Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-29 / 208. szám, kedd

/ Ciprus népe nem törik meg CIPRUS SZIGETÉRŐL az utóbbi időben mind gyakrabban érkeznek elképesztő hí­rek az ott lakó görög és török lakosság között dúló harcokról. Ciprus ritka példája az évszázadokon keresztül fennmaradó görög folytonosság­nak. Ritkán sikerül olyan kis népnek, mint a ciprusi, két évezred viszontag­ságain keresztül megőriznie nemzeti arculatát és kultúráját. Ciprus földjén pe­dig egymást váltogatták a rómaiak, a keresztesek, az arabok, a velenceiek, a törökök, míg végül az angolok 80 évvel ezelőtt megvásárolták a szigetet II. Ab­dul Hamid szultántól és gyarmatukká, fegyveres erődjükké építették ki a Föld­közi-tenger keleti részében. Ciprus' hős népe azonban nem nyu­godott bele abba, hogy gyarmati alá­rendeltségben éljen. Ez idő óta állandóan harcol a gyarmatosítók ellen, neyezetesen 1895-ben, 1902-ben, majd 1907-ben. de az angolok vérbe fojtották a ciprusi felke­léseket. A második világháború után sztrájkokkal, nagy tömegmozgalmakkal, nem hivatalos népszavazással és fegyve­res felkeléssel folytatták a ciprusiak har­caikat elnyomóik ellen. így érthető, miért kíséri a görög nép oly nagy figyelemmel és aggodalommal ciprusi testvérei függetlenségi harcát. Érthető, miért fontos a görög népnek a ciprusi kérdés megoldása. A ciprusi vál­ság most elérkezett a döntő fordulópont­hoz. A török soviniszták vandál tettei és gyilkosságai egybeesnek az • angol és an­gol-amerikai-török terv nyilvánosságra hdzatalával. Megnövekedett az angol nyo­más, amellyel elfojtani remélik a ciprusi hazafiak alapvető követelését: a szabad önrendelkezési jogot. Ez tükröződik visz­sza az angol megszálló csapatok viselke­déséből is. A vandál török mészárlásokat ölbetett kézzel figyelik, nem nyújtanak segítséget a sziget görög lakosságának, sőt Foot, az angol kormányzó rendeletei­vel még csak jobban füti a török lakos­ságot terrorcselekményei folytatására. Az angol kormány tervezetet adott ki Ciprus további Igazgatását illetőleg. A ter­vezet szerint a sziget továbbra is az ott­lakó görögök és törökök marakodásí szín­helye maradna. A brit kormány itt a döntőbíró szerepét töltené be. A tervezet Ciprusnak saját parlament létesítését ja­vasolja hétéves próbaidőre. Az új, ún, ciprusi „kormányban" mind a görög, mind a török lakosság részéről választott mi­niszterek ülnének. Az angolok — a poli­tikai helyzet még bonyolultabbá tételére — azt ajánlják, hogy Görögország és Tö­rökország kormánya egy-egy tanácsadót nevezzen ki a ciprusi angol főkormányzó mellé. London a sziget biztonsági köze­gei, védelme és külpolitikai ügyei felett teljes ellenőrzést gyakorolna. A teljes ön­rendelkezési jog kérdése csak évek múltá­val kerülhet szóba és ez is csak abban az esetben, ha Ciprus népe beleegyezik NATO-támaszpont létesítésébe a szigeten. Anglia tehát semmiképpen nem szándéko­zik távozni Ciprusról, sőt a régi jól be­vált recepthez folyamodik, mely szerint: oszd meg és uralkodj. Néger-Afrika szabadságot követei Még ma is a világ legelmaradottabb vidékének számít Afrika szíve. E te­rületek urai nem is igen törődnek fej­lesztésükkel, csak a belőlük kisajtolt busás haszon érdekli őket. A francia gyarmatosítók a második világháború után kibontakozott hatalmas afrikai felszabadító mozgalom láttán bizakod­va Néger-Afrikában reménykedtek, azt hitték, a szabadság eszméi nem jutnak el az Egyenlítő vidékére és ha igen, ott süket fülekre találnak az elmaradott négerek körében. E remé­nyük azonban ma már szertefoszlik, mert az afrikai négerek öntudatra éb­rednek és nemzeti önállóságot követel­nek. Francia Nyugat-Afrikában, Cotonou­ban háromnapos ülést tartott a má­sodik legnagyobb afrikai politikai szer­vezet, az afrikai pártok tömörülése. Tanácskozásain