Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-29 / 208. szám, kedd

fi. Irak szilárdan áll A huzavona ellenére, amellyel az amerikai politika igyekszik elodázni, vagy pedig lehetetlenné tenni a csúcsértekezletet, már ma teljesen világos, hogy azok a rohamos válto­zások, amelyek Irakban és egyáltalán a Közel-Keleten történtek, tartós jel­legűek. A fiatal Iraki Köztársaságot már 25 állam elismerte, Ez annyit je­lent, hogy a nemzeti felszabadulásért folyó arab harc feltartóztathatatlanul előre tört és útjában semmi sem akadályozhatja. Az Iraki Köztársaság első lépései arról tanúskodnak, hogy kormánya az egész nép támogatásának örvend. Az iraki államfordulatot a tisztikar klasszikus puccsaként beállító nyuga­ti hírügynökségek elhallgatták, hogy Kihirdették az Iraki Köztársaság ideiglenes alkotmányát Párizs (ČTK) — A Francé Presse "hírügynökség a bagdadi rádióra hi­vatkozva hírt közölt arról, hogy Ab­dul Karim Kaszim, az Iraki Köztársa­ság miniszterelnöke július 26-án be­jelentette a királyi alkotmány meg­szüntetését és kihirdette az Iraki Köztársaság ideiglenes alkotmányát. a Bagdad katonai megszállását irá­nyító tisztek politikai ereje az iraki nemzeti front volt, amely a legszéle­sebb néptömegeket képviseli. A Nem­zeti Front 1956 őszén az Istiklal (Függetlenség) nemzeti párt, a Baath (Megújhodás) szocialista párt, a nemzeti demokrata párt, a kommu­nista párt, a szakszervezetek, az if­júsági és diákszervezetek részvételé­vel alakult. A jelenlegi kormány­ban a tisztek mellett helyet foglalnak valamennyi párt képviselői. Általában az a vélemény alakult ki, hogy Ka­mai el Dzsaderdzsit, a nemzeti de­mokrata párt vezetőjét fogják köz­társasági elnökké választani. A katonai államfordulat elsősor­ban a nép támogatásának köszönheti sikerét. A hadsereg hazafias erői a múltban többször kísérelték meg az ország felszabadítását. 1936 óta Irak­ban hét katonai puccsot kíséreltek meg, azonban e kísérletek nem sike­rültek. Ennek oka a néptől való el­szigeteltség és a politikától való tá­volmaradás volt. Az iraki köztársasági kormány nap­jainkban fő . céljául a köztársaság megőrzését és a minden provokáció ellen való síkraszállást tűzte ki. A kormány a többi között nyilatko­zatot adott ki, hogy tiszteletben tartja a kőolaj termelésére és ki­vitelre vonatkozó eddig érvényben lévő egyezményeket. J. B. A libanoni einökválaszíások előtt Bairut (ČTK) — Róbert Murphy, Eisen­hower elnök személyes megbízottja, aki az amerikai tengerészeti gyalogsággal együtt szállt partra Libanonban, megkí­sérli Beirutban a libanoni ellenzéki ve­zéreket rábeszélni, hogy vegyenek részt az új elnök megvá­lasztásán, amelyet ideiglenesen július 31-re tűztek ki. Murphy, aki önké­nyesen vette át a li­banoni elnökválasztás szervezőjének szere­pét, Samun köztársa­sági elnökkel és Osseirannal, a par­lament elnökével ar­ról értekezett, vajon megtarthatják-e üy rövid időn belül a parlament azon ülé­sét, amelyen megvá­lasztanák az új el­nököt. Egyelőre nem bizonyos, hogy meg­jelenne-e elegendő számú képviselő, hogy a választás jog­érvényes legyen. A libanoni alkotmány szerint az elnökvá­lasztáson a képvise­lők többségének részt kell vennlök. Ez annyit jelent, hogy a 66 képviselő közül 34 képviselőnek részt kell vennie az ülésen. Az elnök választására az első menetben a jelenlévő képviselők szavazatának kéthar­madára, a második menetben egyszerű többségre van szük­ség. Egyelőre még nem bizonyos, vajon a kormány megenge­di, hogy a választáson az ellenzék kép­viselői is részt vegyenek, akik ellen le­tartóztatási parancsot adtak ki. Az ellenzéki képviselők egyelőre egy­öntetűen kijelentették, hogy