Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-06 / 185. szám, vasárnap

Karol Bacííek elvtársnak, az SZLKPII eisi titkárának beszámolója (Folytatás az 1. oldalról) ban a népgazdaság nyersanyag- és kulcságazatai javára. Feketefémkohászatunk további fejlesztésében döntő része lesz az üj kelet-szlovákiai metallurgiai kombinátnak, amely megközelítőleg 3 és félmillió tonna acélt fog termelni évente. Az egyik oika annak, hogy ezt a hatalmás kombinátot Kelet-Szlovákiában szándékszunk felépíteni az, hogy a munkaerők bőségén kívül megrövidül a Szovjetunióból behozott vasérc szállítása azáltal, hogy a behozott érc egy részét a Kelet-Szlovákiai Vasművek használják és dolgozzák fe! Azokat a vasúti kocsikat, amelyek ma a kohászati vidékekről (Ostrava vidékéről) Kelet-Szlovákiába üresen mennek. a jövőben szénnel rakják meg a Kelet-Szlovákiai Vasművek számára és e vasúti kocsik viszafelé előkészített és osztályozott vasércet szállítanak majd. Ennek az üzemnek jelentőségét megsokszorozza a széles szalagú hengermű. Ezen üzem felépítésén kívül megvalósul a podbrezovai üzem újjáépítése, amelynek termelése lényegesen bővül és nemes acéifajták termelésére irányul. Az egész kapacitás számos kohászati melléktermelési üzemmel bővül, mint az öntött csatornázási csővezetékek termelésére szolgáló új üzem, a Stará Lubovňa-i csavargyár, a drót- és az acélsodrony üzem, hideghengermű stb. A metallurgiai iipar tervezett fejlesztése túlnyomórészt a Szovjetunióból való vasércbehozatalra és az ostravai kőszénszállítmányokra támaszkodik. Ez a tény közvetlen bizonyítéka annak, hogy a gazdaság sikeres fejlesztését és ezáltal a lakosság életszínvonalának emelését is Szlovákiában a cseh munkásosztály segítségével — ebben az esetben közvetlenül Ostrava segítségével — valósítjuk meg. Másrészt pedig ez a tény azt mutatja, hogy a Csehszlovák Köztársaság egész gazdasága a Szovjetunió gazdasági erejére és barátságára támaszkodik. A Szovjetunióval való gazdasági együttműködésünknek ezen alapvető tétele nélkül a fémkohászat és gépipar fejlesztése Csehszlovákiában lehetetlen lenne és nehezen beszélhetnénk Szlovákia további iparosításáról is. Egyúttal sor kerül a hazai nyersanyagalap, főképp a rudňanyi, rozsnyói, és Nižné Slane-i lelőhelyek fokozott kiaknázására. Lényegesen növelni akarjuk a magnezittermelést és feldolgozást. Az ismert jó minőségű magnezitkészletek már ma kb. 180 millió tonnát tesznek ki, emellett a kutatás még nem fejeződött be. Köztársaságunk világnagyhatalom e keresett tűzállóanyag terén. Előzetes megfontolások alapján ltételezik az égetett magnezit termelésének a további jövőben kb. egymillió tonnára való növelését és a megnezittéqlák termelésének több mint 300 ezer tonnára való fokozását. Az eddiginél több figyelmet kell szentelni az üzemek építésének és újjáépítésének a lelőhelyek gazdagsága jobb kiaknázása céljából: hasonlóképpen nagyabb figyelmet kell szentelni a technikai fejlődésnek a munkatermelékenység növelése, valamint a nehéz >s fáradságos munkák kiküszöbölése érdekében. A vegyiipar fejlesztésének súlypontja a szerves kémiában, a kokszgáz, földgáz és a Szovjetunióból behozott kőolaj felhasználásában, a lombfa- anyag vegyi feldolgozásában rejlik. A vágsellyei üzem felépítéséve! gondoskodunk a nitrogénes műtrágyák földgázból történő termeléséről. Ezáltal nemcsak a nitrogénes műtrágyák gyártására nyerünk alapot, hanem fokozatosan más vegyiipari termékek termelésére is. Az új Kelet-Szlovákiai Kohászati Kombinátban számos új vegyiipari üzemrészleg felépítésével számolunk, amelyek feldolgozzák a kokszgyári gáz-feleslegeket és a belőle nyert termékeket elsősorban nitrogénes műtrágya, plasztikus anyagok és műrost gyártására használják. A Szovjetunióból való kőolajbehozatal több mint háromszorosára emelkedik. A kőolaj feldolgozása érdekében kibővítjük a brati*avai új Slovnaftüzemet, amely fokozatos kiépítés során a harmadik ötéves tervben többszörösére bővül. A fő termékeken — üzemanyagokon — kívül itt krakkoló-gázok felhasználásával az értékes termékek egész sorát nyerik új vegyiipari készítmények feldolgozására és fejlesztésére. Az elegendő vízmennyiség, főképp az alsó folyásoknál (Vág, Garam, Hernád, Bodrog és Duna), lehetővé teszi a sok vizet igénylő vegyiipar előnyös elhelyezését. Ezeken a területeken lehetőség nyílik arra, hogy a további ötéves tervekben megkezdjük új cellulóze-papíripari kombinát, új viszkoza-rostot gyártó üzem. valamint más vegyiipari üzemek építését. < A vegyiipar további feladata lesz célszerűen és komplexen felhasználni az egyes termelési fázisok összes fontos melléktermékének, főleg a hulladékoknak célszerű és komplex felhasználását, valamint a végső feldolgozás bővítését és ezáltal a termékek választékának bővítését is. Ebben az irányban fontos lesz az új műanyagok termelésének, a szintetikus rostoknak, oldóanyagoknak és más termékek gyártásának fejlesztése. A gazdaság fejlődésének magas üteme Szlovákiában, különösen az ipari termelés gyors üteme és annak a fő ágazatokra való irányulása különösen igényes követelményeket támaszt majd a tüzelőanyaggal és a villanyárammal szemben. Az országos irányzatnak megfelelően arra számítunk, hogy a szenet az energia nemesebb formáival helyettesítjük, főképp a közlekedés terén. Tovább folytatódik a városok és a községek gázzal való ellátása. Szlovákia energiafogyasztásának fedezése érdekében továbbra is teljes mértékben az országos forrásokra támaszkodunk, főképp ami a szilárd tüzelőanyagok fogyasztását illeti. Már ma évente 98 172 vagon feketeszenet és brikettet hozunk be Szlovákiába, 6940 vagon barnaszenet és lignitet és 54 570 vagon kokszot. A tüzelőanyagforrások növekedésének színvonala lesz a jövőben is lényegében a népgazdaság továbbfejlesztésének és így Szlovákia iparosításának is döntő tényezője. Ezért szükséges, hoay a szénbányák, a nagy villanyerőművek építése és az Ostrava, Ostí nad Labem, és Karlovy Vary kerületekben történő szénfejtés a köztársaság valamennyi kerületének saját ügye legyen. Ezért továbbra is segítséget nyújtunk munkaerőkkel, és tartós betelepítéssel, főképp fiatal emberek betelepítésével abban, hogy e kerületek teljesíthessék feladataikat. E feladatok közé kell számítani az itteni építkezési vállalatok jelentős segítségét is. Hasonlóképp a cseh országrészekből ma 583 millió kilowattóra villanyáramot vezetünk Szlovákiába. E téren is jelentősen emelkedik a fogyasztás, amelyet nagyon magas feszültségű vezeték építésével biztosítunk. Csehszlovákia egész energetikai helyzete érdekében, valamint azért, mert nem gazdaságos és nehézkes nagy mennyiségű szilárd tüzelőanyag szállítása a távoli észak-csehországi körzetekből Szlovákiába, a lehető leggazdaságosabban fel kell használni a Szlovákiában lévő energiaforrásokat. Főképp az új termelő üzemek felépítésének ütemét kell meggyorsítani. Ez a jelenleg épülőben lévő üzemek felépítésére — a Dolina-bányára és az Ifjúsági-bányára vonatkozik, valamint azokra az üzemekre is, amelyeknek építését a legközelebbi években kezdjük meg, vagyis a Cígeľ, a Modrý Kameň-Straháre és az Ifjúsági-bánya második szakasza Novákyban. E feladatok teljesítésével a harmadik ötéves terv végéig Szlovákiában megteremtjük a szén és a lignit-fejtésnek az 1957. évi fejtés több mint kétszeresére való növelésének feltételeit. A villanyáramtermelés fontos forrásává az eddiginél nagyobb mértékben Szlovákia vízierőműveinek kell válniok. A legközelebbi években a Vág vízienergia forrásainak további felhasználására számítunk a Hričov—Mikšová —Považská Bystrica vízilépcső befejezésével, további vízierőművek építésének megkezdésével és a Duna vízienergiája egy részének felhasználásával. Feltételezzük, hogy a vízierőművekben termelt villanyáram az 1957-es évvel szemben általában háromszorosára növekszik. 