Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-08 / 188. szám, kedd

Szlovákia Kommunista Pártja Központ nak határozata (Folytatás az 1. oldalról) E nagyvonalú feladatok teljesítése továbbá megköveteli az új termelési módok zavartalan és gyors elsajátí­tását, ami igényes követelményeket támaszt a munkások és a műszaki dolgozók szakképzettségének növelé­sével szemben. A kohászat, a vegyi­ipar és a gépipar fejlesztése érdeké­ben már most hozzá kell fognunk szakképzett dolgozók előkészítéséhez azzal, hogy a cseh országrészekben lévő üzemekben tegyenek szert a kellő gyakorlatra. A szlovákiai ipar, építészet és köz­lekedés fejlesztésével kapcsolatos feladatok hatalmasak és bonyolultak. Teljesítésük megköveteli a termelő­erők fejlesztése összes forrásainak maximális mozgósítását és használá­sát. * * * A szocializmus építése befejezésé­nek időszakában mezőgazdaságunk feladatai az elsőrendű feladatok közé tartoznak. A mezőgazdaság terjedel­métől és termelése belterjességétől függ jelentős mértékben egész nép­gazdaságunk fejlődése és a lakosság életszínvonalának emelkedése. A szlo­vákiai mezőgazdaságra háruló alapve­tő feladatok érdekében, melyeket a CSKP XI. kongresszusa tűzött ki s melyek szerint „hasonló természe­tű feltételek mellett a lehető legrö­videbb időn belül el kell érnünk a cseh országrészek termelésének ha­tékonyságát", a következő alapvető intézkedéseket kell foganatosítanunk: Meg kell változtatnunk a mezőgaz­dasági termelés struktúráját úgy, hogy növeljük az állattenyésztési termelés arányát, a termelés egész terjedelmében. Ez a talaj termé­kenysége növelésének, valamint az EFSZ-ek bevételei állandósága és egyenletessége fokozásának előfelté­tele. A nagymértékben hatékony ipari növények és takarmányfélék termesz­tése hányadának növelésével és a szemes gabona vetésterületeinek £o- j kozatos korlátozásával meg kell vál- | toztatnunk a vetésterületek struktú­ráját. Szlovákia így egyre nagyobb mértékben kiveszi majd részét a maláta és a cukor országos termelé­sében, vagyis azon termékek terme­lésében, melyek nagy fontosságúak a csehszlovák mezőgazdaságban. El kell érnünk a hektárhozamok eddiginél gyorsabb növekedését, s ezeknek 1965-ig az ország egyes termelési területein termesztett számos terménynél azonos szintre kell emelkedniök. Fokozott mérték­ben arra kell törekednünk, hogy egyenlő szintre emeljük azon termé­nyek hektárhozamainak színvonalát, melyek termése nagy mértékben függ az istállótrágya felhasználásának lehetőségétől, mint például a cukor­répa, a burgonya stb. Különös figyel­met kell fordítanunk a rétek és lege­lők hozamainak növelésére, biztosíta­nunk kell az ezzel kapcsolatos mun­kák gépesítését, ami alapvető feltéte­le annak, hogy fordulat álljon be a füves területek kihasználása terén. Biztosítanunk kell a gazdasági ál­latállomány és a gazdasági állatok hasznossága növelésének gyorsabb ütemét, amit elsősorban a szarvas­marha tenyésztése és hasznossága színvonalának emelésével kell elér­nünk. Ez megköveteli, hogy az állat­tenyésztési termelésben haladó tech­nológiát alkalmazzunk, amilyen pél­dául a marha karárnozása, a tyúkok­nak keltetőkben való nevelése s a sertéseknek automatikus vályúk út­ján való száraz hizlalása. A takarmánykeverékek, mégpedig mind az őszi és tavaszi, mind a tarló­keverékek, továbbá a lóherefélék fo­kozott alávetésével következetesen ki kell használnunk a szántóföldeket, biz­tosítanunk kell a szálas és nedvdús takarmányoknak az állatállomány és a gazdasági állatok hasznossága növe­léséhez szükséges mennyiségét. Már a harmadik ötéves terv évei­ben kiterjedt vízgazdálkodási