Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-22 / 201. szám, kedd

A Szovjetunió kormányának javaslata Az európai államok barátsági és együttműködési —•= szerződésének megkötésére (Folytatás az 1. oldalról) A tanácskozás résztvevőit az az óhaj vezette, hogy csökkentsék az ellentéteket és kizárják azt a veszedelmet, hogy az európai hatalmak két fő csoportja közötti ellentétek háborús konfliktusban törjenek ki és ezért azt javasolták. hogy kössenek megnemtámadási szerződést a Varsói Szerződés és az Északatlanti Szövetség tagállamai között. A szovjet kormány meg van győződve arról, hogy az ilyen megnemtámadási szerződés megkötése az európai béke megszilárdításához az első megbízható lépés lenne. A megnemtámadási-szerződés hatalmas pozitív szerepe ellenére azonban szem előtt kell tartani, hogy ez az intézkedés csakis kezdeti lépés. Ez a minimuma annak, amit a jelenlegi feltételek között tenni kell. hogy Európában helyreálljon az államok közötti bizalom megfelelő légköre. Megengedhetetlen nemtörődömség lenne, ha ez-» zel egyidejűleg nem fejtenének ki a jelenlegi veszedelmes helyzetből kivezető további átmeneti javulásra, valamint az európai tartós béke előfeltételeinek megteremtésére irányuló erőfeszítést. A szovjet kormány abból indul ki, hogy az európai békét és biztonságot nem lehet biztosítani, amennyiben valamennyi európai állam nem folytat közös erőfeszítést és nem lép széleskörű, sokoldalú együttműködésre. A jelentős nemzetközi kérdések elintézéséből eredő egyéni tapasztalatok azt mutatják, hogy a felek jóindulata mellett mindig lehet lehetőséget és forrást találni a béke érdekében kölcsönösen elfogadható megoldásra. így az első háború utáni években békeszerződések jöttek létie Bulgáriával, Magyarországgal, Romániával, Olaszországgal és Finnországgal, ami jelentős mértékben hozzájárult az európai helyzet normalizásához. Még meggyőzőbb bizonyíték az osztrák államszerződés megkötése 1955-ben — a hideg, háború és a fokozott bizalmatlanság feltételei között —, annak a szerződésnek, amely felújította Ausztriának mint semleges államnak politikai és gazdasági függetlenségét. A Szovjetunió kormánya előtt azonban ismeretes, hogy a nyugat-európai államok kormányainak egész sora és az USA kormánya más nézeteket vall, mint a Szovjetunió kormánya abban a tekintetben, mi okozta a jelenlegi európai feszültséget, ugyanúgy, mint abban a kérdésben, milyen eszközöket kellene alkalmazni az európai államok közötti kapcsolatok terén uralkodó ezen feszültség enyhítésére. Emellett nem lehet tagadni, hogy az európai helyzet azt kívánja az európai államok kormányaitól, hogy igyekezzenek megoldani a jelenlegi ellentéteket. Hisz az olyan eszmecsere, amely nem támaszkodik reális alkotó lépésekre, önmagában nem képes megállítani a leeső bombát, sem pedig" csökkenteni robbanásának erejét. Nem lehet megengedni, hogy a vitás kérdések meggátolják azt, hogy józanul nézzünk szembe azokkal a tényekkel, amelyek az európaiakat mély nyugtalansággal töltik el, és árnyékot vessenek arra, ami a legfőbb, az európai tartós béke megteremtésére vezető konkrét lépésekről szóló megegyezés kitartó és türelmes keresésének szükségességére. Ismeretes, hogy a két világháború közötti időszakban kudarcot vallottak az európai biztonság biztosítására és az európai együttműködésre irányuló tervek, mégpedig elsősorban azért, mert nem jött létre megállapodás a vezető államok között, amelyek a leghatalmasabb fegyveres erőkkel rendelkeztek és amelyek közös erőfeszítése meghiúsította volna az agreszsziót. A szovjet kormány nézete szerint emlékezetben kell tartani a történelemből eredő ezen tanulságot és nem szabad megismételni a múlt súlyos hibáit. Ma már nem kell bizonyítani, hogy azon feladatok megoldásának pótlására irányuló kísérletek, amelyek Európára mint egészre egyes nyugat-európai államok különböző csoportosulásának szűk korlátozott alapon való megteremtésével, mint amelyenek a szénés acéltársaságok, a közös piac, az EURATOM stb., csupán arra vezetnek. hogy ezek az államok egyre jobban szembehelyezkedjenek a többi európai állammal, hogy még jobban elmélyítsék azt a szakadékot, amely Európa nyugati részét keleti részétől elválasztja. Valamennyi európai állam együttműködésének, a béke megőrzése érdekében való közeledésének, Európa jóléte és felvirágoztatása biztosításának gondolata mélyen gyökerezik az európai nemzetek történelmében és jelenlegi életében. Szárazföldünk