Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-21 / 200. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüijeit

1 UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. július 21. hétfő 30 fillér XI. évfolyam, 200. szám. Csehszlovákia népe elítéli a jordániai beavatkozást Á Csehszlovák Köztársaság kormányának nyilatkozata Nagy-Britannia kormányának agresszív lépéséről • Ha a Biztonsági Tanács nem oldja meg a kérdést, hívják össze az ENSZ közgyűlését (ClK) A csehszlolvák kormány 1958. július 17-én nyilatkozatot adott ki, melyben elítéli az Amerikai Egyesült Államok libanoni fegyveres beavatkozását. Csehszlovákia népe teljes megértéssel és egyetértéssel fogadta a csehszlovák kormány nyilatkozatát, mely a világbéke megőrzésének célját követi és a leghatározottabban elítéli az amerikai kormány gyalázatos agresszív eljárását. A Csehszlovák Köztársaság dolgozói táviratok és határozatok tömkelegével fejezik ki rokonszenvüket az arab országok nemzeti felszabadító küzdelme iránt és elítélik a nemzetek brutális elnyomásának imperialista hatalmak által alkalmazott gyarmati módszereit. Az Amerikai Egyesült Államoknak Libanonnal szemben tett agresszív lépését követően nyomban híre jött annak, hogy a Közel- és Közép-Kelet térségében további agresszív lépés történt: Nagy-Britannia beavatkozott egy más állam - Jordánia — ügyeibe és 1958. július 17-én brit légi ejtőernyős egységek szálltak ott partra. Macmillan brit miniszterelnök ezt a Jordánia belügyeibe történt nyílt katonai beavatkozást azzal az állítással próbálta igazolni az alsóházban, hogy a beavatkozás célja állítólag segítségnyújtás volt a jordán kormánynak „agresszió elhárítására". Általánosan ismert tény azonban, hogy az arab országok részéről egyáltalán nem fenyegette és nem fenyegeti agresszió Jordániát. A közvetlen cél, melyet Husszejn király megrendelt kérelmével sikerült elkendőzni, valamint a segélynyújtás nem más, mint Nagy-Britannia kormányának ama törekvése, hogy teljesen visszaszerezze gyarmati pozícióit, melyeket a demokratikus erőknek az Í956. évi jordániai választások során aratott győzelme után kénytelen volt feladni. Jordánia brit csapatokkal történt megszállásának, valamint a libanoni amerikai intervenciónak további célja a békeszerető Iraki Köztársaság ellen irányuló fegyveres támadást szolgáló támaszpontok létesítésének előkészítése. A libanoni, jordániai fegyveres beavatkozás és az Iraki Köztársaság agresszív veszélyeztetése a legdurvább beavatkozás az említett országok népének belügyeibe. Összeesküvés az arab országok függetlensége ellen és összpontosított akció, mely a közel- és közép-keleti térség nemzeti felszabadító mozgalmának felszámolására irányul. Az imperialista hatalmak semmibe sem veszik a közel- és közép-keleti térség történelmi fejlődése törvényszerűségeit. Márpedig ez a fejlődés odavezet, hogy az arab nemzetek felszabadulnak a gyarmati uralom alól. Az imperialista hatalmak makacsul, az egész világot lángba borítható háború kirobbantásának veszélye árán is olyan erőket akarnak hatalmon tartani Libanonban és Jordániában, melyek az arab nép érdekeivel szemben csak az idegen imperialistákat szolgálnák. A fegyveres beavatkozások útja, melyet az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia saját imperialista céljainak elérésére választott, nemcsak a Közel- és KözépKelet, hanem az egész világ békéjét is a legsúlyosabb következményekkel veszélyezteti. A háború kirobbanásának veszélyéért a felelősség teljes mértékben az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányára hárul. Fontos, hogy ezek a kormányok végre tudatára ébredjenek annak, hogy az arab országok népe elhatározta, örökre végez az imperialista uralom csökevényeivel és nem fogja tétlenül szemlélni az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia agresszív köreinek az arab országok gyarmati igája visszaállítására irányuló kísérleteit. A múltban elnyomott gyarmati nemzetek százmilliói harcának