Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-17 / 227. szám, vasárnap

Baráti országok: BUt G ÁRI A Az ENSZ közgyűlése Nem lehet kikerülni a fő kérdési AZ IMPERIALISTA HADERŐK VISSZIHÍVÁSÍT Amíg az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésén augusztus 15-én folytat­ták a vitát, a világsajtó figyelmének központjában két nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió képviselőinek fellépése állt, akik a közép-kel§ti helyzetről nagyon eltérő nyilatkozatokat tettek. Az angol és amerikai sajtó túlnyomó többsége az Eisenhower által előadott „közép-keleti tervet" a helyzet megmentőjének színében igyekszik feltűntetni. Az arab országok közvéleménye, amely a kérdés megítélésére a legmérvadóbb, továbbra is „hűvös álláspontot" foglal el. Az arab világ számára az alapvető kérdés az agresszorok távozása. Ezt a kérdést Eisenhower mellőzte, míg Groríüko, a szovjet küldöttség vezetője erre a kérdésre helyezte a fő súlyt. AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉNEK pénteki | niából, hanem bármilyen más arab te­Várna mellett a Rjeka Gyievnja falu közelében építik az első szóda­gyárat, amelyet Marxról neveznek el. Képünkön az új Marx-szódagyár építését látjuk. (A Bolgár Sajtóiroda felvétele) A% emba rgo bukása A NAPOKBAN, mint már hírt ad­tunk róla, a nyugati nagyhatalmak kormányai közölték, hogy megszün­tetik a szocialista táborral fennálló kereskedelmi korlátozások jelentős részét. Mint ismeretes, amerikai nyo­másra a nyugati országok eddig nem kereskedhettek népi demokratikus ál­lamokkal, mert az USA attól félt, hogy a szabad kereskedelem előse­gíti ezen országok fejlődését. A ko­reai háború óta azonban, amikor az embargót (kereskedelmi korlátozá­sokat) bevezették, egyre nyilvánva­lóbbá vált, hogy ennek az amerikai lépésnek csakis a nyugati országok látják kárát, Az embargo tehát tulaj­donképpen már akkor megbukott, amikor kitalálták. A Szovjetunió gyorsütemű fejlődése és a technika terén elért világsikere még jobban aláhúzta az embargo ér­telmetlenségét, hiszen a Szovjetunió s a népi demokratikus országok füg­getlenül a nyugattal való kereske­delemtől, továbbfejlődtek és napról napra újabb sikereket értek el. A több éve tartó követelés után Párizsban hónapokig tanácskozott az úgynevezett „kereskedelem egybe­hangolására alakult bizottság" (COCON). Ezeken a tanácskozásokon az Egyesült Államokat nyugati part­nereik fokozatosan sarokba szorítot­ták és kikényszerítették a kereske­delmi korlátozások csökkentését úgyhogy ma már az angol kereske­delemügyi miniszter kijelentése sze­rint a nyugati országok repülőgépe­ket, repülőgépmotorokat, hajókat, gyárfelszereléseket, olajipari gépeket, stb. szállíthatnak a szocialista orszá­goknak. A nyugati sajtó megelégedéssel fo­gadta a kereskedelmi korlátozások megszunteieset, amu mar eaaig is esztelennek és értelmetlennek tar­tottak. A legtöbb hírmagyarázat rá­mutat arra, hogy a Szovjetunió, Cseh­szlovákia és más szocialista országok a tiltott áruk egész sorát szállították más országoknak, ami azt jelenti, hogy ezekre az árukra nem is volt szükségük a Nyugattól. A kereskedelmi korlátok megszün­tetését követelték Amerikától a nyu­gati hatalmak már csak azért is, mert az utóbbi időben egyre fokozódtak belső gazdasági nehézségeik és ettől az intézkedéstől piacuk növekedését várták. De az amerikai