mind keleti, mind nyugati részében egyre jobban erősödnek az európai államok közötti kölcsönös megértés és a sokoldalú kapcsolatok fejlesztésére irányuló kísérletek. Erre mutat a többi között az a tény is, hogy az ENSZ XII. ülésszakán valamennyi európai állam és az USA is az államok közötti békés és jószomszédi kapcsolatokról szóló határozati javaslatra szavazott. A szovjet kormány úgy véli, hogy az európai államok kormányának épp úgy, mint az Amerikai Egyesült Államok kormányának — amennyiben mindannyian gátat akarnak vetni az európai események veszedelmes fejlődésének — törekedniük kellene arra. hogy területi alapon dolgozzanak ki olyan összeurópai megoldást, amely gyakorlatilag már a jelenlegi időszakban megvalósítható lenne és amelyet valamennyi kormány elfoqadhatna. Ezért javaslatot terjeszt elő, hogy az európai államok és az USA kössenek baráti és együttműködési szerződéit. A szovjet kormány nézete szerint e szerződésbe olyan határozatot kellene foglalni, hogyan előzzék meg és gátol.lák meg az európai agressziót és hogyan biztosítsák valamennyi európai állam biztonságát. Emellett fontos lenne, hogy ha a szerződésben lefektetnék az európai államok és az USA kötelezettségvállalását, hogy sem katonai, gazdasági, sem pedig erkölcsi támogatást nem nyújtanak bármilyen olyan államnak, amely megszegné az európai békét, tekintet nélkül arra. vajon az érvényben levő katonai paktumok és szerződések szerint a támadó állam partnerei-e avagy sem. Amint ismeretes, az ilyen megállapodás gondolatát az utóbbi években az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai is nemegyszer hangoztatták. Mivelhogy a leszerelésre vonatkozó egyezmény elérése jelentős nehézségekkel jár, és mivelhoqy az ez irányú erőfeszítés több éven át nem vezetett eredményre, a szovjet kormány azt javasolja, hogy a szerződésben olyan intézkedéseket szabjanak meg, amelyek hozzájárulnának a lázas fegyverkezés beszüntetéséhez és ahhoz, hogy Európában lépéseket tegyenek a Varsói Szerződés és az Északatlanti Tömb tagállamai haderei létszámának csökkentésére. Az európai államok kezdeményezése ilyen részlegmegoldások keresésében rrjegnyithatná a leszerelés problémájával összefüggő szélesebb alapokon nyugvó egyezmény kilátásait is. , Az európai katonai konfliktusok kiküszöbölésére a legfontosabb lenne az európai katonai csoportosulásokat elválasztó vonal közvetlen közelében olyan övezetet teremteni, amelyben nem volna megengedve atom-, hidrogén- és rakétafegyverek gyártása és raktározása. Ebben az esetben a szerződés résztvevői köteleznék magukat, hogy tiszteletben tartják az émlített övezet statutumát és az övezetben fekvő államok területét az említett fegyverek használatának szférájából kizárt területnek fogják minősíteni. A szerződésben célszerű volna megállapítani, hogy intézkedéseket kell foganatosítani a Németország területén elhelyezett külföldi fegyveres erők létszámának egyharmadával vagy más megállapodott terjedelemben való csökkentésére, mégpedig a legközelebbi 1—2 éven belül. A létszám ilyen csökkentése mellett meg lehetne állapodni e kötelezettség teljesítése ellenőrzési és felügyeleti rendszerének kiépítéséről az illető egyezmény valamennyi aláírója részéről. A Szovjetunió kedvező álláspontra helyezkedik a légi fényképezés kérdésében, amelyet bizonyos övezet korlátai között lehetne végezni. Ez az övezet a Varsói Szerződés és az Északatlanti Tömb tagállamainak erői közötti vonal mindkét oldalán terülne el. A légi fényképezés a váratlan támadás meggátlásának ügyét szolgálná. A szerződés tagállamai gardasá.qának fejlesztését, a békés kereskedelmi kapcsolatok és a kölcsönös megértés megteremtését közöttük kétségen kívül kedvezően befolyásolná a kölcsönösen előnyös és egyenjogú gazdasági együttműködés kibővítése a bárminemű megkülönböztetést és mesterséges gátat kizáró elvek szellemében. Ezen határozatok felvétele a szerződésbe annál előnyösebb lenne, mivel a szabad világkereskedelem serkentése előnyös lenne azon államok egész sora számára, amelyek gazdasága főképp az utóbbi időben egészségtelen jelenségeket mutat. A szovjet kormány az európai államok és az USA együttműködése fejlesztésének híve, az atomerő békés célokra való felhasználása nagy feladata megoldásának érdekében. A szovjet kormány kívánatosnak tartja, hogy ez aláírók, a szerződésben kifejezzék azon készségüket, hogy kicserélik tapasztalataikat az atomerő tudományos és ipari