Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-30 / 209. szám, szerda

IA Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának felhívása A VILÁG DOLGOZÓIHOZ és szakszervezeti szövetségeihez A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága az arab országok szakszervezeti szövetségei képviselőinek részvételével rendezett kétnapos prágai tanácskozása után 92 millió tagja nevében üdvözölte a harcoló arabokat és felhívást fogadott el, melyben többek között ezt mondja: „Az Imperialista politika befolyása következtében keletkezett komoly helyzet maximális éberséget követel a dolgozó tömegektől és a szakszervezeti szövetségektől. A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága ezért felhívja a világ dolgozóit, hogy erősítsék meg akcióikat az imperialistáknak az arab országokra gyakorolt nyomása ellen és az amerikai és angol haderők haladéktalan távozásáért a Közel- és Közép-Keletről, mert ezzel elhárítják a pusztító háború veszedelmét. Ez a békéhez vezető üt. Világ dolgozó férfiai és asszonyai, minden ország szakszervezeti szövetségei! Fokozzátok a harcot az amerikai és angol Imperialisták közel- és közép-keleti cselszövései ellen! Egyesítsétek akaratotokat a béke meg#rzéséért folytatott harcban! Lépjetek fel egységesen és használjátok tel a legkülönfélébb és leghatékonyabb harci formákat országotok konkrét feltételei alapján arra, hogy meghátrálásra késztessétek az agresszorokat. Fejlesszétek minden szakszervezeti tömörUlés kezdeményezését az arab népeknek az amerikai és angol imperialisták általi agressziója és leigázása politikájával szembeni ellenállás megerősítésénél! Szilárdítsátok meg az arab államok népeinek harcával való szolidaritást nemzeti függetlenségükért és szociális haladásuk eléréséért! Követeljétek az amerikai-angol haderők visszavonását az összes arab országokból! Követeljétek kormányaitoknál, hogy Ismerjék el a fiatal Iraki Köztársaságot, ha még ezt addig nem tették és emeljék fel szavukat az amerikai-angol haderők Libanonból, Líbiából és Jordániából való haladéktalan visszahívásáért! Hívjátok fel az összes képviselőket és a hatalom szerveit, tegyenek lépéseket a csúcsértekezlet leggyorsabb összehívása érdekében és emeljék fel szavukat az öszszes népek által kívánt béketárgyalások megtartása ellen Irányuló bárminemű halogatás elítélésére. HÍREK © Antonín Novotný köztársasági elnök Stanislav Kohoušek mérnököt a Csehszlovák Köztársaság koreai nagykövetévé nevezte ki. Egyúttal Mikuláš Šurinát, a Csehszlovák Köztársaság eddigi koreai nagykövetét más feladatokkal való megbízásával kapcsolatban felmentette funkciójától. ® A brüsszeli világkiállításon rendezett Csehszlovák Nemzeti Napokon részt vevő csehszlovák kormányküldöttség hétfőn este visszaérkezett Prágába. ® Prágában hétfőn 10 napos nemzetközi szeminárium kezdődött az ifjúság szakneveléséről, amelyet a CSISZ Központi Bizottsága a Demokratikus Ifjúsági Világszövetséggel együtt rendez. A szeminárium munkáját a dolgozó ifjúság I. szakszervezeti világértekezlete alapján folytatja. 