kereskedelmi körök is hosszabb idő óta nyomást gyakoroltak Washingtonra, hogy ve­gye fontolóra az embargo felszámolá­sát. Az angol és nyugatnémet lapok szerint a kereskedelmi körök gazda­sági sikereket várnak ettől az intéz­kedéstől. Az amerikai lapok viszont rámutatnak arra, hogy az Egyesült Államok nem fog sietni a kereskedel­mi korlátozások felszámolásával, és különféle huza-vonákkal igyekezni fog a kelet-nyugat közötti kereske­delem kibővítésének útjába akadályo­kat gördíteni. A népi Kínával pedig egyáltalán nem óhajt kereskedni. Ha az embargo listáján maradt is még egy sor áru, amelyet a nyugati gyárosok nem szállíthatnak a szocia­lista országoknak, a kereskedelmi korlátozások elmélete megbukott, és bármennyire is szerették volna Wa­shingtonban, nem akadályozta meg a szocialista országok fejlődését, ha­nem visszafelé sült el, mert a Nyuga­tot károsította meg. Az USA egyetlen célt ért el vele, szította a hideghábo­rút, amelyet szívből megutált a világ. (sz —a) rendkívüli ülésén Zorlu, török külügy, miniszter azt igyekezett bizonyítani, hogy Törökország szembehelyezkedik a „testvéri" arab országok belügyeibe való beavatkozással, azonban egyidejű­leg egyetértett az amerikai haderők Libanonban és az angol haderők Jor­dániában való összpontosításával. Zor­lu igyekezett mentegetni Törökország szerepét az amerikai agresszióban. Sukejri, Szaúd-Arábia küldötte el­utasította azokat a törekvéseket, hogy a jelenlegi helyzetet olyan színben tüntessék fel, mintha az arabok ara­bok elleni háborújának veszedelme fenyegetne és mintha az ENSZ-nek a feladata volna „az arabok védelme­zése az arabok ellen", vagy pedig az arab államok védelme „a közvetett agresszió" ellen. Szaúd-Arábia kül­dötte ezt az állítást „a rosszindulat­tal kapcsolatos igazságtalanságnak és a valóság durva megmásításának" minősítette. „Az előterjesztett javaslatok közül legalább egynek, az idegen haderők visszahívására vonatkozó javaslatnak nem volna szabad vonakodásra adni okot" .mondotta az arab küldött. Ezt a javaslatot, amint ismeretes, egye­dül a Szovjetunió terjesztette elő. Sukejri kijelentette továbbá, hogy Szaúd-Arábia támogatni fog minden olyan határozati javaslatot, anjely követeli az idegen katonaság eltávo­lítását nemcsak Libanonból és Jordá­rületről. A Közép-Kelet „fejlesztésének ter­ve" kidolgozására irányuló Eisenhower javaslatokkal kapcsolatban Sukejri ki­jelentette, hogy „ez nem a probléma megoldásához vezető út". A gazdasági fejlődés — hangsúlyozta — nem kö­vetkezhet be politikai szilárdság nél­kül. Ez azáltal érhető el, ha alapvető változás történik a' Kö^ép-Kelettel szemben folytatott politikában. Az arabok vágyait el kell ismerni — mondotta Sukerji. Fudzsijama japán külügyminiszter kijelentette, hogy Japán továbbra is azt a nézetet vallja, hogy az amerikai haderők Libanonban és az angol ka­tonaság Jordániában való összponto­sítása káros következményekkel jár­hat. Ennek ellenére szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy kormánya nézete szerint ahhoz, hogy az ameri­kai és angol haderőknek a két ország területéről való gyors távozását el­érhessék, először meg kell terem­teni „a szükséges előfeltételeket". Davin, Oj-Zeeland képviselője állást foglalt az ENSZ megfigyelőinek Jor­dánia határára kiküldése mellett, hogy ott biztosítsák az angol egysé­gek eltávozását. Javasolta, hogy