Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-16 / 225. szám, szombat

/^z érsekújvári pályafeyiyilarlók közöli Ha két vasutas találkozik, akárhol is kezdi a beszélgetést, a végén a munkánál lyukad ki. Nem csoda, hogy az érsekújvári pályafenrttartási osztály csinosan berendezett klubhelyiségében — ahová szabad idejükben jönnek össze az elvtársak — is a munkáról esik a legtöbb szó. A kék hadsereg tagjai sikerekkel megrakodva fogadják a nagy napot, a vasutasok ünnepét. Az érsekújvári pályafenntartók például rendszeresen 103—104 százalékra teljesítik tervüket. Sok közöttük az újító. Az idén több mint 200 ezer korona megtakarítást értek el a különféle újítások bevezetésével. Egyszóval ók is azért harcolnak, hogy minél nagyobb mértékben hozzájáruljanak a XI. kongresszus által kitűzött feladatok teljesítéséhez. Ne hagyjuk elavulni a versenyfeltételeket Az ember azt hihetné, hogy az elvtársak meg vannak elégedve a dolgok menetével, hiszen íöl megy a munka. Még sincs ez igy, mert még többet akarnak. Jozef Kozár elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke még sok hibát lát például a szocialista munkaverseny értékelésében. Szerinte helyesebb volna, ha a munkaversenyt nem aszerint értékelnék, hogy egyik vagy másik pályafenntartási osztály minél nagyobb mennyiségű normaórát merítsen ki. Az legyen a mérvadó, mennyibe kerül egy kilométernyi szakasz karbantartása és milyen az elvégzett munka minősége. Ezen a nézeten van Tadanaj elvtárs, a komáromi szakasz — pályamunkásból lett — pályamestere is és a többi elvtárs is úgy véli, hogy ez lenne a munkaverseny helyes kritériuma. Az állami gazdaságok közelednek a célhoz A szlovák állami gazdaságok a hét elejéig learatták a kenyérgabona 95 százalékát és a takarmánygabona 84 százalékát. A bratislavai és a nyitrai kerületekben az aratás már a befejezéshez közeledik és a cséplésből sincs már sok hátra. Az állami gazdaságok a gabonát a cséplőgéptől egyenesen a begyűjtő helyekre szállítják. A legtöbb gabonát a bratislavai gazdaságok adták be. A hét elejéig az idei termés 96 százalékát szállították be az állami raktárakba, míg a nyitrai kerületben 78 százaléknál, a Banská Bystrica-i kerületben 57 százaléknál tartanak. A tarlőhántás és a tarló takarmánykeverékek vetése a bratislavai és a nyitrai kerület gazdaságaiban megy a legjobban. Ezekben a kerületekben az állami gazdaságok már 9200 hektáron vetettek tarlókeveréket A kétlaki „betegséget" gyógyítani lehet Aztán van még egy másik dolog is, amivel az elvtársak nincsenek megelégedve. Még mindig akadnak felemás emberek, mint ők nevezik azokat, akik két széken szeretnének ülni egyszerre. Egyik-másiknak van a falujában földje, szőlője és amikor ott sürget a munka, beteget jelent. Az elvtársak a pályafenntartáson úgy vélik, hogy a betegeket gyógyítani kell, mert csak egészséges emberek nyújthatnak teljes értékű munkát. Ezért elvtársi látogatások útján is gondoskodnak arról, hogy minden beteg Kihasználhassa a gyógyulási lehetőségeket. Ámde előfordulnak olyan esetek is, hogy olyan „beteg", aki azért ment betegállományba, mert derékfájás miatt állítólag nem tudott kiegyenesedni, odahaza az épülő háza tetejéhez szükséges gerendákat létrán hordta fel a falakra. Egy másik „beteg" nem bírta a karját felemelni, de ez nem zavarta őt a kerti munkában. » Aki egyszer hazudik, az a második hazugságért sem megy a szomszédba. Egyes álbetegek egyenesen letagadták, hogy „betegségük" alatt dolgoztak volna. Am amikor a kertben dolgozónak megmutatták a kerti munka közben készült fényképfelvételt, elszégyelte magát és egy-kettőre meggyógyult. Ma már sokan megtanulták, hogy egészségügyi intézményeink azért vannak, hogy a betegeket gyógyítsák és az álbeteg semmiben sem különbözik attól, aki szétlopkodja a szocialista vagyont. Csupán a kártevés módszerei különböznek egymástól. A pártszervezet türelmes és jó nevelőmunkájának, a gondos egészségügyi intézkedéseknek köszönhető, hogy az érsekújvári pályafenntartás körzetében a legkisebb az indokalatlan munkakiesés. 136 kitüntetett dolgozó — Nem vagyunk angyalok — szoktunk mentegetőzni, ha itt-ott kisebbnagyobb hibák merülnek fel. Angyalok valóban nem vagyunk. Angyalokkal nehezen lehetne lebonyolítani az igépyes vasúti forgalmat. Ehhez becsületes munkásokra, technikusokra és más vasúti dolgozókra van szükség. Az érsekújvári pályafenntartásnál túlnyomó részben ilyen emberek dolgoznak. Közülük 136-ot tüntettek ki a napokban jó munkájukért. Az üzemi pártszervezet érdeme, hogy az összes dolgozókat bevonta az igazgatásba a párttaggyűléseken, a szakszervezeti gyűléseken és a rendszeres termelési értekezleteken keresztül. A pártszervezet ügyel arra, hogy egy újítás se sikkadjon el. Az újítók minden hónapban összejönnek, kicserélik tapasztalataikat. Ezenkívül -még néhány jó vonás jellemzi a pályafenntartás kommunistáit. Rendszeresen látogatják a párt- és a szakszervezeti gyűléseket. Gyorsan megismerkednek a legújabb feladatokkal és teljes mértékben harcolnak teljesítésükért. Ugyancsak szívesen tanulnak. Annak ellenére, hogy az egyes munkaszakaszok széjjelhúzódnak, az elmúlt pártoktatási év előadásait átlagosan 92 százalékban látogatták az elvtársak. * * * Ennyit szűrhetünk le rövid beszélgetésünkből. Jóleső érzés olyan emberek között időzni, akiket áthatott az építőmunka heve s akik a XI. kongresszus határozatainak, a szocializmus építése befejezésével járó feladatok maradéktalan teljesítéséért harcolnak. MIKLYA JÄNOS A CSKP XI. kongresszusának határozata alapján A CSKP Xl-ik kongresszusának a mezőgazdaságra vonatkozó határozata így hangzik: „A mezőgazdaság terén a párt és egész- dolgozó népünk legkomolyabb feladata a mezőgazdasági termelés lényeges növelése ... Az állattenyésztés növelését jó minőségű és olcsó takarmányok s főleg a kukorica fokozott termelésével kell biztosítani. Több félig érett, tejes állapotban levő kukoricát kell termelni." Ezzel a határozattal nagyon komolyan foglalkoztak Tallós, Nádszeg és más községek EFSZ-eiben. A TALLÖSI EFSZ-ben kihasználták az őszi keverékek után felszabadult területet s ott silókukoricát vetettek. Elhatározták, hogy ebben az évben legalább 50 q takarmányt silóznak le egy-egy szarvasmarhára s főleg félig érett, tejes állapotban levő kukoricát. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta A HATÁS UTÁN Kombájnosalnk és traktorosaink minden elismerést megérdemelnek, mert a nehezebb része rájuk hárult az aratásból. Becsületesen helytálltak. Hétköznap, vasárnap egyaránt kihasználták az időt. Nem lebecsülendő a munkájuk, hisz több mint 8600 ha-otv végezték el az aratást, amiből 3500 ha volt kombájnokkal, a többi pedig kötözögépekkel vágva. Ebből a szövetkezetekben 7600 ha, 1000 ha pedig az állami gazdaságban és a magánszektornál. A csehországi kerületekből jött kombájnok is kivették részüket az aratásból és elég jó segítséget nyújtottak szövetkezeteinknek. 