elutasítanak minden választást mindaddig, amíg az or­szágból el nem távoznak az amerikai csapatok. Az amerikai kormány még mindig azt állítja, hogy inváziós hadserege az ENSZ alapokmánya szellemében szállt partra Libanonban. (A moszkvai Pravda rajza) New York-i tudósításunk: A JÚLIUS 23-i szovjet „igen" a csúcsértekezlet amerikai ellenzőit el­ső pillanatban sarokba szorította. A megdöbbenés oly nagyarányú mé­reteket öltött, hogy a Wall Street Journal július 24-i számában megál­lapította: „E pillanatban már nem vagyunk urai külpolitikánknak." Az értekezlet gátlóinak első gond­juk az volt, hogy lélegzethez jussa­nak, mégpedig olyképpen, hogy az USA ismét magához ragadhassa kül­politikája irányításának gyeplőit, amely politika abból állott, hogy hét hónapja gördített akadályokat a leg­felsőbb szintű értekezlet megtartása elé. Hogy mire irányul ez a taktika, azt az USÁ-nak a Szovjetunióhoz intézett legutóbbi jegyzéke és magyarázata igazolja. Az amerikai sajtóban bur­koltan bevallják, hogy az értekez­letre csupán akkor kerül majd sor, ha azt már nem leszünk képesek meggátolni. A New-York Times va­sárnapi számában az amerikai jegy­zékben foglalt akadályokat három csoportba sorozza. „Elsősorban — írja a New-York Times — az elnök igyekezett lassíta­ni a sietséget az értekezlethez vezető úton..." így ír a lap egy nappal az után, hogy köztudomásúvá vált, hogy Beirutban a polgárháború kezdete óta a legádázabb harcok folynak és hogy további éles összeütközések várhatók az elnök mesterkedéseivel kapcsolatban. Abban az időben, ami­kor Libanon és Jordánia megszállá­sával válság következett be, a pol­gárháború új, komolyabb formában fenyeget. „Másodsorban az elnök megismé­telte azt a kijelentését — írja a New-York Times, — hogy az USA ra­gaszkodik ahhoz, hogy az értekezlet a Biztonsági Tanács ülésének kereté­ben történjen", más szóval a Bizton­sági Tanácsnak az a feladata, hogy ideális feltételeket teremtsen az USA számára az eljárás kérdéseiben valő manőverezéshez. A Biztonsági Tanács jelenlegi összetétele mellett az USA számára gyakorlatilag nem probléma, hogy egyszerű szavazással keresztül hajszolja azt, ami számára előnyös. Elegendő rámutatni arra, hogy Kína helyén törvényellenesen csangkajseki küldött ül, Irak helyét más kétséges figura tölti be és a Kelet-Európa képviseletéről szóló egyezményt a nyugati hatalmak nem-ismerik el. Az olasz doSgozók szolidaritása az arab nemzetekkel Róma, (ČTK) - Siena olasz tarto­mány dolgozói július 26-án a függet­lenségükért harcoló arab nemzetek­kel való szolidaritásuk jeléül általános sztrájkot tartottak. A gyárakban, bá­nyákban és hivatalokban megszakí­tották a munkát és a dolgozók ezrei vettek részt demonstrációkon, ame­lyeken elítélték a nyugati hatalmak közép-keleti imperialista politikáját. A hatóságok betiltásának és meg Washingtoni mesterkedések Miről is kellene e feltételek között határozni ? Olyan kérdésekről, ame­lyek előfeltétele a probléma lényegé­nek megoldása, mikor és hol tarta­nák az értekezletet, mi lenne a napi­rendje és kit hívnának meg az érte­kezletre. Nem szükséges elemezni, hogy ilyen eljárásból milyen vesze­delem keletkezne az értekezletre nézve. A New-York Times további és utol­só pontként mint az értekezlet ellen kilőtt puskagolyót idézi arra az eset­re, hogyha az értekezletnek mégis sikerülne a procedúrák sziklasorain átvergődnie: „Harmadsorban az elnök közölte a szovjet vezetőkkel, hogy az USA szándéka, ellentámadást intézni az orosz akciók ellen s hogy szán­dékában van foglalkozni széleskörű­en az aknamunkával és a nasszeriz­mussal..." A be nem avatott olvasóban e sza­vak azt a benyomást kelthetnék, hogy Libanont és Jordániát nem az angolok és amerikaiak, hanem a szovjet haderők szállották meg és veszélyeztetik Irakot. Az USA ezen álláspontja azon törekvéséről tanús­kodik, hogy gátolja a tárgyilagos ta­nácskozásokat és ehelyett az érte­kezletet a terméketlen szovjet-elle­nes uszítások mezejére terelje.. Sok szó esik a „pozitív" program előkészítéséről is. Mit tartanak azon­ban pozitív programnak? Például azt a javaslatot, amely szerint egyez­ményt kellene kötni a középkeleti fegyverszállltmányok beszüntetésére vonatkozóan. Erre az esetre azonban a Közép-Keletről kizárják az agresz­szív bagdadi paktum tagjait: Török­országot, Irakot és Pakisztánt. Izrael kivételével e tiltó intézkedés csupán az angol-amerikai agresszió ellen vé­dekező arab lakosságot sújtaná. Ily­képpen szeretnék lefegyverezni az áldozatot. Ez a javaslat, amelyet eb­ben a „formában" akarnak a Bagdadi Paktum londoni értekezlete után elő­terjeszteni, nem hathat másként, mint a józan ész kigúnyolásaként. Megerősítést nyert, hogy az USA­ban olyan erők tevékenykednek, ame­lyek á békés tanácskozásokat ezúttal is meg akarják torpedózni. Nem csekély erőfeszítést kell tenni, hogy az értekezlet létrejöjjön és megfe­lelő eredményeket hozzon. E napokban feszülten várják a szovjet kormány válaszát. Az USA­nak az értekezlet felé való, a rák ha­ladásával szemben már szokás sze­rint a szovjet javaslat minden bi­zonnyal a helyes irányban tett lépés lesz. Premysl Tvaroji Inog a Jordániai király trónja New York (ČTK) — Underwood, a New-York Times római tudósítója Jordániában tett látogatásáról írva beszámol arról, hogy a jordániai nyu­gati képviselők úgy vélik, Husszein királynak kevés kilátása van arra, hogy megőrzi a trónt a Nyugat szé­leskörű támogatása nélkül. Underwood rámutat arra, hogy Jor­dániában egyre azt hajtogatták, a je­lenlegi nyugalom csupán a vihar előt­ti csend és a főpróbára majd ősszel kerülhet sor. A hadsereg demoralizált; több mint 150 tisztet és altisztet letartóztattak azzal a váddal, hogy összeesküvésben vettek részt melynek célja Husszein király megdöntése volt. Underwood kijelentése szerint a kormány rendkívül nyugtalan, a le­tartóztatások napirenden vannak. Há­rom magasrangú kormánytényezőt Részlegegyezmény a technikai szakértők genfi értekezletén Genf (ČTK) — A technikai szakértők tanácskozása, amelyen a nukleáris fegy­verkísérletek beszüntetésére vonatkozó esetleges egyezmény ellenőrzési módjai­val foglalkoznak, már ötödik hete tart. A múlt héten a szakértők megállapodtak az ellenőrzésnek a földrengést jelző ké­torló intézkedéseinek ellenére sztrlj- szülékek segítségével való végrehajtásának kok voltak a Modena tartománybeli Carpi és Soliera városokban is. Civita­vecchia városban a dolgozók kétórás sztrájkot tartottak tiltakozásul az arab népekkel való szolidaritás gyűlé­sének rendőrségi tilalma ellen. kérdésében. Ez a módszer az atomfegyver kísérletek megállapításának egyik eszkö­ze. E héten a technikai szakértők tanács­kozásán megtárgyalják a nagy magas­ságokban végrehajtott robbantások meg­állapításáról szóló határozati javaslatot. Nehru a közép-keleti helyzetről Delhi (ČTK) — Nehru, India miniszter­elnöke a kalkuttai sajtóértekezleten . jú­lius 27-én kijelentette, hogy rövidesen sor kerül az idegen haderők visszahívá­sára Libanonból és Jordániából és hang­súlyozta, hogy amíg idegen katonaság lesz a Közép-Keleten, addig ez a terület az állandó veszedelem tűzfészke lesz. Nehru kijelentette, nem szabad lebe­csülni a jelenlegi közép-keleti helyzetet és kiemelte annak szükségességét, hogy mielőbb csúcsértekezletet kell rendezni. Nehru elutasította