döntő győzelmet a nemzeti függetlenséget követelő szár­ma aratott, amelynek tagjai Néger­žfrikär.zľ: teljes szabadságot követel­tek, a gyarmatosítók által mestersége­sen megvont határok eltörlését és az alkotmányozó nemzetgyűlés azonnali összehívását kérték. Most, hogy de Gaulle új francia al­kotmányt készít és ebben a tengeren­túli „országrészek" helyzetét is rög­zíti, az afrikai négerek követelésének különös jelentősége van. Igaz, hogy a tervek szerint hajlandók, mint egyen­lők, konföderációba lépni Franciaor­szággal, de követelésük így is forra­dalmi és az sem biztos, hogy nem-e az önállóság gyorsabb kivívása érde­kében született ez az ígéret. Nem kétséges, hogy Néger-Afrika etött még hosszú harc áll, míg kivívja szabadságát, mert az algériai irtó­héborü arról tanúskodik, hogy Francia­ország makacsul harcol utolsó gyar­matainak megtartásáért. De az is biz­tos, hogy a világ fejlődését nem lehet megállítani, a nemzeti felszabadító mozgalmaknak nem lehet terrorral útját állni és Afrika térképéről nem­sokára eltűnnek a gyarmatok fekete foltjai. (sz—a) Az ENSŽ alapokmánya kimondja, hogy minden nép szabadon dönthet Sorsa felett. Nem teheti vitássá az önrendelkezési jo­got az a tény, hogy Cipruson török ki­sebbség is él, a lakosság 17 százaléka. A ciprusiak álláspontja az, hogy a török kisebbség jelenléte megköveteli az ő jo­gaik biztosítását is. v" v <m A török kisebbség egészen a legutóbbi időkig a legteljesebb egyetértésben élt együtt a görög lakos­sággal. De egy idő óta az angol gyarma­tosítók zavargásokra uszítják a törökö­ket, csak azért, hogy indokolni tudják a szigeten való megmaradásukat. A ciprusi görög vezető körök azt han­goztatják, hogy ezt a kérdést a ciprusi nép és az angol kormány között kell ren­dezni és visszautasítják azt a nézetet, hogy a törököknek is joguk legyen a szi­get kormányzásában. A jelenlegi ciprusi helyzet a NATO egységét is veszélyezteti. Görögország, amely tagja ennek a támadó tömbnek, már több ízben kijelentette, hogy körme szakadtáig védelmezi a cip­rusi görögök jogait. Az USA imperialista körei nagy érdek­lődéssel várják a fejleményeket Ciprus szigetén. Régi vágyuk, hogy a szigetet repülő- és tengeri támaszpontjukká ala­kítsák át, nem törődve NATO-beli part­nereik érdekeivel sem. Az angol hatóságok az utóbbi időben még fokozták terrorcselekményeiket a ciprusi görögök ellen. Mindennaposak a véres utcai összetűzések és a britek nagyarányú letartóztatásokat hajtanák végre. A legutóbbi jelentések szerint jú­lius 25-e óta több mint 1700 ciprusi gö­rögöt tartóztattak le. A letartóztatások fő oka az, hogy a most folyó jordániai angol inváziót innen irányítják és az angol megszállók a legbrutálisabb eszközökkel akarják megszilárdítani pozíciójukat a szi­geten. A múlt hét végén Ciprus szigetén tiltakozásul általános sztrájk volt. A legnagyobb nyomás és terror elle­nére is a ciprusiak hősiesen küzdenek céljuk eléréséért. Bármi legyen is a cip­rusi kérdés további sorsa, biztos, hogy az az imperialistaellenes éramlat, amely már a májusi 11-i görögországi választások so­rán is nagy sikereket ért el, a jövőben csak erősödik mind Cipruson, mind Gö­rögországban. Hornyánszky Tibor. Kína a legmagasabb átlaghozamra törekszik Peking (ČTK) — A Kínai Népköz­társaság a következő tíz év alatt oly mértékben akarja fokozni mezőgaz­dasági terményeinek hektárhozamait, hogy az átlagterrnelésben a világon az első helyre kerüljön. A rizstermelés terén Kina túl akar­ja szárnyalni a hektáronkénti 60 má­zsát, amivel felülmúlná Spanyolorszá­got, amely 62 mázsa hektáronkénti átlagtermeléssel az első helyen van a világon. A búza termelésében Kína túl akar­ja szárnyalni a 48 mázsa hektáronkénti termelést, amivel utolérné . Dániát, amely jelenleg hektáronként 43 