Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-26 / 205. szám, szombat

I ÚJ szó Katonáink írják TÁBOROZÁSON Itt a nyár napsugaras, meleg nap­jaival. Hajnalhasadáskor korábban gyullad jel a keleti ég alja s alko­nyat tájban a nyugati égen tovább piroslanak a nap lángjai. • A nyári időszak nemcsak az EFSZ­ek számára jelent új tennivalókat, nemcsak a határban van szorgos és gondos munka, de a hadseregben is. A nyári nagygyakorlat veszi ilyenkor kezdetét. Hidász-alakulatunk az elmúlt na­pokban élte át a táborozásra való ké­szülődés izgalmait. Tiszt elvtársvnk már jó előre kijelölték a sátrak he­lyét, ahol aztán elkezdődött a nagy munka. Sáncokat ástak a Jiúk, beto­noztak, utakat csináltak és a tele­fonvezetéket feszítették ki. Munka bőven akadt mindenki számára. Ügy szerveztük meg az előkészületeket, hogy mindenki a mesterségéhez vágó munkát kapjon. A villanyszerelők pél­dául a betefon és villany bevezetésé­vel voltak elfoglalva, az ácsok, kő­művesek a sátrak felállításánál se­rénykedtek, az asztalosokat és a fes­tőket az ebédlő felállításával, „bebú­torozásával" és a ciszternák mázolá­sával bízták meg ... Egy gyorsan elröppent hét után állt a sátorváros, büszkén — katonás rendben... A beköltözködés után izgalommal vártuk az első éjszakát. Mielőtt le­feküdtünk volna, megfürödtünk a folyó habjaiban. Frissek voltunk. Már alkonyodott. Az alásandító holdfényben ezüstös jelmezbe burko­lóztak a fák, s az ég szürkéskék me­zején békésen hunyorogtak a csillag­milliárdok ... Kint — az őrhely felől — vonta­tottan szállt a szolgálatos „takart ­dó" kiáltása. A sátrak vászontakarói zajtalanul alálebbentek. A hangos be­széd suttogássá halkült. A vidám tü­csökzene harmóniába forrt a távoli folyó hömpölygésével... — Holnap egész bizonyosan lesz levelem — mondja valaki a félho­mályban. Egy pillanatra mindenki ha­zagondol, lélekben kezet szorít, vagy megöleli' a szeretett szülőt, kedvest — aszerint, hogy ki kire gondol. Csak nagysokára szólal meg a mellet­tem fekvő, az is csak kurtán szól az előbb teszélöhőz: — Marikától» — Persze!... Csend. Mély áhítatos csend. A táv­írósok sátrai felöl váratlanul lágy har­monikaszó száll felénk, Szép. csen­des, szerelmes nóta. Olyan, amilyet ka­tonák szoktak énekelni takarodó után. Az életről, a fiatalságról és a szerelemről szól... Lassan minden elpihen... A tücs­kök ugyan tovább ciripelnek, altat­ják békénk, építömunkánk őreit. KOVÁCS MIKLÓS. MUNKA UTAN SZORAKOZÁS Katonai alakulatunk jelentős sze­repet játszik a járás életében. A ka­tonák között találunk énekeseket, ze­nészeket, sportolókat, rajzolókat, és ami a lakosságnak nyújtandó segít­ség szempontjából a legfontosabb, a különféle foglalkozási ágak és hiva­tások szakképzett dolgozóit is. így a város és a környék valóban értékes támogatást kap a hadseregtől. Az alakulat messze vidéken hírt szerzett magának. Az alakulat tagjai a legértékesebb segítséget a mező­gazdasági munkálatoknál nyújtják. Természetes, hogy a katonák jó munkája megbecsülést érdemel. J. Hanudel tiszt, a kultúrklub parancs­noka készségesen gondoskodik jó szórakozásukról. Az általa össizeállí­tott havi műsorterv nemcsak új fil­meket, sportmérkőzéseket, hanem meghívott színészek és esztrádművé­szek fellépéseit, az ifjúság és a had­sereg közös teadélutánjait és egyéb érdekes szórakozásokat tartalmaz. Szántó György. SEGÍTENEK A KATONÁK A Karlovy Vary-i kerület már nem­csak bányáiról, gyógyfürdődről és film­fesztiváljairól lesz híres, hanem kö­zös szövetkezeti gazdálkodásáról is. A szűzföldeik