az ENSZ úgynevezett rendöregységeinek kiküldésére irányuló javaslatot a Közép-Keletre és kifejezte azt a nézetét, hogy ezek a csapatok ahelyett, hogy elősegítenék a helyzet megoldását, maguk is vita tárgyát képez­nék. India miniszterelnöke az új iraki kor­mány megalakításával kapcsolatban ki­emelte, minden jel arra vall, hogy az új kormány szilárdan ül a nyeregben és a nép széleskörű támogatásának örvend. Egyúttal alaptalannak minősítette a nyu­gati hatalmak azon aggodalmait, hogy az iraki új rendszer uralomra jutása a kőolaj szállítások beszüntetésére vezethetne. Az amerikaiak további erősítéseket küldenek Libanonba Beirut (ČTK) — Az amerikai kato­nai légierők folytatják haderőik, fegy­verzetük és hadianyaguk szállításál Libanonba. Szombaton a Chalda-i nemzetközi repülőtéren minden öt percben leszállott egy amerikai repü­lőgép. Az USA Libanon területén ha­talmas katonai raktárakat rendez be Londonban tárgyal a Bagdadi Paktum tanácsa London (ČTK) — Londonban július 28-án délelőtt megkezdődött a Bag­dadi Paktum tanácsának régvárt ülés­szaka. Az ülésen Nagy-Britannia kép­viseletében Macmillan miniszterelnök, Törökország nevében Menderesz mi­niszterelnök, Irán képviseletében Egbal miniszterelnök és Pakisztán nevében Firoz-Chan Nun miniszterelnök vesz részt. Megfigyelőként jelen van Dul­les, az USA államtitkára is, amely Hírmagyarázónk írja: nem tagja ugyan a tanácsnak, a va­lóságban azonban fő irányító ténye­zője. Irak nincs képviselve az ülésen. Az Iraki Köztársaság kormánya eddig hivatalosan nem közölte, hogy a Bag­dadi Paktum tagjának tartja-e magát. A tanács ülését Macmillan angol mi­niszterelnök vezeti; A Bagdadi Paktum tanácsának lon­doni tárgyalásait zárt ajtók mögött tartják. Londoni foltozok M ár zárt ajtók mögött folynak a tanácskozások a Bagdadi Pak­tum londoni ülésein, az azonban biz­tos, hogy a sarkkövéből kifordult katonai tömörülés megfoltozásáról vagy átfestéséről döntenek. A foltozás a legegyszerűbb: tovább működik a katonai szövetség, csak éppen a székhelyet helyezik át Anka­rába és a nevét változtatják meg. Ez azonban csak formaság. Sokkal na­Ezen nem igen segítene az sem, ha Amerika hivatalosan csatlakozna a szövetséghez, ahogy azt a résztvevő államok egyike-másika óhajtja, hiszen ez csupán a helyzetet tisztázná, mert eddig is az USA volt irányítója, fő szervezője és fegyver-ellátója. Egyes hírmagyarázók arra számíta­nak, hogy átszervezik a Bagdadi Pak­tumot. Ennek az a célja, hogy meg­zavarják a közvéleményt és az iraki gyobb a baj a lényeggel. Az amerikaiak csőddel együtt eltemessék a paktum áltál szervezett tömbről már eddig is kevesen hitték el a Nyugat által hir­detett „védelmi jelleget" és most, hogy az iraki kormány kezébe kerültek a Bagdadi Paktum legtitkosabb tervei és okmányai, tökéletesen hitelét vesz­tette a közép-keleti népek szemében. gyászos múltját és új haditervet ko­vácsoljanak a Közép-Kelet szabad arab népei és a Szovjetunió ellen. Kár a fáradságért, akármilyen ügye­sen foltoznak Londonban, akármilyen új cégért tesznek ki, a levitézlett Bag­dadi Paktumnak, vagy egy erőszakosan összetákolt utódjának, nem nagy jövője van a Közép-Keleten. Az iraki esemé­nyek alapjaiban rázták meg a részt­vevő országok közvéleményét. Az iráni, a pakisztáni lakosság egyre határozot­tabban önálló semlegességi politikát követel, ellene van a Nyugat által szer­vezett katonai szövetségeknek és ezekben az országodban csakis a szu­ronyokra támaszkodó rendszer vezetői oly hűek az USA háborús terveihez. A londoni ülésnek van egy másik nagy kérdése: a tagállamok állásfog­lalása Irakkal kapcsolatban és a leg­sürgősebb közép-keleti problémákban a közös plattform megteremtése. Elis­merjék-e az Iraki Köztársaságot, vagy megtámadják. Mindkét változatnak vannak hívei'és ellenzői .Természetes, hogy az utolsó szó Dullesé lesz, aki a libanoni intervenció következtében felkavart vihar után fontolóra veszi az Irak elleni támadást. Egyes megfigye­lők úgy tudják, hogy Londonban fon­tolóra veszik Jordánia csatlakozását a Paktumhoz. És az is közismert, hogy Husszein király még nem mondott le Irak „felszabadításáról." Persze, ez elég groteszk dolog, hiszen saját trónja alatt is erősen mozog a föld és csak az angol megszálló katonaság tudja hatalmon tartani. Ma véget érnek a londoni tanácsko­zások és a közös nyilatkozat minden bizonnyal a teljes megegyezésről szá­mol be. Ez azonban nem mond semmit. Mert azok a miniszterelnök urak, akik aláírják az újabb provokációs terveket, egyáltalán nem beszélhetnek népük ne­vében, ahogy azt az iraki példa beszé­börtönbe vetettek, „kommunista kap­csolatokkal" vádolják őket. Az utób­bi napokban további tiszteket tartóz­tattak le. Irak kiadta a szíriai árulókat Damaszkusz, (ČTK) - Az Iraki Köztársaság kormány^ elhatározta, kiadja Szíriának azokat az árulókat, akik az Egyesült Arab Köztársaság népének haragja elől Irakba mene­kültek. Az árulók az imperialista hatalmak szolgálatában felforgató te­vékenységet fejtettek ki az arab nép ellen. Az árulók egy csoportját át­adták Damaszkuszban. Az iraki had­sereg keresi az Irakban rejtőzködő további árulókat. Főképp Sisakli volt szíriai diktátor után kutatnak, akit szintén kiadnak Szíria népének, hogy elnyerje méltó büntetését. desen bebizonyította. Az Egyesült Arab Köztársaságban Nasszer elnök és a kormány képvise­lőinek jelenlétében július 27-én üzembe helyezték a heluani vasmü­veket, amelyek naponta 400 tonna vasöntvénnyel járulnak hozzá az EAK gazdasági életének fellendítéséhez. (ČTK) Londonban a Trafalgár téren „a gyarmatok szabadságmozgalmának" szervezete július 27-én népgyűlést tartott. A manifesztációk részvevői a következő feliratú transzparenseket vitték: „Az angoloknak nem szabad meghalni Husszein királyért!", „El a kezekkel Jordániától!", „Nem aka­runk harcolni a kőolaj-társaságok nyereségeiért !". Ä népgyűlésen fel­szólaltak az angol alsóház munkás­párti képviselői és a szakszervezeti szövetségek vezetői. (ČTK) Ben Curion izraeli miniszterelnök Husszein jordániai királlyal az an­gol egységek védelme alatt az iz­raeli-jordániai határon megállapodott abban, hogy az izraeli hadsereg nem sérti meg Jordánia határait abban az esetben, hogyha Jordánia fegyveres erői az Iraki Köztársaság ellen vo­nulnának. (ČTK) A nyugat-németországi sajtó köz­lése szerint az amerikaiak az arab nemzetek elleni támadás támasz­pontjául nemcsak a frankfurti és fürstenfeldbrucki repülőtereket, ha­nem a Kaiserhafen brémai kikötőt is felhasználják, amelyet a bonni kor­mány ugyancsak rendelkezésükre bo­csátott. (ČTK) Argentínában vasárnapra virradó éjjel a záporeső és a szélvihar ha­talmas károkat okozott. Buenos Aires főváros Berisso nevű elővárosát csaknem három méter magas víz árasztotta el. (ČTK) Fanfani olasz miniszterelnök va­sárnap este repülőgépen New-York­ba utazott, ahol a nyugati hírügy­nökségek közlése szerint fontos tár­gyalásokat folytat Eisenhower elnök­kel és Foster Dulles államtitkárral. CEYLON SZIGETÉN Akkaraipatt tér­ségében a tamil és szingál nemzetiségű lakosság között összeütközések folynak és ezért a kormány július 26-án betiltotta, hogy a lakosság az est beállta után el­hagyja otthonát. A rend helyreállítására sz. b. | katonai egységeket küldtek. (ČTK) ÚJ SZÖ 3 * 1958. július 2*-

Next

/
Thumbnails
Contents