a Kö­zép-Kelet többi problémáit az ENSZ közgyűlésének szeptember 16-án kez­dődő rendes ülésszakán tárgyalják meg. Lukanov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Bulgária képviselője elítélte Nagy-Britannia és az USA inter-,' vencióját, és az amerikai és az angol sajtó cikkeire hivatkozva bebizonyí­totta, hogy ki nem provokált agresz­szióról volt szó. Kifejtette továbbá, hogy Bulgária földrajzi helyzete jo­gossá teszi a bolgár nép érdeklődését a közel, és közép-keleti probléma békés megoldása iránt, és bejelentette, hogy a bolgár küldöttség a szovjet határozati javaslatra fog szavazni, amely magában foglalja az e terüle­ten uralkodó feszült helyzet egyedül lehetséges megoldását. Jordánia küldötte lemondott tagságáról Baha od-Din Tukán, Jordánia ENSZ­beli állandó küldötte pénteken este bejelentette, hogy lemond tagságáról Jordánia küldöttségében, mivel nem ért egyet azzal a politikával, amelyet ez a küldöttség a közgyűlés rendkí­vüli ülésén folytat. Tukán kijelen­tette: „Egyáltalán nem értek egyet Rifai­val, küldöttségünk vezetőjével, aki beszédében állást foglalt amellett, hogy az angol katonaság Jordániában maradjon. Az angol haderőknek hala­déktalanul el kell távoznia! Bandaranaike az idegen haderők visszahívásáért A DPA hírügynökség közlése szerint Bandaranaike, ceyloni miniszterelnök augusztus 14-én a ceyloni parlament ülésén kijelentette, szükséges, hogy az USA és Nagy-Britannia haladéktalanul vonják ki csapataikat a Közel- és Közép-Keletről. Bandaranaike miniszterelnök állást foglalt továbbá a Kínai Népköztársa­ság ENSZ-beli törvényes jogainak fel­újítása mellett. Szovjet mezőgazdasági küldöttség az USA-ban New York (ČTK) - Az Amerikai Egyesült Államokban időző szovjet agronómusok és gépesítők küldöttsé­ge e napokban Nebraszka államban ismerkedett a mezőgazdasági terme­léssel. Több állattenyésztő farmot, mezőgazdasági gépgyárat látogatott meg. Lincolnban, az állam fővárosá­ban létesített egyetem mezőgazdasá­gi fakultására is ellátogatott. Az egyetem vezető dolgozói a szovjet vendégekkel megismertették a trak­torok kipróbálásának módszereit. A szovjet küldöttség Nebraszkából Iowa államba utazott. LETARTÓZTATTÁ K a iidicei gyermekek gyilkosát Frankfurt (ČTK) — A Majna-menti frankfurti főállamügyészség augusztus 15-én letartóztatta Hermann Krumey volt SS obersturmbannführert, aki meggyil­koltatott 88 lidícei és ležákyi gyermeket. Krumeyt azon okmányok alapján tar­tóztatták le, amelyeket a frankfurti főál­New York Times: Mosszadek nézetei felülkerekednek ^ Az Ettelaat Iráni kormánypárti lap au­^gusztus 5-i közlése szerint a sah az irá­^ni alkotmány napján küldöttség előtt ki­jelentette, hogy Irán valamennyi szem­-pontból — a védelmi képesség, gazdaság ^stb. szempontjából a legszilárdabb álla­^mok egyike. Ez a stabilitás a sah nézete s szerint az alkotmány keretén belül való fcésszerű uralkodás eredménye. A nyugati fcsajtó, főképpen a washingtoni lapok köz­^ léséből azonban kitűnik, hogy ebben a te­kintetben bizonyos kétségek merültek fel. ^ A New York Times befolyásos amerikai ^lap augusztus 16-1 számában azt Irta, hogy ^ az amerikai külügyminisztériumban az fc utóbbi időben az Iránból érkező hírek s aggodalomra adnak okot. I Ezzel kapcsolatban utal Arif ezredesnek, ^az Iraki Köztársaság belügyminiszterének ^a közelmúltban elhangzott