Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-22 / 201. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKI A KOMMUNISTA FAKTJÁNAK NAPILAPJA 1958. július 22. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 201 szám A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK NYILATKOZATA N. N. Patolicsev, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese július 15-én felkereste Jaromír Vošahlíkot, a Csehszlovák Köztársaság moszkvai nagykövetét, akinek jegyzéket adott át a csehszlovák kormány számára, melyben a Szovjetunió kormánya javasolja az európai országok baráti és együttműködési szerződésének megkötését. Egyben átadta e szerződés szövegét is- A csehszlovák kormány a jegyzékkel kapcsolatosan a következő nyilatkozatot tette: A Szovjetunió kormánya 1958. július 15-én jegyzéket küldött a Csehszlovák Köztársaság kormányának. A jegyzék a Szovjetunió kormányának azt a javaslatát tartalmazza, hogy az európai országok kössenek baráti s együttműködési szerződést. Hisonló jegyzékeket a szerződés szövegének javaslatával egyetemben küldött további európai országok kormányainak és az Amerikai Egyesült Államok kormányának is. A szovjetunió kormányának jegyzékéből kitűnik, hogy nagy nyugtalansággal töltik el az Európában fennálló helyzettel kapcsolatos fejlemények, melyek komolyan veszélyeztetik a világ békéjét és biztonságát. A csehszlovák kormány teljes mértékben egyetért a szovjet kormány azon nézetével, hogy a jelenlegi komoly helyzetet elsősorban a pusztító atomháború állandóan fenyegető veszélye, a lázas fegyverkezés folytatása és katonai támadó jellegű csoportosulások, valamint katonai támaszpontok idegen államok területén való létezése idézi elő. Egy új háborús összetűzés kirobbanásának veszélyét egyre jobban fokozza az a tény, hogy nukleáris bombákkal ellátott amerikai katonai repülőgépek folytatják berepüléseiket Nyugat-Európa területe és a Szovjetunió határai felé. Az USA és Nagy-Britannia kormánya az egész viláe közvéleményén .. egyre erősödő ellenszenve ellenére eddig nem követte a Szovjetunió kormányának nemes oéldáját, nem szüntette meg a nukleáris fegyverekkel végzett kísérleti robbantásokat, melyek komolyan veszélyeztetik nemzedékünk és a jövő nemzedékek egészségét. Az európai nemzetek biztonságát nagymértékben veszélyezteti, hogy egyre jobban kiépítik a nyugatnémet hadsereget és a nyugatnémet kormány határozatot hozott e hadsereg nukleáris és rakétafegyverekkel való gyorsütemű felszerelésére. Különösen Csehszlovákia nemzetei, melyek a múltban a német imperializmus martalékává váltak. kísérik fokozott aggodalommal a Német Szövetségi Köztársaságban lejátszódó fejleményeket. Csehszlovákia népe határozottan követeli, bogy vessenek vége' a nyugatnémet hadsereg atomfelszerelése politikájának, szüntessék meg a Német Szövetségi Köztársaság területén rakétatámaszpontok építését és akadályozzák meg a revansistáknak Németország szomszédai ellen irányuló ellenséges tevékeny«;énét. A Német fzövetsépl Köztárscsáq kormányának a nyugati hatalmak által támogatott ezen politikála merő ellentétben áll az európai feszültsén enyhítésének szükségességével, a jószomszédi viszony feilesztésének követelményével is. A helyzet komolyságát egyre jobban növeli a fokozódó háborús hisztéria és az új háború propagandája, melyet egyes európai országokban tpriesztenek. Ebben a bonyolult helyzetben, amikor az emberiséq a- úi háború előkészítésének politikája következtében, melyet az imperialista hatalmak rendszeresen folytatnak és. egy új hábcrús összetűzés veszélyes közelségbe kerül. — annál kifejezettebben ny'Ivánul meg a Szovjetuniónak és a többi srocialista orszáqoknak a nemzetközi feszültség enyhítésére s az úi háború veszélyének megszüntetésére irányuló állandó törekvése. A szocialista rendszer országai következetesen megvalósítják az országok békés eaviittélésének politikáját, a múltban számos olyan pqyoldalú intézkedést foganatosítottak melvek a nemzetközi < feszültség enyhítésére irányulnak. Számos olvan konkrét javaslatot terjesztettek elő, melyek elfogadása jelentős mértékben hozzájárulna az országok közötti bizalom felújulásához és a sürgős vitás kérdések fokozatos megoldásához. Elegendő, ha ezzel kapcsolatosan megemlítjük a Szovjetuniónak a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek egyoldalú megszüntetésére irányuló történelmi jelentőségű határozatát, a Varsói Szerződés tagállamainak a közelmúltban hozott határozatát, mely szerint további 419 ezer fővel csökkentik a fegyveres erök létszámát, ebből Csehszlovákiában 20 ezer fővel, a szovjet fegyveres erőknek a Román Népköztársaság területéről való viszszavonását és a Magyar Népköztársaságban állomásozó szovjet fegyveres erők létszámának csökkentését. A szocialista rendszer országai emellett olyan jelentős, a béke biztosítására és Európa biztonságának megőrzésére irányuló javaslatokat tettek, mint aminők a közép-európai nukleáris- és rakétafegyverektől mentes övezet létesítésére, az Északatlanti Tömb és a Varsói Szerződés tagállamai között megkötendő megnemtámadási szerződésre irányuló javaslataik. A Szovjetunió kormánya a jelenlegi nemzetközi helyzettel kapcsolatos legégetőbb és legsürgősebb feladatok megoldása érdekében javaslatot tett a nyugati hatalmak kormányainak a csúcsértekezlet egybehívására. Sajnálatra méltó, hogy a szocialista rendszer országainak békejavaslatai nem részesültek a nyugati hatalmak kormányainak kellő megértésében és j támogatásában. A Szovjetunió és a i szocialista országok kormányainak minden erőfeszítése ellenére nem került sor egyezményre a csúcsértej kezlet haladéktalan egybehívását illetőleg, ami jogosan nyugtalanságot idéz elő a világ közvéleményében. A Csehszlovák Köztársaság kormánya teljes mértékben azonosítja magát a Szovjetunió kormányának azon nézetével, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése és az új háború veszélyének megszüntetése érdekében elsősorban a nemzetközi bizalom növelésére irányuló intézkedéseket kell foganatosítani. A Csehszlovák Köztársaság kormánya híven békés külpolitikájának elveihez a legmesszebbmenő erőfeszítéseket fejti ki az országok békés együttélése és a jószomszédi viszonyok fejlesztése elveinek érvényre juttatása érdekében. Erről tanúskodnak az Ausztriával való kölcsönös együttműködés elmélyítésére és a Német Szövetségi Köztársasággal való diplomáciai kapcsolatok felvételére irányuló nemrég tett kezdeményező lépések is. A csehszlovák kormány azon a nézeten van, hogy a nemzetközi bizalom növelésére jelenleg az lenne a legmegfelelőbb intézkedés, hogy az európai államok a szovjet kormány javaslata értelmében baráti és együttműködési szerződést"kötnének egymással. Ez a szerződés a szerződő feleket a jószomszédi viszony és a barátság fejlesztésére, megszilárdítására, az összes vitás kérdéseknek az ENSZ alapokmánya értelmében kizárólag békés eszközökkel való megoldására, a gazdasági, tudományos és kulturális kölcsönös együttműködés kibontakoztatására kötelezné. A szerződés egyben lehetővé tenné, hogy megtegyék az első konkrét intézkedéseket a lefegyverzésre és többek között a közép-európai atom- és rakétafegyvermentes övezet létesítését is eredményezné. Az európai országok baráti és együttműködési szerződésének aláírása elvi fordulatot jelentene az európai országok kapcsolataiban, mert az egykori bizalmatlanság helvébe az általános békés együttműködés lépne melv megteremtené a kedvező feltételeket a fennálló vitás kérdések fokozatos megoldására. I (Folytatás a 2. oldalon.) A Szovjetunió kormányának javaslata Az európai államok barátsági és együttműködési szerződésének megkötésére ~ Moszkva (TASZSZ) — A Szovjetunió kormánya július 15-én az euE rópai államok kormányaihoz és az USA kormányához hasonló tartalmú jegyzéket intézett, amelyben javasolja az európai államok barát= sági és együttműködési szerződésének megkötését. A jegyzék a szerE ződés javaslatát is tartalmazza. E Alább közöljük a szovjet kormánynak a Francia Köztársaság korE mányához intézett jegyzéket, valamint az európai államok baráti és = együttműködési szerződésének javaslatát. Szovjet jegyzék a francia kormányhoz A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy a Francia Köztársaság kormányához forduljon a következő kérdésben: A Szovjetunió kormánya úgy véli, hogy az európai szárazföldön kialakuló helyzet minden érdekelt állam kormányát arra kényszeríti, hogy olyan közös intézkedések kidolgozására törekedjék, amelyek Európában gátat vetnének a háború felé haladásnak és utat keresnének a béke megszilárdítására az európai államok közötti kölcsönös bizalom és sokoldalú együttműködés alapján. Az a két világháború, amit az emberiség átélt, elsősorban az európai nemzeteket sújtotta. Senki sem tagadhatja, hogy e háborúk a legnagyobb veszteségeket mind emberéletben, mind anyagiakban az európai országoknak okozták. Az európaiak tízmilliói vesztették életüket a csatatereken, a békés városok bombázása folytán, sérülések és betegségek következtében haltak meg, vagy halálra kínozták őket a fasiszta gyűjtőtáborokban. A háborús akciók folyamán a föld színéről söpörték el a valaha szépen felépített, virágzó városokat és telepeket, pótolhatatlan kulturális emlékművek pusztultak el. A minden nemzet, minden család számára pótolhatatlan veszteségekkel és hihetetlen fizikai és erkölcsi áldozatokkal az európai nemzetek kiérdemelték az emberhez méltó élet jogát, jogot érdemeltek a holnap, az önmaguk és a jövő nemzedékek sorsa iránti félelem nélküli életre. Az európai országok népei ma ismét a lázas háborús előkészületek légkörében, a még szörnyűbb háborús katasztrófa fenyegetésének árnyékában kénytelenek élni. A nemzetközi ügyekben folytatott egyenjogú együttműködés elveit, amelyekről a közös ellenség elleni harc időszakában sok szó esett, távolról sem tartják tiszteletben valamennyien. Lehetetlen észre nem venni, hogy az olyan intézkedések, mint a lázas fegyverkezés, különösen az atom- és hidrogénfegyverkezés állandó fokozása, a hadseregek létszámának emelése és a katonai kiadások növelése, az atom- és rakétatámaszpontok létesítése idegen területen, ezen fegyverek átadása további államok, elsősorban a Német Szövetségi Köztársaság kezébe, a valóságban semmi mást nem jelentenek, mint a háború előkészítését. Ezt a célt szolgálja a propaganda is, amely egyes országokban az emberekbe oltja a hitetlenséget a béke megőrzésének lehetősége tekintetében, elhidegülést és ellenségeskedést kelt bennük, más államok és nemzetek irányában, amelyek a katonai csoportosulásokon kívül állnak s más politikai és gazdasági rendszert választottak és életüket eszméikkel összhangban építik. Az államok egymással szemben álló katonai csoportosulásának megteremtése az európai szárazföldön mély bizalmatlanságot és veszedelmesen feszült légkört teremtett. Évről évre világosabbá válik, hogy az európai háború, ha szerencsétlenségünkre kitörne és betiltására vagy korlátozására nem történnének idejében megfelelő intézkedések, olyan háború volna, amelyben atom- és rakétafegyvereket alkalmaznának. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió egyoldalúan beszüntette az atom- és hidrogénfegyverek valamennyi fajtájával folytatott kísérletezést, az USA és Nagy-Britannia a kísérleteket tovább folytatják, kerülik az atomfegyverek használatát betiltó egyezmény megkötését és egyre több szövetségest vonnak be az Északatlanti Paktumból a rakéta-atomháború előkészületeibe. Nevetségesen hangzik az az állítás, hogy a legpusztítóbb fegyverek gyártásával és halmozásával az emberiség azon háború veszedelme ellen védekezik, amelyben ezeket a fegyvereket felhasználják. Minél több atom- és hidrégénfegyvert raktárpznak fel az egyes államok fegyvertáraiban, minél nagyobb a nukleáris és rakétafegyverekkel rendelkező államok száma, minél közelebb vannak egymáshoz e hatalmak fegyveres erői és támaszpontjai, annál valószínűbb a háború kitörése. Az ilyen helyzet fenntartása anynyit jelent, mint égő fáklyával állni a lőporraktárnál. Nem nehéz elképzelni, mi történne, ha a Varsói Szerződés tagállamai azon lépések helyett, amelyeket az európai feszültség enyhítésére tesznek, ugyanilyen irányban kezdenének haladni, mint a NATO országai. Teljesen érthető, hogy a háború kirobbanásának veszedelme százszorosán növekedne, ha ezen országok a NATO példájára más államokra kezdenék kényszeríteni a lázas fegyverkezést, katonai támaszpontjaikat idegen területen az ellenlábas katonai csoportosulás tagállamainak életbevágóan fontos központjai közelében helyeznék el, Európa légiterébe az atom- és hidrogénfegyvereket hordozó és állandóan cirkáló amerikai repülőgépek ellen saját repülőgépeit küldenék. A Szovjetunió, mint a legnagyobb európai állam, amelyet egy nemzedék életében már két ízben is megtámadtak a Nyugatról, természetesen kitartóan gondoskodik az európai biztonságról, amelyet nem lehet elhatárolni saját biztonságától. A szovjet emberek milliói nem azért áldozták életüket a második világháború harcterein, hogy most a szovjet nép nyugodtan nézze, hogyan halmozzák Európában az új háború gyújtóanyagát. A Szovjetunió más békeszerető államokhoz hasonlóan minden tőle telhetőt megtett és megtesz, hogy elhárítsa a háború veszedelmét és olyan békés együttműködést érjen el, amely a valamennyi európai állam közötti bizalmon alapul, tekintet nélkül ezen államok gazdasági rendszerére és hatalmi beavatkozására. A Szovjetunió felszámolta más államok területén volt katonai támaszpontjait. A Szovjetunió határain túl nem létesít atom- és hidrogén-fegyverraktárakat, sem rakétatámaszpontokat. Az utolsó három év alatt a szovjet fegyveres erők létszámát egyoldalúan 2140 000 fővel csökkentették. Emellett több mint 9000 fővel csökkentették a Szovjetuniónak a Német Demokratikus Köztársaságban elhe. lyezett fegyveres erői létszámát. Ennek megfelelően leszállították a katonai kiadásokat és korlátozták a fegyverkezést. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa legutóbbi ülésén elhatározták, hogy a Szovjetunió egyoldalúan beszünteti valamennyi fajtájú atom- és hidrogénfegyverrel folytatott kísérletezéseit. A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó bizottságának május végén Moszkvában megtartott értekezletén elhatározták, hogy a közeljövőben visszahívják a Román Népköztársaságban a Varsói Szerződés értelmében elhelyezett szovjet haderőket és egyszersmind csökkentik a Magyar Népköztársaság területén állomásozó szovjet katonaság létszámát. (Folytatás a 4. oldalon.) Az arab nép igazságos ügye győzedelmeskedik Az imperialisták az arab országokban ismét veszélyeztetik a világbékét. Aliig felfegyverzett csapataik útját állják a nemzetek függetlenségi joga érvényesülésének. fyi USA-nak Libanon ellen intézett szégyenteljes agressziójáról és angol ejtőernyősök jordániai fegyveres beavatkozásáról érkező hírek világszerte felháborító hatást keltenek. Kormányunk naponta százával kapja a határozatokat, táviratokat és tiltakozó leveleket az üzemek és falvak dolgozóitól, akik kérik, hogy az ENSZ-ben a legélesebben tiltakozzék a kéf ország indokolatlan megtámadása ellen. NépUnk fenntartás nélkül csatlakozik azokhoz, akik támogatják az arab országok népeinek felszabadító küzdelmét és követeli: amerikaiak és angolok, takarodjatok Libanonból és Jordániából, ahol semmi keresnivalótok. A KOMÁROMIAK TILTAKOZÁSA A komáromi hajógyár dolgozói a következőket írják határozatukban: „Mi, a komáromi hajógyár dolgozói spontánul csatlakozunk kormányunk nyilatkozatához. Libanon derék népe és a nemzeti szabadságukért és függetlenségükért küzdő többi arab nemzetek mellett mindenkor kiállunk és támogatni fogjuk önrendelkezési jogukat. Libanon népének ügye a mi ügyünk is és ezért nemzetiségi különbség nélkül mindnyájan: szlovákok, csehek, magyarok, a világ békeszerető embereivel együtt kérjük az USA kormányát, tegyen intézkedéseket a libanoni agresszió megszüntetésére. Nemcsak jogunk van a békére, hanem erőnk is van a háborús tűzvész megakadályozására, mert mindnyájan az igazságos béke hívei, a világ népei békés egymás mellett élésének hívei vagyunk." TILTAKOZUNK! Kelet-Szlovákia minden részéből, szintén tiltakozó táviratok és levelek érkeztek. Szövegük különféle, de tartalmuk azonos: a Libanonban és Jordániában végrehajtott imperialista agresszió ellenkezik az ENSZ alapokmányával. Vonják vissza az idegen katonai alakulatokat Libanon és Jordánia területéről! Semmi keresnivalójuk az arab világban. Tel.jess mértékben rokonszenvezünk az arab népnek fürqettenséqéért és szabadságáért vívott harcával !" Tiltakozó leveleket és táviratokat küldtek a humennéi Chemostav szakszervezeti tagjainak értekezletéről, a snina' Vihorlát Gépgyár dolgozói, a Reggeli készülődés közben Szívünk békére vár: és háborút[ gurít a tőke lábaink elé. Nyugtalan, riasztó hírek járnak, s szörnyű hadigépek kelet felé. Reggel van, öltözöl, ruhát vasalsz, egyengeted a vállpánt ráncait, s Libanonnál a Földközi tenger \ magasra veti zord hullámait... Délebédhez tegnap több volt a hús, s ma lesz, hiszem, bőséges vacsorád: i ilyen egyszerű dolgok miatt is 1 harcol az Iraki Köztársaság. , — „Háborút készít a tőkés nyugat' i míg szemed fürgén tükrödben ] kutat. i VONJÁK KI AZ AGRESSZOROK CSAPATAIT! A bratislavai Dimitrov Üzem dolgozói tiltakozó gyűlésükön elfogadott határozatukban írják: „A bratislavai Dimitrov Üzem dolgozói felháborodással értesültek az USA iibanon: ős Nagy-Britannia .jordániai fegyveres beavatkozásáról Határozottan követeljük hogy vonják ki az USA ps Nagy-Britan nia csapatait, hogy az imperialista ál lamok vessenek véget eleve szégyenteljes kudarcra ítélt gyalázatos beavatkozásaiknak Meggyőződésünk, hogv az arab nép nép igazságos ügye győzedelmeskedik. nagykaposi nők, a Stará Lubovňa-i traktorosok, a Sobránce járási priekopai EFSZ tagjai, a prešovi Szlovák Elektrotechnikai Üzem dolgozói, további a kassai postások, a kassai Keletszlovákia Konzervgyár dolgozói, a kassai Kerületi Nemzeti Egészségügyi Intézet orvosai és ápolói, stb. A Prága Libeňl Elektrokeramika n. v. dolgozói levélben tiltakoznak az amerikai fegyveres erők libanoni partraszálása ellen és ezt a tettet a világbéke közvetlen veszélyeztetéseként jellemzik. „Egységesek vagyunk — írják levelükben — az arab országok jogaiért és szabadságáért vívott harcban és teljes mértékben állást foglalunk kormányunk nyilatkozata mellett, mely szerint elismeri az új Iraki Köztársaság kormányát. Készek vapvunk a legnagyobb áldozatokra a béke megőrzése érdekében és követeljük, hogy az USA kormánya hívja vissza katonaságát Libanonból és ezzel akadályozza meg az összeütközé- kirobbanását a Közép-Keleten s ismerje el az arab országok szabadságjogait." A karlini Tesla n. v. Moszkva üzeménei; dolgozói arra kérik az ENSZ-et, hogy haladéktalanul foganatosítson intézkedéseket az angolamerikai agreszió megszüntetésére. „Meg vagyunk avőződve — írják a kermžnv címére külciött határoza| tukh-n — hogy az ENSZ teljesíti | küldetését és olyan intézkedéseket foganatosít, hogv qz imperializmus ! ne bonthassa méq többé a világbé' két, és a rendet."