Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-30 / 209. szám, szerda

A TASZSZ hírmagyarázó ja N. Sz. Hruscsov üzenetének nyugati visszhang Moszkva (TASZSZ) — A TASZSZ szemleírója a következőkről számol be: A Fehér Ház július 28-án kijelen­tette, hogy N. Sz. Hruscsovnak D. Eisenhower elnökhöz ugyanaznap in­tézett üzenetét mindaddig nem kom­mentálják, amíg az elnök nem kapja meg ezen okmány szövegét. Ez termé­szetesen helyes. Hogy választ adhas­sanak az üzenetre, előbb azt figyelme­sen át kell olvasni. Vannak azonban olyan „hírmagyarázók", akik olyasmit kommentálnak, ami az okmányban nincs benne, nem pedig azt, ami ben­ne megvan. Sculeynek, az Associated Press washingtoni tudósítójának köz­lése szerint „tekintélyes hivatalos té­nyezők" például kijelentették, hogy Hruscsov nyilvánvalóan elutasítja Eisenhower azon sürgős követelését, "^gy a csúcsértekezletet a Biztonsági Tanács keretében tartsák meg. Hason­lóképpen ír Bruce Man, az UP tu­dósítója, aki bizonyos „ENSZ-beli diplomatákra" hivatkozva azt állítja, hogy Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke legutóbbi üzenetében „nyilvánvalóan elvetette a csúcsértekezlet gondolatát a Bizton­sági Tanács keretében." Ezek a kommentátorok a kérdést íejetetejére állítják, összebogozzák a legvilágosabb kérdést is. Hogy erről meggyőződhessünk, nézzük meg a té­nyeket. A tények a következők: a szovjet kormány július 19-én tekin­tettel a fenyegető helyzetre, amikor arról a kérdésről kell határozni há­ború lesz-e vagy béke, azt javasolta, azonnal üljön össze a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és India kormányfőinek értekezlete az ENSZ főtitkárának részvételével, hogy haladéktalanul intézkedéseket tegyen a háborús konfliktus felszámolására. Három nappal később július 22-én, az USA és Nagy-Britannia beleegyez- | tek a kormányfők értekezletének a Biztonsági Tanács keretében való ösz­szehívásába. Ez pozitív állásfoglalás volt, amely egyengette a kormányfők értekezleté­hez vezető utat A Szovjetunió azon­nal elfogadta a Biztonsági Tanács külön ülésének haladéktalan összehí­vására vonatkozó javaslatot, amely ülésen a kormányfők is részt vennének, mert H. Macmillan egyenesen kije­lentette, hogy ezen az értekezleten semmiféle határozati javaslatokat nem terjesztenek elő, hogy a Biztonsági Tanács munkája ne korlátozódjon arra, hogy szavazással erősítsen meg külön­böző nézeteket, ahelyett, hogy meg­állapodást érjen el. A nyugati hatalmak kormányfőinek a Szovjetunió kormányával folytatott levelezését teljes terjedelmében kö­zölték a Szovjetunióban és Nyugaton és mindenki, aki olvasni tud, jól lát­hatta, mi történik. És erre mi kö­vetkezett: mihelyt a Szovjetunió bele­egyezett az USA és Nagy-Britannia azon javaslatába, hívják össze a Biz­tonsági Tanács külön ülését a kor­mányfők részvételével, mind Eisenho­wer elnök, mind Macmillan minisz­terelnök meglepő sietséggel lemon­dottak július 22-én elfoglalt állás­pontjukról és nyíltan olyan állást foglaltak el, hogy meghiúsítsák az öthatalom kormányfői lehető leggyor­sabb találkozásáról a már elért meg­állapodást. Ezen összejövetel helyett azt javasolják, hogy terjesszék a kö­zel-keleti helyzet kérdését a Bizton­sági Tanács rendes ülése elé, ahol gépies többség segítségével már meg­hiúsították