18 kombájnnal 740 ha-t arattak le és 1235 q gabonát csépeltek ki. Ezt a segítséget már viszonozzák is a mieink, mivel már második hete 20 kombájnunk az olomouci kerület szövetkezeteiben arat. De épp úgy kivették részüket az aratási munkákból a szövetkezetesek is, mert a kötözőgépek után keresztbe rakták a termést, a kombájnok után pedig a szalma gyors betakarításával lehetővé tették a tarlóhántást 5600 hektáron. A kombájnok után a szalma összetakarítása Köbölkúton, Bátorkeszin és Szőgyénben ment a legszervezettebben, úgy, hogy , mikor a kombájnok végeztek az ara- i tással, a szalma is be volt takarítva és kazalozva is. Ahol kötözőgépekkel arattak többet, ott a tagság jobban rászenved, mert bizony a 30 — 35 fokos hőségben nem kellemes nap nap után a cséplőgép körül szorgoskodni. Ettől mentesültek teljesen a köbölkútiak, szőgyéniek, sárkányiak, ahol kizárólag kombájnokkal arattak. Kimagasló eredményt ért el Dományi Mihály kombájnos a szőgyéni brigádon 139 ha aratással és 1800 q gabona kicséplésével. Ezzel a teljesítményével kerületi méretben is az első helyen van. Ugyancsak jól dolgozott Bréda Vince a barti brigádon, aki kévekötőgéppel 130 ha gabonát aratott le. De sorolhatnánk tovább is, hisz sok kombájnosunk és traktorosunk van, aki aratási tervét 100 százalékon jóval túlteljesítette. Dicséretet érdemel még Kis András is a bátorkeszi brigádból, aki DX 54es gépével egymaga 353 ha-on végezte el a tarlóhántást. Nem maradtunk el azonban a többi munkákkal sem. Elvetettünk több mint 900 hektár tarlókeveréket és a herefélék második kaszálása és betakarítása is teljes ütemben folytatódott. 1500 ha-on végeztük el eddig a kaszálást, s ebből 1200 ha termése már kazlakban is van. VARGA JÓZSEF A brUsszeli világkiállításról írt beszámolók egyike sem hagyja figyelmen kívül azt a sikert, amelyet a cseh üveg aratott a csehszlovák pavilon látogatói körében. De nemcsak az idei brüsszeli világkiállítás bizonyítja a cseh üveg világhírét. Ezt az üvegmintázó művészek, mesterek már évtizedek hosszú során át tartó szorgos munkája alapozta meg. A cseh üveg szépségének, sikerének titkát keresve eljutottunk a Železný Brod-i üvegipari iskolába. Amint az alábbiakban látni fogjuk, ez is egyik titka művészi üvegkészítményeink világhírének. A NÉGYÉVES IPARISKOLÁT korszerű épületben helyezték el. Körülbelül 400 tanuló . sajátítja itt el az üvegcsiszolás, olvasztás, keverés, vésés stb. mesterségét, de látva a ta-* nítványok munkáit, nyugodtan mondhatjuk, művészetét. Még annyit tudunk az iskoláról, hogy növendékei érettségi oklevéllel fejezik azt be. A többivel már Jaroslav Brychta tanár ismertet meg, aki készségesen vezet végig az iskolán. Az iskolát 1920-ban alapították, de a tanítás módszerei merőben eltérőek voltak a maiaktól. A tanulók nem ismerkedhettek meg a műszaki felszerelés használatával, a helyiségek is elégtelenek voltak. Az iskola egyébként csak hároméves volt. Négyévesre 1948-han szervezték át. A tanítás ma két szakon folyik: a műszaki üvegkészítést az egyik szakon, s az iparművészeti szakon pedig a művészi üvegmegmunkálást tanulják. Ezen Utóbbi szakon a tanulók elsajátítják a csiszolás, vésés, ólomba üvegezés, üvegfestés, üvegfigurakészítés, a mozaik stb, mesterségét. Mennyire lesz művészi munkájuk eredményes, arról lényegében tehetségük dönt, -de hogy magát a mesterséget kitűnően elsaj_átftják a tanulók és munkájuk