Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-06 / 185. szám, vasárnap

Karol Bacílek elvtársnak, az SZLKP KB első titkárának beszámolója (Folytatás a 2. oldalról.) arányának növelésével a termelés egész térfogatában. Ez a feltétele a földek minősége megjavításának, valamint az EFSZ-ek bevételei állandóságának és egyenlőségének is. b) A vetésterület struktúrájának megváltoztatásával a nagy belterjessége technikai és takarmánynövények részarányának növelésével és a gabona vetésterületeinek fokozatos csökkentésével. Annak ellenére, hogy csökkentjük a gabonafélék vetésterületét, Szlovákiában e terület aránylag még továbbra is nagyobb lesz, mint a cseh országrészekben, ami a magra termelt kukorica termelésének előnyösebb természeti feltételeiből és a maláta árpa termesztésére alkalmas területek adottságából származik. Az ipari növények vetésterületének részaránya főképp a cukorrépa területek bővítése következtében emelkedik majd. így Szlovákia egyre nagyobb mértékben kiveszi részét az országos maláta és cukortermelésben, mint a csehszlovák mezőgazdaság fontos cikkeinek termelésében. c) A hektárhozamok gyorsabb növelésével, amelyeket 1965-ig számos növénynél az állam egyes termelési területein egyenlővé kell tenni. Különösen nagy erőfeszítést követel meg azon növények hektárhozamainak teljes kiegyenlítése, amelyeknek termelése nagymértékben • függ az istállótrágyával való tárgyázás lehetőségeitől, mint pl. a cukorrépa, a burgonya stb. Különös figyelmet kell szentelni a rétek és legelők hozamai fokozásának és gondoskodnunk kell e munkák gépesítéséről, ami a füves növények kihasználásában elérendő fordulat alapvető feltétele. d) A gazdasági állatok állományai és hasznossága gyorsabb ütemű növelésével. Ezzel kapcsolatban elsősorban a szarvasmarhatenyészet és hasznosság növelésének szükségességét kell kiemelni. A munka termelékenységének emelése, valamint az állattenyésztési termelés céljaira épített épületek olcsóbbá tétele megköveteli a legújabb, haladó technológia bevezetését az állattenyésztési termelésben mint pl. az állatok rideg nevelése és baromfi nevelés keltetőkben. Sok takarmányértéket takaríthatunk meg az iparilag gyártott kombinált takarmányok fokozott termelésével és a tartósítás új módszereivel, mint pl. a takarmányok mesterséges szárításával stb. e) A szántóföldeknek a tarlókeverékek fokozott vetésével való következetesebb kihasználása útján, mégpedig mind őszi, tavaszi, mind pedig :arlókeverékek fokozott vetésével. \ tarlókeverékek vetésének lényeges lövelésével és a lucernafü fokozott :ovábbi vetésével lényegesen bővülte a szántóföldalap kihasználása és jiztoSítva volnának a szükséges tápiús és nedvdús takarmányok a gazlasági állatállományok növelése és íasznosságuk fokozása érdekében. f) Amint arra Novotný elvtárs a <1. kongresszuson tartott beszámolóéban rámutat, a mezőgazdasági ternelés komplex megoldására számiunk Dél- és Kelet-Szlovákia terüetein. A nagyméretű vízgazdasági •pítkezéseket már a harmadik ötéves erv folyamán meg kell valósítani, iz egész keletszlovákiai alföld, a 'silizköz lecsapolásával, a Bódva és nás árterületek lecsapolásával több nint 112 ezer hektár föld válik ternővé, amelyeken most csak fél, sőt larmad hozamokat érnek el. A Földnűvelésügyi és Erdőgazdálkodási /íegbizotti Hivatalban meg kell fonolniok és belátható időn belül meg :ell mondaniok, hogy e nagy vízzabályozó müvekbe hogyan lehet be:apcsolni a szövetkezeti tagok, . többi dolgozók, de főleg az ifjúág széles tömegeit, amint erről a 'úróc