építke­zéseket kell megvalósítanunk Dél- és Kelet-Szlovákia területein. Az egész keletszlovákiai lapály a Bodva-menti területek, Dél-Szlovákiában a Csiliz­köz, valamint további vízmenti terü­letek lecsapolásával termékennyé kell tenni több mint 112 ezer hektárnyi területet. A Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal rövid időn belül javasolni fogja, hogy ezen nagysza­bású vízrendezési munkálatokba mi­ként kell bekapcsolni az EFSZ-tagok, valamint a többi dolgozó és különösen ifjúságunk széles tömegeit. Ifjúságunk munkaiendületét úgy kell irányítanunk, hogy a keletszlovákiai lapályon megva­lósítandó nagy folyószabályozások olyan dicső .ifjúsági építkezéssé, vál­janak, mint amilyen az Ifjúsági vasút­vonal építése volt. A földalap minősé­gének feljavítása és terjedelmének bő­vítése szempontjából ugyanolyan fon­tosnak kell tartani a kisebb terjedel­mű vízgazdálkodási építkezéseket, me­lyeket az EFSZ-ek a GTÁ-k hatha­tós gépi segítségével úgyszólván ma­guk is elvégezhetnek. E célból meg kell kezdeni a víz­gazdálkodási szövetkezetek megalakí­sátát, melyeknek az EFSZ-ek, az álla­mi gazdaságok és a HNB-k kollektí­vái lesznek tagjai. Arra való tekintettel, hogy Szlová­kia mezőgazdasági termelésének szín­vonala mindeddig alacsonyabb a cseh országrészek mezőgazdasági termelé­sének szívonalánál ,a mezőgazdasági termelésnek Szlovákiában gyorsabb ütemben kell növekednie, mint a cseh országrészekben. A mezőgazdasági termelésnek Szlo­vákiában 1965-ben el kell érnie az 1936 évi termelés színvonalának mintegy kétszeresét, részesedése az egész ország termelésében 31—32 szá­zalékot tesz majd ki az 1956-ban elért 29.5 százalékkal szemben. Ez megkö­veteli, hogy Szlovákiában az 1957-ben elért eredményekkel összehasonlítva 1965-ben 35—40 százalékkal emelked­jék a gabona-, és a burgonya, 50—55 százalékkal az évelő takarmányfélék és a réti széna hozama, cukorrépában az eddiginél nagyobb átlagos hektár­hozamokat érjenek el. Az állattenyésztési termelés terén az 1957-ben elért állománnyal szemben 1965-ben 300—350 ezsr darabbal kell növelni a szarvasmarhaálSományt és így 57 százalékkal emelni a marha­hús, 59.2 százalékkal a tej, 89.3 száza­lékkal a tojás és 46.4 százalékkal a sertéshústermelést. Az eddiginél nagyobb mérték­ben kell bevezetni a baromfi nagy­üzemi tenyésztését. Lényegesen nö­velni kell különösen a baromfi és a sertések számára szükséges különleges takarmánykeverékek termesztését. A mezőgazdasági termelés tervezett növelése megköveteli, hogy az EF3Z­ekben és az állami gazdaságokon gyorsan fejlődjék a tenyészállatok nevelése és a vetőmag termelése, ami a belterjes mezőgazdasági nagy­termelés fontos feltétele. A kitűzött célok elérésében jelen­tős részük lesz azoknak a területek­nek, ahol előnyösebbek a természeti feltételek arra, hogy sokkal jobb eredményeket érjünk el a szlovákiai átlagnál. így a Vág alsó folyása, a Nyitra völgye mentén, valamint a Csallóközön a harmadik ötéves terv­ben 35-40 mázsás hektárhozamot kell elérni a búzából. Szlovákia hegyvidékei viszont egyenesen eszményi vidéket jelente­nek az egészséges állatállomány ne­velésére. Ezért a lehető legnagyobb mértékben bővíteni kell a siemen­thali szarvasmarhatenyésztés terüle- j tét és elegendő takarmányalapot kell biztosítani főképp a mezők és legelők hozamainak növelésével. A nagy tartalékokat ki kell hasz­nálni a szövetkezetek gyümölcsösei­nek és szőlészetének gyarapításával és bővítésével, főképp a hagyományos gyümölcs- és szőlőtermő vidékeken. A kitűzött feladatok elérésének alapvető feltétele a szocialista ter­melési viszonyok bővítése és szilár­dítása a mezőgazdaságban. Ezért