használatának, nyersanyagoknak, anyagoknak és berendezéseknek kérdésében. A szerződés tagállamainak e téren kifejtett közös erőfeszítése hozzájárulna a népek életszínvonalának emeléséhez, a tudomány és kultúra további fejlesztéséhez és kibővítené a természet törvényei megismerésének és használatának határait az ember javára. A szovjet kormány nézete szerint a szerződés aláírói szilárdabb alapra helyezhetnék a kölcsönös kapcsolatok fejlesztését főképp a tudomány, technika és kultúra terén az egyes államok népe sikerei kölcsönös megismerésének érdekében. A szerződés olyan további intézkedéseket állapíthatna meg, amelyek megvalósítása hozzájárulna az európai háború kirobbantása veszedelmének enyhítéséhez. A szovjet kormányt az a meggyőződés vezérli, hogy a javasolt intézkedések összességükben hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa a tartós béke és valódi biztonság övezetévé váljon. Ezen indokok mérlegelése után a szovjet kormány a Francia Köztársaság kormányához. valamint más európai államok kormányaihoz és az USA kormányához megítélésre „Az európai államok baráti és együttműködési szerződésének" javaslatát terjeszti és kifejezi azt a reményét, hogy a Francia Köztársaság kormánya e javaslattal szemben kedvező álláspontra helyezkedik. Az európai államok barátsági és együttműködési szerződés Javaslatának szövege: A szerződp felek... szilárdan elhatározva, hogy minden erejükkel hozzájárulnak az európai államok baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlesztéséhez és kizárólag békés úton oldanak meg minden közöttük felmerülő kérdést; elismerve, hogy az európai államok legfontosabb feladata az új háború kirobbanása lehetőségét kizáró kölcsönös bizalom légkörének megteremtése az európai szárazföldön; úgy vélve, hogy az európai nemzetek közötti jó szomszédi és baráti kapcsolatok megszilárdítása tekintet nélkül azon kormányformára, amelyet választottak, hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a lázas fegyverkezés beszüntetéséhez, az államok gyümölcsöző együttműködésének fejlesztéséhez és megszilárdításához, politikai, gazdasági, kulturális, tudományos és más téren; megállapítva, hogy az ENSZ alapokmánya támogatja olyan területi egyezmények megkötését az államok között, amelyek a világbéke és biztonság támogatására irányulnak; azon törekvéssel vezéreltetve, hogy megvalósítsák az ENSZ nemes elveit és az államok közötti békés és jó szomszédi kapcsolatokról szóló határozati javaslatban foglalt határozatokat érvényesítsék, amelyeket az ENSZ közgyűlésének XI.. ülésszakán fogadtak el: elhatározták, hogy megkötik az európai államok barátsági és együttműködési szerződését és e végből a következőkben állapodtak meg: 1. CIKKELY A szerződés résztvevője lehet minden európai állam és az Amerikai Egyesült Államok, amely a szerződésben foglalt célokat elismerte és e kötelezettségeket magára vállalta. 2. CIKKELY A szerződő felek az őszinte együttműködés és kölcsönös megértés szellemében fogják fejleszteni és szilárdítani a jószomszédi és baráti kapcsolatokat nemzeteik között a területi sérthetetlenség és szuverenitás, a megnemtámadás kölcsönös tiszteletben tartásának, a- belügyekbe való be nem avatkozásnak, az egyenjogúságnak és a kölcsönös előnyöknek elvei szellemében. 3. CIKKELY A szerződő felek kötelezik magukat, hogy a közöttük felmerülő valamennyi vitás kérdést kizárólag békés eszközökkel oldják meg az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának elveivel összhangban. Amennyiben olyan helyzet merül fel, amely az államok közötti kapcsolatok romlására vezethetne vagy veszélyeztethetné az európai békét, a szerződő felek haladéktalanul kölcsönösen értekezni fognak, hogy szükség esetén olyan közös intézkedéseket valósítsanak meg, amelyeket alkalmasnak találnak a bekövetkezett helyzet kiküszöbölésére. 