ízléses, Szép kivitelű lesz, arra a különös gonddal kiválasztott tanári kar nyújt biztosítékot. első díjat nyert. Itt láthatjuk, hogy milyen nagymértékben osztoztak ezen bravúros film elkészítésén a Železný Brod-i üvegipari iskola tanárai, de növendékei is. AZ ÜVEGSZOBOR KÉRDÉSE A Železný Brod-i iskolában próbálkoztak meg először szoborműnek üvegbe való átültetésével. Érdekes próbálkozás, de nehéz. Arról van ugyanis szó, hogy az üveg, mint specifikus anyag is vissza tudja adni a szobrászművészet teljes mondanivalóját. Már 1943 óta próbálkoznak ezzel a problémával. Ebben az évben koronázta igyekezetüket . első siker. A szobrászművész kicsi, agyagból formált művét üvegből elkészítik a kívánt nagyságban. Ezen a munkán Černý tanár dolgozott, tanítványai közül Brychta tanár leánya, Jaroslava Zahradníková-Brychtová fejleszti tovább .e megkezdett művet. FESTÉS, CSISZOLÁS, BIZSU Azért foglalkoztunk többet az üvegfúvás, üvegfigurák készítésével, mert főleg ezzel vívta ki az elismerést Železný Brod. Az ipariskolán azonban az üvegipar minden válfajával megismertetik a tanulókat. Stanislav Libenský igazgató például az üvegfestést tanítja. Hašek és Medek tanárok a vésés művészetére tanítják növendékeiket. Az üvegdíszek csiszolását Novák tanár tanítja. Nála tanul Kim Kju Hijep koreai tanuló is. De megtaláljuk itt a bizsukészítők osztályát is, ahol az ezüst felhasználásának, gyöngyberakásának, különféle dísztárgyak és használati tárgyak készítésének titkait sajátítják el a tanulók. * * * Rövid sétánk a Železný Brod-i üvegipari iskolában teljes mértékben meggyőzött arról, hogy ennek az iskolának a létezése, tanárainak nagy tudása, tanulóinak igyekezete is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a cseh üveg világsikert vívjon ki magának, dolgozóink munkáját dicsérhesse világszerte. i Scbatz Sándor A CSEH ÜVEGvilágsikerének egyik titka VISSZAPILLANTÁS Az iskolának van egy terme, úgy hívják „retrospektív terem". Ebben a helyiségben összegyűjtötték az iskola tanulóinak 1921-től készített munkáinak legjavát. A pormentes vitrinekben egymás mellett sorakoznak az 1921-től 1929-ig terjedő időszakban készült munkák. Az elég kezdetleges technikával készült, dróttal felerősített üvegfigurák a mai szemlélő előtt már bizony groteszkül hatnak. Az első fúvott üvegfigurát csak 1927ben készítették. A későbbi és főleg a felszabadulás utáni munkák már sokkal magasabb színvonalról tanúskodnak. Van itt egy akvárium, amelyben minden, a halak, a növények, a víz, szóval minden üvegből van. Ez a mű nyerte el egyébként Brüsszelben 1935ben a „Grand Prix"-t. Nagy sikert aratott Párizsban az "Üvegfantázia", amely tengeri növények mintájára készült. Itt láthatjuk a Jégkirálynőt, és az Üvegszvitet is. Ezen utóbbi mű alapján készítette el Karel Zeman, világhírű bábfilmrendezőnk az Inspiráció című filmjét. Ebben a filmben keltek először életre az üvegfigurák. Ez a film egyébként 1952-ben szintén Üvegcsiszöló mester munka közben.Sluka J. felvétele. Üzenet Dacsókeszire utat! '"»»"""'" zen a vasárnapon a nap melegen szórta sugarait a vén Kőhegy alatt lapuló kis falura — Dacsókeszire. Ünnepi ruhát öltött a falu is: a muskátlis ablakos, takaros szép házak előtt tisztára söpörve az utca, s itt-ott a virágos kiskertek előtt, ünneplőtt öltött emberek üldögéltek a padon. Beszélgettek. Azóta, ahogy mindjárt nyár elején az öreg Tóth bácsi, Vanko Pista, Gyuris János és az értelmes, ügyes