feltartóztatására irányuló kísérletek eleve kudarcra ítéltettek. Az arab nép maga fog dönteni az arab országok sorsáról. A világ békeszerető erői szilárdan kiállanak az arab népek mellett. A Csehszlovák Köztársaság kormánya a leghatározottabban elítéli NagyBritannia kormányának Jordánia ellen indított agresszióját, amely ismét komolyan veszélyezteti a világbékét. A Csehszlovák Köztársaság kormánya követeli, hogy Nagy-Britannia kormánya azonnal szüntesse be a Jordánia belügyeibe való fegyveres beavatkozást, továbbá az Amerikai Egyesült Államok kormánya hagyjon fel a Libanon belügyeibe való beavatkozással. A Csehszlovák Köztársaság kormánya nyomatékosan kéri az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányát, hogy a világbéke megőrzése érdekében vonják ki katonai egységeiket Libanon és Jordánia területéről, és haladéktalanul vessenek véget az Irak ellen irányuló agreszszió kihívó jellegű előkészületeknek. A Csehszlovák Köztársaság kormánya kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogv teljesítse az ENSZ alapokmányában megjelölt kötelességeit és vessen véget ennek a fegyveres beavatkozásnak. Ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa rövid időn belül nem tud eleget tenni kötelességének, a csehszlovák kormány szorgalmazza az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésszakának összehívását, melyen majd döntenek e gyalázatos beavatkozás beszüntetésére és a háború veszélyének elhárítására teendő hatékony lépésekről. Prága, 1958, július 19. A Szovjetunió a kormányfék értekezletének azonnali összehívását javasolja A Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és India dolgozzanak ki javaslatot a közel- és közép-,keleti háborús viszály elhárítására • Már holnap összeülhetnének a kormányfők Genfben • N. Sz. Hruscsov nagy békekezdeményezése A sajtóügynökségek szombat esti moszkvai híradásukban beszámoltak egy újabb nagy szovjet békekezdeményezésről. N. Sz. Hruscsov elvtárs a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és India kormányfői értekezletének azonnali összehívását javasolja. Javaslata szerint az értekezlet már folyó hó 22-én összeülhetne Genfben, vagy ha ez a nyugati hatalmaknak nem felel meg, Washingtonban vagy más városban. Az értekezlet célja: a Közel- és Közép-Keleten kialakuló háborús viszály felszámolása. Ezt a kezdeményezést foglalja magában N. Sz. Hruscsovnak tegnap Eisenhowerhoí, Mac Millanhoz, De Gaulle-hoz és Nehruhoz intézett különüzenete. A javaslat értelmében Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára is részt venne az értekezleten. N. Sz. Hruscsov üzenete D. Eisenhowerhez ELNÖK ÜR! Az utóbbi idők eseményeinek alakulása azt bizonyítja, hogy a történelem egyik legkomolyabb pillanatát éljük, amikor a világ egy katasztrófa szélére jutott. A világ minden részének emberisége háborog, népi tömegek mozdultak meg, mert tudják, hogy bárhol is tör ki a háborús tűzvész, az egész világon elharapódzhat. Mint a múlt csaták szövetségesei, ha nem is egyenlő mértékben, megismertük a múlt világháborúban kiontott vér, a háború okozta üszkök képét. Tudjuk, milyen borzalmakat hozhat az emberiségnek egy új háború kirobbanása s nincs erkölcsi jogunk tűzzel játszadozni abban a lőporraktárban, amellyé a lázas fegyverkezés változtatta a világot. E körülmények közepette az USAnak libanoni, majd Nagy-Britanniának jordániai fegyveres beavatkozása, az Irakot és az arab világ többi államait fenyegető beavatkozás veszélye rendkívül veszedelmes és előre nem látható következményeket okozhat, megállíthatatlan reakció láncsorozatát idézheti elő. Nem a megfélemlítéstől, hanem az észtől vezérelve fordulunk önhöz. S ha már a megfélemlítésről beszélünk, akkor elmondhatjuk, hogy az USA felelőtlen magasrangú katonai tényezői, mint például a 6. amerikai flottilla parancsnoka ma lázas igyekezetet fejt ki e téren. Elragadtatja magát és meggondolatlan, kihívó jellegű kijelentéseket tesz, melyekért, ha egy olyan országnak .