4. CIKKELY Amennyiben a szerződő felek egyikét vagy néhányát bármely állam megtámadja, a szerződés többi résztvevői kötelezik magukat, hogy a támadóknak nem nyújtanak sem katonai, sem gazdasági, sem pedig erkölcsi támogatást, tekintet nélkül arra, hogy vajon a támadó államhoz szövetségi vagy pedig más kötelezettség köti őket. 5. CIKKELY • A fegyverzet és fegyveres erők létszámáról, valamint az atomfegyverek betiltásáról szóló általános szerződés megkötéséig a szerződő felek kötelezik magukat: a) 1—2 éven belül csökkentik Németország területén elhelyezett fegyveres erőinek és fegyverzetüknek számát egyharmaddal vagy pedig más megállapodást képező terjedelemben és emellett azon haderők egységeit, amelyekkel a létszámot csökkentik, Németország területéről saját államaik területére kell visszavonniuk. A fegyveres erők és fegyverzet számának fenti csökkentése után meg kell tárgyalni a Németország területén állomásozó idegen fegyveres erők további csökkentésének, valamint más európai államok területén elhelyezett idegen fegyveres erők létszáma csökkentésének kérdését, azzal, hogy mindkét esetben a haderők azon csapatait, amelyekkel a létszámot csökkentik, vissza kell vonniuk saját államaik területére. Évente rendszeresen, legalább kétszer kell kicserélni információkat a szerződés résztvevői azon fegyveres erői és fegyverzete számáról, amelyeket más európai államok területén helyeztek el. b) A váratlan támadás meggátlására légi fényképezést kell bevezetni 800 km-es övezetben az Északatlanti Szerződés és a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erőit elválasztó vonaltól. Ezt az övezetet azon államokkal való megállapodás után jelölik ki, amelyek területe az övezetbe esik. A szerződő felek képviselői e szerződés aláírása után legkésőbb hat hónapon belül kijelölik a b) pontban foglalt övezet határait és bevezetik az e cikkelyben foglalt kötelezettségek teljesítése ellenőrzésének és felügyeletének megfelelő rendszerét. 6. CIKKELY A szerződő felek egyöntetűen állást foglalnak amellett, hogy Közép-Európában olyan övezetet létesítsenek, amelyben nem fognak gyártani és raktározni atom-, hidrogén- és rakétafegyvereket és nem létesítenek e fegyvernemek kezelésére szolgáló berendezést. Ezen övezetnek az illető kormányok beleegyezésével magában kell foglalnia a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság területét. A szerződő felek kötelezik magukat, hogy tiszteletben tartják ezen övezet statútumát és az övezetben fekvő államok területét az atom-, hidrogén- és rakétafegyverek használata térségéből kizárt területnek fogják tekinteni. Elismerik az ezéti övezet' megteremtéséről szóló egyezmény teljesítése, ellenőrzése és felügyelete megfelelő rendszere létesítésének szükségességét. . ., , . .. i 7. CIKKELY A szerződő felek abból indulnak ki, hogy az államok közötti gazdasági együttműködés és kapcsolatok a kölcsönös békés és baráti kapcsolatok megszilárdításának természetes és szilárd alapját képezik és ezért kötelezik magukat, hogy: a) fejleszteni fogják gazdasági együttműködésüket és a tapasztalatcserét; kölcsönösen segítséget nyújtanak az olyan legidőszerűbb gazdasági problémák megoldásában, amelyek nagy jelentőségűek a lakosság teljes alkalmaztatásának biztosítására és életszínvonalának emelésére; sokoldalúan fejleszteni fogják a kereskedelmi együttműködést a szerződés tagállamai között a teljes egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján; b) lépéseket tesznek az eddig fennálló akadályok fokozatos kiküszöbölésére és az államok közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésében mutatkozó korlátozásokra a kétoldalú és többoldalú egyezmények alapján, valamint az ENSZ Európai Gazdasági Tanácsának keretében és útján; c) fokozni fogják az együttműködést az atomenergia békés felhasználásának terén, amin a tapasztalatcserét is érteni kell, a villanyerőmüvek, az ipari, közlekedési és más olyan objektumok építésénél, amelyeket atomenergiával hajtanak, továbbá a szakemberek, nyersanyag és berendezés kicserélését is. 8. CIKKELY A szerződő felek kötelezik magukat, hogy fejleszteni es szilárdítani fogják kölcsönös kapcsolataikat a tudomány, kultúra, technika és iskolaügy terén, azon nemzetközi kapcsolatok és együttműködés kibővítése érdekében, amelyek a tudomány és kultúra terén hozzájárulnak a nemzetek közötti kölcsönös megértéshez. Ezért kifejezik azon készségüket, hogy a közeljövőben megtárgyalják a kulturális és tudományos együttműködés konkrét kérdéseit, szem előtt tartva az e kérdésekre vonatkozó egyoldalú vagy többoldalú egyezmények megkötését. 9. CIKKELY Ez a szerződés tíz évre szól. A szerződést ratifikálni kell a szerződés tagállamai törvényhozási eljárásával összhangban. 10. CIKKELY A szerződéshez valamennyi európai állam csatlakozhat. 11. CIKKELY Ezt a szerződést, melynek orosz, angol, francia és német szövege hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál helyezzük el. A teljhatalmú megbízottak ezt a szerződést aláírásukkal és pecsétjükkel látták el. Kelt, 1958 ÚJ SZÖ 4, * 1958 július 22.