rádióbeszédére, ^ §aki kijelentette, hogy Mosszadek volt mi­. niszterelnök, akit a kőolajipar államosltá­í sára való törekvései miatt az angol im­Az ENSZ az atomenergia békés cé-Sperialisták közbelépésére kiűztek az oc­lokra való felhasználásáról szóló, II. Sszágból, Iránban ismét hatalomra kerül, rendkívüli világértekezlet alkalmából S mert „Mosszadek nézetei kezdenek fe­augusztus 30-tól szeptember 15-ig § lülkerekedni". Genfben atomkiállítást rendez. Ezen | húsz állam mutatja be atomtudósai § és technikusai munkájának az atom- ^ energia ipari, gyógyászati tdológiai, ^ mezőgazdasági és más téren való, kí- ^ sérleti és gyakorlati alkalmazásának ^ két ország között elvben megállapodtak eddigi eredményeit. A kiállításon egy negyven millió dollárnyi kölcsön fel­Csehszlovákia is részt vesz. Képünk § tételében, stratégiailag fontos repülőterek, a kiállítás belső helyiségeit mutatja, ii vasútvonalak és országutak építésére, ahol gyors előkészületek folynak a ^Nem csoda, hogy a Sefid va Sijach iráni megnyitásra. (GAF felvétele) fclap íg.y ír: v.Nem akarunk pénzt, sem A jemeni imám kinevezte képviselőjét az Arab Államok Szövetségének Legfelső Tanácsába Kairó (ČTK) — Ahmed, a jemeni imám augusztus 15-én dekrétumot adott ki, amellyel Haszan Ben Ibra­himot, a jemeni külügyminiszter ed­digi helyettesét képviselőjének ne­vezte ki az Arab Államok Szövetsé­gének Legfelső Tanácsába. A legfelső tanács tagjai az Arab Államok Szö­vetsége alapokmányának értelmében Nasszer, az Egyesült Arab Köztársa­ság elnöke, és Ahmed jemeni imám. A jemeni imám egyúttal kinevezte a szövetségi tanács hat jemeni tag­ját is. A miniszteri szinten működő tagok között van Abú Tálib, Jemen eddigi csehszlovákiai és szovjetunió­beli követe, és Ahmed Mohammed Sami, Jemen kairói ügyvivője. Az atomszakértők genfi értekezlete A Reuter hírügynökség jelentése szerint az atomszakértők genfi érte­kezletének csütörtök délutáni ülésén a szovjet, amerikai és angol küldött a nézeteltérésekről vitáztak. A hírügynökség egyúttal közölte, hogy az ellenőrző rendszerre vonat­kozó néhány pontot kell még elin­tézni, és minden jel arra mutat, hogy a megbeszéléseket néhány napon be­lül befejezik. Parlamenti küldöttségünk Uruguayban Montevideo (ČTK) - Az Uruguay­ban időző cséhszlovák parlamenti küldöttség augusztus 15-én megte­kintette a lenolajgyárat. Délután a Köztársaság-bankba látogatott. Az esti órákban a küldöttséget Lu­is Battle Berres, a nemzeti kormány­tanács tagja, a legerősebb uruguayi párt elnöke fogadta, aki a küldöttség tagjaival szívélyes és nyílt eszme­cserét folytatott a két országot érin­tő kérdésekről. lamügyészségnek a Fasisztaellenes Harco­sok Csehszlovákiai Szövetsége küldött. Ezek az okmányok azt bizonyítják, hogy krumey Lidicén és Ležákyban nyolcvan­nyolc gyermeket válogatott ki, akiket úgy minősített, hogy „alkalmatlanok" az el­németesítésre és ezért a lodži gyűjtőtá­bqxban halálra kínozták őket. Csupán a hét legkisebb gyermeket, akik Krumey nézete szerint az elnémetesltésre alkal­masaknak bizonyultak, sikerült a háború után felkutatni és megmenteni. Krumey annak ellenére, hogy a hábo­rús bűnösök jegyzékén szerepel, és hogy a lengyel kormány Lengyelországban elkö­vetett gaztetteiért már 1949-ben kérte ki­adását, Nyugat-Németországban teljesen zavartalanul élt egész 1957 áprilisáig, ami­kor az