állampolgára lenne, melyben tilos a háborús propaganda, vagy a törvény sújtaná, vagy orvosi vizsgálat után elmegyógyintézetbe zárnák. Ilyen kijelentést ugyanis csak gonosztevő, vagy elmebeteg tehet. A tengerészet parancsnokának babérai miatt még a hadügyminiszter sem tud nyugodtan aludni. Tudjuk, hogy az USA atom- és hidrogénbombával rendelkezik, tudjuk, hogy Önök légierőkkel és haditengerészettel rendelkeznek. Am önök is jól tudják, hogy a Szovjetuniónak is van atom- és hidrogénbombája, légiereje és haditengerészete, sőt mi több, minden fajta ballisztikus lövedéke, közte interkontinentális lövedékei is. Ügy véljük azonban, hogy e felelősségteljes időben ésszerűbb, ha nem hozzuk forrásba ezt a fojtott légkört, mely gyúlékony elemekkel amúgy is eléggé telítve van. Az államok vezető tényezői a megoldás keresésében ne a háborús szenvedélyek felszítására, hanem az észre és a higgadtságra támaszkodjanak, hogy kizárják a háborút és biztosítsák a világbékét. Mire törekszik az USA és NagyBritannia csapatainak libanoni és jordániai partraszállásával? A libanoni katonai beavatkozást Samun elnöknek agresszió elleni támogatásáért folyamodó kérelmével magyarázzák. Libanonban azonban belső harc folyik és az amerikai csapatok partra szállása előtt az országban lezajlott eseményeket nem minősíthetjük más államok sem közvetlen, sem közvetett agressziójának, amit az ENSZ megfigyelői és főtitkára i? megerősítettek. Belső küzdelemről van itt szó, amit Önök is igazoltak. A nemzetközi jog általánosan elismert formája az az alapelv, hogy más államok nem avatkoznak egyik vagy másik állam belső küzdelmébe. Nem rám tartozik, hogy megmondjam Önnek, hogy annak idején az amerikai nép és kormánya is a leghatározottabban szembeszállt az USA polgárháborújába, a Dél és Észak háborújába való idegen beavatkozással. Arról aztán nem is beszélek, hogy Libanon esetében a libanoni köztársasági elnöknek az USA-hoz intézett kérelmét nem támogatta a libanoni parlament, sőt ellenkezőleg, a parlament elnöke határozottan tiltakozott az amerikai fegyveres beavatkozás \ ellen. A Samun elnöktől küldött „meg- i hívó" tehát nem alkotmányos érvényű. Hasonló volt a helyzet Jordániában is, ahová nem a nép és az ország érdekeinek védelmére, hanem a királyi trón megmentésére küldtek ki brit csapatokat. Libanon és Jordánia urai, miután elvesztették országaik népének támogatását és a népellenes rendszer támogatását megtagadó hadseregre sem támaszkodhatnak, elhatározták, hogy a brit és amerikai lövegek árnyékába húzódnak, a beavatkozók erőire támaszkodnak. A történelem azonban nem ismer olyan esetet, hogy szuronyok, különösen idegen szuronyok tarthatnának fenn trónokat és' kormányokat. Ez irányban a XX. század is eloszlat minden illúziót. Az USA és Nagy-Britannia libanoni és jordániai katonai betörése a népüktől nem támogatott és nemzeteik akarata ellenére cselekvő felelőtlen államfők kérelmére történik. Egy ilyen kérelem elég volt ahhoz, hogy amerikai és brit csapatokat küldjenek Libanonba és Jordániába. Mind ez az Egyesült Nemzetek Szervezetének háta mögött játszódik le, mivel az ENSZ-t nem tájékoztatták kellőképpen erről az agresszív akcióról". Híre járja, hogy az amerikai és brit csapatok állítólag azért törtek be Libanonba és Jordániába, hogy védelmezzék az amerikai és brit állampolgárok életet és vagyonát. Ez a gyarmatosítók régi szemfényvesztő fogása. Annál kevésbé vezetheti félre az embereket, mivel mindenki tudja, hogy egyetlen idegent, sem amerikait, sem angolt nem ért kár s nem fenyegetett veszély Libanonban és Jordániában. Ön, elnök úr, a nyilvánosság előtt gyakran támogatja az ENSZ-t, ám az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányai libanoni és jordániai akcióikkal súlyos csapást mérnek erre a nemzetközi szervezetre. Az amerikai és brit-csapatok szuronyai a népek életének szempontjából fontos pillanatban a valóságban háttérbe szorítják az ENSZ-t. Az agresszorok most játszadoznak a tűzzel. Tüzet szítani mindig könynyebb, mint oltani. De ha már kigyulladt, jobb mindjárt kezdetben eloltani, mintsem akkor, amikor magasra csap és a szomszédos házak is lángba borulnak. A jelenlegi körülmények közepette az egyedüli helyes megoldás az lenne, ha azonnal visszavonnák a közel- és közép-keleti megszálló csapatokat és lehetővé tennék, (Folytatás a 3. oldalon) Damaszkuszban lelkesen üdvözölté

k az Iraki Köztársaság küldöttségét Az Egyesült Arab Köztársaság és Irak kölcsönös védelmi szerződést kötöttek Az Iraki Köztársaság küldöttsége Abdel Szalan Arif miniszterelnökhelyettes vezetésével július 19én Damaszkuszba érkezett. A küldöttség tagjai között van Abdel Dzsabbar Dzsamer külügyminiszter, Mohammed Habib pénzügyminiszter és dr. Dzsaber Omar iskolaés tájékoztatásügyi miniszter. A köztársasági elnök palotája előtt a damaszkusziak tízezrei üdvözölték az új iraki kormány tagjait. A Kairói Rádió helyszíni közvetítést sugárzott nagyszabású manifesztációról. vendégeket Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke fogadta. „Boldogok vagyunk, hogy közénk jöttek az iraki nép hősei és vezérei" — jelentette ki az egybegyűltek lelkes ujjongása közepette. „Forradalmunkhasonló volt az iraki forradalomhoz. Hiszünk a békében, a mi és az egész világ békéjében, de éppen ezért egyetlen országnak sem engedjük meg soha, hogy határainkra vagy bármelyik testvér arab ország határaira támadjon". Nasszer elnök szilárd meggyőződését fejezte ki, hogy az arab országok megvédelmezik szabadságukat és függetlenségüket. Ezután Arif, az iraki küldöttség vezetője emelkedett szólásra. Bejelentette, hogy az Egyesült Arab Köztársaság és Irak kölcsönös védelmi szerződést kötöttek, mely szerint a két ország kötelezi magát, hogy katonai, kulturális és gazdasági téren azonnal felveszi az együttműködést. Abdel Salam Arif ezután így folytatta: „Mint minden nép, Irak is szabadságra vágyik. Irak nagyon gazdag, és kincseit a nép érdekében akarja felhasználni. Együttműködni kíván minden néppel és így akarja támogatni a világbékét. Az északtól délig egységes Irak, a nagy arab haza elválaszthatatlan része. Egy ökölként, egy férfiként akarunk egy zászló alatt küzdeni az imperializmus és ügynökei ellen." Lelkes éljenzéssel többször félbeszakított beszéde végén kijelentette: „Minden intézkedést megtettünk hazánk védelmére. Ha ránk támad az ellenség, egész népünk fegyvert fog, hogy hazája minden talpalatnyi földjét védelmezze. Készek vagyunk életünket áldozni a haza szabadságáért." Az Iraki Köztársaság és az Egységes Arab Köztársaság között július 19-én Damaszkuszban aláírt szerződés szövege: „Az Egységes Arab Köztársaság és az Iraki Köztársaság küldöttségei megegyeztek: 1. Megerősítik a két ország között már fennálló szerződéseket és meakötött egyezményeket, elsősorban az Arab Liga alapokmányát és az arab országok kölcsönös védelmi egyezményét. 2. Megerősítik a két ország kormányainak előbb tett nyilatkozatait és a közöttük megkötött, a nemzetközi helyzetre vonatkozó szilárd egyezményeket. Készek egy országként síkraszállni védelmükben a két ország vagy közülük egyikük ellen irányuló mindenfajta agresszió ellen. Azonnal megfelelő intézkedéseket tesznek e szer>dés határozatainak életbe léptetését 3. Nemzetközi fórumon szoros együttműködést folytat a két ország, hogy védjék mindkettőjük jogait, kölcsönös hatékony segítségben részesítsék egymást, tiszteletben tartsák az ENSZ alapokmánpát és a Közép-Kelet és az egész világ békéjére törekedjenek. 4. Gyors, hatékony intézkedéseket tesznek a két ország gazdasági és kulturális együttműködésének fejlesztésére. 5. A két ország kijelenti, hogy folytatja a mindkettőjüket érdeklő kérdésekről folyó tárgyalást. Az Iraki Köztársaság kilépett a Bagdadi Paktumból £ A Bagdadi Rádió július 19-én es$ te közölte, hogy az Iraki Köztársa• ság kormánya hivatalosan kilépett J a Bagdadi Paktumból. A rádió be4 jelentette, hogy az iraki külügy• minisztérium tájékoztatta erről az J idegen országok bagdadi képvise• tőit. ~