a katonai konfliktus fel­számolására irányuló minden pozitív megoldás lehetőségét. Megerősítést nyertek több előrelátó nyugati meg­figyelő kijelentései, akik felhívták a figyelmet arra, hogy az USA és Nagy­Britannia július 22-i pozitív álláspontja csupán mannőverezés, mert arra szá­mítottak, hogy a Szovjetunió eluta­sítja a kormányfők értekezletének a Biztonsági Tanács keretében való ösz­szehívására tett javaslatot. És valóban amint a Szovjetunió ezt a javaslatot elfogadta, az USA és Nagy-Britannia 180 fokra elfordultak és a kormány­fők értekezlete ellenzőiként a Közel­Keleten fellobbanó tűz eloltására ha­ladéktalan szükséges intézkedések gátlóiként léptek fel. Ezek a tények. Carelson, az Asso­ciated Press tudósítójának közlése szerint „egy felelős nyugati diploma­ta" kijelentette, hogy a Szovjetunió július 28-i üzenetével állítólag zajo­san becsapta az ajtót; ez természe­tesen a legnagyobb hazugság, amely­lyel elferdítik Nyugaton a Szovjetunió álláspontját, Annak a „felelős nyu­gati diplomatának" csupán egyetlen­egyet lehetne ajánlani, olvassa el mi van N. Sz. Hruscsov július 28-1 üze­netében. Szó szerint ez: „A szovjet kormány tekintettel a közel- és kö­zép-keleti rendkívüli feszült helyzet­re továbbra is úgy véli, hogy hala­déktalanul össze kell hívni, a Szov­jetunió, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és India kormányfői­nek értekezletét az ENSZ főtitkárá­nak részvételével. A francia minisz­terelnök előnyben részesíti azt az ál­láspontot, hogy ezt az értekezletet Európában tartsák. A Szovjetunió kormánya támogat­ja ezt a javaslatot. Nem tesz ellen­vetést a New-York-i összejövetellel szemben. Egyetért az ülés megtartá­sával Genfben, Bécsben, Párizsban, vagy bárhol más helyen, amely a többi résztvevő számára elfogadható. Egy azonban világos, az idő sürget, cselekedni kell. A világ ma az USA­tól és Nagy-Britanniától nem to­vábbi manőverezést, nem kifogásokat, hanem világos választ vár arra a kérdésre, mikor lesznek hajlandók részt venni a csúcsértekezleten." A világ népei tiltakoznak mr/iy^' ftÉÉrtlf^ ÍÍM. í • ppm m • ' W - V m- v. * r- r i SI mW» Jkt t$é r J <, K* f ' - * 4 » v. > % " % * ** % 0 iff %IM m . J J ISp^ ľ r-Ci* " ^Ivf * ti. i . " V ||i * % % .< i ? --> "Í.&.. 1 i, ? v*', * D 4kfc. ' i f ** . i. C A FRANCIA KÖZVÉLEMÉNYT is felháborította a libanoni, és^ jordániai amerikai és angol katonai intervenció. A párizsi dolgozók ezrei'gyülekeztek a Téli-stadionban, hogy meghallgassák J. Duclosnak, Franciaország Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága titkárának a középkeleti lielyzetről és a francia népnek az október 5-i népszavazásra való előkészületeiről szóló beszámolóját. A párizsi dolgozók összejövetele hatalmas békemanifesztáciô volt az erőpolitika ellen. Képünkön: a párizsi dolgozók gyűlése. (UFP felvétele) A DEMOKRATIKUS BERLIN dolgo­zói az északi pályaudvar épülete előtt tartott hatalmas manifesztáción elítél­ték a középkeleti amerikai-angol ka­tonai beavatkozás politikáját. A nép­gyűlés résztvevői határozatot fogadtak el, amely követeli az intervenciós had­erők visszahívását és a csúcsértekezlet azonnali összehívását. (Zentralbild felvétele) Hírek a Közel-Keletről Iraki egységek átvették a Habbaniji angol katonai támaszpontot Bagdad (ČTK) — A Reuter hírügynökség július 29-i tudósítása szerint az Iraki Köztársaság katonai csapatai átvették a habbaniji angol légitámaszpontot, amely Bagdadtól mintegy 100 kilométernyi tá­volságra van nyugatra. Az 1955. évi an­gol-iraki egyezmény alapján Nagy-Britan­niának Irakban három katonai légitámasz­pontja volt, amelyek közül a habbaniji támaszpont a legnagyobb. Az 1400 főt számláló angol támasz­pont helyörségét, a katonák családtag­jait és a Franciaországból és Nyugat­Németországból a közelmúltban a tá­maszpontra áthelyezett 43 amerikai piló­tát internálták. A repülőteret iraki egy­ségek szállták meg, amelyek egyelőre lefoglalták a Hunter és Vampire típusú angol reaktív repülőgépeket és több Sab­re típusú amerikai repülőgépet. A repülőtér megszállása után az angol helyőrség és amerikai repülők internálása erőszak alkalmazása nélkül folyt le. Az iraki kormány a másik két angol katonai támaszponton előreláthatólag hasonló in­tézkedést foganatosít. Á* moszkvai Pravda interjúja az iraki miniszterelnökkel Moszkva (ČTK) - Abdel Karim Kaszim, az Iraki Köztársaság mi­niszterelnöke a moszkvai Pravda tudósítójának több kérdésére vá­laszolt. „Kormányunk politikájának fő cél­ja emelni a nép életszínvonalát és biztosítani fejlődését. Megszüntetni a monarchista alkotmányt és életbe léptetni az új ideiglenes alkotmányt. Ez az első lépések egyike az iraki nép szabadságához vezető úton" — mondotta a miniszterelnök. A külpolitika tekintetében Kaszim a többi között ezeket mondotta: Mit sem tesz, hogy a nyugati hatalmak nem ismertek el bennünket. Szilárdan elhatároztuk, hogy köztársaságunkat az utolsó emberig, az utolsó csepp vérig védelmezzük. Nincsenek támadó szándékaink és tiszteletben tartjuk más országok rendszerét. Meg va­gyunk győződve arról, hogy vala­mennyi nemzet végül is elismeri a forradalmat, amelynek győzelmét az iraki nép megünnepelte. A szocialista országok irányában a legbarátságo­sabb érzelmekkel viseltetünk'' - je­lentette ki Irak miniszterelnöke, noke. Sehab tábornokot jelölik Libanon elnöki tisztségére Beirut (ČTK) - A Reuter hírügy­nökség jelentése szerint Faud Sehab tábornokot, a libanoni hadsereg fő­parancsnokát jelölték hivatalosan az elnöki tisztségre. Az elnökválasztást július 31-re tűzték ki. Sehab tábornok a kormány híveinek és az ellenzéki politikusoknak bizal­mát élvezi és a jelenlegi libanoni válságban semleges álláspontra he­lyezkedik. Irak legnagyobb nemzeti kisebbsége teljes mértékben támogatja a kormányt Bagdad (ČTK) — A bagdadi rádiő jelentése szerint az Iraki Köztársa­ság alkotmányának kihirdetéséhez a kurdok több küldöttsége fejezte ki jókívánatait a Legfelsőbb Tanácsnak és a kormány képviselőinek. Libanonban folynak a harcok Beirut (ČTK) — Három nappal az új elnök választása előtt Libanonban éles harcok folynak Samun csapatai és az ellenzéki erők egységei között. A szabad Libanon hangjának jelenté­se szerint Basta beiruti városnegyed­ben nagyobb harc folyt. A harc kiter­jedt más városnegyedekre is. Zavar­ta északlibanoni városban is heves csaták folynak. Az Annur lap jelentése szerint két katona, akik a kormánycsapatoktól a népi egységekhez pártoltak át, nem tudták, hogy kihirdették az Iraki Köztársaság alkotmányát. Kijelentet­ték, hogy feletteseik betiltották a rádió hallgatását. Az AP