osztrák hatóságok kívánságára le­tartóztatták, mert több mint négyezer osztrák és magyar zsidót gyilkoltatott meg. Később azonban „bizonyítékok hiá­nyában" szabadon bocsátották. így képzeli az USA az együttműködést Az iráni sah amerikai látogatása során a Hitleri generálisok után — HITLERI MÓDSZEREK NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN a hit­leri tábornokoknak és katonatiszteknek egyre nagyobb a hangjuk és egyre nyíltabban mutatják meg igazi arcu­kat a demokratikus jogok elleni haj­szában. Mind nyíltabban veszik át a gyalázatos hitleri módszereket. Természetesen, hogy a nyugatnémet közvélemény irtózik a háborútól, és széleskörű mozgalomban harcol az atomhalál veszedelme ellen. A bonni vezetők azonban erről nem akarnak tudomást szerezni, és a Berliner Zei­tung szerint Nyugat-Berlinben ame­rikai atomfegyverraktárat létesítet­tek. Az NSZK más vidékein is folynak e katasztrofális veszedelmeket rejtő raktárak hálózatának építései. Hogy a közvélemény ne tiltakozhasson, Strauss honvédelmi miniszter titkos parancsot küldött szét a hadsereg, a határőrség és a rendőrség egységeinek, amelyben utasította őket, hogy a legdrasztiku­sabban fojtsák el az atomfegyverkezés elleni tiltakozást. A tüntetőket állít­sák rögtönítélő bíróság elé, s hasz­náljanak fegyvert ellenük. várhat a világ a hitleri generálisoktól? 2 Csakis hitleri módszereket.., TIT K7f\ 1 * iq<™ AZ AMERIKAI „SEGlTSEG" ís az iráni nén eléaedetlenséci€ katonai és technikai segítséget. Hagyja-5 nak bennünket, hogy szabadon irányit- 5 hassuk sorsunkat és ne avatkozzanak or-J szágunk ügyeibe." 8 Eisenhower elnök nemrégiben kijelen-5 tette, hogy az amerikai segítség „meg- 5 mentette Irán szabadságát". Mit monda- ! nak azonban a tények? 1952-től nap-> jainkig az USA Iránnak 344,8 millió dol- ! lárt nyújtott pénzügyi, gazdasági és tech- > nikai „támogatás" keretében, amely ösz-! szeget főleg az iráni sajtó szerint katonai > építményekre használtán fel. Valóban a! „szabadság védelmének" tipikus ameri- < kai módja ez: katonai építmények és fegy- ! verek, amelyeket a nagybirtokosellenes, « felszabadító mozgalom elnyomáséra alkal- ! maznak. Irán a bagdadi paktum tagja. Ebből! természetesen katonai jellegű kötelezett-; ségek erednek, ami sok pénzbe kerül. Az! 1.958—d.959 költségvetési évben a katonai! kiadásokra 11,7 milliárd riált vagyis 3,1 j milliárd riállal többet irányoztak elő,; mint az 1957—1958 költségvetési évben, | amikor a katonai kiadások az állami költ- j ségvetés 40 százalékát tették ki. Az amerikai „segély" keretében Irán-! nak méfl amerikai tanácsadókat és szak- i értőket kell alkalmaznia a hadBeregben, < a rendőrségen, a minisztériumokban és < más.állami hivatalokban. Ezen szakértők! száma több mint háromezret tesz ki.! A „segítség" további fSszét azon keres- ä kedelmi hiány fedezésére fordítják, amely! az ÜSÁ-val és Nagy-Britanniával való ke- ! reskedelmi kapcsolatok gyartnati jellegé-! bői ered. Iráni hivatalos adatok szerint 5 az 1956-57 költségvetési évben Irán defi- ! citje az USA-val folytatott kereskedelem j üzleti mérlegében 2855 millió rialt tett; ki. Az 1957-58 gazdasági év 9 hónapjában ! a deficit már kétmilliárd rialra rúgott.! Ilyen Irán gazdasági képe, ahol a kül- 5 földi kőolajtársaságok és elsősorban az| amerikai monopóliumok a helyzet urai. j

Next

/
Thumbnails
Contents