to­vábbra is szilárdítani és bővíteni kell az eddigi szövetkezeteket, új EFSZ­eket keíí alakítani és tovább kell szi­lárdítani a munkás-paraszt szövetsé­get. A szlovákiai EFSZ-ekbe az 1960. évig még több mint 600 ezer hektár mezőgazdasági földet kell nyernünk. A mezőgazdasági feladatok teljesí­tésének egyik fő feltétele a mező­gazdasági beruházási építkezés lénye­ges megjavítása, olcsóbbá tétele, va­lamint a helyi forrásoknak és a szö­vetkezeti tagok önsegélyének teljes kihasználása. Az állami gazdaságoknak sokkal nagyobb mértékben kell teljesíteniük azt a funkciójukat, hogy példát mu­tassanak az EFSZ-eknek és műszaki napok, aktívák, beszélgetések szerve­zésével át kell adniok tapasztalatai­kat a szövetkezetek tagjainak főképp a termelés új technológiája, a szarvasmarha szabad istállózása, a száraz sertéshízlalás, a hígtrágyával való gazdálkodás, a nagyüzemi tyúk­tenyésztés és öntözőberendezések építése terén. A kerületi és járási pártbizottsá­goknak, valamint a nemzeti bizottsá­goknak meg kell szervezniük a szlo­vákiai járások testvéri szövetségét a cseh országrészek azon járásaival, ahol azonosak a termelési feltételek, olyan módon, hogy e testvéri szövet­ség konkrét tartalmat nyerjen és segítséget nyújtson a szlovákiai járá­sok mezőgazdasági termelése színvo­nalának emelésében s hozzájáruljon Szlovákia mezőgazdasága lemaradásá­nak gyors kiküszöbüléséhez általá­ban. Ezen igényes feladatok teljesítése egyre nagyobb számú szakképzett mezőgazdasági dolgozót küvetel meg. A fejlett mezőgazdasági nagyterme­lést szövetkezeteink tagjai csupán tapasztalt, gyakorlati és elméleti téren fejlett szakemberek segítségé­vel valósíthatják meg. Ezért az is­kolákból kikerülő szakemberek szá­mának rohamos növekedése mellett j ki kell bővíteni a mezőgazdaság ál­lattenyésztési és növénytermelési szakaszán dolgozó ifjúság szakokta­tását is. Már az idei iskolai évben az oktatásnak e formájában több mint 16 ezer fiatal mezőgazdasági dolgo­zót kell kiképezni. Elérni a cseh országrészek mező­gazdasági termelése belterjességének színvonalát -, igényes, de teljesít­hető feladat. A párt minden mező­gazdasági dolgozótól, a mezőgazda­sági igazgatás dolgozóitól, a nemzeti bizottságok tagjaitól és funkcioná­riusaitól, a tudományos dolgozóktól és intézetektől elvárja, hogy rövid időn belül komplex intézkedéseket javasolnak ezen igényes feladat tel­jesítésére. Köztársaságunk népgazdasága fej­lesztésének gyors üteme megteremti a feltételeket a lakosság életszín­vonalának további gyors emelésére. Ez az emelkedés főleg arra irányul, hogy növekedjék azon családok sze­mélyes fogyasztása, amelyeknél ala­csonyabb az egy főre eső bevétel, főképp a többgyermekes családoknál. A társadalmi fogyasztás ágazataiban a fő probléma ezen ágazatoknak a fő alapokkal való ellátása lesz, va­lamint a lakosságnak nyújtott szol­gáltatások minőségének további javí­tása. A CSKP XI. kongresszusának fon­tos intézkedése az a döntés, hogy 1970-ig lényegében megoldjuk a la­kásproblémát, mégpedig állami, szö­vetkezeti és egyéni lakásépítés útján. * * * A kuitúrforradalom lenini elmélete két fő feladatot különböztet meg, amelyek egymással összefüggnek. Az első feladat az, hogy a kultúrát kö­zel vigye a néphez, a dolgozók leg­szélesebb rétegeinek biztosítsa a mű­velődésre való jogot és tág teret nyisson számukra a kultúrához. Ezt a feladatot a párt és a kormány ed­digi intézkedéseivel jelentős mér­tékben teljesítettük és a kuitúrfor­radalom továbbfejlesztése anyagi és politikai szervezési feltételeinek megteremtését tovább fogjuk foly­tatni. Hangsúlyoznunk kell azonban valamennyi szerv és intézmény azon kötelességét, hogy hatékonyabban használják fel a már meglevő kul­turális, népnevelési és iskolai be­rendezéseket, valamint azokat a pénzeszközöket, amelyeket államunk kulturális célokra nyújt az egész szocialista társadalom érdekében. Az Iskola- és Kulturálisügyi Megbí­zotti Hivatalnak és a nemzeti bir zottságoknak az eddiginél sokkal na­gyobb figyelmet kell fordítaniok a helyi forrásokból, a lakosság önse­gélyével, a dolgozók kezdeményezé­sének minden téren való felhaszná­lásával több iskola és kultúrberen­dezés építésére. Társadalmunkban az utóbbi 13 év alatt nagyon jelentős gazdasági és osztályátalakulások mentek végbe. Annál sürgetőbben lép előtérbe a szocialista építés befejezésének idő­szakában a kuitúrforradalom második feladata, amely abban áll, hogy le­győzzük a burzsoá és kispolgári ideo­lógiák maradványait, a kulturális és nevelő tevékenység valamennyi for­májában kiharcoljuk és kibővítsük a proletariátus és a kommunista esz­mék befolyását. Csehszlovákia és Szlovákia kultúr­forradalma konkrét feltételeinek alapján a kultúra egyes fő szakaszain a következő legfontosabb feladatok­ról kell gondoskodni. AZ ISKOLAÜGY TERÉN: tovább mélyíteni az iskolarendszer demokra­tizálását, megteremteni az anyagi, szervezeti, káder- és politikai felté­teleket ahhoz, hogy fokozatosan meg­valósíthassuk az ifjúság teljes kö­zépiskolai végzettségére való áttérés feltételeit, amit a CSKP XI. kong­resszusának határozatai alapján 1970­ig kell megvalósítani. Szüntelenül nagyobb igényeket kell támasztanunk az iskolák eszmei-po­litikai tartalmával szemben a mar­xizmus-leninizmus szellemében, az általános műveltséget adó iskolákban meg kell oldani a tanfelügyelet kér­dését és állandósítani a tanítói káde­reket. A tanítók a kuitúrforradalom nagyon fontos tényezői főleg a fal­vakon. Ezért szükséges, hogy vala­mennyi pártszerv és -szervezet a kerületekben és járásokban lenini kapcsolatot teremtsen irántuk, poli­tikailag rendszeresen vezesse őket, nevelje és megnyerje a pártnak. A tudomány terén megteremtet­tük a sokoldalú fejlődés legszüksé­gesebb előfeltételeit. Ma már főképp arra kell törekednünk, hogy nagy­számú tudományos intézetünk és fő­iskolánk a társadalomnak a lehető legnagyobb hasznára váljék. Meg kell javítani a fiatal tudomá­nyos dolgozók megválasztását, nem­csak elméleti tudást, de gyakorlati tapasztalatokat kell tőlük követel­nünk, véget kell vetni a liberaliz­musnak a kádermunkában, növelni kell a főiskolákon és tudományos in­tézetekben működő pártszervezetek felelősségét a tudományos dolgozók kiválasztásáért és neveléséért. Nagy jelentőségű a szlovák és cseh tudo­mányos intézetek, valamint főiskolák munkájának egybehangolása úgy, ahogy erről nemrégen a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökségének a Szlovák Tudományos Akadémia el­nökségével tartott együttes ülése tárgyalt. AZ IRODALOM ÉS MŰVÉSZET TE­RÉN: az első helyen az a feladat áll, hogy szüntelenül az irodalom és mű­vészet magas fokú eszmeiségére és pártosságára kell törekedni, harcolni kell az öncélúság ellen és fokozott igényeket kell támasztani a művészet tökélye és társadalmi funkciója iránt. Aktivizálni kell a marxista-leninista bírálatot és azt a burzsoá befolyások ellen kell irányítani a művészetben, a valóban szocialista művészet fej­lesztésére, a formalista és revizionis­ta irányzatok ellen. Az irodalom és művészet szem­pontjából nagy jelentőségű a cseh és szlovák írók és művészek együttmű­ködésének sokoldalú fejlesztése és megszilárdítása. E törekvésünkben nagyra becsüljük a Csehszlovák író­szövetség Központi Bizottságának ez év májusában Bratislavában tartott ülését. A népművelés terén főképp azon feladatok következetes teljesítéséről van szó, amelyek a CSKP KB-nak a népművelési munka eszmei haté­konyságának továbbfejlesztéséről és elmélyítéséről szóló nem régi határo­zatából származnak. A kultúra egész területén azon po­zíciókból kell kiindulni, amelyeket pártunk és a munkásosztály már a München előtti kapitalista köztársa­ság idején kiépített. A kapitalizmus két kultúrájának lenini téziséből in­dulunk ki és azt a múlt értékelésé­nél érvényesítjük. Nagyra becsüljük a múlt minden nagy demokratikus kulturális örökségét; ma azonban a múltnak elsősorban olyan eszmei for­rásait kell felhasználnunk, amelyek bennünket aktívan segítenek a kul­turális forradalom jelenlegi felada­tainak teljesítésében és az egész kul­túrfronton egységes kultúrpolitikát, a CSKP politikáját kell megvalósíta­nunk, mely a mélységesen indokolt tudományos marxista-leninista el­vekből származik. II. Ezeket a nagy es igényes politikai, gazdasági és ideológiai feladatokat, amelyeket a CSKP XI. kongresz­szusa hazánk szocialista építésé­nek befejezése céljából kitűzött, csak akkor teljesíthetjük sikeresen, ha az egész párt és minden egyes kommu­nista ügyévé válnak, ha teljesítésü­kért széleskörű nemzeti mozgalmat fejtünk ki, kibontakoztatjuk a dol­gozó nép legszélesebb tömegeinek hatalmas munkatevékenységét és al­kotó kezdeményezését. Ez megköveteli, hogy a CSKP XI. kongresszusának határozatait alapo­san megtárgyalja az SZLKP minden egyes partszervezete, konkrétan ki­dolgozza minden munkahelyre és is­mertesse valamennyi kommunistával és a többi dolgozókkal. A pártszervek és -szervezetek egy­idejűleg gondoskodnak arról, hogy a XI. kongresszus határozatait alapo­san megtárgyalják a Nemzeti Front valamennyi szervében, úgyhogy azok konkrét intézkedéseket tegyenek e határozatok megvalósítására. A CSKP XI. kongresszusa határoza­tainak teljesítését a párt vezető sze­repének további megerősítése jegyé­ben kell folytatni politikai, gazdasági és kulturális életünk valamennyi sza­kaszán, fokozni kell minden egyes pártszerv és pártszervezet tekinté­lyét és emelni munkájuk színvonalát. Ez megköveteli az egész párt szer­vező, eszmei-nevelő és tömegpoliti­kai munkájának elmélyítését. Különös gondot kell fordítani a párt további növelésére, szociális és korbeli összetételére, a párt sorait újabb munkásokkal, szövetkezeti ta­gokkal és a dolgozó értelmiség leg­jobb tagjaival kell megerősíteni. Az SZLKP pártszervezeteinek te­vékenységükben bátrabban kell fej­leszteniük a pártmunka módszereit és formáit helyi feltételeik szem­pontjából, e munkát céltudatosabban kell a fő feladatok és problémák megoldására irányítani, minden egyes kommunistának konkrét feladatot kell adni a politikai munka terén és növelni kell a párthatározatok telje­sítésének ellenőrzését valamennyi szakaszon és munkahelyen. A politikai, gazdasági és ideológiai feladatok igényessége és bonyolult volta hazánk szocialista építése be­fejezésének jelenlegi szakaszában megköveteli a pártalapszervezetek munkájának lényeges megjavítását. Kell, hogy a pártmunka megjaví­tását minden egyes helyen kifeje­zésre juttassa a dolgozók alkotó kez­deményezésének és öntudatos akti­vitásának fejlesztése a kongresszusi határozatok teljesítéséért vívott harcban, kell, hogy kifejezésre jus­son fokozott részvételükben a ter­melés irányításában és az állam igazgatásában. Kell, hogy ezen aktivitás megnyil­vánulása legyen a tömeges alapokon kibontakoztatott szocialista munka­verseny, mint a CSKP XI. kongresz­szusa határozatainak teljesítésére irányuló törekvés legmeggyőzőbb bi­zonyítéka, valamint az ipari, építke­zési, közlekedési, mezőgazdasági és más munkahelyek termelési felada­tainak határidő előtt való teljesíté­sére irányuló munkafelajánlások mozgalmának széleskörű megszerve­zése. Ezt a nemzeti mozgalmat a párt vezetésével a Nemzeti Front vala­mennyi szervének, a nemzeti bizott­ságoknak, az egész állami és gaz­dasági apparátusnak kell szerveznie. Ennek érdekében kell, hogy az SZLKP valamennyi szerve és szervezete szüntelenül javítsa az egész Nem­zeti Frontnak a párt által való irá­nyítását és munkáját, főképp az FSZM és a CSISZ munkájának irá­nyítását, hogy aktivitásuk a legtel­jesebb mértékben megmutatkozzék a XI. kongresszus határozatainak teljesítésében politikai, gazdasági és kulturális életünk valamennyi szaka­szán. A szakszervezetekben rendszeres és céltudatos munkát kell folytatni a pártcsoportokkal, fejleszteni a szé­les szakszervezeti aktívával folyta­tott munkát és így elérni, hogy az FSZM sokkal tevékenyebb részt ve­gyen a feladatok teljesítésében a ke­rületekben, járásokban és minden egyes munkahelyen. Az a fontos küldetés és feladat, amelyeket a CSKP XI. kongresszusa a CSISZ elé tűzütt, megküveteli a párt befolyásának nüvelését az if­júsági szervezetekben, a gondosko­dást arról, hogy fiatal kommunisták dolgozzanak a CSISZ szervezeteiben és hogy a pártszervek és szervezetek konkrét feladatokkal bízzák meg őket az ifjúság körében végzett munka terén. A legjobb CSISZ-tagokat elő kell készíteni és kiválasztani a párt­jelültek közé, fokozottan kell gon­doskodni az ifjúság marxista-leni­nista szellemben való neveléséről és ezzel elválaszthatatlan összefüggés­ben az ifjúságot még jobban buzdí­tani az örömteli feladatok teljesíté­sére. Szlovákia egész ifjúságának be­csületbeli ügyévé válik a nagy víz­gazdasági művek, bányák és az új nagy iparüzemek építésében való te­vékeny részvételük. A CSISZ-ben le­vő kommunistáknak, az összes CSISZ-szervezeteknek és Szlovákia ifjúságának hazafias feladata legyen hogy fokozott mértékben kivegyék részüket Ostrava, Ostí nad Labem és Karlovy Vary kerületek építkezései­ben, valamint a határvidék betelepí­tésében. Az egész párt és valamennyi szlo­vákiai dolgozó törekvésének a CSKE XI. kongresszusa áital kitűzött fel­adatok biztosításánál konkrétan meg kell nyilvánulnia már az állami terv idei feladatainak teljesítésénél, min­den minőségi és mennyiségi mutató­ban a népgazdaság valamennyi sza­kaszán, minden munkahelyen. Ily mó­don meg kell teremteni az előfelté­teleket ahhoz, hogy a szocializmus építését a legközelebbi években si­keresen befejezzük. Szlovákiában valamennyi pártszerv­nek és szervezetnek a CSKP XI kongresszusa határozatai konkreti­zálásával egyidejűleg a CSKP KB éi az SZLKP KB legfontosabb határoza­tai és okmányai teljesítésének ellen­őrzéséből, valamint az SZLKP leg­utóbbi kongresszusának határozatai­ból kell kiindulniok és ezen az ala­pon figyelmüket a döntő fontossági közvetlen és hosszabb határidejű feladatok és problémák megoldásá­ra kell üsszpontosítaniok működés kürükben. A CSKP XI. kongresszusa határo­zatainak teljesítése érdekében Szlo­vákia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága az SZLKP KB iro­dájának feladatává teszi: 1. Biztosítani a CSKP XI. kong resszusa feladatainak kidolgozásá valamennyi szakaszon és e feladatol biztosításáról beszámolót terjeszten az SZLKP KB plénuma elé. 2. Meghatározni azokat a fő prob­lémákat, amelyekkel még az idén éi 1959-ben foglalkozik az SZLKP KI ülése. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Bratislava, 1958 július 5. ÜJ SZÖ 2 * 1958 július 8. á L

Next

/
Thumbnails
Contents