hírügynökség beiruti tudó­sítója közli, hogy Szaeb Szalam, a libanoni ellenzék egyik vezére élesen kikelt az amerikai intervenciós erők libanoni jelenléte ellen. Kínában az imperialisták és Csankajsekék ellen már 164 miílió ember tüntetett Peking (ČTK) — A Kínai Népköztár­saságban a legutóbbi tíz nap folyamán már mintegy 160 millió lakos vett részt a közel- és közép-keleti amerikai és angol agresszió elleni hatalmas tünteté­seken. Az imperialisták agressziója elleni tün­tetésekkel egyidejűleg demonstrációk vol­tak a Csankajsek-kllkk provokációi ellen. A kuomintangi kormány ugyanis a közép­keleti amerikai agresszió megkezdése után Tajvan szigetén katonai készültséget rendelt el, utasította a csankajseki légi­erők parancsnokságát, hogy végezzenek provokációs átrepüléseket a Kínai Népköz­társaság felett s dobáljanak röplapokat a2 országban. Ezenkívül hadgyakorlatot tar­tottak Macu szigetén, a kínai szárazföld tőszomszédságában. HtetfUi r VWMTSSSMSrSMWSSS', 1 A SZOVJET tudomá- gozták be a most folyó nyos szervezetek közöl- atomrobbantási soroz i­ték, hogy ez év áprilisa tot, hogy az világszen­őta az Amerikai Egye- záció lesz, mert ott ki­sült Államok a csendes- próbálják az amerikai óceáni Marsall szigetek fából vaskarikát, az környékén már több úgynevezett „tiszta mint harminckét atom- atombombát". Persze ez robbantást hajtott végre. cs ak a nyugtalankodó Az adatok szerint gyak T és tiltakozó közvéle­ran egyetlen nap két mény félrevezetésére atombomba is robban, szolgál, hiszen egymást halálos rádióaktív ré- érik a jelentések arról, szecskékkel fertőzi meg hogy a Csendes-óceán a levegőt, a tengert, vidékén veszedelmesen amely beláthatatlan fokozódik a rádióaktivi­szenvedést jkozhat sok- t^s. A nagy hírveréssel százezer embernek. Fu- leharangozott „tiszta dzsijama japán külügy- atombomba" robbantá­miniszter be jelöltette, sá ra, hogy nagyobb le­hogy az USA által beje- gyen a piopag'anda sza­lentett veszélyes öve- v ahihetősége, külföldi zettöl 1300 kilométer- megfigyelőket is meg­nyire is olyan veszedel- hívtak, de azok Ieluta­mes rádióaktív sugár- sították „a megtiszte­zást észleltek, hogy két 1 0 figyelmet" és még tudományos kísérlete- f z. « szerencse, mert , . ..... , .. közben a meghívást ket vegzo ia Pan ha]ó- visszavontá k, ü q v y lá t. nak menekulme kellett szik a i tiszta at 0mbom­!j a helyszínről. Pedig az ba" túl szennyesen sült • amerikaiak úgy haran- el. ! A világ népei tilta- > koznak az atomfegyver- ^ kísérletek ellen, mert a § tudósok szerint káros ^ következményei vannak fc az emberiségre. A Szov- i jetunió, hogy a világon § senkinek se ártson, egy- ^ oldalúan beszüntette a ^ kísérleteket. Az VSA ä azonban önkényesen i egymás után robbantja ^ a legártalmasabb és leg- § nagyobb erejű atom- ^ bombákat és akárcsak a i közeikeleti beavatkozás- $ nál nem veszi figyelembe \ a közvélemény követeié- § seit, egyre erősödő tün- ^ tetését. Pedig a történelemből ^ jól tudjuk, hogy a be- § képzelt, öntelt, túlságo­san magabiztos hence­gők, a közvélemény hangjának ignorálói előbb-utóbb megütik a bokájukat, és megtanul­ják becsülni a népek ér­dekeit, tiltakozó szavát. Az USA-ra sem vár más AOMORI japán városban július 28-án békemenet kezdődött. Hasonló felvonulást tartanak a hirosimaiak és a nagaszakiak