25 országból 55 küldött és vendég vesz részt rajta. A szeminárium feladata kicserélni a tapasztalatokat a különféle országok ifjúságának hivatásra való előkészítésével kapcsolatban. @ A magyar művészek csoportja, amely július 10. óta Szlovákiában vendégszerepel, hétfőn fellépett a bratisíavai Kultúra és Pihenés Parkjában. A magyar művészek szlovákiai művészkörútjukat ma fejezik be komáromi előadásukkal. ® A Nemzeti Front Központi Bizottsága tegnap a prágai International szállóban ünnepi ebédet adott a román küldöttség tiszteletére, mely részt vett Zvolenben az elesett román hősök emlékművének leleplezésén. ® A kambodzsai parlamenti küldöttség hétfőn este Brnóba érkezstt. Kedden a küldöttség tagjai megtekintették a kerület legnagyobb nehézgépipari üzemét, a Klement Gottwald Üzemet. ® Július 28-án megtartották Bratislavában a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnökségének ülését, amelyen a faipari üzemek új bérrendszere bevezetésének előkészületeivel foglalkoztak. © A bratisíavai kerület lakosai a meleg nyári napokban egyre gyakrabban keresnek fel fürdés és pihenés céljából a Duna, a Vág és a Morava folyók közelében levő olyan medencéket, amelyeket előbb kavics és homok kitermelésére használtak és később vízzel teltek meg. Emellett nem tudatosítják kellőképpen, hogy azok a helyek, amelyek nincsenek kijelölve fürdés céljára, veszélyesek mindenki, még a jó úszók számára is. Ez idén, amióta a lakosság a kedvező időjárást kihasználva fürödni jár a szabadba, a bratisíavai kerületben 19 személy — köztük 14 gyermek — vesztette életét, akik ilyen, nem fürdésre kijelölt helyeken fürödtek. Csehszlovákia és az NSZK kapcsolatainak rendezése elősegítené a kölcsönös bizalom helyreállítását V. Dávid külügyminiszter beszélgetése a bajor rádió képviselőjével fM Václav Dávid külügyminiszter ^ Interjút adott Dr. Dietrich Bartensnek, a bajor rádió képvise^ Iőjének. Beszélgetésüket a csehül szlovák és bajor rádió szombayJ/ ton, július 26-án közvetítette. Dr. Dietrich Bartens, a bajor rádió képviselője bevezetőül kérdésében említést tett arról a levélről, melyet Viliam Široký miniszterelnök nemrégen Adenauer szövetségi kancellárhoz intézett és amely javaslatot tartalmazott Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak felvételére. Dr. Bartens ezzel kapcsolatban megkérdezte, milyen motívumok vezérelték V. Široký miniszterelnököt e javaslat megtételében, továbbá milyen közös érdekeik vannak a két országnak, hogyan mélyíthetnék el politikai, gazdasági és kulturális téren a kölcsönös kapcsolatok felvételét és milyen eredménnyel járna ez V. Dávid miniszter nézete szerint. „Ügy vélem, hogy az NSZK és a Csehszlovák Köztársaság kapcsolatai rendezésének kérdése közvetlenül érinti a két ország népének érdekeit, — válaszolta Václav Dávid külügyminiszter. A második világháború óta eltelt 13 év során országaink nem | tartottak fenn egymás között normálist i kapcsolatokat. Ez nem szolgálja jó| szomszédi kapcsolataink megteremté; sét. Ellenkezőleg, Csehszlovákia és az : NSZK kapcsolatainak rendezése elő! segítené a kölcsönös bizalom helyre! állítását és pozitív lépést jelentene az európai feszültség enyhítésére. Ezek i a célok vezérelték a csehszlovák : kormányt a kapcsolatok rendezésére a szövetségi kormánynak tett ajánlatában. Az a nézetünk, hogy nincs olyan probléma köztünk és az NSZK között, amely gátolhatná a kapcsolatok ren1 dezését. Elvégre az utóbbi időben az NSZK egyes politikai tényezői is egyre gyakrabban tesznek ilyen kijelentéseket. Jóbaráti kapcsolataink az NDK-val, "suDán azt bizonyítják, hogy részünkről nem nyilvánul meg elfogultság, sem gyűlölet a német néppel szemben, mellyel békében és barátságban óhajtunk élni. A diplomáciai kapcsolatok felvétele' minden téren megteremtené Csehszlovákia és az NSZK kapcsolatainak normális kialakulását. A kereskedelem, a kultúra, a sport, stb. terén az élet maga a tényleges kapcsolatoknak már egész sorát kikényszerítette. Fogyatékosságuk azonban mindenekelőtt alkalomszerű jellegük. A rendes diplomáciai kapcsolatok fennállása mindenekelőtt lehetővé tenné a két ország gazdasági kapcsolatainak szilárd alapokra helyezését, ami kétségtelenül mindkét fél javát szolgálná. A közlekedési kapcsolatok terén lehetőség nyílna az országaink közötti rendszeres repülőjárat bevezetésére. Bizonyára mindkét fél számára előnyös lenne a kulturális, tudomá!nyos és műszaki kapcsolatok kibővítése. A diplomáciai kapcsolatok felvétele végeredményben a konzuláris és vízumkérdések módosítását is lehetővé ten. né. összefoglalva: a teljes diplomáciai kapcsolatok felvétele a kölcsönös jóakarat feltételei mellett megteremtené a kereskedelmi, kulturális és egyéb kapcsolatok további kibontakozódásának feltételeit. Mindkét fél számára előnyös lenne és megfelelne az európai békés egymás mellett élés érdekének. Reméljük ezért, hogy a nyugatnémet közélet nagy részéhez hasonlóan az NSZK hivatalos helyei is ugyanolyan megértéssel fogadják a csehszlovák kezdeményezést." „Bizonyára ismeri, Miniszter úr, Bonn kissé várakozó magatartását, főként azt. az álláspontját, hogy egyetlen olyan állammal sem vesz fel kapcsolatokat, amely kapcsolatok tart fenn az NDK-val" — mondotta a továbbiakban a bajor rádió képviselője. „Miként képzeli el a nehézség megoldását ?" „E kérdéshez — válaszolt V. Dávid elvtárs — nagyon röviden csak enynyit akarok hozzáfűzni: — A csehszlovák javaslat egyes bonni kommentátorai panaszkodnak, hogy a csehszlovák miniszterelnök levele nem hallgat olyan tényekről, melyek komolyan nyugtalanítják Csehszlovákia kormányát és népét és a fokozódó európai feszültség egyik forrását képezik — válaszolta V. Dávid miniszter. Főként az NSZK atomfelfegyverzéséről és a területéről irányított revansista propagandáról van szó. Pedig jól ismerik a csehszlovák kormánynak e kérdés sekkel kapcsolatban elfoglalt álláspontját és bizonyára furcsa lenne, ha az NSZK-val való kapcsolataink rendezésére tett javaslattal kapcsolatban megkerülnénk ezeket a kérdéseket és ezzel helytelen elképzeléseket szülnénk a nyugatnémet közéletben álláspontjainkról. Ellenkezőleg, az a nézetünk, hogy éppen a fokozódó feszültségre való tekintettel rendeznünk kell kapcsolatainkat és lépést kell tennünk e feszültség enyhítésére. Meggyőződésem, hogy semmilyen huzavona nem szolgálhatja a két ország érdekeit és az európai béke ügyét." A Csehszlovákia és az NDK kapcso* latainak kérdését illetően, véleményem szerint az NSZK-ban is egyre szemmelláthatóbban kitűnik, hogy az ,é£ álláspont, melyből kifolyólag nern akarnak kapcsolatba lépni egyetlen olyan állammal sem, amely kapcsolatot tart fenn az NDK-val, nem felel meg az NSZK érdekelnek. Nem a mi dolgunk, hogy ebben a? ügyben tanácsot adjunk a szövetségi kormánynak. Mégis hisszük, hogy vé^ gül győzni fog a valóság iránti érzék és az a nézet, hogy a valóság figyelemén kívül hagyása nem vezethet po*zitív eredményekre a nemzetközi kapcsolatokban." A további kérdés így hangzott: ,,Mi, niszter úr, közös bajor-cseh határok; ma a Csehszlovák Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti határok léteznek. Ezek a határok úgyszólván- ezer éve változás nélkül léteznek Európában. Víziútvonalaik, e Labe, az Odra-Duna csatorna tervezete mind Hamburgban, mind DélNémetországban közös gazdasági érdekeket érintenek. Lát-e itt lehetőséget a kapcsolatok megjavítására?" „Teljesen egyetértek azzal, hogy e bajor-csehszlovák határok mindkét részén a népnek legfőbb érdeke a jószomszédság és a békés egymás mellett élés. Az NSZK és Csehszlovákia kapcsolatainak rendezése kétségtelenül Bajorország javára is szolgálna. Ugyanez vonatkozik az ön által említett víziútvonalak kérdésére is. A kapcsolatok rendezése itt is lehetőségeket teremtene az együttműködés fejlesztésére" — válaszolta Dávid miniszter. Lassan már egy hónapja lesz, hogy életbeléptették a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság irányításával kapcsolatos új szervezési intézkedéseket. Ezek bevezetése óta eltelt időszak még nem hozhatott nagy változásokat, mégis azt mondhatjuk, eredményes fordulat állott be a nemzeti bizottságok munkájában. Tapasztaljuk ezt a bratisíavai kerület példáján is. Július folyamán ülésezett a kerületi nemzeti bizottság és megtartották üléseiket a járási nemzeti bizottságok is, melyeken nemcsak jóváhagyták az új szervezési intézkedések alapján a tanácsok s az egyes szakosztályok összetételében foganatosított változásokat, hanem eddigi tevékenységük értékelésével, a hibák feltárásával megvetették a jobb munka alapját. Erre igen nagy szüksége van a kerület nemzeti bizottságainak, különösen a mezőgazdaság, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztése terén. OKULTAK A HIBÄKBÔL A XI. pártkongresszuson kitűzött mezőgazdasági távlati tervek megvalósíthatók. Ezt mondják a galántai járásban is, ahol a falvak szövetkezetesítésében már elérték a 93 százalékot, s 1965-ig az állattenyésztés fokozásával, a gépi eszközök teljes kihasználásával könnyű szerrel elérhetik gabonából a 40 mázsás átlagos hektárhozamot. De hogy ezt elérhessék már most világosan látják, hogy a JNB mezőgazdasági osztálya dolgozóinak a szervező munkán kívül szélesebbkörű politikai tevékenységet kell kifejteniök, hogy többé ne fordulhassanak elő a szövetkezetek termelési pénzügyi terveinek összeállításában olyan adminisztratív intézkedések, mint pl. az, hogy egyes szövetkezeteknél több gabonát terveztek be, mint amennyit a föld elbír, vagy pedig, hogy kisebb szövetkezetnél nagyobb állami, szabad beszolgáltatást tettek várhatóvá, mint a nagyobb szövetkezetnél, hogy így növelhessék a munkaegység árát, ahelyett, hogy alaposan megmagyarázták volna a szövetkezeteseknek, hogy a munka jobb szervezésével, a normák rendezésével — s nem adminisztratív intézkedésekkel — biztosítsák a nagyobb értékű munkaegység elérését. A nemzeti bizottságok munkájának átszervezése meghozza a maga gyümölcsét a galántai Tapasztalatok a nemzeti bizottságok munkájából Tanácskozzunk többet a néppel járásban is, mert a kommunisták kezdeményezésére a JNB mezőgazdasági osztályának dolgozói a szövetkezetek munkaterveinek összeállítását nem az íróasztal mellől intézik, hanem a helyszínen fogják megtárgyalni s a tervezésben előforduló hibákat is ott küszöbölik ki. A galántai járásban okultak a hibákbői, jobb s eredményesebb munkára törekszenek a kongresszusi határozatok teljesítése érdekében. De nincs így minden járásban. AZ ÖNELÉGÜLTSÉG A HALADÁS KERÉKKÖTŐJE A Bratislava! Kerületi Nemzeti Bizottság legutóbbi ülésén joggal bírálták a Trnavai Járási Nemzeti Bizottságot. Más járások, kerületek okulására meg kell mondanunk, hogy miért. A tanács egyes tagjai túlságosan „függetlennek" érezték magukat s a döntések hozatalánál nem a járás, hanem a falujuk érdekét tartották a legfontosabbnak — ezért saját szövetkezetük javára, más szövetkezetek rovására, azok helyi adottságait figyelmen kívül hagyva hagyták jóvá a községek termelési és beadási kötelezettségeinek tervezetét. Az ilyen eljárás nem segíti elő a járás mezőgazdasági termelésének növelését, csak gátolhatja. A szövetkezetesítés és a beadási kötelezettségek teljesítése terén a legjobbak közé tartozó galántai járástól tanulhatna a közeli, a mezőgazdaság fejlesztése terén a kerületben az utolsók között lévő Bratlslava-vidék Járási Nemzeti Bizottsága, melyet egyes részlegsikerek elérése önelégültségbe vitt. Elhanyagolták a mezőgazdasági termelés általános fejlesztését. Hasonló eset tapasztalható a Plešťany-í Járási Nemzeti Bizottságon is, ahol megelégedtek az EFSZ-ek alakításában 1957-ben elért eredményekkel, s ahelyett, hogy a JNB tagjai, funkcionáriusai és dolgozói személyesen vennének részt a helyi nemzeti bizottságok s a földmüvesszövetkezetek gyűlésein, s a helyszínen oldanák meg az új szövetkezetek problémáit, filozofálni kezdtek, az álla! tok összpontosításával kapcsolatban külön1 féle teóriákat találtak ki, s az eredI mény: nem összpontosították a szövetkezetek állatállományát. FORDÍTSUNK NAGYOBB FIGYELMET A SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSÉRE A lakosság joggal várja az új szervezési intézkedések bevezetésétol, hogy a nemzeti bizottság hatáskörébe tartozó üzemek, gazdaságok hatékonyabb irányításával nemcsak, hogy bővíteni fogják a lakosságnak nyújtott szolgálatokat, hanem minőségileg is jobbá és olcsóbbá teszik őket. A bratisíavai kerületben a jelenlegi helyzet az, hogy a múlt évivel szemben ezen a téren hanyatlás állott be. Ebben az évben mostanáig koronaértékben kevesebb szolgálatot nyújtottak a lakosságnak, mint tavaly. Kerületi méretben a szolgáltatásokat nyújtó üzemek nem teljesítik tervüket. Ez elsősorban is a járási nemzeti bizottságok hibája, mert a szolgáltatásokat biztosító ez évi terveiket sokkal alacsonyabban szabták meg az 1957-ben elért eredményekkel szemben. A járási nemzeti bizottságok vállalatai nem törődnek eléggé a karbantartómunkacsoportok kiegészítésével, a karbantartóknak más rokonszakmákra való' átképzésével; gyakran sok pénzt és anyagi eszközt használnak fel a nem engedélyezett és tervezetlleg elő nem készített akciók végrehajtására, s a funkcionáriusok, vezetők az objektív nehézségekre hivatkozva belenyugszanak a tervfeladatok nemteljesítésébe. Egyidőben ilyen volt a helyzet a galántai kommunális vállalatnál is. De a járási funkcionáriusok ebbe nem nyugodtak bele, új vezetőket állítottak a vállalat élére, akik harcoltak a hibák ellen, s az eredmény: első helyen állnak a kerületben, teljesítik feladataikat. Kerületi méretben a szolgáltatások nyújtását más hibák is befolyásolják. A nemzeti bizottságok nem használjak ki eléggé a pótköltségvetéseket a szolgáltatások fejlesztésére. Ezen a téren gyakran még az előírásokat sem veszik figyelembe. A szenei JNB pótköltségvetésének jóváhagyását pl. azért vették le a KNB ülésének napirendjéről, mert abban egyáltalán nem törődtek a szolgáltatások fejlesztésével és kibővítésével. A falvakon létesített nagyszámú szolgáltatási üzemben sincs minden rendben. A helyi nemzeti bizottságok nem ellenőrzik eléggé azok munkáját, s a legjobban az érdekli | őket, hogy minél nagyobb legyen az | üzemek bevétele s így nem harcolnak köI vetkezetesen a spekuláció és az árdrágíS tások ellen. Az új szervezési intézkedések alapján a kerületi és a járási nemzeti bizottsá1 gok mellett újonnan létesített ellenőrző osztályoknak s a pénzügyi osztályoknak sok munkájuk lesz, hogy minden helyi gazdálkodási üzemben következetesebb ellenőrzéssel biztosítsák a hatékonyság, a szolgáltatások fejlesztése elvének betartását. A SIKER „TITKA": AZ AKTIVITÄS Tizennégyezer ember egy kerületben még a hegyek elmozdítására is képes. Ilyen nagy sereget alkotnak a bratisíavai kerületben a nemzeti bizottságok, az állandó albizottságok, utcai bizottságok és a nőbizottságok tagjai, valamint az aktivisták. S ha ehhez hozzászámítjuk még a nemzeti bizottságok dolgozóit, - sokkal nagyobb eredmények elérésére lennének képesek, ha minden választókerületben eleven, állandó kapcsolatot létesítenének a választókkal, akiknek nemcsak a tanácsát, véleményét hallgatnák meg egyes kérdések megoldására vonatkozóan, hanem bevonnák őket a megoldás teljesítésébe is. A nemzeti bizottságok ülései több járásban nem töltik be hivatásukat, mint a nagymegyeri, dunaszerdahelyi, myjavai, piešťanyi járási nemzeti bizottságoknál, ahol még nem ismerték fel, hogy nem elég csupán formailag jól előkészíteni az ülés napirendjét, hanem több gondot kell fordítaniok a megtárgyalásra kerülő kérdések tartalmi összetételére, s a határozatokat úgy kidolgozni, hogy azok teljesítésében érdekeltté tegyék a lakosságot is, akiktől a legjobban függ azok valóra váltása. A Galántai Járási Nemzeti Bizottságon úgy érték el az ülések színvonalának emelését, hogy a tagok már tíz nappal az ülés előtt kézhez kapják az ülés anyagát s választókörzetükben a helyi nemzeti bizottsággal és a lakossággal együtt áttanulmányozzák s már gyakorivá vált náluk, hogy ajz üléseken így kezdik felszólalásaikat: „Választóim ezt és ezt javasolják ..." Ez nagy előrehaladás. A JNB javuló munkájának köszönhető, hogy már nem tartozik ritkaságszámba az sem, hogy az egyes helyi nemzeti bizottságok ülésein nemcsak a tagok, meghívott szakemberek vesznek részt, hanem szép számban megjelennek a választók is s hozzászólnak egyes kérdésekhez, és örömmel segítenek a nemzeti bizottságra háruló feladatok teljesítésében. Ez a választókkal való jó kapcsolat eredménye. Ahoü pedig ez nincs meg, ott elhanyagolják a legfontosabb kérdések megtárgyalását és nem érnek el lényeges fejlődést a községek gazdasági ét kulturális építésében. Az üléseket sokszor azonban hiába készítik elő alaposan és gyakran kárba vész a különféle albizottságok eredményes munkája is, ha a nemzeti bizottságok tagjai nem tanácskoznak a néppel, nem tartják meg rendszeresen a választók gyűléseit A bratisíavai KNB tagjainak pl. eléggé szoros kapcsolatuk van a választókkal saját falujukban, de ezt választókörzetük többi községében elhanyagolják. A járási és a helyi nemzeti bizottságok tagjai seíh szervezik rendszeresen a gyűléseket a választókörzetekben, s nem használják ki azt az alkalmat sem, hogy munkahelyeiken, a szakszervezetek vagy a szövntkezetek tagsági gyűlésein fellépjenek s ott tájékoztassák a dolgozókat. a nemzeti bizottság munkájáról; s mennyivel szebb eredményeket érhetnének el, ha a lakosság még nagyobb számban kapcsolódna be a közös ügyek intézésébe. Mozgósítani, szervezni kell a yálasztókat. Erre figyelmeztetnek bennünket a XI. pártkongresszus beszámolójában elhangzott szavak: „A párt a dolgozók legszélesebb tömegeivel tárgyalja meg államunk és gazdaságunk alapvető kérdéseit, ám a nemzeti bizottságok keveset tanácskoznak a néppel, még mindig nem elég kielégítően terjesztik megítélés és megoldás végett választóik elé tevékenységük különféle problémáit. Legyen szabály, hogy a nemzeti bizottságok pl. költségvetéseiket, a községépítés problémáit, a mezőgazdasági termelés terveit, a lakáskér; dés megoldását stb. a választók elé terjesszék..." j Ezek a figyelmeztető szavak nemcsak a bratisíavai, hanem minden kerület nemzeti bizottságaihoz szólnak, mert csak a nemzeti bizottságoknak a néppel való összeforrottsága, a kérdések közös megoldása hozhatja meg a hibák teljes kiküszöbölését, biztosíthatja minden község fejlődését és a helyi és országos érdekből kifolyó feladatok teljesítését. 1 (Pb) •ŐJ SZÖ 2 * 1858. július 30.