egymáls után alakulnak át termőföldekké és idővel benépesül ez a gyéren lakott határmenti vidék. Ma a fiatalok már értik, hogy ha a kitűzött célt, a szocializmus építésé­nek befejezését, el akarják érni, ott kell segítenünk hazánk szocialista építésében, ahol a legnagyobb szük­ség van rá. » A meleg nyári napsütés az itteni kemény, zord időjárás után nagyra növesztette a füvet. Kevés helyen van ilyen fűben gazdag vidék. Ezért nagy „szénakalszálási akció" vette kezdetét Mindenkd bekapcsolódott a mozga­lomba, a munkából hazatérő bányász, a hivatalnokok és katonák is. Nem volt kötelező, mégis minden nap je­lentkezett 10—15 katona. Század a századdal, szakasz a szakasszal, őrs az őrssel állt versenyben. A szénát a bystricei, roznétini és merklíni EFSZ-be szállítottuk, melyek felett védnökséget vállaltunk. Ezenkívül hagytunk az erdőigazgatóságnak is télre, az őzek számára. A versenyben győztes katonák egynapos autóki­rándulásra mennek jó munkájuk ju­talmául. Megtekintik maid a kör­nyék történelmi nevezeteségeit. Janda János, közkatona. Levél a martosiaktól Bármikor hallottam Martost em­legetni, mindig a martosi lakodal­mast képzeltem magam elé és azt hittem, Martoson már csak a ki­váló sajátos hagyományok kedvé­ért, az elődök híres népművészeti, kulturális munkáját folytatva szé­leskörű, a falu apraját, nagyját felölelő hagyományos kultúrélet pezseg. Igaz, újságokban nem ol­vastam a Martosiakról, de ha tán­caik, népviseletük annyira szépek e és egyéniek voltak, ma sem mara­dott vissza a falu lakossága. Ki tudja meddig ringatóztam volna e tudatban, ha a napokban a szerkesz­tőségünkbe érkezett levelek között meg nem találom a martosiak pana­szos írását. Jóba István és Kukuda László a falu fiatalsága nevében panaszolja: a martosi ifjúság vissiamaradt a fejlődésben*Csak azt szeretném tudni, ki ennek az okozója? A faluban nincs mozielőadás. Az utolsót talán két hónappal ezelőtt tartották, azután kihirdették, hogy újabban is lesz, mire a filmkedvelők szép számmal meg is jelentek, azonban a várva-várt bemutató, nem tudják miért, elma­radt. Majd újabb csillag gyúlt a fejlő­dés egén, amikor televíziós készülé­ket kapott a község lakossága. A ké­szülék meg volt tehát, de nem lehet kihasználni, mert olyan ember kezeli aki az egyes előadások alkalmával rendszerint gyűlésre megy. vagy va­lamilyen más oknál fogva háttérbe szorítja e közérdekű kötelességét. A fiatalok szeretnék, ha más valakit tennének felelőssé ez • ügyben, aki minden előadáskor kinyitná a termet és kezelné a készüléket, mert ha a falu fiatalsága nem talál egyéb szóra­kozóhelyet, nincs más hátra, mint a kocsmába menni." Igen, megdöbbentő ez a beszámoló. Nincs a községben CSISZ-szervezet? Miért nem fordulnak a HNB-hez tá­mogatásért. Elsősorban a helyi párt­szervezet felelős a fiatalság nevelésé­ért, tehát miért nem kérik ki a tanácsát, segítségét? Ha nincs a köz­ségben CSISZ-szervezet, kérjék meg a ČSISZ járási bizottságát, hogy segít­sen egy alapszervezetet alakítani. Ha pedig van, miért nem dolgozik a szó­rakozni akaró fiatalság? Alakítsanak színjátszó, vagy tánccsoportot, kérjék meg a helyi iskola tanítókarát, hogy közreműködésével segítse a fiatalok ügyét. Az okokat tehát ne keressék más­ban, mert a visszamaradásukért saját maguk a vétkesek. Nagyon szomorú egy kulturális, néprajzi hagyományok­ban gazdag múltú faluból ilyen pana­szos levelet kapni. Reméljük azonban, hogy a martosi fiatalok megemberelik magukat és az ősi, országszerte is­mert, híres-neves martosi lakodal­mashoz