a Zsitva. a Sajó vidéki és más zlovákiai építkezések eddigi jó taiasztalatai tanúskodnak. Ifjúságunk építő lelkesedését olyan rányba kell terelni, hogy a keletzlovákiaí alföldön megvalósítandó ízszabályozások az ifjúság oly dicső pítkezéseivé váljanak, mint amilyen z Ifjúsági Vasútvonal volt. A Kis>una, a Vág és a Nyitra árterületein, öleg Vágsellye és Gúta környékén akozatosan nagy kiterjedésű öntöö rendszer épül, amely megfelelő stál ló és műtrágya trágyázás mel3tt lehetővé teszi a termelés felével aló növelését. Madunicén és általáan az egész Vág-lépcső mentén omplexen ki kell használni a megléő víziműveket, a természetes esései és szivattyúzással történő öntöésre. Természetesen e nagy építezések mellett nem lehet lebecsüli a kisebb vízgazdasági szabályoások jelentőségét sem, amelyeket az :FSZ-ek csaknem maguk végezhetek a GTÄ-k hatékony gépi segítsélével. A politikai iroda határozata folytán az egyes folyók szerint vízgazdasági szövetkezeteket kell alakítani az EFSZ-ek, az állami gazdaságok és a helyi nemzeti bizottságok kollektív tagságával, amely szövetkezetek az apróbb vízgazdasági szabályzásokat önsegéllyel végzik. Ezzel kapcsolatban ismételten rá kell mutatni arra, hogy a mezőgazdaság egész történelme során sohasem kapott olyan eszközöket, mint ma. Természetesen ebből számára nagy kötelezettségek is származnak a népgazdaság többi ága iránt. Gazdaságunk fokozatos szocializálásával egyre növekszik a szakképzett dolgozók száma. Szlovákia mezőgazdasága azonban a káderekkel való ellátás terén így is messze lemarad a szükséglet mögött, valamint a cseh országrészek jelenlegi színvonala mögött. Míg tízezer hektár földre 1956. I. l-ig a cseh országrészekben 11 főiskolás és 15 felsőbb középiskolai műveltségű szakember jutott, Szlovákiában ugyanilyen területre csak öt főiskolás és öt felsőbb szakképzettségű középiskolát végzett szakember esik. Az alacsonyabb középiskolai műveltségű dolgozóknál hasonló az arány, A fejlett mezőgazdasági nagytermelés Szlovákiában megköveteli mind a főiskolai, mind pedig az alacsonyabb vagy felsőbb középiskolai végzettségű szakkáderek számának többszörösére való emelését. Az iskolákból kikerülő szakemberek számának rohamos szaporítása mellett bővíteni kell a mezőgazdaságban foglalkoztatott ifjúság szakoktatását is a növény és az állattenyésztés szakaszán. Már az idei iskolaévben az oktatásnak e formájában több mint 16 ezer fiatal mezőgazdász vesz részt. Általánosan ismert tény, hogy DélSzlovákia széles síkságain számos nagy EFSZ-ünk van, amelyeknek földterülete meghaladja az ezer-kétezer hektárt. Ez a tény megköveteli a zootechnikusok és agronómusok gyors bekapcsolását az EFSZ-ekbe. Azok a jó eredmények, amelyeket már ma az EFSZ-ek túlnyomó többsége elér, szemléltető példáját nyújtják a szocialista nagyüzemitermelés előnyeinek. Ez lényeges befolyást gyakorol arra, hogy további parasztok határozzák el az EFSZ-be való belépésüket. Jóllehet mezőgazdaságunk eddigi fejlődése a meglevő EFSZ-ek szemléletes példamutatása következtében nagy lendületet és- a szocialista termelési viszonyok megszilárdítását vonja maga után, nem lankadhatunk rendszeres és következetes agitációs munkánkban. Ha a tervezett feladatokat 1960-ig akarjuk teljesíteni, az EFSZ-eknek több mint 600 ezer hektár mezőgazdasági földet kell szerezni. Nem elégedhetünk meg a szövetkezetek építésének ütemével, főképp egyes jó termővidékeken, mint pl. a nyitrai kerületben. Nyitra, Párkány és Topoľčany járásokban, a bratislavai kerületben a piešťany. Nové