1965-ig megkezdjük új energiaforrások kiaknázását is egy 150 MW teljesítményű atomerőmű felépítésének befejezésével. Ezáltal tapasztalatokat nyerünk az atomenergia felhasználása további széleskörű elterjesztésére. Csehszlovákia népgazdaságának és az eqész szocialista tábornak szükségletei külkereskedelmünk szükségletei egyenesen arra kényszerítenek bennünket, hogy megjavítsuk a gépipari termelés összetételét, elmélyítsük termelési programjának szakosítását és kooperációját. E feladatok teljesítése megköveteli új termelési folyamatok folyamatos és gyors elsaiátítását, ami elképzelhetetlen a munkások és technikusok szakképzettségének további növelése, az új technika elsajátítása nélkül. Az újonnan tervezett ipari üzemek számára már most szakképzett dolgozókat kell előkészíteni a cseh országrészek üzemeiben. A gépipari termelésben az eddiginél sokkal jobban fel kell használni az álló alapokon levő jelentős tartalékokat. Ezek a tartalékok főleg az első műszak nem teljes betöltésében, a műszakok számának átlag alacsony fokában, valamint abban a lehetőséqben rejlenek, hogy a termelés céljaira jelentős teret szabadítsunk fel, amelyek termelési célokra épültek, de most raktár és segédüzem céljaira használják fel. Jelentős feladatok vannak a többi feldolgozó iparáaban is. A fogyasztási iparban arról van szó. hogy tovább bővítsük a bőr, a fa, az üveg, a textilipar en^es szakaszainak kapacitását. Ilyen módon, valamint a meglévő fő. alapok jobb kihasználásával lényegesen bővíteni kell a közszüksénleti cikkek termelését és biztosítani a nyersanyagok, főképp a faanvag értékesítése magasabb színvonalát. Az élelmiszeriparban a mezőgazdasági piaci termelés feleslegének feldolgozásáról van szó a termékek minőségének lényeges megjavítása mellett. Az eddigi haladást a technika terén elsősorban a termelés fokozott gépesítésével értük el. E téren továbbra is jelentős tartalékaink vannak. Főképp — amint erről már az idén májusban tartott SZLKP kongresszuson beszéltünk — a gépek jobb felhasználásáról van szó, főképp a bányákban, az építkezéseken, a mezőgazdaságban, valamint a nehéz és fáradságos munkák gépesítésének további fokozásánál. Emellett a fő feladat a további években a termelési folyamatok komplex gépesítése és fokozatos automatizálása lesz, ami lehetővé teszi a szocialista termelésnek megfelelő fokú munkatermelékenység megteremtését. Az új technika fejlesztésének fő irányait a népgazdaság egyes ágazataiban kitűzi a CSKP Központi Bizottsága és a kormány által három évvel ezelőtt elfogadott dokumentum. Meg kell azonban mondani, hogy a felelős dolgozók elégtelen gondoskodása következtében a műszaki fejlődés mindeddig nem vált a termelés és a munkatermelékenység növelésének d^pntő tényezőjévé. Szlovákia rohamosan fejlődő ipara megköveteli, hogy állandóan munkaerőket merítsünk a mezőgazdaságból, a háztartásban dolgozó nők köréből, vagyis a szakképzettséggel nem rendelkező vagy elégtelen szakképzettségű személyek köréből. Az eddigi tapasztalatokból tudjuk, hogy amikor e problémának nem szenteltünk idejében figyelmet, ez komoly nehézségeket okozott az új üzemek termelésének megindításakor. Ezért nálunk különösen hangsúlyozni kell a káderek, a • munkások, mesterek és a mérnökök szakképzettsége fokozásának feladatát. A munkatermelékenység növelése szempontjából nagy jelentőségű lesz a dolgozók fokozott érdekeltsége az elért eredményekben. Ehhez jelentősen hozzájárul az elvégzett munka mennyisége és minősége alapján való díjazás szocialista elvének következetes érvényesítése, amit a munkabérrendszer előkészületben levő átépítése céloz. Jelentősen megnövekedett feladatok várnak az építkezési termelésre, főképp ha figyelembe vesszük, hogy a harmadik ötéves terv éveiben további nagy iparüzemek építését kezdjük meg Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy éppen az új üzemek építése volt és marad az építkezési termelés leggyengébb része. Az ipari üzemek építése mellett jelentősen bővül a vízgazdasági és talaj javítási munkák terjedelme, amelyek eddig főképp a tervezés felkészületlensége miatt maradtak le. Meg kell teremteni az építkezési munkák terjedelmének lényeges növelésére a feltételeket a lakás- és a polgári építkezés terén is. Ez a feladat annál nehezebb, mert az aránylag alacsony terjedelem mellett sem volt képes eddig a tervezés és az építkezési termelés biztosítani a folyamatos építkezést e szakaszon. Az adott feladatok az építkezési termeléssel szemben támasztott fokozott követelmények ellenére sem teljesíthetetlenek. A növekvő feladatok teljesítésében döntő tényezőnek kell lennie a munkatermelékenység növelésének. Gondoskodni kell arról, hogy építkezésünk a harmadik ötéves terv éveiben elérje a cseh országrészek munkatermelékenységének színvonalát. Ehhez fordulatot kell elérni az építkezési termelés technológiájában, következetesebben kell hozzáfogni az építkezési folyamatok iparosításához, nagyobb mértékben kell alkalmazni az előregyártott épületelemeket és könnyített anyagokat, amelyekhez gazdag nyersanyagforrásaink vannak, el kell érnünk az építkezések idejének lényeges lerövidítését. Fokozatosan ki kell küszöbölni az építőanyagok nem gazdaságos szállítását. A népgazdaság fejlesztésének növekvő feladatai Szlovákiában megmutatkoznak a közlekedéssel szemben támasztott igények növekedésében is. E feladatok teljesítése egyrészt megköveteli a belső tartalékok feltárását és hatékony kihasználását, másrészt új műszaki berendezések szállításának biztosítását és az álló alapok kiegészítését. Főleg a közlekedés vontató ereje struktúrájának lényeges megváltoztatásáról van szó, a gőzmozdonyoknak villamos- és Diesel-mozdonyokkal való helyettesítéséről. Továbbá haladást kell elérni a rakodási, valamint az építkezési karbantartási munkák gépesítésében. A vasúti szállítás elsőrendű feladata marad a vasútikocsik, mozdonyok, műszaki állomások és vonalszakaszok jobb kihasználása, mégpedig a munka és az irányítás szervezésének megjavításával, a szocialista munkaverseny és az ésszerűsítő mozgalom fejlesztésével. * * * Az ipar további hatalmas fejlesztése mellett a szocializmus építése befejezése szempontjából feltétlenül szükséges lényegesen növelni a mezőgazdasági termelést úgy, hogy csökkenthessük az élelmiszerbehozatalt, saját forrásainkból emelhessük az életszinvonalat és az élelmiszerfogyasztást. Ez a kérdés szorosan öszszefügg a mezőgazdaság szocialista átépítésével. A XI. pártkongresszus jogosan nagyra becsülte azokat a sikereket, amelyeket a mezőgazdasági termelés szövetkezetesítésében értünk el. A szocialista szektor mezőgazdasági földjeinek részaránya az egész mezőgazdasági földterületben 1958. június l-ig 71,5 százalékot, Szlovákiában 62,7 százalékot tett ki. Emellett természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Szlovákiában a földnek még mindig 37,3 százaléka kistermelők kezén van és ezért a termelést és a begyűjtést ezeknél a termelőknél sem szabad elhanyagolni. A mezőgazdaság szövetkezetesítésében elért sikereinken kívül több pozitív eredményt mutatunk fel a mezőgazdasági termelés növelésében is. így pl. a mezőgazdasági termelés egész térfogata Szlovákiában 1957-ben 30,6 százalékkal magasabb volt, mint 1936-ban, emellett oly jelentős eredményeket is elértünk, mint a sertéshús termelésének háromszorosára való emelése. Nem elégedhetünk meg azonban ezzel az állapottal, főképp ha mérlegeljük, hogy a mezőgazdasági termelés egész színvonala Szlovákiában jelentősen lemarad a cseh országrészek mögött. Az egy hektár mezőgazdasági földre eső átlaghozamok Szlovákiában a háború előtt a cseh országrészekben elért hozamoknak csupán 55 százalékát tették ki. Lemaradás nyilvánult meg az állattenyésztési