gazda, Pásztor Pali elsőknek aláírták a belépési nyilatkozatot a szövetkezetbe, nem volt nyugalom a faluban. Azután jött az emlékezetes népgyűlés, amelyen Kékkőn Moravčík elvtárs, a JNB elnöke beszélt az összejött gazdákhoz. S mi tagadás, szívükhöz szólt azon este 38 gazdálkodó lépett az új útra — aláírva a belépési i\yilatkozatot. S alig pájr napra rá már 78 új EFSZ-tagot örökíthették meg a község krónikájában. A keménykötésű Galbács Pali sem lett az utolsó. Pedig mindig azzal érvelt, hogy ő utolsónak írja alá a belépési nyilatkozatot a 10 } ektár jávai. A jóvágású, dolgos Petrovics Pál szintén 10 hektárral, Pásztor János 8 hektárral léptek a közös útra. Galbáas Jani bácsi, Huszár Jóska, Varga Imre és még sokan mások megértették az idők szavát. Összefogtak, hogy közösen vágjanak neki az új, könnyebb életnek. igaz, a szövetkezeti gondolat nem új dolog ám Dacsókeszin. Hisz már három évvel ezelőtt 28 tag nekivágott a közösnek. És bizony, dicséretükre legyen mondva, igen jól vitték a közös ügyet a 269 hektáron. Szépen gyarapították a közös vagyont, fizetve minden évben részesedést a tagságnak. De hiába, mégiscsak kevesen voltak, mert az igazi gazdák a faluban még valamennyien ki-ki magának szántotta a határt. A több mint ezer hektáros határban még kicsiny vo't a szövetkezeti család. De csak volt. A tágas moziterem majdnem megtelt. Eljöttek a járás Tcü/döttjei is: BoliSka, Sladovník, Hromada elvtársak. Itt vannak az új és öreg tagok is. Alig hiányzik valaki e komoly gyűlésről. Hogyisne, hisz nagy nap ez mai Dacsókeszimmost olvadnak egybe az új tagok a régiekkel — s négy taggal kibővítik a vezietőséget is, persze — az új szövetkezeti gazdákból. — Szeretettel üdvözöllek mindnyájatokat ezen az első, közös gyűlésünkön, — köszönti az értelmes, nyílt szavú szövetkezeti elnök — Vanko Jóska a nagy szövetkezeti Osaládot. Azután olvassa a neveket: Varga Imre, Huszár Vince, Huszár Imre, Balga István, Fonód János... — Itt van, itt van — válaszolnak. — Felkérem a régi tagokat, hogy kézemeléssel szavazzanak: béfogadják-e nevezetteket az EFSZ tagjaivá? Valamennyi dolgos kéz a magasba lendül. Jóváhagyják valamennyit. Hogyisne, hisz szüksége van minden egyes, becsületes gazdára a szövetkezetnek. Éppen dsak kettő ellen van kifogás. Ezek ellen persze az új tagság is felszólal. A 14 hektáros Striho Lászlót csak úgy veszik be, hogyha fiával együtt fog á'landóan a szövetkezetben dúgozni. Ugyanilyen az álláspontjuk a 13 hektáros Gyurcso Jánossal szemben is. (Ök ti. csak a földet akarták beadni a szövetkezetbe, de ök az iparba akartak menni dolgozni.) Helyesen döntöttek, mert a földdél teljes létszámú állatállomány és megfelelő munkaerő jár a szövetkezetnek. Hisz a föld dolgozó nélkül nem teremhet — ezt tudják Gyurcsóék, Strihóék is bizonyára. Megválasztották az új vezetőséget is. Igaz, Pásztor Pali sehogyar sem akarta elvállalni a neki szánt funkciót, azzal érvelt, hogy már híre van a faluban, ő azért lépett be elsőnek, hogy funkcióba kerüljön. Alig-alig tudták öt meggyőzni, hogy ne hallgasson a pletykákra. Ismerik öt valamenynyien, eddig is jól gazdálkodott, talpig becsületes ember, tehát — ott van az ő helye a vezetőségben. Ugyanúgy odavalók: Fónod István, Galbács János, Vido István és Hudec Pál is az ő pár hektárjukkal. 1/ rórtikába való nagv esemény '' ez a falu éleiében. Sok-sok sikert, szerencsés utat! Bartók János, Bátorfalu ©J SZÖ 4 * 1958. augi-SEtea a.