méltó kultúréletet teremtenek a faluban. Várjuk Jóba István és Ku­kuda László újabb levelét, de már nem panaszokkal telítve, hanem az if­júsági szervezet sikeres munkájáról, a fiatalok jó szórakozásáról és fejlő­déséről írt beszámolóval. — szg ­A pincieknek van mivel dicsekedniük Pincét ősidők óta úgy ismerik, mint sárfészket. A falu kellős közepén egészen mostanáig egy kis patak folyt keresztül, amely mocsarat alkotott. A múltban a HNB nem talált rá módot, hogy a község ezen baján se­gítsen. Csak most nyílt alkalom rá, amikor a község 480 ezer koronát ka­pott a patak szabályozására. A mé­rési munkálatokat már elvégezték és július 10-én hozzáfogtak a szabályo­zási munkákhoz. Nagy eredmény ez a. falu életében, — nemcsak a falu szépsége és egész­ségügye, de gazdálkodási szempontból is. Hatvan hektár jó minőségű szán­tót nyer így a pinci EFSZ. Hálás érte a község lakossága. Van Pincén azonban egy másik, szóra érde­mes dolog is. A községben már több utcát rendbehoztak, kiköveztek, Az EFSZ új épületeihez azonban nem vol­tak mellékutak. Az EFSZ vezetősége kötelezettséget vállalt, hogy gépkocsik számára is járhatóvá teszi ezeket az utakat. Ezt a felajánlásukat az EFSZ tagjai teljesítették. Kikövezték az utakat a tehénistállóhoz. Munkájukkal 4000 koronát takarítottak meg a szö­vetkezetnek. Tervezik a többi mellékút kiépítését is, csak az illetékes szervek támoga­tását várják, hogy anyaggal segítsék őket, mivel a község határában nincs megfelelő burkolókő. Szanyi József, Losonc. Hasznos a nőbizottság munkája A Kassai Városi Nemzeti Bizottság mellett működő nőbizottság tagjai tervszerű munkájukkal eddig is figye­Iegire méltó eredményeket értek el. Az aktivisták segítségével több cso­portra tagozódva teljesítik kitűzött feladataikat. Az elmúlt hónapok folya­mán az egyes csoportok munkája, me­lyeket néhány tagból álló bizottság irányít, a következőképpen alakult: A kulturális bizottság tagjai komoly munkát végeztek, amikor a cigány­származású állampolgáraink részére felvilágosító, átképző tanfolyamot szerveztek. Agitáltak a tanfolyamon való részvétel érdekében. Az ellenőr­ző bizottság tagjai az élelmiszerüzle­tekben, tejcsarnokokban és cukrász­dákban végeznek felülvizsgálatot. Észrevételeik, javaslataik elősegítik a jobb kiszolgálást. Ügyelnek az el­adási szabályok betartására. Sokoldalú munkát végez a szociális bizottság. Tagjai néhány héten keresz­tül felkeresték az idős nyugdíjasokat, meghallgatták panaszaikat és közölték azokat a városi nemzeti bizottsággal. A nőbizottság védnöksége alá tartozik többek közöt a nyugdíjasok klubja és a pihenés háza, melyben kultúrelőadá­sokat rendeznek. Az egészségügyi bizottság a városi egészségügyi bizottságtól kapja a munkához szükséges utasításokat. Hi­giéniai és egészségügyi szempontból látogatásokat tesz éttermekben, cuk­rászdákban, üzletekben és a hiányokat a városi nemzeti bizottság közremű­ködésével igyekszik kiküszöbölni. Az iskolai bizottság rendszeresen lá­togatja a tanintézeteket és ha kifo­gásolni ,valót tapasztal, jelentést tesz a kerületi iskolai osztálynak. Láthatjuk tehát, hogy a nőbizottság munkája hasznos. Ellenőrzéseik ered­ményeként rendbehoztak több elha­nyagolt helyiséget, így például a vas­úti éttermet, több cukrászdát, stb. Szükséges azonban, hogy az üzemek­ből még több aktivista kapcsolódjék be a nőbizottság munkájába, hogy megfigyeléseik alapján ott segítsenek, ahol erre a legnagyobb szükség van. Strauss Margit, Kassa. A CSISZ- és HESZ-szervezet együttműködése A CSISZ és a HESZ őrösi szervezete * szoros együttműkö­désben dolgozik. Közösen küz­denek a jobb eredmények el­éréséért. Ez olyan munkát ered­ményezett, mely biztosította mindkét szervezetnek az elsősé­get a királyhelmeci járásban. Bodrogszerdahelyi jelen 1 és A bodrogszerdahelyi HNB eredményes munkájáról beszél az az egész sor nemrég alakított helyi gazdálkodási üzem, mely szolgáltatásaival je­lentős segítséget nyújt a falu lakosságának. Az első helyen a két asz­talosműhelyt, azután a borbély- és fodrászműhelyeket, majd pedig a kovács- és épület javító-üzemeket kell megemlíteni. A vállalatok közül a legjövedelmezőbb a fodrászműhely, amelynek mű­ködése máig 20-ezer korona tiszta jövedelmet jelentett a községnek. Tervbe vették egy varroda, egy rádíójavító-műhely és egy fényképkészítő helyi üzem megalakítását. „ Ä helyi nemzeti bizottság sikeres tevékenységet fejtett ki a város- és fáluszépítési akció keretében is. Az iskola épületét és az egyes megron­gált útszakaszokat megjavította, valamint két parkot létesített a faluban. Áz akcióba sikeresen bekapcsolódott a helyi tűzoltó egyesület is. Az eső nélküli napokban a határt öntözte, most pedig a falu főutcáját pormen­tesíti. Kucík Pál, Bodrogszerdahely. A %dunaszerdahelyi TŰZOLTÓK munkájukat mindig kiválóan, becsü­letesen végzik. Az elmúlt napokban a tűzoltószertár tetejét, mely már beomlással fenyegetett, napi teendő­jük után brigádmunkával hozták rendbe. A szükséges építkezési anya­got a HNB adta, s ők a maguk ere­jéből kimeszelték és berendezték az épületet. Július 1-től állandó szol­gálatot szerveztek, hogy a nyári idő­ben könnyen előforduló tűzvész ese­tén azonnal működésbe léphessenek. Tőth Árpád, Dunaszerdahely. Jól éreztük magunkat A Magas-Tátra szépsége közismert az egész világon, de termé­szetes, hogy legismertebb nálunk. Mi a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom által szervezett kétnapos kirándu­lás keretében jutottunk el Ostraváról a Tátrába. Bár az időjárás kedvezőt­len volt, mégis jól éreztük magun­kat. Mindenütt őszinte barátokat ta­láltunk. Mindenki nagyon kedves volt hozzánk. A szívélyes fogadtatások, beszélgetések azt bizonyítják, hogy a népeink közötti barátság napról-napra erősebbé válik. Valamennyien felejt­hetetlen élményekkel tértünk haza. Rašovský Roman, Ostrava. A közös együttműködésről Lejkő László, a CSISZ-szervezet elnöke így vélekedik: — Közös munkával mindkét szer­vezet szebb és jobb eredményeket tud elérni. Például, ha összegezzük a két szervezet tevékenységét, mondhatjuk, hogy a tavalyi eredmények meg sem közelíthetik a már eddig elért ez évi eredményeinket. A szövetkezetben 2800 és a fáluszépítési akcióban 345 órát dolgoztak le a két szervezet tag­jai. De hiányok is vannak. A HESZ-szer­vezet nagy hátránya, hogy nőket nem tudnak megnyerni, akikre pedig nagy szükség lenne a sérültek ápolásánál. A férfiaknak kell elvégezniök helyet­tük a kötözéseket. Horosz Árpád, őrös. Büszkék vagyunk rájuk "í Äv M ti- . -V •*. Új iskola épül Jelenec községben Á Zlaté Moravce-i járás Jelenec községében az elmúlt napokban ün­nepélyes keretek között helyezték el az új 17-tantermes középiskola alapkövét. A Zlaté Moravce-i JNB-t Tesék alelnök képviselte, aki az alapkő letételénél kijelentette, hogy a JNB ezután is hathatósan segíti községünket az iskola felépítésében. A Nyitrai Magasépítkezési Vállalat vezetője, Szegő elvtárs, ez alkalom­mal kötelezettségvállalást tett, hogy az új iskolát 1959. augusztus 29-én, a Szlovák Nemzeti Felkelés 15-ik évfordulója alkalmából átadják ren­deltetésének. A helyi pártszervezet, HNB, az EFSZ s a tömegszervezetek képviselői vállalták, hogy minden té­ren segítik az építkezési vállalat munkáját. Hanzeka József, Jelenec ÄHBHii iii A tornaijai járást a Tornaijai Ti­zenegyéves Középiskola tánccso­portja képviselte az ifjúság dunai találkozóján, mely az országos if­júsági alkotóverseny IV. kategó­riájában a 3. helyezést érte el. Szemko Miklós, az együttes ve­zetője elmondta, hogy sikeres szereplésüket kitartó munkájuk­nak köszönhetik. Az együttes, amelyben jelenleg 30 fiú és leány van, 1956-ban alakult. 1957-ben és ez évben is a kerületi ifjúsági al­kotóverseny győztese lett. A cso­port eredeti muránylehotai tánco­kat, szokásokat készül betanulni. Megalakulása óta hetente kétszer­háromszor rendszeresen próbál. — A dunai találkozó — mondotta Szemko elvtárs — életem egyik legszebb időszaka s egyben juta­lom is volt az eddigi munkánkért. Német János, Tornaija VV\AAAAAAAAAAAAAAAWAAAAAAAAArtAAAŕ\AAAAAAAAAAAAAAA,ŕNAAAAAft/VWVVVVVVV\A Alusznak az illetékesek Az 1957. évi választások után a Sídi Helyi Nemzeti Bizottság szép tervekkel állott elő. A község lakos­sága nagy tetszéssel fogadta, hogy a faluban egy korszerű vendéglátóüze­met és egy mészárszéket létesítenek. A helyi nemzeti bizottság mindent megtett az ügy érdekében, úgy hogy a vendéglő és a mészárszék megfelelő helyiségben a belső és a külső javítási munkák elvégzése után már 1957. ok­tóberében fogadta a vásárlókat. A téli időszakban mind a sör, mind a húsfélék kifogástalan állapotban kerültek a fogyasztókhoz. Tavasszal azonban egyre romlott minőségük. A helyi nemzeti bizottság tanácsa idejében megtette a szükséges intéz­kedéseket az illetékes szerveknél, hogy a vendéglátó-üzembe és a mé­szárszékbe egy-egy hűtőt szállítsanak és a villanyt háromfázisúra szereljék át. A két hűtő idejében megérkezett, azonban a villany átszerelése csak papíron maradt a járási építkezési vállalatban 1957. október 17-től 1958. március l-ig. A helyi nemzeti bizott­ság és a Járási Népi Fogyasztási Szö­vetkezet többszöri reklamálása először süket fülekre talált. Majd később anyaghiányra hivatkoztak. A helyzet csak 1958. III. 1-én vál­tozott meg, amikar a HNB egy újabb megrendelést küldött a járási kom­munális vállalatnak. A munkát meg­kezdték. Egy hónapig dolgozott itt három ember, de a munkát félbe­hagyták. Azóta is úgy áll. Múlt az idő, a sör melegebb lett és romlot­tak a húsáruk. Két hónap múlva azután a Járási Népi Fogyasztási Szövetkezet vezetősége és a HNB kénytelen volt bezáratni az üzletet és betiltani a hús raktározását a ven­déglőben. A reklamálás újból megin­dult. Azonban az ügy továbbra is sü­ket fülekre talált. Már figyelembe se vették a helyi nemzeti bizottság ké­relmét. A legutolsó reklamálásnál azonban a villanytelep újabb megren­delést kért, de még a mai napig sem történt semmi. Hol van itt az emberről való gon­doskodás alapelve betartva? Egyes felelőtlen vezetők még nem éreznek eléggé a közösséggel. Kell, hogy a jö­vőben mind a Járási Népi Fogyasz­tási Szövetkezet vezetősége, mind a Járási Építkezési Vállalat és a járási villanytelep is nagyobb gondot for­dítson a munkájára. Síd község la­kossága jelenleg - akárcsak máshol, szerte az országban — arat és csé­pel, tehát most különösen szüksége van friss húsfélékre és hűsítő italok­ra. Lehetséges az ezekkel való ellá­tás, csak egy kis lelkiismeret és fe­lelősségtudat szükséges hozzá. Bene József, a HNB elnöke, Síd. ÚJ SZÖ 6 * 1958. július 27.

Next

/
Thumbnails
Contents