mázsa búzát arat. í A Szovjetunió megünnepelte a haditengerészet napját Moszkva, (ČTK) — A moszkvaiak népünnepélyekkel és a tengerész­sportolók szemléjével ünnepelték meg a Szovjetunió haditengerésze­tének napját. Július 27-én este * Moszkva felett színpompás tűzijá­£ ték gyönyörködtette a közönséget 2 és elhangzottak a hagyományos ágyúlövések, ft Méltó keretek között ünnepelték W m efl ezt a napot Leningrádban, £ Vladivosztokban, Szevasztopolban A és Baltijszkban is. Jóváhagyták a lengyel nehézipar átszervezését Varsó, (ČTK) — A Lengyel Nép­köztársaság minisztertanácsa július 26-i ülésén jóváhagyta a nehézipar minisztériumának új szervezését, amely a vállalatoknak szövetségekbe való tömörülése elvéből indult ki. A nehéziparban az eddigi 40 főigaz­gatóság helyett 25 ipari szövetség ala­kul. Ezek némelyike, így pl. a kohá­szati vállalatok szövetsége, amely 160 ezer alkalmazottat számlál, Var­són kívül fog székelni. Vasárnap a brüsszeli világkiállításon Brüsszel, (ČTK) — Vasárnap, július 27-én Karel Folaček, a miniszterel­nök- helyettese, a brüsszeli világkiál­lításon résztvevő csehszlovák kor­mányküldöttség vezetője a reggeli órákban a csehszlovák pavilonba lá­togatott. A kormányküldöttség , ez­után Antwerpenbe utazott. A világkiállítás palotájának fogadó­termében a balga sportolók és új­ságírók Emil Zátopek alezredes ér­Tunézia elismeri a Kínai Népköztársaság ot és diplomáciai kapcsolatokat teremt a Szovjetunióval Párizs, (ČTK) - Az A c t i o n cí­mű tuniszi hetilap közli Burgiba el­nök rádió-beszédét, amelyet a Tuné­ziai Köztársaság kihirdetésének év­fordulóján mondott. Burgiba beszé­dében a többi között kijelentette: „ez év végén elis^ierjük a Kínai­Népköztársaságot és diplomáciai kap­csolatokra lépünk a Szovjetunióval." Baráti országok: KOREA A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban szeretettel gondoskodnak a gyerekekről és mindent elkövetnek azért, hogy elfelejtessék velük a há­borús évek szenvedéseit­demes sportmestert fogadták, akit Gaston Reif futóbajnok hívott meg Brüsszelbe. Emil Zátopek vasárnap a televízió­ban beszélt és délután résztvett Bel­gium, Dánia és Hollandia könnyűat­iétikai hármasverser.yében. A prágai Nemzeti Színház opera­együttese vasárnap a világkiállítás c„eh!szlovák kultúrprogramjána'k ke­retében két előadást tartott. Az osztrák kormányküldöttség hazatért Moszkvából Moszkva (ČTK) — Az osztrák kor= mányküldöttség J. Raab szövetségi kan­cellár vezetésével július 28-án repülő­gépen hazautazott Moszkvából. Az Oszt­rák Köztársaság és a Szovjetunió állami lobogóival díszített vnukovi repülőtérre a küldöttséget a moszkvai vállalatok és hivatalok dolgozóinak képviselői kísérték Az osztrák kormányküldöttségtől a re­pülőtéren A. Mikojan, N. Hruscsov, A. Ko­szigin elvtársak, további hivatalos szemé­lyiségek, a képviseleti hivatalok Moszkvá­ban akkreditált főnökei, a szovjet és kül-" földi újságírók búcsúztak. J. Raab szövetségi kancellár és N. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsé­nak elnöke szemlét tartottak a díszszázad felett és beszédet mondottak. Terror Algériában Párizs (ČTK) — Az Express hetilap július 24-i -számában cikket közöl ar­ról, hogy a francia hadsereg Ratonái mily embertelen módon bánnak az algé­riai lakossággal és hogyan kínozzák őket. A lap a többi között a következő ese­tekről számol be: Június első hetében Taouritt, Áit­Chetla és Tizi falvakban végzett „tiszto­gató" akciók során húsz polgári személyt közöttük egy 50 éves tízgyermekes apát végeztek ki. További hármat a tibani hely­örségben „hallgattak" ki és a kihallgatás után halottaknak nyilvánították őket. Június hónap közepe táján az ejtőer­nyősök Ain-te Mouchent körzetében két algériai leányt elhurcoltak. Holttestüket később egy kútban találták