt, hiszen a legöregebb törzsmozdonyát 65 évvel ezelőtt mondották újnak. Az öreg masina ma is ott tüsszög néha, ha befűtik, de már mind ritkábban kerül rá sor, mert helyét felváltották a méretre, erőre, gr.zdaságosságra nézve sokkal megfelelőbb gépek. A két vén — maholnap immár centenáriumot ünneplő-mozdony aligha éri meg ezt a nevezetes Vasutasok, akiket az utazó nem lát évfordulót, mert az őcskavasasok mind gyakrabban kacsingatnak felé. Érdekesebb látvány az 1956-ban készült 475-ös és az 556-os mozdonyszéria. A mozdonyfordító építője bizonyára nem gondolt arra, hogy a csehszlovák ipar valamikor majd ekkora gépeket gyárt. Mert mikor a mozdonyt először rátolatták a fordítóra, akárhogy is próbálták, egyik vége mindig lelógott róla. A mozdonyok immár kinőtték a fűtőház méretéit. Persze, amíg a 313-asoktől eljutottak a ma mozdonyáig, a fűtőház is sok mindenen ment keresztül, többek között két világháború nyomait is magán viseli. Az első — a „szelídebb" megkímélte a pusztulástól, annál nagyobbak voltak azonban sebei a második világégés után. — Égbenyúló felkiáltójelként görbültek magasba a bombaszaggatta sínek — mondja Chaban Vladimír mérnök, aki 1945. május 15-én már itt dolgozott az újjáépítésen. A fűtőház területét 328 darab 16 — 18 méteres átmérőjű és gyakran 20 méter mély bombakráter csúfította. Az állomáson csak 2600 szétbombázott tehervagont és egy-két összevissza görbült mozdonyt találtak a felszabadítás után. A vasutasok közül sokan azt gondolták, hogy ha Érsekújvárban lesz is valaha még vasútállomás, azt majd biztosan valahová másohvá tervezik, hiszen talán nem is lehet eltávolítani azt a rengeteg roncsot. És még a felszabadulás napján megérkeztek Érsekújvárba a szovjet vasútépítők, akik másként vélekedtek. Megmutatták, mire képes az emberi akarat. Ideiglenes mozdonyjavítókat hoztak magukkal és néhány napon belül az állomásról útnak indították az első szerelvényt. A régi vasutasok közül még mindenki emlékszik Abramenko mérnökre, a szovjet emberre, aki, hogy lelket öntsön az elcsüggedt vasutasokba, megmutatta az elpusztult szovjet állomások fényképeit meg azokat az állomásokat is megmutatta, melyeket azóta már újjépített. Nem véletlen tehát, hogy ez a mindennél szemléltetőbb agitáció meghozta gyümölcsét: 1945 óta a vasutasok közül a kommunisták egész serege nevelkedett fel az érsekújvári fűtőházban. A FŰTŐHÁZ JÖVŐJE A GŐZMOZDONYOK ALKONYA Mikor a fűtőház főmérnökénél távlati terveikről érdeklődtem, egy szó nélkül rámutatott az udvaron húzódó szénhegyekre, aztán ennyit mondott: — Van olyan hónap, hogy Érsekújvárban minden nap 60 vagon szenet rakunk ki mozdonyaink számára. E 60 vagon szén energiájának gőzmozdonyaink mindössze 10 százalékát használják ki hasznos munkára. Vagyis a többi 54 vagon szén melege elmegy a levegőbe anélkül, hogy valami hasznot hajtana. Aztán rámutatott egy korszerű villanymozdony fényképére, mondván: — Ez a gép a szén energiáját 80 százalékra használja ki. Tehát amíg 100 vagon szénből a gőzmozdony 10 vagonnyit értékesít, addig ugyanebből a szénmennyiségből a villanymozdonyok 80 vagonnyit használnak fel hasznos munkára. Úgy hiszem — fejezte be magyarázatát - több kommentár nem szükséges, hogy miért villamosítjuk az elkövetkező 12 évben köztársaságunk valamennyi vasútvonalát. Persze, ez sem szenet takarítanak meg. Emellett növelik a mozdonyok napi futási teljesítményét, mégpedig 2 kilométerrek Nagy figyelmet szentelnek a túlsúlyos mozgalomnak is. A köteleí»ettsé

,a»vállaJások szerint az év régéig legalább 5 százalékkal növelik a szerelvények megterhelését. A mozdonycsarnok mozdonyvezetői közül a túlsúlyos mozgalomban á legjobb eredményeket Ján Roháčik érte el, aki egfy hónap alatt 1 millió 283 055 Ujonakilo'méter rakományt szállított terven felül. A felajánlások teljesítésével a Bratislava-Kelet mozdonycsarnok dolgozói a szállítási kőlt&'égeket 200 000 koronával csökkentik. A Bratislava-Kelet állomás dolgozói nem feledkeznek meg legfontosabb feladatukról sem. Kötelezettségvállalást tettek arra, hogy a vasutasnapig 30 000 vasúti kocsit tolatnak szét Baleset és üzemzavar nélkül, s emellett betartják a kocsik veszteglési idegének lerövidítését célzó grafikont. » ->O<>ch><»O<>O<><^<>O-<>O<><><>c mehet egyik napról a másikra, mert a terv megvalósításáig fontos feladatunk lesz: a minél nagyobb méretű motorizálás. Mert a dieselmozdonyok gazdaságosság tekintetében a gőz- és villanymozdonyok között állnak — 30 százalékra használják ki az elégetett tüzelőanyagot. Addig is, amíg a gőzmozdonyoké marad a döntő szó, rengeteg megvalósítani való akad a fűtőházban, amelyek sokszorosan kifizetődnek a legközelebbi 4 — 5 év alatt. Sok gondot okozott eddig az állomáson a szén tárolása, kirakása, mert nagyon alacsony színvonalú volt a gépesítés. A közeljövőben megkezdik a föld alatti szénraktárak építését, hogy így ki lehessen majd használni a billentős szerkezetű vagonokat. Építenek ezenkívül egy 90 tonnás szenezőt, melyben majd önműködő variátorok végzik a szén keverését. Tudni kell ugyanis, hogy minden fajta mozdony más-más kalóriatartalmú szénnel működik. Érsekújvárban hétféle szénkeveréket használunk a mozdonyok részére. A szénellátás gépesítésének minden mozzanata két nagy célt szolgál majd: a fűtőházakba befutó szenesvagonok forgalmi idejének 60 százalékos csökkentését és természetesen az itt dolgozó emberek munkájának megkönnyítését. A PÁRT INTŐ SZAVÁRA Érzékenyen érintette őket a pártnak és a kormánynak a vasúti forgalom megjavítására vonatkozó intézedése. Belátták, hogy sokan közülük valóban maradian gondolkodnak. Jól jött a kormányhatározat, mondják sokan a fűtőházban, hiszen régebben Csáki szalmájaként bántak néhányan például a szénnel. Akkoriban 1446 tonna szénnel többet fogyasztottak el, mint szabad lett volna. Újra szervezték a régebben nem létező, vagy csak formálisan működő kötelezettVZISUTASARCOk Az új mérnök Harmincnyolc éves. Ott legalul kezdte a vasutasszakmát valami 24 évvel ezelőtt. Tavaly lett belőle mérnök. A fűtőházban mindenki ismeri ót, hiszen még negyvenötben idejött dolgozni, mikor az érsekújvári vasutasoknak volt a legnehezebb dolguk. Ügy mondja, hogy a könyveket mindig nagyon szerette, így hát természetesnek vette, hogy mikor a felszabadulás után alkalom kínálkozott a továbbtanulásra, megragadta ezt az alkalmat. Először elvégezte az ipariskolát, utána csak úgy éjbe nitlló esténként, munkája mellett még a műegyetemre is beiratkozott s azt el is végezte. Oda is a fütóháziak küldték, így mást nem is diktálhatott az esze, lelkiismerete, mint hogy mérnökként is az övéi közé jöjjön vissza. Azt mondják róla, hogy néha, még mint a fűtőház főmérnöke is kedvet kap egy-egy mozdony kijavítására — úgy valódi vasutasmódra. Hiába, munkásvér csörgedezik az ereiben.., A mozdonyvezető 1 Azt mondták a kollégái, hogy vi| gyázzak, rte mondjak esetleg valami 1 becsmérlőt ar gőzmozdonyokra, kü[ lônäsen az Övért ne, mert roszszul járhatok vele. Igazuk volt az embereknek. Imrich Simko mélyen meg oan győződve róla, hogy az övénél jobb mozdony még nem futott a Földön. Mialatt beszélgetünk, ő kezében a tőrtőronggyal csinosítja a füstPs jószágot, közben beszél a gépről, élményeiről. Egy-egy íttrjáról úgy beszél, mint vadászok az élményeikről Hogy már tizenk&t éve jár vele, de cserben még sohasem hagyta öt. Mert ez az ő élve: — Jq, kérem, a gőz azétt dSöfc rfoí, biztos erő. Nem martdóm Imre bácsira — ahogy itt hívják hogy konzervatív, Aat mondom, hogy szereti a hivatását. \ A műhelyvezető Jozef Podvorečny műszak előtt' mindig odaáll kis Aero-kocsijával a , szénhegyek közé, munkábaállás' előtt még egyszer „leápolja" a! motort, mert a gépek szeretete a< vérében van. Ügy ismeri a f ütő- • házhoz tnrtcnő minden mozdonyt, i mint a tenyerét, egy-egy újtibt)\ javításnál jfy emlékszik még, hogy, az előző javításnál melyik mozdony \ mire „sántított", így legelső dolga kipróbálni a masinát. Néha egyegy javítás után kedve kerekedik egy kis utazásra. Ilyenkor mint mozdonyvezető elkíséri a megjavított gépet. Mert Ô ehhez is ért. Minden létező mozdonyra megvan a vezetői vizsgája. De van neki még egy nagy szenvedélye: a repülés. Ersekújvárott ugyanis nagy múltja van ennek a sportnak, a repülőklubban Podvečerný elvtárs a legtapasztaltabb pilóták közé tartozik. Mesterien tud bánni a repülőgéppel, úgy a vitorlázókkal, mint a motorosokkal. — A szaktársak csak azon csodálkoznak — mondja — honnét telik nekem mindenre időm. Mikor az életkörülményeiről érdeklődöm, [ így válaszol: Van feleségem, három • gyerekünk, háromszobás lakásunk, \ televíziónk, autónk. Jól élünk. i T. jfj ségvállalási mozgalmat s az eredmény nem is maradt el: a rnúlt vasárnapig takarékoskodással kiegyenlítették a majdnem másfélezer tonnányi hiányt és még további 200 tonna szenet takarítottak meg. Még egy dologban országszerte híresek az érsekttjváriak: némely helyeken a félévenkénti mozdonyjavítás átlagosan hét-nyolc napig tart, néhol 12 napig is. Náluk ezt a javítást 2,8 nap alatt végzik el, ebben a tekintetben ők a legjobbak az egész országban. Tehát mégiscsak segített a kormányhatározat, mondják valamennyien, mert azelőtt bizony nálunk sem ment minden a legjobban. íme, néhány mondat egy fűtőház életéből. Minden szó, minden adat mögött egy kékruhás vasutas áll, akiről álpátosz nélkül mondhatjuk: az egész országot szolgálja. Köszöntjük őket! K. Tóth Mihály UJ SZO 5 * 1958. auflusztus 17. A VASUTASOK TÍZEZRES HADSEREG

E TELJESÍTENI FOGJA a CSKP XI. kongresszusán kitűzött nagy feladatokat