Mesto nad Váhom-i járásokban, a prešovi kerületben a Prešov, Humenné, Vranov járásokban, a kassai kerületben Kassa és Sečovce járásokban, a žilinai kerületben Ilava, Púchov stb. járásokban. Emellett nem szabad megfeledkeznünk az EFSZ-ek építéséről a hegyvidékeken sem, ami különös szakmabeli segítséget követel meg, hogy ne kerüljön sor a kevésbé termő földek elhagyására. A falusi szervezetek, valamint a járási és kerületi pártbizottságok feladata lesz a védnök üzemek segítségével épp oly lendülettel és lelkesedéssel mint a múlt évben, széleskörű agitációs kampányt szervezni a parasztok további ezreinek megnyerésére az EFSZ-be. A XI. pártkongresszus által kitűzött feladatok teljesítése attól függ, hogyan teljesítjük tervfeladatainkat 1960-ig és hogy minden egyes újonnan alakított EFSZ-ben mindjárt a közös gazdálkodás kezdetén hogyan érjük el a piaci termelés lényeges növelését és olcsóbbá tételét. Ez megköveteli, hogy fokozott gondot és céltudatos, hatékony segítséget szenteljünk a gazdasági és politikai megszilárdítás terén főképp az új, a lényegesen kibővített és a lemaradó EFSZ-eknek a pártszervek és szervezetek, a népgazdaság többi ágazatainak dolgozói, valamint a Nemzeti Front valamennyi szervezete részéről. Ez a mezőgazdasági igazgatás főképp a nemzeti bizottságok összes dolgozóinak fő feladata. Elsősorban arról van szó, hogy mielőbb megteremtsük a közös gazdálkodás megkezdésének feltételeit. Emellett az alapvető kérdés valamennyi gazdasági állat közös tenyészetbe való összpontosítása marad. E'feladat biztosításánál minden anyagi segítséget meg kell adni. A mezőgazdaságnak sokkal tartoznak a népgazdaság más ágai, főképp az építkezés. Ki nem elégítő a helyzet az építőanyagszállítás terén. Ez év májusának végéig a mezőgazdaság a szállítási időtervek alapján a téglaszállításnak csupán 70 százalékát, a fedőcserép szállításának 68 százalékát, és az előregyártott épületelemekből 68 százalékot kapott. Véget kell vetni az alagcsövek termelésében és szállításában lévő fogyatékosságoknak is. A helyi építőanyagforrások kihasználásában nagy segítséget nyújt a formatéglák gyártása és alkalmazása, ami lehetővé teszi a száraz falazást. F, formatéglák előnyeit a gyakorlat már bebizonyította. Most az a fontos, hogy tömegesen felhasználják minden EFSZ-ben. Emellett hangsúlyozni kell. hogy az említett formatéglákat minden fajta építkezésen alkalmazni lehet mind a gazdasági, mind pedig a lakóházépítkezéseken. Az SZLKP kongresszusán kiállítottuk- a formatéglákat gyártó félautomata mintapéldányát, közben már elkészült e félautomata első húsz darabja és az év végéig további nyolcvan félautomatát gyártunk. Nagyon helyes volna, ha e nagyteljesítményű gépeket rendszeresen alkalmaznánk az EFSZ-ekben, a GTÄ-kon, az állami gazdasagokon, a járási építkezési vállalatokban. Ez azonban a formatéglák gyártásának nem az egyedüli módszere, amint erről Prešov és más helyek példája tanúskodik. Az építőanyag szállításában és elosztásában lévő fogyatékosságok lelassítják a mezőgazdasági építkezést, a mezőgazdasági épületek késedelmes átadását okozzák, ami kedvezőtlenül befolyásolja az állattenyésztési termelés fejlődését az EFSZ-ekben. Az istállótérségek építésére szoli gáló épületelemek eddigi gyártása | egyáltalán nem kielégítő. Az Építésügyi Megbízotti Hivatalnak, valamint a Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Megbízotti Hivatalnak fokozottan törekedni kell e feladat elvégzésére. A nagyüzemitermelés szervezésénél az EFSZ-ekben a szocialista termelési viszonyok megszilárdításában és a szövetkezeti tagok új osztályának kialakításában jelentős szerepet kell játszaniok a népgazdaság valamenynyi szakaszán dolgozó munkásoknak is. Segítséget kell nyújtaniok azáltal, hogy átadják a közös termelésben szerzett tapasztalataikat, befolyást gyakorolnak a kistermelői és individualista irányzatok leküzdésére és kihatnak a parasztok szocialista öntudatra való nevelésére. A pártszerveknek, a nemzeti bizottságokban, a GTÄ-kon és az állami gazdaságokon levő kommunistáknak ezt a munkát kezdeményezően kell irányítaniok és vezetniök. A szövetkezeti termelés fejlesztésének fő feltételei közé tartozik az álló alapok, főleg a gazdasági épületek és az állatállományok szüntelen bővítéséről való gondoskodás. Jóllehet az állami segítség ezen a szakaszon is tovább emelkedik, a szövetkezetek felépítése maximális meggyorsításának érdekében mégis szükséges lesz bővíteni a szövetkezeten belüli felhalmozás forrásait. Ehhez szükséges a szövetkezetek oszthatatlan alapjának növelése. Az oszthatatlan alapok fokozott dotálása főleg most került előtérbe, amikor a szövetkezetek nagyobb mértékben vásárolhatnak majd gépeket. Ezenkívül itt az ideje, elsősorban a konszolidált EFSZ-eknél, hogy már szövetkezeti, kulturális és szociális berendezések építésére is gondoljanak, amelyeknek eddig nagyon csekély figyelmet szenteltek. Ez főképp abból a szempontból fontos, hogy az ifjúságot megtartsuk a mezőgazdasági termelésben. Ä szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésének még mindig komoly akadályai a túlméretezett háztáji gazdaságok és a munkaegységekre kifizetett túlnagy természetb'eni díjazások. Ez csökkenti a szövetkezetek egész termelését és leszűkíti a bővített szocialista újratermelést, a szövetkezeti mezőgazdasági termelés alapját. Jobban kell felhasználni nemcsak a saját forrásokat, hanem azokat az eszközöket is, amelyeket az állam nyújt az egységes földművesszövetkezeteknek. Mindenekelőtt a beruházási építkezésekre fordított eszközökről van szó. A juttatott beruházási eszközöket eddig sok építkezésre forgácsolják szét, ezáltal a beruházási építkezés ideje aránytalanul meghosszabbodik és csökken a ráfordított anyagi- és pénzeszközök hatékonysága. Az építkezés még mindig drága, ami csökkenti azt a lehetőséget, hogy a kapott eszközökért maximális istállótérséget nyerjenek. A pénzeszközök és anyagi eszközök hatékonyabb felhasználását csupán az önsegéllyel végzett építkezés térfogatának maximális nöyelésével, a helyi forrásokból származó építőanyagok felhasználásával, olcsó építkezésekkel lehet elérni. E téren aktív szerepet kell játszaniok a tervező intézeteknek megfelelő konstrukciók megoldásával, valamint a járási építkezési vállalatok részéről történő széleskörű szakszerű és szervezői, valamint anyagi segítség megadásával az önsegéllyel végzett építkezéseknél. Továbbra is feladatunk marad a szovjet mezőgazdaság legjobb tapasztalatainak a termelés, a gépesítés és a kemizálás minden területén való felhasználása. Ez azonban nem jelent annyit, hogy nem veszszük tekintetbe saját adottságainkat, különösképpen ami a szervezési jellegű intézkedéseket illeti. Mások az osztályviszonyok falvainkban, ahol még egyénileg gazdálkodó parasztok is vannak, más szövetkezeti tagjaink nevelésének foka. A mi szövetkezeteink még fiatalok és nem eléggé szilárdak. Számos szövetkezeti tagunkban még mélyen be vannak rögződve a kistermelő irányzatok. Ezért nem alkalmazhatjuk gépiesen az SZKP egyes határozatait minálunk, miután azok a Szovjetunió feltételeinek felelnek meg. * * * Népgazdaságunk fejlődésének gyors üteme megteremti a lakosság életszínvonala további gyors emelésének feltételeit. A XI. kongresszus világos irányelveket szabott meg a személyes és a társadalmi fogyasztás fokozására. A lakosság életszínvonala további emelésének legfontosabb problémáira, azok megoldására összpontosítja a figyelmet, különösképpen az olyan családok személyes fogyasztásának fokozására, amelyeknél egy főre kisebb bevétel esik, vagyis mindenekelőtt a többgyermekes családoknál; tovább a lakáskérdés megoldására és a lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások sokoldalú kiterjesztésére, minőségének megjavítására. Az anyagi termelés gyorsabb fejlesztésével Szlovákiában megszületnek a lakosság életszínvonala fokozatos kiegyenlítésének feltételei, ami az egyes területek gazdasági színvonala egyenlővé tételének egyik alapvető célja. E feladat teljesítésének biztosítéka a lakosság munkakezdeményezésének további növekedése, a fiatalság és a háztartásban élő asszonyok bekapcsolása a munkafolyamatba. A CSKP XI. kongresszusának igen jelentőségteljes intézkedése az a határozat, hogy 1970-ig lényegében meg kell oldani a lakáskérdést. E célból továbbra is támogatnunk kell az állami lakásépítés mellett a szövetkezeti és az egyéni házépítést. Itt az ideje, hogy véget vessünk a szántóföldeken való rendszertelen házépítésének, főleg a falvakon. A társadalmi fogyasztás egyes ágazataiban a fő probléma az álló alapok megfelelő juttatása, valamint a szolgálatok minőségének további megjavítása. Különösen igényes feladat az általános műveltséget adó iskolák ellátása szükséges tantermekkel, hógy a több műszakban való oktatást fokozatosan csökkenthessük. * Pártunk XI. kongresszusa újra hangsúlyozta és kiemelte a kultúrforradalom kérdéseit, mint a szocializmus építése befejezésének elválaszthatatlan tartozékát. A kultúrforradalom lenini elmélete — amint az általában ismeretes — ennek a folyamatnak két fő feladatát különbözteti meg: a kultúrforradalomnak az az eleső feladata — mondotta Lenin — hogy a kultúrát közel vigye a néphez; a kultúrforradalom második feladata a burzsoá ideológiák legyőzése, és a proletár befolyás, valamint a kommunista eszmék terjesztése a kulturális és nevelő tevékenység valamennyi formájában. Ami a kultúrforradalom első feladatát illeti, vagyis, hogy a kultúrát és a műveltséget közel hozzuk a néphez, ezt a feladatot az eddigi intézkedésekkel lényegében teljesítettük. A kultúrforradalom anyagi alapjainak kiszélesítésében tovább kell és tovább fogunk haladni. De már most hangsúlyozni kell a gazdasági és pártszervek azon kötelességét, hogy hatékonyabban és célszerűbben használják ki a már létező kulturális, népművelési és iskolai berendezéseket, valamint az állam által kulturális célokra rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket. Nem szívesen lennénk továbbra is tanúi annak, hogy az iskolaépítésre szánt milliós összegeket felhasználatlanul hagyják. A filmgyártásban is meg kell szüntetni a rossz gazdálkodást. A dolgok megjavítása teljesen a kezünkben van. A Megbízottak Testületét figyelmeztetni kell arra, vizsgálja felül az iskolaépítés fennálló előírásait, hogy az Iskola és Kultúrális ügyek Megbízotti Hivatala az állami építkezésekkeretében teljes mértékben érvényesítse az úgynevezett ,,Z"-akcióból szerzett tapasztalatokat, hogy szélesebb mértékben érvényesüljön a dolgozók kezdeményezése és hogy alkalmazza a polgárok önsegély-akcióit az iskolaépületek építésénél. A tényleg szocialista ember nevelésének a feladata társadalmunk új osztályösszetétele fejlődése szempontjából is előtérbe lép ma a kultúrforradalom második szakaszában, amelynek — mint ahogyan már említettem — az a feladata, hogy legyőzze a burzsoá nevelés és ideológia befolyását és kiszélesítse a mi kommunista eszméink hatását. A CSKP XI. kongresszusa az ideológiai és kultúrfronton fennálló feladatok elemzése során megállapította, hogy a kultúrforradalomnak Csehszlovákiában az általánosan érvényes alapelvek mellett — a Szovjetunióval és egyes más népi demokratikus állammal ellentétben — megvannak a maga sajátosságai is, amelyeket nemzeteink gazdasági, történelmi és kulturális fejlődésének feltételei váltottak ki. A csehszlovákiai kultúrforradalom sajátossága főleg abban rejlik, — amint azt a XI. kongresszus jellemezte —, hogy „a nagymértékben kifejlődött kapitalizmusnak hatása volt a lakosság aránylag magas kultúrszínvonalára, elsősorban a munkásosztály színvonalára. Ez a körülmény a munkánkat megkönnyítette. A háború előtti Csehszlovákia burzsoá demokráciája lehetővé tette azonban, hogy a burzsoá ideológiák mélyen befészkelődjenek az emberek tudatába, különösen a középrétegek sorában. Ez a körülmény a munkán-' kat megnehezíti. A kispolgári demokratizmustól a szocialista elvekhez való fordulat,amelyet nálunk ma mindennapi életében a lakosságnak eléggé számos rétege hajt végre — elsősorban a kispolgárság és az értelmiség jelentős része — rendkívül összetett. Még sok türelmes munka vár reánk..." Ebben a munkánkban azokból a pozíciókból kell kiindulni, amelyeket pártunk és munkásosztályunk a kultúra területén már a München előtti kapitalista köztársaságban kiépített. Nem lehet mellőzni azt a tényt, hogy a München előtti köztársaságban a cseh és a szlovák irodalomban, valamint művészetben minden nagy alkotás kapcsolatban állott a munkásosztály és kommunista pártunk harcával. Ebből annak a szükségessége következik, hogy a nagy proletár és nemzeti művészeknek, — mint S. K. Neumann, J. Wolker, I. Olbricht, Peter Jilemnický, Fraňo Kráľ, az olyan kritikusoknak, mint Július Fučík, Zdenék Nejedlý, Edo Urx és mások művei a dolgozók legszélesebb tömegének kezébe kerüljenek. Az ő műveikben öltöttek testet a kommunista párt kultúrpolitikájának alapelvei, amelyeket az új feltételek között tovább kell fejleszteni, belőlük kell kiindulni. Ez, természetesen nem jelent annyit, hogy a párt lemond a múlt minden kulturális és művészi örökségéről; de az a nézetünk, hogy manapság a múltnak éppen azon eszmei forrásait kell felhasználnunk, amelyek aktívan elősegíthetik a kultúrforradalom jelenlegi feladatainak teljesítését: E tekintetben a kapitalizmusban fennálló két kultúra lenini tételéből indulunk ki és azt a jelenlegi feltételek között érvényesítjük. Szlovákiában emellett még más, további különleges vonások is fennállanak, amelyeket látnunk kell és amelyekből ki kell indulnunk. Ezek mindenekelőtt abban rejlenek, hogy a tényleges, ipari, magas fejlettségű munkásosztály széles tömegméretben csak most, a felszabadulás utáni legutóbbi években születik meg. Szlovákia egészben vett elmaradottsága mellett a kapitalizmus ezenfelül még néhány gazdaságilag és kulturálisan teljesen visszamaradott kerületet hagyott ránk, különösen KeletSzlovákiában. Ehhez járul Szlovákiának múltbeli rendkívül bonyolult nemzetiségi és szociális fejlődése, amely a fokozott osztály- és nemzetiségi elnyomás feltételei között folyt le. (Folytatás a 4. oldalon.) UJ SZÖ 3 * 1958. július e