meg. Tizenhét kilogramos amerikai mesterséges hold CANAVERAL FOK. A nyugati hírügy­nökségek közölték, hogy július 26-án 16 órakor az amerikai Canaveral Fokon fel­lőtték az eddig legnehezebb amerikai mesterséges holdét," amely 17,295 kg-ot nyom. Amint tudjuk, a harmadik szovjet mesterséges hold 1327 kg. A szumatrai lázadók maradványai Dzsakarta (ČTK) — Az Antara in­donéziai hírügynökség közlése szerint e napokban kétezer nyugat-szumatrai lázadó támadást kísérelt meg a volt központjuk, Bukittinggi ellen. A láza­dóknak sikerült behatolni a város közepébe, ahol azonban a korm ány­csapatok heves tűzzel fogadták őket. A lázadók 187 embert vesztettek. A kormánycsapatoknak nagymennyisé­gű fegyvert sikerült zsákmányolniok. Az Antara hozzáfűzi, hogy július 8. óta ez volt a Bukittinggi ellen intézett első nagyobb támadás. Miért éppen *!< öz éP­k ek*? OLAJ... | g /VWWV WWVWNAW/WWW MINDENKI TUDJA, mondhatnánk, verebek is csiripelik, hogy a kö­§zép-keleti háborús válság hátterében kőolaj húzódik meg. Sőt, nem is $ húzódik, egyenesen annak előteré­ében áll. ^ De azt már kevesen tudják, hogy i a Közép-Kelet az olajával immár egy ^ fél évszázada háborús tűzfészek, hogy Š már az elsp világháború kitörésében ^jelentős szerepet játszott. Az idő­& sebbek talán még emlékeznek Vilmos i császár bagdadi vasút-terveire, erre ^ az „India ellen irányuló fegyverre A két világháború közötti időben ban is. Az Egyesült Államok egész azonban kitűnt, hogy a Közép-Kele- politikája az utóbbi tíz esztendőben ten a föld óriási, minden más egyéb ebben a térségben arra irányult, hogy kőolajvidékét meghaladó mértékben ijiinden tekintetbe jövő eszköz fel­ontja ezt a mindenképpen fontos használásával kiszorítsa imperialista nyersanyagot, hanem az is, hogy ez versenytársait, elsősorban az ango­a kőolaj a föld minden más kőolaj- lókat a még kezükben lévő pozíciók­lelőhelyénél olcsóbb kitermelést tesz ból és a barnán folyó aranyat 8 lehetővé. Ez volt a főoka annak, hogy profit döntő részének zsebrevágá­az amerikai nagy olajmonopóliumok sával ő szállítsa a többi országnak. Nagy érdeklődés a bécsi mintavásár iránt Gyáriparunk és kereskedelmünk az eddiginél nagyobb érdeklődést tanú­sít a bécsi mintavásár iránt, mivel kereskedelmi és kuitúrkapcsolataink Ausztriával javulnak, ami a jószom­szédi viszony ápolásához is hozzá­járul. Az idei bécsi őszi mintavásárnak jubileumi jellege van, mert ez lesz a 25. A vásár a szokottnál jóval na­gyobb lesz. A Szovjetunió saját ki­állítási palotájában fogja bemutatni a nehézipar exportgyártmányait. A nemzetek pavilonjában a szocialista táborhoz tartozó államok fogják be­mutatni exportcikkeiket. A csehszlo­vák képviselet egyike a legnagyob­baknak. Itt lesznek új típusú gépko­csijaink is. K. P. További amerikai kísérleti atomrobbantás i hogy lehetővé tegye az olaj szállítá­^ sát az Arab-öböl menti lelőhelyek­§ ről, a brit világbirodalom kezén lévő ^ Sfcuezi-csatorna megkerülésével ä egyenesen Németországba. ^ Az elsq világháború előtti évek ^ voltak a kőolaj elterjedésének hősko­^ ra. Ekkor ismerték fel döntő jelen­!$ tőségét a hajózásban, elsősorban a & haditengerészetben, nélkülözhetetlen­^ ségét a robbanó motorok, az auto­!; mobilizmus és az aviatika elterjedé­^ sében. ^ Mégis először más területek, fő­i képpen az Egyesült Államok és ^Oroszország területén fejlődött ki a ^ kőolajtermelés. Amilyen mértékben ^ azután a többi nagyhatalomnak is jegyre nagyobb mennyiségben lett fcszüksége kőolajtermékekre — s e ^tekintetben nem akart függésben ^ maradni Amerikától, illetve a Szov­jetuniótól — más kőolajelőfordulások ^ után kellett nézniök világszerte, mert Sakkor még azt hitték, hogy kőolaj a § földnek csak kevés helyén fordul elő. ^Igy vetettek szemet az Ottomán-bi­^rodalom összeomlása után senki­^ földjévé vált Közép-Keletre, ahol fc egymás után vetették meg lábukat ^az angol, a francia, a holland, a né­\met, a belga és egyéb kőolajérde­^ keltségek. S Közben az Egyesült Államok sem % tudta fedezni egyre növekvő $zük­§ ségleteit a hazai termelésből. ^ A Mexikói-öböl térségében, főképp ^ Venezuelában építette ki második. O • — bár szükségletüket az Egyesült Államok és Venezuela termeléséből bőségesen fedezni tudták, és ma is fedezik — mégis szemet vetettek a profit megszerzése céljából a közép­keleti kőolajra is. A világnak jelenleg évi 800 millió tonnát kitevő kőolajtermeléséből mindenekelőtt közel egyhatodot le Ezt az általános folyamatot zavar­ja meg egy olyan erő, amelyet eddig az imperialista hatalmak legfeljebb céljaik elérésére kihasználtak, de amelyet komolyan tekintetbe nem vettek, amelytől nem féltek. Ez az erő a Közép-Keleten élő, elsősorban arab népek nemzeti felszabadító mozgalma. E népek burzsoáziája az kell Számítani, mert ezt a szocialista olajtermelési engedélyek eladásáért országok termelik, így nem képezi koldusfilléreket kap, míg e népek tőkés sáfárkodás, imperialista politi- proletariátusa, amely az olajterme­ka közvetlen tárgyát. Az Egyesült lésben a nehéz testi munkát végzi, Államok és Venezuela 400 millió ton- az idegen társaságok éhbérekért fog­nányi termelését maga az USA fo- lalkoztatják. Érthető tehát, hogy az gyasztja el. Az összes többi tőkés arab népek nemzeti felszabadító állam tehát döntő mértékben a kö- mozgalma — burzsoáziája és pro­zép-keleti kőolajra van utalva, ahol lctariátuea egyaránt — következetsz már évente közel 200 millió tonnát termelnek. Ebből következik, hogy az USA-t elsősorban profitérdekek kötik a közép-keleti olajhoz, míg Anglia, Franciaország, Olaszország, sen harcoi a területeiken lévő őriá6i kincs, a kőolaj kiaknázásának meg­szerzéséért, államosításáért. Az imperialisták az utóbbi évek­ben. amikor már Egyiptom és a szue­Hollandia stb. számára egyenesen zi konfliktus példáján megtanulták, létkérdés, hogy a Közép-Keletről hogy az arab népek nemzeti felsza­minden körülmények között kellő badító mozgalma nem elhanyagolható mennyiségű kőolajat kapjanak. erő, annál is inkább, mert mögötte Mint láttuk, az érdekek az USA és - mint minden más volt gyarmati a többi nagy tőkés állam között a nép nemzeti felszabadító mozgalma közép-keleti kőolaj tekintetében nem mögött a Szovjetunió és a szocialista egyenlőek. Mégis közel két évtizede világtábor áll — az arab népeket nagy marakodás, versengés folyik megosztani igyekeztek. Támogatták közöttük a közép-keleti olajmezők a feudális rendszert és elnyomták a kizárólagos kiaknázásáért. Míg egynegyed évszázaddal ez­előtt a Közép-Kelet kőolaja túlnyoiftó részben angol kézen volt, addig ma a helyzet alapjában megváltozott. felszabadító mozgalom élén járó nemzeti forradalmakat. Bár számos intő hang hangzott el magáb.an az imperialista táborban is, amelyben figyelmeztették az USA és Szaúd-Arábia évi 50 millió tonnás Anglia kormányait, hogy rossjz lóra Az atomerő bizottság közölte, hogy július 26-án 21 óra 30 perckor a Csen­des-óceán térségében Eniwetok támasz­ponton további kísérleti atombomba rob- x . .. . bántást hajtottak végre. Közelebbi részié- i jóformán kizarolag a sajat szükség tekeť*ne*i >k'ö?<ilíek, életét fedező kőolaibázist. termelése, Kuvait szigete ugyanak­kora termelésének a fele, vagyis a két legbőségesebb közép-keleti olaj­mezö az Egyesült Államok monopó­liumainak a kezén van. De jelentős az USA részesedése Irakban és Irán­tettek, mégis július 14-nek kellett bekövetkeznie Irakban, hogy — im­már későn — ráébredjenek végzetes politikai tévedésükre. A tévedésekért azonban a politikában is fizetni kell Sz. L. (5 J SZÖ 4 * W5S- júü«« 8Ä. V

Next

/
Thumbnails
Contents