termelésben is. E téren 100 hektár mezőgazdasági földre a cseh országrészekben 65,3 szarvasmarha, Saiovákiában pedig csupán 37,6 szarvasmarha esett. A sertéstenyésztésben a szántóföld terület alapján megközelítőleg egyformák voltak az állományok. A szocialista országépítés évei meghozták a mezőgazdasági termelés gyarapodását is. 1957-ben Szlovákiában egy hektár mezőgazdasági föld után 3729 korona értékű hozamot értünk el, vagyis a c?eh országrészek belterjes gazdálkodása hozamainak 79 százalékát, tehát 21 százalékkal kevesebbet mint a cseh országrészekben. Ha figyelembe vesszük a földalap eltérő összetételét, főképp a legelők nagy részarányát Szlovákiában, még akkor is a hozamok kb. 12 százalékkal alacsonyabbak. 1965-ben a mezőgazdasági termelésnek Szlovákiában egy hektár mezőgazdasági földön kb. 5500 korona értékű termelést kell elérnie, ami által elérjük azt, hogy a mezőgazdasági termelésnek az országos termelésben való részaránya átlag 31 — 32 százalékot fog kitenni az 1956-os év 29,5 százalékával szemben. Ezek a célok megkövetelik, hogy Szlovákiában 1965-ig az 1957-es évhez viszonyítva a gabona és a burgonya hozamait 35 — 40 százalékkal, az évelő takarmányfélékét és a réti szénáét 50 — 55 százalékkal emeljük. Ez azt jelenti, hogy a hektárhozamokat a harmadik ötéves tervben Szlovákiában az 1957-ben elért 19,5 mázsáról átlagban 25 mázsára kell emelnünk a búzánál, a cukorrépánál az 1952-1957-es években elért 215 mázsás átlagról 280 mázsára, a burgonyánál az 1957. évi 126,3 mázsáról 160 mázsára, az évelő takarmányoknál 41,1 mázsáról 58 mázsára és a réti szénánál 28,3 mázsáról 40 mázsára. Az állattenyésztési termelésben 1965-ig, 1957-hez viszonyítva, Szlovákiában a szarvasmarhaállományt 300-350 ezer darabbal kell növelnünk. Egy hektói mezőgazdasági földön, beleszámítva a baromfit, 156 kg élősúlyú húst, kb. 620 liter tejet és több mint 300 tojást kell termelni. Ez azt jelenti, hogy az 1957-es évhez viszonyítva Szlovákiában a marhahústermelést 57 százalékkal, a tejtermelést 59,2 százalékkal, a tojásét 89,3 százalékkal, a sertéshús piaci termelését 50 800 tonnával, vagyis 46,4 százalékkal kell emelni és így biztosítani a marha- és sertéshúsnak a fogyasztók számára történő szállítása felével való növelését élő súlyban számítva. Szlovákia egyes területeinek természeti feltételei lehetővé teszik a szlovákiai átlagnál sokkal jobb eredmények elérését. A Vág alsó folyásának, a Nyitra völgyének termőföldjein a Csallóköz földjein 35 — 40 mázsa búzahozamot kell elérni . Zemplénben legalább 28—30 mázsa hektárhozamot kell elérnünk a búzánál és a cukorrépánál legalább 350-370 mázsát. Hagyományos cukorrépatermő vidékeinken, főképp az öntözés bővítésével, legalább 400-420 mázsa cukorrépa hektárhozamot kell elérni. Szlovákia hegyi vidékeinek előnyös természeti feltételei e vidékeket egyenesen alkalmassá teszik arra, hogy egészséges, fiatal szarvasmarhaállomány nagy tenyészetévé váljanak, amely a szarvasmarhát tízezer számra küldheti a déli vidékekre további tenyészet vagy fogyasztási célokra való hizlalás céljából. A mezőgazdasági feladatok teljesítésének Szlovákiában még jelentős belső tartalékai vannak. Ezek főképp egyes növények hektárhozamainak alacsony színvonalában, a gazdasági állatok hasznosságának alacsony fokában, valamint a földegységre eső mennyiségükben rejlenek. Nagy tartalékok vannak Szlovákiában főképp a kevéssé kihasznált rétek és legelök nagy területein. Szlovákiában a párt XI kongreszszusa által kitűzött fő moz 'oazdasági feladat „hasonló természeti feltételek között a legrövidebb időn belül elérni a cseh országrészek termelésének belterjességét". Ezt a fő feladatot a következő alapvető :ntézkedések útján kell teljesíteni: a) Elsősorban a oazďasáai termelés összetételének megváltoztatásával. az állattenvpsztési termelés rész(Folytatás a 3 oldalon.) ÜJ SZŐ 2 * 1958. július 6.