is. A három felvonulás részvevői Tokióban az atomfegyver-kísérletek beszüntetését követelő IV. nemzetközi értekezlet meg­nyitásán találkoznak. (ČTK) A KÍNAI Népköztársaság délkeleti part­vidékén Svätou város felett július 29-én légiharcban két csankajseki repülőgépet lelőttek. (ČTK) COUVE DE MURVILLE francia külügy­miniszter július 29-én Bonnba érkezett, hogy Adenauer kancellárral és von Bren­tano külügyminiszterrel a közelkeleti an­gol-amerikai intervencióról és a csúcsér­tekezlet összehívásáról tárgyaljon. (ČTK) CEARA brazíliai államban mintegy 20 kilométernyi magasságban hatalmas rob­banás történt. Á Francé Presse hírügy­nökség Rio de Janeiro-i tudósítójának je­lentése szerint valószínűleg amerikai irá­nyítható lövedék felrobbantásáról van szó, amelyet a Caneveral fokon lőttek ki. (ČTK) ARGENTÍNÁBAN e napokban az árvíz­veszedelem tragikus következményekkel járt. Quilmes városában 60 személy vízbe fult, 300 eltűnt és 25 megsérült. (ČTK) ALGÉRIÁBAN a francia parancsnokság jelentése szerint a legutóbbi héten 479 algériai szabadságharcos életét vesztette és 164 fogságba került. A francia légi­erők ugyanazon időben 2576 légiutat tet­tek meg. (ČTK) A NYUGAT-NÉMETORSZÁGI fémipari dolgozók szakszervezetének remseheidi helyi funkcionáriusai a szakszervezet V. kongresszusával kapcsolatos javaslatukban követelik, hogy a Bundeswehr atomfel­fegyverzése ellen általános sztrájkot al­kalmazzanak. Javaslat az ázsiai és afrikai országok érte ez etére Beirut (ČTK) - Az AFP hírügy­nökség beiruti tudósítójának közlése szerint Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke javasolta, hívják össze mielőbb az ázsiai és afrikai országok értekezle­tét. Az összejövetelen megtárgyalnák a középkeleti visszás helyzetet. Egyúttal kijelölnék „a második bandungi értekezlet" összehívásának időpontját. Egyelőre azt javasolják, hogy ezt a második értekezletet ne Bandungban, hanem Kairóban tartsák meg. _ Merénylet a libanoni miniszterelnök ellen Beirut, (ČTK) - A Reuter hír­ügynökség közlése szerint július 29­én délelőtt bombamerényletet követ­tek el Sami Solh libanoni minisz­terelnök ellen, amikor Beirutban lakásáról gépkocsin a kormány székházába hajtatott. Sami So]h^sé­rülést nem sze'rfveclett, de kl^gjeté­nek öt tagját a bomba agyonütötte. Mondd meg az igazat... „AZ ANGOLOK azért vannak orszá­gunkban, hogy kiszívják vérünket és elvegyék nyersanyagunkat. — és nem azért, hogy gondoskodjanak rólunk és civilizációra, haladásra tanítsanak bennünket. Minél tovább maradnak itt, annál több nyersanyagot és pénzt hur­colnak el tőlünk haza, ahol kényel­mesen nem élhetnek nélkülünk." Ezeket a sorokat a Mwafrika című tanganyikai lap közölte, amiért a fő­szerkesztőt és helyettesét az angol hivatalok félévi börtönre ítélték. Meg kell adni, szívbajosok a gyarmatosítok. Tanganyikában is mindent elkövetnek azért, hogy ott maradhassanak és a népek ne tudják meg elnyomott sor­sukról az igazságot. Mi egy cseppet sem csodálkozunk e kegyetlen bünte­tésen, hiszen a minap Cipruson egyet­len sorért, a ház falára írt egyetlen tiltakozó jelszóért megöltek az angol katonák ciprusi parasztokat. Gyarmatosító „erkölcsök", épp ideje, hogy kimenjenek a divatból. Sz ÚJ SZÖ 3 * 1958. július 2*­A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents