Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-22 / 201. szám, kedd

Fogadás a Stóztársasigi eleiökoél (ČTK) — Antonín Novotný köztár­saság, elnök hétfőn, július 21-én fo­gadta a prágai Várban A. A. Rettát, Etiópia kereskedelmi és ipari, mi­niszterét, aki hazánkban mint az etió­piai kereskedelmi kormányküldött­ség vezetője időzik. A köztársasági elnök szívélyesen elbeszélgetett az etiópiai vendéggel. A beszélgetésen je'en volt V. Dávid külügyminiszter, L. Novák, a köztársasági e'"ök iro­dájának vezetője. A. Hloch, mérnök, a külkereskedelmi miniszter helyet­tese és J. Vrla. a Csehszlovák Köz­társaság etiópiai nagykövete. Csehszlovák kormányküldöttség utazott Brüsszeibe (ČTK) — Hétfőn, július 21­én Brüsszelbe utazott a cseh­szlovák kormány küldöttsége, mely részt vesz a világkiállításon rendezett csehszlovák nemzeti na­pikon. A küldöttséget Karel Po­iáček miniszterelnökhelyettes ve­zeti. A küldöttség tagjai dr. Emanuel Šler.hta mérnök, miniszter, az Álla­mi Építészeti Bizottság elnöke, dr. František Kahuda, az iskolai- és kulturális ügyek minisztere, Božena Macháčová-Dastálová közszükségleti ipari miniszter, Ján Štencl, a Megbí­zottak Testületének alelnöke, Ľudovít Bortel kereskedelmi megbízott és Václav Dobiáš tanár álkimdíjas A küldöttséget Jirí Trnka festőmű­vész, érdemes művész és Vincent Makovský ezobrászniűvé"z k-séri. BEKET A VILAGNAK A dolgozó fiita'ok prágai manifesztációja A dolgozó fiatalok első világér­** tekezletének résztvevői vasár­nap a prágai dolgozó ifjúsággal kar­öltve széleskörű manifesztációt rendez­tek a prágai Fučík-parkban. Nemes hagyománya a prágai lakos­ság kedves vasárnapi szórakozóhelyé­lyének, hogy nyári délutánonként meqrendezi a különféle baráti nemze­tek napjait, ismerteti kultúrájukat, szokásaikat, életüket. A múlt héten éppen magyar nap volt. A mai verő­fényes vasárnap abban különbözik az előbbiektől, hogy nem egyetlen nem­zeté, hanem az összesé. Már az a tény, hogy 64 állam fiatal dolgozóinak 473 küldötte, megfigyelője van itt és a prágai dolgozó fiatalok, idősebbek sokezres tömege, ékesen bizonyítja, hogy a mai vasárnap délután az egész világ fiatalságáé. Leírhatatlanul lelkes hangulatban végződött szombaton, hat napi beható tanácskozás után, a világértekezlet és az elvégzett eredményes munka után a mai nap az örömé. Már a kora délutáni órákban özön­lik a nép a tarka virágágyakkal dí­szített hatalmas parkba. A szökőkutak csobognak, de színes vízsugaraik hang­ját elnyomja a jelenlevők ujjongása, zsivaja. A csehszlovákiai fiatalok is­mert kék ingeikben jöttek, a vendé­gek közül többen színes népviseletben. A legnagyobb csoportosulások a szá­munkra egzotikus ruházatú ázsiai és afrikai küldöttek körül vannak és ha meghallgatjuk, miről beszélnek, mi köti le az érdeklődést, meggyőződhetünk róla, hogy népeink igazságos harcáról, az imperialista agresszió elleni elszánt tiltakozásról, az intervenciós katonaság haladéktalan visszavonásáról folyik a szó. Persze, azért jut idő a barátságos csevegésre, erős kézszorításra, jel­vény és más kisebb ajándéktárgyak csereberéjére is. Többen feljegyzik egy­más címét, levelezni fognak. A nagy aréna zsúfolásig megtelt. Megkezdődött a manifesztációs talál­kozó műsora. Legjobb népi együtte­seink sikeres tánc- és énekszámai után Lazaro Peny a, a Szakszervezeti Világ­szövetség titkára méltatta a világ érte­kezlet és a manifesztáció nagy jelentő­ségét. A mai nap a dokumentumok ** tegnapi elfogadása után az ér­tekezlet csúcspontja — mondotta. Utá­na Irak, az Egyesült Arab Köztársaság, a Szovjetunió, Kína, Franciaország és Chile küldöttei üdvözölték a prágai dolgozókat. A rövid felszólalások után tovább folyt a kultúrműsor és este táncmulatság volt a kongresszusi pa­lota összes termeiben. A világértekez­let ezzel véget ért, de a harc a jobb, biztonságosabb életért folyik tovább. JO SÁNDOR Csehszlovák- szovjet egyezmények ratifikáló okiratainak kicserélése (ČTK) — Jaromír Vošahlík, a Csehszlovák Köztársaság Szovjetunió­beli rendkívü'd és meghatalmazott nagykövete és N. Sz. Patolicsev, a Szovjetunió külügyminiszterének el­ső helyettese 1958. július 21-én ki­cserélték Moszkvában a csehszlovák­szovjet konzuláris egyezmény és a kettős állampolgársággal rendelkező személyek állampolgársága rendezésé­ről szóló egyezmény ratifikáló okiratait. Az eovezményeiket 1957. október 5-én írták alá Prágában. Az egyezmények a bennük feltüntetett feitételeknek megfelelően 1958. július 21-én lép­nek érvénybe. Partizánok találkozód A szlovák partizánok, akik a má­sodik világháború alatt Bjelorusziá­ban és Ukrajnában harcoltak a hit­leristák ellen, vasárnap összejövetelt tartottak a Banská Štiavnica-i já­rásban levő Sitno heav alján elte­rülő Počúvadlo-tó mellett. A dél­utáni órákban manifesztációt ren­deztek. melven J. Vodička kéoviselő, a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsé­ae Közoonti Bizottságának elnöke tartott beszédet. A manifesztáció résztvevői levelet, küldtek az Eqve­sült Nemzetek Szervezete címére, melvten élesen tiltakoznak az ame­rikai és brit katonai erőknek Liba­nonba és Jordániába való betörése ellen. flIRFK a lengyel állsmiinnep a!k?lnrábéí ALEKSZANDER ZAWADSZKI elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének, VVLADYSZLAW GOMULKA elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, JÖZEF CYRANKIEWICZ elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, * Varsó. Tisztelt Elvtársak! A Lengyel Népköztársaság államünnepe alkalmából saját nevünkben és Csehszlovákia népének nevében a legszívélyesebb üdvözleteinket és jókí­vánságainkat küldjük önöknek és a testvéri lengyel népnek. Csehszlovákia egész népe örömmel veszi tudomásul azokat a sikereket, melyeket hazájuk népe a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével ért el a szocializmus építésében. Ezek a sikerek hozzájárulnak a népi Lengyelor­szág szocialista rendszerének további megszilárdításához. Az érdekek és célkitűzések egységes volta, valamint azok a szilárd kap­csolatok, melyek a Lengyel Népköztársaságot és a Csehszlovák Köztársasá­got^ egybefüzik a szocialista államok többi országaival, élükön a Szovjet­unióval, a szocializmus első országával, biztosítékai országaink szocialista építése további sikereinek, függetlenségének és biztonságának s megbíz­hatóan kezeskednek a világbékéről is. Meg vagyunk győződve arról, hogy a csehszlovák-lengyel együttműködés a politikai, gazdasági és kulturális élet valamennyi szakaszán, mely barát­ságon és testvéri kapcsolatokon alapszik, az ellenséggel vívott közös harc­ban jött létre és szilárd alapját a proletár nemzetköziség alkotja, fokoza­tosan tovább fog fejlődni országaink, valamint a szocialista világrendszer előnyére. A testvéri lengyel népnek és önöknek szívből további új sikereket kívá­nunk a szocializmus építésében, a népi demokratikus rendszer megszilár­dítására, valamint Európa és az egész világ békéjének megvédésére irányu­ló törekvésükben. ANTONÍN NOVOTNÝ, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, a CSKP KB első titkára, VILIAM ŠIROKÝ, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke. ® Gheorge Vidrascu, a Román Nép­köztársaság prágai nagykövete vasárnap előadást tartott a csehszlovák televízióban a Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése alá­írásának 10. évfordulója alkalmából. ® Vasárnap megkezdődött az árvái duzzasztógát vizén a személyszállító hajó­forgalom. A ,, Žilina" nevü, Szlovákiában e célra használt első hajó 264 férőhellvel rendelkezik. A hajót a Brnói Városi Köz­lekedési Vállalat dolgozói készítették. © A Magasépítészeti Vállalat dolgozói j hétfőn megkezdték a žilinai szakszervezeti ház alaojainak ásását. Az új reprezen- ) dám, mosolygó arcú fiataloké, akik táiw épület felépítése több mint 22 mii- , má r átestek a gyermekbetegségeken s csupa reménnyel tekintenek a jövő­A lengyel államünnep alkalmából V. Dávid, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere üdvözlő táviratot küldött Adam Rapacki elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének. Tizennégy éves a Lengyel Népköztársaság A 14 ÉV a serdülők életkora, a vi­lió koronába fog kerülni. ® Július 21-én megkezdődött Bratisla­vában a szlovákiai építészeti dolgozók be. Ennyi idős ma s ilyen reményteli kétnapos értekezlete, melynek résztvevői j fiatalokhoz hasonlít a Lengyel Nép­meatárgvaliák azokat a feladatokat, ame- köztársaság. lyek a CSKP XI. kongresszusának hatá­rozatai alapján hárulnak rájuk. Az érte­kezleten a főbeszámolót Sámuel Takáč építészeti megbízott tartotta. • *•» + *,***** * ** »*** »* *** *** ***** ** ******** * A AMAAAAAAA A**** ************** ******** A NEMZE TKÖZI FILMFESZTIVÁL NAGY NAPJA Antonín Novotný elvtárs Karlovy Varvban (Kiküldött munkatársunk jelenti) Vasárnap az esti órákban hirtelen nagy tömeg tódul a Grand Hotel Moszkva be­járata elé, ahová néhány hatalmas Tatra 603 kocsi kanyarodik be. A nemzetközi filmfesztiválra mindnyájunk számára drá­ga vendégek érkeztek. Itt van Antonín Novotný elvtárs, a párt Központi Bizott­ságának elsü titkára, a köztársaság elnö­ke, Rudolf Barák belügyminiszter, Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes, Zdenék Flerlinger, a nemzetgyűlés elnöke, és Ji­rí Hendrych, a párt Központi Bizottságá­nak titkára a politikai iroda tagjai. Aj egybegyűltek melegen fogadják pártunk és kormányunk képviselőit, akik látoga­tásukkal megtisztelték a filmfesztivált. Este fél tíz előtt néhány perccel a fesztiváli moziban felzúdult taps fogadja drága vendégeinket. Eljöttek, hogy velünk együtt megtekintsék a Csendes Don című szovjet film harmadik részét. A szovjet filmművészek küldöttségének tagja' között látjuk a film két főszereplőjét: a Grigo­rij Melehovot alakító Pjotr Glebovot és Jelena Bistrickaját, aki Akszinya szere­pét játssza. A küldöttség bemutatása után Sz. Geraszimov rövid beszéd keretében üdvözli a Novotný elvtársat és bevezeti a filmet S máris peregnek a filmszalag első méterei. Éjfél után a Rlchmond-szállóban foga­dást ad a szovjet filmküldöttséfl. A foga­dáson szintén részt vesznek pártunk és kormányunk képviselői. A pazar tűzijá­ték fokozta a fogadás hangulatát. Nagy napja volt Karlovy Varynak. Hiába terveztem, hogy ebben a cikkem­ben már összefoglalót írhatok a n.víít fórum utolsó napjairól Ennek az új kez­deményezésnek ugyanis olyan nagy a si­kere, nogy még egy, e hét derekán lebo­nyolítandó összejövetelre prolongálták. Nem marad más hátra, minthogy néhány nappal elhalasszam szándékom megvaló­sítását. Kárpótlásként a legutóbb látott filmekről és más eseményekről írok. Szombaton néhány rövidfilmet láthattunk, majd A fiakkeres című görög filmet. Érdekes történet ez az utolsó két athéni fiakkeresről. Alapgondolata, hogy az új kiszorítja a régit, az arisztokrácia vilá­gát a modern polgárság, a fiakkert a génkorsi. Mellékmotívumként jelentkezik a hazaszeretet gondolata is. Reális esz­közökkel dolgoznak a mű alkotói, de né­hány nemes és szép emberi vonás ki­emelése mellett lerontja a film mondani­valóját a törvényszerűen pusztuló régi feletti nosztalgia és az érzelgős zárórész. A Családi ékszerek című román film bizonyos vonatkozásban hasonló témakör­ben sokkal egyértelműbben foglal állást. A Petru Dumitriu elbeszélése alapján ké­szült film 50 évvel ezelőtti viszonyokat elevenít fel, az uralkodó osztály romlott­ságát, farkaserkölcsét, a nép lázongását a földesúri arisztokrata elnyomás ellen. Ez a mű nemcsak azt tudja érzékeltetni, hogy már lejárt az urak világa, hanem azt is, hogy helyébe a néphatalom került. Sajnos, a film első része eléggé vonta­tott, a forgatókönyvíró nem tudja kihasz­nálni a kiváló elbeszélés nyújtotta lehe­tőségeket. Az éjjeli előadás kárpótolt minket min­den eddigi bosszús pillanatért. Újra ja­pán filmet láthattunk. Igaz történet ez 1931-ből. Ez az alapja A hét elfelejtett fiú című műnek. Hirosimától 15 km-nyire fekszik egy kis sziget, 80 szegény halász család lakja. A tengerben körös-körül már régen kevés a hal, alig jut valami a min­dennapi betevő falaton kívül eladásra, hogy törleszteni tudják adósságaikat. A halászok 10—11 éves gyerekeket vesz­nek át egy szárazföldi ügynöktől, rab­szolgasorsba, hogy napkeltétől késő éj­szakáig a nehéz csónakok evezőjénél erejüket sorvasztó munkát végezzenek. Csak ritkán kapnak ezek a gyerekek ha­lat; rizst, lisztet nem is látnak, s bérük a kegyetlen verés, az embertelen bánás­mód. Hét gyerek megrázó története ez a film, egy olyan környezetben, ahol úgy élnek, mint 300 évvel ezelőtt. Verés, éh­halál, emberéletek pusztítása egészen ad­dig, míg néhány gyereknek sikerül a szökés. Megkezdődik a rendőri vizsgálat, a megalázott gyerekek végre emberhez méltó sorsot élveznek. A film választ ad arra a kérdésre, hogy miért voltak a Sziget lakói Ilyen kegyetlenek ezekhez a gyerekekhez. Az egyik halász így vall a kihallgatás során: — Mi bűnt követtem el? Harminc évvel ezelőtt nekem is ez volt a sorom. Csak azt tettem, amit ak­kor velem tettek. Egy másik így sóhajt fel: — Minden másképp lenne, ha nem lennénk ilyen szegények. Minden naturalizmusa mellett megrendí­tően nagy alkotás Jőzo Mizukinak ez a szélesvásznú színes filmje, amelyben kü­lönösen a gyerekszereplők szinte hihe­tetlen tökéletességgel játszanak. Ezzel kapcsolatban érdekes megemlítenem, hogy Giuseppe de Santis, aki Japánban jártában számos filmet látott, kijelentet­te, hogy ma a japán film a világ kine­matográfiájának élén halad. Kétségtelen, hogy A hét elfelejtett fiú a Karlovy Va­ry-i filmfesztivál eddigi legjobb alkotása, mely díjra is méltán tarthat számot. Vasárnap délelőtt csehszlovák rövid­filmeket tekintettünk meg, köztük báb-, rajz-, tudományos és dokumentumfilmeket. A bemutatón és az azt követő vitán szá­mos külföldi szakember jelent meg, akik egyhangúan kifejezték azt a véleményü­ket, hogy ezen a téren Trnka, Hofman, Zeman és a többi számos nagy sikert elért művészünk hazája — Csehszlovákia nagyhatalom. Délután újra rövidfilmek szerepeltek műsoron. Majd az Egy éjszaka történt című norvég film. Története tíz zsidó gyerekről szól, akiket a náci megszál­lás idején egy orvosnő ment meg a ha­lálos veszedelemtől. Nagyon becsületes szándék és igyekezet vezérelte a film . alkotóit és sikerült is kifejezésre juttat- ! 3,6 milliárd kilowattról Az új arculatú Lengyelország, a len­gyel nép valóban saját hazája nehe­zen, véres harcokban született. A chelmi Júliusi Kiáltványnak, a népi rendszer alapkövének aláírását, meg­valósulását hosszú küzdelem előzte meg. A hitleri fasizmus elsőként Len­gyelországot tarolta le s egész Euró­pában itt okozta a legtöbb kárt és szenvedést. A lengyel nép az 1939-es tragikus szeptembertől egész a fel­szabadulásig igaz hazafiak módján harcolt a betolakodott németek ellen. E nehéz küzdelmében vezetői a len­gyen kommunisták, testvéri segítői pedig a szovjet ejtőernyős partizá­nok voltak. Az ellenállás hét éve fo­lyamán edződött meg a lengyel és szovjet partizánok fegyverbarátsága s ennek győzelme egyben a népi rendszer győzelmét is jelentette. Lengyelországban a háború romo­kat, rengeteg árvát, özvegyet és se­besültet hagyott. Csupán az anyagi károk 40-szeresen meghaladták az ország háború előtti egyévi költség­vetési összegét. Az azóta eltelt 14 év során Lengyelország nemcsak kihe­verte a háború sebeit, hanem nép­gazdasága fejlesztésével megalapozta a szocializmus építését. Az acéltermelésben például négy­szeresen meghaladta az 1930. évi, egy és félmillió tonnás évi teljesítményt. Ez főképp a Krakov közelében szov­jet anyagi és szakmai segítséggel épült Nova Huta nevü hatalmas kohá-\ szati kombinátnak köszönhető. A vil­lanyerőművek kapacitása az 1937. évi 20 milliárd niok az emberieségbe vetett hitüket. Kár, hogy kissé naivul ábrázolják az ellenállási mozgalmat. Idealizálják az egyik magas­rangú SS-tisz!tet, akiben nem eléggé hitelesen szólal meg a lelkiismeret. De még így is jó, közönségsikerre számot tartható mű ez a film. A Csendes Don, egy hatalmas filmtri­lógia harmadik része került ezután bemu­tatásra. Nagyon nehéz feladat védeni és ugyanakkor filmszerűen visszaadni Solo­hov nagy klasszikus regényét. Ez a mű első megfilmesítése és bátran mondhatjuk, hogy monumentális alkotás. Persze csu­pán a harmadik rész alapján nem lehet teljes egészében felmérni a mű minden erejét. De már ebből is láthattuk, hogy Sz. Geraszimov hatalmas munkát vég­zett s az irodalmi anyagot drámai erővel, nagy művészi felkészültséggel vitte film­szalagra. Ebben komoly segítséget jelen­tett számára Vlagyimir Rapoport kiváló színes filmképezése és a nagyszerű sze­replők. mint például P. Glebov, J. Biszt­rickaja Z. Kirljenko, D Ilcsenko, A. Fi­lippova. Thordike dokumentumalkotása és A hét elfelejtett fiú című japán film mellett te­hát a Csendes Don Ielentette számunkra a filmfesztivál harmadik nagy élményét. GÄLY IVÁN kilowattra emelkedett. Hasonló arányban növekedett Lengyelország­ban a cementgyártás és a gyapjúter­melés is. E négy termelési ágazatban 'a lengyel népgazdaság az egy főre eső termelésben megelőzte Olaszországot, Angliát és Franciaországot. Emellett jelentősen bővült Lengyelországban a többi ipari ágazat is, sőt újak is léte­sültek, így például a hajóépítés és repülőgépgyártás. A mezőgazdasági termelésben elért sredmények nem arányosak az ipariakkal, azonban ezen a téren is nagy fejlődést értek el. A lengyel falvakban néhány ezer szö­vetkezet alakult, s ezek tevékenysé­gükkel már a mezőgazdasági nagyter­melés előnyeit bizonyítják. A mező­gazdaság gépesítésével több mint két és félmillió munkaerő szabadult fel és ment át a bővített lengyel iparba, Lengyelország mezőgazdasága to­vábbi fejlődésének távlatait az 1956­1960-as év nemzetgazdasági terve ha­tározza meg Ez többek között felté­telezi a hazai nversanvaokészletek nagyobb mértékben való felhasználá­sát. Elsősorban a szén és a kén jön számításba. Világszerte ismert tény, hogy a lengyel kőszénkészletek szin­te kiapadhatatlanok. Mivel az új bá­nyák feltárását Lengyelország nem tudná fedezni, Csehszlovákia nyújt neki ehhez szükséges kölcsönt. Ennek rendkívüli jelentősége van a két or­szág gazdasági erejére és politikai egységére. Hasonlóképpen oldják meg a kén kiaknázását és feldolgozá­sát a Német Demokratikus Köztársa­sággal együttműködve. Lengyelor­szágban a népgazdaság fejlesztésével párhuzamosan különös figyelmet szentelnek a lakosság életszínvonala emelésének, mely a múltban sok kí­vánnivalót hagyott hátra. Lengyelország és Csehszlovákia né­peit testvériség és barátság fűzi egy­be. Gazdasági együttműködésünk köl­csönösen előnyös. Az élénk árucsere­forgalom mellett közvetítjük is egy­más kereskedelmét. Lengyelország hazánkon keresztül tart fenn kapcso­latokat például a balkáni országokkal, mi pedig Lengyelországon át szállít­juk az árút a Skandináv félszigetre és a Szovjetunió északi köztársaságaiba vagy a balti kikötőkbe. Gazdasági együttműködésünknek egyik fő feltétele a közöá célunk: a szocializmus építése és a béke védel­me. Az európai békére különösen je­lentős Rapackýnak, a lengyel külügy­miniszternek javaslata a középeurópai atommentes övezet létesítésére. Ezt a javaslatot Csehszlovákia teljesen ma­gáévá tette és minden alkalommal szorgalmazza megvalósítását. A Ra­paczký-terv világszerte figyelmet kel­tett, kiváló politikusok és diplomaták életképesnek és célszerűnek tartják. A Lengyel Népköztársaság fennál­lásának 14-ik évfordulója alkalmából forró üdvözletünket küldjük a lengyel népnek. Kívánjuk, hogy együttműkö­désünk továbbra is gyümölcsöző le­gyen és elősegítse a szocialista orszá­gok gazdasági erejének s a világ bé­keerőinek növekedését. A Csehszlovák köztársaság kormínyána 1 1? nyiatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) A csehszlovák kormány szem előtt tartva a szovjet javaslatnak Európa és az egész világ békéjének és bizton­ságának szempontjából való óriási jelentőségét, teljes mértékben támo­gatja a Szovjetuniónak az európai or­szágok baráti és együttműködési szer­ződése megkötésére irányuló javasla­tát és kijelenti, hogy kész ä szer­ződés megkötésére a többi európai országokkal. A Csehszlovák Köztársa­ság kormánya a helyzet komolyságá­nak tudatában egyben felhívja a többi európai országok kormányait, hogy szintén fejezzék ki egyetértésüket a szovjet kormány javaslatával. Prága, 1958. július 21-én. <JJ SZÓ 22 * 1958. július 25. t 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents